Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-25 / 172. szám
1962. július 25., szerda NBPÜJSAO S A legeredményesebb hajtó Négy első díj mellé még hét helyezés Lipcsében Még arra sem volt ideje Kádár Lászlónak, a Gyöngyösi Lótenyésztési Felügyelőség dolgozójának, hogy a hosszú utazás után kifújhassa magát: nemcsak a munkatársai fogták körül, mi is beálltunk az érdeklődök közé. Miről esett volna szó, ha nem a lipcsei nemzetközi versenyről, ahol négy első, négy második, két harmadik és egy hatodik dijat érdemeli ki, s ezek alapján a legeredményesebb hajtó címnek is jogos birtokosává lett. Kádár László mosolyogva emlékezik a verseny izgalmaira. '— Nagy mezőny volt. Lengyel, román, német, dán fogatok voltak együtt, a négyesben nyolc fogat indult, a kettesben még több. Hogy ki volt a legveszélyesebb ellenfél? A kettes fogatban a német, a négyesben pedig a megőhegyesi. — Nehéz verseny volt? — Csak egy példát... A négyes fogatok alkalmasság’ versenyében Incitátó ideges volt. lépés helyett ügetett, s emiatt kerültem a harmadik helyre. Ha már Incitátó szóba került, a négy szürke lipicai mént is megnéztük. Kádár László hangjára azonnal felfigyeltek, különösen az „öreg” Plútó forgatta a fejét a hang irányába. Ö a legkedvesebb, mert ugyan nagy „csibész”, de lehet rá számítani — ahogy Kádár László mondja. 1958-tól vannak már együtt, tehát jól ismerik és jól meg is értik egymást. A négy mén: Plútó XXII., Plútó XXI., Incitátó és Conversano ott állnak egymás mellett. A tavalyi négyesből csak Favorit maradt ki. — Mikor versenyzett először? — fordulók Kádár Lászlóhoz. — Nemzetközi versenyen a harmadik éve veszek részt. Az 1960-as volt a legeredményesebb ezek közül, mert a négy első helyezés mellé még 17 egyéb helyezést értem el. Lipcsében és Achenben voltam eddig. — Hazai versenyeken? — Legelőször Hódmezővásárhelyen szerepeltem. 1948- ban Debrecenben versenyeztem, aztán Szeged tartozik még a kiemelkedő versenyek közé. A budapesti mezőgazda- sági kiállításon 1951-től szintén rendszeresen indulok a lo- vsúcksl. — Hány díjat nyert eddig? Erre ismét mosolyog. —- Már nem tudom számon tartani a díjakat Nagyon sok van belőle. Azt várnánk, hogy kicsikét elbizakodott lesz valaki ennyi siker után, de ez nem jellemző Kádár Lászlóra. — Komoly sport ez, nagyon sok felkészülést igényel. Nem lehet könnyelműen venni. — Mennyi ideig tart a felkészülés? — Legalább egy fél évet Igénybe vesz a rendszeres edzés. A lónak és a hajtónak teljesen össze kell szoknia. A hajtó is ismerje tökéletesen a lovakat és fordítva is szükséges. A versenyen alig lehet észre venni a hajtószár egy-egy kilengését, de a lovaknak azonnal reagálniuk kell rá. — Mi jelent tehát az eredményes versenyzés? — Ez eléggé összetett dolog. Nemcsak kijelölt akadályokkal nehezített pályán kell végighajtani hiba nélkül, hanem a gyorsaság is elsőrendű követelmény. Aztán a feladat is változik: lépés, ügetés, sőt: a lovaknak 30 másodpercig mozdulatlanul kell állniok a kijelölt helyen. Az akadályhajtásnál pedig különböző nehézségeket kell leküzdeni, mint amilyen a vizesárok, vagy a csukott kapun való behajtás: ki kell nyitni a kaput, áthajtani, ismét becsukni, s mindezt időre. — Milyen követelményt kell a lónak teljesítenie, ha versenyzésre szemelik ki? — Ez megint nagyon összetett. Nemcsak a tetszetős tartás és a mutatós mozgás szükséges, hanem az engedelmesség és a hajlékonyság is. — Es, hogy lesz valakiből jó hajtó? — Talán azt lehet képzelni, hogy csak a szorgalom szükséges ehhez, pedig a tehetség is nélkülözhetetlen. Jó érzék kell hozzá. — Jó lovast könnyebb találni, mint jó hajtót — szól közbe Szollár István, a felügyelőség vezetője. — Kádár László hogyan lett jó hajtó? — Belenőttem én ebbe. Mindig lovakkal bántam, s szinte el sem tudom képzelni az életemet a fogat nélkül. — Mit jelent a siker a felügyelőség szempontjából? — fordulok Szollár Istvánhoz. — Erkölcsi megbecsülést. A magyar lovak nemzetközi elismerését. Tehát, nem önős sikereket — mondja csendesen és komolyan. Es, hogy mit kapnak a lovak az eredményes szereplés után? Cukrot, mindenek előtt — a hajtótól. Ezt úgy elvárják, hogy el sem maradhat. Az „öreg” Plútó egyenesen a zsebembe akarja dugni a fejét, de a tenyérből nyújtott cukrot is örömmel fogadja Álljon még itt a verseny egyik csendes részesének a neve: a segédhajtóé: Horváth Gyuláé, ö a verseny alatt lóként a kocsi egyensúlyára ügyelt. Sok mindenről beszélhetnénk még, de Kádár Lászlót a családja is várja. No, nem azért a kis ajándékért csupán, amit hozott nekik, hanem a hosszú távoliét után a feleség mellett a két gyerek is szívesen öleli magához a győztes édesapát. — Bizony, nagyon jó újra itthon lenni — búcsúzik Kádár László. — Alig várom, hogy kipihenhessem magam és újból a nagyon hiányzó hazai kosztot ehessem. Életerős, egészséges mosolyával is az egyszerű, dolgos ember néz velünk szembe: a nemzetközi bajnok, a munkás hétköznapok elégedett embere. (ff. molnár) Tömör gumikerék — könnyebb és rugalmas Leopold Schmid, a stuttgarti Forsche-cég tervező mérnöke olyan autókereket szerkesztett, amely tömör gumiabronccsal készül, és noha 40 százalékkal könnyebb a normális keréknél, a feltaláló szerint ugyanolyan ruganyos, mint- a felfújható gumikerék. A rugalmasságot egy T-alakú fémgyűrű biztosítja, amelyet vulkanikus úton építenek bele a kerékbe és a talajjal való érintkezéskor belenyomódik a tömör gumiba. Az új találmányt a mérnök még továbbfejleszti, hogy meghosszabbítsa a kerék élettartamát. Jelenleg négyezer mérföldet tud futni. Fokozni akarja a kerék fordulékonyságát is, amelyet ma még az a körülmény korlátoz, hogy- jóval keskenyebb a hagyományosnál. — Az EGERCSEHI bányatelepi általános iskola úttörő- csapata július 29-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Fo- nyódligeten felavatja Arany- csákány-nak elnevezett üdülőjét, amelyet egy év áldozatos munkájával hozott létre a szülői munkaközösség, a bányaüzem és maguk az úttörők. A számok figyelmeztetnek: TANULNI KELL A kereskedelem is, mint minden szakma, szakképzett embereket kíván, akik lépést tartanak a kor követelményeivel, állandóan fejlesztik szakmai tudásukat. Ez vonatkozik a földművesszövetkezeteknél dolgozó boltkezelőkre, s más beosztásban tevékenykedő kereskedelmi alkalmazottakra, s vezetőkre egyaránt. Am a népi ellenőrök által összeállított statisztika nem valami biztató képet fest a szövetkezeteknél dolgozó vezetőkről, kereskedelmi alkalmazottakról. A 476 boltvezető közül csak 194 rendelkezik szakképzettséggel. Ez még nem lenne olyan helyrehozhatatlan hiba. ha a többiek — pótolva az elmulasztottakat — igyekeznének megszerezni a munkájukhoz szükséges szakképzettséget. Erre azonban a boltvezetőkből jónéhányan nem sok hajlandóságot mutatnak. Remélhetőleg ebben az évben érezhetően javul majd a helyzet, mert szakmunkástanfolyamokat szerveztek a kereskedelmi alkalmazottaknak és többén tanulnak a képesített könyvelői tanfolyOe mon is. De nem valami biztató a helyzet a földművesszövetkezetek vezetésével megbízott igazgatósági elnökök szakképzettségénél sem. A legutóbbi felmérés szerint az 55 Igazgatósági elnök közül mindössze kettő rendelkezik képesített könyvelői és S kereskedői szakképzettséggel. A döntő többségnek tehát semmi olyan képesítése nincs, amely megfelelő szakmai alapot nyújtana vezető beosztásához. A kereskedelmi üzemág» felelősöknek is csak 44 százaléka rendelkezik kereskedői képesítéssel, az öt vendéglátó- iparág-felelős közül egynek sincs munkájával összefüggő képesítése. Azt hisszük, fölösleges sorolni további tényeket, ez is megfelelő figyelmeztetést nyújt a kereskedelmi vezetők és az ott dolgozó emberek számára: minél előbb megfelelő szakmai képesítést szerezve, kell biztosítani, hogy a mai követelmények szerint láthassák el fontos munkájukat. K. E. Újra sikert aratott a bertai színjátszó csoport Bemutató: Különleges világnap beutaló: Balatoni jutalomüdülés Pontosan egy évvel ezelőtt a Janika című vígjátékkal jelentkezett először az egri közönség előtt a Finomszerel- vénygyár színjátszó csoportja. Azóta műsorukon volt már Gergely Sándor: Vitézek és hősök című drámájának néhány jelenete, a napokban pedig a SZOT Székház kultúrtermében Tahi László: Különleges világnap című három- felvonásos vígjátékát mutatta be a színjátszó csoport. Említést érdemelnék a szereplők, akik fáradságot nem ismerő munkával vettek részt a darab próbáin, s a kész vígjátékkal kellemes szórakozást szereztek az egrieknek: Csörgő István, Cseh Sándor- né, Tompos Béla, Hámori Sán- domé, Dobos Balázs, Erdélyi Ilona, Matuz László, Halász Ferenc, Bickó Péter, Kovács Sándor, Tompos Bertalan és Sós Éva. A Finomszerelvénygyár színjátszó csoportja Sírok, Szilvásvárad, Bükkzsérc, Sajótapi és Poroszló községek színpadain szerepelt műsorával. A szorgalmas színjátszók nem tartanak kéthónapos nyári szünetet, de megérdemelt munkájuk után egyhetes balatoni jutalom üdülésen vesznek részt. (Simon) Selyp! és bélapátfalvi sikerek a kongresszusi munkaversenyben Selyp és Bélapátfalva a megye cement- és mésztermelő gócpontja. Építkező ország vagyunk, naponta emelkednek a magasba új lakóházak, iskolák, gyárak épületei. Szinte felesleges hangsúlyozni, mennyire szükség van építkezéseinknél a cementre és mészrel Selyp és Bélapátfalva munkásai tudják: egyre több és több terméket vár tőlük az ország, népgazdaságunk; s nemcsak több cementet és meszet, de minőségileg is jobbat, kifogástalanabb értékűt. A két üzem dolgozói becsülettel teljesítik kötelezettségeiket, egyedül nemcsak azért munkálkodnak, hogy az esztendőt sikerrel zárják, eddigi munkaeredményeiket túlszárnyalva még jelentősebb tettekkel készülnek pártunk közelgő, VIII. kongresszusánakkö- szöntésére. A kongresszusi munkaverseny eredményeiről számolnak most be az alábbi tudósítások, jelentések... Selypen: „a eement minősége ió jogos reklamáció nem volt!" A Selypi Cementművekben az év elmúlt hat hónapja során jelentős gazdasági eredményeik születtek; a klinker termelési tervet 7,3, a cementőrlési tervet pedig 13,4 százalékkal szárnyalták túl. Hogyan születtek ezek az eredmények? Minimálisra csökkentették az üzemeltetés közbeni állás-, illetve veszteségidőt, s a termelőberendezések jobb kihasználásával növelték aziok gazdasági fokát. Természetesen nemcsak a termelés ménnyiségi növekedése a'z egyetlen eredmény, amellyel a selypiek büszkélkedhetnek, hiszen nemcsak többet — olcsóbban! is termeltek: a tervidőszakhoz képest önköltségi mutatóikat 1,4 százalékkal csökkentették! Elsősorban a termelési költségek csökkentek azáltal, hogy az alapanyagoknál kedvezően alakult a fajlagos anyagfelhasználás. Sajnálatos, hogy a kalóriával már nem gazdálkodtak kellő gondossággal; különösen az első negyedévben mutatkozott jelentős túllépés, amikoris a kemencék elégtelen égetése miatt a tervezettnél jóval több fűtőolajat használtak fel. Az első félévben kedvezően alakult a termelékenység: az egy főre eső tervezett termelési értéket, amely 95 082 forint volt, 104 663 forintra teljesítették. Vállalták, hogy terven felül 1000 tonna S 54-eg cementet gyártanak le, ezt jelentősen túlszárnyalták, féléves szántén 3615 tonnla cementet gyártottak. Vállalást tettek ugyanakkor arra is, hogy sem a béralapnál, sem az átlagbéreknél túllépés nem lesz —> mindkét követelménynek egy« aránt eleget tettek. Bányai István Bélapátfalván: becsülendő eredmények 1 A Bélapátfalvi Cement- és Mészüzeni dolgozói az 1962, évi munkaversenyben 3 millió a szőlők szerelmese. A gondolat, az ő aggodalma azonban sokat foglalkoztatott már, s feltettem a kérdést: vajon a mi parasztfiataljaink tényleg cserbenhagyták a szöSZAE'Ű MIKLÓS gyöngyöshalászi szakmunkás tétben. Ma js pontosan előttem Van szikár, vékony termete, csontos arca, amelyből, mint Világító bogarak, tűntek elő szemei, Beszélgettünk. És hányszor Van úgy az ember, hogy egyik halászi idős gazdának: Nines' veszve semmi! Fiaik és unokáik! nem lettek hűtlenek a szőlőhöz. Követik az öregek nyorp\ dókáit. Követik, csak új módon, új módszerekkel, keve-] sebb verejtékkel. A szívük. BODA LAJOS Szolnok megyéből került az is-! kólába, ő már végzett, még--:* hozzá kitűnő eredménnyel (Kiss Béla rajzai) >: í nem hűlt ki, mert ők is, akár—; csak az ősök: a szőlő szerel-< mesei. | Szaiay István | 176 ezer forint értékű vállalást tettek. A dolgozók őszinte lelkesedésének, a VIII. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott széleskörű verseny sikerének tudható be az az eredmény, hogy hónapról hó** napra jelentős összegeket „faragnak” le vállalásukból. A Mészüzem dolgozói mindig is kitettieki magukért', eredményeik miatt szégyetnkeaniök nem kellett soha. Június hónap során villamosenergiából egy tonna mész előállításához a kelleténél 2,21 kxv-al használtak fet kevesebbet. De jól takarékoskodtak a fűtőanyaggal is: 1 kg égetett mészhez228 kalóriával használtak fel ke-, vesebbet, miint eredetileg vállalták. összes megtakarításuk értéke június hó során meg* haladta a 155 ezer forintot. A Cementiüzem munkáskollektívája is takarékos emberekből tevődik össze, eredményeik alig maradnak el a mészüzemiek sikered mögött: kalória és villamosén ergia megtakarításuk értéke 114 029 forint. Különösen a klinker- égetőket illeti az elismerés és a dicsérő szó, de éppúgy meg kell említeni a szén- és cementmolnárokat is. Természetesein nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a zsáküzem és a kőbánya eredményeit sem; a kőbányászok júniusiban 9578 forint értékű villamosenergiát takarítottak meg. A zsáküzem munkásai a tervezettnél 63 778 forint értékben takarítottak meg papírt a zsákok készítésénél. tam meg a választ. Akkor, amikor a domoszlói állami gazdaság csókási üzemegységében a fiatal szőlőmunkásokkal és szakmunkásokkal beszélgettem. Harmat Béla, Tompa Mária, Bódi Mária, Győri Tibor éppen a napokban jutottak túl a szakmunkás vizsgán, s jóformán meg se száradt még a tinta a bizonyítványukon, de máris a további jövőt tervezik. Technikum. Ez a következő lépés. Miért? Mert, mint mondják, „szeretik a szőlőt.” Igen. Szavukból kicsendül, hogy é pen úgy szeretik, mint apáik, csak éppen új módon, újfajta módszerekkel akarnak dolgozni. Mondjuk meg nyíltan: könnyebben, kevesebb erőfeszítéssel akarják nagyobb termésre bírni a tőkéket, gépek segítségével könnyíteni a munkát. A fiatal szakmunkások és szakmunkásjelöltek vezetője elmondta, hogy pontos, rendes munkát végeznek a fiatalok. Minden újfajta eljárást, újfajta módszert, kísérletet- az 6 közreműködésükkel végeznek, s a fiatalok igaz hívei, harcosai ennek az újnak. Bódi Mária, Harmat Béla, Győri Tibor éppen Gyöngyöshalászról valók. S most, a velük történt beszélgetés után, ha néhány esztendővel a beszélgetés után is, de elmondom — a gyöngyösbeszélgetés évekig él lelkében, míg a másikra talán napok múlva se emlékszik már. Nos, a beszélgetés is sokszor eszembe jutott az elmúlt évek során, s akár tízezer ember közül is ki tudnám választani ma is őt, akiről írok— Mi szeretjük a szőlőt, szerették apáink, nagyapáink is, de fiaink, unokáink már hűtlenek lettek a földhöz, a szőlőhöz is. Pedig a szőlő megkívánja, hogy benne éljen, benne lakjon az ember. A szőlőtőkék beszélni tudnak, csak érteni kell a szavukat. Elmondják, tessék csak elhinni ■ ■ • elmondják bánatukat, mikor mire van szükségük. Egyszer pusztító kártevőktől óvó per- metlére, máskor a leveleket összetartó rafiára, újra máskor kapára, izmos, erős karok, ra. Úgy bizony, kérem, szeretni kell a szőlőt... Ezeket mondta ott, akkor a délelőtti napsütésben ez a- ember, akit akkor bátorítar v gasztalni se tudtam, 1 magam is úgy érezter igazság van abban, amit ue szél. Bizony, még nevét i: e. f< lejtettem, s magamt emlegettem mind a mai HEGEDE MIKLÖS is Gyöngyöshalászról való ót és kihalnak azok az «rn.be- i ek, akik nemcsak kötelesség- ->61, de szenvedélyből is szeretik 3 szőlőt? A kérdésre a napokban k*pNéhiny évvel ezelőtt a gyöngyöshalászi szőlőkben egy idős emberrel hozott össze a sors. Kapanyélre támaszkodva, a nehéz munkától verejtékezve állt előttem a délelőtti napsüA szőlők szerelmesei
