Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-01 / 152. szám
1962. július 1., vasárnap NßPCJSAG 5 A Hunsche-per margójára 1962. június 18 óta folyik a majnai Frankfurtban dr. Hunsche Otto, egykori SS Hauptsturmführer pere. A lapok már többször is megírták és a rádió is részletesen beszámolt róla, hogy ki is volt ez az ember. Ezért mi bizonyos részletességről, legalábbis ami a múltját illeti, eltekintünk. Csupán nagy vonalakban ismertetjük fasiszta, emberiség-ellenes tevékenységét, hogy helyünk és időnk maradjon a jelen ismertetésére. Ügyvédként kezdte. Nemsokára a náci párt segítségével a birodalmi biztonsági főhivatal 4. osztályának kormányfőtanácsosa lett. Természetesen megtartotta SS katonai rangját is, de szeretett civilben járni, halk, finom úriembernek feltűnni. Ez a finom úriember először 1943 júliusában jött Magyarországra, egy német jogáskküldöttség vezetőjeként. Vizsgálatuk tárgya és témá'a igen sajátos volt. Azt tanulmányozták, hogy Magyar- ország közigazgatásában menynyi zsidó származású szakember működik és mennyit küldtek már el. 1944-ben a náci megszállás után közvetlenül jött újra Magyarországra, mint a Son- derkomando jogtanácsosa, Eichmann helyettese. 1945 elején, amikor a népbírósági tárgyalások megkezdődtek, a Magyar Népügyészség körözést adott ki ellene a megmenekült áldozatok, valamint a többi tanúk vallomásai alapján. Természetesen, Hunsche ekkor már régen Németországban élt, s az elrabolt kincsekből gyönyörű villát építtetett és jól menő ügyvédi irodát nyitott, majd a háborús bűnösök egyik leghíresebb védőié lett. Nézzük közelebbről: mit tett Magyarországon 1944-ben? Először is, mint a Sonder- komandó jogtanácsosa, minden zsidótörvényt, vagy zsidóság elleni rendeletet felülbírált, jóváhagyott. Jellemző, hogy amikor a Svéd Királyság a Vöröskereszt segítségével a gyermekeket, az asszonyokat és az öregembereket meg akarta menteni, Otto Hunsche azt írta az aktákra, amelyet neki bemutattak, hogy: tiltakozom! E tiltakozás konkrét eredménye: több ezer ártatlan, védtelen ember halála. Egy szemtanú mondja el, hogy Kistarcsán (1944 július) a deportáltak vagonírozását leállította azzal, hogy minden személyi okmányt és levelet meg kell semmisíteni. Ezzel mintegy jogi halál következik be — tanította a körülötte álló magyar fasiszta pribékeket. De a magyarországi zsidó- törvények „lektora” — végtére is Eichmann jogügyi helyettese volt, akinek nem csupán az az 1200 deportált nyomja a lelkét, akikről és ameny- nyiről eddig írtak lapjaink. Hiszen Magyarországról közel 600 000 zsidó származású embert vittek el elpusztítani, Eichmann vezénylete alatt s erről ne tudna közvetlen helyettese, Otto Hunsche? Ehhez neki, a fasiszta helytartó főjogászának nem volna semmi köze. Ki hiszi ezt el? Lehet, hogy a nyugatnémet bíróság a majnai Frankfurtban. Hunsche most társaihoz hasonlóan a bíróság előtt azt vallotta, hogy ő nem tudott az auschwitzi gázkamrákról. Aljas cinizmus, de félő, hogy odaát elhiszik neki. Mire alapozzuk ezt a kijelentést? Nézzük a per előzményeit. Hunsche 1945 óta legálisan, álnév nélkül élt hazájában, Datteln-ben. Mint említettük, nem is csupán szürke polgárként, hiszen mint védőügyvéd, neve naponként szerepelt a bíróság, rendőrség előtt, még többet az újságokban. Eddig legalább 200 olyan, a fasizmus borzalmait és rémtetteit leleplező könyv jelent meg Európában, amelyben a neve Eichmann mellett szerepelt. Letartóztatása mégis csak 1960-ban, a Jeruzsálemben megtartott Eichmann-per után Pélyen mór az elmúlt héten úgy volt, hogy hozzáfognak az aratáshoz, de az időjárás hidegebbre fordult, sí így a községi tanács elnökhelyettesétől kapott értesülésünk szerint a helybeli termelőszövetkezeti tagok úgy határoztak, hogy az aratás megkezdését e hét elejére halasztják. Ezek szerint holnap, vagy holnapután látnak majd hozzá a munkához. A községbe már megérkezett öt kombájn, ezenkívül két aratógép is, amelyek 2555 hold kalászos betakarítását végzik majd el. A hírek szerint a következett be. Ekkor már presztízsből is meg kellett ezt tenniök a nyugatnémeteknek. Mindenesetre ők ezt porhintésnek szánhatták, hiszen a vádirat maga is csak töredéke Hunsche bűnlajstromának. Ezen mi nem csodálkozunk, tudjuk jól, hogy a nyügatné- met igazságszolgáltatásban több mint ezer náci bíró működik, s ebből igen sok Frankfurtban is. Érthető hát ez a huzavona. Azt is tudjuk jól, hogy nem az állam, a bíróság vezetőié az érdem ebben a letartóztatásban. A náciellenes erők követelésére és nyomására történt meg dr. Otto Hunsche „ügyvéd úr” letartóztatása. Most egy világ antifasiszta tömege várja az ítéletet, s mert látják, hogy az ügy „el- kenés” alatt áll: egyre-másra jelentkeznek a tanúk. Tőlünk, Magyarországról is' már többen jelentkeztek az antifasiszták nemzetközi szerveinél, s tanúvallomásukkal igyekeznek Hunsche úr emlékezetét megjavítani. Tudjuk, hogy a másfél esztendeig vizsgálati fogságban tartó szerveknek ma sem sürgős az ügy, sejtjük: a tárgyalás pár évnél súlyosabb ítéletet aligha hoz. Mégis, helyes, ha a Hunsche-ügy kapcsán ismét tanul az emberiség és követeli a háborús elvetemült bűnös méltó megbüntetését. Helyes, mert e követelés, amely- sok millió torokból száll együtt, így hangzik: soha többé háborút! Suha Andor helybeli Béke Tsz tagjai kezdik meg Pélyen az idei aratást: 400 holdnyi őszi árpájuk levágásával. A szövetkezetiek már felkészültek az aratásra, de amíg meg nem kezdik^ addig a növényápolási munkával és a takarmány betakarításával foglalkoznak. A káli Március 19 Termelő- szövetkezetben — a káli ho- mokan kedden, vagy szerdán reggel kezdik meg az aratást. Száz hold őszi árpa vár levágásra, amelyet a Füzesabonyi Gépállomás két kombájnja végez el. A hét első felében kezdik az aratást Pélyen és Kálban Ifibb mint ezer holdon telepítettek szöltiolivár.yoka! megyénk tsz-ei Megyénk borvidékei — elsősorban Eger és Gyöngyös vidékén — ebben az évben 1040 holdon telepítettek már szőlőoltványokat. Az abasárí Rákóczi Termelőszövetkezet például 100 holdon, a gyöngyöstar jáni Győzelem Tsz 95 holdon, a gyöngyössolymosi Mátra Termelőszövetkezet pedig 85 holdon végzett az idén telepítést. A kialakított új táblákon már a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelően, a gépi művelésre alkalmas széles sortávolságra történt az oltványok telepítése. A Mátra alján a már meghonosodott rizling, hárslevelű és muskotály, Eger környékén pedig a leányka és az ismert vörös bort adó fajták oltványait telepítették túlnyomó többségben. Az elkövetkezendő években egyre fokozottabb ütemben végzik majd el az Eger és Gyöngyös környéki borvidék szőlőrekomstrukciáját a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelően. * A történet iné„ 1939-ben kezdődött, amikor egy ifjoncot „szőke fürtjei és fio.- talos derűje” alkalmassá tett, hogy Iréné Wiley szobrásznő modellként használja fel egy fából faragott aranyozott angyalhoz. S ott folytatódik, hogy a Washington Post riporternője most felfedezte a vatikáni szobrocskát és azt is felfedezte, hogy az angyal — legalábbis, akiről mintázták — nem más, mint Kennedy, az akkori ifjonc, a mai USA• elnök... Angyali gyerek lehetett John F. Kennedy! Bár mint elnök is megőrizte volna szőke fürtjeit és fiatalos derűjét. Ámbár most is angyal: a halál angyala, aki gom- bafelhő-szárnyaival csapkod a Karácsonyszigetek felett.., Nem hiszem, hogy Irene Wiley ma modellként használná, amint a térdeplő Szent Teréz fölé hajlik. (-6) Szeptember 1-től 23-ig Országos Mezőgazdasági kiállítás (Tudósítónk jelenti:) Pénteken délelőtt Keserű János, a földművelésügyi miniszter helyettese sajtótájékoztatót tartott a szeptember 1. és 23-a között megrendezendő 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás előkészületeivel kapcsolatosan. A miniszterhelyettes bevezetőben azokról az alapvető változásokról szólt, amelyek az 1959. évi kiállítás óta történtek a magyar mezőgazdaságban. Ma a szántóterület több mint 95 százaléka szocialista szektorhoz tartozik. Az idei kiállításon a termelés gyors ütemű fejlesztésének eredményeit és lehetőségeit kívánják bemutatni. A miniszterhelyettes közölte, hogy a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítást az idén 320 ezer négyzetméter területen nyílik meg. A pavilonokat felújítják, sőt 5000 négyzetméter alapterülettel új pavilonokat is építenek. Korszerűsítik a parkokat, több ezer méter új sétányt létesítenek és a mezőgazdasági kiállítás területe is minden tekintetben impozán- sabb lesz. A pavilonok közölt a legfontosabb helyet a kemi- zálási pavilon foglalja el. A kiállításon a Szovjetunió tartja a legnagyobb szabású bemutatót. 1400 négyzetméternyi pavilonban s kétezer négyzetméternyi szabad területen. A szoA Bélapátfalvi Cement- és Mészmű pártvezetősége pénteken délután ankétra hívta meg a pártszervezetek vezetőit, műszakiakat, munkásokat, pár- tonkivülieket, hogy megtárgyalják, helyesek-e azok a módszerek, amelyeket az üzem kommunistái alkalmaznak a termelés pártellenőrzésénél. Az ankétet Barta Károly, a pártvezetőség egyik tagja nyitotta meg, majd Sas Kálmán párttitkár bevezető előadásában röviden ismertete azokat cialista országok is részit vesznek a mezőgazdasági kiállításon, így a Szovjetunió mellett Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, az NDK is bemutatja legújabb eredményeit. A szocialista országok mellett sok nyugati cég is jelentkezik a kiállításra, többen, mint bármikor eddig. rt—iá n az eredményeket,, amelyeket a gyár az utóbbi időben elért, 3 amelyekhez jelentősen hozzájárult a • pártszervezetek gazdaság szervező, irányító munkája is. Felsorolta azokat a hibákat is, amelyek még mindig akadályozzák a mészüzem tervének teljesítését. Az előadást vita követte, amelyen a gyár kommunistái és a pártonkívüli műszakiak őszintén elmondták véleményüket a termelés pártellenőrzésével kapcsolatban. Ankét a termelés pártellenőrzéséről „Családi esemény“ a város szélén Interjú egy naposcsibével — Köszönöm, hogy éppen rám esett a választása — csipogta tenyeremben a kis sárga pihés csibe, s hirtelen olyan büszke lett, hogy szinte szemmel láthatóan száradt meg rajta a nedvesség, amely a születés perceinek velejárója. — Igyekszem méltó lenni a bizalomra, s nemcsak a magam, hanem több mint tizenhat és fél ezer társam nevében elmondani a keltetőgépben tartózkodásunk háromhetes tapasztalatait. — Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy bizalmatlanul érkeztek meg tojásaink ide, az egri Szövetkezeti Baromfikeltető Állomásra. Vagy talán' maga nem gyötrődne kétségek között, amikor kikandikálva a ládák résein, meg kell állapítania, hogy azon a helyen, ahol a tehergépkocsi fékezett, nyolc hónappal ezelőtt még semmi sem volt, most pedig állítólag az előttünk húzódó vadonatúj épületben mesterkednek majd azon, hogy a tojásokból, mi, csirkék, jöjjünk a világra? — Tizenöt termelőszövetkezetből verődtünk össze tizenhatezer hétszázan, még tojás formájában, s mondhatom, hogy lüktető pettyel a sárgánkban „hajóztunk be” a nagy tálcákon a vadonatúj gépekbe. — Ránkcsukódtak az ajtók, meleget kezdtünk érezni, majd halk surrogást hallottunk: a le- vegő-keverő lapátok zaja volt az. A három és fél gépegység körül emberek' jártak gyors léptekkel, számtalanszor ellenőriztek mindent, hogy rendben működnek-e a berendezések, s szavaikat . hallgatva, ijedtünk ám meg csak igazán. Kiderült ugyanis, hogy mi mindannyian „kísérleti csirkék” leszünk, mert az üzemet műszakilag még át sem vették. Jelzem, ez nekem már megérkezésünkkor gyanús volt, mert a nagy csartumot. De nem csupán azért, mert telve voltam félelemmel társaimmal együtt, hanem azért is, mert később rá kellett jönnöm, hogy ezen a napon nagyon sokat idegeskedtünk — feleslegesen. A keltetőüzem ugyanis Horváth István igazgatóval az élén, rendkívül jó szakemberekkel rendelkezik, Vigh Istvánná a lámpázás után a gépekbe rakja a tojásokat. nők teljes hosszában mindenütt akik mindenről a legapróléko- láttunk még festő, szerelő, he- sabb figyelemmel gondoskod- gesztő munkásokat. tak. Többször előfordult pél— Ez az izgalmas nap volt dául a három hét alatt, hogy június 4. Azt hiszem, örök éle- váratlanul áramszünet futott temre megjegyeztem ezt a dá- be, mégsem volt semmi fennakadás. Néhány pillanat alatt petróleumfűtésre állítottak át mindent, úgy, hogy mi csirkévé fejlődésünkben semmi kárt nem szenvedtünk. — Ma, ha jól számítom visz- szafelé a napokat, június 25. van. Letelt tehát a három hetünk a gépekben, kibújtunk a tojások héjábóL Az első szavam az — engedje meg nekem ezt az önzést —, hogy azoknak a leendő csirkéknek üzenjek, amelyek ezután fognak itt kikelni. Ezt mondanám nekik; kérem, jegyezze: — Jöjjenek bátran, minél nagyobb számban ide, Egerbe, s nem bánják meg. Azelőtt sok rokonom, amely már felnőttként keresgél szemet a nagyvilágban, hallott több keltetőállomásról, ahol igazán jó sora van minden tojásnak, leendő csirkének, de egyik sem vetekedhet az egri nagyszerűségével. Itt minden olyan, mint egy mesebeli kastélyban. Azt mondják, rövidesen elkezdődik a keltetőgépek gázzal való fűtése. Már ez nagy előny, de az még nagyobb hogy olyan levegőt teremtenek itt minden csirkének, amilyent csak akar. Néhány nap múlva beállítják a légkondicionálót, s ha kell, jó hűvös lesz a terem, ha pedig úgy szól az igény, nagyszerű meleg. Ezt a kívánságot eddig egyetlen keltetőházban sem tudták úgy teljesíteni, mint majd itt az egriben. — Nem kell tehát bizalmat- lankodni, Mi, az „első szülöttek”, akik június 4-én kerültünk a gépbe — történelmi dátumként kérem feljegyezni, mert tulajdonképpen ezzel született meg a megye egyik nagyszerű új létesítménye —, felszólítunk minden tojást, kérje magát minél hamarabb az egri keltetőállomásra, a gépekbe. Felkérjük a Füzesabonyi Állami Gazdaság tojásait is, hogy ígéretükhöz híven, szintén kezdjék meg bevonulásukat a Szövetkezeti Baromfikeltető Állomásra, hogy most már minél többen hagyhassuk el hetenként ezt a nagyszerű intézményt. — Kérésemhez, úgy hiszem, csatlakozik velem együtt első- szülött társam, s gondolom, bátran beszélhetek a június 11-én és június 18-án berakott újabb tizenegyezer, illetve húszezer tojásból kikelendő csirke nevében is, bár őket még nem tudom megkérdezni, mert egy és két.héttel utánunk bújnak ki tojásaik héjából. — Azt hiszem, elmondtam mindent, amit csak lehetett. Most már fáradt vagyok, mert a tojás héjának feltörésé sem kis munka ám ... Annyit azonban még hozzácsipogott a kiscsibe: — Tudja, rendkívül jó érzés elsőszülöttnek lenni egy ilyen gyönyörű, új keltetőállomáson. Ezt a jó érzést, a hónapokig tartó kemény munkát, köszönöm mindenkinek... Az interjút lejegyezte: Weidinger László A fotókat készítette: Kiss Béla Mind több gép telik meg tojásokkal, ám a szerelőmunkások sem búcsúztak még el. Varga János, a Malomszerelő és Gépgyártó Vállalat festője, a ventillátorszíjak védőrácsait festi.
