Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
NÉPÜJSAG 136?. július 4., szerda Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) szükség. Ez a több pedig első* sorban a műszaki-technikai színvonal gyorsabb emelése. Ennek révén gyorsabban növelhetjük a gazdaságosságot és végső főkön a nemzeti jövedelmet. A műszaki színvonal emelése szempontjából döntő szerepük van a beruházásoknak. Jól előkészített, korszerű beruházásokkal —, amelyek elérik a legjobb nemzetközi színvonalat — nagyban előmozdíthatjuk a műszaki-gazdaságossági haladást. A műszaki'haladásnak nem kevésbé fontos feltétele a folyamatos gyártmányfejlesztés. A műszaki-technikai színvonal gyorsabb emelésének és a gazdaságosság javításának egyaránt fontos feltétele a központi és üzemi kutató-, kísérletezőmunka szélesítése. Iparunk műszaki haladását, versenyképességét azzal alapozhatjuk meg legjobban, ha növeljük azon termékek arányát, ahol a termelés korszerű magyar találmány, vagy szabadalom alapján folyik. A beruházások kivitelezésében is rengeteg tartalékunk van még. Gyorsabb és jobb minőségű kivitelezéssel előrehozhatjuk az üzembéhelyezést, fokozhatjuk a nemzeti jövedelmet. Miután gazdasági fejlődésünk szempontjából döntő jelentőségű a beruházások hatékonyságának növelése, az 1961. évi tapasztalatok alapján indokoltnak látszik, hogy a gazdasági minisztériumok munkájában központibb helyet foglaljon el a beruházások előkészítése és a kivitelezés koordinálása. Az iparirányítás napirenden levő továbbfejlesztése során a kormány célul tűzi ki többek között ezt is. A gazdaságosság növelésiével szorosan összefügg a gazdaságosabb exportáru-struktúra kialakítása. Az elmúlt évben is, jelenleg is tapasztalhatjuk, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, vannak kiemelkedően jó, vannak átlagos gaz- daságosságú, de sajnos,, vannak kifejezetten gazdaságtalan export-termékeink is. Nyilvánvaló érdeke a népgazdaságnak, hogy minél inkább növekedjék a jó gazdaságosságé export-termékek hányada és szűn jék meg mielőbb a gazdaságtalan' termékek exportja. Ezt a célt egyes termékeknél az,önköltség gyorsabb leszorításával, más cikkeknél a minőség javításával érhetjük el, de akadnak olyan termékek is — főként nagyon anyagigényes termékek —, amelyek gyártását célszerűbb beszüntetni és a felszabaduló kapacitással más; gazdaságosabb exporttermék gyártását megkezdeni. Az export-struktúra javítását a termelő és a külkereskedelmi vállalatok fokozott együttműködése eredményezheti. A múlt évi gazdálkodásnak kedvezőtlen tünete volt a tervezettnél lényegesen nagyobb készletnövekedés. Az állami vállalatok és szövetkezetek készletei a tervezett 7 százalékkal szemben, 14 százalékkal nőttek. Az indokoltnál jobban növekedtek a készletek az iparban és a kereskedelemben is, mind a bel-, mind a külkereskedelmi vállalatoknál. A készletek növekedése önmagában véve még nem káros, hiszen a bővülő termelés és forgalom egyre növekvő készletállományt igényel. A mült évi készletemelkedés azonban erősen meghaladta azt a mértéket, amelyet a népgazdaság fejlődési üteme indokol. Az okok között a vállalatoktól független tényezőket is találhatunk. Ilyenek a fogyasztás növekedésének mérséklése, a beruházások csökkentése, az export fokozása, amelyek a javak termelése és felhasználása között kisebb átmeneti összhanghiányt eredményeztek. Ezeknek a lényegében népgazdasági okok árnyékában azonban sok-sok vállalati hiba is meghúzódik. Meg kell .említeni a rendelés nélküli gyártást — rendszerint tervtúlteljesítés formájában —, a helyenként túlzott anyagbiztosítást;, a kooperációs szállítások tervszerűt- lenségét és a vállalati vezetők közömbösségét a készletnagy- ség tekintetében. A tavalyi tanulságokat levonva, az idén népgazdasági síkon is hatékony intézkedések szükségesek a helyzet javítására, Már ez évben igyekezni kell a • lekötött készletek egy- részét mozgásba hozni, felhasználni a gazdasági vérkeringésben. Ennek érdekében a minisztériumok több intézkedést tettek, amelyeket pénzügyi eszközökkel is alátámasztunk. A nemzeti bank csökkentette a vállalati készletidőnormákafc, megszigorította a hitelnyújtási feltételeket és emelte a büntetőkamatok rátáját. A moszkvai béketalálkozó előkészületeinek hírei Az anyagi érdekeltség! rendszer továbbfejlesztésével is kísérletezünk, mégpedig olyan irányban, hogy megszüntessük a vállalatok közömbösségét a legkorszerűbb állóeszközök kapacitásának kihasználása és a lekötött készletek nagysága tekintetében. Ebben az évben 24 ipar- vállalatnál kísérletképpen úgy módosítottuk a nyereségrészesedési rendszert, hogy az év végén a többletnyereség mellett figyelembe vesszük a vállalati álló- és forgóeszközök nagyságát is. Amennyiben 100 forint árbevételt az előző évinél kevesebb álló- és forgóeszköz ’ felhasználásával érnek el, úgy hozzátesszük az egyébként járó nyereségrészesedéshez, ellenkező esetben pedig bizonyos részt levonunk abból. Népgazdaságunk eddigi fejlődéséhez és az 1961. évi eredményekhez jelentősen hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok együttműködése és a velük lebonyolított külkereskedelem magas szintje. Enélkül gazdasági fejlődésünk eddig is elképzelhetetlen lett volna. Most új, nagy lehetőségek tárulnak fel az együttműködés szélesítésére. A KGST országok képviselői által nemrégiben elfogadott „A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei” című dokumentum nagy jelentőségű hazánk számára is. Az alapelvek érvényesítésével meggyorsulhat hazánkban az ipar szerkezetének kedvező átalakítása, a termelés és a termékek szakosítása, s ezek — saját erőfeszítéseinkkel párosulva — biztosítják számunkra a leghaladot- tabb technikával történő, nagy szériái ú termelésből fakadó előnyöket. Á szocialista nemzetközi 1 munkamegosztásban való részvételünkkel egyidejűleg fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal és az újonnan függetlenséget nyert országokkal is. A pénzügyminiszter befejezésül a képviselőknek elfogadásra ajánlotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Felszólalások A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott expozéja után dr. Dabronaki Gyula, a terv- és költségvetési bizottság titkára, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. Dabronaki Gyula elmondotta, hogy az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés bizottságai az elmúlt hetekben részletesen megvitatták. A bizottságok ülésein módosító javaslatot vagy észrevételt nem tettek. Az előadó ezután kiemelte, hogy a népgazdaság fejlesztésében elért eredmények számottevőek. A kitűzött alapvető gazdaságpolitikai célok lényegében teljesültek. Egyes nem várt nehézségek ellenére a népgazdaság egyensúlyi állapota. kedvezőbb volt az előző évinél. Az ipar és az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedett. A termelés túlteljesítésének nagyobb hányada került kivitelre, mint a megelőző években. Különösen örvendetes, hogy a termelés emelkedésének több mint kétharmada a munka termelékenységének javulásából származott. Az iparban a termelési költségek színvonala a tervezettnél kedvezőbben alakult, ami az állami bevételek előirányzatainak teljesítésére is kedvező hatást gyakorolt Dabronaki Gyula ugyanakkor szóvátette, hogy még mindig nem erősségünk az ütemes termelés. A Kohó- és Gépipari Minisztérium 4. negyedévi exporttervének több mint felét csak decemberben teljesítette. Fel kell figyelni arra, hogy ez a tendencia egyes vállalatoknál, illetve iparágaknál 1962. első negyedévében is megmutatkozott Ez kedvezőtlenül befolyásolja a termelékenység alakulását és a megrendelőknek, a beruházóknak, a szerelőiparnak nehézséget okoz. Dabronaki Gyula a továbbiakban hangsúlyozta: a fokozatosan erősödő nagyüzemi gazdálkodásnak fontos szerepe volt abban, hogy a mezőgazdaság 1961. évi teljes termelése — a hosszú évek óta nem tapasztalt aiszály ellenére — megközelítően elérte az előző évi szintet. Az eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy kormányunk messzemenő anyagi támogatásban részesítette a termelőszövetkezeteket, körültekintő intézkedésekkel segitetle gazdálkodásunk megszilárdítását, a mezőgazdasági termelés további fellendítését. Az aszály következtében a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez a vártnál alacsonyabb volt, emiatt a nemzeti jövedelem az év során a tervezett 7 százalékkal szemben mintegy 6 százalékkal nőtt. Jórészt ez vonta maga után azt, hogy az életszínvonal a tervezettnél valamelyest alacsonyabb mértékben emelkedett. Bátran el lehet mondani azonban, hogy a pusztító aszály ellenére ilyen eredményre csak a szocialista társadalom képes. A régi, kapitalista társadalomban hasonló körülmény az ország és elsősorban a dolgozó paraszttömegek életének súlyos rosz- szabbodását, eladósodását eredményezte volna. Az előadó ezután elismeréssel szólott a gazdálkodás színvonalának, a pénzügyi fegyelemnek a javulásáról. Dr. Dabronaki Gyula felszólalása után szünet következett. Szünet után Vass Jánosné elnökletével folytatták a "törvényjavaslat vitáját. Németh Károly képviselő volt a következő felszólaló. Jó érzéssel állapíthatjuk meg — hangsúlyozta a többi között —, hogy az 1961. évi állami költségvetés realizálódott, a bevételek és a kiadások egyensúlyban voltak. Ezt szocialista tervgazdálkodásiunk biztosította. A költségvetésről szóló jelentésből kitűnik, hogy második ötéves tervünk első éve eredményes volt. Befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. 1961 volt az első olyan esztendő, amikor egész dolgozó parasztságunk új termelési viszonyok között, szövetkezetekbe tömörülve dolgozott. A további előrehaladás érdekében ő is fontosnak tartja az ütemes és főleg gazdaságos termelést. A term el éken ység növelését országos ügynek, előrehaladásunk elengedhetetlen feltételének kell tekinteni. Németh Károly a költségvetést elfogadta és elfogadásra javasolta. Hasonló módon szólalt fel ezután Pióker Ignác, Csergő János kohó- és génipari miniszter, dr. Sáró András Békés megyei és Hodek József Komárom megyei képviselő is. A felszólalások után az elnök az ülést bezárta. Az országgyűlés szerdán folytatja az 1961. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását, majd az interpellációkra kerül sor. (MTI) MOSZKVA (TASZSZ): A moszkvai Trad keddi számában Gordon Shaffer, az Angol Béketanács elnöke képet ad a moszkvai leszerelési és békevilágkongresszus angliai előkészületeiről. „Ha a munkáspárti vezetőség és a Brit Szakszervezeti Szövetség nem támasztott kvolna akadályokat — írja — sokkal több szakszervezeti vezető, parlamenti képviselő és munkáspárti funkcionárius vett volna részt az előkészítő munkában. Gordon Shaffer megírja, hogy a nukleáris leszerelési mozgalom részéről hivatalos megfigyelőként jelen lesz és felszólal Moszkvában maga Collins kanonok is, a mozgalom elnöke. Az Angol Béketanács elnöke végezetül megjegyzi, hogy a moszkvai értekezleten részt vevő angol küldöttség utazásának előkészítésében és a szükséges anyagi eszközök előteremtésében tevékenyen részt vettek a szakszervezetek helyi szervezetei, s ezzel csattanós választ adtak jobboldali vezetőségük bojkott-felhívásának. MOSZKVA: A Lityeraturnaja Gazeta folytatásokban közli külföld» közéleti személyiségek válás? arra a kérdésre, lehetségesnek tartják-e az általános leszerelést most, vagy a közeljövőben. A lap keddi számában Lewis Mamford amerikai publicista a kérdésre válaszolva javasolja, ' hogy első lépésként egyoldalú leszerelési intézkedéseket kellene tenni. Ilyen lehetne például az atomfegyverkísérletek beszüntetése. A következőkben, mint javasolja, az ENSZ ellenőrzése alá lehetne helyezni az összes légitámaszpontokat, atommeghajtású tengeralattjárókat és rakétaindító állomásokat. Max Born német tudós véleménye szerint a leszerelés útján hosszú ideig akadály lehet a kölcsönös megértés hiánya, ami az ideológiai különbözőségből adódik. Ügy gondolom azonban — folytatja —, hogy a Kelet társadalmi eszméi és az egyén szabadságáról Nyugaton vallott vélemények közötti ellentétek nem akadályozhatják a leszerelést. KAIRO: A moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus előkészületei jegyében a napokban megalakult az EAK leszerelési bizottsága. A bizottság tagjai július 7-én utaznak Moszkvába, hogy részt vegyenek a kongresszuson. Megjelentek Kairó utcáin a bizottság plakátjai, amelyek rámutatnak, hogy az évente fegyverkezésre fordított ősz- szegből tízmillió lakást, ötvenezer iskolát, tízezer kórháza^ lehetne építeni. (MTI) Angliában fokozódik az ellenállás a Közös Piachoz való csatlakozással szemben ENSZ-körökben tért hódít egy nemzetközi kereskedelmi értekezlet összehívásának gondolata LONDON: Heath angol kül- ügyminiszterhelyettes és lord- pecsétőr hétfőn délelőtt fogadta a nemzetközösségi országok londoni képviselőit, hogy tájékoztassa őket a „hatok” és Anglia közt megindult csatlakozási tárgyalások legutóbbi menetének eredményeiről. Deszai indiai pénzügyminiszter, aki a brit kormány vezetőjével tárgyal a Közös Piac kérdéseiről, háromnapos londoni tartózkodása után Brüsz- szelbe, Párizsba, Bonnba és Rómába utazik. Az angol alséház ismét foglalkozott a Közös Piachoz való csatlakozás kérdésével. A munkáspárti ellenzék több szónokának bíráló felszólalására válaszolva, Heath külügyminiszterhelyettes védelmébe vette a kormány politikáját. Nagy- Britannia változatlanul reméli, hogy július végére nagy körvonalakban megismerheti azokat a feltételeket, ‘amelyek melléit beléphet a Közös Piacba — mondotta. Heath hétfőn este repülőgépen Brüsszelbe utazott, ahol kedden tárgyalásokat kezd Angliának az Euratomhoz való esetleges csatlakozásáról. Mint az MTI londoni tudósítója jelenti, az utóbbi hetekben folytatott közvéleménykutatás azt mutatja, hogy jelentős mértékben megváltozott az angol közvélemény álláspontja az Európai Közös Piachoz való csatlakozás kérdésében. Többségbe kerültek azok, akik ellenzik a csatlakozást, a belépés híveinek, aránya viszont 40 százalék alá süllyedt és tovább csökkenő irányzatot mutat. Az angol közvélemény hangulatában bekövetkezett változás főbb okai: annak felismerése, hogy a belépés az élelmiszerárak emelkedését eredményezné Nagy-Britanniá- ban, a csatlakozás felmérhetetlen károkat okozna a brit nemzetgazdaságnak, makacsul tartja magát az a hír, hogy a belépést a fontsterling újabb leértékelése követné, a munkabérek lefaragásának veszélye fenyeget, a római szerződés aláírásával Nagy-Britannia feladná szuverenitásának egy részét, s végül a csatlakozás romibadöntené a Brit Nemzetközösséget. NEW YORK: Mint az AP jelenti, U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára még tavaly decemberben közvéleménykutatást kezdett a világszervezet tagállamai sorában azzal kapcsolatban, hogy helyeslik-e egy nemzetközi kereskedelmi értekezlet összehívását. Ismeretes, hogy a Szovjetunió a múltban több ízben javasolta egy ilyen értekezlet megtartását. Az ügyvezető főtitkár kérdésére eddig beérkezett válaszok azt mutatják, hogy az ENSZ tagállamai 2:1 arányban támogatják egy nemzetközi kereskedelmi .értekezlet összehívásának gondolatát. Különösen vonatkozik ez az afrikai országokra, de igenlő választ adott többek közt Brazília, Mexikó, India, Ceylon és Jugoszlávia is. A nemzetközi kereskedelmi értekezlet összehívását elsősorban a NATO-tagállamok ellenzik. Az AP tudósítója végül valószínűnek tartja, hogy egy ilyen értekezlet összehívásának kérdése felmerül az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának kedden Genfben megnyíló nyári ülésszakán. (MTI) Mezőgazdasági munkások sztrájkja ROMA (TASZSZ): Sztrájkba lépett a dél-olaszországi Bari tartomány százezer mezőgazda- sági munkása. A sztrájkolok új kollektív szerződés megkötését követelik (MTI) Felhők a függetlenség hajnalán Algéria népe vasárnap szavazott, s a népszavazás első, ismertté vált eredményei igazolják a várakozásokat: a 132 éves gyarmati múltat elsöprő „igen” szavazataikkal az ország függetlensége mellett nyilatkoztak meg az algériai milliók. Még az európaiak tetemes része is az „igen” szavazólapját dobta az urnába, az arab, berber, kabil, mozabita választók pedig — a háború hat esztendeje alatt összekovácsolódott nemzeti egység jegyében — szinte kivétel nélkül „igent” mondottak a függetlenségre. Mi lesz ezután Kedden, vagy szerdán teszik ” közzé a népszavazás hivatalos végeredményét — a késedelem oka nyilvánvaló, hiszen a Szahara oázisainak és az algériai hegyvidékek távoleső falvainak szavazási adatait is összesíteni kell. A hivatalos bejelentés után Párizsban De Gaulle tábornok deklarációban ismeri el Algéria függetlenné válásét. Algériába visszatérnek az eddig számkivetésben, Tunéziában élt miniszterek, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának tagjai és a Rocher Noir-ban székelő, vegyes ösz- szetételű ideiglenes végrehajtó testülettől átveszik az ország ügyeinek intézését. Előbb, utóbb törvényhozási választásokat rendeznek, hogy létrehívják az algériai parlamentet és ennek képére alakítsák meg az ország végleges kormányát. Algériában 1962. július 1-é, a népszavazás napja örömünneo volt: daloló, táncoló, a zöldfehér zászlókat lengető- tömegek lepték el a városok, falvak utcáit, gyűlések szónokai éltették a hosszú, véres harc árán kivíviott függetlenséget. De a szabadság hajnalán felhők is jelentkeztek az ország egén. íme a tények: Mohamed Khider, az ideiglenes kormány államminisztere, aki az eviani egyezmény aláírásakor szabadult ki Ben Bellával együtt a íranciák fogságából, lemondott tisztéről. Benn Bella elnökhelyettes Tuniszból váratlanul Líbia fővárosába, Tripoliba utazott. Ben Khedda miniszterelnök a felszabadító hadsereghez, az ALN-hez intézett parancsában .bejelentette, hogy „bűnös tevékenységük” miatt leváltja az ALN vezérkari főnökét és a vezérkar két tagját. Az ALN főparancsnoksága nem ismerte el a kormány elnökének jogát a vezérkari főnök eltávolítására, mondván«, hogy az megbízatását az algériai nemzeti forradalmi tanácstól kapta. Az FLN, a Felszabadítási Front, illetve az ALN, a felszabadító hadsereg soraiban jelentkező ellentétek egyik oka nyilván abban a kompromisszumban keresendő, amelyet június 17-én kötött Rocher Noir-ban, az ideiglenes végrehajtó testület és' az ultrák, a fasiszták szervezete, az OAS. Mint ismeretes, ennek a megegyezésnek nyomán az OAS megszüntette terrorakcióit, sőt egyik hírhedt fasiszta vezetője, az 1960 januári puccs vezéralakja, Susini, ezt követően arra szólította fel Algír európai lakosságát: maradjon a helyén, szavazzon „igennel” a népszavazáson, s illeszkedjék be az új algériai államba. Susini nyilván megkérte az árát a „pálfordulásnak”. Az algériai szabadságharcnak népükhöz hű vezetői azonban nem járulhatnak hozzá, hogy az OAS-szal kötött alku révén az európaiak előjogokat kapjanak Algériában. Az is bizonyos, hogy a francia gyarmatosítók nyomást gyakorolnak az FLN úgynevezett „mérsékeltebb”, polgári eredetű szárnyára, hogy ne nyúljon gazdasági reformokhoz, ne sértse a francia nagytőke érdekeit, ne hajtson végre földreformot, stb. „A független algéria bölcsőjénél nemcsak jó tündérek szorgos- kodnak” — írja találóan az Humanité. Akik megpróbálnak éket verni az algériai vezetők közé, akik megkísérlik eltántorítani az algériai forradalmat igazi céljaitól, azok a neokolonializmus gonosz manói.
