Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-23 / 248. szám

1962. október 23., kedd NÉPÚJSÁG 2i8' Meleg szobát ígér a TÍ ZFI* — gyorsabb szállítási az AKOV Az ok: nem ad elegendő te hergópkocsit az AKÖV. — Gyöngyösön és Hatvan­ban mér központosítottuk a szállítást, .olyan módon, hogy egy megállapodás alapján csak az AKÖV fuvarozhatja ki a tüzelőt a házakhoz, — kaptuk az űjabb tájékoztatást. — Egerben ez nincs meg, mert a Városgondozási Vállalat is be­segít fogataival, s az AKÖV így csak annyi kocsit adna — ha adna —, amennyire a foga­tokon kívül szükségünk lenne. A lovas fogatok azonban leg­feljebb 500 mázsa tüzelő ki­szállítását bírják naponta, eh­hez, a forgalmat tekintve 12 kéttonnás tehergépkocsi állan­dó munkájára is szükségünk lenne —, s néha mindössze hármat, négyet kapunk. Így a TÜZÉP hiába igyek­szik, hogy ne érződjék meg egy bánya termelésének időleges csökkenése, hiába büszkélked­het emellett azzal: bőségesen ellátta telepeit tűzifával — sőt. aprított fával is, — koksz­nál. brikettel is, ha a tüzelő- utalványok tulajdonosai a szál­lítás lassúsága miatt nem kap­ják meg idejében a tüzelőt. Ezen a bajon a TÜZÉP ve­zetői nem tudnak segíten'. ezért megkerestük os AKvV-8t is, mit tudnak tenni, hogy Egerben ez a panasz a jövő­ben mér ne hangozzék el. Válasz helyett Borsányi La­jos igazgató egy papírlapot mutatott: — Mindennap jelentést ké­rek a főbb munkahelyek gép kocsi ellátottságéról. Ezek kö­zött szerepel a TÜZÉP is. Az október 15-ről szóló jelentős már azt mutatja, hogy tíz gép­kocsit állítottunk be a tüzelő fuvarozására. Ezek közül nyolc dolgozott, mert kettő javított... — Ennyi kocsit a jövőben naponta biztosítunk a TÜZÉP számára, — légióként azért, mert tudjuk, hosszabb ideig elhanyagoltuk ezt a munkát. A jövő hét elejétől három nagyobb tehergépkocsit is a szénfuvarozásra állítunk, ket­téválasztott rakterülettel, ami azt jelenti, hogy ezek a kocsik egyszerre hat vásárlóhoz jut­tatják el a tüzelőt. A vállalat vezetősége ugyanakkor célpré­miumot tűzött ki a szénszállí­tást lemaradás megszüntetésé­re. A prémiumot a legjobb eredményt elért telepvezetők és gépkocsivezetők kapják. — így november első nap­jaira minden fuvarozási hátra­lékunk elfogy, s legfeljebb há­rom napi eladásból származó szénmennyiség várhat ettől az időtől kezdve elszállításra. Ter­veink megvalósításához csupán egy kérésünk lenne. A TÜZÉP. tegye lehetővé, hogy reggel hat órától este hat óráig adják ki a telepeken a tüzelőt. Gépko­csivezetőink vállalják a hosz- szabb ideig tartó munkát, mert így több fuvart bonyolít­hatnak le. Ha ebben meg tu­dunk egyezni a TÜZEP-pei, nagy szolgálatot teszünk a vá­sárlóknak. A TÜZÉP tehát meleg szo­bát ígért az egrieknek, az AKÖV pedig meghívott arra az időre amikor már azt tud­ják mondani, nincs baj a szál­lítással. Köszönjük a biztató ígéretet, s elmegyünk gratulálni a jó munkához. Ha az Ígéretek va­lóra is válnak. Weidinger László Tanuló bányászok Gyöngyösorosziban Nem jelezte ünnepélyes csen­gőszó Gyöngyösorosziban az új „tanév” kezdetét, úgy kezdtek a tanuláshoz a bányászok, mint tavaly, tavalyelőtt, csendben, lármás, cicomázott külsőségek nélkül. Változás azonban mégis van a korábbi évekhez képest: idén örvendetesen megnőtt a tanulni akarók száma, megnőtt az igény a korszerű szocialista műveltség elsajátítására. Üj oktatási formák is honosod­nak; az ércbánya szakszerve­zeti bizottsága hatékonyabban és eredményesebben tevékeny­kedett, vette ki részét az okta­tási év megszervezéséből és előkészítésének munkáiból, mint a korábbi években. Je­lentősebb feladatokat vállaltak magukra, mint valaha. M unkásakadémia Gyöngyöspatán Sok a környező falvakból, a „vidékről” bejáró munkás a Gyöngyösoroszi Ércbányánál. S az utazó munkások politikai és kulturális nevelésének ezernyi az akadálya. Sok fejtörést oko­zott ez a kérdés az üzem szak- szervezeti vezetőinek is, míg sikerült megoldásra lelni. Gyöngyöspatáról sokan jár­nak naponta az ércbányába. A Heves megye a fejlődés útján IPÁK mt Az elmúlt években tovább emelkedett az Iparban foglal­koztatottak száma. Ez a szám 1961-ben 14 százalékkal volt magasabb, mint az 1959-es évben. / lehetőség kezdettől fogva adva volt: munkásakadémiát kell szervezni a községben. Gon­doltak is erre, ám az elképze­lés megvalósítása különböző nehézségek (pl. hozzáértő, szak­képzett előadók, megfelelő te­matika hiánya) miatt nem si­kerülhetett. Most végre sike­rült! Október 16-án, kedden tartották meg az első előadá­sokat, amelyen Kővári Lászlő, az ércbánya mérnöke adott is­mertetést a bányászat történe­téről és fejlődéséről, majd Szécsi László munkaügyi osz­tályvezető beszélt a szocialista falu új arculatának kialakulá­sáról. A gyöngyöspatai munkásaka­démia hároméves, tematikáját úgy állították össze, hogy azok, akik az akadémia előadásain részt vesznek, szakmai, politi­kai és általános műveltségben napjaink követelményeinek megfelelő ismereteket szerez­zenek. A munkásakadémia hallgatói három év után vizs­gákon is számot adnak majd itt szerzett új ismereteikről és „szabályos” bizonyítványt is kapnak. Iskola a Károly-tárónál A Károly-tárónál, egészsé­ges és festői környezetben ta­karos, csinos lakótelep épült, mióta fokozottabban termel a bánya. Idén a már meglevő 40 lakás mellett 16 új lakás körül átadásra, de újabb és újabb la­kások is készülnek még. Az el­következő években összesen 88 bányászcsalád, talál majd itt kényelmes otthonra. A telep lakói között sokan vannak, akik a múltban nem végezhet­tek megfelelő iskolákat, akiket a szükség tanulás helyett ko­rán munkára kényszert tett. A szakszervezet és a vállalat sze­mélyzeti osztálya módot és le­hetőséget biztosított most a lakótelepi bányászoknak arra, hogy pótolják a korábbi mu­lasztásokat, hogy elvégezzék az általános iskola felsőbb osztá­lyait, — megszervezték a dol­gozók általános iskoláját. Sok bányász tér most vissza a ko­rábban elfelejtett könyvekhez, ül be az iskolapadokba, hogy tanuljon, sokan vállalkoztak arra, hogy a teljes általános is­kolai végzettséget megszerez­zék. S a bejáró munkások, a Vi­dékiek? Őket is mozgósították az általános iskola elvégzésére. 1970-re egyetlen dolgozója sem lesz a Gyöngyösoroszl Ércbá­ből. A „késő” — itt később van mint nálunk, az órát is előre­hajtottuk két órával. Nem a Magyar Rádió időjelzéseihez igazítottuk ezután, hanem a moszkvaihoz. — Látod, még megfeledkezem róla: ez is a „külföld” egyik jele. A vonatban szól a rádió, hí­reket mond, időjárásról beszél — oroszul. Este tíz óra — még mindig nem hallgat el. De nemcsak emiatt nem lehet aludni: a villanyt sem sike­rül leoltani: központi kapcso­lóval működik minden. De csak szólni kell a ka lauznak — és „elül a zaj, s a rádió sein hallatszik.” Reggel kicsit álmosan ébred­tünk. Alig aludtam valamit. Látod, jó ideig nem éreztem semmi kézzelfogható jelét a külföldinek, az idegeimben vibráló — úgy létezik, szándé­kosan visszaszorított izgalom — nem hagyott aludni. Már sütött a nap, amikor az étkezőkocsi­ban reggelihez ültem. Sok rosszat hallottam a nálunk északabbra lakó népek étkezé­séről, de nem keseredtem el különösebben, amikor az asz­talon megpillantottam a bors és a só mellett az orrfacsaróan tormás mustárt. Szerintem az ember, ha külföldre megy, nemcsak műemlékeket, műal­kotásokat, építkezéseket akar látni, ismerkedni szeretne — mégha felületesen is, mint megírtad. Ignatyev — a nép­pel. szokásaival, életmódjával ételeivel — a számára kedves ízekkel is. Ehhez később is tar­nyának, aki nem rendelkezik teljes általános iskolai végzett­séggel. Addigra mindenkinek pótolnia kell a hiányzó osztá­lyokat. Hathónapos szakszervezeti iskola A szakszervezeti tagoknak csak kis részére terjed ki a pártoktatás rendszere, a szer­vezett dolgozók nagy többségé­nek politikai nevelése, marxista—leninista képzése megoldatlan. Ezen a helyzeten próbált változtatni az ércbánya szakszervezeti bizottsága, mi­kor az 1962—63-as oktatási év keretében megszervezte szak- szervezeti aktívák és tagok ré­szére a hathónapos szakszerve­zeti politikai iskolát. A szakszervezet a kommu­nizmus iskolája — tanítja Le­nin, s bizony, nem gok egész­séges kezdeményezés született. arra, hogy a szakszervezeti mozgalomban is — szélesebb alapokon — megoldódjék a po­litikai oktatás. Hogy megnyug­tatóan oldódjék meg & marxista—leninista képzés at egyszerű, pártonkivüli, de szer­vezett dolgozók tömegei sááí" mára is. Helyes ez a kezdemé­nyezés Gyöngyösorosziban,' dicsérendő az az erőfeszítés, amit a szakszervezet vezetői e szaktanácsi határozat végre­hajtására tesznek. Bírálat csak az iskola hallgatóinak alacsony létszáma miatt érheti őket: mindössze 25 fő jelentkezett tanulásra! (Talán ilyen keve­sen volnának azok, akikre rá­fér az új ismeretanyagok meg­szerzése?) A szocialista építéshez mű­velt emberek tömegére, mű-, veit népre van szükség. A kor parancsa, a rohamosan fejlődő technika követelménye, hogy a haladás ütemével lépést tart­son mindenki, meri csakis nult, művelt emberek tudnak megfelelni az egyre bonyolul-. tabb feladatoknak. A tanulás, a művelődés igénye megvan Gyöngyösorosziban, s annak lehetősége is biztosított, hogy mind többen sajátíthassák . él, a korszerű szocialista művelt­séget. A szervezést, az oktatá­sok előkészítését, a meggyőzés, a felvilágosító, agitációs-nevelő munka színvonalát kell olyan szintre emelni, hogy még többen érezzék szükségét a tu- . dásnak, hogy mind többen je­lentkezzenek tanulásra. (p. d.y , máson pedig ott látja a szov­jet. címert és az orosz nyelvű feliratokat. Ha magyarul be­szélsz, általában megértenek, s Nem is csoda: magyar óvoda, . magyar általános és közép- i isko' i van a községben, amely i a Kárpátalji Terület, vagy . ahogy hivatalosan nevezik, a . Zakarpatszkaja -Oblaszty fon- . tos vasúti gócpontja. A „külföldszag”, a külföldi ■ miliő akkor érintett meg ben- . nünket először, amikor beszáll­• tunk a Csap—Moszkva között : közlekedő gyorsvonat termes : hálókocsijába. Orosz írók , könyveiben bizonyára olvastál • a hálókocsik felső és alsó pad­káiról, ahol az utasok feksze­• nek. Az utas nem egy helyet í foglal el, hanem egy egész pa- I dot —, s éjszaka azon alszik. • Kiosztják az ágyneműt, jó éj- i szakát kívánnak, megkérdezik, : hogy parancsolsz-e teát, s i me^ágyazol magadnak. Nekem • a „földszinten” jutott hely, az 1 ablak mellett, útitársam az ! „emeleten” ágyazott meg — a , csomagtartó magasságában. A : vonat szélesebb nyomtávú, . mint a miénk, talán biztonsá­gosabb is — a kanyargós völ­gyekben is egyenletesen halad. Késő este megy át a Kárpáto­kon, nem sokat látni a hegyek­tottam magam, és rám ritkán jellemző következetességgel et­tem végig az eléggé egzotikus ízű ebédeket. Magyar útitársaim között voltak olyanok is, akik egy szót sem tudtak oroszul, de a második ebéd után min­denki szabályos oroszossággal mondta a büfésnőnek, „szósz nélkül — bez szósza”. — Ké- ■ sőbb a tolmács úgy adta le a rendelést, hogy a magyarok­nak szósz nélkül adják a húst. Kicsit nekem is megrendült' a bizalmam az orosz írókban, akik furcsán fűszerezett, külö­nös nevű ételekből jóízűen falatozgató emberekről írnak, de aztán megbékéltem velük: nem vagyunk egyformák. Az embe­rek ízlése pedig elsősorban nem jó, vagy rossz, hanem különböző. De azért nagyon hízelgett, amikor Moszkvában a szórakozóhelyek felől érdek­lődtem egy fiatal tanárnőtők aki a közkedvelt éttermek kö­zött elsőnek epnlítette a BUDA- PEST-et — tekintettel a ma­gyar konyhára. — És nem ud­variasságból mondta, — mert nem is tudta, hogy a kérdezge­tő turista Magyarországról jö1t. De talán el is kalandoztam egy kicsit, — ez már nem tar­tozik az utazáshoz, A moszkvai és leningrádi él­ményekről majd a következő levelemben számolok be. Addig is üdvözöl: ne érjen később csalódás: a: én leveleimből semmi rendkí­vülit, semmi megdöbbentőer űjat nem fogsz megtudni. Am; ebben az országban nagy, mo­numentális, azt úgyis megis­merheted a különböző kiadvá­nyokból, prospektusokból, új­ságokból, s az ország problé­máiról is olvashatsz eleget Azt se várd tőlem, hogy leír­jam a szovjet világvárosok történelmi nevezetességeit; megtették ezt már mások is. akik nemcsak két hetet töltöt­tek ezen a földön. Ha nem írnám meg, gondo­lom, otthon az lenne az elsí kérdésed, hogy milyen érzés volt átmenni a határon? Mi­lyen érzés idegen, ismeretlen földre érni? Milyen élményt jelent ez... de hát minek is találgassam, hogy miként fo­galmaznád meg otthon a kér­dést, Inkább válaszolok rá: Nem jelent különösebb érzést. Az ember először a határőrök zöldfedelű sapkájáról veszi észre, hogy elhagyta Magyar- országot. Csapon, a negyvenes­ötvenes évek jellegzetes stílu­sában épült szovjet határállo­J Nyugtasd meg az ismerösö­► ket: szerencsésen megérkeztem ^Moszkvába. Kissé hosszú volt 5 az út, majd két napig tartott, ► de már itt vagyunk, s néhány ? apróságról be is tudok szá- i mól ni neked. £ Az utazás előtt — biztosan ► emlékszel rá, hiszen Te hoztad fel a könyvtárból — kezdtem el \ olvasni Ignatyevnak A cámé ► apródja voltam című könyvét. \ Debrecen környékén ismét elő- \ vettem s mikor a határhoz ért Ja vonat, éppen ezt a mondatot [olvastam: „Nincsenek naivabb ? emberek, mint a turisták. »Mennyire felületes, sőt gyak­* ran nevetséges a véleményük * idegen országokról.” i Jó útravaló! De Ignatyevnak 5 igaza van: nevetségesek az ► egy-két heti utazásból vissza- J térő turisták, akik a „megláto­gatott” ország szakértőinek t tartják magukat. El is hatá­roztam, hogy egyszerűen néze­lődni fogok, s hangosan nem »állapítok meg semmit — elke- írülöm majd a szakértősködő ► nagyképűséget, s a nevetsége­sen primitív véleményeket. (Neked is megírom előre, hogy Néhány héttel ezelőtt, ami­kor hírül jött, hogy a szarvas­kői bánya vízbetörés miatt egy ideig nem tudja adni a tervé­ben szereplő szénmennyiségei, Eger lakosságának zömét ag­godalommal töltötte el a kér­dés: riu lesz a téli lüzalőellá- tássai, amikor tudvalevő, hogy a megyeszékhely háztartásait, főként innen látják el szén­nel. Az aggódás megérződött a városi tüzelőmegrendelő iroda forgalmán is. Kora reggelen­ként kisebb-nagyobb sorokban álltai-; a nyitásra váró ember- csoportok, s addig nem tágí­tottak az üzletajtóból, amíg kezükben nem érezték a tüze- lőmegrendelés elfogadását bi­zonyító nyugtát. Közben az aranyló napsuga- ras „vénasszónyok nyarának” is végéhez értünk, s beköszön­tött a mind hidegebbre forduló ősz. A TÜZÉP központjában azonban nem érződik különö­sebb idegeskedés. Jakkel János áruforgalmi osztályvezető a statisztikai lapok között kutat­va ezt mondja: — Az elmúlt esztendőben, április 1-től, — tehát attól az Időponttól, amikor a lakosság már általában a következő téli időszakra vásárolja meg fűte­ni valóját, szeptember 30-ig, 2600 vagon tüzelő fogyott ei az egri TÜZÉP-telepeken. Eb­ben az évben viszont nyolovon vagonnal több titaelöanyagot adtak ki ugyanennyi idő alatt a vá­sárlóknak. A szarvaskői bánya termelésének csökkenése tehát nem okozott különösebb gon­dot, mert a hiányt nógrádi, nagybátonyi szénnel pótoljuk, amennyire csak lehet. A további beszélgetés során kitűnt, , hogy ebben az eszten­dőben júliusban és agusztus- ban bonyolították le a legna­gyobb forgalmat a TÜZÉP-te­lepek. Mindkét hónapban hat- száz vagonnyi szenet és fát adtak el a vásárlóknak. A téli tüzelöbeszerzéssel kapcsolatos számok vizsgálatá­nál azonban nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni egyet: á TtjZÉP forgalma részben új háztartások létrejötte, részben az igények növekedése miatt évről évre emelkedik. Ez art: jelenti, hogy a tavaly elegendő' tüzelőmennyiség 1962-ben már- kevésnek bizonyul. . — Valóban lehet ilyen! emelkedésre számítani — ] mondja az áruforgalmi osztály! vezetője. — Erre is felkészül-1 tünk. Az év utolsó negyedévé- f ben 910 vagonnyi tüzelő beér-j kezésére számíthatunk, ami ti- j zenhárom vagonnal kevesebb,; — a szarvaskői termelés-kiesés: miatt —, az elmúlt esztendő- utolsó három hónapjában át-- vett szénmennyiségnél. A la-' kosságnak azonban a hián'ytl nem szabad megéreznie. így, aj nálunk vásárló közületekkel « szemben leszünk szigorúak ; Főként azért, mert ezeknek,) egy rendelkezés alapján, márj jóval előbb be kellett szerez-« niök tüzelőjüket. ■ Ha ennek; eleget tettek, a tüzelésre szánt) szén legalább hatvan százaié-! ka pincéikben van, s ezzel id-< tartanak addig, amíg a ház-j tártási igények kielégítése) után ismét sorra kerülhetnek.! Jelen pillanatban napi 1400 mázsa ; szón ) érkezik Szarvaskőből és Nagy-j bátonyból, Ez csaknem teljes j mértékben kielégíti a napi; szükségletet. Mégis, sokan pa-* nas'kodnak, hogy nem kapják) meg időben tüzelőjüket, pedig j mind több helyen lenne már a; •zenre, iára szükség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom