Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-25 / 224. szám

4 NÉPÜJSA© 1962. szeptember 25., keda Mihály bácsi Fehér Mihály bácsi 67 esz­tendős és három éve dolgozik már a domoszlói termelőszö­vetkezetben. Tavaly 380 mun­kaegysége volt, azelőtt 405, de munkájával az idén sem val­lott szégyent a tagság előtt. — A MEZÖSZEMEREI Űj Világ Tsz tagjai elhatározták, hogy 100 holdon termelnek salátát a következő gazdasá­gi évben. Mint megállapítot­ták: a téli saláta például jó termés esetén a holdankénti 20 ezer forint jövedelmet is biztosítani tudja. VASÁRNAP, szeptember 30-án, délelőtt tíz órai kezdet­tel Egerben, a jegyveres erők nagyszabású bemutatót ren­deznek. — TÖRIK A KUKORICÁT és a napraforgót a tarnazsa- dányi Egyetértés Tsz-ben, ok­tóber elsején pedig 130 hold cukorrépa szedését 1 is meg- kezdik.- CSÜTÖRTÖKÖN délelőtt kilenc órakor végrehajtó bi­zottsági ülést tart az Egri Vá­rosi Tanács. Az ülésen többi között megvitatják a község­fejlesztési tervek végrehajtá­sát, a védőnői és iskolaorvosi szolgálatot. — ÖTMILLIÓ forint fölött van a káli termelőszövetkeze­tek tiszta vagyona. Mint leg­utóbb megállapították, ebben az évben az elemi károk el­lenére 10—15 százalékkal emelkedik ez az összeg.- MEGKEZDŐDÖTT a ké­szülődés az őszi, téli idényre a hevesi járási művelődési ház­ban. Ennek alapján a művelő­dési ház vezetősége megállapo­dást kötött a helyi ifjúsági házzal és az állami gazdaság­gal. A két szerv szakköri he­lyiségeket és próbatermeket bocsát a művelődési ház ren­delkezésére. — AZ EGRI járási úttörő- elnökség csütörtökön délelőtt tartja Ostoroson szokásos el­nökségi ülését, amelyen az ostorosi úttörőszervezet veze­tői számolnak be az 1961— 62-es tanév úttörőmunkájáról és az új tanév feladatait be­szélik meg. A televízió műsora 18.45: Járatlan utakon a föld alatt. A Magyar Televízió kis- filmje. 19.00: Tíz jelvény tör­ténete. 19.30: Tv-híradó. 19.45: A tv agronómusa. 19.50: A Ma­gyar Hirdető műsora. 20.05: „1, 2, x.” Totózzunk zenére, hu­morra, táncra! Vidám műsor a Sportcsarnokból. Kb- 22.00: Szülők, nevelők négyszemközt. Kérjünk vagy parancsoljunk? 22.30: Hírek. Tv-híradó ismét­lése. (MTI) Idő járás jelen tés A Meteorológiai Intézet je­lenti: Várható időjárás kedd estig: Változó mennyiségű felhőzet, néhány helyen eső. Több nap­sütés és a szél gyengülése. Reg­gel a völgyekben ködök. Vár­ható legmagasabb nappali hő­mérséklet 15—19 fok, várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 5—9 fok között. (MTI) A kettős jubileum alkalmából: MÚZEUMI HETEK EGERBEN Vasárnap délelőtt tizenegy órakor, az egri képtárban, Sályi János, a Haza­fias Népfront megyei tit­kára nyitotta meg az idei egri múzeumi heteket. — Hagyománnyá vált már, hogy múzeumaink az ősz elér- keztévél szorosabb kapcsola­tot keresnek közönségükkel, kiállítások, előadások, vagy ép­pen ilyen ünnepi hetek rende­zésének formájában. Ilyen al­kalmakkor különösen tevé­keny részt kémek maguknak ezek az intézmények a népmű­velés munkájából. Az Eger­ben megrendezett múzeumi he­teket ez a szándék szinte ün­nepélyessé teszi, minden év­ben. Az ünnepélyes hangulat­ra ebben az évben különös okunk is van, hiszen az egri képtár fennállásának kilenc­venedik évfordulóját ünnepli, a várat pedig éppen 410 esz­tendeje ostromolta a török had — mondotta Sályi János. — A kilencvenedik és a négyszáztizedik évfordulók ál­talában nem olyan számok, amelyekről nagy ünnepséggel szokás megemlékezni, ebben az esetben azonban indokolt kihangsúlyozásuk, hiszen az egri képtár anyagát a hetven- ötödik évfordulón nem láthat­ta az érdeklődő közönség, mert kiállításukhoz nem állt rendelkezésre hely, a vár pe­dig az ostrom lezajlása után 400 évvel ugyancsak nem állt olyan helyreállított állapot­ban, mint ma, s épületeit is a modem építészet rárakott bur­ka takarta — folytatta az ese­mény méltatását megnyitójá­ban a Hazafias Népfront me­gyei titkára. A bevezető szavak után Mojzer Miklós muzeológus, a budapesti Szépművészeti Mú­zeum munkatársa tartott elő­adást az egri képtár művészet­történeti jelentőségéről. Az előadó a képtár jelentő­ségének ismertetése közben számos, eddig nem tudott ér­dekességről is szólt. Elmon­dotta, hogy az egykori egri ér­sekek közül Barkóczy rendkí­vül gazdag és nagyhírű képtár tulajdonosa volt. Ez az anyag azonban eltűnt, a feltevések szerint, egyik utóda, Eszterhá- zy Károly —, aki jobban sze­rette az építészetet, mint a festészetet — nemtörődömsége révén. A későbbiekben ismét megvolt a mód, hogy Eger a jelenleginél sokkal nagyobb és híresebb képtárral rendel­kezzék: a jeles műgyűjtő, Pirker János érsek akarta a városra hagyni gyűjteményét. Egyetlen feltételét, a képek gondozását azonban nem vál­lalta Eger akkori vezetősége, s így a képtár más tulajdonába került, illetve szétszóródott. Ilyen részletes, s egyáltalán a képtár művészettörténeti je­lenségével, létrejöttének kö­rülményeivel foglalkozó elő­adás még nem hangzott el Egerben. Természetes tehát, hogy az érdeklődők nagy fi­gyelemmel hallgatták Mojzer Miklós előadását, amely a képtár egyes nemzetközileg is nagy értéket képviselő festmé­nyeinek bemutatásával fejező­dött be. A jól sikerült megnyitó ün­nepség és a múzeumi hetek első előadása után minden re­mény megvan a hasonló foly­tatásra. A rendező szervek, a Dobó István Vármúzeum, a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága, valamint az Eger Vára Barátainak Köre, a ma­guk részéről eddig mindent megtettek. Az október végén befejeződő múzeumi hetek egyes előadásai az érdeklődés­nek megfelelő témákkal fog­lalkoznak. így az egri képtár­ral kapcsolatban szó lesz még a XVIII—XIX. századbeli ma­gyar festészetről. Az egri vár története iránt érdeklődők pe­dig hallhatnak a vár ostromá­lon Luca Caragiale a román irodalom klasszikusa. Komé­diája bővérűén gúnyolja azt a századfordulón élt román tár­sadalmat, amely képmutatásá­ban, pátoszában és erkölcsei­ben nevetséges tudott lenni. Dumitrache Titirca kupec- fajta, felfelé törleszkedő, de a könyökvédős, tintanyaló, szel­lemi munkásokat megvető, pénzimádó, aki balkézről mintha Moliére-től származna. Kényesen vigyáz a család „fa- milista becsületére”, s nem ve­szi észre, hogyan vezeti az or­ról, a korabeli fegyverekről, hadviselésről, a hódoltságkori török iparról, a török fürdők­ről. Az egyes témák előadói olyan neves szakemberek és tudósak lesznek, mint Germa- nus Gyula, világhírű egyetemi tanárunk, Szántó Imre, az Egri Pedagógiai Főiskola igazgató­ja, Bodnár Éva, Kalmár János, Fehér Géza, Gerő Győző bu­dapesti muzeológusok, Gerő László és Dési Mihály építé­szek. Germanus Gyula például Eger a török hódoltság korá­ban című előadásában eddig még sehol sem szerepelt, új adatokat ismertet, amelyek kutató munkásságának ered­ményeként kerültek felszínre. A múzeumi hetek esemény- sorozatát több kedves ünnep­ség is színessé teszi. Ez idő alatt ugyanis az ifjúság meg­koszorúzza a Dobó-szobrot, a vár-feljárónál levő dombor­művet, a Setét-kapunál levő emléktáblát, s a kazamaták csontkamráját. A kettős év­forduló alkalmából rendezett ünnepi hetek befejezéseként pedig ismét az ifjúság jeleske­dik majd. A Gárdonyi Géza Színházban vetélkedőt rendez­nek majd számukra, amelynek célja: „levizsgáztatni” a város fiataljait, ki mit tud történel­mi és művészeti emlékeinkről? (W. L.) lensegenél fogva bizalmasa, Chiriac. Caragiale szánja figuráit és ezért nevet rajtuk. Elnéző a pöffeszkedő ostobaság miatt, amely a világra hozta és élet­ben tartotta Dumitrache Titir- cát. A komédiában azzal lesz igazán nevetséges ez a félmű­velt, pénzre éhes szájhős, hogy fennen hirdet olyan elveket, és erkölcsi felfogást, amelyeket éppen az ő házában és az ő családjában senki sem vesz komolyan. Nem lehet elmenni az Union-ba, a híres műsorok színhelyére, mert az asszonyok csábítás áldozatai lehetnek. S lám, otthon, a saját házában az szarvazza fel őt, a nagy er­kölcs-csőszt, akiben halálosan megbízik. Külön szín a komédiában Ri­ca Venturiáno, a fiatal, öm­lengő, szerelmes újságíró, de­mokrata, költő és jogász. Aho­gyan érzelmei a válságos pil­lanatok idején is kitörnek, ahogyan frázisai zuhognak, ne­vetésre ingerelnek: az őszinte érzelmek helyébe a képmuta­tás és a hatáskereső mester­kéltség lép, a hazug társada­lom mérgezett levegőjében. Pécsi Sándor játssza a ko­média központi alakját. Sok­színű és eleven a párbeszéd közte és a Nae Ipengescut megszemélyesítő Horkai János között. Szemes Mari Vetája si­került jobban, a másik asz- szony, Váradi Hédi Zita sze­repében színtelenebb. Az író A diplomaták protokoil- gondjai ma már korántsem olyan súlyosak, mint valaha régen. Manapság nem fordul­hat elő az, ami a szeren csét­ezt az asszonyt nem formálta olyan szívvel, mint a férjét csaló Vetát. Chiriac — Zenthe Ferenc — csak illusztratív figura Dimit- rache Titirca mellett, Spiridon- nal együtt, akit Sallai Tibor alakít. Kálmán György Rica Venturiánója mozgalmas egyé­niség, aki önfeledten szédeleg saját szóáradatainak gőzében. Nála nem az érzelem a fon­tos, hanem a hatás, amit az asszonyra és sajátmagára gya­korol szenvelgő szövegeivel. Baksa Soós László jó ritmust ad a komédiának, rendezői felfogása Titirca pózait és ne­vetségességét hangsúlyozta. A Magyar Rádió jó szolgá­latot tesz azzal, hogy a szom­széd népek irodalmát, jeles ér­tékeit megismerteti a magyar közönséggel. F. A. Menuhin és Ojsztrah közös hangversenye LONDON (AP): Yehudi Me­nuhin és David Ojsztrah vasár­nap együtt lépett fel a londoni Albert-Hall hétezer főnyi kö­zönsége előtt- A közönség az előadás után tomboló lelkese­déssel köszöntötte a szovjet és az amerikai virtuózt. (MTI) ralynővel történt: egy víziün­nepség alkalmával a hajóról beleesett a vízbe és bele is fulladt, pusztán azért, mivél királyi hitvese nem volt jelen, a jelenlevők óriási tömege közül pedig halálbüntetés ter­he mellett senkinek sem állt jogában érinteni a királynőt. A sziámi udvartartás eme szigorú törvényét csupán 1881-ben enyhítették. XXX Japánban a császár már ré­gen nem „élő isten”, de jól­lehet trónját megdöntötték, azért az ő testéhez sem nyúl­hat egyszerű emberfia. Ha Hirohito császár például új öltönyt csináltat, a mértékvé­tel „fotometrikus eljárással” történik. Három kamera készít három oldalról felvételt a fel­séges alakról. Amíg nem állt rendelkezésére a modern tech­nika, addig különleges mérő­lécet használtak és a szabó­nak 3 méter távolságból kel­lett leolvasnia az eredményt. Különleges rendszabályok vol­tak érvényben a háború előtt a császár olvasmányaira vo­natkozólag is: azelőtt kivág­ták az újságból mindazokat a cikkeket, amelyek felséges színe előtt tetszésre .számíthat­tak és könyv alakban felra­gasztották őket. Ma már a „császár cenzúrázatlanui” ol­vassa a lapokat, tehát a sze­mélyét bíráló cikkek is a sze­me elé kerülhetnek, viszont minden újságot előzőleg fer­tőtlenítenék, nehogy felséges egészsége veszélybe kerüljön. XXX Az arab uralkodók között is különös protokoll-szokások vannak divatban. Az iszlám szokásai megkövetelik például, hogy soha senki se üljön le az uralkodó előtt. Ha tehát valamelyik dúsgazdag sejk moziba óhajt menni, súlyos gondokat okoz az ültetés, hi­szen a moziban éppen hátul vannak a legjobb helyek. A Quatar-i sejk megköveteli, hogy a moziban távolítsák el az előtte álló széksorokat, ne­hogy „rossz szellemek foglal­hassák el azokat”. AZ AMERIKAI BOSZORKÁNYKONYHÁBÓL... ... egy pár forrófejű politikus, akik mégis sületlensége­ket tálalnak a világközvélemény elé! Caragiale: Zűrzavaros éjszaka ránál, butaságánál és művelet­1962. SZEPTEMBER 25., KEDI>; 65 évvel ezelőtt, 1897. szeptem­ber 25-én született WILLIAM FAULKNER amerikai író. Bonyo­lult szerkezetű, gyakran misztikus elemekkel vegyített regényeiben az USA déli részeinek, főleg a H Mississippi vidékének ellentmon- H dásokkal terhes társadalmi prob­lémáit ábrázolta és nagy művészi erővel harcolt a faji megkülön­böztetés ellen. Kevés olyan pol­gári írója van Amerikának, áld Faulknerhez hasonló szeretettel beszélt a négerekről és általában a kizsákmányoltak életéről. 1950- ben Nóbel-díjjal tüntették ki a két hónappal ezelőtt elhunyt írót. 305 évvel ezelőtt, 1657-ben e na­pon született THÖKÖLY IMRE; a Wesselényi-féle összeesküvés mi­att Erdélybe menekült és itt se­reget szervezett, majd Felső-Ma­gyarország bányavárosait elfoglalta. Seregei Pozsonyig nyomul­tak előre, amikor az ország királyává kiáltották ki. Politikája; mely I. Lipót császár és a törökök közti ellentéteken alapult, végül is bukásához vezetett és a karlócai békében az országból való száműzetését mondták ki. 185 évvel ezelőtt, 1777-ben e napon halt meg JOHANN LAM­BERT német fizikus, matematikus és csillagász. A párhuzamos vonalak elmélete című művében fektette le az ún. „nem-eukli- desi” geometria alapjait. Tőle származik a bolygók mozgásának róla elnevezett elmélete. Munkássága az algebrai egyenletek és a szférikus trigonometria terén jelentős. William Faulkner Protokoll-furcsaságok lenül járt Sumanda sziámi ld­Kajevác megkért a minap, hogy intézzem már el egy régen húzó­dó ügyét, amely volta­képpen nem is ügy, de hát a bürokrácia út­vesztőjében úgy elke­veredett, hogy végülU valóban ügy lett belő­le. Intézzem el, mert mint mondta, — mi az nekem. Tényleg — mondtam erre magam­ban —, mi az nekem, különben is, szíveseb­ben teszek az emberek­nek jót, mint rosszat, nem beszélve arról, hogy ilyen kis ügyben könnyebb jót tenni: ke­vés fáradsággal, naay elismerést vívhat ki magának az ember. Nekiindultam tehát, hogy Kajevác szóra Jüi (ml n ekem . . . sem érdemes ügyét, mi­után mi az nekem, gyorsan és könnyen el­intézzem. Megjártam mind a hét világot és valamennyi hivatalt, egy hét szabadságot kértem, majd idegálla­potomra való tekintet­tel, három hét beteg­szabadságot —, de Ka­jevác ügyét, amely mi az nekem, nem sike­rült elintéznem. Nem rajtam múlt. A hiva­tal erősebbnek bizo­nyult! — Te is elszakadtál osztályodtól — mondta undorodva Kajevác, mert egy osztályba jár­tunk a Jó utcai reál­ban és most már a kö­szönésemet sem fogadja. Eljött hozzám Búi - bulya a minap és meg­kért, hogy egy rendkí­vül bonyolult ügyben legyek a segítségére. Már két éve húzódik, megjárta már a bírósá­got is, de még mindig nem fejeződött be . •. — Ne sértődj meg, nem téged akarlak le­becsülni, de nem bí­zom, hogy egyáltalán sikerüljön igazságot kapnom... Mégis meg­kérlek, próbálkozz meg, hogy utólag ne legyen lelkiismeretfúrda lásom,. hogy nem próbálkoz­tam meg mindenkivel, aki egyáltalán segíthet ... — mondta Burbu- lya rezignáltan. ... és mondtam én magamban: ha nem akarsz is, lebecsültél különben is Kajeváccal megégettem a számat, nem teszek én egy lé­pést sem az ügyedben. És így is tettem. Már régen elfelejtettem Bur- bulyát, már névről sem ismert Kajevác, ami­kor éppen néhány napja az utcán, cuppa­nós csókkal borult rám Burbulya: — Ember! Mit em­ber? Isten! És még én nem bíztam benned! Köszönöm, barátom, köszönöm, hogy segí­tettél rajtam — csap­kodta a hátam és a te­nyerem, hálától sugár­zó arccal. — Hát, igen — mo­tyogtam zavartan — az ember megtesz egyet, s mást barátainak — szerénykedtem és büsz­ke, öntudatos léptekkel vonultam végig az ut­cán. Jó érzés nagy em bemek lenni! Olyan nagynak, akinek sem­mit sem kell tennie, és mégis elintéződnek az ügyek Mert, mi ez ne­kem ,.. (egri) EGRI VÖRÖS CSILLAG Túl fiatal a szerelemre EGRI BRÖDY Montparnasse 19. GYÖNGYÖSI PUSKIN A Milady bosszúja GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Halálhajó HATVANI VÖRÖS CSILLAG Banditák HATVANI KOSSUTH Szombat este és vasárnap reggel HEVES Üzenet az élőknek FÜZESABONY Ferrara hosszú éjszakája PÉTERVÁSARA A levegő kalózai 11\1 ürül * ' AA Ü 3 O »C Gyöngyössolymoson este fél t fc GUI, BABA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom