Népújság, 1962. október (13. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-20 / 246. szám

4 NEPÜJSAG 1962. október 20., szombat A LOTTO nyerőszámai A Sportfogadási- és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint, a 42. játékhéten, Pécsett, az ÉM Baranya megyei Állami Építőipari vállalat dísztermé­ben megtartott lottósorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 6, 20, 26. 47. 66. (MTI) — MA DÉLELŐTT 9 órai kezdettel Egerben, a járási tanács kultúrtermében kibő­vített bizottsági ülést rendez a HNF járási bizottsága. Az ülésen a VIII. kongresszus irányelveit, valamint a köz­ségfejlesztési feladatokat tár­gyalják meg. — NAGYSZABÁSÚ ün­nepséget rendez a recski ta­nács és társadalmi szervek vezetősége október 27-én az öregek tiszteletére. 127 idős embert vendégelnek meg és szórakoztatnak ezen a napon a kultúrcsoportok és a társa­dalmi szervek. — BEKÖTŐ aszfaltutat épí­tenek az egri Egészségház utcai lakótelepen. A napokban meg­kezdett munkálatokra az Egri Városi Tanács mintegy 350 ezer forintot fordít.-TIZENKÉTEZER dohány­zóasztal készítését vállalta ebben az évben az Egri Bú­torgyár. Ebből a negyedik negyedévre már csak 2728 darab vár elkészítésre. — JŐ EREDMÉNYT ért el a harmadik negyedévi tervtelje­sítések értékelése alapján az ÉM Borsod—Heves megyei Tég­lagyári Egyesülés egri, 2. szá­mú téglagyára. A temjelési tervüket a gyár dolgozói 106,5 százalékra teljesítették, a se- lejtcsökkentési tervet pedig 1,3 százalékra, ami lényeges javu­lást mutat a tavalyi harmadik negyedévi 1,6 százalékos telje­sítéshez viszonyítva. — TELJESÍTETTE harma­dik negyedévi tervét az Egri Lakatosárugyár. Teljesítmé­nye a kiértékelés alapján 104,9 százalékos. így a gyár az év kilenc hónapja alatt 100,6 százalékos tervteljesí­téssel dicsekedhet. — IFJÚSÁGI KLUB megala­kítását tervezik a mátraderecs- kei KlSZ-fiatálok, ehhez tár­sadalmi munkában rendbehoz­zák a sportöltözőt. — VASÄRNAP délután két órakor , szüreti felvonulás, majd az' esti órákban bál lesz a pétervásári művelődési házban, amelyet a K1SZ- szervezet és a járási műve­lődési ház közösen rendez. — A KOMPOLTI Kísérleti Intézet kutatói ebben az évben sók gyakorlati útmutatást nyúj­tottak ff környékbeli termeío- szövetkezgfeknek a gazdaságos növénytermesztés megteremté­sében. A legutóbbi értékelés szerint ez a segítségnyújtás 2,5 millió forint többletbevételt je­lentett a közös gazdaságoknak. Most majd mi utazunk . • • As Idegenforgalmi Hivatal őszi, téli terveiről megszokott dolog, hogy amint az időjárás tartósan ked­vezővé válik, külföldi és hazai turisták népes, csoportjai jár­ják megyénket, s elsősorban a műemlékeiről nevezetes Eger városát. Ez az idegen járás egész nyáron át lankadatlanul tart, számtalan tennivalót há­rítva a Heves megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalára. Csépány Ferenc hivatalveze­tő tájékoztatója alapján az el­múlt nyári forgalomról ezt tudtuk meg: szeptember végéig 153 csoportban 4831 külföldi turista fordult meg Egerben, a hazai kirándulók száma pedig az első félévben 150 000-re te­hető. Külországból érkezett vendégeink között német, szovjet, csehszlovák turistákat üdvözölhettünk legtöbbször, de franciák, finnek, angolok is szerepelnek a nyilvántartás­ban. Ebben az évben már Gyön­gyös idegenforgalma is nagy mértékben növekedett. Számo­sán szálltak meg a korszerű Mátra Szállóban, s nagyon sok volt az átutazó vendég. Ami az elmúlt évben létesí­tett Sástónál levő campingot illeti, erről is csak azt lehet mondani, hogy népszerűségnek örvend. 5291 üdülőnap alatt 3960 vendég fordult meg itt, közöttük olyan nevezetes sze­mélyiség is tábort vert a tó partján, mint az angol cam- pingszövetség elnöke és csa­ládja. MOST AZONBAN már az ősz elején, a tél közeledtével számolni kell idegenforgal­munk erőteljesebb csökkené­sével is. — Jelenleg különösebb, nagy létszámú csoportot ígérő előre­jelzésünk nincs is — tájékoztat Csépány Ferenc. — Ez termé­szetesen nem azt jelenti, hogy az IBUSZ-hoz hasonló német idegenforgalmi hivatal, s a szovjet INTURISZT nem ké­szít elő őszi, téli magyarországi látogatásokat. Számítani kell ezekre, mint ahogy, ha külön­vonatok nem érkeznek már mostanában, autóbuszokkal azért mindig jönnek hazai ki­rándulók is. Fogadásukra igyekszünk a lehető legjobban felkészülni. Ezt a célt szolgál­ja többek között a kilátótorony Q€jqjfgjd4üz£ieMilmL Pali gyerek nyolcadikos. Nem tartozik éppen az osztály legszelídebb tanulói közé, any- nyira nem, hogy a napokban kénytelen volt az osztályfőnök behívatni a mamát. A mama,' Pali nevelőanyja, angyali sze- lídségű néni, aki sajátjaként szereti és kényezteti a fiút. Sí­rásra hajló hangon érdeklődött: ugye, tanító néni, nincs baj az én Palikámmal? Mert én meg­kérdeztem, csinált-e valamit, de azt mondta, csak éppen lát­ni akar a tanító néni... A tanító néni, mit tehetett, megnyugtatta a mamát, ám másnap kérdőre vonta az ifjút: Te, Pali, miért mondtad, hogy semmi baj veled? Pali szerény mosollyal adta meg a választ: Tetszik tudni, olyan ijedős szegény. Nem akartam, hogy egész nap sír­jon. Különben is, kímélni kell már... ★ Minden reggel, pontban há­romnegyed nyolckor megjele­nik egy nagyszemű, kis cseme­te a bölcsődében. Olyan négy— öthónapos lehet. „Szállítója” gondosan átöltözteti, meghőmé­rőzi, búcsúzóul megsimogatja, megpuszilgatja. Természetes, mondaná mindenki, — de a do­logban a különös az, hogy mindennap más asszony, — vagy lány hozza a csemetét. Tegnap tudtam meg, miért. A mama, — a városi tanács egyik dolgozója, — hosszabb idő óta beteg. Nincs, aki segítsen neki, kolléganői vállalták hogy fel­váltva hozzák és viszik a ki­csit ff bölcsődébe. Azt hiszem, keresve sem találnék jobb pél­dát az igazi munkatársi vi­szony jellemzésére. ★ Épül az új út Szilvásvárad felé. Az épülő út mentén, elég messze a lakott területektől, áll a munkások lakókocsija. Mintha csak az otthon egy da­rabkáját varázsolták volna oda. A lakókocsi pici erkélyére vi­rágládát ácsoltak a szorgos ke­zek, benne késő őszig virító, tarka virágok. Az ablakon ap­rócska függöny lebben. De jó lenne, egyik-másik vá­rosi munkásszálláson hasonló­val találkozni... (— deák) a Nagy-Egeden, amely a szo­kásos idegenforgalmi program mellett minden bizonnyal ked­velt állomást jelent a kirándu­lóknak. Az őszi—téli idény forgal­mának csökkenését azonban a várható csoportok mellett sem lehet tagadni, s ez rész­ben jó az „itthoniaknak”. Az Idegenforgalmi Hivatal ugyan­is most többet ér rá foglalkoz­ni majd a megyéből máshová kirándulni szándékozók útjá­nak szervezésével. — Sok ilyen út szerepel a hivatal tervében — hangzik a további felvilágosítás. — Las­san több mint egy éve kiala­kult a falusi szervezőgárdánk. Ennek tagjai beküldik a kéré­seket, igényeket, vagy mi jut­tatjuk el hozzájuk elképzelé­seinket, s ezek alapján külön- vonatokkal, autóbuszokkal fa­lusi embereket, tsz-tagokat sze­retnénk elutaztatni több alka­lommal a fővárosba, vagy más, számukra eddig ismeretlen vi­dékre. A hivatal külföldi utakat is szervez a télre. Az egyikre, az ötnapos prágai útra — amelyet november 25. és december 1. között bonyolítanak le — az Egerből induló különvonat fele meg is telt az eddigi jelentke­zések révén. A többi útra — amelyek közül az egyik Zako­panéi sítúrára invitál — ezután hirdetik meg a jelentkezést. Azok számára, akik a téli időszakban kedvezményesen és főként kényelmesen szeretné­nek eljutni néhány operaelő­adásra, úgynevezett opera­vonatokat indít az Idegenfor­galmi Hivatal. LEHET TEHÄT válogatni az utazási lehetőségek közül. Csak most már szabadságot és pénzt kell tartalékolni az útra. (W. L.) Leeuwenhoek mil||rosziióp.jai. Fotó: Természettudományok Történeté­nek Múzeuma, Leiden. 330 évvel ezelőtt, 1632 októberében szü­letett ANTONY LEEUWENHOEK hol­land természet­kutató, akit a mikroszkóp egyik feltalálójának te­kintünk. Saját csi­szolású lencséivel mintegy 550 mikrosz­kópot készített, ame­lyekkel 250-es na­gyítást tudott elérni. Ezekkel fedezte fel 1676-ban a vízcseppben levő ázalékállatkákat, a hím csírasejteket, az izomrostok harántcsíkoltságát. Természet- tudományos munkái 7 kötetben jelentek meg 1722-ben. Képünkön balra a mikroszkóp szem felőli oldala, középen oldalnézetben, jobbra pedig a nagyítandó tárgy felőli része látható; az itteni csavarral a tárgyat lehetett mozgatni a lencséhez közelebb vagy távolabbra. 330 évvel ezelőtt, 1632-ben e napon született CHRISTOPHER WREN angol építész. Először csillagásznak készült, 30 éves korá­tól kezdve foglalkozott az építészettel és rövidesen Anglia leg­ismertebb mestere lett. Az 1666-os londoni tűzvész után őt bízták meg a város újjáépítésével. Mintegy 60 klasszicista stílusban épült műve maradt fenn, amelyek a tipikusan angol művészetet kép­viselik. (Szt. Pál katedrális, amely 1672—1700-ig épült, a greenwichi csillagvizsgáló épülete, a Hampton Court kastély egyik épülete). 190 évvel ezelőtt, 1772. október 20-án született SAMUEL COLE­RIDGE angol költő és irodalomkritikus. Első művei a Lírai bal­ladák című kötetben jelentek meg. Hányatott életet élt és ennek hatása titokzatos, természetfeletti motívumokkal átszőtt verseiben is megmutatkozik (A vén tengeri szél, Kublaj kán). Irodalomkri­tikai művei a Biographie Literaria című önéletrajzi kötetében jelentek meg. Irt egy magyar tárgyú drámát is Zápolya címmel. IKA Szakállkirály Bordeauxban versenyt ren­deztek: kinek van a légiiosz- szabb szakálla? A győztes Francois Meuinier lett. Amikor a díjkiosztás után megkérdez­ték, hogyan növesztett ekkora szaícállt, így felelt: . — Tizenhat lányom van. Mikor mehetnék borotválkozni, amikor a fürdőszoba állandóan foglalt? Egerben 12 előadás során láthatta a közönség Salacrou A gold gömbölyű című ‘drámáját. NéhanyTiappál ezelőtt a buda­pesti MOM Művelődési Ház­ban, majd Nyíregyházán ara­tott sikert a darab, s amint hallottuk, november 5-én a Magyar Színházban ismét Bu­dapest közönsége láthatja a si­keres művészi produkciót. ★ Országszerte nagy érdeklő­dés kíséri Gáspár Margit Ham- letnek nincs igaza című darab­ját. November 6-án az egri színház is bemutatja, s már folynak a próbák Nagy György rendezésében, készülnek Vass Jenő díszlettervei. A darab sze­repeit Kovács Mária, Huszár László, Daríday Róbert, Len­kei; Edit, Büros Gyöngyi, Fo- nyó István és Paláncz Ferenc játsszák. ★ Hallottuk, hogy Kálmán1 Im­re Bajadér című nagyoperett­jének egyes szerepeire ven­dégművészeket hívott meg a színház, így majd Lehóczky Évát üdvözölhetjük, és Fontos Magda is szerződött erre a da­rabra. •k A szervezőirodán jóleső ér­zéssel állapították meg a szer­vezők, hogy ma már a falvak­ban is akad munkájukhoz se­gítőtárs. Ezek között elsőként említették a nagyrédei műve­lődési ház új igazgatóját, Ví- rágh Jánost, aki elérte szerve­zőkészségével azt, hogy a ta­valyi gyenge, gyér érdeklődés helyett, az idén1 szívesen vár­ják az egri színház előadását. A legutóbbi Gül Baba előadá­son, túl azon, hogy minden jegy elkelt, a két és fél órás darabot még 145-en állóhelyről nézték végig. Jól bevált a falusi bérleti rendszer, ezt bizonyítják a nagyrédei előadás, de a Heve­sen, Karácsondon, Sírokban1, Poroszlón megtartott bérletes tájelőadások is. (á) 00802$ !MR£t \ televízió műsora 17.00: Ki mit tud? 18.30: Lá­nyok—asszonyok ... 19.00: Hét­ről hétre... 19.10: Libikóka. Közvetítés a Madách Színház kamara színházából. A közve­títés szünetében: Tv-hiradó. — Kb. 21.50: Hírek. A tv-híradó ismétlése. (MTI) EGRI VÖRÖS CSILLAG . Lopott boldogság EGRI BRÖDY Két „N” úr GYÖNGYÖSI PUSKIN Pillantás a hídról GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Elcserélt randevú HATVANI VÖRÖS CSILLAG Elveszett paradicsom HATVANI KOSSUTH A nagyváros örömei HEVES Túl fiatal a szerelemre petervásAra Éjszakai vonat FÜZESABONY A bosszú tfM i FU H hisß rtA Ü 3 O ' L IBgerben, este 7 órakor: GÜL BABA (Ady H. bérlet) 12. A szeplős Gebenyi, ijedős ember lévén, ettől mindjárt megszeppent, aztán gondolva, hogy a bank nem ád több hi­telt. Ö ugyanis — néhány hónapja — bármilyen idegen szót hallott, ami elé odatették, hogy nincs, erősen hajlamos volt az állami pénzforrás be­dugulására következtetni. Fa­kókék szemével sűrűn pislo­gott, s közelebb furakodott Múzsáihoz, és megrángatta a kabátját. — Hát akkor — súgta izga­tottan — a vezetőség miből fi­zet előleget? A fekete ember a vállát von­ta. A szeme füstösebb volt a szokottnál is, és gyulladt, vér- eres: hajnalban csak egy fala­tot bekapni ment haza a ko­vácsműhelyből, egész éjszaka átkozódva húzta a fújtatót, s mint egy dühös ördög, hajtotta a kovácsokat. Szerencsére, Landi megtalálta amit keresett, egy levelet húzott élő a zsebé­ből és folytatta: — Nem titkolózunk, nem szaglászunk suttyomban, az ilyesmi nem helyes a társadal­munkban, és nem is méltó hoz­zánk! Szemtől szembe, elvtár­sak, vagy ahogyan mondják, elő a farbával! — Magasra emelte a levelet, mint annak idején Földnélküli János a Magna Chartát. — Íme! Ezen­túl minden bejelentést ott tár­gyalunk meg, ahonnan küld­ték: de nem zárt ajtók mögött, hanem teljes nyilvánosság előtt, mindnyájunk füle halla­tára! — Helyes — vélte Gebenyi, megnyugodva, hogy nem a hi­telről lesz szó. — Kása János itt van? — kérdezte Landi, széttekintve az udvaron. — Ö írta a levelet. — Itt kell, hogy legyen — mondták többen is, semmi okát sem tudva, hogy Kása miért ne lenne köztük, de hiába néztek erre-amarra (Múzsái még a szerszámos pajtába is bekuk­kantott, hogy nem szundikál-e ott, ■mert Kásának szokása volt a várakozás perceit alvással tölteni) nevezett panaszosnak — helybeli mondás szerint — a szagát sem lehetett érezni. Landi a fejét csóválta. — Baj, baj — sopánkodott — szebb lett volna, ha nemcsak nekünk írja meg, hanem a sze­mébe is mondja az illetőnek... Na, mindegy, akiről a levél szól, az itt van, és végre is. ez a fő! Sáfrány kertész hangosan töprengett: — De mi a fenét irkái ez a Kása? iSzámolni se tud: egy­szer rábíztam a paradicsomka­rókat, aztán háromszor megszá­molta, aztán mindig más jött ki..'. — Türelem, elvtársak! — szólt köabe Landi, — Mindjárt megmondom, hogy mit írt. Azért vagyok itt! Kása János bepanaszolta az elnököt, Ma­daras Józsefet: és mondhatom, olyan csúnya dolgokat ír a le­velében, hogy a járás mindjárt Mszalajtott engemet. Landi itt rövid és hatásos szünetet tartott, mintegy lehe­tőséget adva az embereknek, hogy hozzákészüljenek a fel­háborodáshoz. E kis szünet ép­pen elég volt, hogy Madarast keresztbe-kasba végigfutká- rozza a hideg. Itt hát a vég — gondolta, s fázósan összébb húztg magán a kabátját — nem lehet tovább húzni a ke­serves játékot, leterítik őt, ezen a párás, langyos, biztató­an szép tavaszi reggelen ... De mit tudhat róla Kása, éppen Kása, akinek bizony nem volt türelme várni a sorára, ami­kor az észt osztogatták! Mind­egy, ha csak a növő zűrzavar­ról tud, az is elég: de lehet, hogy ő csak toll volt, s a pa­pírra vetett gondolatok más fejéből indultak el a járás­hoz ... Madaras nekivetette hátát a falnak, támaszt keres­ve, hogy jobban elviselhesse mindazt, ami következik. Landi fennszóval olvasni kezdte a levelet: — Tisztelt elvtársak! Már nézzenek utána, hogy micsoda disznóságok történnek miná- lunk, Lackóházán, mert ebből ugyan nem lesz szocializmus: mert nekünk igen megtörülik a szánkat, csak ígérgetik a pénzt, de egyesek, akik közel van­nak a húsos fazékhoz, már azt se tudják, mit csináljanak a pénzükkel, példának okáért Tézsola István. Másnak élesz­tőre is úgy kell összekaparni egy pár krajcárt, ellenben Té­zsola éppen most tudott épí­teni egy szép üveges verandát az udvara felől, de még ez se volt elég neki, a kertjében még egy rácsos nyavalyát is csinált, fillagóriát vagy mit, hát kér­dezem én, tisztelt elvtársak, hogy miből? Ezt ugye nem tudják odafönt, pedig tudhat­nák, ha egy kicsit gondolkod­nának, mert Tézsola senki más, mint az elnök sógora: te­hát a sógor-komaság Laeköhá- zán is érvényben van, ezt még asztal, így hát visszadugta a zsebébe, és várta a zúgó mél­tatlankodást. Hanem az nem akart zúgni. Az emberek egy­másra néztek, a szemöldöküket mozgatták, volt, aki el is mo- solyodott futólag. Az irodai lányok közül az idősebb, Szabó Mari, kicsit ijedten mondta: — Kérem szépen, a pénzt én kezelem. Tessék megnézni: Tézsola is csak úgy kapott pénzt, mint a többi, ahány munkaegysége volt. Sáfrány kertész rászólt: — Hadd el, mit ' bizony­kodsz! Látom én is a könyvet* tudom, mi van beírva: min­denkinek kevés jut, ez a hi­ba!... Hát ezért nem dugta ide a képét ez a magyarok is­tene! nem sikerült eltörölni, pedig ez nagy baj, mert az elnök ro­konai úgy körülállják a sza­kajtót, hogy más már nem is tud belenyúlni. De az igazság majd csak kiderül, mert él még a magyarok istene, tiszté­lettel Kása János. Landi ezután letette volna a levelet az asztalra, közszemlé­re, de nem volt az udvaron Gebenyi elérkezettnek vélte az időt, hogy világot gyújtson a járási előadó elméjében. — Tézsola most adta el a borát — mondta vígan, mert szomszéd lévén, ő is segített fejteni a bort, s ez alkalommal el is ázott istenesen. — Három verandát is építhetett volna aa árából. (Folytatjuk) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom