Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-25 / 250. szám

2

NÉPÚJSÁG

1668. október 85., csütörtök

Kádár Jáass eivtárs fogadta Kuba nagykövetét

(Folytatás äz 1. oldalról) annyiban lehet és van is alapja, amennyiben a kubai forradalom példájától félnek, de a függetlenség és a társadalmi haladás nagy eszméinek terjedését semrtüféle szárazföldi vagy tengeri zárlattal nem sikerült eddig megakadályozni senkinek és ez ebben az esetben sem sikerül.

A magyar nép is a szocialista forradalom útján halad. Az Egyesült Államok kormányának ez sem tetszik. Ezért támogatta nyíltan és titokban az 1956-os ellenforradalmi puccskísérletet A magyar nép azonban a Szovjetunió, a szocialista országok a világ összes háládó érőinek támogatásával ezt a kísérletét meghiúsította. Lelkesedéssel tölt el bennünket, hogy Kuba népe, höslelkű vezetőivel az élen, nagyszerű bátorsággal, eltökélten és ösz- szeforrottan kész minden Imperialista támadást visszaverni, szabadságának, függetlenségének és szocialista vívmányainak védelmében.

Kuba népe nincs egyedül. AZ egész világ haladó emberei hangosan kiáltják: „El a kezekkel Kubától!’’ „Kuba nincs egyedül!” A kubai nép belső egysége és a világ haladó erőinek szolidaritása a legnagyobb erő; a kubai nép forradalmának ügye minden nehézséget leküzdve, diadalmaskodni fog.

Kérdés: Ügy hallottuk, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya állást foglalt az Amerikai Egyesült Államok elnökének nyilatkozatával és intézkedéseivel szemben. Megismerhetjük-e a határozat lényegét'!

Válasz: Igen. Kormányunk határozata, amelyben teljes egyetértését nyilvánítja Kuba és a Szovjetunió kormányainak nyilatkozatával — ma nyilvánosságra került. Ennek lényege: A világ haladó erőinek sorában a kubai nép oldalán ott áll a magyar nép is, és kiveszi részét a közös, nagy erőfeszítésekből, amelyek az imperialista agreszorok megfékezését, a béke és a haladás Ügyének, a kubai forradalom szent ügyénél megvédelmezé- sét biztosítják.

Kérdés: Mi az ön véleménye, hogyan fejleszthetjük tovább Magyarország és Kuba gazdasági, kulturális kapcsolatait? Hogyan erősödik testvéri szövetségünk ?

Válasz: Ami a békés fejlődéssel és népeink barátságával kapcsolatos kérdéseket illeti, az a véleményem, hogy népeink

barátsága a jövőben tovább erösodjk és kiáll minden próbát a nehéz napokban is és a jó időkben is.

A kubai és a magyar nép a szocializmus építésének útjára lépett. Azon halad és ezen az úton járunk a jövőben is. Kétségtelen, hogy a forradalmi tapasztalatok kölcsönös kicserélése és hasznosítása az együttműködés minden lehetséges formájának jó felhasználása a jövőben is elő fogja segíteni mind a magyar, mind a kubai nép boldogulását, szabad, 1 kizsákmányolástól, mindén elnyomástól mentes jövőjének kiteljesedését.

Kérdés: Kíván-e személyes üzenetet is küldeni Kuba vezetőinek és népének?

Válasz; Rendkívül örülök annak, hogy ebben a helyzetben alkalmam volt a hős kubai nép fiaival találkozni. Engedjék meg, hogy éljek áz alkalommal: A Revolution című lap útján is szívből jövő, forró testvéri üdvözletem küldöm Fidel Castrónak, Osvaldo Dortlcosnak, Bias Rocának, Raul Castrónak és Ernesto Che GueVarának, a nagyszerű kubai hazafiaknak, valamennyi kubái testvérünknek, az egész hős kubai népnek. (MTI)

A Német Demokratikus Köztársaság segítségével épült Hanoi Konzervgyár 1963 második negyedében készül el teljesen. Egyes részlegei azonban máris dolgoznak. Befejezése után trópusi gyümölcsöket fog exportra konzerválni. A képen: NDK-beli szakértők csirátlanító berendezést szerelnek vietnámi munkásokkal.

Haiályha lépett Kennedy elnök Kiröa-ellenes bSokádrendelete

WASHINGTON: Kennedy

aláírta azt a rendeletet, amely megtiltja, hogy „támadó jellegű fegyvereket szállítsanak Kubába.” A rendelet hangsúlyozza, utasították az Egyesült Államok fegyveres erőit, akadályozzák meg, hogy támadó fegyvereket és ezzel kapcsolatos anyagokat juttassanak szigetországba. A rendelet 1962. október 24-én, magyar idő szerint 15 órakor lépett életbe. „Bármilyen Kuba felé tartó hajót — hangzik a közlemény feltartóztathatnak, és utasíthatják őket, nevezzék mag nemzetiségüket, a szállítmányt, a hajón található hadifelszere léseket, valamint a rendeltetési helyet. Megállásra szólíthatják fel őket és utasíthatják, járuljanak hozzá as átkutatáshoz és a kije lölt menetirányban haladjanak tovább. Azt a hajót, amelyik nem hajlandó alávetni magát ezeknek az intézkedéseknek, őrizet alá veszik. Az őrizetbe vett hajókat az Egyesült Államok egyik kikötőjébe kísérjék”.

Kennedy elnök rendelete kijelenti, hogy a rendelet végrehajtására az Egyesült Államok hadügyminisztere megfelelő intézkedéseket tesz. Rádió- és televíziós beszédé hez hasonlóan Kennedy elnök ezeket az agresszív lépéseket azzal a nevetséges váddal in dokolja, hogy Kuba „súlyosan fenyegeti a kontinens békéjét és biztonságát”. (MTI)

Budapesti fiatalok ezrei tüntettek a Hősök terén

Kuba népe mellett

meg együtt énekelt. A tüntetés kubai forradalmi indulókkal fejeződött be.

A gyárak, üzemek, hivatalok és intézmények dolgozói felháborodott hangon tiltakozó táviratok ezreiben fejezték ki együttérzésüket, szolidaritásukat a szabadságért, nemzeti függetlenségért síkraszálló kubai nép Iránt. Táviratban adtak hangot az amerikai agresszió elleni tiltakozásnak társadalmi és tömegszervezeteink. Az Országos Béketanács az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsához intézett táviratában például a következőket írja:

— Kuba népe senkit és semmit nem fenyeget: egyszerűen békében akar élni és dolgozni, hogy jólétet teremtsen a nyoA Biztonsági Tanács elé terjesztett szovjet határozati javaslat szövege

NEW YORK (TASZSZ):

A Szovjetunió ENSZ-küldött- fcége a szovjet kormány megbízásából a Biztonsági Tanács elé terjesztette az alábbi határozati javaslatot:

„Az ENSZ alapokmányának megsértése és a béke veszélyez- tetése az Amerikai Egyesült Államok részéről”.

A Biztonsági Tanács, a béke megőrzésének és a trilág biztonsága biztosításának érdekeitől vezérelve, elismerve minden államnak azt a jogát, hogy fokozza védelmi képességét,

tűrhetetlennek tartva, hogy egyes államok beavatkozzanak más szuverén és független országok belügyeibe, megállapítva, hogy tűrhetetlen a nyílt tengeri szabad hajózás normáinak megsértése,

1. elítéli az Amerikai Egyesült Államok kormányának cselekedeteit, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának megsértésére és a háborús veszély fokozására irányulnak;

2. ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok kormánya vonja vissza azt a határozatát, mely szerint ellenőrzik más állámok a Kubai Köztársaság partjai felé haladó hajóit;

3. javasolja az Amerikai Egyesült Államok kormányának, hogy szüntessen meg minden beavatkozást a Kubai 'Köztársaság és más államok

belügyeibe, ami veszélyezteti a békét;

4. felhívja az Amerikai Egyesült Államokat, a Kubai Köztársaságot és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, hogy lépjenek kapcsolat ra egymással és kezdjenek tárgyalásokat a helyzet rendezése végett és ezzel hárítsák el a háború keletkezésének veszélyét.” (MTI)

mór helyén és száműzze a tudatlanságot. E hősies küzdelem és nagy vállalkozás kivívta a népek rokonszenvét és a haladó emberiség elismerését. A Kubai Köztársaság törekvéseit száz- és százmilliók támogatják! A magyar békeharcosok a békét akaró hatalmak táborával együtt követelik: oldják fel a tengeri blokádot. Tartsák tiszteletben a kubai nép függetlenségi, önrendelkezési jogát

Az Országos Béketanács elnöksége táviratban fordult a Kubai Béketanácshoz is. •

A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetséghez küldött táviratot, amelyben hangsúlyozza:

A Magyar Nők Országos Tanácsa a budapesti amerikai követséghez fordult tiltakozásával.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége a kubai Újságírók Szövetségéhez intézett üzenetében a -magyar sajtó dolgozóinak véleményét tolmácsolta. (MTI)

Az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy amerikai haditengerészei blokád alá

veszik Kubát. Azóta aláírta azt a rendelkezést is, amelynek értelmében az amerikai hadi- tengerészet egységei feltartóztatnak és átkutatnak minden Kubába tartó hajót, s vesztegzár alá helyezik, amennyiben fegyvereket szállít. Ezzel egy időben Kennedy elrendelte a Kuba szigetén levő guantanaAs intexkedeet »em

Kennedy fellépése a világbékére nézve veszélyes helyzetet teremtett. Nyilvánvaló, hogy a világot lángralobbán- tással fenyegető amerikai intézkedéseket semmi sem indokolja.

Kuba ugyanilyen állam volt egy héttel, két hónappal, vagy agy évvel ezelőtt is, mint ma, amikor Kennedy egyszerre az Egyesült Államokat veszélyeztető országgá nevezi ki. Sőt: Fidel Castro éppen most, e napokban ajánlotta fel ismét, hogy a két ország közötti nézeteltéréseket békés tárgyalások útján oldják meg.

Kennedy támadó szándékkal vádolta a kis Kubát; de ugyan elképzelhető-e, hogy ez a kis ország veszélyeztesse — akárcsak a legcsekélyebb mértékben is — a tőkés világ legerősebb nagyhatalmát?! Nyilvánvaló, hogy nem.

Sokkal inkább Kuba van veszélyben, hiszen az Egyesült Államok területén kiképzett és felfegyverzett kubai ellenforramóí amerikai támaszpont megerősítését és bizonyos katonai egységek riadókészültségbe helyezését.

Kennedy rádió- és televíziós beszédében azt állította, hogy ezekre az intézkedésekre azért van szükség, mert Kuba veszélyezteti az Egyesült Államokat, a Panama-csatornát és a Kari'o-tenger térségét. Azt is állította, hogy a Szovjetunió atomrakéta-támaszpontokát hozott létre Kuba területén.

írni nem indokolja

dalmárok már egy alkalommal katonai támadást indítottak Kuba ellen, s ebben éppen az Egyesült Államok hadiflottája támogatta őket.

Az akkori támadás kudarcba fulladt, a kubai nép hősi ellenállásán — az Egyesült Államokban azonban sokasodtak a hangok, amelyek újabb provokációt sürgettek Kuba ellen.

Természetes dolog, hogy különösen ilyen körülmények között, Kuba igyekezett fokozni védelmi készültségét, s megfelelő védelmi fegyvereket szerzett be.

Ezt a minden állam szuverenitásából és legtermészetesebb jogából fakadó tényt állítja be az Egyesült Államok elleni „támadásként" és „veszélyként” Kennedy elnök hisztérikus beszéde és ebbőJ fakadó intézkedései, amelyekkel be akar avatkozni Kuba belügyeibe, s ő akarja meghatározni, milyen védelmi intézkedéseket hozhat Kuba.

Ax igazi ok

De ez csak a dolgok egyik oldala: a döntő az, hogy Kennedy Kubát ürügyül használja fed a Szovjetunió közvetlen provokálására: egyrészt azzal, hogy a Kubába tartó szovjet hajókat akarja feltartóztatni és átkutatni — másrészt olyan vádakkal illeti a Szovjetuniót, amelyek egyszerűen — és bizonyíthatóan — nem felélnek meg a valóságnak, tehát semmi más céljuk nincs, mint az amúgy is feszült nemzetközi helyzet továbbélezése.

Az Egyesült Államok felelőtlenül járt el. Lehet, hogy Kennedynek a most folyó amerikai választási harcban „keménységet” kellett mutatnia, — de semmilyen választási küzdelem, semmilyen napi taktikai manőver nem teheti indokolttá, hogy bárki is játsszék a világ népeinek békéjével, nyugalmával és életével!

Az elmarasztaló ítéletet tehát önmaga fölött ezzel tulajdonképpen maga az Egyesült Államok mondta ki. De az Egyesült Államok felelőtlen tettével egyúttal lábbal is tiporja az ENSZ alapokmányának határozatait, és megsérti a nemzetközi jog elemi szabályait. A nyílttengeri hajózás szabadsága ilyen jog — ennek megértése egyenlő a kalóztevékenységgel.

A szovjet kormánynak az amerikai elnök lépéseivel kapcsolatos nyilatkozata higgadt és meggondolt, hangja jóleső nyugalmat árul el — szemben az amerikai elnök hisztérikus kitöréseivel.

A szovjet kormány nyilatkozata a blokád felszámolását követelve, s az USA képtelen vádjait határozottan visszautasítva — a világ népeinek békeakaratát és legőszintébb törekvéseit tükrözi; s a beláthatatlan következményekkel fenyegető, az USA által megindított folyamatnak a jog, s a tárgyalás, az ENSZ és a béke talajára történő visszavezetését szorgalmazza.

Az a nyugalom és magabiztos fellépés, amely a szovjet kormánynyilatkozatot jellemzi, magában foglalja az erőt és a biztosítékot is, hogy az emberiség békeszerető százmillióinak mozgósításával sikerül ismét lefogni az agresszorok kezét, megvédeni Kuba függetlenségét és megóvni a nemzet- köri békét. Haynal Kornél

Tüntetések New Yorkban a blokád ellen

NEW YORK (AP):

Az amerikai sajtó new ütígy készülnek az agresszióm

Az Egyesfiit Államok latin-amerikai katonákat és tiszteket képez ki a panamai Fort Gulickban, amelyeket az anti- imperialista nemzeti felszabadító mozgalmak ellen, vagy katonai agressziókban szándékoznak bevetni.

A képen: Amerikai tisztek gerilla-hadviselésre oktatják a latin-amerikaiakat.

Nyugat-Berlinben nézők jelenlétében mutatta be az amerikai hadsereg a „városi harcot”. Az UPI amerikai hírügynökség fotoriportere azt a pillanatot örökíti meg, amikor a harc befejeztével bekísérik a „foglyokat”.

(MTI Külföldi Képszolgálat)

kolja irónrkus véleményét Kennedy ama érvével kapcsolatban, hogy Kuba területén „támadó fegyvereket” Jialmoz- nak fel. A lapok emlékeztetnek arra, hogy Kennedy alig néhány nappal előbb jelentette csak ki: Kubában nincsenek ilyen fegyverek. A New York Times katonai szemleírója arra mutat rá, hogy a védelmi rakétafegyvereket „nehéz megkülönböztetni” támadó fegyverektől. Több cikk elismeri azt is, hogy Kennedy elnök a legjobboldalibb amerikai vezetők kedvében járva hozta meg döntését a blokádról. Mint a New York Times írja, ebben „egyáltalán nem másodrendű szerepet játszottak a választási kampánnyal összefüggő elképzelések”. Most majd csökkenni fognak a republikánsok támadásai.

Kedden a nap második felében állandó tüntető őrség állt az ENSZ székhazánál. Közöttük mintegy nyolcszáz nő. A tüntetők „Kennedy elnök, légy óvatos!” — „A blokád — út a háborúhoz!" jelszavakat hangoztatták.

A tüntetésben sok diák is részt vett. Mindannyian követelték a blokád megszüntetését, és arra szólították fel az amerikai kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat, ne pedig provokációkat kövessen eL

A Műcsarnok épülete előtt a Hősök terén, szerdán délután a budapesti fiatalok ezrei gyűltek össze, hogy tilta- 1 kozzanak az amerikai agresz- szió ellen, kifejezzék népünk szolidaritását a Kubai Köztársaság iránt.

A DISZ-induló hangjai után szinte a tér minden sarkában . zengett, zúgott a fiatalok lelkes, ütemes kiáltása, „Kuba sí, jenki no!”, „Fidel Castro!”, „Kuba népe győzni fog!”, „Éljen a kubai—magyar barátság!”, „Éljen a szovjet—kubai barátsági’, „Békét Kubának!”, „Békét akarunk!”

Amikor a kubai fiatalok ajkán spanyol nyelven felcsendültek az Intemadonálé hangjai, az egész tér átvette a forradalmi dalt és a sok ezres töVeszélyes kalandorpolitika