Népújság, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-03 / 180. szám

1962. augusztus 3., péntek NÉPÚJSÁG Ülést tartott Eger Város Tanácsának végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt 9 órakor két napirendi pont megtárgyalásá­ra összeült Eger Város Tanácsa végrehajtó bizottsága. Elsőnek dr. Rózsa Sándor vb-titkár elő­terjesztésében megvitatták az Eger város idegenforgalmi problémáinak megoldására ho­zott megyei vb-határozatok végrehajtását. Ez a napirend részletesen foglalkozik a város területén régóta megoldást kívánó vá- rosszépítési követelményekkel, s a bizottság, amely ennek ki­dolgozására alakult, most 37 határozat megvalósításáról, vagy azok folyamatos elvégzé­séről ez úton adott számot. Ér­dekessége a beszámolónak, hogy alapos (körültekintés után minden apró részletre ki­térve tájékoztatja a felelős vb- tagokat akár az utakról, akár a város képét rontó építmé­nyekről, akár a parkosításról, vagy más egyébről legyen is szó. Ebből tudta meg a vb pél­dául — sokrsok más mellett —, hogy az annyit emlegetett, az idegenek által kívánatosnak mondott várbeli büfé-pavilon­ra biztosítva van a pénz, hogy a Gárdonyi-ház környékének rendezésére csak a parkosítás befejezése után kerülhet sor, hogy Egerről többnyelvű lepo­relló kiadását tervezi az Ide­genforgalmi Hivatal és még sok mást. A felsorolásból kitűnik, hogy a határozatok többsége nem­csak szűkén, erre az évre vo- ' natkozik, hanem folyamatosan a továbbiakra is, így a határo­zat végrehajtása természetsze­rűen követi a folyamatot. A vita összegezése is arra mutat, hogy a vb-tagok ma­gukénak érzik ezt a fontos ügyet, azt, hogy Eger jelle­génél, fekvésénél, fürdőjénél és műemlékeinél fogva fog­lalja el helyét külsőségekben is a legszebbek, a legkereset­tebb magyar városok között. Az ülés másik napirendi pontját Montvai Béla, a városi vb pénzügyi osztályának veze­tője terjesztette be a tanács 1962. évi I. félévi költségvetési gazdálkodásának végrehajtásá­ról. Az alapos és részletes be­számoló legnagyobb értékét abban látta dr. Pápay Gyula, a megyei tanács pénzügyi osz­tályvezetője — aki e napirend­hez szaks(zerű hozzászólással adott útmutatót a városi osz­tálynak és a vb-nek —, hogy az értékek és eredmények fel­sorolása mellett nem hallgatja el a hibákat sem, és őszintén keresi a megoldás lehetőségét. A sok számadattal alátámasz­tott beszámoló jelentés gondos előkészület alapján került a végrehajtó bizottság elé, ala­pos vizsgálat előzte meg az el­marasztaló kijelentéseket, de a dicséretet is. Kácsor Jánosné, a városi pártbizottság titkára és dr. Pápay Gyula hozzászó­lásaikban különösen arra mu­tattak rá, hogy a költségvetés kötött gazdálkodás, egyetlen vállalatnak vagy szakágazat­nak sincs joga önkényesen, a vb megkerülésével átcsopor­tosítania a bizonyos feladatok megvalósítására megszavazott összeget. . Elmondották még azt, hogy a meglevő forintok­ra vigyázni kell, az ellenőr­zésnek erélyes intézkedéssel kell tekintélyt biztosítani, s a nevelés és segítségnyújtás mel­lett az ellenőrzésben sem lehet megtűrni semmiféle liberaliz­must, mert az állami költség- vetés az állam, a dolgozók pén­ze, annak felhasználása a dol­gozókkal szembeni felelősséget is jelenti. Dr. Pápay Gyula azon ja­vaslata, amely szerint jó len­ne a száraz pénzügyi beszámo­ló mellé számmutatót készíte­ni — helyesléssel találkozott. Ez ugyanis megmutatná, hogy a felhasznált pénzösszeg mö­gött mi van, vagy mi lesz, megmagyarázná, hogy mennyi­vel jutottunk előbbre, mennyi­vel lettünk korszerűbbek, egy­szóval: szavakra váltaná a százezer forintokat. Kácsor Jánosné egy másik hozzászólásában örömének adott kifejezést, mert a beszá­moló arról értesítetté, hogy az oktatási szakágazat minden rendelkezésre álló pénzt fel­használt, „mert ez azt jelenti — mondotta —, hogy iskolá­ink egyre fejlődnek, szépül­nek, s egyre korszerűbbek lesznek!” A napirendet és a határozati javaslatokat néhány kiegészí­téssel és értelmi változtatás­sal a végrehajtó bizottság el­fogadta, 9 határozattá emelté (á) fia Újpesten sorsolják a lottót A hónap első lottósorsolását a fővárosban rendezi a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság. A 31. játékhét nyerőszámainak és a júliusi tárgyjutalmaknak a sorsolását augusztus 3-án, pénteken délelőtt 10 órai kez­dettel, Újpesten, a Magyar Pa­mutipar Dallos Ida Művelődési Házában tartják. A júliusi tárgynyereményhú- záson a 28. játékhét szelvényei vesznek részt, amelyek között összesen 720 értékes nyere­ményt sorsolnak ki. (MTI) Idő járás jelen tés A Meteorológiai Intézet je­lenti: Várható időjárás péntek es­tig: Délelőtt az egész ország­ban napos, meleg idő. Délután vagy este a nyugati megyékben kissé több felhő és legfeljebb néhány helyen záporeső, ziva­tar. Napközben mérsékelt, éj­szaka gyenge, változó irányú szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 28—32 fok, várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 15—18 fok kö­zött. (MTI) pNW I Nem örülök neki, — pedig szeretem. Nem örülök a hímek, amely szeretetem tár­gyáról beszámol. S most, hogy akaratla­nul a naptárra tekin­tek, — nem örülök a naptárnak sem. A hír arról szól, hogy meg­érett az első szőlő: a Csabagyöngye. A nap- \ tár meg arról tanús­kodik, hogy augusz­tusban járunk. Nyár ez még a javából, a legnagyobb kániku­lák ideje, de... A szőlő, amelyet szere­tek, s amelynek — nem tagadom — a le­vét is tisztelem, még­ha korai is, már az ősz előhírnöke. Alig volt még nyár, s előtte is olyan sze­rény és fázós volt a tavasé, hogy minden­ki egyetérthet velem: a szőlő jó, de a gyor­san siető ősz még vár­hatna négy—öt hóna­pot is. Naiv álmok. Sem a szőlővel, sem a naptárral nem lehet vitatkozni, — csak sajnálkozni. Azt le­het! (-ó) SiSÄ" • racsM ércbányásztól Szorgalmas édesapák, siető édesanyák, mosolygó gyerekek az egri KISKER-bölcsődében Tegnap reggel korán lemen- íem a városba. Valamit venni akartam, de a KISKER-böl- csőde előtt egy siránkozó kis­fiúba botlottam. — Hod a mamám? Gyere, mami! — bömbölt a csemete. — Ki vagy te, édes? Itt ha­gyott anyukád? — veszem pártfogásomba azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy ez a gyerek az óvodából „lépett meg”. Am alighogy megfogom a kezét, jön a mama. — Egy pillanatra néztem be a nagymamához és megmond­tam Pétérkének, hogy várjon meg itt a ház előtt. Képzelje, mi lenne vele, ha bölcsődébe vagy óvodába adnám! — mondja a fiatal mama, s aztán elviharzanak a piacra. Szeget ütött a fejembe. Böl­csőde. Kora reggel. Nézzük meg, mit is csinálnak ilyenkor, hogyan jönnek össze a kis lakók, milyen a hangu­latuk? — Puszit a nagymaminak, aztán gyere, édes! — fogja ké­zen Daragó Lászlóné úgy ne­gyed nyolc körül Erdélyi Sa­nyikét. — Jó reggelt kívánok! —kö­szön ebben a pillanatban Hídi Pisti, anyukája elengedte a napközi előtt, hiszen már nagy fiú, az idén iskolába megy. Egymás után jönnek a gye­rekek a napközibe, mamák, nagymamák kísérik a kiseb­beket az óvodába, s a legap­róbbak kulikocsiban, babako­csiban érkeznek az egész na­pos ittlétre. — Lábat törölni, kopogni, köszönni! — vezényel az óvo­da ajtajában Knap József, aki két és fél éves kislányát veze­ti kézen fogva. — Minden reggel? — kér­dem félmondattal, de érti. — Igen, a feleségem is itt van, de igazán kötelességem elhozni a kicsi lányomat! — közben már át is vette a ve­zetőnő a mosolyogva integető kislányt. Aztán legnagyobb meglepe­tésemre egy aprócska, eleven kisfiúba ütközöm, aki mindent csinál, csak anyukájának a szavára nem figyel. Knap öcsi! A papa elment, elhozta a kislányt, az anyuka meg a kisfiút vetközteti, s jól megiz­zadva szalad, hogy munkájá­nak is eleget tegyen. — Gyere, kis Juditkám! — emeli ki a kulikocsiból Svt Tibi a kishúgát. — Gyere, édes! Levetkőzünk, aztán mégy ját­szani! Szakavatott mozdulatokkal levetkőzteti az alig 12 éves fiú a testvérkéjét és máris megy a napközibe. — úgy bánik a két kicsivel, mint egy nagy — mondja a vezető óvónő. — Két testvér­kéjével jön mindennap, s ha Másodvetés őket ellátta, akkor megy csak nyugodtan a napközibe. Jó pa­pa lesz belőle! — neveti el magát, kicsit saját korunkra gondol. Fél nyolc, megérkezik Ju­hász doktornő, a kicsinyek és nagyobbak egészségének őre. Kacagó gyerekszemek, feléje nyújtott karocskák üdvözlik, itt senki nem fél a fehér kö­penytől. Künn az udvaron egyik szobából a másikba jár­nak-kelnek a takarító nénik, még mindig akad valami dol­guk, s a mosodában is meg­kezdődik a munka. A konyha készenlétben áll, mert az em­berpalánták nagyon várják már a finom reggelit. ... kezdődik a nap a KIS­KER bölcsődében, az, óvodá­ban és a napköziben jó fel­ügyelet mellett, kellemes kör­nyezetben, s a munkahelyen nyugodtan dolgoznak az édes­apák, édesanyák... (á) A Recski Ércbánya Vállalat­nál rosszul sikerült a félév: tervüket mindössze 87,11 szá­zalékra teljesítették, s nem érték el az egy főre eső ter­melési érték tervezett össze­gét. Mindezekből következően: •nem tudtak eleget tenni a munkaversenyben vállalt kö­telezettségeiknek nem, lema­radásuk 1690 forint. — Mi az oka a recski siker­telenségeknek? — ezt kérdez­tük Bódi Sándor elvtárstól, a munkaverseny felelőstől. — Az akna 9/1-es, 29-es, 13-as és 2-es ponti munkahe­lyei összeomlottak. Bár ezek az ércben legdúsabb bányame­zők, a fél év során innen nem küldhették felszínre ércet; minden erőnket lekötötték a biztosítási munkák, a szaka­dások elhárítása. A felső- györgyi munkahely sem ter­melhetett, itt öt hónapon át állandóan tömedékelni kellett. A bányamező munkahelyi kapacitásának tisztázatlan­sága vetette vissza munkájuk­ban, az aknában dolgozó szo­cialista brigád tagjait is: nem tehették semmiféle fel­ajánlást — éppen azért, mert a termelés szünetelt. S vég­eredményben hasonló termé­szetű dolgok játszottak közre abban, hogy a szocialista cí­mért küzdő Sárvári-brigád is előrehaladásában megrekedt. — Milyen intézkedések tör­téntek, hogy adósságaikat tör- leszth essék? — A nem várt geológiai ne­hézségeket sorra leküzdöttük, a szakadásokat kijavítottuk, s a munkahelyi kapacitások a második félévre már tisztá­zódtak. Nincs tehát annak kü­lönösebb akadálya, hogy má­sodik félévi kötelezettségein­ket teljesíteni tudjuk; erőnk­ből futja az első félévi adós­ságok törlesztésére is. Ez most számunkra a legfontosabb! A Recski Ércbánya Vállalat többszörös élüzem, korábbi .si­kereikre, eredményeikre emlé­kezünk. Ismerjük, tudjuk ne­hézségeiket: bányájuk „öreg”, kimerülőben levő üzem; a je­lenlegi munkahely kapacitása azonban eléggé reményekre jogosító, s fokozottabb ellen­őrzéssel, előkészítéssel meg­akadályozható egy újabb; nem várt geológiai zavar. Az em­berek őszinte lelkesedése, munkaszeretete biztosítékot jelent arra, hogy kiköszörülik a recski bányászok hírén esett csorbát... Szülők és Tanulók közösen szépítik a szünidőben az iskolát Heves megyében az idén több mint hétmillió forintot fordítanak az iskolák felújítá­sára és szépítésére. A munká­latokat a nyár folyamán gyors ütemben végzik, hogy a leg­több helyen még a tanítás előtt befejezhessék. Az építőipari vállalat és a ktsz-ek is soron kívül vállalták több iskola ta­tarozását, bár néhány helyen a munkáltatók kissé elkéstek a munka kiadásával. Csaknem valamennyi iskolá­ban megkezdték már a nyári nagytakarításokat is. A legtöbb helyen szülői munkaközösségek vállaltak nagy részt ebből a munkából, hogy ősszel ízléses, tisztán berendezett tantermek­ben kezdődjön a tanítás. Több faluban az iskolák környéké­nek parkosítását is vállalták a szülők. Verpeléten például, ahol a belső nagytakarításokat csaknem teljesen befejezték, a tanulók szüleikkel együtt végzik az iskola környékének parkosítását, társadalmi mun­kában. Hasonló eredménnyel folynak ilyen munkálatok Makiáron, Bélapátfalván, Fel- sőtárkányon és több más he­lyen. (k. s.) . A mezőtárkányi Búzakalász Tsz-ben az aratás után nyom­ban hozzáláttak a másodvetéshez. Tóth Lajos, a gép vezetője, most néhány pillanatra leállította a gépet, hogy Nyeste Ber­talan termelőszövetkezeti tag még egyszer megvizsgálhassa a vetésre kerülő kölesmagot. A szövetkezetben 60 holdon vé­geznek az idén kölesből másodvetést. (Fotoí Kiss Béla) \ 1 Tegnap délelőtt tíz óra táj­iban az egri autóbuszmegálló ‘előtt veszteglő kis Ikarus-ra »hiába akartak felkapaszkodni [néhány an, mert még mielőtt .feljutottak volna a kocsi bel­sejébe, figyelmeztető hang ál­lította meg az igyekvőket: ■ — Nem lehet, kérem, ez kü­lönjárat ... > S elindulva a városból, Sík- [főkút felé vette útját a busz, .utasok helyett egy bizottsá­got szállítva magával. A kis »csoportban képviseltette ma- 'gát a 4. számú Autóközleke- ,dési Vállalat, a Heves megyei »Rendőrfőkapitányság, az Ide- [geníorgalmi Hivatal, a megyei .tanács, valamint a Közúti | Üzemi Vállalat. > Az utazás céljaként annak [megállapítását jelölték meg, .hogy a várkúti elágazótól egé- •szen az erdő mélyén fekvő, is- Imert és kedvelt turistaházig ■ járható-e az út autóbusszal. | Nemrégiben ugyanis több »kérés és panasz hangzott el — [s ezek egyikét a Népújság is .szóvá tette —, a Síkfőkút felé ’irányított autóbuszforgalom- [mal kapcsolatban. A panasz ■ lényege ez volt: | — Több, kirándulókat szál- ilító autóbusz minden különö- [sebb erőlködés nélkül megte- ,szi az elágazótól a várkúti tu- 'ristaházig az utat, csupán a 4. [számú Autóközlekedési Válla­lat nem ad Várkútra rendsze­res járatot. Ez pedig azt je­lenti, hogy az elágazótól min- ,dig legalább negyven percet kell gyalogolnia annak, aki a várkúti turistaházhoz akar ki­jutni, mert az autóbusz kö­nyörtelenül Síkfőkút felé megy tovább. A bizottság most nagyon lelkiismeretesen, szinte az út minden méterét vizsgálva, bí­rálva jutott el a külön autó­busszal Várkútra, ahol termé­szetesen, perceken belül el­hangzott a kérdés: — Indul-e a közeli jövőben menetrend szerint autóbusz a turistaházhoz? A válasz egyelőre: nem. így döntött a bizottság rövid ta­nácskozás után, mert nem le­het emberéleteket kockáztatni. Az autóbuszok számára ugyan­is jelenleg rendes feljáróhely sincs a várkúti útra, azonkí­vül maga a két kilométer Hosszú útszakasz mindvégig oly keskeny, hogy több kitérő építése, a turistaház előtt nem sokkal meg legalább két ka­nyarban az út szélesítése, egy négyszáz méter hosszú szaka­szon pedig a szakadékos olda­lon védőkorlát építése szüksé­ges. — Ha ez elkészül, tavasztól őszig minden további nélkül engedélyezhető menetrend- szerű, vagy különjárati autó­buszok közlekedése — hang­zott el a hivatalos vélemény. Autóbusz indul Várkútra...? Egyelőre nem — De volna mód a megoldásra — Addig azonban szigorúan meg kell tiltani még a külön­járati autóbuszok vezetőinek is az úton való végighajtást. • Természetesen, ezt így el­intézni nem olyan egyszerű, mert mint a turistaház veze­tője elmondta, nagyon sok esetben kénytelenek a hatal­mas farmotoros autóbuszok is bejönni Várkútra, amikor Egerben sehol sem kapnak szállást a kiránduló utasok és itt remélnek pihenőhelyet nyerni. Ilyenkor — lévén az esetek többsége este — sem fiatal, sem idős nem cipeli szívesen végig a holmiját egy negyven perces úton. De maga az út rendbehozá­sa, az autóbusz utazás felté­teleinek megteremtése sem egyszerű. Maga az út ugyanis az erdőgazdaságé, és különö­sebben nem óhajt mostanában erre költeni, mert erre nincs fakitermelés, lévén az erdő nö­vendékfákkal tele. A Turista- házakat Kezelő Vállalatnak, vagy a várkúti turistaházat szorultságában gyakran igény- : be vevő Heves megyei Ide- genforgalmi Hivatalnak pedig ; ugyancsak nincs erre pénze. A j megyei tanács és a Közúti ; Üzemi Vállalat szintén nem akar erre a célra áldozni. Marad tehát minden a régij ben, akkor, amikor végered­ményben nem túlságosan költ­séges és mindössze ha két hé­tig tartó munkáról lenne szó? Reméljük, nem így lesz Már a bizottság rövid ülésén elhang­zott egy javaslat, amelyet ér­demes lenne nem elfelejteni a jövőben. Ez így hangzott: vál­laljon védnökséget a KISZ az út rendbehozása felett, jövőre a nyár elején szervezzen ide egy-két, egyhetes időtartamú tábort, s annak lakói végezzék el azt a munkát, amire szük­ség lenne az autóbuszforgalom megindításának engedélyezésé­hez. A tábor lakóinak ellátását vállalná a Turistaházakat Ke­zelő Vállalat. Nem rossz az ötlet és a KISZ-fiatalok, a táborlakók minden bizonnyal vállalnák a munkát, ha meglátnák, milyen gyönyörű környezetben fekvő turistaház normális megköze­lítéséhez van szükség tevé­kenységükre. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak rájuk kell várni, s addig semmit sem tenni az út rendbehozásának ügyében, amíg ä fiatalok igent, vagy nemet mondanak. A közlekedés, amint a teg­napi tárgyalásokból kitűnt, eb­ben az évben nem indul már meg a várkúti úton, azt azon­ban sokan szívesen vennék, ha legalább jövőre felhangzana az egri autóbuszállomás hang­szórójában: — Autóbusz indul Várkútra-; (Weidinger)

Next

/
Oldalképek
Tartalom