Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-31 / 203. szám

4 NÉPŰJSÄG 1962. augusztus 31., péntek Fájó udvariasság A Líceum előtti autóbusz- megállónál nagy tömeg várja a helyi járatot. Mindenki iparko­dik, amikor megérkezik á busz, hogy a vonathoz induló járatra felférjen. És bizony, a nagy igyekezetben sokan elfeledkez­nek az udvariasságról. Két tizennyolc éves leány is igyekszik a kocsiba felszállni, de hátulról egy jól megtermett negyvenes férfi tör könyökkel utat közöttük. Körülötte mél­tatlankodás támad, s az egyik leány már fenn a lépcsőn meg is jegyzi: — Hogy milyen udvariatla­nok manapság a férfiak! Mire a társnője: — Ne méltatlankodj! Vele szemben már nekünk kell ud­variasnak lenni! A férfi nem szól csak elvö­rösödik és a következő meg- íllónál leszáll, noha jegyet is váltott már a vasútállomásig. (Sza-La) — TEGNAP délután terme­lési tanácskozást tartottak az Egri Lakatosárugyárban. Az első félév termelési és a mun­kaverseny eredményeit érté­kelték, munkások és vezetők megtárgyalták a soron levő feladatokat.- 53 000 RÉSZVEVŐJE volt az elmúlt kulturális évben az Egri Művelődési Házban meg­tartott rendezvényeknek. A leg­nagyobb érdeklődés az ifjúsági akadémia iránt nyilvánult meg, amelyet dr. Karsai Elek veze­tett. A művelődési ház az el­múlt kulturális évben 112 is­meretterjesztő előadást tartott, összesen 5700 részvevő előtt. — BEFEJEZÉSHEZ közele­dik az ecsédi külszíni fejté­sen a 260 tonna súlyú, Ma­gyarországon egyedülálló há­nyórendező szerelése. Vil­lanyszerelők és festők dol­goznak még a nagy gép­monstrumon. A bánya dolgo­zói nagy érdeklődéssel várják a hányórendező munkába- állását.- 200 HEKTOLITERES új fahordót építenek be az egri pincegazdaság borospincéjébe. A pincegazdaság dolgozói meg­kezdték a szőlőfeldolgozó gé­pek javítását, felújítását, már az idei új termés „fogadására” készülnek. Gazdag kulturális programot ígér a Gárdonyi centenárium Egerben készülnek az író századik születésnapjának megünneplésére KÖNYVEI polcokat töltenek meg, ott sorakoznak az általá­nos iskolások kötelező olvas­mányai között is. Regényein generációk tanulták meg gyű­lölni a hódítókat, s megbe­csülni azokat, akik védelmez­ték a szülőföldet. „Minden könyv egy-egy ta­nítója a nemzetnek” — mond­ta. Néhány Gárdonyi-könyv ma már nem „tanító”, nem tartozik a nemzet szellemi kincstárába, de amelyiket most is ott tudjuk, az — úgy érezzük — ott is marad. Ott marad, amíg büszkék leszünk Eger várának hős védőire, a falvak lámpására, a tanítóra. Emléküket Gárdonyi Géza véste mindennél maradandóbb gránitba, az utódok szívébe. Most, halálának 40. évfordu­lóján, az íróra emlékezünk. Emlékezik az ország, méltó­képpen akarjuk megünnepelni halálának évfordulóját, s jö­vőre, 1963 augusztusában, szü­letésének századik évforduló­ját. Agárdon rend behozták szülőházát és másutt is, Deve- cserben, Dabronyban, ahol ta- nítóskodott, Győrben és Szege­den, ahol hírlapíró volt, szán­tén készülnek a centenárium­ra. A Miskolci József Attila Művelődési Otthon irodalmi színpada bemutatja a Lámpás dramatizált változatát. Es hogyan készülnek a két Gárdonyi-évfordulóra Eger­ben? — ezzel a kérdéssel ke­restük fel Eger kulturális ve­zetőit. — Készülünk a centenáriu­mi év ünnepségsorozatának rendezésére. A centenárium keretében kerül majd sor az új Gárdonyi Géza Színház és a Gárdonyi-szobor felavatásá­ra. Szeptemberben megalakítjuk azt a bizottságot, amely meg­szervezi majd a jubileiumi év ünnepségeit — mondotta Die­nes Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője. AZ EGRI Gárdonyi Géza Színházban megtudtuk, hogy a jövő nyáron a várban sza­badtéri színpadon mutatják be Gárdonyi Géza Egri csillagok című munkáját. A megyei könyvtár bib­liográfiát állított össze, amely ismerteti az író poszthumusz műveit is, a kortörténeti és életrajzi adatok mellett. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei szerve­zete könyvet ad ki, amely be­mutatja Gárdonyi költői, pró­zai és publicisztikai munkás­ságát. A kötet tanulmányait helyi szakemberek írják. Bakó Ferenc, az egri Vármú­zeum igazgatója elmondotta, hogy az idén még nem helye­zik el az óvodát a Gárdonyi­házból a vele szemben levő, másik Gárdonyi-házba (a volt Majtényi-házba). Előnyösebb lenne pedig az az óvodának is, s így a Gárdonyi-kúria kör­nyéke méltatlan az író nevé­hez. A parkban még mindig ott áll egy felvonulási barakk- épület, a kerítést pedig tönk­retette az építőipari vállalat. Hasonló mostoha sorsra ju­tottak az író használati tár­gyai is. íróasztalát, munkapad­ját a pusztulás fenyegeti, a könyv- és iratszekrényeket pe­dig drótháló borítja. A sok tízezer látogató, aki felkeresi az író házát, a Gár­donyi-múzeumot, csodálkozik a jelenlegi állapotokon. Talán némi belépődíj elég lenne ah­hoz, hogy a szükséges kisebb javításokat elvégezzék. A városi tanács művelődés- ügyi osztályán megtudtuk, hogy készülnek a Gárdonyi­ház tatarozására. Restaurálják a jelenlegi óvodát, rendbehoz­zák a parkot. Erre 280 ezer forintot biztosítanak. .,. EGERBEN IS készülnek az évfordulóra. A város mél­tóképpen akar szerepelni azok­nak a falvaknak, városoknak sorában, ahol eseményt jelent ez a jubileum. A népfrontbizottságok napirendjén a Iíönyvbarát-mozgaiom A mintegy kéthónapos nyá­ri szünet után ezekben a he­tekben ismét helyet kapott a népfrontbizottság munkájá­ban a múlt év őszén meghir­detett Könyvbarát-mozgalom további feladatainak megoldá­sa. Az ország különböző vidé­kein összegezik az eddigi ta­pasztalatokat, s kidolgozzák az őszi-téli hónapok részletes terveit. A népfrontbizottságok és se­gítő társaik rendbehozzák az elhanyagolt helyiséget, másutt a kölcsönző mellett olvasóter­Moxik műsora Egri Vörös Csillag: Legenda a vonaton Egri Bródy: : Micsoda, éjszaka Egri Kertmozi: Halál a Cukor-szigeten Gyöngyösi Puskin: Túl fiatal a szerelemre Gyöngyösi Szabadság: Darázsfészek Hatvani Vörös Csillag: Ha velem tartanál Hatvani Kossuth: A mi édesanyánk Heves: Kísértetkastély Spessarthan Füzesabony: Súlyos döntés meket is berendeznek. Ezzel egyidejűleg nagy gondot for­dítanak a könyvtárak válasz­tékának bővítésére is. Az ál­lam hozzájárulásán kívül je­lentős összegekkel segít a tár­sadalom. A földművesszövet­kezetek évi tiszta nyereségük egy részét ajánlották fel erre a célra.Az ország számos köz­ségében pedig a tanácstagok lakosonként 1,50 forintot sza­vaztak meg a községfejlesztési alapból a könyvtárak támoga­tására. Sok helyütt hozzájá­rulnak az új könyvek vásárlá­sához — még hozzá jelentős összegekkel — ahol tehetik — a termelőszövetkezetek is. Az őszi-téli hónapokban ezenkí­vül úgynevezett könyv-bá­lokat tartanak majd, ahol a vendégek belépőjegy fejében könyvet ajándékoznak a köl­csönzőknek. Mindez azt ígéri, hogy 1965 végéig valóra válnak a Könyv­barát-mozgalom céljai. (MTI) 1962. AUGUSZTUS Síi PÉNTEK: ERIKA 60 évvel ezelőtt, 1902. augusztus 31-én halt meg STEINDL IMRE híres építészünk, a bu­dapesti Országház ter­vezője (1888—1904-ig épült). Műveivel az új gótikus stílust művelte. Sokat foglalkozott mű­emlékek helyreállítá­sával (kassai dóm; Vajdahunyad vára). A főváros néhány további jellegzetes épülete (a régebbi Műegyetem, az űj Városháza) szintén az ő alkotása. 585 évvel ezelőtt, 1377- ben született FILIPPO BRUNELLESCHI Olasz építész és szobrász. Mű­vészetében az . antik formákhoz tért vissza. Az ő műve a firenzei dóm, mely újszerű, ■ perspektivikus megoldásával a reneszánsz egyik legnagyszerűbb alkotása. 490 évvel ezelőtt, 1472-ben született SEBASTIANO CABOTO olasz tengerész, aki bátyjával, Giovannlval együtt angol, majd portugál szolgálatban 1499-ben felfedezte Észak-Amerika száraz­földjét. További útjaik során Üj-Foundland. Lábrador-félszige- tekre és a Hudson-öbölbe jutottak el. Augusztus 31-e a MALAJI ÁLLAMSZÖVETSÉG nemzeti ün­nepe arra emlékezésül, hogy 5 évvel ezelőtt, 1957-ben szabadult fel az angol gyarmati uralom alól és vált független állammá. STEINDL IMRE ÉS ALKOTÁSA, AZ ORSZAGHAZ FILM - FILM - FILM - FILM - FILM Egy házasság története A film egy vidéken élő házaspár problémáival foglalko­zik, a női hivatástudat áll a középpontjában. E román film főszerepét Silvia Popovici, a nagy sikert aratott Az énekesnő hazatér című film főszereplője játssza. Néhány hétre Bukarestbe költözött a nagy Párizs. E modem, ámerész Ívelésű csarnokban több százezren tekintették meg a fran­cia kiállítást. cA rß alkán <J)ÓLVÍZML íme a múlt és a jelen találkozá­sa. A korszerű lakótömb szom­szédságában jól megfér a régi, pa­tinás épület. Románia fővárosára inkább a modern a jellemző, hi­szen egész városrészeket, utcaso­rokat építettek újjá az elmúlt év­tizedben. Ez az érdekes épület a bukares­ti cirkusz. Belső tartóoszlopok nél­kül építették, s így mind a há­romezer néző jól láthatja a po­rond műsorát. Márkusz Következik: Egymás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom