Népújság, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-02 / 205. szám
1962. szeptember 2., vasárnap NEPC18AQ 7 f&'cjA loss júniusában történt a Csendes-óceán egy távoli körzetében, a Karolina-szige- teknél. A „Vityáz” nevű szovjet ex- pedíciós hajó a Nemzetközi Geofizikai Év terve alapján széles körű megfigyeléseket végzett. Fedélzetére váratlanul radioaktív eső hullott, jóllehet a hajó több mint 1600 mérföldnyire volt az amerikai magfegyver-kísérletek színhelyétől. Az atom bomlási termékei, amelyeket a szél széthord az óceánon, erősen veszélyeztetik a békés hajózást, a légi közlekedést, a halászatot, a tudományos expedíciókat, sok ország és sziget lakosait. A „Vityáz” kénytelen volt idő előtt visszatérni tudományos célú útjáról. A hajón tartózkodók az idejekorán tett intézkedések folytán nem kaptak sugárbetegséget. A termonukleáris bombával végzett amerikai kísérletek komolyabb következményekkel is jártak. Így például radioaktív hamu hullása következtében a „Szerencsés Sárkány” nevű japán halászhajó legénységének valamennyi tagját súlyos sugárbetegség támadta meg; egyikük, Kubojama rádiótáv- irász meg is halt. A „Vityáz”-on szerencsére meg tudták határozni a rádió- aktivitás fokát. Azonban a Csendes-óceán számtalan kis szigete lakosainak, a több ezer halászhajónak, sőt a nagy hajóknak sem állnak rendelkezésére olyan műszerek, amelyek számon tartanák a levegő és a víz radioaktivitásának fokát AZ AMERIKAIAK folytatják atomrobbantásaikat. Június 4-én például egy Thor rendszerű amerikai rakéta Johnston-sziget fölé emelkedett a hidrogén töltetű gyújtófejével, 50—65 kilométer magasságban fel kellett volna robbania. Ám a fellövés után néhány perccel kiderült, hogy a repülést ellenőrző rendszer rosszul működik, mire a rakétát kénytelenek voltak likvidálni. A robbanófej azonban nem robbant fel és a rakéta, maradványaival együtt a ten gerbe hullott. A robbanófej pusztító erejű töltete , természetesen az óceán vizének veszélyes mértékű radioaktivitását idézheti elő és veszélyeztetheti az emberi életet. Az atomipar fejlődése és a rádioaktív izotópoknak a technikában való széles körű alkalmazása azzal jár, hof?y nagy mennyiségű radioaktív hulladék halmozódik fel. Az amerikai atommagfizikusok, figyelők kisérgették: egy dán szakértők véleményét, az egész békeszerető emberiség követelését, a radioaktív hulladékokat tartalmazó tartályokat mély helyeken a tengerbe dobják, a radioaktív hulladék egy részét pedig Űj-Skocia partjainál csövekbe, valamint a Tannessee folyóba engedik. Az angolok erre a célra az Ir- tengert, a franciák a Foldkozi- tengert használják fel. Ez pedig reális veszélyt jelent minden élőlényre. Hiszen a viz keveredése, a biológiai eltol - dások eléggé gyorsan mennek végbe. Az ártalmas radioaktív anyagok előbb-utóbb bejutnak a növények, emlős állatok és halak szervezetebe.... Az úszó hajókon elhelyezett magreaktorok szinten növelhetik az óceánok természetes radioaktivitását. A ..Savannah” nevű amerikai bajó például a rádioaktív hulladékot egyenes a tengerbe, többek között a kikötők vizébe veti. Erről számolt be két amerikai szakember, God^,ir! v* Warf, az atomenergia békés célú felhasználására összehívott IX. genfi értekezleten. A SZOVJETUNIÓBAN merőben másképp tekintenek erre a kérdésre. A békés célok szolgálatában álló atomnak a legkisebb mértékben sem szabad veszélyeztetnie az embert és környezetét. ., Hamarosan megkezdődik az új sarkhajózási időszak. A fagyos vizű tengerek ormotlan jégtáblái közt megindulnak a hajókaravánok, hogy adagot szállítsanak a távoli Észak építkezéseihez, hogy mltjden szükséggel ellássák f sarkkörön túl áttelelő kutatókat., Újból elől halad majd a szovjet sarkvidéki flotta vezerhajoja, a Lenin atomjégtörő. , A szovjet tudósok szivükön viselik a tengerészek egészségét, ezért megbízhatóan működő sugárbiztonsági rendszert létesítettek ezen a hajon Az atom a technika és a termelési kultúra merőben ul színvonalát követeli meg. Ezzel kapcsolatban teljességgel ul igények jelentkeznek a műszerek és az automaták pontossága, az anyagok tisztasága, a végrehajtandó műveletek szabatossága iránt. Ezen követe- ményék megvalósítasa reaktorok megbízható működésének záloga. Az atomberendezést és az egész radioaktív első kontúrt páncélszekrénybe zárták. A biztonsági zek vastagsága 300—420 milliméter. Ezenkívül a biológiai védelem szolgálatában állnak a súlyos beton- és vízrétegek A védőburkolat általános vastagsága 2 méter, súlya pedig — csaknem 2000 tonna. Ez a burkolat a beható sugarak meny- nyiségét a megengedett besugárzási szint néhány tizedre szére csökkenti. A jégtörőn levő nyughatatlan neutronok biztos fogságban vannak, s csakis hasznos munkát végezhetnek. A folyosókon különleges fényjelzőket szereltek fel. Ezek mindig csak zöld fényben égnek, ami arról tanúskodik, hogy az atomjégtörő emberei teljes biztonságban élhetnek, s láthatják el a szolgálatot. A sárga fény, amely figyelmeztetést jelent, és a vörös fény, amely a veszélyt jelenti, még egyetlenegyszer sem gyulladt ki. A BÉKÉS CÉLOKAT szolgáló szovjet atomjégtörő, akárcsak minden közönséges hajó, bármely tengeren és óceánon közlekedhet, minden kikötőbe befuthat, hiszen senkit sem veszélyeztet. A szovjet atomjégtörő ártalmatlanságáról a külföld is meggyőződhetett. Amikor a „Lenin” Skandinávia körül hajózott — a Baltikumból a sarkvidék felé tartva — kéretlen figyelők kisérgették: egy dán őrhajó, valamint dán, norvég, svéd és amerikai repülőgépek. Utóbbiak olyan alacsonyan szálltak a békés hajó felett, ejtőernyőkön valamiféle tárgyakat dobták le. Mint kiderült, ezek az alkalmatosságok víz- és levegőpróbák vételére szolgáltak. Egy idő múlva a dán sajtó kénytelen-kelletlen elismerte, hogy a víz és a levegő radioaktív szennyeződésének elemzése kimutatta: a szovjet jégtörő egyáltalán nem okoz radioaktív szennyeződést. Nem veszélyezteti sem állomáshelye, sem hajózási útvonala körzetét. A jégtörő üzemelése során keletkező radioaktív hulladékot tartalmazó szennyvizet különleges tartályokba gyűjtik és ott addig tárolják, amíg végbe nem megy a radioaktív anyagok nagyobb részének elbomlása. Utána á szennyvizet a tartályokból egy segédhajóra viszik, amely a jégtörő állomáshelyén horgonyoz. A bázison parti eszközök állnak rendelkezésre a szilárd halmazállapotú hulladék el- emésztésére. továbbá különleges berendezések vannak az aktív vizek megtisztítására. AZ ATOMJÉGTÖRÖ fel- használása sok új elemmel gazdagítja nemcsak a sarkvidéki hajózást, hanem a társadalom életét is. Nyikita Szer- gejevics Hrucsov hasonlata sze rint, az atorahajó hivatva van megtörni nemcsak az óceán, de a hidegháború jegét is, hagyjanak fel az államok a fegyverkezési versennyel, inkább az atomenergiának az emberek javát szolgáló felhasználósában versenyezzenek. Leonyid Csernouszko Csők etjyrfifsW€... Csak egy percre, a hatalmas fákkal körülvett erdei tisztás szélén leheveredve, hallgattad-e már a csend szavát? Ha nem hallgattad még eddig, szánj rá egy kis időt és hallgasd meg egyszer. E nyári vasárnapok Igencsak alkalmasak erre. Az ember reggel, ébredés után kémleli az eget, latolgatja az idő jár is minemüségét, aztán a turistabakancs után nyúl, s felhúzza. Öltözködés után hátára kerül a hátizsák, kezébe a bot, aztán már indulhat is, vonattal, autóbusszal, vagy akár gyalog is. Messze van már a város. A hegyoldalban erdei utak kerülgetik a fákat, s a szűkü'ő völgyekben aprócska forrás csörgedez játékosan. Virágok nyílnak az út mellett, s ha az ember felnéz, lombsátrat lát, de eget nem. S megy, mcndegél az ember, kiszabadulva a város kő- rengetegéből. Mély lélegzettel szívja magába a friss, tiszta levegőt, amelyben csak itt lehet része, s valahonnan, mesz- sziről kakukkszót hoz a nyári szellő szárnya. Közben megáll néha, s a szomszédos hegyvonulat kéklő hegyeiben gyönyörködik, vagy nézi a vadregényessé vált tájat, ezernyi szépségével. Nézi a hegyek, völgyek váltakozását, az erdők zöldjét, s isz‘k a kristálytiszta forrás hús vizéből. Körülötte, közel, s a távolban nyugalom van és csend, csak egy-egy siáraz gally roppan meg egyszer-egyszer a lába alatt. Barlangok titkokat rejtő szája néz a mellettük elhaladóra, s százezer évek rejtélye pihen a kő, a törmelék, s a hordalék alatt. Az ember pedig előbb-utóbb megfejti a rejtélyt, felfedi a titkot, s a tudomány rendelkezésére bocsátja. A gondok, a bajok ilyenkor a városban maradnak, s ) természet csodás harmóniájában fürdik az emberi lélek. Fürödj csak, fürödj. Tisztulj meg a hétköznapok szürke porától. Rázd le magadról a rád rakódott szennyet, s a súlyt mint a szárnyas madár. Hegy, erdő, forrás — nyugalom, harmónia, béke. Ide jut a természetben járó ember, s ha lepihen a dús füvű erdei tisztáson, szénaillat száll feléje. Szénaillat, amely örökkévaló, s mellette hallgatja a csend sokat mondó szavát. (Csg. L.) Ötletek, amelyekről érdemes beszélni... A város fejlődése követkéz- sok száz társadalmi munkaóra tőben most már olyan kérdő sek is foglalkoztatják a hatvaniakat, amelyekről eddig szó sem esett. Többen kérdezték már. miért ne, lehetne Hatvanban vi dám parkot létesíteni. A Népkert és környéke alkalmas is Lenne erre, sok pénzbe sem kerülne, mert szívesen segítenék felépítését, társadalmi munkában. ** A másik ötlet is figyelemre méltó. A Juk-híd felé csak sárgödör néven emlegetik azt a kis tavacskát, amelyet nem sok munkával halastóvá lehetne alakítani. Kaasák, libák helyett csétnakok úszkálhatnának vizén, s a parton kis vendéglő létesülhetne. A város szívében, a Vörös Csillag Filmszínház előtt van egy szép park, szépségét növelni lehetne egy-két szökőkút elhelyezésével. Elkelne a városban) egy teniszpálya is. Sokan vennék igénybe, ha lenne, s már többen beszéltek arról, elvállalnák megépítését, gondozását társadalmi munkában. S végül egy félbemaradt létesítményről. A Népkertben már évekkel ezelőtt megkezdték egy szabadtéri színpad építését. Sok ezer forint érték, t»#*. CSnJ~(&*8) „fekszik” e létesítményben, de még ma sem hirdetik plakátok, hogy a szabadtéri színpadon előadás lesz Hogy miért maradt félbe az építkezés? Egyesek azt mondják nincs rá keret. Vajon csakugyan nem lehetne közösen megoldást találni befejezésére? ötletek, tervek. Egyik több pénzbe kerülne, másik kevesebbe, de egy biztos, mindegyik létesítésénél számítani lehet társadalmi összefogásra. Éppen ezért érdemes beszélni róluk. Festett fogak Egy Tokióban nemrégiben megnyílt „fog-szépségápolási’1 szalonban a vendégek a kör-* műkhöz hasonlóan a fogaikat is befestethetik. Választhatnak a rózsaszín, a kék és a gyöngyház szín között. Fiatal lányoknak a rózsaszínű, filmszínésznőknek pedig a halványkék festéket ajánlják. ZL* I—■ Mtért csak tizenkét apostol? Cecil B. de Miile, a híres producer előszeretettel forgatott gigantikus filmeket. Semmi sem volt elég nagy és lenyűgöző számára, mindennek még nagyobbnak és még le- nyűgözőbbnek kellett lennie. Egyszer új, bibliai tárgyú filmforgatókönyvet mutattak be neki. „A tizenkét apostol”-t. De Miile azonnal elővette ceruzáját lés ráírta a kézirat szélére: „Miért csak tizenkettő? Legyen legalább huszonnégy 1” A legjobb futó A gepárdot méltán tartják a legjobb futónak az állatok között. A gepárdok Közép-Indiá- ban élnek; gyakran megszeli* dítik és vadászatra használják őket. Rövid távon körülbelül 135 km/óra sebességgel tudnak futni. összehasonlításképpen megjegyezzük, hogy a vágtázó ló átlagsebessége alig haladja meg az óránkénti 55 kilométert. A „világszépek** Az amerikai grafikusok egyesülete listát készített „a világ tíz legszebb nőjéről” és egy-két szóval meg is indokolta választását. A listát a kommentárokkal együtt közöljük: Sophia Loren (csodás szemek). Brigitte Bardot (lebilincselő áll). Grace Kelly (tökéletes fülkagylók). Jacqueline Kennedy (a fodrászok öröme). Audrey Hepburn (törékeny hattyúnyak). i Julia Meade, New York-1 tv- színésznő (finom orr). Shirley Maclaine (hívogató száj). Kim Novak (szép pofacsorítok). Doris Day (csábító szeplők). A világűr meghódítása 2 3 4 SZ6 r~ 8 5“ 10 U 12 T V 5 13 i is 14 1 1 Sl15 1 ló 17 “ igj 19 " 1 IS 21 22 23 § 24 ! I2n5vI !5F 1 LL 27 j J2B29 B 30 | LY| 31 s 32 33 U 34 33 | jg 3ó 37 !• 38 39 1 1 |CS^4Ü| SZ& 41 42 sr i r i isin i i 47 48 gg|49 | | |50 | 511 i lisiö52 53 gj g 54 551 56 |57 j w*1 58 59 |60 * 61 62 |^63 U. M 1 I65 1® 66 B 67 6« H 1 s 70 II 73 1 1 72 1 II g|7* |74 [ g75 © 76 1Y s VkA f Vízszintes: 1. Nicolae Salageanu, a román akadémia levelező tagja mondotta ezeket a szavakat többek között a szovjet emberek világraszóló tettéről, akik behatoltak a bolygóközi térbe. (Folyt, a függ. 16* sz. alatt.) 13. Férfinév. 14. Franciául: király (fon.). 15. Német—lengyel határfolyó. 16. Főúri cím rövidítése. 17. Felijed. 19. Folyó Franciaországban (-fe). 21. Skálahang. 22. Égtáj eleje. 24. Általában ebből készül az ékszer. 26.Párnatöltelék. 27. Erőt fejt ki rá. 29. Ezen engedik le a Balaton fölös vizét. 30. Hoszú . . . , Hajdú megyei község. 31. I. U. 32. Vác melletti község. 34. Kést élesít. 36. Atmoszféra-rövidítés 37. Unott, rövidebben. 39. A negyedik ... 40. Időszaki forrás a Blikkben. 41. Város Algériában. 43. UESK. 45. Apró emberke. 47. Régi súlymérÍ "ték. 49. Egyik betűjét kettőzve, németül: barlang. 51. Évszak. 52. Bizalmas megszólítás. 54. Tagadó- - szó. 55. ZE. 56. SBI. 58. Nem megfelelő — jasszéknál. 61. JB. 62. Latin, kötőszó. 63. ZO. 64. Azonos mássalhangzók. 66. SL. 67. Kötőszó. 68. Kifizeti az adósságát. 70. A fasiszta imperializmus ideológiája szerint Magyarország is ez volt a németek számára. 72. Balzsamos illatúi kesernyés ízű gumigyanta. 73. Azonos mássalhangzók. 75. Idegen férfinév. 76. Az első és a második ... Függőleges: 2. Ügyefogyottan (néz). 3. Egyszerű gép. 4. Éra. 5. ESIA. 6. Farkas. 7. Háziállat. 8. Híres svéd filmszínésznő. 9. A közepe nélkül: siet. 10. Német hír- ügynökség. 11. Személyes névmás. 12. A tőzsdén jegyzik. 18. Itt végezték ki a szabadságharc hős tábornokait. 20. Hazafi, régiesen. 23. Állóvíz. 25. A harmadik ... 26. Morse-hang. 28. MR. 30. PN. 33. Ford.: földművelő eszköz. 35. Pásztó melletti község. 38. Rút. 40. Pravoszláv egyházi festmény. 42. Rag. 44. SR. 46. Kis történetei. 47. Éneklőhang. 48. Azonos mássalhangzók. 50. Két szó: „tehéntermék” és a hasfal kóros elváltozása. 52. A Ludolf-féle szám. 53. IT. 56. . . . kálló, bányászközség. 57. Cipóféle. 59. Keverve: nevezetes. 60. Éljenez. 64. öltöget. 65. Híres francia regényíró neve (fon.). 69. TRG. 71. TNO. 74. KI. A rövid és hosszú magánharc zók között nem teszünk külö"’ séget. A vastag betűkkel szedi sorok megfejtését a követke hét csütörtökéig nyílt levelezői pon kérjük beküldeni. A megfejtők között könyveket sorsolunk ki.
