Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-13 / 162. szám

] > > ) ] J > > ) > > > ) VILÁG PRO! FTÍRJAI. EGVESOT TFTEK! Lányok a cseresznyésben < AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA < Xin. évfolyam, 162. szám ARA: 50 FILLÉR 1962. július 13., péntek: Kétezer „ügyész“ képviseli a vádat A történetírók mindig nagy figyelmet szenteltek az egymással szemben álló, harcoló seregek fegyverzetének leírására. — Kétszáz ágyú — ámult el maga a krónikás is. mikor a középkor egy-egy nagy csatáját vázolta. — Ezer repülőgép — jellemezték a második világháború­ban egy-egy európai várost ért csapást. A repülőgépek ezrein robbanó és gyújtóbombák ezer és tízezer tonnái száguldottak halálra ítélt céljuk felé. És atombombák... Az atombombák városokat döntöttek romba, életek tízezreit semmisítették meg pillanatok alatt. Pedig azok — lényegében — kísérleti példányok voltak csupán, ame­lyeket eleven embereken próbáltak ki. Mi történne, ha most robbanna ki egy atomkonf­liktus? * Hruscsov, szovjet miniszterelnök a béke híveinek moszkvai kongresszusán emlékeztetett nyugati szakembe­rek számításaira, amelyek szerint jelenleg 250 milliárd tonna trinitrotoluol robbanóerejű nukleáris fegyver „pi­hen” a raktárakban. „Ilyenformán földünk minden egyes lakosára már most több mint nyolcvan tonna robbanó­anyagot tartalékoltak. Ezek szerint ebben a termékben már biztosították a bőséget a föld lakossága számára.” Nyolcvan tonna robbanóanyag — egy emberre! Hányszor lehet elpusztítani ezzel egy embert? Egyáltalán, hányszor akarnak elpusztítani minden egyes embert? És ez a szám csak a jelenlegi helyzetet tükrözi, nem beszél a nukleáris fegyvereket gyártó üze­mek — növekvő! — kapacitásáról. Mi lesz, holnap, hol­napután? ■ Ha lenne értelme a pusztító fegyverek további gyár­tásának, ha — bármily hitvány, de mégis logikus — ész­érvekkel lehetne támogatni ezt az őrült hajszát, vagy megkísérelnék támogatni: a válasz egy Malthaus-paródia lehetne. Ez az anglikán pap—közgazdász a múlt század elején állította fel hírhedten reakciós elméletét, amely szerint az emberiség mértani haladvány szerint szaporo­dik (2, 4, 16, stb.), a létfenntartási javak mennyisége csak számtani haiadvány (1, 2, 3, 4, stb.) szerint növek­szik. Ha ebbe a teóriába bele akarnánk foglalni a nuk­leáris fegyverek gyarapodását is; zavarba jönnénk, mert nem találnánk meg azt a nagy számot, amely jellemez­hetné: hogyan történt meg, hogy az atomfegyverek így „lehúzták” a malthausi koncepciót: nem találnánk meg azt a hatalmas hatványkitevőt, amely valamiféle törvény- szerűséggel megmagyarázná az atomfegyverek milliárd- tonnáinak születését — ilyen rövid idő alatt. Ezt a törvényszerűséget nem is a matematika ma­gyarázhatja meg, talán, a politika is kevés hozzá. Nem is a törvényszerűség magyarázata a cél, nem í magyarázni kell a fegyverkezést, hanem megszüntetni. > Nem mentegetni kell az eddigi őrültségeket: hanem el kell törölni a háború viselésére alkalmas fegyvereknek még az emlékét is. A moszkvai kongresszus sem a fegy­verkezés „mentő körülményeit” kutatja, hanem a vádlot­tak padjára ülteti ezt a békében is gyilkos őrületet. Moszkvában, a kongresszusi palotában és a tanács­kozás bizottságaiban a fegyverkezést ültetik a vádlottak padjára. Kétezer „ügyész” képviseli a vádat, a kongresz- szusnak a világ minden részéből érkezett küldöttei. Papok, katonák, jogászok, parasztok és kohászok, tanítók és írók, fehérek, sárgák és feketék fogtak össze: hogy elhárítsák a veszélyt. A világ lelkiismerete. Politikai, vallási, erkölcsi meggyőződésüket, nézetei­ket tekintve, a küldöttek a löld szellemi arculatának szinte minden részét, minden árnyalatát képviselik: s ha nem a béke lenne a „társalgás” témája, biztos, hogy pa­rázs, talán eleve meddő és engesztelhetetlen, viták rob­bannának ki. De minden ember — a küldöttek is — ott érezheti feje felett a Pusztulás Demoklészának nyolcvan tonna TNT erejű nukleáris kardját, s amíg az a kard nem sem­misül meg, nincs fontosabb cél, mint harcolni ellene. A kard egyre súlyosabb lesz. A „nyolcvan tonna” még nem vágta el azt a „cérnaszálat”, amelyik féken- tartja. — Még nem történt meg a katasztrófa. De mi lesz, ha tovább növekszik a kard súlya, mi lesz, ha újabb álla­mok atomfegyvergyárai gyarapítják a nukleáris „fej­kvótát”? Az esztelen fegyverkezés csak növeli a háborús veszélyt. A világ tudósai különböző számításokat végeztek egy várható atomháború eredményeiről. Amerikai számítások szerint a háború első napján nyolcvan-, százmillió ember pusztulna el. Linius Pauling, az atomleszerelésért küzdő mozgalom ismert vezéralakja, nyolcszázmillióra becsüli az új világháború áldozatait. Ebben a nyolcszázmilliós „előkalkulációban” bizonyára benne foglaltatik az a józan ész is, amely — legalább akkor, amikor már az emberi­ség egyharmada értelmetlenül elpusztult — megszólal. Nem lehetne előbb? Ez a generáció nem lehetne okosabb? Nem lehetne annyira előrelátó, hogy tanulna a más (az elmúlt két világháborút „végig csináló” nemzedék) szomorú tapasz­talataiból? Nem lehetne a történelem most már valóban az élet tanítómestere? És ha nem is halljuk a japán városokat ért atom­támadás áldozatainak panaszait, ha nem lapozzuk a szörnyű t;„f;édiák krónikáját, akkor is, tétlenek marad­hatunk most?! A moszkvai leszerelési és béke-világkongresszuson a békéről beszélnek, e béke feltételeiről. A jövőről, amely csak akkor nem tartogat számunkra „atom-meglepetést”, ha azok a fegyverek is múzeumba kerülnek, amelyekkel „megvívták volna” a harcot. (Egyáltalán nem bizonyos, hogy ezt a harcot meg lehet vívni: csak a pusztulás biz­tos, ami nyomában jár.) (K. I.) MA Kovács Endre: ÉLÉNKÜLT A VHI. PÁRTKONGRESSZUS : TISZTELETÉRE INDÍTOTT • VERSENY ★ Gyurkó Géza: TUDÓSÍTÁS 2000-BÖL ELKÉSZÜLT A LABDAKŰGÓ ! NB I. ÉS NB H. ŐSZI IDÉNYÉNEK SORSOLÁSA Befejezte az dszi árpa aratását a boconádi Búzakaiósz Termelőszövetkezet Néhány nappal ezelőtt kezd­tek hozzá több mint száz hold ; őszi árpájuk aratásához a bo- ; conádi Búzakaiósz Termelő- szövetkezet tagjai, s ma már ; arról adhatunk hírt, hogy vé­geztek is ezzel a munkával. Az előzetes becsléseik szerint, jó; közepes termésre számítanak a : tsz tagjai. A próbacséplést azonnal■ megkezdték a közös gazdaság- ; ban, a napokban pedig kezde- < tét veszi a tavaszi árpa kézi aratása is. Ugyanakkor a tsz ; 440 hold búzájában munkába; állnak a kombájnok. Nagy András Megyénk első országos jellegű önkéntes ifjúsági építőtáborába látogattunk el, meg­tekinteni, hogyan él, dolgozik itt 128, hazánk legkülönbözőbb részéből összeverődött lány. Az első észrevételek. — amelyeket a fényképezőgép megörökített — mindjárt „női dolog", Munkába indulás előtt Dömötör Mária, a budapesti Felsőfokú Tanítóképző intézet hallgatója segít a szalmakalap feltevésében a „kisebbek”, — kunszentmártoni gimnazisták — egyiké. nek, Fejér Ildikónak. SAAAAAAAMAAVAAMAAAMAAAAAiVV A szocialista világrendszer országainak együttműködéséről, és a KGST szerepéről tartott előadást Jakó Géza az Országos Tervhivatal Nemzetközi Főosztálya Ágazati osztályának vezetője Tegnap délelőtt 9 órakor az egri SZMT kultúrotthon nagy­termét zsúfolásig megtöltötték a megye különböző üzemei­nek, szerveinek pártnapi elő­adói, hogy meghallgassák Ja­kó Géza elvtársnak, az Orszá­gos Tervhivatal Nemzetközi Főosztály Ágazati osztály ve­zetőjének előadását. Bevezetőben először Polgár Miklós, az MSZMP Heves me­gyei bizottságának munkatár­sa ismertette a napirendet, és hangsúlyozta, hogy a moszkvai tanácskozás és az MSZMP ha­tározata felismerte annak Szükségességét, hogy a dolgo­Ésxt—magyar baráti ialálkoxó Egerben Észt művészeti szakemberek, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság észt tagozatának aktivis­tái érkeztek csütörtökön Eger­be. Az észt vendégek az MSZBT Heves megyei tagjai­nak társaságában a város ne­vezetességeivel ismerkedtek. Megtekintették többek között az egri várat és a Gárdonyi Múzeumot. A Pedagógiai Főis­kolára is ellátogattak, ahol az intézmény tanári kollektívája fogadta a vendégeket és hosz- szas baráti beszélgetést foly­tattak a két nép közoktatási helyzetéről. Este a városi művelődési házban észt—ma­gyar baráti estet rendeztek. Itt azok a pedagógusok fogadták a kedves vendégeket, akik a falusi öntevékeny művészeti csoportok vezetőiként kéthetes továbbképzésen vesznek részt Egerben. A falusi művelődés irányítói ebből az alkalomból rendeztek meg vizsgaelőadásu­kat is, amelyet nagy figyelem­mel szemléltek az észt vendé­gek. zó tömegek még alaposabban megismerjék a szocialista or­szágok közötti együttműködés; elvéit. Ezután Jakó Géza tartotta meg előadását, melyben elő­ször röviden ismertette a szo­cialista világrendszer orszá­gai közötti gazdasági együtt­működés történetét, és fejlő­dését napjainkig, majd részle­tesen beszélt a KGST alapel­veiről, számos példával illuszt­rálva előadását. A napirend második pont­jában a részvevők kérdéseket tettek fel, amelyekre az elő­adó részletesen válaszolt. Utasítás a mezőgazdasági területeken levő boltok és yendéglátóhelyek nyári nyitvatartási idejének szabályozásáról Néhány perces megbeszélés munka közben. Bakó Zsuzsa műszaki vezetőt egyszerre három brigádvezető, Talpas Gizel■ . la, Musuli Mária és Farkas Márta veszi körül, hogy kiszámít­sák, estére milyen helyezésre számíthatnak a versenyben. (Ripprt a 3. oldalon.) VAAWWWVMMAíWWWVWVAWAWVWAWAWWWyvWAVVVAVW — AZ OSTOKOSI Kossuth Termelőszövetkezetben ezer kacsát nevelnek. Ebből 500-at az elmúlt napokban szállí­tottak el pecsenyekacsának, Ellenőrzések során tapasz­talták, hogy a mezőgazdasági területeken, falvakban ősköz­ségekben levő boltok, vendég­látóhelyek egy része nem megfelelő időben árusít. A belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ elnökének most ki­adott együttes utasítása ki­mondja, hogy a nyári mező- gazdasági munkák alatt foko­zottan szükséges a közszük­ségleti cikkeket árusító falusi és községi boltok, vendéglátó- helyek árusítási idejének sza­bályozása. Az utasítás szerint úgy kell megállapítani, illet­ve összehangolni a boltok és a vendéglátóhelyek nyitvatar­tási idejét, hogy a lehetősé­gekhez képest egész nap, de minden esetben a kora regge­li és a késő esti órákban hoz­zájuthasson a lakosság a leg­fontosabb élelmiszerekhez, közszükségleti cikkekhez, wen-* déglátóipari árukhoz, ételek­hez és italokhoz. Az olyan helyeken, áhol több azonos jellegű bolt van, lépcsőzetes nyitással, illetve zárással kell biztosítani a fo­lyamatos ellátást. Az olyan községekben viszont, ahol ez nem oldható meg, arra kell törekedni, hogy osztott nyit­vatartási időben, kora reggel és késő este álljon a bolt a vásárlók rendelkezésére. Ha a lakosság igényeinek kielégíté­se szükségessé , teszi, a KPVDSZ illetékes területi' szervével egyetértésben, kizá­rólag a nyári mezőgazdasági munkák időszakában, 12 órás időtartamot meghaladó, osz­tott nyitvatartási is el lehet rendelni. A boltok és vendéglátó- helyek nyitvatartási idejét a járási, illetve a járási jogú városi tanácsok kereskedelmi ■osztályai állapítják meg. e/iéímm! A Városgondozási Váila- j lat gondoskodik többek kö­zött Eger parkjainak, emlék­műveinek ápolásáról, díszt- j téséröl. Az utóbbi időben | több olyan panaszt hallói-; tunk, amely arról szólt, I hogy az emlékművek előtt, I vagy azok talapzatán so- / káig, néha hetekig díszte- lenkednek az ünnepélyes I koszorúzás óta elhervadt [ . csokrok és virágok. A pa­naszosokkal együtt mi is felhívjuk a , vállalat figyel­mét, hogy a más vonatko-1 zásban dicséretre méltó ] munkájuk során az elher­vadt virágokról se feled­kezzenek meg. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom