Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-17 / 165. szám

VHÄG PROLETÁRJÁT EGYESÜIJETEK! Vigyázat, sugárveszélyl AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Xin. évfolyam, 165. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. július 17., kedd Bizalom és őszinteség Viharos szakszervezeti gyűlés az n-i bányánál. Robbanásig feszült, parázs hangulat. Panaszkodnak a bányászok vezetőikre, az aknászokra. Arogánsak, durvák, nem veszik ember­számba őket, úgy dobálóz­nak velük, egyik munka­helyről a másikra, mint va­lami labdával. Mindezt el­mondják az emberek, so­rolják a sérelem-listák té­teleit. És egyszerre feláll az egyik aknász, s meghök­kentő dolgot közöl: „ezek­kel csak így lehet bánni, mert nem érdemelnek mást!* Kifélék, mifélék azok az „ezek”, 'akikről így beszél, így mer beszelni egyik ve­zetőjük? Talán börtöntöl­telékek, csavargók, munka­kerülők, szélhámosok, ré­szeges garázdák? Nem. Fia­talok és idősebbek, új há­zasok vagy több gyermekes családapák, ideges termé­szetű vagy türelmes embe­rek! Ám egyikükre sem le­het mondani, hogy rossz munkások, rossz bányá­szok. Egyszerű emberek ők. Emberek, akik tisztességes, emberi szavakat várnak vezetőiktől, s megbecsülést munkájuk után. Panaszkodnak a bányá­szok, s nemcsak egy. de ki tudja hány ember! S még- csak azt sem lehet rájuk fogni, hogy „összebeszél- \ fék”, mert más-más, hihető ; eseteket említenek. S olyan ; embereket ér a panasz, j akikről korábban is hason- , ló „hír” járta, akiket már többször figyelmeztettek, de magatartásuk mit sem vál­tozott. Mi az oka, hogy az j n-i bánya aknászai nem kellő hangnemben érint­keznek az emberekkel, be- I osztottaikkal? Az önteltség, \ amely némelyikükbe úgy j beleszorult, oly mélyre fész­kelte magát, mint a fába a [ féreg. Ez szüli bennük a ■ gőgöt, a fitymáló fölényt, hogy semmibe vegyék a másik embert. (Lehet, hogy a helyzet nem ennyire éles i a valóságban, de a pana­szokban kevés a túlzás és több az igazság a hamisság­nál.) Manapság sokat vitázunk arról, milyen is a jó veze­tő. Semmi esetre sem lehet abhoz az aknászhoz hason­lítani, aki a szakszervezeti gyűlésen úgy nyilvánította véleményét: „ezekkel csak így lehet bánni, mert nem Érdemelnek mást!” Az em­berek egyenességet, őszinte­séget és bizalmat várnak vezetőiktől. Ahol ez hiány- rik, ott egészségtelen lég­kör fojtja meg a bírálatot, g akadályoz meg minden szép kibontakozást. Csak aki nem hisz, aki nem bí­zik a másik emberben, csak aki nem ismeri fel mások­ban az értékeset hirdethet olyan ferde nézetet, hogy „durván kell nyúlni az em­berekhez, hiszen ők is dur­vák”. Végső fokon igaz. hogy durvák az emberek, ez is a vezetésre csap visz- sza. Tettek-e valamit an­nak érdekében, hogy ne mérgesedjenek el a csatá­rozások, hogy a vezető és a beosztott, a bányász és az aknász egyként tisztel­jék egyik a másikat? Ha ezt régebben elmulasztot­ták is valahol — pótolni lehet. Becsületes akarattal. (p. d.) HEVES MEGYEI DOLGOZOK A MOSZKVAI BÉKE­VILÁGKONGRESSZUSRÓL ★ A KIJAVÍTOTT GÖRBE UTÁN. ... Ónodvári Miklós: SÁRGA DOSSZIÉ ★ HÍREK — SPORT Putrik helyébe ízléses családi házakat építenek — 40 000 forint a cigány település villamosítására A Mátra vidékének egyik legnagyobb cigánytelepülése van Recsken, 360 cigány lakos­sal. A felszabadulás előtt ezek a családok teljesen ki voltak rekesztve a falu közéletéből és földből tákolt, egészségtelen putrikban” lakott együtt a család apraja, nagyja. Az utóbbi években jelentő­sen megváltozott itt a cigányok élete. A párt- és az állami szervek számos intézkedést tettek annak érdekében, hogy a település lakossága kulturált életkörülmények között élhes­sen. A községi tanács megjaví­totta a Hunyadi utat, amely a cigánynegyedet köti össze a faluval és az idén nem keve­sebb, mint 40 000 forintot for­dítottak a községfejlesztési alapból a cigánytelep 'villamo­sítására. A családfők és a fia­talabb férfiak többsége már munkát vállalt a környékbeli üzemekben, vagy helyben. Az asszonyok többsége is fölha­gyott a „vándor-kolduló” élet­móddal és számosán már rend­szeres munkát vállaltak a kö­zeli Máíravidéki Fémművek­ben, vagy a helybeli termelő­szövetkezetben. Három idős cigány már nyugdíjat kap a Recski Ércbányában eltöltött, szorgalmas évei után. A megváltozott körülmé­nyekkel gazdasági helyzetük is lényegesen javult. Az elmúlt néhány év alatt több mint 20 családi ház épült a cigánytele­pen és az idén is hat család kezdte meg új ház építését sa­ját erejéből. Ezek az épületek már szobából, konyhából, kamrából és verandából álla­nak. Kállai József nyugdíjas bá­nyász például családjának va­lamennyi tagját dolgos ember­ré nevelte, egyik fia a VIT-dí- jas recski zenekar cimbalmosa, és mindemellett , az idén látott új családi ház építéséhez. Kö­kény Antaloknak otthon Ízlé­sesen berendezett lakásuk van, lányuk pedig a káli gimná­zium elsőosztályos tanulója. Az asszonyok otthon már egy­re inkább háztartást és kony- . hát vezetnek, az új lakásokat; bútorokkal szerelték föl és ! csaknem minden cigánycsa- ■ Iádnak van már rádiója. A ; községi mozit is rendszeresen látogatják. (ka) Hatvanban-, a Cukor- és Konzervgyár most épülő, új kazánházában több helyen ol­vasható a felirat: Vigyázat, sugárveszély! Nem atom... izotóppal és röntgennel .vizsgálják a kazán sok száz méteres csőrendszerét. Este héttől reggel hétig dolgoznak. Erről szól az 5. oldalon közölt riportunk. (Kiss Béla felvétele.) %VV'/AAA/WVW\A^WW'AAAA/V\AAA/WVAAAWA^W^VSAAA\AA/W\ANÁAAAAAA\'S«VWWVVVWVVv'VVVVVVVWNA'W Több mint 40 falusi ifjúsági szövetkezet működik Heves megyében A munka és a szórakozás központja lesz a recski úttörök if júsági termelőszövetkezete Heves megyében jelenleg már több mint negyven falusi ifjúsági termelőszövetkezet működik. A kis gazdaságok­ban 3000 úttörő végzi rendsze­resen a soron következő mező- gazdasági munkákat. A gaz­daságok jövedelméből már az idén is sok úttörőt üdültetnek. Mások a jövedelmet és a szün­időt arra használják fel, hogy fejlesszék, gazdagítsák kis üze­müket. A recski úttörők pél­dául — akik az idén alakítot­ták meg a FISZ-t, 93 taggal, — az egész nyarat gazdaságuk te­rületén töltik. Elhatározták, hogy a növényápolási munkák mellett a saját jövedelmükből szüleik támogatásával úttörő- házat építenek. Az épületnek egy része a belső „műhelygya­korlatokat” szolgálja, másik féle pedig, különösen nyári tá­borozások idején lesz hasznos. A több helyiségből álló épület alapjainak lerakását a napok­ban kezdték meg. Az építke­zéshez jelentős támogatást ajánlott a pajtásoknak a Recs­ki Ércbánya és a Kőbánya Vállalat, valamint a Mátrai Erdőgazdaság. A recski úttö­rők úgy tervezik, hogy az ősz­szel elkészülő úttörőházban sokoldalú útlörőmunkát vé­geznek majd. Nyaranként tábort is ver­nek, a férőhelyeket sátrakkal egészítik ki és konyhát létesí­tenek. Az itt táborozó pajtások naponta majd két-három órát dolgoznak közös földjükön, a többi időt pedig szórakozással és tanulással töltik. (k. a.) Napi 18 vagon zöldárut adnak a tsz-ek hazai fogyasztásra Heves megyében több mint 70 termelőszövetkezet, mintegy 13 000 katasztráüs hóidon fog­lalkozik' kertészettel, így rend­kívül jelentős feladat hárul rájuk az ország lakosságának zöldségellátásában. A megye hí­res kertészkedő tájain első­sorban a Mátra alján és a Tár­ná mentén az utóbbi hetekben lehullott bőséges csapadék jó hatással volt a kerti növények fejlődésére, de a kedvezőtlen tavaszi időjárás következtében számos zöldség és gyümölcs ké­sőbben került piacra a szokott­nál. Jelenleg mintegy 16—18 vagon zöldárut adnak a terme­lőszövetkezetek naponta a la­kosság ellátására. A közös gazdaságok arról is gondos­kodnak, hogy megfelelő időben & jó minőségben jusson él az áru a fogyasztóhoz, az ország minden részébe. Elkészült az új portalanitott út az egri Beloiannisz utcában. Képünkön gőzéi az utolsó szakaszt készítik. Budapesti Űt- és Vasútépítő Vállalat dol- 4foto: Kiss Béla) A szövetkezeti gazdaságok nagy számban vesznek igénybe diákokat a gyümölcsszedéshez, a .középiskolákkal és úttörőcsa­patokkal . kötött megegyezés alapján. Az értékesítés zavartalansá­gát valamennyi kertészetben külön ezzel a feladattal meg­bízott szakember. biztosítja, aki figyelemmel kíséri a leg­nagyobb munkaidőben is a termés érési fokot, megszerve­zi a betakarítást, és gondosko­dik az elszállításról. A szerző­dések alapján naponta jelen­tik a MEK-nek, a rendelkezés­re álló mennyiséget, így rend­szeresen friss árut tudnak számtani a fővárosba és az ország iparvidékeire. Helyben is biztosítják a termelőszövet­kezeti gazdák zöldségellátását. Ebből a célból már csaknem valamennyi termelöszövetke- zet zöldséges bódét állított fel, ahonnan a falusi lakosság biz­tosítja szükségleteit. K—s Csehszlovák szövetkezeti vendégek megyénkben Szombaton látogatást tett megyénkben Jozef Padlipny elvtárs, a Csehszlovák Fogyasz­tási Szövetkezet elnöke és fe­lesége. A szövetkezeti vezető Bartolák Mihály SZÖVOSZ el­nökhelyettes és Havellant Fe­renc, a MÉSZÖV elnökének társaságában meglátogatta a hatvani földmüvesszövetkezet új áruházát, a nagyrédei csár­dát és más szövetkezeti egysé­geket. Padlipny elvtárs találkozott Bíró József elvtárssal, az MSZMP megyei bizottságának titkárával és baráti beszélgeté­sen kicserélték tapasztalatai­kat. Ezek után a vendégek megtekintették Eger nevezetes­ségeit, majd hosszan elbeszél­gettek a megye szövetkezeti vezetőivel. (s*S#

Next

/
Oldalképek
Tartalom