Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-31 / 177. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 177. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. július 31., kedd HRUSCSOV BESZÉDE a kremencsugi víziéromű ünnepélyes felavatásán zet megteremtésével nagy le­hetőségek nyílnak a víziközle­kedés fejlesztése előtt. Ha megvalósul a nagy Dnyeper víztartaléíkainak komplex fel- használása, és vele együtt a nagy Volga problémája is megoldódik, az lehetővé teszi egy egységes mélyvízi belső­közlekedési út megteremtését. A Volga és a Dnyeper össze­kötéséről van szó a Volga— Don-csatornán, az Azovi-ten- geren és a Dnyeper—Azovi- tenger csatornán át. A belső víziutak egységes rendszeré­nek megteremtése lényegesen csökkenti majd a szállítási költségeket és lehetővé teszi, hogy a Dnyeperen, a Volga— Don-csatornán és a Volgán át lehessen jutni a Káspi-tenger melléki államokba és a közeli­keletre. Hruscsov közölte, hogy a Pripjatyon és a Nyemanon ke­resztül össze akarják kötni a Dnyepert a Keleti-tengerrel. A Keleti- és a Fekete-tenger összekapcsolásának ilyen mó­don történő megvalósítása a legrövidebb úton köti össze majd hazánkat más európai szocialista országokkal, példá­ul a Gibraltáron át vezető hosszú úthoz viszonyítva felé­re csökkenti a teherszállítás útvonalát a keleti-tengeri or­szágokból a Földközi-tengerhez és a Fekete-tengerhez. Hruscsov nevezetes ese­ménynek nevezte a dobrotvor —tiszai távvezeték üzembehe- iyezését. Ezen át megkezdték az elektromos áram továbbítá­sát a Szovjetunióból Magyar- országra és Magyaroszágon át Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK egyesített energia- rendszerébe. Most Bulgáriával és Romániával létesül hasonló kapcsolat. Épül a barátság nemzetközi csővezeték. A Kí­nai Népköztársasággal együtt dolgozzuk ki az Amur- és a Szungari-folyók energetikai és ; közlekedési lehetőségei kihasz- ; nálásának tervét. „E munkák lehetővé teszik az egész szocialista tábor szá­mára, hogy jobban, gazdasá­gosabban fejlessze iparát, köz­lekedését, mezőgazdaságát, le­hetővé teszik, hogy még job­ban összekovácsolódjanak or­szágaink népei..(MTI) KREMENCSUG (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke vasárnap beszédet mondott a kremencsugi vízi- erőmű ünnepélyes felavatása alkalmából rendezett nagy­gyűlésen. Hruscsov kijelentette, hogy rohamos fellendülés észlel­hető a Szovjetunióban a 22. ^pártkongresszus óta. Sikeresen befejezték a hétéves terv (1959—1965) első felét. Az ipa­ri termelés öt százalékkal magasabb annál, mint amit a hétéves terv erre az időszak­ra megjelölt. Három és félesztendő alatt több mint 3200 nagy ipari vállalat épült fel, köztük több mint 150 vegyipari vállalat. Üzembehelyeztek olyan új ka­pacitásokat, amelyek évente 10 300 000 tonna nyersvas, 14 000 000 tonna acél, 10 900 000 tonna hengerelt áru, 15 600 000 tonna cement ter­melését biztosítják. Szívós harc folyik a mezőgazdaság további fellendítéséért is. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, miután meg­jegyezte, hogy az SZKP prog­ramjában központi helyen szerepel az ország villamosí­tása, közölte: a hétéves terv első felében üzembehelyezett erőművek kapacitása több mint 22 millió kilowatt. Mint Hruscsov megjegyezte, a Szovjetunióban 1980-ban több mint háromszor annyi villamosenergiát termelnek majd, mint jelenleg az Egye­sült ' Államokban. „Ahhoz, hogy ilyen mennyiségű villa­mosenergiát termeljünk, 1970-ig el kell érnünk, hogy évente annyi erőművet helyez­zünk üzembe, amelynek össz- kapacitása 22—25 millió kilo­watt. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunióban húsz év alatt körülbelül 200 kerületi hőerő­művet, 180 új vízierőművet, 260 nagy hőcentrálét és sok százezer kilométernyi villa­mosvezetéket kell létesíteni. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke bírálta azo­kat a vezetőket, akik növelni akarják a kiskapacltású, ke­véssé hatékony erőművek épí­tését. Lényegében — folytatta Hruscsov — az energetikában még nem koncentrálják az építkezéseket. A működő erő­művek nagy részének építke­zései még nem fejeződtek be és nagyon hosszú ideig tarta­nak. Hruscsov hangsúlyozta, meg kell szüntetni azt a gyakorla­tot, hogy a kolhozokat és szovhozokat másodrendű ener­gia fogyasztóknak tekintik. Sztálintól származnak e meg nem értés maradványai — mondotta. Sztálin annak idején még azt is szigorúan megtiltotta, hogy a saját területükön átha­ladó villamoshálózatokba be­kapcsolják a kolhozokat és a szovhozokat. Helytelen, vala­mifajta eltorzult felfogást val- vallott ő a mezőgazdaság szo­cialista termelési rendszeréről. De jóllehet Sztálin már ré­gen meghalt, és a párt megbí­rálta azt, ami negatív volt Sztálinnál, kevéssé változott a helyzet a kolhozok és szovho- zok villamosenergiával való ellátása kérdésben. Még tart­ják magukat a múlt negatív örökségei, amelyeket fel kell számolni, a mezőgazdasági termelés gyors fellendítése ér­dekében. Mint Hruscsov megjegyezte, a dnyeperi vízierőmű lépcső-^ Szombaton és vasárnap délután rendezte meg a Heves megyei Testnevelési és Sport Tanács és az Északmagyarországi Területi Lovasszövetség a területi lovasbajnokságot Egerben, ahol szebbnél szebb díjlovaglást és díjugratást mutattak be a fiatal sportlovasok. Képünkön ifj. Szollár István, a Gyöngyösi MEDOSZ lovasa, a 120 cm-es díjugratás egyik akadálya fölött. Négyszázhatvannyolc-ezer forint egy kézitáskában Népi ellenőrök vizsgálata a vállalati készpénzgazdálkodásról A közelmúltban népi ellen­őrök járták a nehézipari, a földművelésügyi és több más tárca, valamint a tanácsi, il­letve szövetkezeti ipar 120 vál­lalatánál. A készpénzgazdál­kodás területét tanulmányoz­ták, megnézték, nem vásárol­nak-e felesleges, meg nem en­gedett dolgokat, hogyan szá­molják el a különböző költsé­geket, megtartják-e az elő­írásokat, s kellőképpen ügyel- nek-e a társadalmi tulajdon védelmére. A vizsgálat számos hiányos­ságra hívta fel a figyelmet, így például a vállalatok egy részénél nem biztosítják meg­nyugtatóan a pénz- és az egyéb értékek megőrzését. Számos helyen még a technikai előfeltételek is hiányoznak. Nincs páncélszekrény, nem gondoskodnak a pénztárhelyi­ség elkülönítéséről, stb. Egyes esetekben pedig az előírt leg­szükségesebb biztonsági intéz­kedéseket is elmulasztják. A Kanacsi Állami Gazdaság például egy alkalommal több mint 468 000 forint sorsát bíz­ta a véletlenre. A „nap össze­gét” a gazdaság egyetlen dol­gozója kézitáskában, autóbu­szon szállította. Sokhelyütt még ma sincs szabályozva a vállalatok alap- tevékenységén kívül álló be­vételek kezelése, nyilvántartá­sa és elszámoltatása. Ez annál iis helytelenebb — hangsúlyoz­ták a népi ellenőrök —, mert a társadalmi tulajdonnal kap­csolatos visszaélések ezen a területen, többek között az ét­kezési pénzek eüszámJolásánál, a szénjárandóságok visozavéte- lezésénél, a leggyakoribbak. Sok esetben kijátsszák a kö­zületi vásárlást szabályozó ren­delkezéseket, s szabálytalan beszerzésekkel csökkentik a lakosság ellátását biztosító áru­alapot. A szabálysértéseket elő­segítik az eladásban anyagilag érdekelt kiskereskedelmi válla­latok is. A népi ellenőrök általános lazaságot, sőt egyes esetekben kirívó szabálytalanságokat ta­láltak az elszámolásra kiadott összegek kezelésénél. Nem egy­szer burkolt hiteleket nyújta­nak ilyen címen. (MTI) Dunaújvárosban és Baján épül fel a második ötéves terv időszakára előirányzott további két új hntőház Az Ötéves terv: időszakára tervezett új hűtőházak közül a békéscsabai építése jő ütem­ben halad. A hűtőtérben no­vemberben megkezdődik a pró­baüzemelés. . A békéscsabain kívül még két új hűtőház építését írja elő a terv. Ezek helyének ki­jelöléséről á közelmúltban tör­tént döntés. A határozat szerint a két új hűtőházat Dunaújvá­rosban és Baján építik fel még a második ötéves terv idején. Mindkét hűtőház 500 vagon be­fogadóképességű lesz. Az építkezések 1963-ban kez­dődnek. Ünnepélyesen felavatták az egeresek! gyerekek fonyódligeti üdülőjét Kétévi munka, szorgalmas gyűjtés és sok-sok nehézség után vasárnap délelőtt a hel­sinki VIT megnyitásának nap­ján Fonyódligetien ünnepelni gyülekeztek az egercsehi bá­nyatelepi szülők, tanárok, út­törők és az üzemiek. Két évvel ezelőtt határozta el az egerosehi bányatelepi is­kola az üzem hozzájárulásával, hogy állandó táborhelyet, üdü­lőt létesít a bányatelepi úttö­rőknek. Fonyódligetre esett a választás, s az eltelt két esz­tendő alatt mind az üzem, mind az iskola nagy erőfeszí­téseket tett, hogy végre ezen a napon megnyithassa az Aranycsákány üdülőt. Sulyok Tibor, az egercsehi iskola . csa­patvezetője. aki mindvégig az üdülő létrehozásának legkitar­tóbb munkása volt, ünnepé­lyesen átadta a tábort és az épületet az iskolának. Kimetz Istvánná igazgató, üdvözlő beszédében elmondot­A büszke lipicai ötösfogat, hajtja: Kádár László. A Gyöngyösi Lótenyésztési Felügyelőség bemutató díjhajtás közben. aranyérmes fogata (Fatoi Kiss Béla) ta, hogyan jött létre ea a lé­tesítmény és méltatta azokat a gyerekeket, akik a többszáz mázsa hulladék gyűjtésével, azokat a felnőtteket, akik tár­sadalmi munkájukkal, azokat a nevelőket, akik fizetett sza­badságuk feláldozásával hozzá­járultak a mai megnyitóhoz. Elmondotta, hogy a pedagógu­sok, a KISZ ifjúsági vezetők, szülők és úttörők társadalmi munkája 106 ezer forintot tesz ki, az iskola 82,600 forinttal, az üzem 100,250 forinttal járult hozzá az üdülőhöz. Kiemelte azok nevét, akik különösen szívügyüknek tekintették az építkezést. Elsősorban Varga Lajos, a bányaüzem főmérnö­ke, Sütő Kálmán térmester, Sulyok Tibor pedagógus, a kő­műves brigád tagjai, a szak­munkások, a tervezők, Sállal János, Palkovics Bálint szülők nevét emelte ki, akik különö­sen sokat tettek a nagy ügy megvalósításáért. Külön kö­szönetét mondott Czottner Sándor és llku Pál miniszter elvtársaknak, akik felfigyel­tek a munkára és támogatták ezt a kezdeményezést. ígéretet tett arra, hogy a befektetett anyagi segítség pedagógiai ka­matoztatásáról a nevelőtestü­let gondoskodik majd. Az ünnepi beszédek és a rö­vid kultúrműsor elhangzása után Búzás Zoltán, az egri já­rás úttörő titkára elvágta a szalagot, s megnyitotta az utat és a kaput az egercsehi útKk rűk boldog serege előtt. VIUG PRO! FTÁRJA!, EGYESÜLTETEK! Területi lovasbajmohságr Egerben

Next

/
Oldalképek
Tartalom