Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-13 / 162. szám

1962. július 13., péntek NEPOJSAG 5 Ne a bűnbakot keressük — a bajt kell megelőzni 1 (S.WWWWWWWWWvWWWAV.WW'W^W^WWW.WV.W.WWWX^V.WW'-W^W.W NEM KELL pesszimistának lenni ahhoz, hogy a baleseti statisztikát ' sötétnek lássuk. Sötétnek mutatja ez a statisz­tika önmagát — függetlenül bál-miféle életszemlétettöl. Nemcsak arról van szó, hogy a gyakoriság igen magas szá­mot mutat; a balesetek sú­lyossága is egyre nagyobb. Érdekes, és nagyon is elgon­dolkoztató azonban az a tény, hogy a baleseti jegyzőköny­vekben szüntelenül — a „bal­eset oka” rubrikánál — ilyen bejegyzéseket olvashatunk: „a dolgozó hibájából”. Igaz-e minden esetben ez a megálla­pítás? Ritkán. Tévedés ne es­sék, nem a dolgozók, a mun­kások menteigetéséről van szó — akadnak szép számmal olyanok, akik fittyet hánynak a biztonsági előírásokra, akik felelőtlenkednek, meggondo­latlanok —, hanem egy na­gyon is elburjánzott, mar-már ■negkövesedő, meggyökeresedő jelenségről, szokásról — ha úgy tetszik. Arról, hogy egyes üzemekben, ha bekövetkezik a baj, addig csűrik, csavarják az esemény szálait, addig forgat­ják „így” meg „úgy” a dolgo­kat, míg a munkás kénytelen- kelletlen azt mondja: nem fi­gyeltem .. j nem vigyáztam; s akkor megkönnyebbülten, a élelősség terhét ledobva vál­lukról, róják a baleseti jegy­zőkönyv- rubrikájába: a bal­eset oka: a dolgozó gondat­lan sága. Durzó Béla nem ma, s nem tegnap állt munkába a Bél­apátfalvi Cementgyárban. Harmincöt éve, három és fél évtizede, a gyér ad neki ke­nyeret. Ám 35 éves kipróbált­sága 'ellenére, vele is meg­történt a baj. Ballába megsé­rült munkaköziben, 10 napig volt beteg, 10 napig nem) lép­hette át a gyár kapuját. Ho­gyan eshetett meg vele ez a oaj? A baleseti jegyzőkönyv tanúsága szerint „vigyázatLan*- 4ága” miatt Valóban? Nem, cseppet sem azért! Ügy vé­gezte munkáját a baleset nap­ján is,'mint 35 munkáseszten- dejánek bármely más napján. Éppannyira volt ^vigyázat­lan”, mint máskor. Mi volt hát az igazi ok, amely bal­esetre vezetett? A surrantó korábbi rossz állapota, a mun­kahely környékének rende­zetlensége, az a sok ócska lim-lom, malteros láda, amely zavarta mozgásában, munka­végzésében, amelyek a válla­lat hibájából halmozódtak ott össze. Durzó Bélára még- csak az sem mondható, hogy a balesetvédelmi előírásokat nerrt ismerte, mert a baj tör­ténte előtt való napon vett részt balesetvédelmi oktatá­son. Nem az ő vigyázatlansá­ga, hanem a vállalat közö­nyössége, nemtörődömsége okozta tehát a balesetet. Ám ahelyett, hogy a vezetők le­vonták volna a megfelelő kon­zekvenciákat az esetből, ahe­lyett, hogy beismerték volna mulasztásukat és megtették volna á szükséges intézkedé­seket a veszélyforrás meg­szüntetésére, „ügyet” kreáltak az idős munkás balesetéből: Durzó Bélát társadalmi bíró­ság elé állították. A társadal­mi bíróság ítélete nem is ma­radt el: szóbeli feddésben ré­szesítették. Többszörös bünte­tést kapott tehát Durzó Béla: mások mulasztásából tíz na­pon át betegeskedett, tűrhette, szenvedhette a baleset fájdal­mait, utólag még a nagy nyil­vánosság előtt is őt tették fe­lelőssé mindenért, UGYANCSAK Bélapátfalván történt egy másik hasonló eset, Oláh János szalagkezelő munkással. A kötélpálya fo­gadóállomásán csilleürítés közben a csdlleszekrény pere­me alól kézzel próbálta elpisz­kálni a követ s a csille jobb kezét alaposan odanyomta; 9 napig volt táppénzes beteg, öt is társadalmi bíróság, elé állították, s ugyancsak szóbeli feddésben részesítették. Kap­kodva dolgozott — így szólt a baleset okának indokolása. Laikus embert talán kielégít ez a magyarázat és helyeslő­én bólogat, de aki kicsit is gondolkodik, hozzá nem értve is hamarosan rájön, a szalag mellett nincs „kapkodás”, nincs az a „kapkodás”, amit hibául felróhatnának. A sza­lag sebessége diktálja a gyor­saságot a munkásnak, és ha nem „ k a p k o d i k ”, ha munkája ütem nélküli, az ki­hat a termelés fázisaira. Vi­tatkozni lehet és kell is arról, hogy máért a kezével próbálta a csiiles’zekrény alól kiszedni a követ, mert ez valóban sza­bálytalan. De szóvá tette-e ezt bárki is a baleset bekövetke­zése előtt a szalag mellett dolgozóknak. A vezetők lát­ták, a vezetők eltűrték ezt a szabálytalanságot. Dehát edin- tézettnfek vehetjük a dolgot a „látványos” büntetéssel? Ha továbbra is előfordulnak ■ az eddigi hiányosságok, ha to­vábbra is mulasztást mulasz­tásra halmoznak, akár min­den másnap rendezhetnek társadalmi bírósági tárgyalá­sokat, hozhatnak ilyen vagy olyan ítéleteket, a balesetek nem fognak ezáltal megszűn­ni. Persze, az igazgató, a fő­mérnök, a munkavédelmi fe­lelős nem lehet ott minden munkahelyen, nem állhat ott minden munkás mögött, hogy szüntelen figyelmeztesse: ezt ne csináld, ezt nem szabad! De kialakítható egy olyan at­moszféra, amelyben' minden munkás úgy végezheti a mun­káját* mintha valóban a háta mögött állna a főmérnök, a munkavédelmi felügyelő. Ki­alakítható egy olyan légkör, amelyben minden munkás sa- játmaga munkavédelmi fel­ügyelője. De ez csakis úgy le­hetséges, hogy a tényleges hi­bákat az vállalja, akinek mu­lasztása a hibákat okozta. Az egészséges, biztonságos mun­kavégzés . csakis akkor lehetsé­ges, ha egyetlen vezető sem csap fel „ügyvédnek”, ha nem próbálja a saját maga fele­lősségét vétlen emberekre át­ruházni. MUNKAVÉDELMI beren­dezésekre, a biztonságtechnika tökéletesebb kialakítására mil­liókat költ államunk. Sajná­latos dolog, hogy a millió fo­rintok mögött nincs igazi, megnyugtató eredmény. Egyes üzemekben a vezetők figyel­mét leginkább a termelés mű­szaki-technológiai problémái kötik le, s keveset, vagy egy­általán nem foglalkoznak kel­lő határozottsággal, kellő gonddal és komolysággal a munkavédelem kérdéseivel. Éppen ezért lehetséges, hogy balesetek bekövetkeztekor lá­zasan keresik a „bűnbakot”, szabadulni próbálnak a fele­lősség terheitől. Senki se gon­dolja azonban, hogy a kritika céltáblája egyedül csak a ve­zetők! A munkás legalább annyira az!! Hiszen eredmé­nyeket, fejlődést elérni a hal­esetek terén csak akkor lehet­séges, ha munkás és vezető egyaránt, egyforma odaadás­sal, felelősséggel végzi a ma­ga feladatát, ha közösen mun­kálkodnak a „minden mun­kás a maga munkavédelmi felügyelője” helyes szemlélet kialakításán. A BÉLAPATFALVI esetek említésében ne keressen senki szándékos rosszindulatot. Idéz­hettünk volna Egercsehiből, Petőfibányárőfl, vagy Gyön­gyösről is hasonló eseteket., Tanulsága azonban mindegyik-; nek egy eredőre mutatna :• helytelen módszer ez a „bűn­bak kereső” politika! Igazi! eredményekre csak akkor jut-] hatunk, ha egyként fáradó-] zunk a balesetek megszűnte-; tésén. Igazi eredményekre- csak akkor juthatunk, hanem-! csak szavakban, értekezletek] felszólalásaiban, de a hétköz-] napok tetteinek valóságában; is erkölcsi tekintélyre emel­jük a balesetek elleni küzdel-. piet, ha nemcsak az íróasata-] lók mögött, de a munkapa-] dóknál is társadalmi' üggyé; tesszük a gondolatot: az em­berekre holnap is szükség van!- Mindent az emberért! ! (p. d.) • ... hogy az amerikai potentá- torok még gyakran ember­baráti pózba vágják magu­kat, mikor arról beszélnek, mennyi kölcsönt adtak a vi­lág nyomorban élő népei­nek ... Valóban, a „segélye­zett" országokban a legna­gyobb nyomorban tengődő népek élnek, de ezen nem változtathat az a „támogatás” sem, amely tankokban, repü­lőgépekben és könnyfakasztó bombákban ölt testet. S aki kételkedne ebben, annak — a filantróp milliomosok elle­nében is őszintén — válaszol a Wall Street szókimondó vezércikke: „Nem azért adunk segélyt egy országnak, mert szeretjük, vagy megfe­lelőnek tartjuk, hanem azon az alapon, hogy mennyire szolgálja Amerika érdekeit a világon”. Amerika érdekeit pedig a tankok szolgálják a legjob­ban — legalábbis addig, míg a hagyományos fegyverek dimenzióiban gondolkoznak a Pentagonban... — zár — Rendőrségi hír Sztregova Sándor fiatalkorú egri lakos eltűnt körözését a rendőrség visszavonta, mivel megkerült egészségesen, és a szülői háznál jelentkezett. Barátomnak fia szü- letett. A trónörökös 1| hófehér ■kocsiját olyan !j diadalittasan tolta vé- j gig az utcán, mintha I a gyerek és a kocsi egyedül csak az ő al­kotása lenne, s mint ilyen, mindkettő egye­dülálló a maga nemé­ben. — Na, mit szólsz.. Milyen srác? — tolta orrom alá a babako­csit. Megnéztem a gyereket. Gyerek volt. Kéthetes. Amilyen egy kéthetes gyerek lehet. Talán kisebb az I átlagosnál. Lelkesen bólogattam, hagy igen, ez gyerek, ez egyedül a gyerek, az­tán csak megkérdez­tem: — Hány dekával született? — 2S0! — Kicsi volt — je­gyeztem. meg, mint gyarló apa ... — Te ostoba — hor­kan fel — úgy látszik, te sohasem hallottál arról, hogy az egész világon milyen harc folyik a miniatürizá­lásért! — legyintett és faképnél hagyott. (—0) Szerződés a fiatalok és a termelőszövetkezet között A pétervásári járás KISZ- szervezetei felajánlották több községben segítségüket a ter­melőszövetkezetek mezőgazda- sági munkáinak elvégzésében. Ahol erre szükség van, a fia­talok részt vesznek az aratá­si és betakarítási munkában. Erről szerződést is készítenek a termelőszövetkezettel. A szajlaiak és a váraszóink már megkötötték á szerződéseket Még valami baj érhet com, a borotvakrém­mel a fogamat, a ci­pőmre meg napolajat csurgattam. Ez a nap is jól kezdődött... Az utcán találkoz­tam Burbulyávál, aki megkérte az ötvene­sét, amivel tartoztam, s találkoztam Gügye- rákkal is, aki ötve­nest kért, amivel ó tartozik. A teljes veszteség száz forint. Tíz percet késtem, behívatott a főnök, öt percig szidott: a napi munkából teljes veszteség tizenöt perc. A töltőtollam kifolyt a zsebembe, hogy most úgy néz ki a zakóm eleje, mint­ha a „Tinta nagyren­det" kaptam volna meg a Pelikán cégtől egy évtizedes, szorgos tintafogyasztói tevé­kenységemért. A za­kót el kell vinni a Patyolatba, legalább egy ötvenes, a felesé- meg egy hétig házi agitációt végez neve­lésem céljából, én emiatt beveszek tíz andaxint, amit előző­leg be kell váltanom a patikába: időben, pénzben, ez is micso­da veszteség!... Az­az, hogy nem is olyan nagy veszteség, mert a feleségem megszö­kött a KajeváccaX, amint levélben írta: Kajevác egy érző szí­vű ember és tetőtöl- talpig férfi, nem úgy, mint én... Azt hiszem, hogy itt nem a tetővel volt a baj, de mindegy .., Az asszony elment, * tintafolt megmaradt... Fekszem az ágyon és töprengek napom sorsán, s ekkor sze­mem a naptárra té­ved: te jó ég, holnap péntek és 13-a! Azt hiszem, ki sem mozdulok hazulról. Nehogy valami baj érjen! (egri) Derűre ború: Mégis aratunk Szőkülő gabonatáblákat rin­gat a szél szerte az egész káli határban. Különösen á homo­kos talajon érnek be legin­kább a gabonák és az elmúlt napokban már a helybeli Tar- namente és a Március 15. Ter­melőszövetkezet tagsága is hozzálátott az aratáshoz. A határban elsőnek a Tar- namente Termelőszövetkezet 130 holdas őszi árpa táblája érett kasza alá, és az elmúlt hét szombatján a Füzesabonyi Gépállomás két kómbájnosa. Csepje István és Magda János hozzálátott gépével az aratás­hoz. Dicséretükre legyen szovjet kombájn kitűnően működik, és a tagság nagy megelégedésére mindketten igen jó munkát végeznek. Az eddig learatott őszi árpa terméseredményei azt bizo­nyítják, hogy a tervezett 11 mázsával szemben 12 mázsás átlagot sikerült holdanként betakarítani. Az őszi árpa le- aratása után természetesen, most már folyamatosan zajlik tovább az aratás, mert a tava­szi árpa és a búza is beérett. A másik káli termelőszövet­kezet, a Március 15. Tsz tag­sága szintén az elmúlt héten végzett próbaaratást. A sike­res próba után két kombájn Egy hónappal korábban következett be a termőidény a gyöngyöshalászi Győzelem Tsz kertészetében Megkezdték a paradicsom, a zöldpaprika és az uborka nagybani értékesítését a gépállomás a szövetkezet ré­szére, de ha a szükség úgy kívánja, a szövetkezet erőgépe is besegít. Az aratási munkák sikeres lebonyolítása végett egy külön munkacsapatot szer­veztek kézi aratókból, össze­sen 15 aratópár áll munkába, és az ő feladatúk lesz 10 hold őszi árpa, 20 hold rozs és 30 hold búza learatása, valamint a gépek után a sarokvágáso­kat is ők fogják elvégezni. Az elkövetkezendő napok már az aratási munkák teljes dan­dárjában találják a káli ter­melőszövetkezeteket, amelyek tagsága a derekas munka ju­talmaként gazdag termést ta­karíthat be. De nemcsak a káli részen, hanem a poroszlói és a sarudi határban is megkezdődött az aratás. Itt is először az őszi és a tavaszi árpák aratásához látták hozzá, de a legújabb jelentések szerint már a búza aratását is megkezdték. A Sa- rudi Gépállomás aratógépei a poroszlói Béke Termelőszövet­kezetben levágtak már 30 hold őszi búzát, és 70 hold őszi ár­pát. Ugyancsak ennél a ter­melőszövetkezetnél aratott le a kombájn 40 hold tavaszi ár­pát, közel 13 mázsás termés­átlaggal. A poroszlói Kossuth Terme­lőszövetkezetben a kombájn­nal learattak és egyben elcsé­peltek 20 hold őszi árpát, ezenkívül a rendrevágóval 15 hold búzát. Hasonló ütemben folynak az aratási munkák a sarudi és az újlőrincfalvi ter­melőszövetkezetek gabona­tábláin is. Az idő csalóka, de­rűre ború jön. de mégis ara­tunk. ■-.•.‘iéi-.szár Istváa / ; Este, mikor meg­fértem nyoszolyámra, •hogy munkában és ]meglepetésekben el­telt napom után tes- ]tem és lelkem átad­jam az üdítő álom- ]nak, számvetést csi­náltam: milyen vo't a ritai napom... Hát, szó, ami szó, nem a legjobb. Reg­gel, amikor felkel­tem, ballábbal ug­rottam ki az ágyból. S az ágy baloldali fal mellett van. Ami­kor »magamhoz tér-, tem, már eltelt ne­gyedóra a kiszámí­tott időből, és így ló­halálában kellett megborotválkoznom. Sikerült a fogkrém mel bekenni az ar­látott hozzá az őszi árpa vá gásához és folyamatosan arat ja a 100 holdas táblát. Az ara­tás kezdetén az egyik kom­bájnnál kisebb géphiba adó­dott, amit, szerencsére, rövic idő alatt sikerült elhárítani és azóta semmi sem akadá­lyozza a gépek zavarmente; üzemeltetését. A termésered­mény igen biztató, mert a; eddigiek szerint is meghaladji a holdankénti 18 mázsát. Az őszi árpa learatása utár itt is azonnal hozzálátnak i tavaszi árpa és a rozs levágá­sához, mivel mindkettő egy­szerre érik be. A 165 holdas tavaszi árpa és a 90 holdas irozsvetés zömét gép vágja, i Néhány napon belül beéri! |és learatásra vár 630 hold bú­za, amelyből mintegy 40 hold- nyi terület idegen fajtájúi. A mostoha időjárás ellenére is mintegy 16 mázsás átlagter­mést ígér a bezosztája és a San Pastore fajtájú szovjet, illetve olasz búzafajta. A ha­zai fajtájú búza a szövetkezet szakembereinek véleménye szerint mintegy 12 mázsás ter­mésátlagot ígér. Az utóbbi na­pok hűvösebb időjárása ked­vezően hatott a búzaszemek fejlődésére, és ez a tény hol­danként 1—2 mázsával javí­totta meg a termésátlagot. Az aratási munkákat itt is jól és ésszerűen szervezték meg a szövetkezet vezetői. A Füzesabonyi Gépállomás két SZK—3-as kombájnt bocsátott a szövetkezet rendelkezésére, ezenkívül két aratógépet, és két rendrevágó aratót küldött a szövetkezetbe, hogy a két- menetes aratást .is megszer­vezhessék.. A gabonaszállítá- sokhoz három vontatót adott kedvezőbb időjárás esetén sen tudtak, egyetlen évben mér. ilyen korán tömeges árut adni ezekből a termésféleségekből A korai termés egyaránt ked­vező a népgazdaság és a ter­melőszövetkezeti gazdák szá­mára, mivel a korán piacra ke­rült áruért jelentős jövedelem­re tesznek szert. A korán terpaőre forduló és öntözött táblákon a bolgár he- terózis paradicsomból mintegy 120, a cecei zöldpaprikából, pe­dig mintegy 150 mázsás hol­dankénti termésre számíta­nak. A közös gazdaságban ön­tözéssel táplálják a szabadföldi uborkát is. Hatholdas tábláju­kon megkezdődött az uborka- szüret. A gyöngyöshalászi Győze- em Termelőszövetkezet 180 loldas, korszerűsített szabad­földi kertészetéből az idén va- amennyi zöldségfélét a szo­kottnál lényegesen korábban szállították piacra. ló szakértelemmel végezték el a kerti növények gondos ápo­lását. Jelenleg már 80 holdas paradicsomtáblában a harma­dik kapálásnál tartanak és rendkívül szépen fejlődnek a növények. Hasonló eljárásokat alkalmaztak a paprikaterrm - lésben is. A szabadföldi para­dicsom és paprika ezeken a táblákon több mint egy hónap­pal korábban adott termést. A közös gazdaság június ele­jén már piacra küldte az első paprika- és paradicsomtermést. A zöldáruból már megkezdték a nagytételbeni szállítosokat, a MEK-kel kötött szerződés alapján. A közös gazdaság szakembe­rei elmondották, hogy a leg­nyezetet tudtak biztosítani a fejlődő palántáknak. A hajta­tóházakból már elvirágzott, vagy apró terméssel rendelkező paradicsombokrokat ültettek ki május elején a szabadföld­be. Az előneveléssel azt is el­érték, hogy a fagykárok sem okoztak számottevő veszélyt a megerősödött növényekben. A , több holdon kiültetett, előne­velt palántáknak az ápolásé- ; nál is új módszereket alkal­maztak. A termőre fordult pa- : radicsombokrok kapálását ki- ] ültétés után azonnal meg kel- . lett kezdeni. A termelőszövet- ; kezet vezetői számoltak ezzel a 1 körülménnyel is, és a rendel- í kezésükre álló kertészeti bri­gád tagjai valamennyien kivá- i A Gyöngyöshalászi Győzelem Termelőszövetkezet az idei gazdasági évben — fölhasznál­va a több éves tapasztalatokat és a korszerű eljárásokat — arra rendezkedett be, hogy meghosszabbítva a termőidényt, korán és nagy mennyiségben tudjon piacra küldeni zöldárut, szabadföldi kertészetéből. Saját erőből két hajtatóházat építet­te^, amelyet az idén helyeztek először .üzembe, és több mint száz hold kertészetet öntöznek, korszerű berendezéssel a közös gazdaságot övező patakokból. A paradicsompalánták előne­velését több héten keresztül hajtatóházakban biztosították, ahol március elején már máju­si időszaknak megfelelő kör-'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom