Népújság, 1962. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-03 / 153. szám

1962. Július 3., kedd NÉPÚJSÁG 3 Újabb feladatok9 nagyobb lehetőségek gépiparunk előtt A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága kibővített ülésén tárgyalta a gépipar helyzetét és meghatá­rozta a gépipar fejlesztésének további feladatait. — Rosszul mennek a dolgok, mi történt, hogy a Központi Bizottság tűzte napirendre az iparág problémáit? Az aggályoskodóknak, a sut­togó bajkeverőknek üzenjük, hogy nem erről van szó. A párt felső fóruma, gazdaságelemző, szervező és ellenőrző feladatát gyakorolta, a jó gazda gondos­ságával, előrelátóan, szigorú bírálattal és építő szándékú előrelátással. A gépipar területén jól mer­nek a dolgok. A gépipar dolgo­zói a legutóbbi évékben telje­sítették a népgazdasági tervek­ben előírt számszerű feladatai­kat. A hároméves terv idősza­kában a gépipari vállalatok termelési értékét 62 százalék­kal, az exportot pedig 71 szá­zalékkal növelték, egyidejűleg sikeresen hozzákezdtek a gép­iparon belül az egyes ágazatok termelési arányának javításá­hoz és fejlesztéséhez. A máso­dik ötéves terv a gépipari ter­melés ágazati szerkezetének to­vábbi javításét irányozta elő és népgazdaságunk húszéves távlati fejlesztésében még to­vább nő a gépipar súlya.* A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium gépipara az utóbbi években jelentékenyen fejlő­dött, de nem használta ki tel­jesen lehetőségeit arra, hogy a kívánatos mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez, a népgazdaság tervszerű és állandó fejleszté­sét szolgáló feladatok végre­hajtáséhoz. A gépipar terme­lékenysége alacsony — állapít­ja meg a Központi Bizottság határozata. De ennek okait is meghatározza: a gépipar veze­tői a termelés ágazati szerke­zetét nem kielégítő ütemben alakítják át, lassú és nehézkes az áttérés, a sok szellemi mun­kát és magas szakképzettséget igénylő, de viszonylag csekély anyagértéket magában fogla­ló gyártmányok termelésére. Olyan termékeket kell előállí­tanunk — szorozatgyártással és termelékeny technológiával, amelyek iránt a szocialista or­szágokban is van igény és amelyekből a tőkés országok szükséglete is növekszik. A, munka termelékenységét kell növelni és a szakma min­den dolgozója helyesli a ■ Köz­ponti Bizottság határozatát, hogy korszerűsítsék a gyártás technikáját, széleskörűen al­kalmazzuk a termelékeny gyártási módszereket. Olyan gyártmányokat kell fejleszte­ni, amelyeknek gyártása össz­hangban van a termelés szer­kezetének kívánatos fejleszté­sével. Ügy gondoljuk, mindez érdeke a Szerszám- és Készü­lékgyárnak és a Finomszerel- vénygyárnak is. Ezekre az ösz- szefüggésekre gondoljanak az említett gyárak munkásai, ako- kor megértik az utóbbi időben tapasztalt és hallott célkitűzé­seket. Létesítsenek vidéken olyan üzemeket, amelyek korszerű híradástechnikai alkatrészeket gyártanak, alapozzák meg a félvezetők nagyüzemi termelé­sét. A lakosság számára készü­lő híradástechnikai cikkek, pl. televízió, rádió, magnetofon gyártását — a nemzetközi mun­kamegosztás alapján — korlá­tozzák néhány termékre. Szün­tessék meg a termékek több helyütt párhuzamosan folyó fejlesztését -s gyártását. Fon­tos határozatok születtek a műszeriparra, a szerszámgép- gyártásra vonatkozóan, és he­lyesbítették a dieselesítési programot. A technológia kor­szerűsítését és automatizálásit sürget a határozat, de csak ott, ahol ez gazdaságilag indokolt és ahol adottságaink megenge­dik ezt. Bátor kezdeményezésre, de józan megfontolásra, a gazda­ságosság elvének szigorú be­tartására utal a Központi Bi­zottság határozata. Bizonyára nem véletlen, hogy a gépipar helyzetével egyidejűleg tár­gyalták a Kölcsönös Gazdasá­gi Segtíség Tanácsában részt vevő országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek legutóbb Moszkvában megtar­tott tanácskozásáról szóló be­számolót. Nagy jelentőségű a szodialista országok közötti ki­alakult gazdasági együttműkö­dés és tartalékaink feltárásá­nál, lehetőségeink célszerű és gazdaságos meghatározásánál a vezetőknek népgazdasági, sőt nemzetközi szinten gondolkod­ni, dönteni és cselekedni. Ezt a gyakorlatot kell követni a lakosság választék igényéinek kielégítésénél (motorkerékpár, varrógép és különböző háztar­tási gépek), de akkor is, ami­kor a gépipar kutató és fej­lesztő intézeteinek feladatait határozzák meg. Javítani kell a szocialista tábor országai közötti munka- megosztást, meg kell találni a műszaki fejlesztés együttes meggyorsításának legalkalma­sabb módszereit. Eddig nem sikerült gazdaságos nagyságú sorozatokat elérni, korszerűség szempontjából több gyárt­mánynál lemaradtunk a nem­zetközi színvonaltól? Lehető­ségeink kedvezőbbekké vál­nak és előrehaladásunk meg­gyorsul, ha a KGST-országok- kal növeljük termelési kapcso­latainkat. A Központi Bizottság hatá­rozata kitér arra is, hogy a gépipari üziemek pártszerveze­tei tegyék a vállalat összes dolgozóinak ügyévé a műszaki színvonal emelését, a techno­lógia fejlesztését, a korszerűbb és gazdaságosabb termékek előállítását. A műszaki fejlesz­tés helyi lehetőségeinek feltá­rása, az újítómoagalom és a szocialista briigádmozgalom tö­rekvéseinek a vállalati, műsza­ki fejlesztési célokkal való összehangolása, a műszaki dol­gozók és a munkások közötti politikai felvilágosító és neve­lőmunka, a bátor kezdeménye­ző szellem kialakítása a helyi vezetők feladata és egyben az országos, iparági célkitűzések megvalósításának nélkülözhe­tetlen láncszeme. A helyi lehe­tőségek jobb kihasználásával, közös akarattal az új feladato­kat is sikeresen megoldhatjuk F. L. Tegnap kezdődött a megye könyvtárosainak nyári tanfolyama Tegnap délelőtt nyílt, meg a megye társadalmi munkás és tiszteletdíjas könyvtárosainak alapfokú tanfolyama az egri, Dobó István Gimnáziumban.1 A tanfolyamot a megyei könyvtár szervezte, s ezen nemcsak a megyei könyvtáro­sok vesznek részt, hanem az üzemek, szakszervezetek, a honvédségi alakulatok és az is­kolák könyvtárosai is. Az egyhetes tanfolyam első napján Dienes Tibor, a megyei tanács népművelési csoportve­zetője, a könyvtárnak a nép­művelési munkában betöltött szerepéről, Nagy Józsefné, a megyei könyvtár munkatársa pedig a könyvek beszerzéséről tartott előadást. Ma T. Péter Erzsébet, az Országos Mező- gazdasági Könyvtár munka­társa a mezőgazdasági iroda­lomról, Halmai Béláné és Nagy Józsefné, a megyei könyvtár munkatársai az ifjúsági és gyermekirodalomról, illetve a katalógusokról tartanak elő­adást. Holnap a tanfolyam részve­vői meglátogatják a gyöngyösi járási, valamint a gyöngyösha- iászi és recski községi könyv­tárakat. Csütörtökön az ideo­lógia és politikai irodalom népszerűsítése, az olvasótobor­zás és a könyvtári munka ad­minisztrációs problémái, vala­mint a könyvbarát-mozgalom kérdései szerepelnek a tanfo­lyam munkarendjén. Július 6-án, pénteken kerül sor a szerkesztő—könyvtáros találko­zóra, amelyen Nemes György, az Élet és Irodalom és Páldy Róbert, a Könyvtáros szerkesz­tője, valamint Garai Gábor költő beszélget a könyvtáro­sokkal. Július 7-én, szombaton fejeződik be a tanfolyam, amelynek utolsó előadását Rátkai István járási könyvtár- vezető tartja o könyvtári pro­paganda mániáiról. A tanfolyam hallgatói szep­temberben alapvizsgát tesznek. Konferencia a kongresszus előtt — Űj remény született, az emberiség eltörli a háborút, és az új világban, amely békét és függetlenséget biztosít mindem ki számára, csodálatos fejlődés lesz a jutalmunk — mondotta James Endicott a szombati országos békekonferencián, mikor a Béke-Világtanács üdvözletét tolmácsolta. Űj remény születette mert az emberiség már évek óta egyre hatékonyabban, erélyesebben szól bele a politikába•, amely nem a diplomaták játéka többé, hanem a közvélemény színe előtt folyik, történik, s egyre inkább a közvélemény megszabta irányvonalban. Él az új remény, hogy az emberi- ség végleg biztosítani tudja magának azt a szerepet, amelyet a vietnami és koreai fegyvernyugvás kivívásával megszerzett: a béke tántoríthatatlan, felelős vigyázójának szerepét. Új remény született, hogy a fegyver nélküli világ soha nem látott boldogságot biztosít — már a mi nemzedékünknek. Űj remény született, hogy Moszkvában a világ békeszerető emberei megtalálják a közös hangot: s ezt a hangot olyan erőssé transzformálja az egység, amely képes lesz „nem”-et kiáltani a kalandoroknak. Moszkvában ül össze a kongresszus, ahol megtörténik as első kísérlet: egy táborba tömöríteni a béke minden rendű és rangú hívét. A napokban tartják a „nemzeti" konferenciákat, ahol megválasztják a küldöttségeket, ahol kialakítják közös álláspontjukat a béke egy nemzethez tartozó harcosai, aminek hangot adnak majd a nagy tanácskozáson. A magyarországi békeharcosok seregszemléjét is megtartották szombaton este, a Parlamentben. Ezer ember ült a széksorokban, ahol máskor az ország sorsáról vitatkoznak a képviselők. Ezer küldött képviselte az ipart, a mezőgazdaságot, a kereskedelmet, a tudományt, * művészetet, a közigazgatást, a vallásokat, a megyéket — a bé­kére, leszerelésre vágyó tízmilliót. Tízmillió ember nevében tettek hitet a szónokok a leszerelés, a nukleáris kísérletek betiltása, a fegyverkezési verseny megszüntetése, a német bé-. keszerződés megkötése mellett. — Olyan követelései ezek * é- pünknek, amelyekkel egyetért a világ békeszeretö közvéle• ménye. Olyan követelések, amelyek alkalmasak arra, hogy egy-egy kalapácsütéssel hozzájáruljanak Moszkvában a moz­galom egységének kikovácsolásához. A békemozgalom a társadalom erőit tömöríti azokért a célokért, amelyeket minden humanista fenntartás nélkül el­fogadhat. Mindenkinek helye van ebben a milliárdos sereg­ben, aki lándzsát tör a békés egymás mellett élés mellett, aki felelősséget érez önmagáért, koráért, kortársaiért és a jövő­ért. — Ez a felelősségérzet anyagi erővé válhat, s képes arn, hogy előre lefújjon minden atomriadót. Magyarországon a kormány székhelyén tartották a béke híveinek konferenciáját, s a kormány képviselője is felszólalt a megbeszélésen. — Itt a békés célkitűzések a hivatalos kor­mánypolitika rangjára emelkedtek. A parlamenti konferencián megválasztották a moszkvai tanácskozás magyar küldötteit. A delegátusok a nemrég szü­letett új remények jegyében indulnak a szovjet fővárosba: hogy segítsenek valóra váltani a reményeket. MHS tartalékos tiszti találkozót rendeztek Hatvanban Az immár minden évben ha­gyományossá váló MHS tarta­lékos tiszti találkozót a napok­ban rendezték meg Hatvanban a tiszti klubban. A találkozó­nak az a célja, hogy a tartalé­kos állományban levő tisztek közös est keretében ismereked­jenek egymással. A hatvani ünnepi gyűlést Molnár Antal, a járási kiég. parancsnoka nyitotta meg. Ez­után Katona Béla MHS elnök- helyettes tolmácsolta a megyei elnökség üdvözletét, § megkö­szönte azoknak a tiszteknek a munkáját, akik segítették az ifjúság honvédelmi nevelését, kiképzését a hatvani járásban. Molnár Szilveszter politikai tiszt felszólalásában méltatta a találkozó jelentőségét. Szűcs Ferenc MHS járási elnök Műnk aver senyben a makiári tsz-ek . Maklároni a három termelő- szövetkezet a szocialista mun­kaversenyben váll váll mellett halad. Jól állnak a növény- ápolásban, a növénytermelési és kertészeti munkákkal is._ Ez elsősorban a jó együttműkö­désnek, a szervezőmunkának és a tsz-tagság közötti megér­tésnek köszönhető. A több száz hold rét szántó­földi takarmány, széna betaka­rítása mellett célul tűzték ki, hogy az aratásig minden ka­pásnövénynél elvégzik a má- sodkapálásh, tiszta területet hagynak hátra a nyári nagy betakarításig. Ez a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy a Béke Tsz-nél 242 kh, a Rákóczinál 296, az Üj Élet Tsz-nél pedig 340 katasztrális holdon kell el­végezni a növényápolást A kö­zd 900 hold kapásokból mint­egy 450 hold kukorica, 80 hold napraforgó és 85 hold cukor­répa van. A szocialista munkaverseny kibontakozásának dőzménye, hogy a tél folyamán politikai és szakmai oktatáson vett részt a tsz-tagok nagy része, s fel­ismerték, Hogy a verseny nem öncélú valami, meggyorsítja gazdasági megerősödésünket, ami rründannyiunk érdeke. A termelőszövetkezetünknél a verseny megkezdődött: a Bé­ke és a Rákóczi Tsz között párosverseny alakult, az Űj Életnél a szocialista brigád cím elnyeréséért versenyeznek a brigádok. Szarka István, Makiár Hasznos ajondók a mezőtárkányiaknak A Füzesabonyi Járási Ta­nács vb-titkára, Bocsi József, a napokban örömmel jelentet­te mezőtárkányi választóinak, hogy elkészült i. község villa­moshálózat-bővítési terve. A mezőtárkányiak külön örül­nek annak, hogy Gernl József, a Hazafias Népfront Heves me­gyei munkacsoportjának tagja, az, ÉMÁSZ mérnöke, társadal­mi munkában készítette d a tervet s ezzel több ezer forin­tot tudtak megtakarítani s még több helyre eljut a villany, mint azt korábban remélték. Cseh József Ne fogadj el édességet idegentől Angol film Sikerrel szerepelt a Cirknszhereegnő a nyíregyházi szabadtéri színpadon Az utóbbi napokban nem volt hiányunk bűnügyi filmekben, láthattunk néhányat. Ezt még­sem sorolhatjuk a többi — ha még oly színvonalasak vol­tak is — detektívhisíória közé. Nemcsak az különbözteti meg tőlük, hogy ebben a néző az első pillanattól tudja ki a bű­nös, a „játék” arra megy, hogy ezt bíróság előtt is bebizonyít­sák. A döntő különbség: a Ro­ger Garis — drámából írt film a bűn társadalmi gyökereit is felveti — elsősorban arról be­szél, hogy az ifjúság megron­tása (egy idős gyáros szemé­remsértő módon közeledik két kilencéves kislányhoz) szinte a rendszer asszisztenciájával, a bíróság mélységes közömbös­sége mellett történik. a rendező mélységesen huma­nista mondanivalóját: hogy tudniillik nem elég az igazsá­got tudni, ki is kell állni ér­te, harcolni kell azért, hogy érvényesülhessen, mert a hall­gatás cinkossá teszi az embert, bűnrészessé. — Ha az Older- berry-malom munkása gyerme­kével együtt eljön, a tárgya­lásra: az igazságszolgál tatásra kényszerített bíróság talán megfékezte volna a perverz gyárost. Ha két tanú beszél — gyermekekről van szó — any- nyira nyilvánvaló lett volna a bűn, hogy az esküdtek nem tudták volna elszabotálni az ítéletét, minden ügyvédi csű- rés-csavarás ellenére sem. A tragédia, amelyet a mezte- len-táncoltatás csak sejtetett, S amelynek előszele már több­ször végigsöpört a városon, még Carterék elköltözése előtt bekövetkezik. Az öreg kéjenc „ártatlan” szórakozása gyilkos perverzitásba torkollik, amikor erre alkalom adódik. Az pe­dig nem várat magára sokáig. Az erdőben találkozik a két lánnyal, s üldözi őket. Jean megmenekül, de Lucille hol­tan marad a „tett színhelyén”, — Szirénázó mentőautók, ren­dőrkocsik robognak. Vétkesek és áldozatok szállniák ki az autókból: szirénazúgás a‘ film fináléja is. Az operatőr (Len Harris) lencséje elkerüli a szájbarágó moralizálást, nem mutat semmit a gyermekét el­vesztő család gyászából, lelki vívódásaiból. Ezt az a jelenet pótolja (inkább helyettesíti), amelyben Carter átadja gyer­mekét feleségének, Jeant, aki csak megijedt, de sikerült el­menekülnie. A rendező (Cyril Frankel) dürrematti légkört teremtett a filmen. Biztos kézzel mozgatta a nem mindennapi dráma sze­replőit, akik közül a Clarence Olderberryt alakító Felix Aym* ler nyújtott emlékezetes tel­jesítményt. ;i Krajczár Imre A történet egy kanadai kis­városban játszódik, de mint az alkotók megjegyzik: megtör­ténhetett volna bárhol. Minde­nütt előfordulhatott volna, ahol egy beteges hajlamú gyá­rost — a város első emberét — hagyják szabadon garázdál­kodni, s nemcsak börtönrács mögé nem ültetik, de még a zárt gyógyintézetet is elhagy­hatja, mikor neki tetszik. Min­denütt megtörténhetett volna, ahol a beteg gonosztevő csa­ládja kezében tartja az egész várost: részvényeivel. — Te­hát bárhol, ahol a pénz kis­királyai mondják ki az utolsó szót: Kanadától Norvégiáig és Tűzföldig. Két kislány, az újonnan ki­nevezett iskolaigazgató kilenc­éves Jeanja és az Olderberry részvényes malmában dolgozó munkás Lucilleje, kisebb nya­lánkságok, édességek reményé­ben felmennek az öreg ideg­beteg, szörnyű arcú Olderber- ryhez, aki meztelenül táncol­tatja őket. Noha „nem törté­nik semmi”, az eset gyötrő nyomokat hagy a kis Jeanban, aki éjszaka is rémképeket lát. Szülei az ismerősök tanácsai ellenére a rendőrséghez, s a bírósághoz fordulnak. A per nem hozza meg a kí­vánt eredményt, mert a „társ­áldozat”, Lucille szülei nem hajlandók tanúskodni — félt­ve az apa egzisztenciáját. A tárgyalásom nemcsak a vádat ejtik el, hanem „tisztára” mos­sák a család meghurcolt hírne­vét is. Carter igazgatóék, lát­va, hogy az egész város (emlé­kezzünk csak az első monda­tokra: bárhol játszódhatott volna a film...) az Olderber- ryk kezében van, el akarnak költözni. — Ha a film itt befe­jeződik is: az alkotók megtet­ték volna a magukét, bemu­tatva azt, hogy az igazság vagy keresztre feszíttetik, vagy el­menekül. De ez elsikkasztotta, elhallgatta volna az írók és a nyíregyháziak, amikor Kana­las László, Fekete Alajos, Szta-' nics Ibolya, Mátyus Emília já­tékát kellett tapssal jutalmaz­ni. ! A jó képességű tánckar min-' den tagja megérdemelten ara-! tott sikert, számaikat többször-; vissza tapsolta a közönség, a’ három cári tiszt — Horváth', Ottó, Szilágyi István és Dánffy, Sándor — sokszor megnevet-; tette a közönséget. Mindenesetre a dermesztőén' hideg estében lejátszott elő-i adás után fáradtan, de a siker! kellemes érzésével értek haza! az egri Gárdonyi Géza Színház! művészei a még hidegebb haj-; nali órákban. Fárasztó volt azi út, nehéz körülményeket te-| remtett a 10 fokra hült leve-; gö a lenge ruhákba öltözött ■ énekeseknek, táncosoknak, de! megérte, a színháznak komoly! bevétele, a művészeknek jó; híre lett Nyíregyházán. ! (á) majd éjszaka fenyegetésére sem. Éjfél lett, mire legördült illetve mire kigyulladt a fény­függöny, az utolsó, és kialud­tak a reflektorok. Hazafelé jövet elgondolkoz­tam azon, hogy első látásra úgy festett a dolog, mintha a nyíregyháziak ■ ki lennének éhezve a szánházi előadásra, de aztán kiderült, hogy nincs igazam, mert a városban rend­szeres színházi előadások foly­nak, most is a Székelyfonót várják, Debrecenből. Egysze­rűen az a magyarázata, hogy a nyíregyháziak szeretik a szín­házi előadást, és hálás közön­ségei egy-egy produkciónak. Különösen sok tapsot kapott ezen az estén a kedves megje­lenésű Barthay Gabriella és Csizmadia László vendégművé­szek mellett a kitűnő hangú, bájos Büros Gyöngyi és part­nere, a természetes humorú Fonyó István. Nem fukarkod­tak az elismeréssel akkor sem Vasárnap délben, amikor útra keltem a színház társula­tával, hogy magam is megnéz­zem a nyíregyházi vendésze- replésuket, én sem gondoltam, hogy — nem jut hely a néző­téren. Mert így jártam, pedig a több mint ezer személyes szabadtéri színpad a kezdés idején már eléggé „hűtött” volt. Nyolc órát ütött a nyír­egyházi nagytemplom harang­ja, de az előadást még mindig nem lehetett megkezdeni, any- nyian akartak bejönni, holott már a pótszékek (egyszer any- nyi), meg az összes állóhely is elkelt. Az átjárókban, a kerí­tésnél, mindenütt várakozás- teljes közönség ült, s amikor felhangzott a nyitány a jól koreografált pantomimmal, már egy gombostűt sem lehe­tett volna beszúrni a tömeg közé. Több mint ezerhárom­száz ember nézte végig a sok­szor vastapssal' jutalmazott előadást, és senki sem mozdult az egyre hűvösebbé váló este,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom