Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-11 / 187. szám

4 N EPÜJS A( 1962. augusztus 11., szombat A kis félösek . . . A vállalatoknál hónapról hó­napra pontos kimutatásokat kell készíteni — határidőre — az anyagfelhasználás változá­sairól, a készletekről. S ezekkel a határidőkkel mindig baj •van... vagy azért nem tartják be, mert a jelentéskészítők ké­nyelmesek, vagy azért, mert fontosabb „határidős” követe­léseket is kell — az egyéb ha­táridős dolgok mellett — telje­síteni. Egyik vállalatunk vidéki fiókja azonban meglepő és szo­katlan módon konstatálta a je­lentések késedelmes elkészíté­sének okát: „ __a burgonya­ké szletet azért nem tudtuk lel­tárba venni, mert a pincében sötét volt...” Puff neki, sötét volt! S talán bizony féltek is ... ? ! (kyd) — százezer csirkét adott ki eddig az Egri Szö­vetkezeti Keltető Állomás. Az új létesítményben jelenleg a fűtő- és hűtőberendezések építésén fáradoznak. Az üzem a jövő évben már teljes ka­pacitással dolgozik.- EGYMILLIÓ HETVEN­EZER hazai szőlővesszőt gyö- kereztetnek az egri Petőfi Ter­melőszövetkezetben. Az almári részen levő telep jövedelmét, mintegy félmillió forintra be­csülik. — EZERKÉTSZAZ FORIN­TOT keresnek átlagosan a boldogi Béke Termelőszövet­kezet Zója-brigádjának tag­jai. A brigádban tevékenyke­dő húsz lány olyan kiváló munkát végez, hogy a KISZ Központi Bizottsága is elis­meréssel nyilatkozott ered­ményeikről.- AZ, ECSÉDI KÜLSZÍNI fejtés termelése az elkövet­kező hónapokban jelentősen emelkedik, a negyedik negyed­évben már napi 400 vagon sze­net termelnek ki és szállítanak a petöfibányai szénosztályozó­ba, s az erőműbe is. Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG Mai lányok EGRI BRÖDY Hamupipőke EGRI kertmozi Amerika egy francia szemév GYÖNGYÖSI PUSKIN Carmen Jones GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az elmaradt találkozó HATVANT VÖRÖS CSILLAG A torpedó visszalő HATVANT KOSSUTH Therese Raguin HEVES Házasságból elégséges PÉTERVÁSARA Két szoba összkomfort FÜZESABONY Kővirág ^jjénforurn Ál lányo: Szovjet iilm MINT VALAMI mesében, a naív hatalmas szálfák hóba cöve­történetet mai embereit töltik meg élettel és derűvel. A FILM HŐSEI kitűnő al­kelt világában, a magas észa­kon dolgozó erős férfiak kö­zött indul a történet. Minden­ki arcán a munka lendülete és a zord éghajlat tükröződik. Vontatók dübörögnek, embe­rek kocódnak egymáshoz, ak­kora akkurátussággal, hogy az ember csak nézi. Aztán jön egy éppen iskoláját végzett fruskányi szakács-kislány, jó étvággyal, jó bizonyítvánnyal és eleven, aranyat érő fiatal­sággal, jókedvvel, tempera­mentummal. És a fenyők ha­talmassága és a fagyos, hóba mártott komolyság felenged, a munka kiváló embereiből szerelmes játszó-gyerekek lesz­nek, haragszom-rádot kezde­nek, vetélkednek is, nekik igen rosszul álló cinizmussal. A lányok munkásszállásán más-más jellemek nyílnak meg, különböző sorsok válnak szét és tapadnak össze. Mert a lá­nyok a férfiak után, a férfiak a lányok után, vagyis az igaz szerelem után vágyódnak. Még akkor is, ha a felszín oly­kor mást miutat, a mélyben az ember, az érték csak megtalál­ható. Csak küzdeni kell érte. Általános recept nincs, de a kis szakácsnő, (csaknem Bors- szemjankó a komoly munkások között^ megtalálta a módját, hogyan kell és lehet megjuhá- szítani az elkényeztetett és a nők ajná'rozása miatt fenn­héjázó, szerelmét titkoló erős férfit. 1 A meseszerűen bohókás és kaimat szolgáltatnak arra, hogy az elzárt északon, csalá­di környezettől távol élő embe­rek világát megismerjük. Csali első látásra megközelíthetetle- nek, aztán bemutatkoznak, erényeikkel és hibáikkal együtt. Ki-ki a maga módján közelíti meg a boldogság neve­tő világát. Anfisza így, Toszia úgy. S mellettük és mögöttük a tükörben még sokan látsza­nak, akik az életüket jól el­rendezni igyekszenek. Rumjanceva a középpontja ennek a vígjátékszerű és öt­letekben gazdag filmnek. A film alkotói jogosan élvezik azt a humort, ami elevenen buzog Rumjancevában: szele- burdi, mint minden életerős és önérzetes kislány, amikor neki szokatlan helyzetbe kerül. Makacs, ha igazát védi s nem­egyszer olyan helyzetet teremt, amely társadalmi kritika ki­mondására is kényszerít. Ér­zelmi világa mindig robbaná­sig telített és — ha nem is mondja ki — tudja, hogy joga van az emberi boldogsághoz. A szerelmes, újításokon gondolkodói, mai férfi-ideáit Ribnyikov alakítja. A történet elején nem veszi komolyan még önmagát sémi, érzelmeit sem a lányok dolgában, de a hiúságán eset csorba helyre­igazítja szekere rúdját. Póz­mentesen a munkás ő, aki apró és nagy gondjai között SZABADNAP az úthengervezetőnél mégiscsak készül az élet­re: munkával és szerelemmel. A FILMET Csuljukin ren­dezte. A meseszerű beállítást nem vitte végig következetesein az egész történeten, ezért ífl­ott keresett a megoldás a zök­kenők áthidalására. Ha a könnyed humor hangján be­szélteti végig hőseit (néhol melodráma és nyújtott bölcsel­kedés terheli a játékot!), bi­zonyára bájos és hamvas tör­ténet alakul ki a filmből. A tájadta lehetőségeket sem ak­názta ki, de az epizódszereplők egész sorát jól hasznosította a hatás fokozására. Farkas András —A GYÖNGYÖSI Ércbánya Vállalatnál az első hat hónap során szép eredményeket értek az egy főre jutó termelési ér­ték alakulásában. A tervezett 68 737 forint helyett egy mun­kás 72 168 forintot termelt, így az egy főre jutó termelési ér­ték-tervüket 105 százalékra tel­jesítették féléves szinten. 70 évvel ezelőtt, 1892. augusz­tus ll-én született GIUSEPPE Dl VITTORIO, az olasz és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egyik kiemelkedő vezetője. A mozgalomban fia­tal kora óta részt vett, ezért többször bebörtönözték, 1930- tól az Olasz Kommunista Párt vezetőségi tagja volt. A fasiz­mus elől emigrálni kénysze­rült, harcolt a spanyol polgár- háborúban, majd Párizsban antifasiszta újságot szerkesz­tett. A német megszállók el­fogták és kiszolgáltatták az olasz fasisztáknak, csak a rend­szer összeomlása után szaba­dult ki a börtönből, ö alapí­totta meg 1944-ben az Olasz majd élete, végéig a Szakszerve­zeti Világszövetség elnöke volt. A CSÁD KÖZTÁRSASÁG Közép-Afrikában ezen a napon alakult meg. Érdekes találmányok és felfedezések: JOHN HERSCHEL angol csillagász 140 évvel ezelőtt, 1822- ben észlelte először, hogy a különböző fémek sóit spiritusz­lángba tartva a láng színképében színes vonalak jelennek meg. E megfigyelés volt az alapja Bunsen és Kirchoff 1859-ben fel­fedezett Spektrálanalízisének, amely segítségével az illető anyag színképéből minden kémiai anyag felismerhető. Az első tűzfecskendőt SZABÓ PÁL és fial, magyar feltalá­lók, 140 évvel ezelőtt, 1822-ben Bécsben szabadalmaztatták. Ta­lálmányukat a budapesti Tűzoltó Múzeumban őrzik. Giuseppe di Vittorio Általános Munkásszövetséget, 1962. AUGUSZTUS U.j SZOMBAT: ZSUZSANNA Kitűnő márka — Uram, ennél jobb táska- írógépet nem kaphat. Erős, strapabíró, ugyanakkor könnyű és betűi is nagyon szépek. Nos, még egy titka van: ezen csak szép és okos dolgokat tud Ír­ni... Ennyi ajánlás után, ki lehet­ne olyan botor, hogy ne vegye meg az írógépet. Zsurna Lász­ló megvette, hazavitte, letette és rögtön leült vele szemben. Tetszett neki a gép, zöld bil­lentyűkön fehér betűk, formás betűk, szépen, sorban sorakozó betűk, volt rajta még „a” is, amelyet ugyan használni so­hasem fog, éppen úgy, mint a +-et, vagy a !-et, miután az utóbbi a határozottság jele és Zsurna Lászlótól mi sem állt távolabb, mint a határozott felkiáltás jellel, vagy jel nél­kül... Rátette ujjait a billentyűk­re, egy pilanatra behunyta a szemét, aztán kinyitotta, kiza­varta a gyereket és az asszonyt a szobából... — ... dolgozom, ne zavarja­tok! — kiáltotta. — Apád dolgozik, ne zavard suttogta az asszony és Zsurna a következő pillanatban édes kettesben maradt az új írógép­pel és az ihlettel, amely se­hogy sem akart jönni, bárhogy erőlködött. — Hiába, szellemhajtót még nem találtak fel — sóhajtott fel, s a mondat megtetszvén, gyorsan le is kopogtatta: — Hiába, szellemhajtót még nem találtak fel... — Rajtad az sem segítene... Zsurna László megdörzsölte a szemét és az ujjait. Ezt ő nem írta... Hátranézett gyor­san, de senki sem állt a háta mögött. — A tudatalattiság csodála­tos példája — kopogtatta le akaratlanul a gépen... — Tudatalattiság az öreg­anyád térdekalácsa... — jelent meg a papíron. — ön írta, írógépkartárs? — kopogta le rémülten Zsurna László, mert ugyan nem hitt a csodákban, de a technika csodáiban igen, s hátha vala­mi modern kibernetika rejtő­zik a gépben, s az nagyszerű dolog. Az még gondolkodni is tud! — Én írtam és nem vagyok a kar tár sad... — Miért ne lehetne kartár­sam? — Mert az ostobákkal nem vagyok hajlandó kartársi vi­szonyba lépni — így a gép. — Visszazárlak a táskába — tért át a tegezésre mérgesen Zsurna — és kiváglak az ab­lakon... — Engem nem ijesztgethet... Akkor az egyetlen értelmes lény is elhagyja ezt a szobát... — De hát mi bajod van ve* lem... Nem is olvastad, illetve nem is írtad cikkeimet, novel­láimat, humoreszkjeimet, pub« licisztikáimat, drámáimat. M Semmit se... — Hallottam a híred a szom­szédos írógéptől. Kölcsönben volt nálad és néhányszor írtál rajta... Az nekem elegendő. Zsurna László szó nélkül rá­csapta a táskagép fedelét és rohant vissza az írógéppel... — Ez a vacak, magának jó — förmedt rá az eladóra. — Uram, higgye el, nem tu­dom mi van ezzel a vacak géppel... Már öten hozták visz- sza és én valahányszor kipró* bálom, soha semmi baja... Ha kérdem a kedves vevőtől, hogy mi a kifogása a gép ellen.„ Mit gondol, mit mond? — Olvashatatlan, amit ír... — Uram, ön zseni... mind az öt ezt mondta eddig... (egri) 30. Az emberek, akik látták és hallották a jelenetet, azt hitték, hogy a szemüveges' férfi vidéki állatorvos, akit kénye- kedve szerint dresszíroz csinos felesége. Kiváltotta a két hatalmas bőröndöt és csodálkozva, még mindig bambán követte Rosét a vágányok felé. A csarnokban Rose Horváth mellé lépett. — Fordulj meg és induljunk a kijárat felé, mintha most ér­keztünk volna... Rose egy körúti lakásba kí­sérte. Horváth úgy ment mel­lette a két hatalmas bőrönd­del, mintha fejbeverték volna. Nem nézett sem jobbra, sem balra. — Itt volnánk — mondta a lány, amikor becsukódott mö­göttük az ajtó ■— itt mindent megbeszélünk. — Ügy! Te vagy hát a ked­ves ismerős... — mondta in­dulatosan Horváth. — Nem tu­dom, miért keltett olyan nagy titokban tartani? Hogy kerülsz ide? — Mindennek megvan a- maga magyarázata — felelte Rose — én már röviddel az­után eljöttem, amikor a „sza­natóriumban” találkoztunk. Előkészítettem a munkánkat. Kömer és Mr. Rogger óvatos emberek, a magyar elhárítok ébersége kényszerít bennünket erre. Az utóbbi időben nagyon megnehezült a munka, alapo­san fel kell készülni minden eshetőségre. A határon eset­leg ... elkaphattak volna és kiszedik belőled, kivel kell ta­lálkoznod Pesten... Nos.... akkor helyetted az étterembe két civilruhás elhárító tiszt lé­pett volna be. így is, amíg nem jöttél, az idegességtől és a félelemtől tíz évet öreged­tem. — Értem. Igazad van. S mi­lyen meglepetéseket tartogat még számomra Mr. Rogger? — Mindenekelőtt, hogy ma éjjel tovább kell utaznod Bu­dapestiről. Éjfélkor indul a vo­natod Erdőslakra. — Erdősiákra? De hiszen ne­kem az újfalusi ... — Tudom! — vágott a sza­vába Rose. — Ez éppen olyan óvatossági intézkedés volt, mint az előbbi. Legyen már annyi eszed, te szamár, hogy lebukásod esetén küldetésed céljait is kiszedték volna belő­led. Természetesen, a magyar hatóságoknak is van annyi sütnivalójuk, hogy tudják: ami nem sikerült az egyik ügynök­nek, küldenek helyette má­sikat. Ezért az újfalusd repü- tőtér köré csoportosítják az erőket, mi tehát eltereljük a „Patkány-akcióról” a figyel­met. Érted már? — Sejtem. — Annál is inkább, mert nekünk a „Patkány-akciót” kell végrehajtani. Mit gon­dolsz: fizetnének egy koszos repülőtérért 10 ezer dollárt? ... — Nem ismerem az árfolya­mot — mondta gúnyosan az orvos. — En viszont ismerem — felelte hasonló hangnemben Rose. — Harmadszor vagyok Magyarországon... A „Pat­kány-akcióban” egyszer már részt vettem, de az a marha ze­nész lebukott. Túlságosan me­rész volt, pedig itt a legkisebb ballépés és ... de azért nem kell megijedned: egy kis ügyességgel végrehajthatod, fő, hogy jól válaszd meg az em­bert, akivel együtt dolgozol. Ezenkívül adatokat kell gyűj­tenünk a Szabad Európa-rá- dió adásaiba. Budapesten ne­kem ez a feladatom. Járj nyi­tott szemmel te is. Adok egy jó tippet. Tanulmányozd pél­anyagot küldesz a hétvégi ösz- szefoglalóba a termelőszövet­kezetekről és a magyar pa­rasztság gazdasági hanyatlásá­ról. Bell ezredes is megkért, hogy ne feledkezzünk meg ró­la. Erdőslakon vedd meg majd a helyi lapokat, készíts a cik­kekhez széljegyzeteket, s add át nekem. Fontos, hogy min­dennek az ellenkezőjét bizo­nyítsd és szidjad a Kádár- kormányt, mint a bokrot... akkor fizetnek. Ezen is megke­reshetsz néhány ezer dollárt. Rose ezután kinyitotta az egyik bőröndöt. — A felszerelésedet én vásá­roltam meg. Lássuk, eszembe sóged van, megvásárolod ma­gad. Egyelőre itt van ötezer forint készpénzben, egy csekk- könyv húszezerről, amelyet beválthatsz a bankban. Most pedig beszéljünk a legfonto­sabbról. Az erdőslaiki kohásza­ti művekben hamarosan leáll nagyjavításra a nagykohó. Két- három hétig tart ez a munka. Azalatt jól körül kell nézned, mindent alaposan kidolgozni, hogy amikor ismét vasat akar­nák benne olvasztani, ez a „vöröskeresztes csomag” — Rose a ruhásszekrényhez lé­pett és másfél kilónyi súlyú, közepes téglanagyságú pokol­gépet vett elő — a levegőbe röpítse az egészet!... — Ez a „Patkány-akció?” — Ügy van. Találó fedőneve van, Mr. Rogger gondolata volt. A patkány megfúrja a falat... s összedől tőle a nagy­kohó ... — Tetszik? — Nem. Már úgy beleéltem magam, tökéletesen kidolgoz­tam, hogyan szerezzem meg a repülőtér adatait!... — Hagyd azt másnak. Ez a feladat bonyolultabb és mégis egyszerűbb. Nyugodtan söröz­hetsz mindvégig az erdősiáid szállodában, akár a közelébe se menj, amikor robban. Akad arra jó pénzért ember... Mit gondolsz, csak neked kell a pénz? Mire való ez a csekk­könyv? /Egy a fő, hogy óvatos legyél és mindent megfigyelj. Ez legyen a jelszód: „nyitott szem, csukott száj”. (Folytatjuk..) jutott-e minden? Van itt egy utazó számára elegendő fehér­nemű, tisztálkodó-szerek, két- három könyv. Tűt és cérnát is i vettem, a többit, amire szük­dául az újságokat. Ezek közle­ményeit ki lehet forgatná, jó kis eseményeket lehet belőlük csinálni. A SZER-nél Bálint gazda külön megfizet, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom