Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-24 / 249. szám

1962. Október 24., szerda NÉPCJSAG 5 A kongresszust verseny hírei: Milliós eredmények a Mátrai Ásványbánya Vállalatnál A tízszeres élüzem címmel büszkélkedő vállalat a harma­dik negyedévben is szép ered­ményekkel dicsekedhet. Pedig termelési tevékenységük széles skálán mozog, amely a vezetők gondos, körültekintő, elemző- szervező munkáját igényli, hogy azt a fizikai dolgozók lel­kes igyekezete tettekké, a nye­reségben mutatkozó milliókká varázsolja. A Mátrai Ásvány­bányánál egyikben sem volt hiány! Országos rekord A kongresszusi verseny ide­jén kialakult mozgalom leglé- nyesebb bizonyítéka az isten- mezeji Hertelendi-brigád or­szágos elővájári rekordja. Vagy említhetnénk a felnémeti üzemnél Eged András lőmester és Bálák András kotrómester brigádjait, akik a fedőkőzet lé- takarításánál értek el eddig nem tapasztalt eredményeket. De összességében Is dicséretet érdemelnek a vállalat dol­gozói, mert helytálltak a be­csületbeli vállalás teljesítésé­nél. Nézzünk részleteiben néhány termelvényt és tervmutatót! Hol születtek sikerek, vagy hol hagy maga után javítani­valót az elvégzett munka? A mészkőórlemény termelé­sénél éves viszonylatban 918 ezer forint megtakarítást vál­laltak, amelyet már az eltelt kilenc hónap alatt 2 500 000 fo­rintra teljesítettek. Az is igaz 4tffO<UrPA$A'6l I viszont, nogy itt mutatkozik ! többletként a fehér mészkő I készáru eladásánál jelentkező I 860 000 forintos lemaradás. Mert a bányából kitermelt mészkövét nem darabáruként értékesítették, hanem őrle­ménnyé dolgozták fed, Minden mennyiségben — Hol használják, vagy hasznosítják az üzem által elő­állított, hatalmas mennyiségű mészkőőrleményt? A kérdésre Gnäff József mű­szaki főelőadó ad választ. — A mezőgazdaság Igényli — talajjavítási célokra, bár­milyen mennyiségben. A ke­reslet évről évre növekedik, így jövőre még egy őrlőművet kell üzembe helyeznünk, amely 50 százalékkal emeli a jelenle gi termelésünket. Most az igé­nyeket csupán úgy tudjuk ki­elégíteni, hogy az őrlőmű még ünnepnapokon is folyamatosan üzemel. — Térjünk át a bentonit- és a tűzállóagyag-bányák tevé­kenységére! Hogyan dolgoztak az istenmezeji bányászok? — Nincs okunk szégyenke­zésre ebben az esetben sem, bár nyers bentonitból a vál­lalt 645 000 forint megtakarí­tással szemben az eltelt kilenc hónap alatt „csak” 342 000 fo­rintot teljesítették az istenme- zejiek. Természetesen ez a mennyiség év végéig még emelkedni fog. H fajéiesziö használatának előnyei A must erjedése gyorsabban indul meg, a káros mikroorga­nizmusok nem tudnak kifej­lődni, illetve mire elszaporod­nának, az eddig keletkező al­kohol életműködésüket akadá­lyozza. A must tökéletesen er­jed ki és mivel a használatban levő fajélesztők mind jól üle­pedő fajták, a bor hamarabb tisztul, érik. Törkölyön való erjesztése­kor (vörösbor-készítés) a bor nagy felületen érintkezik a le­vegővel, a fertőzés nagymér-, vű lehet, gyakori az ecetese-; «lés. Élesztő alkalmazásával ez, a veszély is sokkal kisebb. Elő-; nye még a fajélesztőnek, hogy] a bor jellegét nem változtatja' meg, ellenben mivel tökélete-; sebb és egyenletesebb erjedé-. sen ment keresztül a must, a; bor jellegzetes zamatanyagai-, nak kifejlődése is tökéletesebb; lesz. < A fajélesztövel erjesztett bor] a betegségekkel szemben is el-, lenállóbb. Minthogy a must er-; jedése gyorsan indul meg, ezért, a betegségeket okozó bakté-; riumok nem szaporodnak el] túlságosan. Az erjedési folya-' mat alatt a baktériumok sza-[ porodása lassú, a kierjedt bor-« ban aránylag kevés betegséget; okozó baktérium van. A bor. már alkoholtartalma miatt; nem olyan alkalmas tápanyag, a baktériumok további szapo-; rodására, mint a must. Fejtés-] kor a bor megszabadul a sep-« rőben levő baktériumoktól és] a további szakszerű borkezelés. a bőrbetegségeket kirekeszti. ; Csak fajélesztő alkalmazásé-; val biztosíthatjuk a következő] esetekben a must zavartalan- kierjedését: [ 1. A szőlőtermés egészben; vagy részben rothadt (pené-. szes), ebben az esetben a tér-; mést előzetesen válogatni és a] mustot nyálkázni is kell. 2. A must cukortartalma a] 22 mustfokot eléri vagy meg-; haladja. 3. A mustot sűrített musttal; javították. ■ í 4. A must erjedése meg-; akadt, a terjesztéskor, újraer-. •jesztéskor. ; 5. A must kéne&savtartalma; taagas. 6. Az erjedés körülményei nem megfelelőek. 7. Speciális erjesztési és bor­kezelési eljárások esetében (hi­deg és hűtött erjesztés, tank­erjesztés, sherryzálás, stb.). A fajélesztővel végzett er­jesztés, a helyes borkezelés alapja, szervesen kapcsolódik a további borkezelési művele­tekhez és együttesen eredmé­nyezi a borok minőségének javulását; Hogy tévedés ne essék, a bentonit esetében nem az, is­tenmezeji bányászok hanyag­ságából eredt az említett le­maradás. Hanem azért, mert a bentonit export-cikk, amelynek termelési mennyiségét kizáró­lagosan a vásárlók igénye szabja meg. — És a tűzálló anyag? ... — Itt már lényegesen ked­vezőbb a helyzet, mert kere­sett cikk. A kőbányai téglagyár falburkoló téglát, valamint sav- és tűzálló téglát gyárt be­lőle. A kilenc hónap alatt 95 ezer forinttal teljesítettük túl a vállalásunkat. Az első mondatok után meg­lepő, de a magyarázatok után már természetesen hangzik a gyöngyössolymosi őrlőmű mil­liós nyeresége. Már csak azért is, mert ezt az üzemet több esetben a megszüntetés veszé­lye fenyegette. A őrlőmű a gazdaságos kihasználás ered­ményeként a tervezett 1 003 000 forintos termelési értékkel szemben, 2 365 000 forint érté­kű őrleményt adott. Kétszázezer devizadoUár hasznot hoz nekünk a gyön­gyössolymosi őrlőmű, ahol cinkoxidot- állítunk elő, ame­lyet eddig Koreából importál­tunk. A cinkoxidból pedig horganyszürke festéket gyár­tunk. A cinkoxidot tonnánként eddig 11200 forintért kaptuk, ma ezt Gyöngyossolymoson 6900 forintért állítjuk élő. Egyébként ezt nem terveztük be az éves tervbe, ezért mutat ilyen ugrásszerű eredményt a solymosi üzem — ad magyará­zatot Gyimesi Béla, a vállalat főmérnöke. E néhány számadat alapján megállapíthatjuk, hogy a Mát­rai Ásványbánya Vállalat va­lamennyi üzeme nyereséggel zárta a harmadik negyedévet. Növekedett a termelékenység is, 104 százalékra teljesítették. A harmadik negyedévben végzett munkához semmiféle kommentárt nem akarunk fűz­ni, hiszen az eredmények ön­magukért beszélnek. Csupán azt kívánjuk, hogy a kongresz- szus idejéig hátralevő néhány hét alatt, és azt követően, az év végéig, ugyanolyan lélkese- déssel és sikerrel dolgozzanak, mint eddig tették. Laczik János * Nyugdíjasok találkozója a Selypi Cukorgyárban Kedves ünnepség és baráti találkozó volt hétfőn \ délután a Selypi Cukorgyárban. A válla­lat pártszervezete, szakszerve­zeti bizottsága és a vállalat vezetősége összejövetelre hívta meg az üzem nyugdíjasait. En­nek során mintegy 120 dolgozó megtekintette az üzemet. Felkeresték volt munkahe­lyeiket, dolgozótársaikat. Élén­ken érdeklődtek az új szenelő- eszközökről, berendezésekről. Sokan csodálattal szemlélték az automatikus gépeket és megállapították, hogy jelenleg mennyivel könnyebb a munka, mint az ő idejükben volt. A gyárlátogatás után Földi József igazgató ismertette a gyár életét, majd kiosztotta a nyugdíjasok részére a törzs- gárda-jelvényt és igazolványt. Ezt követően vacsorán vettek részt a nyugdíjasok és hosszas beszélgetés közben elevenítet­ték fel munkásságuk élményeit. A szívélyes és baráti talál­kozó az esti órákban ért véget. Nahunek Béla Növekszik a vendéglőkben étkezők száma Statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy növekszik a vendég­lőkben étkezők száma. A szá­mítások szerint az 1960. évi 300 ezer helyett 1965-ben mintegy hétszázötvenezren étkeznek majd naponta vendéglőben. Ä kereskedelemben dolgozó szocialista brigádvezetők tanácskozása Egerben A KPVDSZ megyei bizott­sága a szocialista brigádveze­tők megyei értekezletén teg­nap tárgyalta az elmúlt idő­szak eredményeit, és a szocia­lista brigád címért küzdők előtt álló feladatokat. Hencz István, a KPVDSZ megyei bi­zottságának közgazdasági fele­lőse, vitaindító beszédében szólt az elmúlt időszak ered­ményeiről, a legjobbak példa- mutatásáról, és arról, hogy az év végi értékelés előtt milyen feladatok állnak a brigádok előtt. Elmondotta többek kö­zött, hogy a megye területén 68 brigád működik, 550 fővel, ebből eddig 22 nyerte el a szo­cialista brigád címet. A hozzászólók elmondották, milyen eredményeket értek el, milyen nehézségeik adódnak a cím, vagy az oklevél elnyeré­se területén. Hozzászólásával Feledi Péter, az egri Vasbolt ifjú szocialista brigádjának vezetője tűnt ki, aki a fiatalok lelkesedését, öntudatos vállalá­sának komoly szellemét hoz­ta el a tanácskozásra. A tanácskozás hozzászólói­nak kérdéseire Szacsuri István,. a KPVDSZ megyei titkára összefoglalójában elmondotta, hogy ez a tanácskozás egyben tapasztalatcsere volt a megje­lentek ; árára, mert van mit tenni a 63 brigádnak munkája területén, a hármas jelszót: dolgozni, élni, kulturálódni, csak együttes, kollektív szel­lemben tudják megvalósítani. Megalapította, hogy a válla­lások gondos alapossággal, kö­rültekintéssel jöttek létre. Szólt a társadalmi munkával kapcsolatos problémákról, a továbbképzés és oktatás szín­vonalának emeléséről, ^ még fennálló hiányosságokról és ar­ról, hogy a gazdaságvezetés­nek és a vállalat politikai ve-' zetésének támogatnia kell a szocialista brigádmozgalmat, hogy a 68 szocialista címért küzdő brigád vállalása előse­gítse a jobb és eredményesebb vállalati munkát. Ez egyrészt a tervek teljesítésében, más­részt az emberek tudatformá­lásában komoly eredményre vezet majd az elkövetkezendő időben, A. E. Új szarvasmarha-fajtát tenyésztenek ki Kétútközön Régen foglalkoztatja már magyar állattenyésztőket Szabálytalan előzésből kettős halálos baleset tragédia egyik okozója a kivilágitatlan lovas szekér hajtója Súlyos közúti baleset történt október 21-én este, három­negyed hétkor a 21. számú sal­gótarjáni műúton, Hatvan és Lőrinci között Sípos Péter gépkocsivezető az általa veze­tett tehergépkocsiban ülve, későn vette észre, hogy egy ki- világítatlan lovasszekér halad előtte az úton. Két választása volt: vagy nekiszalad a lovas­szekérnek, vagy pedig —, egy vele szemben közeledő gépko­csi miatt szabálytalanul —, igyekszik még elkerülni azt. A gépkocsivezető az utóbbi meg­oldást választotta, előzés köz­ben azonban nekiütközött a vele szemben, az úttest jobb oldalán szabályosan haladó, a Nagy Lajos selypi lakos által vezetett és tulajdonát képező CE 78—19. rendszámú sze­mélygépkocsinak. A baleset következtében Nagy Lajos a helyszínen meg­halt, a vele utazó Nagy Lajos- né pedig a kórházba szállítás közben vesztette életét. Az ugyancsak a személygépkocsi­ban ülő Visinszki Józsefné selypi lakos, 20 napon túl gyó­gyuló súlyos sérülést szenve­dett A szerencsétlenséget okozó Sípos Pétert őrizetbe vették. Az ismeretlen lovaskocsi-hajtó ellen tovább folyik a nyomo­zás. ★ A Pedagógus Szakszervezet hatvani járási bizottsága és a Hatvani Járási Tanács művelő­désügyi osztálya Nagy Lajost és feleségét saját halottjának tekinti. Temetésük ma, októ­ber 24-én, délután fél három­kor lesz a lőrinci temetőben. magyar természeti viszonyok­hoz jól alkalmazkodó, kettős hasznosítású, tej—hús szarvas­marha-fajta kialakítása. Né­hány évvel ezelőtt indultak meg hazánkban Horn Artúr, neves magyar állattenyésztő szakember * irányításával az úgynevezett magyar barna szarvasmarha-fajta kialakítá­sának keresztezései. Ezt az új szarvasmarha-fajtát magyar tarka, jersey és borzderes faj­tákból állítják elő. Kétútközön a magyar tarkának jersey-vei történő keresztezését végzik. A magyar tarka nagy testű,- nagy hústömeget adó állat, de tejének zsírtartalma alacsony, 3 és fél százalék. Ezzel szem­ben a jersey lényegesen kisébb testű, és tejzsírtartalma meg­haladja a 6 százalékot. A kétútközi utódokat még borzderes fajtával keresztezik majd, s így kialakítanak egy jól tejelő, nagy hústömeget adó szarvasmarha-fajtát. Eb­ben a munkában jelentős részt vállalt a Füzesabonyi Állami gazdaság kétútközi üzemegy­sége. (t. i.) / gárbetegségeket illusztráló ma­kettek közül — s közben kisü­tött a nap. Előttünk állt a ki­állítás pompás szökőkútsora. A kúterdő mellett ott szerényke­dett egy békés tavacska, né­hány hattyúval. Hattyúk tava — akartam mondani, de bár­mennyire is erőltettem a me­móriámat, nem jutott eszembe oroszul a hattyú. Észrevette, hogy keresem a szavakat, neki is — ahogy otthon mondják —, nyelvén volt, csak nem tudta kimondani. — Csajkov­szkij! — találom fel magam, s ő ki is mondja: Lebegyinoje ozero. Együtt barangoltunk tovább a hatalmas kőrengetegben. Me­sélt a kilencéves kislányáról, aki zongorázni tanul, és gyűjti képeslapokat. (Küldjön ám neki feltétlenül!) a feleségéről, a munkahelyéről, a színházról, ahol asztaloskodik. Mintha na­gyon régóta Ismernénk egy­mást. Két óra már rég elmúlt, mi­kor elbúcsúztunk, ő még ma­radt. Hatodszor látja a kiállí­tást: de mindig ismét tüzete­sen átnézi, ha valamelyik pa­vilonba újdonságokat visznek. Most a Rádiótechnika feliratú modern vonalú épület felé in­dul. — Daszvidényija. — Egyi künk se gondolta komolyan hogy viszontlátjuk egymást, di az ember még ebben a nag: országban, ebben a gigászi kő­rengetegben is önkéntelenül megismétli ezt a bárgyú köz­helyet, hogy „milyen kicsi a világ”. Másnap találkoztam vele a Lenin Mauzóleum előtt, amint egy olasz turistának mutatta az őrségváltást. — Ezt akkor is érdemes megnéznie, ha látta a Buckingham- palota medve- kucsmás óriásait! Egyébként, hogy lásd, mennyire nem volt igazad, amikor a nyelvkönyvekről le akartál beszélni, még az an­gol szótár is jó szolgálatot tett volna. Angol diákok voltak a szállóban, s szóba elegyedtem az egyikükkel. Eléggé hadi­lábon • állok az angollal, eszembe jutottak néhányszor az ellógott angolórák. Amíg a társalgás csak „általánosság­ban” mozgott, nem volt semmi baj, de amikor Thomas kér­dezgetni kezdett... — Ez mi­csoda — mutat az egyik ko- vácsüllő-modellre, amit a hajtóműgyári fiatalok hoztak a városi komszomolbizottságnak. Nem jutott eszembe, mit je­lent az üllő Shakespeare nyel­vén, csak az motoszkált a fe­jemben, hogy kovács az smit h. S akkor a hattyúk ta­vára gondoltam, Csajkovszkij­ra, s megszületett a „megol­dás”. — Gretna Green! — Ne­vetés — rögtön „leesett a tan- tusz”. A társalgás is felenge­dett hivatalos merevségéből, nem érdeklődött tovább az 1956-os „forradalomról” sem, arról kezdtünk beszélgetni, hogy bizony kissé ízléstelenül twistéi az a magas, nem túl hefyes leány, cambridgei ma­tematikus-hallgató, a szőke kolléganője ezzel szemben na­gyon bájos, jelenség. — Helló! (Szevasz!) — üd­vözöltük egymást' ezután. De elkalandoztam egy kissé, azt akartam csak illusztrálni, hogy érdemes, és kell is be­szélgetni az emberekkel, még akkor is, ha nem azzal vagy elsősorban elfoglalva, hogy minél differenciáltabb gondo­latokat szülj, hanem keresgé­led a szavakat, s néha a szó­tárban is. A szótár eddig mindig a zse­bemben volt. — Bár nem fél­tem attól, hogy „eladnak”, de az emberrel egészen közhasz­nálatú szavakat sem tanítottak meg az iskolában. — Szüksé­gem volt rá. Tudod, milyen bajban voltam, amikor a há­romrubelest, ez volt a legki­sebb címlet; amit kaptunk — (ez pedig „nagy pénz”) fel akartam váltani? És fogalmam sem volt azokról a szavakról, amelyek a pénzváltás lebonyo­lításához szükségesek. De azért sikerült, tolmács nélkül is. Azt hiszem, ennyi elég is lesz egyelőre a bölcselkedé­sekből. Be kell fejeznem az írást, mielőtt belemelegednék a következtetésekbe, megfe­ledkeznék a „szerénység! fo­gadalmamról”, amit neked és Ignatyevnek tettem az előző levelemben. Azt hiszem, a következőt már a „balti Velencéből”, Le- ningrádból küldöm. Üdvözlettel: I }y)ÚI MOSZmi ttVRK álló Idegenek fura kérdéseire válaszolgasson. A népgazdasági kiállításon például szóba ele­gyedtem egy asztrahányi asz­talossal. Mustrálhatta a kiállí­tott új autócsodákat. Nem is emléksztem pontosan, mit kér­deztem tőle először, talán az atomfizikai pavilont kerestem éppen. Elmagyarázta részlete­sen, de a harminckilenc hatal­mas épület közül — hiába írta körül pontosan, hogy ettől jobbra, ettől balra, a másik épülettől előbbre — nem tud­tam rájönni, melyikre is gon­dol. Látta, hogy hiába minden, azt is gyaníthatta, hogy nem értettem minden egyes szavát —, karonfogott, és elkísért. Közben megeredt az eső, s a legnagyobb záporban futot­tunk a pavilon felé. — Ott sem hagyott magamra —, kalauzolt. Nem először van itt. — Lengyel? — fordul hoz­zám — Mert én Lengyelország­ban születtem. Hallott Danzig- ról? Onnan költöztem a Volga mellé. De amikor megtudta, hogy magyar vagyok, ugyanolyan szíves volt hozzám, mint ami­kor azt hitte, a szülőföldjéről jöttem. Kijöttünk az atomreaktoro­kat, védőberendezéseket, su­• Emlékszem rá, milyen kár- [öröfnmel nézted, amint otthon *a bőröndbe pakoltam a szótá­rakat, társalgási zsebkönyvé­tet. Késő az már — mondtad [—, amikor említettem, hogy az •úton felelevenítem majd a ’„nyelvemlékeket”. Igazán itt •volt az ideje, hogy ismétel­gessem egy kicsit az oroszt. De ,azért nem volt túl késő. Az if­júsági Express óvatos tisztvise­lője még az elindulás előtt •megkért bennünket, hogy aki [nem beszél perfekt oroszul,az •csak a tolmács segítségével [szólaljon meg, mert könnyen • félreértik, és abból csak kelle- [metlensége lesz. ; Ha ilyen kérésnek eleget [tesz az ember, akkor akár be •is léphetne a kartauziak közé: [hiszen talán nem is volt a cso­portban perfekt oroszos. — De [azért majdnem mindenki be­szélt, társálgott, s nem hiszem, [hogy a nyelvi tájékozatlanság­ból fakadó félreértések veszé­lyeztették volna két nép barát­ságát ... • Moszkvában nagyon könnyű •szóba elegyedni az emberek­kel; mintha az utcára kilépő • moszkvai eleve el lenne ké­szülve arra. hogy az eltévedt •turisták, a szovjet városi élet ’jelenségei előtt értetlenkedve

Next

/
Oldalképek
Tartalom