Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-04 / 181. szám
1*62. augusztus 4., szombat NEPCJ8AG o Földművesszövetkezeti gondok •— Ha már Boldogra megy, nagyon kérem nézze meg, mi van a Becze Károly lakásában levő szikvízüzemmel... Meg azt is jó lenne ha megnézné, fcörtént-e már valami intézkedés a kisvendéglő dolgában — mondja beszélgetésünk végén Szabó István hatvani járási tanulmányi felügyelő. Természetesen megnéztem, jobban mondva megérdeklődtem. Felkerestem a földművesszövetkezet községi vezetőjét, Kókai Istvánt és elmondtam, amit a szikvíz üzemről hallottam. — Igen, ezzel én egyetértek, az idős tanító megvette azt a házat, igaza van, ha csendet szeretne maga körül. Nézze meg elvtársnő — emel ki egy irattartót — „Beeze- ügy” címen már dossziét fektettem fel. A pénz — 60 ezer forint — már biztosítva van. öt kivitelező vállalatot is megkerestem a munkával, egy sem vállalja. Ha meg vállalja, — akkor meg nem tudja elkezdeni, mert nincs tervem hozzá. így az üzem marad ott, ahol volt, magánházban.-*■ Valami különleges dolog, különös épület lenne ez az üzem? —- A, dehogy! Négy fal, lapos tető, s megszabadulna Becze Károly a zajtól, mi meg a zaklatástól. Kisezer aktám van már... — Talán az erre fordított levelezés, energia össze is hozta volna már ezt a négy falat, lapos tetőt? — Talán... Én nem tudok mit csinálni, hiába az ígéret, 1947 óta ott a szikvízüzemünk, s bár el akarjuk helyezni, látja nem megy. Vagy a tervezés, vagy a kivitelezés akaszt meg. Lehet, hogy furcsán hangzik, de úgy érzem, ami az országnak a DCM, az a boldogi- aknak egy új létesítmény. Nem milliós üzem, még csak nem is kultúrház — ami nagyon kéne! — csupán „négy fal és lapos tető”. A MÉSZÖV talán tudna segíteni, legalább tanáccsal az fmsz-elnöknek, aki e pillantban tehetetlenül áll a „globális” akadályok előtt. A másik kérdésem is ide irányul. Friedrichnével ültünk Kókai elvtárs szobájában, s amikor megszólaltam, nyomban láttam, valamiről „keresztbe” kérdezősködtem. — Van itt a faluban jó néhány ember, aki nagyon rá lenne utalva a kisvendéglői Ma egy hete Egerben a néhány héttel ezelőtt ünnepélyesen felavatott „csirkegyár” közelében megkezdődött az egri termelőszövetkezetek közös hajtatóházának építése. Talán mert az új építkezés közel van a Szövetkezeti Baromfikeltető Állomás rendkívül korszerű berendezésű és felszerelésű épületeihez, a leendő hajtatóhóz iránt is úgy érdeklődik mindenki: vajon milyen újszerű megoldást ta-' láltak ennek tervezésénél a szakemberek? A Heves megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda tervező mérnökei tudvalévőén számos kitűnő elgondolást „öntöttek a valóság formájába” a keltető építésénél, — így az ugyancsak általuk tervezett hajtatóháznál is számos érdekességet, új megoldást vár a hozzáértő és a laikus egyaránt. — Akik erre várnak, nem csalatkoznak, — mondja Barna László, az iroda főmérnöke. A tervezésnél itt is elsősorban az olcsó földgáz hasznosítására gondoltak mérnökeink, mert •zt a fűtőanyagot lehet a „jökiszolgálásra... — mondom —, egy tekintet Friedrichnére. — Nem én szóltam Kókai elvtárs! Nem ezért jöttem most az újságíróval — védekezik azonnal a kultúrotthon igazgató. Most meg én ném értem, hogyan kapcsolódik ez a meg- j egy zés ide. — Ugyanis én megkérdeztem már ezt a Kókai elvtárstól, össze is gyűjtöttem 30 embert ... — magyarázza nekem. — Nem lenne rentábilis, meg helyünk sincs, szakács sincs, nem kell az egyelőre ide! — vágja el az elnök a szót. — Dehát a pedagógusóknak is jó lenne — mondom, s úgy érzem, nem is nagyon törte még megoldáson a fejét Kókai István, mert abban igaza van, ahogy most fest a két italbolt, egyik sem alkalmas erre a célra. Ám ha arra törekszünk, hogy a város és falu között bontogassuk a korlátokat, ebben az is benne van, hogy az életkörülményeket hozzuk közelebb a jobbhoz. Ebben a faluban 21 pedagógus — s öt kivételével — pedagógus-család él. Sokan vannak hivatali beosztásban, akik nem mindig érnek rá hazaszaladni ebédelni. Bizonyára rentábilis lenne ez a — nevezzük egyelőre így — kifőzés. A földművesszövetkezettől sokat kapott, tehát sokat is vár a falu. Megérné a gondolkodást, és a gon doskodást ez az ügy. Megmondom őszintén erről senkivel nem beszéltem. Nem jártam a MÉSZÖV illetékeseinél. Akartam, aztán azért vál- | toztattam meg elhatározás©-1 mat, mert végeredményben nem is érdemes minden ügygyei megkeresni a főt, a legfelsőbb fórumot. Kókai elvtárs indokai nem elégítenek ki, mert úgy gondolom, nem szabad eltemetkeznie az ügyintézésben ma falun egyetlen vezetőnek sem. Nem kis ügy ez, bár annak látszik. Ha kell, rendezzen közvéleménykutatást, ha kell, mozgósítson társadalmi munkát és felsőbb szerveket, de foglalkozzon azzal — nemcsak személyében, hanem úgy is, mint fmsz —■ ami érdekli a falut, amit ők javasolnák s ha mindent megtett, s mégsem sikerül, akkor mondja ki, hogy „nem!” Hát ezért nem érdeklődtem Egerben, csak Boldogon. A MÉSZÖV jó elvi irányítása mellett az fmsz igazgatósági elnöknek kell, hogy legyen elgondolása olyan ügyről is, amire nem jön felsőbb utasítás. ö él ott, ő tudja mit vár, ő tudja, mi a teendője. A boldogi hétköznapok egy fontos kérdése ez, mert jól esne leülni a terített asztal mellé néhány olyan embernek, vagy nagy családos édesanyának, aki az éjszakából spórolja el az időt, főzésre... Cs. Ádám Éva ...hogy a nyugati kormánykörök általában nem vesznek tudomást a jobboldali veszélyről. De Gaulle a múlt év végén még így „nyilatkozott” az OAS-ról: „Nem hallottam róla”. — Azóta bepótolhatta amit elmulasztott... Üjabban az USÁ-ban is egyre intenzívebben tevékenykednek a jobboldali csoportok a demokratikus közvélemény mélységes fehábo- rodásától, s a hatalmon levők ugyancsak mélységes közömbösségétől (bátorító közömbösségétől!) kísérve. „Nevetséges” — intézi el Robert Kennedy igazságügyminiszter az amerikai radikális jobboldalt egy kézlegyintés kíséretében. Nevetséges — gondolhatják a radikális jobboldaliak a miniszterről —, ha csakugyan komolyan gondolja amit mond... zár Több mint 3 000 hold másod* és tarióvetés a hevesi járásban A hevesi járás termelőszövetkezeteiben már befejezéshez közeledik a gabona betakarítása és a tarlókon jó ütemben halad a talajmunka. Több mint 3000 holdon végeztek már másod- és tarlóvetést a közös gazdaságok. A Tárná mentén néhány termelőszövetkezetben már a fél méter magasságot is meghaladta a másodvetésű kukorica. Az erdőtelki Aranykalász Termelőszövetkezetben a 40 holdon tarló után vetett fürtös uborka egyenletesen kikelt és szépen zöldell. Forgalmi elsőbbség Alapos lecke! Tanult-e belőle Székely Lajos? Egercsehiben esőstől akad most baj, nehézség... Adóssággal zárták a félévet, és lemaradásuk már meghaladta a hatszáz vagont. Akadozva és nehezen csak most futnak be a kongresszusi vállalások; egynémely aknász magatartása, viselkedése a bányászokkal szemben tűrhetetlen — íme, ezek a kézenfekvő, legsürgetőbb megoldást követelő problémák, ha csak emlékezetből idézünk. S ezek közül is a hatszáz vagonos lemaradás az, amelyről leginkább sokat beszélnek Csehiben, amely az embereket leginkább foglalkoztatja. Több mint hatszáz vagon szén kitermelése, felszínre szállítása — nem kis dolog. E mennyiség terven felüli „hozása" nem jelent könnyű feladatot. A bányászok, munkások és vezetők azonban törleszteni akarnak. Törleszteni — éspedig a legrövidebb időn belül. A nagy igyekezet természetesen szüli a kapkodást, a felületességet; s akadnak, akik a tervteljesítés „kedvéért” elfeledkeznek szükségszerű tennivalókról. Ilyen szükségszerű, élet és munka parancsolta tennivaló a bányában — a biztosítás. Ha a fejtések, vágatok, munkahelyek biztosítása nem tökéletes — nincs biztonságban az ember, a bányász, súlyos sérüléseket szenvedhet, s esetleg életével is fizetnie kell a figyelmetlenségekért! Műszaki értekezletet tartottak az üzemnél. Varga Lajos elvtárs, az Egercsehi Bányaüzem főmérnöke, nem mulasztotta el az alkalmat, hogy figyelmeztesse az aknászokat: ne feledkezzenek el a biztosításokról, ellenőrizzék szigorúan és szüntelen, hogy tökéletes biztosítást yégeznek-e a fejtésekben, munkahelyeken; könnyen komoly baj történhet, s ez az ő lelkiismeretükön is szárad... Parázs vita keletkezett: kell-e nagyobb biztosítás, vagy nem kell! A legjobban Székely Lajos főaknász hangoskodott, makacskodott.hogy jól van az így, ahogy van, minek vele tölteni a felesleges munkát, mikor olyan sok a lemaradás; nem a biztosításokra, hanem a termelésre kell most minden erő!! És mit tett a véletlen? Délután volt az értekezlet, ahol Székely Lajos a fokozottabb biztosítások ellen kardoskodott, és másnap, pont az 6 szakjában történt egy nagyobb acéltámszakadás! A véletlent emlegettük elébb, nem találván megfelelőbb szót a „végzet” és az „isten” helyett; a véletlent emlegettük hát kényszerűségből, holott nem puszta véletlenség okozta a szakadást! Ha Székely Lajos több gondossággal ellenőrzi, mennyire előírásosan biztosítanak, nem következett volna be a baj. (És szerencse, hogy csak a kisebbik baj! Megeshetett volna, hogy életet, emberáldozatot is követel a bánya! Akkor is nyugodtan feküdt volna le ágyába Székely Lajos?) Közmondásainkban sok igazság, bölcsesség van. És ismerünk egy ilyen közmondást: „az beszél, akinek a háza ég!” Remélhetőleg Székely Lajos is hallatta már ezt s az alapos leckéből levonta a tanulságot. (pataky) Napirenden: a gyár újítási mozgalma Vadul vágtázott az úton. Lábai fürgén hajtották a pedálokat, haját pajkosan lobogtatta a szél. Néha mintha »egyensúlyát vesztette volna. Többször akadályok gördültek útjába, járókelők, akik magabiztosan igyekeztek át az úttesten, a kijelölt gyalogjáróhelyeken, gyermekekkel és gyermekek nélkül. Közeledtét nem jelezte csengetéssel (hogyan is jelezhette volna: nem volt csengő a kerékpárján!), Máskor autók között siklott el, cirkusz porondjára is beillő bravúrossággal. Az emberek olykor megálltak s rémült aggodalommal tekintget- tek a kerékpáros után, talán nem is őérte aggódtak, hanem azért a kis ártatlan csöppségért, akik közül az egyik, talán hároméves, elől ült egy kis fonott kosárban s rémülten kapaszkodott apró kezeivel a kormányba, a másik jpedig, nem volt több ötévesnél, a csomagtartón kapaszkodott a felelőtlen édesapa olykor meg-meglobogó zakójába. Végre valaki megállította. , — Ember, tudja maga, hogy mit csinál? — kezdte udvarias hangon a felelősségre vonást... — Hogyne tudnám... — jött meg hamar a válasz. — Hát szabad így kerékpározni, ilyen sebesen, akkor, amikor két... A férfi ketté vágta a mondókát: — Két gyerekkel vagyok, tehát forgalmi elsőbbségem van! A válasz határozott volt és különös, nem várt. Valóban vannak forgalmi elsőbbséggel rendelkező járművek, így a tűzoltók és a mentők is azok, de a két gyermeket szállító kerékpárosnak ilyen előnye semmi esetre sincsen, sőt, egyenesen tiltva van kerékpáron két személy utazása. Vannak, akik félreértelmezik a KRESZ rendelkezéseit és ne nyugodjunk ebbe bele! Gondoljunk azokra a kis gyermekekre... ha már az édesapa nem gondol a bekövetkezhető veszélyre, akik remegve ülnek elől, vagy hátul, vagy egyszerre elől is meg hátul is. ök még nem tudnak vigyázni. A közlekedés bonyolultságának egyetlen lehetősége elegendő, hogy elengedjék gyönge kis kezükkel „az utolsó szalmaszálat is” s akkor... (r) Tegnapelőtt délelőtt tanácskozott az Egri Finomszerelvény- gyár pártbizottságának végrehajtó bizottsága. Beszámoló jelentés alapján megvitatták a gyár újítási mozgalmának helyzetét. örvendetes, hogy 1961. első félévi 107 újítási javaslattal szemben most 144 javaslatot nyújtottak be a gyár dolgozói. A várható megtakarítás 1 471 113 forintra emelkedett. A 26-os üzemből érkezett a legtöbb kezdeményezés, de a 24-es és 35-ös üzemiek újításai alapján is lényeges megtakarítást érnek el még ebben az évben. A pártbizottság megfelelő határozatokat hozott, hogy még gyorsabb üteművé és eredményesebbé tegyék a Finomszerei vénygyár újítási mozgalmát A kővetkező esztendő kulturális munkájáról tárgyalt az SZMT mellett működő kultúrneveiési bizottság Tegnap délelőtt a szakszervezetek megyei tanácsának székházában összeült a kulturális ügyeket megtárgyaló bi- | zottság, amelyik, elsőnek a könyvtári albizottság féléves beszámoló jelentését tárgyalta meg. A tízfős albizottság jó működése jelentős mértékben segíti a központi könyvtár Ismét egy újszerű megoldás . . . Megkezdődött az egri termelőszövetkezetek hajtatóházának építése vő”-nek tekinteni Egerben. Ezenkívül azonban építészetileg is nagyon sok új elgondolás érvényesül a hajtatóház létrehozásánál. — Mielőtt hozzáfogtunk volna a tervezés munkájához, megtekintettünk számos hasonló létesítményt, s az ablakok elhelyezésének módját, le- szedhetőségének megoldását, például a sasadi termelőszövetkezettől vettük át. A tervek túlnyomó része azonban egyéni, „helyi” elképzelések alapján született meg. t — Így az eddig ritkán alkalmazott megoldás szerint a hajtatóház építéséhez szükséges minden építőelemet előre elkészíttetünk, s a helyszínen csupán az összeszerelés munkáját kell elvégezni. Ez rendkívül meggyorsítja a munkát, s segíti célunk megvalósulását, amely szerint a hajtatóháznak két—három hónap alatt üzemelésre készen kell állnia. — Az előre legyártott szerkezetek azonban olcsóbbá is teszik az építkezést. Az egri termelőszövetkezeteknek mi azt mondottuk, hogy egymillió forintba kerül a hajtatóház mindenestől, s ezt az összeget nem is akarjuk túllépni. Az épület szerkezetileg például olcsóbb lesz a legolcsóbb országosan elfogadott hajtatóház típusnál is. De nemcsak itt igyekeztünk takarékoskodni, hanem a fűtésberendezések tervezésénél is. Előzetes számítások szerint itt mintegy hétszázezer forintos megtakarításról beszélhetünk már most anélkül, hogy a fü- tésberendezések korszerűsége és megfelelő volta ellen bárki is szót emelhetne majd a későbbiek folyamán. — A hajtatióház alapterülete egyelőre 1500 kvadrátméter lesz. Ezt a területet első ütemnek nevezzük, mert a későbbiek során 4500, majd hatezer kvadrátmétemyire növeljük az építményt Az 1500-ae alapterület azonban már most sokat jelent Eger primőr ellátása tekintetében, a távolabbi időpontban sorra kerülő fejlesztés révén meg egyszer s mindenkorra megoldódik a megye- székhely minden primőr gondja, de jelentősen fejlődhet virágkertészete is. — A hajtatóház mellé most tervezünk egy szaporítóházat és egy másik épületet a szociális létesítmények számára. Ennek felépítésére, ha hamarabb nem, a következő évben- kerül sor. Ennyi volt az, amit a főmérnök „bemutatásként” elmondott a város új létesítményének első építési napján. A közöltek alapján ismét elismeréssel kell nyilatkozni az iroda tervezőmérnökeinek merész elgondolásairól, s arról is, hogy rendkívül rövid időt szabtak ki az építkezés befejezésére. Egy’ kicsit aggályoskodhatnánk is munkáját, s a két körzeti könyvtár tevékenységét, és ennek kapcsán említette meg a beszámoló Nánási Géza és Sárvári János társadalmi könyvtárosok kiváló közreműködését. A vita a könyvtárak propagandamunkájával, a műszaki könyvek olvasottságának emelését célzó módszerekkel, a könyvtárral, mint a kulturális tevékenység egyik ágazatával ezzel kapcsolatban, — de meg-S foglalkozott kiegészítő, segítő nyugtatásul azt is sikerük ^módon. megtudni, hogy e tekintetben? Kristóf Lászlóné válaszadáséin lesz hiba, az építkezési. ?sa után Kovács Flórián, az ugyanis saját, házi építőbri-<sZMT megyei kultúrfelelőse a gád végzi. < szakszervezeti társadalmi S meg valamit meg kell em-rmunkások eredményeit tárta a liteni, amely szinte „szemlól-5 bizottság elé. Majd a napitető módon igazolja, miilyenc renden a kultúrneveiési bi- kovetkezetesen igyekeztek aSzottság munkaterve szerepelt, tervezők olcsova tenni a hajta-r a nagyszerű irányelvekkel tóház építését. S rendelkező, jó gyakorlati felEnnyi csupán az egész: az<dolgozású munkaterv bizonyos egymillió forintba kerülő 1500Ífokig értékét vesztette —mint k-vadrátméteres egri hajtató-? a többi felolvasott beszámoló házzal szemben két esztendeje^ is mert a megye minden Gyöngyösön a Dimitrov Terme- > . .. ° , ... lőszövetkezet egy 200 kradrát-£reszebo1 «agyúit kulturott- méteres hasonló épületet íéte-S11011-^3^3-^. könyvtárosok, a síttetett 560 000 forintos kölí-?TIT> a megyei könyvtár és séggel. Az igazsághoz tenné-Segyéb szervek képviselői nem szetesien hozizátartozik az is,<kapták meg előre a megvita- hogy ennek kazánja nagyobb Stásra kerülő anyagot. A hoz- területű hajtatóház fűtését isezászólások vontatottak, na- elbímá, — de még így is lé-Sgyobb részük nem lényegbe- nyeges az árkülönbség a gyön-évágó volt és ez érthető, mert gyösihez képest óriás egri lé-\ első olvasásra ennyi számot, tesítmény javára. ?beszámoló jellegű tényt ésterEnmek pedig nemcsak az>vet értékesen feldolgozni nem építtető egri termelőszövetke-S‘e»íL, . , ,, , .. . . J Most az a, legfontosabb tezetek örülhetnek, hanem mind-5endö. hogy a megyei kultúrne- azok, akik tudják, mit jelent <^velési albizottság munkatervét minden megtakarított forint a^°'5en eljuttassa a kultúrottnépgazdaság számára. h°®y enne,LaIaPján ‘‘ »szeptember 10-ig elkeszithesWeidinger László 'sék saját tervüket. (&)
