Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-30 / 202. szám
1962. augusztus 30., csütörtöfc NÉPŰJSÄG s Tanév előtt a gyöngyösi közgazdasági technikum levelező tagozatán A gyöngyösi közgazdasági technikum levelező tagozatának tanévkezdéséről a következőket tudtuk meg Rónai Kálmántól, az iskola vezetőjétől. Azok a hallgatók, akiket felvettek az I. évfolyamra, szeptember 1-ig megkapják az erre vonatkozó értesítést. Ennek felmutatásával vásárolhatják meg tankönyveiket a könyvterjesztő boltokban. A tanítás szeptember 7-én, pénteken fél 2-kor kezdődik mind a három osztályban, a gimnázium épületében. A javító vizsgák időpontja szeptember 6., délután 2 óra. Akik különbözeti vizsgát szeretnének tenni, kérésükkel szeptember 5-ig kereshetik meg az iskola vezetőjét. Ülést tart az Egri Városi Tanács végrehajtó bizottsága Ma délelőtt kilenc órai kezdettel ülést tart az Egri Városi Tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen először meghallgatják Kocsmár János vb-elnök jelentését a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd Cseh Ferenc, az Egri Városi Tanács mezőgazdasági osztályvezetője számol be Eger város négy termelőszövetkezetének a szüreti munkákra való felkészüléséről és a mezőgazdasági rendeltetési földek védelméről Szóló 1961. évi törvény végrehajtásáról. Nagyjavítás rekordidő alatt a rázsaszentmártoni IX-es aknában A 27-es három szárnyú frontfejtés kedd reggel 9 órakor leállt. Nagyszerelést kezdtek. Juhász Máté kaparó lakatos, Pap József szalaglakatos brigádja állt munkába. Teréki István villanyszerelő brigádja is ott szorgoskodott és a 27-es Több mint 40 úttörő-csapatvezető vett részt a járás és a város területéről azon a kétnapos tanácskozáson, amit a járási úttörőelnökség rendezett az új iskolai év feladataira való felkészülés jegyében. A tanácskozáson részt vett Misi Sándor, a KISZ megyei vb titkára is. A két nap folyamán mindenekelőtt az elmúlt év munkáját értékelték és a következő tanév mozgalmi feladatait beszélték meg. Foglalkoztak az iskolai oktató-nevelő munka támogatásának módozataival, a szakkörök munkájának fejlesztésével, valamint az ifjúsági Vöröskereszt célkitűzéseivel. Az előadásokat Kiss Kálmán, járási úttörőtitkár, Szalay Miklós és Pásztor Lajos csapatvezetők tartották. Fülöp Andor járási KISZ-titkár a Helsinkiben megtartott VIT-tel kapcsolatos élményeit mondotta el. A kétnapos tanácskozást az élénk, alkotó vita jellemezte. frontra beosztott bányászok egymással versenyezve láttak munkához. Mindenki tudta, hogy sürgős a munka, mert a hét elején csak 96 százalékra álltak a havi tervteljesítéssel. De augusztus 27-én 114 százalékot értek el és Juhász Gyula aknász leszállás előtt beszélt az emberekkel. Egyöntetű volt a vélemény, hogy gyorsan elkészülnek a nagyszereléssel, négy nap alatt behozhatják a hátralékot. — A lemaradást behozzuk, ha ti is jobban iparkodtok. — Rajtunk nem múlik, de nehogy fordítva tegyétek be a kaparó lánctagot. — Mit gondolsz, tréfát űzünk a bolcnissal? Így évődtek a bányászok és lakatosok. De sok beszédre nem maradt idő. A szerszámok és a munka zaja vette át a „szót”. Kilenc órakor kezdték és kettőkor már készen is voltak a szereléssel. Sipos István Külföldi frontmester elégedetten nézett végig az embereken és talán először gondolt arra, hogy nyugodtan mehet nyugdíjba, nem lesz itt semmi baj, a rózsái fiatalok értik és szeretik is a bányamunkát. A 27-es középső és keleti szárnyán szeneim kezdtek és egy régebbi újításnak köszönhetik, hogy a nyugati szárnyon is termelhetnek, ott egy közbeeső szalagvéget építettek be. Zsidai Gyula bányamester két órakor elégedetten jött fel a bányából. Kemény műszak vár rá délután is. A tatabányai felvételi vizsgára készül. — Nehéz, de eredményes nap volt a keddi — summázza az eseményeket Czakó István üzemmérnök. Fegyelmezetten, jól haladt a szerelés. Mire a betűsorokat kiszedik a nyomdászok, Rózsaszent- mártonban befejezik a front telepítését és teljes kapacitással szenet ad a bánya. Dél-Vietnam Dél-Vietnamban jelenleg 7000 amerikai katonai személy tartózkodik „katonai tanácsadó”-nak álcázva. Az országban 60 katonai repülőtér és 11 haditengerészeti kikötő áll az amerikaiak rendelkezésére. A dél-vietnami nép a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadulási Front irányítása alatt hősiesen harcol Ngo Dihn Diem rendszere és az amerikai imperialisták ellen. A képen vietnami cipőtisztító kisfiú fényesíti az amerikai katona cipőjét. Német Demokratikus Köztársaság A markkleebergi Rose Luxemburg Termelőszövetkezetben korszerű német, magyar és angol mezőgazdasági gépeket mutattak be, az NDK földművelésügyi minisztere és több külföldi szakértő jelenlétében. A képen magyar traktor a be* mutatón. Róma Múltfalva lakói régen úgynevezett utcákban laktak. A krónika szerint „egy ilyen utca (ha egy helyen több volt belőlük, t é r-nek nevezték) két oldalán házak (magyarul: wigwam-ok) sorakoztak egymás után, ami sok kellemetlenséggel, belvillongással járt", ugyanis az akkori törzsfőnökök úgy látták jónak, a túlnépesedés problémáinak megoldását, hogy úgynevezett e-Meletrá Építéssel biztosíthatnak újabb lakásokat. Ebből aztán kialakult egy forradalmi válság, amely a Nagy Wigwam-Rendezés alatt érte el tetőpontját. Érdekes azonban, hogy a küzdők nem az e-Meletrá Építés ellen harcoltak, (mint ahogy a törzsfőnökök, köztük első, vagy Alkalmatlan Snobasius, hitték), hanem A Rossz Szellem, a Minőségi Kivitelezés ellen. E küzdelemnek rengeteg áldozata volt, azonban a krónika csak Ibolya Kázmár esetét ismeri. Ibolya Kázmér nagyon szerény ember volt, s a forradalmi válság kezdetekor még a wigwamisták tábora mellett állt. Olyan szerény ember volt, hogy mindenki elsősorban őt említette, őt használta példának metsok előtt, ha nagyot akart mondani. — Nézzék meg Ibolya Káz- mért — mondta a főnöke is. — ö egy szerény ember, vegyenek róla példát. Nem törtető, aki a véleményét inkább elhallgatja, semhogy mást megbántson vele... Érthető hát, hogy Múltfalva Lelkiismereti Hivatalában nagy feltűnést keltett Ibolya Kázmer hirtelen megváltozása, ő, aki csak néhány hete került ide, néhány hétig valóban szerény volt, de ezt nem bírta sokáig. Egy borús délelőttön ... — Kérem... Osztályvezető elvtárs!... — rohant be lihegve, és még a kalapját sem vette le. — Ezt nem engedhetjük meg... Ez ronda!!! —. De mi történt, az istenért? — rémült meg az osztályvezető. Ibolya Kázmér lerogyott egy székre, és kétségbeesetten nyögte: — Azt beszélik, hogy a Törzsfőnök utcai gyalogátkelőhelyen mesterséges cápanyúz- dát csinálnak, vízierőmüvei, és öt Éiffel-toronnyal... De hisz ez nem illik a környezetbe!... Már csak a szemben levő Nitrogén Sztaniolozó miatt sem. Az osztályvezető elmosolyodott, és azt mondta, hogy eredetileg nem is azt akartak csinálni, csak egy aszfaltozást, de nem volt rá keret, mért... Már pedig a jövő héten Múltfálvára látogat el a Nagy Szellem, a Kulcsüzem igazgatója, s addigra készen kell vele lenni. — Egyébként is, — mondta végül —, ha sokáig nézzük, egész jól összeillik a gótika, és a szürrealizmus. Ibolya Kázmér ezután elment inni bánatában, mert szerette a szépet, de amikor a szájához emelte a poharat, majd a torkán akadt az ital, mert véletlenül a falra pillantott, ahonnan egy Hétfejú Pántlikás Menyecske vigyorgott rá két őzikével, és egy havas heggyel a hóna alatt... Földhöz vágta a poharát, és elment az osztályvezetőhöz, hogy ezt a falat valaki az éjszaka leple alatt megtámadta. Kérte, hogy tartóztassák le az illetőt, de az osztályvezető mosolygott, és azt mondta: — Hát igen, tulajdonképpen, miszerint... vagyis, szóval, áztat nem bűnözésnek kell venni, mert hát... hm... ugyanis erről mi is tudtunk, és tulajdonképpen az nagyon szép, az a kék hegy a tulipánnal különösen, és hogy az illető, mármint Kontár János, újabb megrendeléseket is kapott, festi át a Szt. Péter bazilika elavult, maradi freskóit ma-t gyáros motivitássál, meg aztánJ Múltfalván senki sem tud\ olyan igazi múltfalvias pánt-* likát festeni, mint 6... Különösen falra. Ibolya Kázmér ezután sóhaj-1 tott, és elment sétálni. Egy út-< kereszteződésnél összebarátko-] zott Széplelkű Bélával, akii megmutatta neki műveit. Ibo-Í lya Kázmér rögtön rájött, hogy] milyen tehetséges ez az ember,* — akitől később megtudta, hogy ! többen is vannak — és megkér-< dezte. hogy miért nem mutat-, ják meg mindenkinek? — Ez a Lelkiismereti Hivatal J osztályvezetőjétől függ — mondotta és hozzátette —, a hit J halála az okoskodás. — Es főbe lőtte magát legyintve. Ibolya< Kázmér elszaladt az osztályve-] zetőhöz, és szólt neki. Az ősz- 1 tályvezető mosolygott, és köz-] ben azon gondolkodott, hogyt vajon kik is lehetnek azok az] emberek? Végül eszébe jutott „Ja!” Aztán azt mondta:< „Hm...” Es elment, és fölvet-] te a fizetését, mert élni is keilt valamiből. Ibolya Kázmér ezután kolos-\ torba vonult, fegyvert vett ma-] gára és elindult hetedhét or-J szág ellen misszionáriusnak. Eddig tart Ibolya KázmérS története a krónikában. Az< még homályos előttünk, hogy aj későbbiekben ért-e el valami< eredményt? Nem valószínű. — kátai — Jayne Mansfield Rómában gyermekek között. Belgium A belgiumi Ölen város rádium- és rézművének dolgozói több hétig sztrájkoltak béremelési és jobb munkakörülményeket igénylő követeléseik alátámasztására. Sztrájkjuk negyedik hetének befejezésekor hatalmas tüntetést rendeztek Ölen városában. A tüntetés végén — mint a képen látható nagygyűlést tartottak. Sok szép adat9 kevés őszinteség A kiváló dolgozó kitüntetés egy-egy hosszabb időszak becsületes munkájának erkölcsi és anyagi elismerését jelenti, további jó munkára ösztönzi a dolgozókat. A gazdasági vezetők nem élnek a versenyszellem buzdítására rendelkezésükre álló törvényes rendelkezésekkel. Bárkiben felvetődhet a gondolat, hogy a Szerszám- és Készülékgyárban csak eredménytelenségek, csak rossz példák vannak? Nem. De a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa kemény bírálatot mondott, mert a jelentés nem volt őszinte. Nem az embereket, a hibákat ostorozzák. Az elnökség határozatot hozott, hogy a Vasas megyebi- zottság és a közgazdasági bizottság segítségével, a Szerszám- és Készülékgyár gazdasági és szakszervezeti vezetői az 1022-es rendelet értelmében intézkedési tervet dolgozzanak ki a versenymozgalom szervezésére, irányítására, értékelésére és kiszélesítésére. A vállalat igazgatója és a szakszervezeti bizottság titkára a kritikát elfogadta, Ígéretet tettek a hiányosságok kijavítására. Vajon a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának megállapításai csak a Szerszám- és Készülékgyárra érvényesek? Ügy gondoljuk, az eset tanulságos, megyénk többi üzemeiben is sok még a teendő, sok még a munkaversenyben rejlő tartalék. F. L. A jelentést két ember állította ősze, azt nem vitatta meg a szakszervezeti bizottság, nem tárgyalták meg a gazdasági vezetők. A jelentésbe így sok elismerésre méltó adat került be. Többek között az is, hogy a versenyértékelés mindig naprakész, nyilvánosságra hozzák, megfelelően közzéteszik, a brigádmozgalomban részt vevőket népszerűsítik. — Szép előcsarnoka van a gyárnak, esztétikusán elrendezett táblák díszítik, de a 14 tábla közül csak egyetlen foglalkozik a munkaversennyel. Jó dolog, hogy a legjobb dolgozók fényképeit kiteszik a versenytáblára, de méltán sértő, hogy egy jelentéktelen kis kockás papíron, alig kiolvasható rubrikákban közlik a verseny értékelését. Naprakészség? Azzal is baj van. Igaz, a Szerszám- és Készülékgyárban azzal magyarázkodnak, hogy a versenyt a tárgyhót követő hónap 30. napjáig értékelik. De miért szükséges egy hónap az összesítésre? Nyilvánvaló, hogy a „szakállas hírek” nem sok embert érdekelnek — érveltek az elnökség tagjai. A vállalat igazgatója és tömegszervezeti vezetői elismerik, hogy a termelési tanácskozás az a legfőbb fórum, ahol a munkaversenyt a legjobb eredménnyel megtárgyalhatják, negyedévenként szükség van az összevont termelési tanácskozásra, mégis, az utóbbi időben elhanyagolták az üzemi és az összevont termelési tanácskozást is. Ki állította össze a jelentést, mi arról az igazgató és a szakszervezeti titkár véleménye?. Ezzel a kérdéssel indult a vita a Szakszervezetek Heves megyei Bizottságának tegnap délelőtt tartott _ elnökségi ülésén, amikor a Szerszám- és Készülékgyár első féléves kongresszusi munkaversenyét tárgyalták. Előzetesen írásos jelentés készült, több mint 6 gépelt oldal terjedelemben. Ebben szerepel egy mondat, amihez senki ne tartsa magát, arra ne hivatkozzék,- mert az téves, idejét múlt és súlyos következményekkel járhat. Az idézett megállapítás így hangzik: „A vállalati munkaverseny- mozgalom legfőbb felelőse és szervezője a szakszervezet Alapvetően téves ez a nézet és hibás az a gyakorlat, amely erre épül. Képes-e az üzemi bizottság, illetőleg annak termelési bizottsága a termelési feladatok pontos megjelölésére, a technológia kidolgozására, a tervek lebontására, a verseny értékelésére és nyilvánosságra hozására? Nyilvánvalóan, ez a sokrétű feladat meghaladja a termelési bizottság erejét, de nem is kívánja senki, hogy a munkaversennyel kizárólag a termelési bizottságok foglalkozzanak. Kormányrendeletből és a SZOT határozatából világosan kitűnik, hogy a gazdasági és műszaki vezetőség nem háríthatja el magától, semmi körülmények között másra nem testálhatja a munkaversenyért való felelősséget. Az éves tervek alapján a műszaki-gazdasági vezetőknek kell kijelölniük a feladatokat, nekik kell biztosítaniuk a termelés feltételeit, a szakszervezetnek pedig elsősorban a tömegeket kell mozgósítania, a szocialista munkaverseny-mozgalom népszerűsítésére kell különös gondot fordítania. A verseny- szellem fokozása az elért eredmények propagálása, a verseny nyilvánossága, a gazdasági és szakszervezeti vezetők közös feladata. Úttörő-csapatvezetők tanácskozása Gyöngyösön
