Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-14 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 215. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. szeptember 14., péntek MAI Viszontlátásra! Jó utat kívánok! Visszavárunk! ...és a fecskék, mint min­dig, most is elegánsan, frakkban, karcsúan, su­hanva indulnak útra. A sárga dolmányú rigó és az örök szerény útiruhás pa­csirta is elment már. Az utolsó holmik kerülnek a gólyacsalád bőröndjébe is, folyik a lázas pakolás — in­dulásra készek a hosszú- csörű madarak is. Egyik napról a másikra megcsendesedik a határ, el­némulnak a vizek, a nádak birodalmai, és a földeken a varjak, a városokban a ve­rebek veszik át egyedural­mukat, Költöznek és már elköltöztek vándormada­raink, a naptárnál bizto­sabban jelezve: vége a ké­sőn érkezett nyárnak, jön sárga lépteivel az őszelő, hogy nyomában sáros nyo­mokat hagyjon a telelő. Viszontlátásra! Jó utat kívánunk! Visszavárunk! ...téged is fehér dölmá- nyú fecske, téged is ligetek, parkok kedves madara, sárgarigó, téged is, a föld és a nap között lebegő pa­csirta, téged is nagyléptű, megfontolt és fészked üre­sen hagyó gólyamadár. Kü­lönösen téged várlak visz- sza: nagyon érdeklődők már gyermekeim és nélkü­led nem tudok majd mit mondani. (gyurkó) V ___________________) Ku ba nincs egyedül A TASZSZ-közlemény újabb visszhangja HAVANNA (TASZSZ): A TASZSZ-nyilatkozat to­vábbra is a kubai sajtó, rádió, az egész kubai nép érdeklő­désének középpontjában áll. A kubai békeharcosok nyi­latkozatában, amelyet Juan Marinello, a népek szuvereni­tásáért és a béke megvédésé­ért küzdő mozgalom elnöke írta alá, a többi között ez áll: — A Szovjetunió határozott hangú nyilatkozata a nemzet­közi szolidaritás és az emberi­ség sorsával való őszinte tö­rődés példája. A szovjet nyi­latkozat józanságra hív fel, s egyúttal határozottan figyel­meztet a minden törvényes és erkölcsi alapot nélkülöző bű­nös kalandok következményei­re. NEW YORK: — Szüntessék be a hideg­háborút Kuba ellen! — köve­teli egy röplapon a Kubával való helyes kapcsolatokért küzdő bizottság. A bizottság nyilatkozata fel­hívja a figyelmet az amerikai sajtóban szándékosan terjesz­tett megfélemlítő álhirekre, amelyek szerint — úgymond — több ezer orosz katona szállt partra Kubában, hogy ott rakétatámaszpontökat épít­sen. A kubai ellenforradalmá­rok még képtelenebb állítá­sokra vetemednek, azt mond­ják, hogy Kubában már kon­gói katonák is tartózkodnak, s orrukban karikát viselnek. Kennedy elnök szükségesnek látta, hogy leintse e koholmá­nyok terjesztőit, de a Küba- ellenes gyűlöletet szító kam­pány tovább tart. A Kubával való helyes kap­csolatokért küzdő bizottság hangoztatja, hogy az amerikai népnek meg kell mondani az igazat Kubáról. Az igazság az, hogy Kuba nem fenyegeti és nem is fenyegetheti Amerika nemzeti érdekeit. Ez a kis or­szág a nemzeti fejlődés maga választotta útján halad, miu­U Thant látogatása Kennedynél WASHINGTON (Ruter): Kennedy elnök csütörtökön villásreggelin látta vendégül U Thant ügyvezető ENSZ-főtit­kárt. Ez volt a főtitkár első lá­togatása a Fehér Házban az­óta, hogy múlt év novemberé­ben megválasztották. (MTI) tán népi forradalmában meg­erősítette a maga szuvereni­tását és függetlenségét, levet­ve a diktatúra jármát. — A kubaiak el vannak szánva arra — hangzik a to­vábbiakban a nyilatkozat —, hogy inkább meghalnak, mintsem hogy visszatérjenek a megaláztatás és a nyomor régi napjai. A kubai vezetők nor­mális kapcsolatok létesítését javasolják az Egyesült Álla­mokkal, így szabályszerű ke­reskedelmi kapcsolatokat is akarnak. Az Egyesült Álla­mok, nem pedig Kuba vezette be a bojkottot, az embargót és a gazdasági szankciókat. Az Egyesült Államok pénzelte és irányította az 1961 áprilisában lefolyt inváziós kísérletet is. — Kuba területén csak egyetlen idegen támaszpont van, s ez is az Egyesült Álla­mok haditengerészeti támasz­pontja Guantanamóban. HANOI: — Ne gondolja senki azt — hangsúlyozza a nyilatkozat —, hogy a világ népei ölhetett kéz- zel nézik a hatalmas Egyesült Államok támadását a kis Ku­ba ellen. A Kuba elleni táma­dás világháború kezdetét je­lentené, s e háború csak egész országok, sőt, földrészek nuk­leáris pusztulásával végződhet­ne. — Az amerikai imperialis­ták — írja a Ny an Dan című lap — lázasan készülődnek a nukleáris világháborúra, ugyanakkor helyi agressziós és ellenforradalmi háborúkat rob­bantanak ki, különböző orszá­gokban. Bár az Egyesült Álla­mok vezető körei rendszeresen „békés” nyilatkozatokat tesz­nek, hogy félrevezessék a vi­lág népeit és az amerikai né­pet, cselekedeteik világosan arról tanúskodnak, hogy nem­csak folytatják a maguk pro­vokációs', agresszív politikáját, hanem ezt még fokozzák is. STOCKHOLM: — Az imperialisták téved­nek, ha azt gondolják, hogy dollárok és ágyúk segítségével ma is rendelkezhetnek a népek sorsa fölött — írja a Ny Dag című svéd lap cikke, amely el­ítéli az Egyesült Államok Ku- ba-ellenes provokációit. Csütörtökön délután egy óra­kor volt a 64. Országos Mező- gazdasági Kiállítás nyitvatartá- sának „félideje”. Az MTI munkatársa ez alkalomból kér­déseket intézett az eddigi for­galomról, eseményekről a kiál­lítás rendezőihez, szakembe­reihez, akiktől az alábbi tájé­koztatást kapta. A 64. Országos Mezőgazda­A volt válogatott kapus, mint üzletfél A Gyöngyösi Cipész Ktsz női műkorcsolya-cipőt szállít Dániának A név ismerős: Nielsen. Bár az is tény, hogy a messzi Dá­niában elég gyakori, s rajtam kívül mások is tudnának né­hány nagy sportembert felso­rolni, akit ugyanígy hívnak. Eigil Nielsen nemrég még a dán labdarúgó-válogatott ka­puját védte. Tegnap azonban nem ilyen minőségben járt ná­lunk, még közelebbről: Gyön­gyösön. Amikor összeismerkedtünk, én is először jövetelének célja iránt érdeklődtem. — Most már tíz éve vagyok az ÁRTEX-en keresztül kap­csolatban önökkel. Üzletfélként érkeztem. — Miveí foglalkozik most? — Sportszer-kereskedő va­gyok. — Mit vásárolt? — Női műkorcsolya-cipőt. — Gyöngyösről? — Az itteni cipész ktsz 5000 párt készít számomra. — Mi a véleménye a ktsz munkájáról? — Elégedett vagyok. Ékkor mondta, még Nielsen őr válasza előtt Költői József, az. OKISZ főelőadója, aki az ÁRTEX két dolgozójával: Igó Jánossal és ifj. Ágotái Kál­mánnal együtt elkísérte Gyön­gyösre a dán üzletfelet, hogy erről általában nem szoktak hízelgő módon nyilatkozni az üzletfelek, mert a kedvező vá­lasz könnyen elbizakodottá te­szi a szállítót. Nos, Nielsen úr nem tartott ettől — őszintén válaszolt. Mint később kiderült, nem is ok nélkül. — Mit tapasztalt a szövetke­zet munkájával kapcsolatben? — Örömmel láttam, hogy lel­kiismeretes munkát végeznek a szövetkezet tagjai. Ezzel a minőséggel a nyugati cégekkel is versenyezhet a szövetkezet. A cipők főként kézi munkával készülnek, s ez a körülmény is a minőség szintjét jelenti. — Mint üzletembernek, mi a véleménye a gyártmányaink­ról? — Az igényeimet kielégítik, megtaláltuk a közös érdeket, és ez a lényeg. Még a beszélgetés kezdetén arra figyelmeztetett Nielsen úr, hogy mint üzletember és sportember tartózkodik ná­lunk, tehát nem kíván politi­zálni, ezért kerüljük az ilyen vonatkozású témát. A követke­ző kérdést tehát így tettem fel: — Ha nem kellemetlen, mondja meg: mi a véleménye a nálunk látottakról? Készséggel és mosolyogva válaszolt. — Nagyon jól érzem magam. Budapest a második főváros, ahol otthon vagyok. Szeretem a magyar mentalitást, az em­berek érzékelhető életkedvét. Ebben nagy a hasonlóság ve­lünk, dánokkal. És nagyon él­vezem a cigány-muzsikát. Személye felől is érdeklőd­tem még. Elmondotta, hogy ma is aktív sportoló, de már, nem az élvonalban tevékenykedik, hanem egyik támogatója a dán amatőr sportnak. Még kapus korában kereskedelmi iskolát végzett, a sport számára min­dig csak szórakozás volt. Ezért semmi anyagi előnyben nem részesült, sőt: havonta 100 ko­rona tagdíjat fizetett azért, hogy egyesületben sportolhas­son. Büszkén említette a Kop­penhágai Iskola Klub nevét, amely még 1876-ban alakult, s amelynek a ólán király is tag­ja. O azonban nem futballoz­hatott — tette hozzá. — Pálya­futása derekán a brazilok ne­gyedmillió dán koronát kínál­tak fel neki, ha elszerződik hozzájuk, de ő maradt otthon. Mint mondotta, a nemzeti ér­zés nagyon erős a dánokban, s ennek alárendelnek még egyéni karriert is. Nielsen úr nyilván a saját magatartására, amatőr öntuda­tára értette ezt, hiszen politi­zálni nem volt szándékában Befejezésül a következőket mondotta: —, Én sportember vagyok. De szeretném, ha az emberek megértenék egymást, és béké­ben élnének. Eigil Nielsen, az egykori vá­logatott futballkapus így lett üzletember, s már tíz éve tart fenn velünk gazdasági kapcso­latokat. Mi örülünk, hogy elé­gedett gyártmányainkkal, s an­nak még jobban örülünk, hogy a Gyöngyösi Cipész Ktsz is ré­szese ennek. G. Molnár Ferenc sági Kiállítást az „első fél­időben” 650 000-en látogatták meg. Vidékről 33 különvonat érkezett. A legnépesebb cso­port Siófokról jött, ahonnan szerdán 1380 fővel indítottak különvonatokat. A kiállítás rendezői eddig 16 000 vidéki látogató számára biztosítottak szállást. Nagy volt a külföldi ven­dégjárás is. Mezőgazdasági Szakemberek és- érdeklődők 22 országból keresték fel eddig a kiállítást. Többek között oszt­rák vadászok, nyugatnémet ke­reskedők, francia, belga, ame­rikai újságírók fordultak meg a vásárvárosban. Csütörtökön együttesen tekintette meg a ki­állítást 22 olasz vendég, a pá- duai autóklub tagjai, valamint hat angol szakszervezeti veze­tő. A különböző pavilonokban eddig több mint félszáz érté­kes tapasztalatcserét tartották. Kiemelkedő eredmény a nagy­arányú könyvforgalom. A kiál­lítás 12 könyvpavilonjában több mint 160 ezer forint érté­kű könyvet adtak él. A vendéglátóipar és a ke­reskedelem csaknem tízmilliós forgalmat bonyolított le. A 16 vendéglő, a két termelőszövet­kezeti pavilon, a 16 borkósto­ló, valamint a 60 elárusító ko­csi még a nagyforgalmú va­sárnapokon is kielégítő módon látja el a vendégeket. Az első félidőben többek között 200 000 adag meleg ételt, 250 000 pár virslit, 100 000 adag kolbászt és hurkát, ugyanennyi pecsenyét, 900 000 pohár bort szolgáltak fel. A hűsítőitalok is jól fogy­nak, ezekből 250 000 üveggel adtak el. A látogatók körében különösen népszerű a Kulacs nagyvendéglő, a Mátyás-pince, a Vadásztanya, és a kömlődi Halászkert. Az állattenyésztők is érde­kes adatokkal szolgáltak. El­mondották, hogy nyitás óta a két korszerű tojóházból 27 135 a szabadtéri ketrecekből 900 tojást szállítottak el. A kiál­lított tehenektől a felszállítás óta 26 000, a szeptember 1-i nyitás óta 16 000 liter tejet fej­tek. A kiállítás „születéskróni­kája” eddig 5 kisbocit és 13 kis nyulat tart nyilván. Az állatok etetésére 8 vagon réti szénát, 6 vagon lucernát használtak fel. A különböző keveréktakarmányokból a szarvasmarhákkal 300, a sejté­sekkel 200, a birkákkal 25, s a borjakkal 15 mázsát etettek meg nyitás óta elfogyott 4 mázsa nyalósó is. A fővárosban folytatott köz­véleménykutatás és a vidéki különvonat szervezések alapján a kiállítás második félideje is jsikeresnek ígérkezik MTI) Dobi latrán fogadta a vietnami nagykövetet Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön be­mutatkozó látogatáson fogadta Hoang Bao Sont, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkívüli meghatalmazott nagykövetét. (MTI) új és A jövő szakmunkásai ‘ • .... V ■ " " • ' • ’ Hatszáz ötvenezer látogató _ 33 vidéki különvonat — 22 országból érkezett vendégek — „Félidő” az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A továbbtanulásra ma már ezer lehetőség közül válogathatnak a fiatalok. Mindenki a „saját szájaíze” szerint, mint például a képünkön Tótok S ándor, Nagy János és Dányi Sándor, akik jelenleg bánya-elektrotechnilcát tanulnak a petőfibányai új tanműhelyben, A három másodéves tanuló most ismerkedik Dudányi Sánd or Oktató irányítása mellett az esztergályozás „titkaival”S nem sok idő múlva talán már ők fogják oktatni az új ge­nerációt... (Foto; Kiss Béla)

Next

/
Oldalképek
Tartalom