Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-29 / 201. szám

4 / NÉPŰ JS ÁG 1962. augusztus 29., szerda Szűnőben a pedagógusok „népvándorlása“ Egy tiszta város ... Egy dél-brazíliai városká­ban — a városka nevét a kró­nika diszkréten elhallgatja — ünnepélyes külsőségek között felavatták az első gőzfürdőt. A nagy beszédet, természete­sen a polgármester tartotta, aki e szavakkal konstatálta a gőzfürdő megnyitása fölötti örömét: „Kivételes ünnep szá­munkra ez a mai nap, hiszen már évtizedek óta vágyunk egy fő fürdésre”. Ejnye-ejnye, mirevaló az ilyesmit a világ nyelvére ad­ni? — HÉT OSZTÁLLYAL nö­vekszik az idei 1962—63-as tanévben az egri Bornemissza Iparitanuló Intézet osztályai­nak száma. Ez azt jelenti, hogy az idén már 220-szal több fiatal ismerkedhet a kü­lönböző szakmák „titkaival”. — AZ EGRI Állami Zene­iskola 30-án, csütörtökön és 31-én, pénteken délelőtt 9-től 12-ig és délután 2-től 4-ig pót­felvételt és pótbeíratást tart előképző fa- és rézfúvó, ma­gánének és ütötanszakokra. — „KUKA” szemétgyűjtő­kocsit kap Eger. Az új gép­kocsi még ez év végéig meg­érkezik a Városgondozási Vállalathoz. A primitív, s hi­giénikusnak egyáltalán nem nevezhető szemétgyűjtés egyeduralma tehát lassan vá­rosunkban is megszűnik. — 91 DOLGOZÓ jelentke­zett a gyöngyösi MÁV Kitérő­gyártó Vállalatnál, hogy az általános iskola hiányzó osz­tályait elvégezzék. A gépipari technikum első osztályára a jelentkezők száma 21. A dol­gozók a felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamon nesz­nek részt. Mozik műsora EGEI VÖRÖS CSILLAG A Milady bosszúja BGBl BRODY Állami Áruház EGRI KERTMOZI jfV kápó GYÖNGYÖSI PUSKIN 80 nap alatt a Föld körül HEVES Alom revü PÉTERVÁSÁRA Szombat este és vasárnap reggel HATVANI KOSSUTH Liliomfi FÜZESABONY Kenyér; szerelem; Andalúzia. Minden új pezsgéssel, moz­gással jár, alakul, formálódik, s ha leülepszik, felszínéről el­tűnik a hab, megmarad az ér­tékes, a jó, amiért érdemes volt kivárni az erjedés idősza­kát. Amikor tízegynéhány évvel ezelőtt a városi és falusi isko­lák általános iskolákká alakul­tak, sokasodtak, amikor fel­építésükbe beolvadt a négy alsó gimnázium és a négy pol­gári, sok ott tanító tanár ke­rült az új formájú iskolákhoz. Evek morzsolták csak fel elé­gedetlenségüket, évek kellet­tek ahhoz, hogy megértsék — ez az új iskolatípus a fejlődés eredménye, s ezt a lépést a tanároknak is együtt kellett lépniük az iskolával. Mire ez a hullámverés elcsi­tult, s megszilárdult az általá­nos iskola, mint iskolaforma, akkor újabb problémával állt 'szemben a művelődés ügyét irányító megyei, városi veze­tés. Az egyetemet, főiskolát végzett tanárok, akiket falura helyeztek, tiltakoztak, ostro­molták a tanügyet, mindany- nyian ragaszkodtak a városhoz, a középiskolához. Általános jelenség lett a fluktuálás. Kér­vények jöttek, pedagógusok mentek. Mintha egyszeriben senki sem találta volna helyét. Ismét évek teltek el addig, amíg a rendszeres munka, ma­ga a falu vezette rá a nevelő­ket arra, hogy ott is szükség van rájuk, a falusi iskola ugyanolyan vezetőket, leendő tudósokat, pedagógusokat és mérnököket akar adni, mint a városi. A falu vezetősége is megér­tette, hogy ahol csak lehet, se­gítenie kell. Lakást, iskolát építettek, háztáji földhöz jut­tatták a pedagógusokat, segít­séget adtak személyi ügyeik in­tézésében- Lassan egymásra ta­láltak a falu és pedagógusai. Egyre csökkent az áthelyezé­si kérelmek száma, egyre töb­ben telepedték le, s ma már ott tartunk, hogy a hat járás­ban és a három városban, ahol közel 1900 pedagógus tanít, még a tíz százalékot sem érte él a kérvények száma. A he­vesi járásban például az el­múlt évben benyújtott 52 kér­vénnyel szemben, most 37 pe­dagógus akart megmozdulni, ami a járás létszámának 8,2 százaléka. 16 indokolt kérelem meghallgatásra talált, a töb­biek személyesen egyeztették a művelődésügyi osztály dolgo­zói és a kérelmezők az iskolai, s a saját érdekeket. Mondhatni, véletlenül emel­tem ki éppen a hevesi járást, mert mindenütt az a tapaszta­lat, hogy a most következő is­kolaév megkezdése előtt lé1 nyegesen kevesebb kérvény ér­kezett, s minden járásban 8— 10 községet lehetne felsorolni, ahonnan egyáltalán nem kér­tek nevelők áthelyezést. A ké­relmek mintegy 70 százalékát találták a művelődésügyi osz­tályok indokoltnak, azokat tel­jesítették is. A nem teljesítet­tek csaknem száz százaléka mondvacsinált indokkal került az ügyintézők kezébe, így ért­hető és helyes azok visszauta­sítása. A pedagógusok a megelége­dettség hangján nyilatkoztak az áthelyezések végrehajtásá­ról. Ennek alapvető tényezője az volt, hogy a járási művelő­désügyi osztályok az elmúlt is­kolaévben szélesebb jogkört, nagyobb hatásfokot kaptak. Ok természetesen sokkal jobban is­merik a hozzájuk tartozó köz­ségek nevelőinek egyéni prob­lémáit, az iskola tényleges szükségletét, mint az irányí­tó, a falvakba kevesebbszer el­jutó megyei művelődésügyi osztály. A decentralizálás e téren is bevált, s megnyugtatja a peda­gógusokat a velük való köz­vetlen törődés. A másik oka ennek a rövi- debb lélegzetű mozgásnak az, hogy egyre több igazgató ta­lálta meg azt a hangot, amivel megteremtette a nevelők egy­ségét, amivel ki tudta alakíta­ni a jó kollektívát, s ezzel megalapozta a nyugodt légkö­rű, szabadon kibontakozó, al­kotó munkát. Feltétlen hozzájárult a tantestületek stabilizálódásá­hoz az is, hogy egyre szépül­nek a külvárosi, falusi isko­lák, a szülői munkaközösség egyre komolyabb segítséget ad a nevelőknek, mert mindjob­ban megérti, hogy mit akar az iskola, mihez vár támogatást Személy szerint ismerik és ra­gaszkodnak egy-egy pedagó­gushoz, s az ellentét is egyre kevesebb nevelőtestület és köz­ségi vezetőség között. Ide so­rolhatjuk azt a pozitív tényt is, hogy az áthelyezéseknél fi­gyelembe vették a pedagógu­sok szociális körülményeit, igyekeztek úgy lebonyolítani az áthelyezéseket, hogy a la­kás, a család együtt legyen. Általános tapasztalat, hogy ahol lakás van, onnan nem is érkezett áthelyezési kérelem, ott a pedagógusok egziszten­ciát teremtettek maguknak, megszokták és megszerették a falut. Éppen ezért szükséges, hogy a községi tanács ne várjon a különböző beruházási keretek­re, hanem, amint lehet, tegye meg saját erőből, segítsen la­kást találni a nevelőknek, ha kell, áldozzon azért, hogy ne csak a község vezetői, az orvos, az agronómus éljen nyugodt körülmények között, hanem a pedagógus is. Mert mondjuk ki úgy, ahogy van — könnyű a nyugodt családi otthonból hi­vatalba járó községi vezetők­nek megállapítani: „a kijáró nevelők nem végeznek társa­dalmi munkát,... hogy a falu­ból elkérik magukat” és így tovább. Való igaz, egyetlen községfejlesztésből megoldott létesítményre sem lehet azt mondani, hogy az fölösleges lett volna. De az is igaz, hogy itt az ideje annak, hogy a pe­dagógusok letelepedhessenek a községekben. Az érem másik oldalán azon­ban ott a pedagógus, akinek jó akaratára, tiszta szándéká­ra is szükség van. Valóban fur­csa az a tény, hogy az állam biztosította számukra a legszé­lesebb körű, a legminimálisabb hozzájárulással megvalósítha­tó lakásépítési akciót, ám a legtöbben, ahelyett, hogy igény­be vennék ezt — mert megte­hetnék! — az állam nyújtotta palotára várnak, vagy évekig revolverezésnek tartogatják a „városi lakást”, ami az esetek 90 százalékában bérlemény és nem saját. Sok érdekes problémát fel­vetett az áthelyezés, de ezek már másként gyűrűznek, mert egyre inkább Közeledünk a megállapodottság felé, amikor letelepült pedagógusok, a fa­lut jól ismerő nevelők taníta­nak minden községben, s az áthelyezések csupán néhány emberre vonatkoznak majd. Megszűnik a „népvándorlás”, hogy helyet adjon a komoly, egy helyen töltött évek tapasz­talatain nyugvó, oktató-nevelő munkának. €s. Adám Éva •552. AUGUSZTUS 29. ERNESZT SZERDA: 100 *éwel ezelőtt, 1862. augusz­tus 29-én született MAURICE ■AETERLINCK, francia nyelvű clga író és költő. Drámái a me- jvilágban kalandozó, a végzetes orsnak kiszolgáltatott emberek ■orsát ábrázolják (Kék madár, A akok, Pelléas és Méiisande — ez többit Debussy zenésítette meg). Lírája homályos, tudat alatti ér­zéseket kíván ábrázolni, versei A'kadensen szimbolista jellegűek, filozófiai írásai miszticizmussal Hitettek (Szegények kincse, A halál, A tér élete). Értékesek a mély természeti ismeretről tanús­kodó tanulmányai (Méhek élete, A termeszek élete). 1911-ben Nó- bel-díjjal tüntették ki. Maurice Maeterlinck 75 évvel ezelőtt, 1887. augusztus 29-én halt meg JULES LA- FARGUE, a francia és a nemzet­közi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, az I. Internacionálé részvevője. Különösen fontos a kommün utáni emigrációban végzett tevékenysége, Jules Gues- de-del együtt a Francia Munkáspárt megalapítója lett. Részt vett a II. Internacionálé megalapításában, munkái a tudomá­nyos élet számos ágában a marxizmus elméletét fejlesztették. Megjegyezzük, hogy Lafargue néhány fontos kérdésben (mun­kás-paraszt szövetség, a proletárállam funkciói) a nem marxista áramlatoknak engedve hibákat követett el. Különösen értékesek azonban a harcos ateizmus szellemében írt vallási és erkölcsi kérdésekkel foglalkozó munkái. FILM - FILM - FILM -FILM-FILM Halál a Cukor-szigeten Egy déltengeri szigeten, trópusi környezetben játszódik ez a színes, szélesvásznú csehszlovák film, egy külföldre szakadt asszony és egy orvos drámai találkozása. A filmet az egri Kertmozi mutatja be augusztus 30-tól szeptember 2-ig. iü m m ... és most nézzük e kétszázezer lakosú nagy város új arcát. A patinás épületekkel megtömött belváros körül új, modern negye­dek épültek, sokemeletes lakóházakkal, kor­szerű üzletekkel, játszóterekkel. íme, néhány kép élményeim tárházából, amelyek a város új arcát mutatják be. Ahogyan a szakemberek mondják, csúszózsalu­zással épült ez a tizenegy emeletes toronyház. És nem évekig ?= naponta egy-egy emelettel magasodott Nem tévedés, kedves olvasó, ez a felvétel nem a múltat, a jelent mutatja. A Kolozsvár környéki sziki lányok és legények ma is díszes nép­viseletben járják a város utcáit. Wh-+­Az új lakónegyed kilencemeletes épületcso­portjának egyik részletét mutatja ez a felvétel. Az emeleteken összkomfortos lakások, a föld­szinten csillogó üzletek, az épületcsoport kö­zéppontjában pedig ezer férőhelyes szélesvásznú filmszínház várja a közönséget. Márkusz László Következik-: A Balkán Párizsa. Az elmúlt esztendőben építették ezt a modern színházépületet. Itt tartja előadásait a kolozsvári Ál­lami Magyar Színház és az Állami Magyar Opera. 2. DC&Lfrzumr új area __ •s iiyixijii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom