Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-23 / 248. szám
1962. október 23., kedd NÉPÚJSÁG 2i8' Meleg szobát ígér a TÍ ZFI* — gyorsabb szállítási az AKOV Az ok: nem ad elegendő te hergópkocsit az AKÖV. — Gyöngyösön és Hatvanban mér központosítottuk a szállítást, .olyan módon, hogy egy megállapodás alapján csak az AKÖV fuvarozhatja ki a tüzelőt a házakhoz, — kaptuk az űjabb tájékoztatást. — Egerben ez nincs meg, mert a Városgondozási Vállalat is besegít fogataival, s az AKÖV így csak annyi kocsit adna — ha adna —, amennyire a fogatokon kívül szükségünk lenne. A lovas fogatok azonban legfeljebb 500 mázsa tüzelő kiszállítását bírják naponta, ehhez, a forgalmat tekintve 12 kéttonnás tehergépkocsi állandó munkájára is szükségünk lenne —, s néha mindössze hármat, négyet kapunk. Így a TÜZÉP hiába igyekszik, hogy ne érződjék meg egy bánya termelésének időleges csökkenése, hiába büszkélkedhet emellett azzal: bőségesen ellátta telepeit tűzifával — sőt. aprított fával is, — koksznál. brikettel is, ha a tüzelő- utalványok tulajdonosai a szállítás lassúsága miatt nem kapják meg idejében a tüzelőt. Ezen a bajon a TÜZÉP vezetői nem tudnak segíten'. ezért megkerestük os AKvV-8t is, mit tudnak tenni, hogy Egerben ez a panasz a jövőben mér ne hangozzék el. Válasz helyett Borsányi Lajos igazgató egy papírlapot mutatott: — Mindennap jelentést kérek a főbb munkahelyek gép kocsi ellátottságéról. Ezek között szerepel a TÜZÉP is. Az október 15-ről szóló jelentős már azt mutatja, hogy tíz gépkocsit állítottunk be a tüzelő fuvarozására. Ezek közül nyolc dolgozott, mert kettő javított... — Ennyi kocsit a jövőben naponta biztosítunk a TÜZÉP számára, — légióként azért, mert tudjuk, hosszabb ideig elhanyagoltuk ezt a munkát. A jövő hét elejétől három nagyobb tehergépkocsit is a szénfuvarozásra állítunk, kettéválasztott rakterülettel, ami azt jelenti, hogy ezek a kocsik egyszerre hat vásárlóhoz juttatják el a tüzelőt. A vállalat vezetősége ugyanakkor célprémiumot tűzött ki a szénszállítást lemaradás megszüntetésére. A prémiumot a legjobb eredményt elért telepvezetők és gépkocsivezetők kapják. — így november első napjaira minden fuvarozási hátralékunk elfogy, s legfeljebb három napi eladásból származó szénmennyiség várhat ettől az időtől kezdve elszállításra. Terveink megvalósításához csupán egy kérésünk lenne. A TÜZÉP. tegye lehetővé, hogy reggel hat órától este hat óráig adják ki a telepeken a tüzelőt. Gépkocsivezetőink vállalják a hosz- szabb ideig tartó munkát, mert így több fuvart bonyolíthatnak le. Ha ebben meg tudunk egyezni a TÜZEP-pei, nagy szolgálatot teszünk a vásárlóknak. A TÜZÉP tehát meleg szobát ígért az egrieknek, az AKÖV pedig meghívott arra az időre amikor már azt tudják mondani, nincs baj a szállítással. Köszönjük a biztató ígéretet, s elmegyünk gratulálni a jó munkához. Ha az Ígéretek valóra is válnak. Weidinger László Tanuló bányászok Gyöngyösorosziban Nem jelezte ünnepélyes csengőszó Gyöngyösorosziban az új „tanév” kezdetét, úgy kezdtek a tanuláshoz a bányászok, mint tavaly, tavalyelőtt, csendben, lármás, cicomázott külsőségek nélkül. Változás azonban mégis van a korábbi évekhez képest: idén örvendetesen megnőtt a tanulni akarók száma, megnőtt az igény a korszerű szocialista műveltség elsajátítására. Üj oktatási formák is honosodnak; az ércbánya szakszervezeti bizottsága hatékonyabban és eredményesebben tevékenykedett, vette ki részét az oktatási év megszervezéséből és előkészítésének munkáiból, mint a korábbi években. Jelentősebb feladatokat vállaltak magukra, mint valaha. M unkásakadémia Gyöngyöspatán Sok a környező falvakból, a „vidékről” bejáró munkás a Gyöngyösoroszi Ércbányánál. S az utazó munkások politikai és kulturális nevelésének ezernyi az akadálya. Sok fejtörést okozott ez a kérdés az üzem szak- szervezeti vezetőinek is, míg sikerült megoldásra lelni. Gyöngyöspatáról sokan járnak naponta az ércbányába. A Heves megye a fejlődés útján IPÁK mt Az elmúlt években tovább emelkedett az Iparban foglalkoztatottak száma. Ez a szám 1961-ben 14 százalékkal volt magasabb, mint az 1959-es évben. / lehetőség kezdettől fogva adva volt: munkásakadémiát kell szervezni a községben. Gondoltak is erre, ám az elképzelés megvalósítása különböző nehézségek (pl. hozzáértő, szakképzett előadók, megfelelő tematika hiánya) miatt nem sikerülhetett. Most végre sikerült! Október 16-án, kedden tartották meg az első előadásokat, amelyen Kővári Lászlő, az ércbánya mérnöke adott ismertetést a bányászat történetéről és fejlődéséről, majd Szécsi László munkaügyi osztályvezető beszélt a szocialista falu új arculatának kialakulásáról. A gyöngyöspatai munkásakadémia hároméves, tematikáját úgy állították össze, hogy azok, akik az akadémia előadásain részt vesznek, szakmai, politikai és általános műveltségben napjaink követelményeinek megfelelő ismereteket szerezzenek. A munkásakadémia hallgatói három év után vizsgákon is számot adnak majd itt szerzett új ismereteikről és „szabályos” bizonyítványt is kapnak. Iskola a Károly-tárónál A Károly-tárónál, egészséges és festői környezetben takaros, csinos lakótelep épült, mióta fokozottabban termel a bánya. Idén a már meglevő 40 lakás mellett 16 új lakás körül átadásra, de újabb és újabb lakások is készülnek még. Az elkövetkező években összesen 88 bányászcsalád, talál majd itt kényelmes otthonra. A telep lakói között sokan vannak, akik a múltban nem végezhettek megfelelő iskolákat, akiket a szükség tanulás helyett korán munkára kényszert tett. A szakszervezet és a vállalat személyzeti osztálya módot és lehetőséget biztosított most a lakótelepi bányászoknak arra, hogy pótolják a korábbi mulasztásokat, hogy elvégezzék az általános iskola felsőbb osztályait, — megszervezték a dolgozók általános iskoláját. Sok bányász tér most vissza a korábban elfelejtett könyvekhez, ül be az iskolapadokba, hogy tanuljon, sokan vállalkoztak arra, hogy a teljes általános iskolai végzettséget megszerezzék. S a bejáró munkások, a Vidékiek? Őket is mozgósították az általános iskola elvégzésére. 1970-re egyetlen dolgozója sem lesz a Gyöngyösoroszl Ércbáből. A „késő” — itt később van mint nálunk, az órát is előrehajtottuk két órával. Nem a Magyar Rádió időjelzéseihez igazítottuk ezután, hanem a moszkvaihoz. — Látod, még megfeledkezem róla: ez is a „külföld” egyik jele. A vonatban szól a rádió, híreket mond, időjárásról beszél — oroszul. Este tíz óra — még mindig nem hallgat el. De nemcsak emiatt nem lehet aludni: a villanyt sem sikerül leoltani: központi kapcsolóval működik minden. De csak szólni kell a ka lauznak — és „elül a zaj, s a rádió sein hallatszik.” Reggel kicsit álmosan ébredtünk. Alig aludtam valamit. Látod, jó ideig nem éreztem semmi kézzelfogható jelét a külföldinek, az idegeimben vibráló — úgy létezik, szándékosan visszaszorított izgalom — nem hagyott aludni. Már sütött a nap, amikor az étkezőkocsiban reggelihez ültem. Sok rosszat hallottam a nálunk északabbra lakó népek étkezéséről, de nem keseredtem el különösebben, amikor az asztalon megpillantottam a bors és a só mellett az orrfacsaróan tormás mustárt. Szerintem az ember, ha külföldre megy, nemcsak műemlékeket, műalkotásokat, építkezéseket akar látni, ismerkedni szeretne — mégha felületesen is, mint megírtad. Ignatyev — a néppel. szokásaival, életmódjával ételeivel — a számára kedves ízekkel is. Ehhez később is tarnyának, aki nem rendelkezik teljes általános iskolai végzettséggel. Addigra mindenkinek pótolnia kell a hiányzó osztályokat. Hathónapos szakszervezeti iskola A szakszervezeti tagoknak csak kis részére terjed ki a pártoktatás rendszere, a szervezett dolgozók nagy többségének politikai nevelése, marxista—leninista képzése megoldatlan. Ezen a helyzeten próbált változtatni az ércbánya szakszervezeti bizottsága, mikor az 1962—63-as oktatási év keretében megszervezte szak- szervezeti aktívák és tagok részére a hathónapos szakszervezeti politikai iskolát. A szakszervezet a kommunizmus iskolája — tanítja Lenin, s bizony, nem gok egészséges kezdeményezés született. arra, hogy a szakszervezeti mozgalomban is — szélesebb alapokon — megoldódjék a politikai oktatás. Hogy megnyugtatóan oldódjék meg & marxista—leninista képzés at egyszerű, pártonkivüli, de szervezett dolgozók tömegei sááí" mára is. Helyes ez a kezdeményezés Gyöngyösorosziban,' dicsérendő az az erőfeszítés, amit a szakszervezet vezetői e szaktanácsi határozat végrehajtására tesznek. Bírálat csak az iskola hallgatóinak alacsony létszáma miatt érheti őket: mindössze 25 fő jelentkezett tanulásra! (Talán ilyen kevesen volnának azok, akikre ráfér az új ismeretanyagok megszerzése?) A szocialista építéshez művelt emberek tömegére, mű-, veit népre van szükség. A kor parancsa, a rohamosan fejlődő technika követelménye, hogy a haladás ütemével lépést tartson mindenki, meri csakis nult, művelt emberek tudnak megfelelni az egyre bonyolul-. tabb feladatoknak. A tanulás, a művelődés igénye megvan Gyöngyösorosziban, s annak lehetősége is biztosított, hogy mind többen sajátíthassák . él, a korszerű szocialista műveltséget. A szervezést, az oktatások előkészítését, a meggyőzés, a felvilágosító, agitációs-nevelő munka színvonalát kell olyan szintre emelni, hogy még többen érezzék szükségét a tu- . dásnak, hogy mind többen jelentkezzenek tanulásra. (p. d.y , máson pedig ott látja a szovjet. címert és az orosz nyelvű feliratokat. Ha magyarul beszélsz, általában megértenek, s Nem is csoda: magyar óvoda, . magyar általános és közép- i isko' i van a községben, amely i a Kárpátalji Terület, vagy . ahogy hivatalosan nevezik, a . Zakarpatszkaja -Oblaszty fon- . tos vasúti gócpontja. A „külföldszag”, a külföldi ■ miliő akkor érintett meg ben- . nünket először, amikor beszáll• tunk a Csap—Moszkva között : közlekedő gyorsvonat termes : hálókocsijába. Orosz írók , könyveiben bizonyára olvastál • a hálókocsik felső és alsó padkáiról, ahol az utasok feksze• nek. Az utas nem egy helyet í foglal el, hanem egy egész pa- I dot —, s éjszaka azon alszik. • Kiosztják az ágyneműt, jó éj- i szakát kívánnak, megkérdezik, : hogy parancsolsz-e teát, s i me^ágyazol magadnak. Nekem • a „földszinten” jutott hely, az 1 ablak mellett, útitársam az ! „emeleten” ágyazott meg — a , csomagtartó magasságában. A : vonat szélesebb nyomtávú, . mint a miénk, talán biztonságosabb is — a kanyargós völgyekben is egyenletesen halad. Késő este megy át a Kárpátokon, nem sokat látni a hegyektottam magam, és rám ritkán jellemző következetességgel ettem végig az eléggé egzotikus ízű ebédeket. Magyar útitársaim között voltak olyanok is, akik egy szót sem tudtak oroszul, de a második ebéd után mindenki szabályos oroszossággal mondta a büfésnőnek, „szósz nélkül — bez szósza”. — Ké- ■ sőbb a tolmács úgy adta le a rendelést, hogy a magyaroknak szósz nélkül adják a húst. Kicsit nekem is megrendült' a bizalmam az orosz írókban, akik furcsán fűszerezett, különös nevű ételekből jóízűen falatozgató emberekről írnak, de aztán megbékéltem velük: nem vagyunk egyformák. Az emberek ízlése pedig elsősorban nem jó, vagy rossz, hanem különböző. De azért nagyon hízelgett, amikor Moszkvában a szórakozóhelyek felől érdeklődtem egy fiatal tanárnőtők aki a közkedvelt éttermek között elsőnek epnlítette a BUDA- PEST-et — tekintettel a magyar konyhára. — És nem udvariasságból mondta, — mert nem is tudta, hogy a kérdezgető turista Magyarországról jö1t. De talán el is kalandoztam egy kicsit, — ez már nem tartozik az utazáshoz, A moszkvai és leningrádi élményekről majd a következő levelemben számolok be. Addig is üdvözöl: ne érjen később csalódás: a: én leveleimből semmi rendkívülit, semmi megdöbbentőer űjat nem fogsz megtudni. Am; ebben az országban nagy, monumentális, azt úgyis megismerheted a különböző kiadványokból, prospektusokból, újságokból, s az ország problémáiról is olvashatsz eleget Azt se várd tőlem, hogy leírjam a szovjet világvárosok történelmi nevezetességeit; megtették ezt már mások is. akik nemcsak két hetet töltöttek ezen a földön. Ha nem írnám meg, gondolom, otthon az lenne az elsí kérdésed, hogy milyen érzés volt átmenni a határon? Milyen érzés idegen, ismeretlen földre érni? Milyen élményt jelent ez... de hát minek is találgassam, hogy miként fogalmaznád meg otthon a kérdést, Inkább válaszolok rá: Nem jelent különösebb érzést. Az ember először a határőrök zöldfedelű sapkájáról veszi észre, hogy elhagyta Magyar- országot. Csapon, a negyvenesötvenes évek jellegzetes stílusában épült szovjet határálloJ Nyugtasd meg az ismerösö► ket: szerencsésen megérkeztem ^Moszkvába. Kissé hosszú volt 5 az út, majd két napig tartott, ► de már itt vagyunk, s néhány ? apróságról be is tudok szá- i mól ni neked. £ Az utazás előtt — biztosan ► emlékszel rá, hiszen Te hoztad fel a könyvtárból — kezdtem el \ olvasni Ignatyevnak A cámé ► apródja voltam című könyvét. \ Debrecen környékén ismét elő- \ vettem s mikor a határhoz ért Ja vonat, éppen ezt a mondatot [olvastam: „Nincsenek naivabb ? emberek, mint a turisták. »Mennyire felületes, sőt gyak* ran nevetséges a véleményük * idegen országokról.” i Jó útravaló! De Ignatyevnak 5 igaza van: nevetségesek az ► egy-két heti utazásból vissza- J térő turisták, akik a „meglátogatott” ország szakértőinek t tartják magukat. El is határoztam, hogy egyszerűen nézelődni fogok, s hangosan nem »állapítok meg semmit — elke- írülöm majd a szakértősködő ► nagyképűséget, s a nevetségesen primitív véleményeket. (Neked is megírom előre, hogy Néhány héttel ezelőtt, amikor hírül jött, hogy a szarvaskői bánya vízbetörés miatt egy ideig nem tudja adni a tervében szereplő szénmennyiségei, Eger lakosságának zömét aggodalommal töltötte el a kérdés: riu lesz a téli lüzalőellá- tássai, amikor tudvalevő, hogy a megyeszékhely háztartásait, főként innen látják el szénnel. Az aggódás megérződött a városi tüzelőmegrendelő iroda forgalmán is. Kora reggelenként kisebb-nagyobb sorokban álltai-; a nyitásra váró ember- csoportok, s addig nem tágítottak az üzletajtóból, amíg kezükben nem érezték a tüze- lőmegrendelés elfogadását bizonyító nyugtát. Közben az aranyló napsuga- ras „vénasszónyok nyarának” is végéhez értünk, s beköszöntött a mind hidegebbre forduló ősz. A TÜZÉP központjában azonban nem érződik különösebb idegeskedés. Jakkel János áruforgalmi osztályvezető a statisztikai lapok között kutatva ezt mondja: — Az elmúlt esztendőben, április 1-től, — tehát attól az Időponttól, amikor a lakosság már általában a következő téli időszakra vásárolja meg fűteni valóját, szeptember 30-ig, 2600 vagon tüzelő fogyott ei az egri TÜZÉP-telepeken. Ebben az évben viszont nyolovon vagonnal több titaelöanyagot adtak ki ugyanennyi idő alatt a vásárlóknak. A szarvaskői bánya termelésének csökkenése tehát nem okozott különösebb gondot, mert a hiányt nógrádi, nagybátonyi szénnel pótoljuk, amennyire csak lehet. A további beszélgetés során kitűnt, , hogy ebben az esztendőben júliusban és agusztus- ban bonyolították le a legnagyobb forgalmat a TÜZÉP-telepek. Mindkét hónapban hat- száz vagonnyi szenet és fát adtak el a vásárlóknak. A téli tüzelöbeszerzéssel kapcsolatos számok vizsgálatánál azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni egyet: á TtjZÉP forgalma részben új háztartások létrejötte, részben az igények növekedése miatt évről évre emelkedik. Ez art: jelenti, hogy a tavaly elegendő' tüzelőmennyiség 1962-ben már- kevésnek bizonyul. . — Valóban lehet ilyen! emelkedésre számítani — ] mondja az áruforgalmi osztály! vezetője. — Erre is felkészül-1 tünk. Az év utolsó negyedévé- f ben 910 vagonnyi tüzelő beér-j kezésére számíthatunk, ami ti- j zenhárom vagonnal kevesebb,; — a szarvaskői termelés-kiesés: miatt —, az elmúlt esztendő- utolsó három hónapjában át-- vett szénmennyiségnél. A la-' kosságnak azonban a hián'ytl nem szabad megéreznie. így, aj nálunk vásárló közületekkel « szemben leszünk szigorúak ; Főként azért, mert ezeknek,) egy rendelkezés alapján, márj jóval előbb be kellett szerez-« niök tüzelőjüket. ■ Ha ennek; eleget tettek, a tüzelésre szánt) szén legalább hatvan százaié-! ka pincéikben van, s ezzel id-< tartanak addig, amíg a ház-j tártási igények kielégítése) után ismét sorra kerülhetnek.! Jelen pillanatban napi 1400 mázsa ; szón ) érkezik Szarvaskőből és Nagy-j bátonyból, Ez csaknem teljes j mértékben kielégíti a napi; szükségletet. Mégis, sokan pa-* nas'kodnak, hogy nem kapják) meg időben tüzelőjüket, pedig j mind több helyen lenne már a; •zenre, iára szükség.