Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-24 / 249. szám
MMm VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Érdemes volt kapálni 9 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 249. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1962. október 24., szerda WASHINGTON (TASZSZ): Kennedy elnök hétfőn a televízióban kijelentette: „Az Egyesült Államok szigorú vesztegzár alá vesz minden Kubába szállítandó támadó fegy* vert.” „Bármely országból, vagy kikötőből Kubába induló, bármilyen típusú hajót visszaküldenek. ha támadó fegyvereket találnak rajta. Ezt a vesztegzárat — ha szükséges — egyébfajta rakományokra és szállító eszközökre is kiterjesztik”. Az elnök közölte: elrendelte, „hogy szakadatlanul, gondosan figyeljék Kubát és Kuba katonai potenciáljáiuik növelését.” Az Egyesült Államok fegyveres erőinek parancsot adtak arra, hogy „legyenek felkészülve minden váratlan fordulatra”. Az elnök azzal magyarázta ezeket az intézeké- seket, hogy — szavai szerint — Kuba a Szovjetunió „fontos stratégiai támaszpontjává” vált és „fenyegeti minden amerikai ország békéjét és biztonságát.” Kennedy azt is kijelentette: az Egyesült Államok sürgősen összehívja az Amerikai Államok Szervezete konzultatív tadácsának ülését, hogy megvitassak annak a veszélynek -a kérdését, amely „Kuba részéről fenyegeti a nyugati féltekét” és azért, hogy az amerikai kontinens országai az 1948-as Rio de Janeiro-i szerződés alapján, kollektív szavazzanak Kuba ellen. Az Egyesült Államok — jelentette kxi Kennedy — ugyancsak követeli a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását Az Egyesült Államok elnökének beszéde hemzsegett a durva, szovjet-ellenes kirohanásoktól. (MTI) A szovjet kormány nyilatkozata MOSZKVA (TASZSZ): Kennedy, az Egyesült Államok elnöke hétfőn este bejelentette, parancsot adott az Egyesült Államok hadiflottájának, hogy tartóztassanak fel. minden Kuba felé haladó hajót, kutassák át a hajókat és ne engedjék, hogy Kubába vigyék azokat a fegyvereket, amelyek az amerikai hatóságok szerint, támadó jellegűek. Arra is parancsot adott, hogy állandóan és .gondosan'figyeljék Kubát. Ily módon az Egyesült Államok kormánya tényelegesen tengeri blokád alá veszi a Kubai Köztársaságot. Ezzel egyidejűleg újabb amerikai csapatok kezdték meg a partraszállást a Kuba területén levő amerikai guantanamói támaszponton és az Egyesült Államok fegyveres erőit harci készültségbe helyezik. Az elnök ezeket a példátlan agresszív cselekedeteket azzal igyekszik igazolni, hogy Kuba állítólag veszélyezteti a Egyesült Államok nemzetbiztonságát. A szovjet kormány ismételten felhívta minden ország kormányának és a világ közvéleményének . figyelmét arra a békét veszélyeztető politikáira, amelyet az Egyesült Államok folytat a Kubai Köztársaság irányában. Az Egyesült Államok elnökének nyilatkozata azt tanúsítja, hogy az amerikai imperialista körök semmitől sem riadnak vissza, hogy kísérletet tegyenek egy szuverén állam, az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja megfojtására. E cél érdekében még a háborús katasztrófa szakadé- káha is készek dönteni a világot. Minden ország népének világosan kell látnia, hogy az Amerikai Egyesült Államok, amikor egy ilyen kalandba bocsátkozik, lépést tesz a termonukleáris világháború kirobbantása felé. Az Egyesült Államok arcátlanul lábbal tiporva az államközi magatartás nemzetközi normáit és az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának elveit, jogot formál magának arra — és ezt be Is jelentette —, hogy a nyílt tengeren megtámadja más államok hajóit, vagyis kalózkodással foglalkozzék. Az Egyesült Államok imperialista körei diktálni akarják Kubának, hogy milyen politikát kell folytatnia, milyen rendet kell hazájában megvalósítania, milyen fegyvereket tartson védelmének biztosítására. De ki jogosítja fel az Egyesült Államokat, hogy magára vállalja más országok és a népek sorsa irányítójának szerepét? Vajon miért kell a kubaiaknak államuk belügyeit nem a maguk belátása szerint intézniök, hanem úgy, ahogy azt az Egyesült Államok szeretné? Kuba a kubai népé és csak a kubai nép lehet a saját sorsának ura. Az ENSZ alapokmánya szerint minden országnak — legyen az nagy, vagy kicsiny — joga van a saját belátása szerint berendeznie az életét, olyan intézkedéseket tennie biztonságának biztosítására, amelyeket szükségesnek tart, joga van visszaverni a szabadságára és függetlenségére törő agresszív erőket. Ezzel nem számolni annyit jelent, mint aláásni magát az ENSZ létének alapját, a dzsungel törvényeit bevezetni a nemzetközi gyakorlatba, végtelen konfliktusokat és háborúkat előidézni. Ostoba játék a tűzzel A szovjet kormány ebben az aggasztó órában kötelességének tartja, hogy komoly figyelmeztetéssel forduljon az Egyesült Államok kormányához, figyelmeztesse arra, hogy a Kennedy elnök által bejelentett intézkedések megvalósítása súlyos felelősséggel jár a világ sorsa szempontjából, ostoba játék a tűzzel. Az Egyesült Államok vezetőinek végre meg kell érteniük, hogy ma egészen más idők járják. Csak őrültek tehetik az erőpolitikára a tétet és gondolhatják azt, hogy ez a politika bármiféle sikert is hoz nekik, lehetővé teszi számuk- együttélése elveinek ra, hogy a maguk rendjét erő-' szakolják más államokra. Ha az Egyesült Államok régebben katonai téren a legerősebb hatalomnak tarthatta is magát, ma ennek a feltételezésnek nincs semmi alapja. A világon van egy másik, semmivel sem kisebb erő, amely kiáll amellett, hogy a népek a maguk belátása szerint rendezzék be életüket. Ma nagyobb szükség van, mint bármikor arra, hogy államférfiak hidegvért és józanságot tanúsítsanak és ne ragadtassák magukat a kard- csörtetésre. A szovjet kormány ismét megerősíti, hogy mindaz a fegyver, amellyel a Szovjetunió rendelkezik, az agresszo- rok elleni védelem célját szolgálta és szolgálja a jövőben is. A jelenlegi nemzetközi helyzetben az a körülmény, hogy a Szovjetunió nagyerejű fegyverekkel, egyebek között rakétafegyverekkel rendelkezik, a világ minden népének megállapítása szerint olyan döntő tényező, amely visszatartja az imperializmus agresszív erőit a pusztító világháború kirobbantásától. A Szovjetunió teljes szilárdsággal és következetességgel teljesíteni fogja a jövőben is ezt a küldetését. Az Egyesült Államok elnöke beszédében kijelentette, hogy amennyiben akárcsak egyetlen atombomba is hullik az Egyesült Államok területére, az Egyesült Államok visszavág. Ez a kijelentés nem más, mint képmutatás, mivel a Szovjetunió ismételten kijelentette, hogy egyetlen szovjet atombomba sem fog hullani sem az Egyesült Államokra, sem akár- mely más országra, ha nem követnek el agressziót. A nukleáris fegyver, amelyet a szovjet nép teremtett, a nép kezében van és azt sohasem használják fel agressziós célokra. De, ha az agresszorok kirobbantják a háborút, a Szovjetunió a leghatalmasabb visszavágással él.\ A Szovjetunió, amely mindenkor hű volt az ENSZ alapokmányának elveihez, következetesen olyan politikát folytatott és folytat, amely a béke megőrzésére és megszilárdítására irányul. Az egész világ tudja, hogy a Szovjetunió milyen óriási erőfeszítéseket tesz nemzetközi feszültség enyhítése, az államközi konfliktusok és viták fészkeinek felszámolása, a különböző társadalmi rendszerű államok békés megvalósítása érdekében. Éppen a Szovjetunió terjesztette elő és indokolta meg az általános és teljes leszerelés programját, amelynek megvalósítása reális távlatokat tárna fel a háború- és fegyvermentes világ megteremtése számára. E javaslatok egyre nagyobb támogatásra találnak a világon, magukkal ragadták az emberi értelmet, az idők szavává váltak. Ha pedig a leszerelés ügye ez ideig nem jutott előre, ez az Amerikai Egyesült Államokban és NATO-beli szövetségeseinek a bűne. Ök félnek a leszereléstől, nem akarnak Befejezéshez közeledik megyénkben a kukorica betakarítása. A súlyos aszály nagy terméskieséseket okozott, a többszöri kapálás, a lelkiismeretes munka azonban a legtöbb közös gazdaságban mégis jó eredményeket hozott. Képünkön a stroki Váralja Tsz újonnan épített kukoricagóréjába szállítják be a tagok a kukoricát. (Foto: Kiss Bélái megválni ,a furkósbottól, amellyel más országokra igyekeznek kényszeríteni akaratukat Az Egyesült Államok kormánya azzal vádolja Kubát, hogy az, állítólag, veszélyezteti az Egyesült Államok biztonságát. De ki hiheti el, hogy Kuba veszélyt jelenthet az Egyesült Államokra? Ha a két ország méreteiről és tartalékairól, ha fegyverekről beszélünk, egyetlen józan eszű államférfinak sem juthat eszébe, hogy Kuba veszélyt jelenthet az Amerikai Egyesült Államokra, vagy bármely más országra nézve. Enyhén szólva, képmutatás arról beszélni, hogy a kis Kuba merényletet követhet el az Amerikai Egyesült Államok biztonsága ellen. A kubaiak biztosítani akarják otthonukat, függetlenségüket az Amerikai Egyesült Államok részéről őket fenyegető veszély ellen. A kubai kormány a józan észhez és a lelkiismerethez fellebbez, felszólítja az Egyesült Államokat, hogy mondjon le a Kuba függetlensége ellen irányuló szándékairól és teremtsen normális kapcsolatokat a kubai állammal. Nem elég meggyőző talán az, hogy a kubai kormány hivatalosan bejelentette, minden vitás kérdést tárgyalások útján akar rendezni az Egyesült Államok kormányával. Kuba mindenkor kész tárgyalni O. Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke csak a közelmúltban ismét kijelentette az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, hogy Kuba „mindenkor kifejezte, kész tárgyalni a szokásos diplomáciái csatornákon, vagy bármely más úton, hogy megvitassák az Egyesült Államok és Kuba között fennálló nézeteltéréseket”. Most az Egyesült Államok elnöke azt mondja, hogy állítólag nem elegendőek a kubai kormány é nyilatkozatai. Hát így aztán bármely agresszív bármely kaland. 1 Ami a Kubának nyújtott szovjet segítséget illeti, ennek kizárólag célja: erősíteni Kuba védelmi képességét. Mint arra az E. Guevara és E. Aragones részvételével Szovjetunióban járt kubai küldöttség látogatása alkalmából szeptember 3-án kiadott közös szovjet—kubai közlemény rámutat, a szovjet kormány eleget tett a kubai kormány azon kérésének, hogy Kubának fegyverek szállításával segítséget nyújtson. A közlemény rámutatott arra, hogy ezék a fegyverek és a katonai műszaki segítség kizárólag .védelmi célokat szolgál. A két ország kormánya jelenleg is szilárdan ragaszkodik ehhez az álláspontjához. A Kuba védelmének erősítésére adandó szovjet segítség szükségességét az indokolja, hogy a Kubai Köztársaságot az Egyesült Államok fennállásának kezdetétől állandó fenyegetésekkel és provokációkkal illette. Az Egyesült Államok annak érdekében, hogy a kubai népet megfossza kivívott szabadságától és függetlenségétől, semmitől sem riadt vissza, így a Kuba elleni fegyveres intervenciótól sem, mint az 1961 áprilisában történt, így akarván újból az amerikai monopóliumok uralma alá vonni és az Egyesült Államok bábjává tenni Kubát. Az Egyesült Államok azt követeli, hoigy Kuba területéről távolítsák el az önvédelemhez szükséges haditechnika: eszközöket, márpedig nyilvánvaló, hogy ehhez egyetlen olyan állam sem járulhat hozzá, amelynek drága a függetlensége. A Szovjetunió amellett van, h*gy minden idegen haderőt saját országának határain belülre kellene visszavonni külföldről. Amennyiben az Egyesült Államok valóban az államok közötti baráti kapcsolatok megerősítését kívánja és meg akarja szilárdítani világszerte a tartós békét, amint arról Kennedy elnök október 22-i nyilatkozatában beszélt, akkor el kellene fogadnia a szovjet javaslatot és haderőit, valamint haditechnikai berendezéseit vissza kellene vonnia a világ különböző részein található támaszpontokról és fel kellene számolnia e támaszpontokat. Az amerikai Imperializmus a nemzetközi csendőr szerepét vállalta Azonban az Egyesült Államok, amely fegyveres erőit és fegyvereit az egész világon elhelyezte, makacsul visszautasítja e javaslatok elfogadását. Az Egyesült Államok fegyveres erőit és fegyverzetét a más országok belügyeibe történő beavatkozásra és agresszív terveinek megvalósítására hasz* nálja. Így az amerikai imperializmus a nemzetközi csendőr szerepét vállalta magára. Az Egyesült Államok képviselői állandóan azzal kérkednek* hogy az amerikai repülőgépek bármikor lecsaphatnak a Szovjetunióra, amerikai bombákat szórhatnak és súlyos csapásokat mérhetnek békés városokra és falvakra. Egyetlen nap sem múlik el anélkül, hogy politikusok és katonai személyiségek, valamint az Egyesült Államok sajtója ne fenyegetőzne azzal, hogy a fedélzetükön Polaris-rakétákat hordozó, számos tengeren és óceánon cirkáló amerikai tengeralattjárók atomcsapást mérhetnek a Szovjetunióra és más békeszerető államokra. E tények fényében teljesen hamisan csengenek Kennedy (Folytatása a 2, oldalon/} flz amerikai imperialisták háborús intézkedései a felháborodás hullámát váltották ki az egész világén A TASZSZ jelentése Kennedy televíziós beszédéről
