Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-30 / 151. szám

1962. június 30., szombat NÉPÚJSÁG 5 Uernyóinvázió Madridban A madridi lakosság már szinte fél az esti szürkülettől, mert ilyenkor elárasztja a vá­rost a „hemyóhadsereg”. Mint a „Ya” nevű madridi reggeli lap írja, a Madrídot „ostromló” hernyóknak, úgy látszik, „kiváló stratégáik” le­hetnek. A sereg ugyanis a ka­tonai tudományok szabályai szerint mozog: a napvilágnál a hernyók megbújnak a város környéki bokrokban, éjszaka azonban feltartóztathatatlanul elárasztják a külvárosi háza­kat. A madridi tűzoltóság már megpróbálta forró olajjal el­pusztítani őket, de noha mil­liószám pusztultak el, soraikat mindig újabb és újabb hei-- nyókkal töltötték fel. Becslések szerint a rovarok száma több milliárdra tehető. A spanyol mezőgazdasági minisztérium most a levegőből szándékszik irtóháborút kezdeni a hernyók ellen. ———rnmm Újfajta bőrbetegség Egy Edinburgban megjelenő orvosi folyóirat közölte egy bőrgyógyász cikkét, aki fur­csa vörös foltot figyelt meg egyik női betege hátán. Az or­vos szerint eddig ismeretlen bőrbetegségről van szó. A beteg férje elolvasta a cikket, majd a következő le­velet írta a folyóirat szerkesz­tőségébe: „A doktor úr téved, mert ez a betegség nagyon is közismert: féltékenységnek hív­ják. A feleségem ugyanis éj­szakánként lakásunk kulcsán alszik, nehogy míg ő pihen, én elhagyhassam a lakájt." Harminc év a pult mögött A PULTHOZ LÉPEK, ö ud­varias mosollyal üdvözöl, majd érdeklődik, mivel lehet­ne szolgálatomra. A szemével közben már int á másik eladó­nak, hogy mögöttem is vára­kozik egy vendég. A fiú meg­érti a pillantást és már ugrik is, hogy kiszolgáljon, én pedig közlöm vele jövetelem célját: egy kis beszélgetésre jöttem. Meglepődik, hiszen ilyesmit nemigen kívánnak tőle a ve­vők. Lehet, hogy szívesebben venné, ha motorkerékpárt, vagy televíziót vásárolnék. Am • tekintete és hangja továbbra is szívélyes marad: „kérem, tessék.” Az üzlet egyik sarkában hú­zódunk meg Kálmán Lajos he­vesi vasboltvezetővel. Szeret­ném, ha mondana valamit ma­gáról és kezdő éveiről. — Nagyon messze kell kez­denem — mondja. -— 1931-ben, több mint három évtizede kezdtem a szakmát tanulni. — A pályafutásom egy kis dunántúli faluban, a nagylózsi „Hangya” szövetkezetnél kez­dődött. Apám inasnak adott, mert mindig az volt a vá­gyam, hogy kereskedő legyek. Nagy forgalmú üzlet volt, sok eikket tartottak, a menyasszo­nyi fátyoltól egészen a kopor- Bószegig. Itt szabadultam fel... — Inasévei után is ott ma­radt az üzletben? — Nem sokáig, meart a szü­lőfalumba, Ebergőcre vittek boltvezetőnek. Egy szép napon eljöttek értem, hogy menjek haza, mert boltosra van szük­ségük. — Ilyen fiatalon nem félt a nagy üzlet vezetésétől? — Leltárhiányom, mióta Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Benes Gabriella, Ba­kos Attila, Drabos Éva Mária, Ke­resi László, Sziráki Mária, Farkas Zoltán, Molnár Judit, Luda Erika, Benei Rozália, Hangodi Mihály, (Balázs Lajos, Gál Katalin, Urbán ‘Gabriella. . Meghaltak: Tatár László, Nyeste *ÍFózsefné . ^Farkas Anna). I boltvezető vagyok, még nem volt... — Katonaidőm letölté­se után elkerültem otthonról, másik boltba helyeztek. Akikor jöttem erre a vidékre, Nógrád megyébe, Erdőkürtre ... BESZÉL. Hangja nyomán megelevenedik a kis falu sza- tócsboltja. majd később a he­vesi üzlet. Itt ismerkedett meg egy lánnyal, akit feleségűi vett, és így került Hevesre, a megye egyik legnagyobb szö­vetkezeti boltjába. Itt dolgo­zott addig, amíg az egyesülés után a bolttal együtt átvette a földművesszövetkezetet. — Hány tanulót nevelt a há­rom évtizedben? — Nagyon sokat, talán negyvenet is. — Mi a tapasztalata, ők is megálltak helyüket a munká­ban? — Van közöttük mindenféle, olyan is, aki itt hagyta ezt a szakmát. Mégis, úgy látom, hogy legtöbbjük jó boltos lett! Szeretik, a vevőkel. az üzletet. — Három évtizedes munká­jáért kapott-e elismerést, vagy kitüntetést? — Amióta a földművesszö­vetkezetben dolgozom, különö­sen megbecsülnek. Sok okleve­let és 'jutalmat kaptam már. Háromszor lettem kiváló dol­gozó, és egyszer a szakma ki­váló dolgozója kitüntetést is megkaptam. A múlt évben is­mét kitüntetett a SZÖVOSZ, kiváló földművesszövetkezeti dolgozó jelvénnyel és pénzjuta­lomban is részesültem. — Most milyen eredménye­ket érnek el Itt a vas-szaküz- letben? — EZ ÉV ELEJÉN szocia­lista brigádot alakítottunk a bolt dolgozóiból. Tizenegy pontból álló vállalást tettünk, amelynek nagyobb részét már eddig teljesítettük. Szabó Lajos A Füzesabonyi Gépállomás is felkészült az aratásra SZŰKÜLŐ búzatáblákat rin­gat a nyári szél a füzesabonyi határban. Né­hány nap csupán és beérik a gabona, kezdődhet a nyár egyik legnagyobb munkája, az aratás. Idejében és jól felké­szültek már erre a füzesabo­nyi járás termelőszövetkezetei, de a munka sikere nem csupán rajtuk, hanem a. gépállomások traktorosain is múlik. Éppen ezért kerestük fel a Füzesabo­nyi Gépállomás főmérnökét, ßarköczi Györgyöt, hogy meg­kérdezzük, hogyan készültek fel az aratásra. A válasz során megtudjuk, hogy a Füzesabonyi Gépállo­más körzetében 14 és fél ezer hold gabona vár gépi aratásra, és a feladat nagyságához mér­ten, a gépállomás dolgozói igen komolyan vették a felké­szülést. A gépszemle alkalmá­ból tapasztalt kisebb hibákat is kijavították már és így most, 23 kombájn, 12 aratógép és 9 rendvágógép áll készen a nagy munkák végzésére. Nemrég ér­kezett három új SZK 3-as szovjet kombájn, amelyek már üzemkész állapotban várják a munkák kezdetét A gépállomás vezetői gon­doskodtak a kombájnvezetők Három traktor kora reggeltől késő estig vontatta a fűkaszát a tiszanánai Lenin Termelőszövetkezetben. és segédvezetők megfelelő képzéséről, és ezért ötnapos oktatásban részesítették őket a nagy munkák kezdete előtt, amelynek keretében a gépápo­lás, karbantartás és a szaksze­rű üzemeltetés legfontosabb kérdéseiről hallottak a rész­vevők. Külön kell szólni ar­ról is, hogy az idén ismét munkaverseny indult a legjobb kombájnvezetók között. A gépállomás kilenc brigádja kö­zül két brigád dolgozik a szo­cialista brigád cím elnyeré­séért, és ezeknek a kombájno- sai jártak az élen. Példájukat követve minden kombájnos vállalta az 500 katasztrális hold levágását. Versenyük minden bizonnyal jó eredmé­nyeket hoz majd, hiszen több olyan kiváló kombájnvezető­jük van, akik jó szakmai gya­korlattal, több éves tapaszta­lattal rendelkeznek. Ezek kö­zé tartozik Ferenc Béla, Mo- rancsik Lajos, Szabó Antali Veres Vendel, Forgács Pál és még több társuk, akiknek munkájára most is biztos le­het számítani. | A GÉPÁLLOMÁS | tógépek elosztásánál arra töre­kedtek, hogy elsősorban a munkaerő-problémával küzdő termelőszövetkezeteket lássák el gépekkel. Segítséget adnak sősorban a káli Tamamente, a kápolnai Alkotmány, a két szi- halmi és a feldebrői Rákóczi termelőszövetkezetek tagságá­nak. Nemcsak az aratáshoz, hanem a behordáshoz és a ga­bonaszállításiakhoz is adnak gépi segítséget, mintegy 30 pótkocsis vontatót, a Füzes­abonyi Gépállomás traktoris­tái. Lesz dolga a 21 cséplőgép­nek is, hiszen még jó néhány ezer hold kézi aratásra kerül a járás területén. Az aratással csaknem egy időben történik a tarlóhántás és ezt a tényt sem hagyták számításon kívül a gépállomás szerelői. A gép­javítási munkák során min­denekelőtt a G—35-ös trakto­rokat és az úgynevezett nehéz erőgépeket hozták rendbe és ugyancsak kijavították ezek munkagépeit is. A megfelelő ekékkel, munkagépeikkel együtt munkára készen áll harminc B—35-ös öt DT lánc­talpas és két SZ—100-as erő- gép. A felsoroltakon kívül i szántani fognak még azokkal az Utos és Belorusz gépekkel is, amelyek a betakarítási munkában nem vesznek részt. hogy MEGSZERVEZTÉK, a nagy munkák idejére több gép is két műszakban üzemeljen. Kö­zel 30 erőgép — amellyel nap­pal a szembehordást végzik-1“ éjjel a tarlóhántást végzi. Amennyiben a gépállomás nem tud mindkét műszakra traktorost adni, akkor a ter­melőszövetkezetek saját gép­kezelőiket ültetik traktorra az egyik műszak idejére, csak­hogy a munka folyamatosan haladhasson. Milyen intézkedéseket tettek az esetleges géphibák, üzem­zavarok mielőbbi elhárítására? Erre a kérdésre válaszolva az üzem főmérnöke elmondja, hogy minden brigád körzeté­ben először is ott van a bri­gádszerelő. Ezenkívül benn a gépállomás központjában ja­vítóbrigád szolgálatot szervez­tek, amely állandóan készen áll és a hívásra azonnal ott terem. Mindennap várják az új műhelykocsi megérkezését, de amennyiben ez még nem érkezne meg, akkor egy teher­gépkocsit alakítanak át mű­helykocsivá, ezenkívül két mo­torkerékpár is a szerelők ren­delkezésére áll. A jó felkészüléshez tartoz­na még a jó anyag- és alkat- részutánpótlás biztosítása, de sajnos*, jelenleg is anyagellá­tási nehézségekkel küzdenek. Alig kapnak alkatrészt a T— 28-as gépekhez, amelyből nyolc darab van a gépállomáson. Ba­jok vannak az Szk—3-as kom­bájn alkatrészellátásával is. A gépállomás vezetőinek véle­ménye szerint igen sok javí­tást meg tudnának oldani há­zilag is, ha szerszámgépekkel, elsősorban egy marógéppel el­látnák a gépműhelyt.. A kör­nyező termelőszövetkezetek 56 erőgépét is a gépállomás mű­helyében tartják1 karban, és ezekhez is szükség lenne a jobb anyag- és alkatrészellá­tásra. A nehézségektől! f“g' — ____________________ getle­nü l összegezésképpen elmond­hatjuk, hogy a Füzesabonyi Gépállomás dolgozói jól fel­készültek a nagy munkákra és bízunk abban, hogy a múlt évekhez hasonlóan most is si­kerrel teljesítik majd felada­tukat. Császár Istvám A nyár beköszöntővel meg­növekedett Hatvan forgalma. A megye szép tájait, a Mátrát, a Bükköt, Egert felkereső turis­ták útja Hatvanon vezet ke­resztül. Soksrajr egymást érik az autók, autóbuszok a 3. szá­mú főúton. Sajnos, az átuta­zók meg szoktak feledkezni ar­ról, hogy városon haladnak keresztül, ahol nem illik kido­bóim az ablakon a konzerv­dobozokat, papírt, tojáshéjat. Ebben a városcsufító „munká­ban” részt vesznek a környező falvak egyes lakói is. A hat­vaniak szeretnék, ha mások is vigyáznának városuk tisztasá­gára. ★ Amerre járok, minden utcá­ban tarka, illatozó virágok bó­logatnak felém. Szép a szem­nek, öröm a szívnek, a sok üde zöld szín, a lomb, a virág. Évről évre egyre több a virág Hatvanban, egyre több pénzt költenek a város szépítésére. 1879 négyzetméter területen ültettek virágokat, 234 négyzet­méternyit tesz ki a rózsaágyak nagysága. Üjdonság az idén, hogy a város különböző pont­jain nagy virágtálakat helyez­tek el, facsemetéket ültettek, s a kis parkokban padok szol­gálnak a kényelmes pihenési­hez. 24 943 négyzetméternyi kert az utcákon, tereken, 186. folyó­méter sövény, 234 négyzetmé­ter rózsaágy — szürke statisz­tikai számok! De mögöttük látni a színes virágú tereket, az illatos rózsafákat, a szépülő várost. ★ „ínséges napokat élünk” só­hajtanak fel időnként a Park Szálló éttermének előfizetéses mentit fogyasztó látogatói. A sóhajra az ad okot, hogy egyés időszakokban a konyha igen mostohán bánik az előfizetők­kel, s ilyenkor vagy megma­radnak a tányérokon a kiho­zott ételek, vagy olyan keve­set tálalnak a vendég elé, hogy az majdnem éhesebben kel fel, mint ahogy leült. A közétkeztetés nagy feladat, s nagyon sokat könnyít a dol­gozó nőkön. Az igazság az, hogy a hatvani vendéglátó üzemek igyekeznek is jól meg­oldani ezt a feladatot. Ízlete­sek az ételek, az adag is töb* bé-kevésbé megfelelő. Nem is panaszkodna senki, ha a Park Szállóban nem köszöntenének ránk az ínséges időszakok. Va­jon nem lehetne megoldani, hogy itt is folyamatosan Jó ízű, bőségesebb ebédet adja­nak? (r.) ös épület. A lebontásra várt régi Gólya utca 3. számú ház valamint mellette, a Vendéglá­tóipari Vállalat műhelyrészle- gének helyén építik meg a P—6-os épületet. Ebben ai épületben már üzletek is lesz­nek és tervbe vették egy ját­szótér kialakítását is. Az Egészségház utcai házak patakparti részén folytatjuk a szemlélődést, ahol a sétány már jobban kialakult, mint a Dobó tértől haladó részeken A honvédség ígéretet tett, hogy az itt építendő új bérházal már árkádosra építi. Ezen a területen még több, korábbi terv vár befejezésre így az erdőigazgatóság patak­parti földszintes épületének emeletráépítése, a magtár le­bontása, s egy városi bérház második részének megépítése. Új városrész Az Egésziségház utca főút­vonalára jutottunk. A házcso­port között visszatekintve, sze­münk az idenéző almagyari dombokon siklik végig., Ott, ahol majd nem is sokára már épületek, nyaralóik, üdülők, in- ternétusok ablakai tekintenek ide, az estében kandeláberek­kel kivilágított városrészre. Persze, ez az útvonal sem tel­jes még. Lebontásra kerül a régi „cselédlakás” és a volt Ipartestület. Itt épül meg az utcasort befejező bérház. Eb­ben a házban ugyancsak gon­doskodnak üzletekről. Egyórás szemleúton voltunk, Aránylag rövid idő alatt is sok szépet láttunk. Láttuk a régi Egert, régi barokk épületeivel és a történelemfedte, nap­fényre hozott régi fürdőt. És láttuk a mait, az újat, a mo­dernet, amely ott épül a régi­nek, az ó-nak a szomszédságá­ban, hogy minél tökéleteseb­ben szolgálja a ma emberének kényelmét és szépítse váro­sunkat. Okos Miklós Balkay-házakkal összeérő ud- varrészek között szemléljük a volt Valida szultána fürdőjének feltárási munkálatait. Ennek a háznak története, hogy Urmé- nyi Antal állatorvos és kovács a múlt század ötvenes éveinek derekán megvette, s amikor pár évvel később lebontotta az udvarán levő mellékhelyisége­ket, négy alacsony, csúcsíves boltozatú kamrát talált, alat­tuk szép, faragott kövekkel, s részben vörös márvánnyal ki­rakott, . fedett víztárolókkal. Amikor kitisztították, az egyikben bővizű forrás bugy- gyant föl. amelyet alig tudtak eltömni. Az „Eger” című lap 1864. április 7-i számában írt arról, hogy a Balkay-féle ház­nál hévíz tört fel. A munkálatokat végző Mű­emléki Felügyelőség egyik dol­gozója örömmel újságolja, hogy valami alapépítményt, ta­lált, és már bontja is a száza­dok rejtette téglákat, amelyek a fürdő meleglég járíft bonyo­lult alagszerkezetének tartozé­kai. Július első napjaiban ér­kezik a feltárási munkákhoz Gerő László műtörténész, aki­nek irányításával indul majd meg a szakszerű munka. Ezután megnéztük az Al- magyar utcai fordulóból az építendő alagút helyét. Sor­sa a minisztérium kezében van. Ütünk a Gólya utcai bérházaknál folytatódik. Az udvaron ép­pen a parkírozást végzik a vá­rosi kertészet dolgozói. Az itt folyó víz hasznosítása kerül most szóba, amely csekély mennyisége miatt, esetleg egy díszítő kutat táplálhatna. A P—2-es bérháznál időzünk hosszabban. A főmérnök el­mondja, hogy itt a P—2-es és a befejezés előtt álló P—4-es épület között épül meg a P—5­Hevesy Sándor főmérnök társaságában városnézésre in­dultunk. Sétánkat a KISZOVjr izékháznál kezdtük, s meg- íéztük a pazar, fővárosi ele­ganciával berendezett fodrásza­iét. Erről elég most ennyi, hi­szen július 3-án megnyílik és premierről úgyis beszámol najd az újság riportere. — Ezt az irányt és szándé­kot szeretném, ha minél töb- oen megértenék — mondja a főmérnök • —, tudniillik azt, hogy az épületen belül a legmodernebb megoldások Is megvalósíthatók, de az épü­letek külső formáinál töreked­nünk kell a környezeti össz­hangra. A KISZÖV udvarán állunk és a toronymagasságú iroda­házzal kezdődik az „igazi” szemle. — Innen nézve nem hat za­varólag ez a modern épület — mondja Hevesy Sándor. A vár­ból zavarja egy kissé az óvá­ros képét, de ezt elviseljük. Kiérve a patakpartra, foly­tatódik a beszélgetés. — Megvan a pénz a patak­meder rendbehozására. A na­pokban kezdjük ezt a munkát. A Dobó téri hídtól, a Hadnagy utcai hídig terjedő szakaszon történik a medertisztítás és ahol szükséges1, a meder fala­zása. Itt — mutat a pataikpart hosszára — parti sétányt ala­kítunk ki, egészen a strandig. Van ugyan néhány kisebb aka­dály még, de ezek megoldha­tók. Szemlélődésünket a Dobó té­ri Taray-féle háznál folytatjuk. Itt nem változott semmi. A város megvette a lebontásra váró és a közlekedésben sok akadályt és bait okozó házat, de még a tulajdonos sem moz­dul, hát akkor a lakók? A Egyórás szemleúton Egerben

Next

/
Oldalképek
Tartalom