Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-14 / 163. szám

1962. július 14., szombat NEPÜJSÄG 3 Szerkesztőségünkhöz több levél és hozzászólás érke­zett a „Pártszervezetek gaz­dasági szervező munkája” című cikkhez. Ezeket ad­juk közre, hogy a kom­munisták és pártonkívüli műszaki vezetők vélemé­nyei, javaslatai alapján to­vább javuljon a pártszer­vezetek gazdasági ellenőrző éa segítő tevékenysége. Kezdeményeinek a kommunisták Üzemi pártbizottságunk el­sőrendű fontosságú feladatá­nak tartotta mindig a terme­lés pártellenőrzését, rendisze- resen segítséget adott a gaz- d a s á gvezetőkn ek a tervek ma­radéktalan I végrehajtásához, szorosabb kapcsolatot igyeke­zett kiépíteni a kommunisták és párton'kívül'iek, a vezetők és vezetettek között. Állandó­an arra ösztönöztük a kom­munistákat, hogy példamutató munkájukkal, magatartásuk­kal mozgósítsák az erőmű va­lamennyi dolgozóját a gazda­ságosabb villamosenergia ter­melésre, a magasabb szakmai tudás megszerzésére, hogy munkánkat úgy végezhessük, amint Kádár elvtárs mondotta a szocialista brigádvezetők ta­nácskozásán: „úpy, mint eddig, csak egy kicsit jobban”. Ennek szellemében végeztük munkánkat, így sikerült elér­ni — s ehhez a pártszerveze­tek mind egyre javuló terme­lést ellenőrző és segítő mun­kája is hozzájárult —, hogy az első félévben 15 500 mega- vattórával több villamösener- giát termeltünk. A pártbizott­ság, valamint a vállalat veze­tősége kérte, hogy már a má­sodik negyedévben szigorítsák meg tervünket, mert az erőmű többre képes. Az első félév gazdasági eredményeihez tartozik még több mint 10 ezer tonna lignit megtakarítása és számos más miunkasiker, amelynek alap­ján az orsizág erőműveinek versenyében 3. helyet foglal­tuk el. Ezeket az eredményeket az tette lehetővé, hogy a párt- szervezetek és a gazdasági ve­retes szoros együttműködésben dolgozott és együtt vívta ki, hogy Petőfibányiáról jobb mi­nőségű lignitet kaphassunk. A pártbizottság kezdeményezé­sére a vállalat vezetői a Ne­hézipari Minisztériumhoz és ottani pártbizottsághoz for­dultak, igy sikerült megolda­sd hosszú évek legnagyobb problémáját, a lignit minősé­gének javítását, amely lehető­vé tette az olcsóbb villamos­energia előállítását. A pártszervezetek tevékeny­ségének másik jelentős ténye­zője volt a dolgozók politikai és szakmai műveltségének nö­velése, a versenymozgalom fel­lendítése, a szocialista brigá­dok munkájának megjavítása, s a kommunista példamuta­tásra való nevelés. Az erőmű műszaki és munkásgárdájának egyharmada rendszeresen ta-; ami, s közülük félezren vesz-; nek részt a különböző politi-. kai oktatásba». Az erőmű termelésének új] lendületet adott a párt VIII. < kongresszusának tiszteletére] Indított munkaverseny. Avál-, tolásokat jóval túlteljesítették; már az első időkben, s a ver-, semy lendülete mindinkább fo­kozódik. Ugrásszerűen növe­kednek a gazdaságos terme-' lést mutató számok és mind; egyre csökken az üzemzavarok- száma. A verseny eredménye­ként közel négymillió forint, megtakarítása vált lehetővé,; Síig fél év alatt, s az erőmű életében először ajánlhattunk fel többletkalóriát a népgaz­daság számára. A kongresszusi verseny addig tehát igen hasznosnak bizonyult és sokrétű, változa­tos formákat ölt az erőmű­ben. A szocialista üzemrész és műhelyrészért folyó ver­senymozgalom például még országos viszonylatban is rit­ka, szeretnénk ha nálunk sikerrel járna ez a kísérlet. A verseny' értékelését, segí­tését a pártszervezetek által megbízott kommunisták és műszakiak végzik, a kisüzemi háromszög bevonásával. Az eredményeket a taggyűlése­ken, különböző értekezleteken, s a szemléltető agitácics esz­közök felhasználásával ismer­hetik meg a dolgozók. Az első félévi eredmények is­meretében, nyugodt lelkiisme- rettel elmondhatjuk: ha abból a meghatározásból indulunk ki, hogy a pártszervezet tevé­kenységét a politikai és gazda­sági eredményeken mérjük le, úgy sokat haladtunk előre a pártmunka hasznos módszerei­nek kialakításában. A pártbizottság munkaterve továbbra is részletesen meg­szabja az üzemi pártszerveze­tek politikai tevékenységének irányát, a termelés pártellenőr­zésének módját. Ennek a terv­nek sikeres megvalósítására több bizottságot hoztunk létre. Sikeresen működik az öttagú propaganda és agitációs bizott­ság, amely irányítja, összefog­ja, s az egész üzemre kiterjesz­ti a felvilágosító munkát. Egy másik bizottság a kongresszu­si munkaverseny értékelését végzi, gondoskodik a verseny eredményeinek ismertetéséről. Ezt a bizottságot, amely a párt és társadalmi szevek kiépíté­séből áll, Molnár Gyula mér­nök vezeti, s eredményesen látják el fontos pártmegbízatá­sukat. A pártalapszervezetek mun­kájának legfontosabb része to­vábbá is-az aktuális gazdasági feladatok megoldásának segí­tése, ellenőrzése, a dolgozók szakmai, politikai műveltségé­nek növelése lesz.. Bízunk ben­ne, hogy eredményesen tudják segíteni a termelési költségek csökkentését, a termelékenység növelését. Talán csak az I. pártalapszervezet képez kivé­telt. ahol nem sikerült még a jó összhangot megteremteni a társadalmi szervek és a gazda­sági vezetők között. Ez a probléma azonban, úgy hisz- szük, rövidesen megoldódik mert a pártszervezetek nem nézhetik tétlenül a széthúzást, amely a gazdasági eredmények romlásához vezet. Még ebben az évben igen sok, komoly feladat vár párt- szervezeteinkre, kezdve a Vili. pártkongresszusra való felké­szüléstől, folytatva a mátravi- dőki és- a salgótarjáni erőmű egyesítésének előkészitéséig. Mindez arra késztet bennün­ket, hogy tökéletesebbé tegyük a pártszervezetek gazdasági, szervező, irányító munkáját, hogy eleget tehessünk megnö­vekedett feladatainknak. Szilágyi Antal, a Mátravidéki Erőmű párt- bizottságának titkára Modern Robinsonok a Mátrában Egyhetes „nomád életük” mérlege: hetvenhét URH összeköttetés, kapcsolat a Bermuda szigetekkel, Kanadával Esztendőről esztendőre meg­ismétlődő esemény az amatőr rádiósok körében, hogy gépko­csira pakolják minden beren­dezésüket, tábori felszerelést szereznek be, egy hétre való ennivalót vásárolnak, aztán la­kott területektől távol, ismét lepakolnak, sátrat vernek, an­tennákat húznak ki és állíta­nak fel, olyan helyen, ahol vé­leményük szerint legtöbb, hoz­zájuk hasonló amatőr rádióál­elején felkerekedtek az egriek is, s a Mátrában, a Piszkés- tetőn ütöttek tanyát. Nagy ver­senyre készültek ezúttal az ult­rarövidhullámú adó-vevő ké­szülékkel rendelkező amatőrök. A Lengyel Népköztársaság rá­diósai által kitűzött két napon minden vállalkozónak számot kellett adni tudásáról, s ennek nem is egyszerű a’ módja. Az eredményt azzal mérik le, ki hány kapcsolatot teremt a ren­tek a rendelkezésemre álló idő alatt kapcsolatot. Sokáig nem lehetett zavarni a modem Robinsonokat rejtek­helyükön. Egyikük azért nem engedélyezett hosszabb megál­lást a maga számára, mert vé­szesen közeledett a lengyel rá­diósok által meghirdetett ver­seny napja, s még itt is a több gyakorlás, állandó kapcsolat keresés, nagyobb sikert jelent már az előkészületek időszaká­Csépányi Jenő és Padányi Béla munka közben. lomás adását fel tudják fogni, s utána hét napig mást sem tesznek, mint az éter hullám­hosszain végig barangolják a világot. Számos más rádiósklub tag­jaival együtt, ez évben július rrkmLötzMTKiiiTEm matosan végeznek, s így hoz­záláthattak a. nyári mélyszán­táshoz és a nyári vetőszántás­hoz. Értesüléseink szerint, már 42 holdem elvégezték a másod- vetéstis: őszi árpa után siló- kukoricát vetettek. Augusztus 15-ig végezni akarnak az aratási munkákkal a hortiak A horti szövetkezeti tagok egy héttel ezelőtt rendrevágó- val kezdtek hozzá az aratás­hoz. A 2400 hold vágnivalóból 300 holdat levágtak, s kom­bájnnal 70 holdat el is csépel­tek már. A község három szö­vetkezetében összesen 230 hold őszi árpa és 640 hold tavaszi árpa, 170 hold zab, 1515 hold búza vár betakarításra, amely­nek elvégzésére négy kombájn, négy aratógép és két rendvágó gép áll a szövetkezeti dolgozók rendelkezésére. Ha az idő megengedi, három hét alatt vé­gezni tudnak ezzel a munká­val a hortiak. s ha a jövő hét derekán a csépléshez is hozzá­láthatnak, s így augusztus lő­ve Hort községben is befejező­dik a nyári betakarítás. — f. 1.— (Kiss Béla felvétele) ban, — a másik meg, érthetően, nem talált nyugalmat, míg dip­lomáját nem látja biztosított­nak. A piszkéstetői beszélgetés óta azonban a két rádiós már visszatért Egerbe, s röviden beszámoltak az utolsó napok eseményeiről. — Az URH-verseny jól sike­rült — mondta Csépányi Jenő. — A két nap alatt hetvenhét állomással sikerült kapcsolatot teremteni. Ezek között osztrák, jugoszláv és csehszlovák ama­tőr-állomások is voltak. Tudo­másunk szerint nálunk több kapcsolatot — hetvennyolcat — csupán egyetlen állomás szer-* zett a verseny ideje alatt. Ter­mészetesen arról még semmit sem tudunk, hogy hányadik helyen végeztünk. Az eredmé­nyeket a prágai rádiósklub ér­tékeli és hozza majd hivatalo­san nyilvánosságra. A „versenyen kívül” működő rövidhullámú készülék kezelő­je, Padányi Béla is meg lehet elégedve teljesítményével. — A SOP-diplomához tizen­egy országgal teremtettem kap­csolatot. Ez elegendő is. Éjsza­kai „kalandozásom” során egy ízben sikerült beszélnem a Bermuda-szigetek VP 9. számú állomásával, és Kanada VE. 3. számú hívójával. Ezen kívül több, nemrégen függetlenné vált afrikai állam amatőr rá­diósának hívását hallottam, összeköttetést azonban nem si­került efgyel sem létesítenem, s ez talán az egyetlen fájó pontja egyhetes kinntarlózko- dásomnak. A siker azonban így is teljes­nek mondható. Az egri MHS legkiválóbb rádióamatőrei a verseny jó eredményei és a diploma megszerzése után is­mét új feladatok elvégzésére készülnek. W. L. Csütörtökön kezdték meg az aratást Nagyfügeden Az elmúlt napok szeszélyes időjárása késleltette az idei aratás megkezdését Nagyfüge­den is. Az 1700 hold aratniva- ló egyenetlenül ért vágás alá, s így csak csütörtök reggel tudtak hozzáfogni az őszi árpa aratásához. Egy kombájn állt be az árpába, s 47 holdról ta­karította be aznap a termést, amely holdanként 12 mázsa fö­lött fizetett. A nagyfügedi Dó­zsa Termelőszövetkezet ez évi nyári betakarítási munkáját négy kombájn és egy aratógép végzi majd el. A négy kom­bájn közül a mai nap már ket­tő dolgozik, de a másik kettő munkábaállítására is sor kerül, mihelyt a gépállomás a szerző­désben vállalt kötelezettségei­nek megfelelően — a községbe küldi. Természetesen, a szövetkeze­ti vezetők gondoltak arra is, hogyha az időjárás megváltoz­na, nem lehetne géppel beta­karítani a termést, akkor sor kerülne a kézikaszások mun­kába állítására is. Negyedik napja teljes „műszak" a tiszanánai határban A tiszanánai határban már az elmúlt hét végén vágásra ért a kalászos. A négyezer holdnyi gabona betakarításá­hoz így a tiszanánai szövetke­zeti tagok már az elmúlt hé* végén hozzákezdhettek. Őszi árpából 280 holdat vágtak már le rendrevágóval és ezt kom­bájnnal el is csépelték azóta, sőt, búzából is 180 hóidat ta­karítottak be tegnap estig. Szerda reggel óta teljes erővel, teljes műszakban folyik az aratás, a község mindkét ter­melőszövetkezetében. Hat kom­bájn, hét aratógép és három rendvágó gép állt, s áll csata­sorban, hogy mielőbb betaka­ríthassák a gabonaféleségeket. A tervek szerint Tiszanánán ebben az évben nem kerül sor kézi aratásra, hacsak az idő közbe nem szól. Abban bíznak, hogy augusztus 20-ig az aratást és a cséplést be tudják fejezni. Említésre méltó, hogy megol­dották a kombájn-szalma lehú­zását is a tarlóról, amit folya­Itt a nyár és meg­kezdődött az útleírá­sok időszaka az újsá­gokban. Úgy érzem, ez az időszak nélkü­lem teljességgel üres lenne. Nem tűrhetem. MIT LÁTTAM OTT*.. Kedves olvasóim, olyan nagy szerencse ért, a minap, hogy egyéni útlevéllel és jelentős devizával a zsebemben, ellátogat­hattam a mindenki számára oly izgalmas Ottiába. Csodálatos ország, csodálatos nép — erről írok most. Jó? Hát, először is: az ottiai ember. Érdekes, nagyon ér­dekes. Két oldalt van egy-egy füle, s a ket­tőt középen egy fej köti össze. Hihetetlen. Ottiában minden em­bernek így kötődik össze a két füle, s a ]közte levő fejen ép­pen olyan szája van, ; mint nekünk. Ez tűnt [fel nekem legjobban. Mit láttam Ott... Az ottiai emberek be­szélnek, sőt, nevetnek, időnként sírnak is, és fogaikkal esznek, mi­közben kezükkel eme­lik szájukhoz a fala­tokat. ­Csodálatos élmény volt az ottiai ember. Hát, másodszor is: az ottiai építészet... Alkalmam volt né­hány neves emberrel beszélni, mert azt az imént elfelejtettem említeni az ottiai em­berekről szólva, hogy ebben az országban nincs olyan ember, akinek ne lenne vala­milyen neve. Mon­dom. alkalmam volt néhány neves ember­rel beszélni, akik fel­hívták a figyelmem az ottiai építkezés né­hány érdekes vonásá­ra. Például: náluk a földszint egészen lenn van a földön, a padlás pedig, igen, igen ma­gasan, néha nyolc emelet magasságban is... Állítólag egy­szer tizenkét emelet magasan is volt pad­lás, amiben az volt a kuriózum, hogy a padlás alatt csak nyol­cig volt emelet... Külön érdekes, hogy az ablakokat merész és modem módon, sorba helyezték el az épületek homlokza­tán. Az ablakok nagy száma lehetővé tette, hogy ilyenformán ke­vesebb téglát hasz­náljanak fel. Mert Ottiában is fő a taka­rékosság. Nyilván, ez az oka annak, hogy az ajtókon úgyneve­zett kilincs van. így nem kell beszakítani az ajtót, amely költ­séges dolog, hanem egy ügyes és gyakor­lott mozdulattal, a ki­lincs nyomásának át­viteli eszközével meg­nyílik magától is az ajtó ... Hát nem érde­kes? Nálunk ezt nem lehetne bevezetni, tisztelt illetékesek! Hát, harmadszor is: az ottiai szerelem. Megkapó, lebilin­cselő és romantikus. Vesznek hozzá egy hímnemű, aztán egy nőnemű lényt... A többit rájuk bízzák. És ók tudják, mi a kötelességük... Hát, végülis, ked­ves olvasóim, írhat­nék az ottiai, igen ér­dekes öltözködésről, hogy ott a nők is nad­rágban járnak, ami nálunk elképzelhetet­len, hogy az italt isz- szák, ahelyett, hogy harapnák, de minek írjak többet... Már ennyiért is kapok ho­noráriumot __ OtUá­bwn i s van honorá­rium! (egri) delkezésre álló versenyidő alatt más rádiósokkal. Csépányi Jenő és Padányi Béla, az egri rádiósklub sok sikert megért „öreg” rádiósai tehát a nagy versenyre készü­lés jegyében rendezkedtek be Piszkéstetőn. Két sátrat vittek magukkal. Az egyiket „lakóhe­lyiségnek” rendezték be, fek­helyekkel, főzőedényekkel, tisz­tálkodási felszerelésekkel, meg természetesen az „éléskamrá­val”, a másikban viszont ké­szülékeiket, a maguk készítette értékes berendezéseket helyez­ték el. „összkomfortjuk” teljes volt, de egy hét alatt a lakósátor­ban vajmi keveset tartózkod­tak. — Ezen a héten az ország minden amatőr klubja úgy ki­települt, mint mi. Ez azt jelen­ti, hogy a legjobb adás-vételi lehetőséggel rendelkezik mind­egyik állomás, nem engedhet­jük tehát meg magunknak, hogy ezt a kínálkozó alkalmat lustálkodásunk miatt elsza­lasszuk — indokolta Csépányi Jenő, a megyei rádiósklub ve­zetője, berendezésének szinte szünet nélküli működését. S míg szorgalmasan ismétel­gette a mikrofon előtt ülve: — Itt HG—6—KVB/P, itt HG —6—KVB/P, — hogy egy Mis­kolc környéki állomással foly­tathassa a félbeszakított beszél­getést, társa, Padányi Béla a maga munkájáról beszélt: — Ez a hét tulajdonképpen az ultrarövidhullámosok verse­nyének előkészületeit, majd le­bonyolítását szolgálja, de szá­momra, aki a rövidhullámú be­rendezésre specializáltam ma­gam, szintén nagyon jelentős. A rádióamatőrök nemzetközi életében rangot adó, úgyneve­zett SOP-diplomát szeretném megszerezni azzal, hogy tizen­két külföldi állomással terem­Négy aranyérmet szereztek Csillebércen a megye úttörői Évenként nagy ünnepet je­lent a pajtások számára a csillebérci úttörőtábor, ahol a táborozás kezdetén először azok az úttörők gyűlnek össze, akik a kulturális szemléken kiváló eredménnyel állták meg a helyüket megyéjükben. Itt aztán a külföldiek jelenlété­ben mérik össze tudásukat egy nemes versengésben, s a leg­jobbak, a legkiválóbbak arany-, ezüst-, vagy bronz­éremmel, a jól megfeleltek oklevéllel térnek vissza a két­hetes jutalomüdülés után csa­patukhoz. Az idén ismét útnak indult a megyéből két kamarakórus, néhány szólista és mesemon­dó, meg szavaló, hogy meg­mutassa, mit tanult egy éven át iskolájában. Mindkét kóru­sunkat láthatták a televízió nézői, mert az egri I. és II. is­kola kamarásai aranyérmet kaptak tudásuk elismeréséül. Az I. számú iskola kamarakó­rusa már az elmúlt esztendő­ben is hozott aranyérmet, s hogy tudásuk növekedett, elő­adásuk csiszolódott, ezt az el­ismerés most bebizonyította. A szólisták közül a tavalyi aranyérmes Kövess Géza — I. számú általános iskola, Eger — most kettőt hozott, egyiket finoman művelt hegedűszóló­jáért, a másikat énekszólóért. Az utóbbiért kapott tavaly ki­tüntető aranyérmet. Tamás­falvi Attila második lett a mesemondók nagy versenyé­ben. Ma délután érkeznek haza, s lesz mit mesélni a nagyszert táborozásról! f „Úgy mint eddig, csak egy kicsit jobban..."

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom