Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-15 / 164. szám

2 NÉPÜJSAG 1998. Július IS., vasárnap Negyven éve alakult meg a Japán Kommunista Párt A moszkvai békekongresszus világvisszhangja A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására a japán munkásság körében több for­radalmi marxista csoport jött létre. Ezek a kommunista csoportok 1922 elején kap­csolatot létesítettek a III. Intemacionáléval, majd 1922. július 25-én Szén Katajáma elvtárs, a japán munkásmoz­galom régi harcosa vezetésé­vel megalakították a Japán Kommunista Pártot. Az új párt kezdettől fogva éles har­cot vívott a reformistákkal és anarchistákkal, ugyanakkor ál­landóan védekeznie kellett a rendőrterror ellen is. A kor­mány ebben az időben lezajló tokiói földrengést használta fel ürügyként a forradalmi mozgalom felszámolására, több mint 1300 kommunistát tartóz­tattak le, s a börtönökben so­kat meggyilkoltak. Letartóz­tatták a kommunista párt leg­jobb vezetőit is, így a párt vezetése a jobboldali oppor­tunista csoport kezébe került, amely 1924-ben feloszlatta a kommunista pártot. Csak több mint két év múlva sikerült újjászervezni és újjáalakítani. A kommunista párt a kínai forradalom elleni intervenció idején harcot szervezett az in­tervenció ellen, amelyre a kor­mány véres terrorral vála­szolt. 1928-ban halálbüntetést mondtak ki a kommunista te­vékenységre, és Taiwan-szige- tén meggyilkolták a párt fő­titkárát, Valanabe Maszano- szuke-t. A párt harca a féktelen ter­ror ellenére sem szűnik meg. Háborúellenes csoportokat szerveztek a falvakban, váro­sokban, üzemekben, sőt a had­seregben is. A terror miatt il­legalitásba kényszerült kom­munista párt létszámban 1930 és 1945 között nem nőtt jelen­tékenyen, de a párt tagjai igen harcedzettek, s forradalmi lel- kületűek voltak. A Japán Kom­munista Párt 1922 és 1945 kö­zötti fejlődése alapot adott a párt további megerősödéséhez. A Japán Kommunista Párt csak a Szovjetuniónak a fasiz­mus feletti győzelme után lép­hetett ki az illegális körülmé­nyek közül, s vált legális párt­tá. 1945 után ereje és tömegbe­folyása egyre nőtt. Az imperia­lista vezetőkörök támadása el­lenére a kommunisták vezették a japán munkásság harcát. A párt több eredményes sztráj­kot vezetett. Fokozta kapcsola­tait a tömegszervezetekkel is. Az 1949-es választásokon pedig megkilencszerezte mandátumai számát, s több funkciót is sze­reztek a párt egyes tagjai, pél­dául polgármesteri, bírói, stb. funkciót. A pártban létrejött egészséges mag kifejlődése tet­te lehetővé ebben az időben a munkásmozgalmon belül létre­jött különféle opportunista irányzat elleni eredményes harcot. A kommunista párt az op­portunista irányzatok legyőzése után új programot dolgozott ki. Az új program lényege a kö­vetkező volt: szilárd alapot te­remteni a széles, a nemzeti burzsoáziát is magában fog­laló, demokratikus egységfront létrehozásához az amerikai megszállók és japán lakájaik uralmának megdöntésére. Tá­volabbi célként az új program a nemzeti felszabadító, demok­ratikus forradalom megvívását tűzte a nép elé. Az 1950-cs években kidolgo­zott program lényegében ma is érvényes. Ennek szellemében harcol a teljes győzelem kiví­vásáig a ma 40 éves Japán Kommunista Párt. SZECSKÖ KAROLY MOSZKVA (TASZSZ:) TASZSZ-jelentés szerint Viktor Majevszkij, a Pravda szemlefrója összegezi Hruscsov kongresszusi beszédének kül­földi visszhangját és megálla­pítja, hogy a szovjet kormány­fő által kifejtett békeprogram, valamint az amerikai magas- légköri nukleáris fegyverkí­sérlet két olyan esemény, amely visszatükrözi a Szov­jetunió békepolitikája és az amerikai kormánykörök vesze­delmes politikai irányvonala között mutatkozó mély kü­lönbséget. Aki ezt a különb­séget nem lát'ja, vagy aki a Szovjetunió és az Egyesült Államok politikáját egy kalap alá veszi, ahogyan egyeseik Nyugaton próbálják tenni — mutat rá a szemleíró — az egyszerűen naív lélék, vagy a közvélemény félrevezetése céljából szándékosan el akar­ja torzítani a nemzetközi helyzet képét. Nem a Szov­jetunió kezdte a nukleáris fegyverkezési versenyt, hanem az Egyesült Államok, amely ledobta az első atombombá­kat Hirosimára és Nagaszaki­ra, akkor, amikor azt semmi­féle katonai szükségesség nem diktálta. Erről tanúskodnak a mostani TASZSZ-nyilatkozat- ban foglalt tények is. A nukleáris fegyverkezési verseny megszüntetését sürge­tő szovjet felhívásokat az Egyesült Államokban nem hallgatták meg, hanem az atomzsarolás politikájához fo­lyamodtak. Amikor a Szovjet­unió egyoldalúan abbahagyta a nukleáris fegyverkísérlete­ket, a Pentagon folytatta a nukleáris robbantásokat. Fran­ciaország, az Egyesült Álla­mok NATO-szövetségese soha­sem vett részt a moratórium­ban. Vajon ilyen körülmények között a szovjet ország elha­nyagolhatta volna védelmi ké­pességének fokozását? Akik a dolgot úgy tüntetik fel, mint­ha a nukleáris fegyverkezési verseny csak azután kezdő­dött volna, amikor tavaly a Szovjetunió nukleáris fegyver- kísérleteket hajtott végre, azok elferdítik a tényeket, fél­revezetik az embereket. A szemleíró a továbbiakban kiemeli Hruscsov kongresszu­si beszédének világszerte kel­tett hatalmas visszhangját és hangsúlyozza, hogy csak a bé­ke ellenségei nem fogadták ezt a beszédet kitörő lelkesedéssel. A béke szózatának hatalmas erővel kell felhangzania egész bolygónkon, akcióra szólítva a népeket — írja befejezésül Majevszkij. A TASZSZ brüsszeli jelen­tésében ismerteti a Drapeau Rouge hírmagyarázatát Hrus­csov kongresszusi beszédéről. Belgium közvéleménye — hangzik a kommentárban — joggal követeli a belga kor­mánytól a szovjet javaslatok alapos tanulmányozását és e kérdések megtárgyalását a szovjet kormánnyal. Belgrádi TASZSZ-jelentés szerint. Drago Kunc jugoszláv külügyi szóvivő sajtóértekez­letén megállapította, hogy a moszkvai leszerelési és béke- világkongresszus szónokai, de különösen Hruscsov miniszter- elnök kongresszusi beszédé­ben felhívták a figyelmet arra a veszélyre, amely most a vi­lágot fenyegeti. A TASZSZ damaszkuszi tu­dósítója interjút közöl Haled Azem neves Szíriái politikus­tól. Haled Azem kiemelte, hogy Hruscsov Igazi békeharcos és odaadó munkásságával több­ször megakadályozta egy új vi­lágháború ki tűrésének veszé­lyét 99A szellem fegyvereivel as erőszak fegyverei ellen“ — nyilatkozatok a leszerelésről A moszkvai leszerelési és bé­ke-világkongresszus magyaror­szági hatása abban is megmu­tatkozik, hogy szűkebb körben, vagy a nagy nyilvánosság előtt szót kérnek a társadalom leg­különbözőbb rétegeinek képvi­selői. Fischer Annie világhírű zon­goraművésznő így nyilatkozott. — A magyar művészet és irodalom nagyjai az elmúlt év­tizedekben számos halhatatlan alkotásban ítélték el a hábo­rút és juttatták kifejezésre a magyar nép békeszeretetét. S magam is ennek a tradiciónak a szellemében nevelkedtem. Bartók és Kodály útján ha­ladva szolgálom a magyar ze­neéletet, természetes tehát, hogy a béke gondolata mélyen gyökerezik bennem. Ezért ma, amikor az atomfegyverek fel­találása és felhalmozódása minden eddiginél nagyobb pusztulással fenyegeti az em­beriséget, mély rokonérzéssel és bizalommal figyelem a bé­keszerető erők összefogását, fáradozását. Azt vallom, hogy a szellem fegyvereivel is küz- denünk kell az erőszak fegyve­reinek elnémításáért. Erdei Ferenc akadémikus is a béke, a leszerelés mellett foglalt állást. —■ Száz és százmillió külön­böző nemzetiségű, nyelvű, vi­lágnézetű és foglalkozású em­ber kisérte figyelemmel a moszkvai leszerelési és béke­világkongresszus tanácskozá­sait. Egyedül azt az álláspon­tot tartom jómagam is helyes­nek, amely megőrzi az embe­riség számára a békét, amely biztosítja az alkotó munka eredményeinek békés felhasz­nálását, az emberiség szebb jövőjét. Emberségünk, hazafi- ságunk arra kötelez, hogy minden erőnkkel, befolyá­sunkkal, s a tudomány műve­lőinek nagy-nagy felelősségér­zetével harcoljunk a háborús veszély elhárításáért. Illyés Gyula nyilatkozata: — Kényelmét mindenki sze­reti, de ez még nem jelenti azit, hogy a békét is szereti. Kényelmüket, nyugalmukat a nép elnyomói, a hatalmasko- dók is féltik és védik. S még­hozzá, hogy1! Kétely és józan­ság nélkül. Cselekvéseiknek ez is alapja. Azt a békét te­hát amely nem a visszaélés békéje, hanem az igazságé, Új brazil kormány A brazil képviselőhöz 139 szavazattal P3 ellenében bizal­mat szavazói,. Erochado da Rocha új jíiiriíiszterelóök kor­mányának v-ívlTi) nem elég főbólintáissal szol­gálni. Az kemény erkölcsi, sőt szellemi tevékenység és egyéni kötelesség. Helyesel­jük a hadi leszerelést, az óri­ási atombomba-készletek meg­semmisítését. Ezek pusztulás­sal fenyegetik az egész embe­riséget. De fontos az ártalmas gondolatok, a végzetessé vál­ható indulatok leszerelése, a lelkek — az egyének és nem­zetek lelkűidének — megbé­kítése is. Meggyőződésem, hogy a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus hatásá­ra ezen a téren is eljutunk a leszerelés megkezdéséhez. Örülök, hogy annyi kitűnő elme teszi össze evégből ta­pasztalatát, hitét és erejét. (MTI) 4 magyar parlamenti küldöttség Észtországban TALLIN (TASZSZ): A Szovjetunióban tartózko­dó magyar parlamenti kül­döttség Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének veze­tésével pénteken Tallinba ér­kezett. M. Mjuriszep, az Észt Legfelső Tanács Elnökségének elnöke fogadta a magyar or­szággyűlési küldöttséget. A magyar vendégek pénte­ken Talllnban megtekintették a higanyegyenirányítók gyárát és a „Baltyika” ruházati üze­met (MTI) Ülést tartott az algériai ideiglenes kormány ALGÍR (MTI): Az algériai ideiglenes kormány ülést tar­tott, amelyen a többi között két lényeges kérdést: az eviani egyezmények gyakorlati alkal­mazását és új intézmények fel­állítását vitatták meg. Jazid tájékoztatásügyi mi­niszter az újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az elkövetkező napok rendkívül fontosak lesznek a nemzeti egység megőrzésének szempontjából. Részletekbe Egy hét a külpolitikában A leszerelési és béke-világ­kongresszus több mint 100 or­szágból érkezett, csaknem 2000 küldötte ezekben a na­pokban arról tanácskozott, hogyan kerülhető el a harma­dik, a termonukleáris háború, hogyan lehet megmenteni az emberiség jövőjét. S a moszk­vai konferencia megnyitásá­nak napján, hétfőn, a Csen­des-óceáni Johnston sziget fö­lött több száz kilométer ma­gasságban felrobbant az új amerikai kísérleti hidrogén­bomba, amelynek hatóereje több volt, mint egymillió ton­na hagyományos robbanó­anyagé. Egyes nyugati diplomáciai körök, a reakciós burzsoá saj­tó eleinte tüntetőén nem vett, vagy nem akart tudomást venni a páratlanul nagyszabá­sú békekongresszusról, „tisz­tén propagandisztikus jellege miatt nem érdemel komoly fi­gyelmet” — ilyen álláspontra helyezkedtek a reakciós la­pok. De Hruscsov keddi be­széde után minden előzetes „ellenpropaganda” ellenére, mégis, Moszkva, a kongresz- szus tanácskozásai és minde­nekelőtt a szovjet kormány javaslatai, a nemzetközi hely­zetről adott értékelése került a nemzetközi érdeklődés kö­zéppontjába. Igaz, szinte még el sem hangzott kedd délután a szov­jet miniszterelnök beszéde, az angol külügyminisztérium és az amerikai State De Parte­ment máris elutasította a szovjet kormány javaslatait, mondván, hogy azok ismét el­fogadhatatlanok. Mindeneset­re, némiképpen ellentmondá­sos, hogy jóllehet, hivatalos amerikai—angol kormánykö­rök, és a burzsoá sajtó véle­ménye szerint Hruscsov be­széde semmi újat nem tartal­mazott, ugyanezek a kormány- és sajtószervek kedd óta egy­folytában tanulmányozzák a szovjet kormányfő több mint kétórás referátumának min­den mozzanatát és a beszédet követő két TASZSZ-nyilatko- zatot a német békeszerződés­ről, Nyugat-Berlin helyzetéről és az amerikai nukleáris kísér­letekről. Teljesen nyilvánvaló, hogy a mai nemzetközi helyzetet, az erőviszonyok mérlegelésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni sem azt, ami Moszkvá­ban, az új Kreml-palotában, sem azt, ami a csendes-óceáni Johntson-szdget fölött történt Éppen az imperialisták által a világra kényszerített fegy­verkezési hajsza, a magaslég­köri amerikai robbantások, a nyugati hatalmak merev ma­gatartása, amely megakadá­lyozza a vitás kérdések békés rendezését. — Mindez együtte­sen alakította ki a moszkvai kongresszus komoly, felelős­ségtől áthatott légkörét. Ter­mészetesen, a küldöttek sokfé­le világnézetet képviselnek, s nem értenek mindenben egyet. Néhányan a szónoki emelvé­nyen pacifista nézeteket han­goztattak és azt a nyilvánva­lóan elfogadhatatlan javasla­tot tették, hogy a Szovjetunió kezdje meg az egyoldalú lesze­relést. Az angol Collins kano­nok pedig végsó fokon a Szov­jetuniót és az Egyesült Álla­mokat egyaránt vádolta a nemzetközi feszültség kiélező­déséért. De a véleménykü­lönbségek ellenére, vala meny­nyi küldött egyetértett abban, hogy meg kell akadályozni a harmadik világháborút, s csakis az általános és teljes le­szerelés vezethet a béke biz­tosításához. Ezek a gondola­tok hatották át Hruscsov be­szédét is. A szovjet miniszterelnök Nyugat-Berlinre vonatkozó ja­vaslatait és a TASZSZ-nyi- latkozatot is a tárgyalási készség hatja át. Elsősorban azért, mert a szovjet kormány egész eddigi politikája a bizo­nyíték arra, milyen állhatato­san és türelmesen törekszik a Szovjetunió a német békeszer­ződés megkötésére, a nyugat­berlini helyzet rendezésére. Hruscsov keddi beszédében javasolta; hogy Nyugat-Ber- linben a három nyugati hata­lom megszálló csapatait bizo­nyos időre váltsák fel néhány más állam — Norvégia, és Dá­nia, vagy Hollandia és Belgi­um, valamint Csehszlovákia és Lengyelország — csapatai, az ENSZ lobogója alatt, A TASZSZ nyilatkozata pedig leszögezi, hogy amennyiben a nyugati hatalmak erre nem hajlandók, a Szovjetunió, a szocialista országok és más bé­keszerető országok megkötik a békeszerződést a Német De­mokratikus Köztársasággal. Ezzel teljes mértékben' hely­reáll az NDK szuverenitása, beleértve ellenőrzését a terü­letén áthaladó közlekedési út­vonalak és a légitér fölött is, s a szerződés aláírói Nyugat,- Berliint demilitarizált szabad városnak tekintik az összes ebből adódó következmények­kel. „Az NDK-val aláírandó békeszerződés következtében csak akkor éleződhet ki a helyzet, ha ezt a nyugati ha­talmak akarják” — állapítja meg a TASZSZ nyilatkozata. Hiába volt az elhallgatási szándék, ma mégis a nukleá­ris kísérletek megszüntetését követelő moszkvai javaslatok és a német kérdés rendezésé­ről szóló szovjet megnyilatko­zások foglalkoztatják a világ közvéleményét. S ezzel kap­csolatban már folynak a ta­lálgatások a Rusk—Dobrinyin találkozót, és a jövő héten Genfben folytatódó leszerelési értekezlet kilátásait illetően. A szovjet kormány moszkvai javaslataival, Hruscsov beszé­dének felelősségteljes hangjá­val ismét tanújelét adta maxi­mális tárgyalási készségének. A világközvélemény ugyan­csak megkönnyebbüléssel fo­gadta, hogy a legutóbbi na­pokban megnyugtató hírek ér­keztek Algériából. Az alig­hogy függetlenné vált Algériát egy héttel ezelőtt még a pol­gárháború fenyegette, s az OAS azonnal ki is használta az ideiglenes kormány és a felszabadító hadsereg, az ALN ellentéteit. A francia lapok miár arról írtak, hogy a had­sereg megdöniti Ben Khedda kormányát, s Ben Bella mi­niszterelnök-helyettes katonai diktatúrát hoz létire. Marok­kóban és Algériában éppen ezért egymást követték a köz­vetítő tárgyalások az ideigle­nes kormány, továbbá Ben Bella és hívei, a felszabadító hadsereg tisztjei között. A fe­szültséget nagymértékben eny­hítette, hogy Ben Bella visz- szatért Oranba, s hogy mind az ő, mind Ben Khedda be­szédeiben dominált a gondo­lat: a most függetlenné vált Algéria számára létkérdés az egység. A politikai egység létreho­zása után óriási gazdasági fel­adatok megoldása vár Algé­riára. Nagy a munkanélküli­ség, az európaiak tulajdonában levő üzemek és gyárak — s ezek alkotják az algériai ipar csaknem száz százalékát — bezártak. Véget kell vetni a pártharcoknak, a személyi né­zeteltéréseknek, hogy Algériá­ban végre megkezdődjék a konszolidáció, — ezt a gondo­latot hangoztatják most az ideiglenes kormány és Ben Bella hívei. Annyi bizonyos, Algéria még a kibontakozás kezdetén van. Az Humanité tudósítója úgy értékeli az e heti tárgyalásokat, hogy azok „a megegyezés kezdetét” je­lentik. S végül a hét külpolitikai eseményeihez tartozik az angol kormány átalakitása. Távozik a többi között Selwyn Lloyci pénzügyminiszter és Harold Watkinson hadügyminiszter, Richard Butler volt belügymi­niszter viszont Macmillan he­lyettese lesz az új kabinetben. Annyi bizonyos, hogy ezt a lé­pést Anglia növekvő gondjai indokolták: a Bonn—Párizs- tengely angolellenes titkos megállapodásai és a közös piacba való belépéssel járó külső és belső ellentétek. Kér­dés, vajon a vártnál nagyobb arányú kormányátalakítás megoldja-e, illetve képes-e megoldani Anglia súlyos kül­politikai és gazdasági problé­máit* Szécsi Éva nem bocsátkozott. Leszögezte, hogy az algériai forradalom célkitűzései benne foglaltatnak abban a programban, amelyet az algériai forradalmi tanács Tripoliban egyhangúlag elfoga­dott. Ezt a programot az Algé­ria jövőjéért felelős személyek megvédik és ma éppúgy, mint a jövőben alkalmazni fogják. A Moszkvában tartózkodó nyugatnémet újságírók sajtóértekezlete MOSZKVA (TASZSZ): A moszkvai kongresszuson résztvevő nyugatnémet küldött­ség újságíró tagjai pénteken sajtóértekezletet tartottak. A* értekezleten felolvasták az NDK, az NSZK és Nyugat-Ber­lin küldöttségeinek július 11-i találkozójáról kiadott közös nyilatkozatot. A nyilatkozat rámutat, hogy a három német küldöttség nem­csak az európai, hanem az egész világon uralkodó feszült­ségcsökkenés egyik előfeltéte­lének tekinti az NDK és az NSZK közötti ellentétek meg­szüntetését. A két német állam közötti feszültség eloszlatása lehetővé tenné közeledésüket és egyesülésüket, sőt megtisz­títaná az általános és teljes leszereléshez vezető utat is. A három német küldöttség képvi­selői egyhangúlag javasolják a következőket: A két német állam kormánya és parlamentje mondjon le ar­ról, hogy a belnémet kérdése­ket az erő segítségével oldják meg. Valamint: kössön megnemtámadási egyezményt; mondjon le az atomfegyve­rek tervezéséről, gyártásáról és tartalékolásáról; Nyugat-Berlin váljék semle­ges, szabad várossá, státusát nemzetközileg szavatolják. A továbbiakban pedig Berlin le­gyen majd az egyesített, béke­szerető Németország fővárosa. NÉPŰJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Papp János Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth József Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz u. 3. Telefon: 12-57. 13-73. Postafiók: 33. Gyöngyös, Főtér 3.. fszt. 19. Telefon: 697. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24-44. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger, Bródy Sándor utca 4. Igazgató: Marosán József. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a nelyl postahivataloknál éa kézbesítőknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom