Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

1982. június 17., vasárnap

NÉPÜJSAG

3

Szélesre tárt kapuk előtt

Kevés beszédű emberek a bányászok, inkább a tettek emberei ők. Helyettük most a tények, az adatok beszéljenek.

A petőfibányai altáró Bata Ferenc vezette szocialista brigádja úgy döntött, hogy ők nem várnak senkire és semmire. A párt VIII. kongresszusa közeledik, a termelésben meg zökkenők vannak. A hibákat ki kell javítaná, a bajokat meg kell szüntetni. Így illik, ezit diktálja a becsület. Egy dekával se kell több szenet felküldeni, mint amennyit a tervben meghatároztak. De az meglegyen., pontosan és egyenletesen. És a minőség? Az elsőrendű követelmény. Ezért a kongresszusi verseny- vállalásba bevették, hogy a megengedett meddőmennyiséget két százalékkal csökkentik. Csökkenteni kell a bá- nyala-f elhasználást', ebben megegyeztek. De mennyivel lehet és hogyan? Másfél százalékkal, és az omlásból való ki- s>zedéssel — így szól a vállalás. A bányafánál is drágább az emberi élet. Rövid tanácskozás és papírra került: „A Bata-brigád 20,3-ról 18-ra csökkenti a baleseti gyakoriságot.”

Másfél százaléktól hárommillió forintig

A jobb minőség,, a termelékenység növelése, a bányafa-, széldeszka-, energia- és robbanóan yag-megtakarítás szerepel Opákai János, Terényi Mihály csapatának versenyvállalásában is. És vállalásit tettek a többiek^ az altáró legjobb brigádjai. A másfél százalékokat, a köbmétereket és a folyómétereiket ösz- szegeziték. 1388 köbméter bányafa, több mint 157 ezer folyóméter széldeszka-, és egyéb anyag megtakarítását vállalták az altáró bányászai. Mindez közel hárommillió forint! De Petőfibányán egyelőbe rosszul állnak a teljesítéssel. Sok brigád túllépi a bányafa-, szél- deszka-f elhasznál ást, és sok villamosáramot fogyasztanak.

R minőségért és az önköltségért

Morvái Lászlót, a tröszt pártbizottságának titkárát elmélyült, nagy munkában találtuk.

— Termelési tanácskozások, röpgyülések és bri gádértakezletek voltak a munkahelyeken. Ennek tapasztalatai és az előttünk álló feladatok mérlegelése alapján pártbizottságunk mozgalmi intézkedési tervet dolgoz ki, a kongresszusi munkaverseny célkitűzéseinek megvalósítására. Sok jó kezdeményezés született mostanában az üzemekben, ezt kell összefogni, még tudatosabban az alapvető feladatot: a terv minőségi mutatóinak maradéktalan teljesítésére irányítani. Mindenekelőtt tovább kell szélesíteni a kongresszusi munkaversenyt. A párt- és tömegszervezetek . mindent megtesznek, hogy a munkások vállalásaikat teljesíthessék. El kell érnünk, hogy a szocialista brigádok mellett minden csapat, minden ember ismerje feladatát, világosan lássa, hogy milyen feladat esik rá a tervből. Ha ezt elérjük, akkor a mi bányászaink nem maradnak adósok az ígéretekkel. Nagy szükség van a műszaki vezetők, a párt- és tömegszervezetek segítségére, hiszen május elején termelési tervünk megváltozott. Kevesebbet, de jobban és olcsóbban kell termelnünk. Erre irányuljon a munkások kongresszusi vállalása, s az ilyen kezdeményezéseket ösztönözzék, segítsék a műszakiak. A Mátravidóki Erőműnek legalább 1620 kalóriás szenet kell adnunk, tröszti szinten pedig az 1736 kalóriát kell tartani. Közel hét százalékkal növelni kell a termelékenységet, jobban kell takarékoskodni gz anyaggal.

Hogyan? A most készülő intézkedési terv utal erre. Javítani kell az üzemi agitációt, hogy a munkahelyeken nagyobb gondot fordítsanak a réselésre és a meddő válogatására. Az időkiesések nem csökkentek a kívánt mértékben, sőt egyes helyeken tavaly óta alig értek el valamelyes eredményt. Mélyművelésben és külfejtésben emelni kell a technikai színvonalat. Kevés a munkás újító. Ki merné állítani, hogy törvényszerű és megengedhető az anyagra, a

robbantásra való hosszas várakozás és vajon nem lehetne több bányafát visszarabolni?

Műszakilag megalapozott vállalások — nagyobb eredmények

Az első negyedévben 25 százalékos volt az energiatúlfogyasztás. Ha a gépek üresjáratát csökkentenék és mindig a helyes kábelmetszetet alkalmaznák, csúcsidőkben az F—4-es gépek üzemelését észszerűbben szerveznék, sokkal kedvezőbben alakult volna az anyagtakarékosság. íme, mi- lyes széles körű műszaki feladatok! Erre tegyenek kongresszusi versenyfelajánlásokat a műszakiak és teremtsék meg a munkások vállalásainak szükséges előfeltételeit, hogy a kezdeti sikerek után újabb vállalások és még nagyobb eredmények szülessenek.

A sokasodó feladatok megkövetelik, hogy a munkahelyekre bontsák le a feladatokat, termelési egységenként kell elemezni az elvégzett, a soronkövetkező és a későbbi munkát. Nem elegendő a beszámoltatás és a jelentés. Helyeseljük azt a kezdeményezést, hogy a pártcsoportvezető, a szakszervezeti bizalmi és a frontmester havonta — vagy szükség esetén gyakrabban is — bent a munkahelyen beszélje meg a munkát és a problémákat a helyszínen vitassák meg a brigádokkal.

Sok bátor kezdeményezés született a kongresszusi verseny során Petőfibányán és a tröszt területén, ötvenöt brigád 1360 embere küzd a megtisztelő szocialista brigád címért, több mint nyolcszazan elnyerték a szocialista brigád címet és oklevelet. Szélesre tárt kapuk előtt állunk, de új életünk formálásáról, mindnyájunk boldogulásáról van szó, s ez nem lehet csak az élenjárók ügye. Szélesíteni, tartalmában mélyíteni, eredményeiben meg kell sokszorozni a kongresszusi munkaverseny lendületét, hogy egyenletes, nagy léptekkel haladjunk előre.

Dr. Fazekas László

Georgi Dimitrovra emlékezünk

... s az amerikai lapok egyre gyakrabban hangoztatják: az USÁ-ban ma nem kapitalizmus van, hanem ,,professzorizmus”, ugyanis a tudományos élet kiválóságait egyre nagyobb számban alkalmazzák a politikában, s a fontosabb kormányhivatalok mellett professzorokból álló „gondolatgyárak’’ működnek. — Ezek Kennedy tanácsadó- f szervei.

Az eddig megfogadott tanácsok ugyan nem váltak a kormányzat dicsőségére, s nem cáfolnak rá a rablókapitalizmusról eddig kialakult fogalmainkra! — zár

Erőmű a víz alatt

Egészen újszerű erőmű épül a Szovjetunióban, nem mesz- sze Cserepovec városától.

Az erőmű épületét magában a duzzasztóban helyezik el, mégpedig a tároló medencébe süllyesztve. A generátort és a turbinákat is a víz alatt helyezik el. A gépteremben csupán mechanikus segédeszközök, különböző készülékek és műszerek találhatók. A főépület alapzatát a folyó medrébe ágyazták be.

A bolgár és nemzetközi munkásmozgalom kimagasló vezetője, 80 évvel ezelőtt született. Ezen az évfordulón emlékezünk a párt kiváló harcosára, aki egész életét a bolgár és nemzetközi munkásmozgalom ügyének szentelte. Már 1902-ben tagja a Bolgár Szociáldemokrata Pártnak, s részt vesz a forradalmi marxista párt létrehozásában. Fiatal éveiben már a párt Központi Bizottságának tagja, majd a forradalmi szakszervezetek titkára. Bátor elszántsággal vezeti a bolgár dolgozók különböző megmozdulásait, közte az 1923-as szeptemberi felkelést, amelynek leverése után emigrációba kényszerült, s távollétében halálra ítélték.

Dimitrov az üldöztetések, a halálos ítélet ellenére is tovább folytatta hősies küzdelmét és nagy érdemeket szerzett a III. Intemacionálé végrehajtó bizottságában végzett munkájával.

Nemsokára az egész világ felfigyel rá, amikor a német fasiszták a Reichstag épületének felgyújtásával vádolják, s a nevezetes lipcsei perben Dimitrov leleplezte a vád hamisságát és feltárta a német fasizmus imperialista, népellenes jellegét. Elvi meghatározásai, amelyet a fasizmusról alkotott, ma is mérvadóak és sokat segítenek abban, hogy világszerte felismerjék a fasizmus jellegét, igazi arcát.

Dimitrov akkor a nemzetközi munkásszolidaritás és ft Szovjetunió segítségével került ki a fasiszták börtönéből, s tovább folytatta harcát ft nemzetközi munkásmozgalom fellendítéséért. A második világháború közeledtével drámai felhívással fordult a világ népeihez, bizonyítva a munkás egységfront és a népfront szükségességét a fasizmus és a háború ellen.

A megszálló német csapatok kiűzése után visszatért Bulgáriába, ahol a miniszter- tanács elnöke és a Bolgár Kommunista Párt főtitkára lett, s tevékenységét ettől az időtől kezdve a szocializmus építésének szervezése jelentette, amelyet 1949. július 2-án bekövetkezett halála szakított félbe.

A munkásosztály nagy fiára, a nemzetközi munkásmozgalom áldozatos harcosára emlékezik most az utókor hálájával, születésének 80. évfordulóján.

K. E,

Ahogyan as újságíró látta:

Mezőgazdasági Hírek a pétervásári járásból . . .

Ötletes kezdeményezés alapján a Pétervásári Járási Tanács vb mezőgazdasági osztálya hetenként versenyhíradót sokszorosított, amelyet eljuttatnak a járás minden községébe, termelőszövetkezetébe. Hadd lássák mindenütt — úgymond — mire haladt a járás hét nap alatt, mi az, amit jól végeztek a termelőszövetkezetek, mi az, amire egy kicsit „rá kell kapcsolni”.

Magunk is a legutóbbi értékelés alapján mértük fel a növényápolási munkák helyzetét, s a kép, amit kaptunk, megfelel a várakozásnak.

A járásban ez év tavaszán olyan nagy lendülettel indult be a vetés, amilyet eddig még nem tapasztaltak. Szépen halad a növényápolás is. Az értékelés szerint a burgonya első kapálásával teljesen végeztek.

A kukorica első kapálása hasonlóképpen jól halad. Nyolc község, közöttük Bükk- szenterzsébet, Egerbocs, Erdőkövesd, Hevesaranyos végzett már ezzel a munkával. Bo- donyban, Bükkszéken és Mát- raballán meg alig van néhány holdnyi kapálatlan terület.

A cukorrépa és a mák egyelését, sarabolását egyöntetűen mindenütt elvégezték, s a cukorrépa első mélykapálása.is jól halad.

Ugyancsak örvendetes, hogy az állatállomány megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányának készletezéséről is gondoskodnak a járásban, az adottságokhoz mérten a lehető legjobb módon. Így a lucerna első kaszálását egy község kivételével, gyűjtését öt termelőszövetkezet kivételével befejezték, a behordás elvégzését pedig tizenkét helyről jelentették. Ezt a munkát viszont gyorsítani kell!

A jelenlegi feladatok közé tartozik a szarvaskerep, az őszi takarmánykeverék és a réti széna kaszálása is. E téren ugyan még nem lehet sok kiváló eredményről beszélni,

mégis biztató, hogy ott, ahol mindinkább növekszik, jobbá válik az állatállomány, sietnek a kaszálással. így Bátorban, Bodonyban, Sírokon, Szajlán és Szentdomonkoson be Is fejezték a szarvaskerep kaszálását, Bükkszéken, Bodonyban, s Hevesaranyoson meg az őszi takarmánykeverék vágását is.

Az a tény, hogy ebben az évben jobban megy a munka a termelőszövetkezetekben* mint korábban, nem azt jelenti, hogy nincs is gond, bajs amin segíteni kellene. Problémának mindjárt ott van az egyik legnagyobb — s ez elveszi sok tsz-tag kedvét a a munkától —, hogy néhány helyen a termelőszövetkezetek még mindig Aem adták ki teljes egészében a tagság elmúlt évi járandóságát. Tarnalele- szen a tagok nem kapták meg például a fajárandóságukat. Ezen és a hasonló bajokon sürgősen kell segíteni!

(W. L.)

Múltjuk

Valóságos kis paradicsom ígérkezik az egri Petőfi utca kellő közepén, ahol hatvannégy kislány, kisfiú talál otthonra, s mind olyanok, akiket elhagytak, akik nem kellettek a családi fészekben, vagy olyan körülmények között éltek, hogy onnan ki kellett emelni őket.

Azért csak „ígérkezik” ez a szép kis világ, mert, bár az épület teljes egészében készen van, s el is foglalta a 10 csecsemő és a 21, 1—3 éves korú gyermek, de az építők még nem költöztek el, ezért az alsó teraszt például még nem lehet használni, s az udvar is inkább hasonlít bombasérült ház udvarára, mint gyermekjátszótérhez.

Ezek nélkül a külsőségek nélkül azonban mindennél többet ér az, hogy a gyermekek otthona megnyílt, hogy tiszta, ízléses, ruhácskákban, gondos felügyelet mellett töltik napjaikat. Az a szándékom, hogy bemutassam ezt az új egészségügyi létesítményt, amely ugyan nem a nagyközösségé, de azoké a megyében árván, vagy elhagyatottan maradt kicsiké, akik itt kezdik meg életüket. Állami gondozottak valamennyien, de alig nyűt meg az otthon, egyik-másiknak már „kérője” is akadt. Az otthon azonban nagyon megnézi, hová akarják örökbe az apró emberkéket. mert itt nemcsak a teljes ellátásuk, a bőséges étkezésük és a szakszerű nevelésük van biztosítva, hanem szeret» gondossággal foglalkozik velük mindenki.

V Szabó Tibor gondnok a szobájában ül és a végeláthatatnincs, csak jövőjük

lan rubrikák fölé hajol. Megkérem, hogy kísérjen végig az épületen, mondjon el néhány dolgot a napok menetéről, s aztán fehér köpenyt" kapok és megkezdjük a sétánkat.

Az alsó és felső épületrészt a a lépcsőház osztja két részre. A földszinten jobbra nyíló folyosón van a konyha, a raktár, a tejkonyha. Ezt a részt forró égövnek nevezném és nagyon csodálkozom például azon hogy a hatalmas tűzhellyel megtöltött konyhában sem hőelszívó berendezés, de még csak egy árva szál ventillátor sincs.

A folyosó másik szárnyában szobácskák és a személyzeti eblédlö, fürdő és öltöző nyert elhelyezést. Vacsoraidő van, a konyha felől illatok terjengnek, van is miből, mert a finom zöldborsó-főzeléket és a fasíro- zottat perceken belül hatalmas étvággyal fogyasztják a kicsik.

Későn sötétedik, van bőven idő a játékra. A legkisebbek, az egy éven aluliak, hófehér rácsos ágyacskájukban játszadoznak a gumibabákkal, s kíváncsian nézegetik a látogatót. Csodálatosan szép kislánnyal találom szemben magam az egyik szobában. Fürtös haj koronázza a hosszú szempillákkal árnyalt szemű, cseresznye szájú, fitos orrocskás arcot. Sok szép gyereket láttam már, de ez Tizian ecsetjére kívánkozik. S mintha tudták volna névadásakor, hogy milyen lesz, a neve: Tünde.

Nem tudom megállni, hogy arra ne gondoljak, miért hagyta el ezt a kicsit az anyja? De

múltjuk el van temetve, ide tiszta lappal érkeznek, s ezután már csak az otthon gyermekei, akiket féltő szeretettel nevelnek.

A késői nap sugarai bevilágítják a játszóterem minden zugát. Amint beléptem, egy három év körüli fiúcska rohan felém és lehúz magához, kapaszkodik az ölembe.

— Néni! Nénike! Néni? — kiáltja és olyan szorosan átöleli a nyakam, hogy mozdulni se tudok. A többiek apróbbak, mint az én ki$ Kálmán barátom, de ők is egyre- másra totyognak körém és a gondnok köré, és mind kapaszkodik. A gondozónő egymás után veszi karjára őket, és akkor olyan boldogok. A kisgyermek ösztönös szeretet- vágya nyilvánul meg minden mozdulatukból, s hogy nem jöttem el szívet szorító bánattal, az azért van, mert itt any- nyi, de annyi szeretettel veszik körül őket, hogy nincs miért keseregni sorsuk ilyen fordulásán.

Aztán visszakanyarodunk a gondnok szobájába és néhány prózai dologról beszélgetünk. Még nincs teljes létszám, hiszen csak hétfőn nyílt az intézet. Ha teljes lesz a létszám, akkor 64 gyermek — hároméves korig — és nyolc anya számára biztosított a kényelem és ellátás. Tizenkilenc jól képzett gyérmekápoló és gondozónő három váltásban látja el a kicsiket, s az orvosi felVeressné azt sem tudja, melyiket vegye a karjára.

ügyelet is a legjobb kezekben van, hiszen az intézet igazgatója dr. Pálffy Erzsébet gyermekorvos lett.

Lenn a mosodában állandóan műszak van. Kell is, mert a kicsik nem nagyon tudnak vigyázni még a ruhácskájukra! Meg hát — tisztesség ne essék — a rengeteg pelenka nem várhat! — Ha teljes lesz a létszám, napi kétezer pelenkát kell a mosodának kimosnia — mondja Szabó Tibor.

Hát. igen. Ez hozzátartozik ahhoz, hogy ebben a szép, nagy gonddal megindított intézetben olyan nevelésben részesítsék a gyermekeket, hogyha akadnak gyermektelen házaspárok, akik szívesen adnak otthont egy kis jövevénynek, kicsi életük kezdetétől fogva, meglássák rajtuk a „gyerekszoba”. Múltjuk nincs, az otthon azt mélyen eltemette, itt csak szőke és barna, kék és fekete szemű kislányok, kisfiúk vannak, akik boldogok ugyan öntudatlan gyermekségükben, de szomjazzák a szereteted s mind azt szeretné, amit a mi gyermekeink, hogy -egy apa és anya csak őket

(Foto: KISS BÉLA)

szeresse! Előttük a jövő, körülöttük a gondosság, és mellettük a szerető nővérek, akik megtörlik az orrocskákat, mesélnek á kicsiknek és álomba ringatják az apróságokat, akik betakarják az éjszakában takaróját lerúgó kisfiút, akik szalagot kötnek a kislányok hajába, és ölbe veszik őket; ha valamitől megijednek.

Sem sajnálni nem kell őket; sem félteni. Szeretetben nevelkednek, s az élet még nagyon sok szépet tartogat számukra!

Cs. Adám Éva