Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-24 / 146. szám

1962. június 24., vasárnap nepüjsäg Mii kapunk a ktsz-ektől ? Néhány hónappal a küldöttértekezlet után KEZDETBEN volt a terv, lett belőle javaslat, majd ha­tározattá erősödött... S most várjuk, egyszerű la­kosai a megyének hogy ezután történjék is valami. — Mit szeretnénk? Azt, hogy a® üvegező ktsz-nél a rendelő­nek ne mondják, ha egy ajtó­üveget szeretne, hogy „vigye be az ajtót"___Ugyanis az üve­gezők „kisebb” munkákért nem nagyon szeretnek „ki­szállni” — ha egyáltalán vál­lalják ezt a kényelmetlenséget. Azt is szeretnénk, ha nem két- három hétig kellene várakozni egy cipő tálpalására Jó lenne, ha nem kéne a községekből be­utazni a városba különböző javítások miatt, almi sok időn­ket, sok fölösleges pénzt rabol el. Szeretnénk, ha a festő ktsz időben., és hamar teljesítené kérésünket. Sok mindent sze­retnénk ... Sikerül-e mindezt megkap­nunk? S idáig mit tettek az érdekünkben? Az emberek ugyanis mindig bizalmatlanul fogadják a tervezéseket. Jó, jó, mondják, de most már lássunk is valamit! Eredmény kétségkívül van. Az úgynevezett méretes tevé­kenységben (cipész, szabó stb.) jelentős eredményt értek el a ktsz-ek: az első félévi tervet 15—20 százalékkal teljesítették túl. A j avításszolgáltatásb an az első félévi tervszámokat telje­síteni fogják. A lakásépítések­ben is szép eredmények várha­tók. Az exporttevékenységet a szövetkezeti ipar 10 százalék­kal teljesíti túl. EZEK AZONBAN csak álta­lánosságok, nézzünk meg egy­két tényt is. Itt van mindjárt az egyik legfontosabb feladat, elérni azt, hogy a községek la­kói ne a városba járjanak a különböző javítások miatt. Ezért már eddig Heréden, Csányban fodrász, Hevesveze- kényben, Heves-újtelepen fod­rász, Gyöngyöstarjánban, és Gyöngyöshalászon cipész rész­legek kaptak helyiséget. Fel­sőtárkányban már a lakosság rendelkezésére áll egy új fod­rász, és egy cipész, Ostoroson egy fodrász részleg. Ez nagyon szép eredmény. Azonban a me­gye területén összevissza 35 részleg létesítése szükséges, és erre eddig csak 250 ezer fo­rinttal rendelkezik a KISZÖV. Ez pedig kevés. A rendelke­zésre álló pénzöszeget a leg­fontosabbra, fejlesztésre, kor­szerűsítésre, bővítésre hasz­nálják fel. A festő részlegnél is történ­nek módosítások. Napjainkban a bútorigóny nagyon megnőtt, s így szükségessé vált egy bú­tormázoló részleg fejlesztése. (Egy negyedévben több, mint 300 bútorfestés az átlag!) AZ ÜVEGEZŐKNEK, és más apróbb munkáktól húzódozó részlegeknél kötelezővé tették a megrendelőknél végzett munkát. A KISZÖV ezek mellett még más, fontos területre is felfi­gyelt. A GELKA egri, Zalár utcai részlege ugyanis „túl­teng” a megrendelésekben, a javításokban. E két kicsi helyi­ségben havonta több, mint 600 készülék javítását végzi hat műszerész. Mozogni is alig le­het a tetőig felhalmozott rá­dióktól, televízióiktól, lemez­játszóktól és magnetofonoktól. A KISZÖV tudna egy másik részleget is biztosítani: helyi­ség és ember megvan hozzá. Csak a GELKÁ-val való meg­egyezés hiányzik még. A központi cipész ktsz-nél Egerben minimálisan két hé­tig tairt a cipő javítása. Nem csoda, a havi forgalom itt csak 40—50 ezer forint. Az apróbb és sok esetben fontosabb javí­tásokra is annyit kell várni, mint egy komolyabb „cipőhi­ba” orvoslására. A KISZÖV minden bizonnyal találna lehe­tőséget egy „gyorstalpaló” lét­rehozására is! Az utánpótlás nevelése is fontos feladat aa egyre bővülő hálózatoknál. A megyében két Emlékezz, hogy ne feledhess I 1944-ben kétezer zsidót hurcoltak el Egerből, kétezer ártatlan embert, akiknek egyetlen bűne volt csak: a más felekezetiség. Kétezer embert hurcoltak el zsúfolt vagonokban, erőltetett me­netben és csak egynéhányon térhettek vissza közülük. Mind ott pusztultak el a koncentrációs táborokban, gázkamrákban és kremató­riumokban. Rájuk emléke­zünk, rájuk, a vértanúhalált halt ártatlanokra, a fasizmus áldozataira. Nem felejthet­jük őket. Nem, amíg egyet­len Häftling álmában fel­nyög, amíg egyetlen gyermek születik nyomorékon, mert édesanyjára Ilse Koch „ügyelt”, amíg a kremató­riumokból egyetlen kavics, egyetlen, tégladarab, a villa­mos árammal telített szöges­drótokból egyetlen szilánk marad, amíg él és emléke­zik egyetlen életben maradt áldozat is, amíg fű sarjad Lidice és Oradour romjain — addig senki sem felejthet. Amíg élünk gyűlölni és em­lékezni kell, és harcolni, hogy az eltorzult esztendők szenvedései ne ismétlődhes­senek újra. A fasizmus még nem em­lék! Nem csupán meggyötör­tek tetovált karja, és múzeu­mokká alakított egykori ha­lál-lágerek emlékeztetnek Auschwitzra és Buchenwald- ra! Eichmannt, aki hatmillió zsidó haláláért volt felelős, akinek kezéhez a 18 éve Egerből elhurcolt kétezer ember vére is tapad — el­nyerte méltó büntetését. De lehet-e nyugta az élőknek, ha látja, hogy Eichmann fegyvertársai, Höttlt és Globke, Oberländer és Heu- singer még büntetlenül él, parádézik, s vétkeikért hajuk szála sem görbült. Lehet-e festő részleg van, Egerben és Gyöngyösön. Az előbbinél 40, az utóbbinál 28 munkás van, ezek kétharmada vidéken dol­gozik! Ezért ebben az évben a festők 13 tanulót vesznek fel. A cipész ktsz-nél csak három tanuló nyer felvételt, mert túl­zott így is az ellátási keret, a készáru termelése pedig csök­ken. A felszabadult tanulókat a javítószolgáltatásban alkal­mazzák majd. AZ IGÉNYEK egyre nőnek, a lehetőségek azonban ezek­kel nem tartanak még lépést. Viszont az eddigi eredmények, ha nem is olyan túlzottan jók, kicsit — biztatóak. Kátai Gábor ...hogy Amerikában a veze­tők közül is egyre többen hangoztatják: eljött egy új politika ideje. S aki azt hiszi, az USA po­litikai változásokra készül, mégis téved. Az „új politika" sajátos yenki értelmezése ugyanis azt jelenti: vizsgál­ják felül a politikai életben meghonosodott elnevezéseket, terminológiákat, mert senki sem igazodik el köztük. Leg­több „elnevezési” gondot a jobboldali szakszervezeti ve­zetők okoznak, akik, bár munkásszervezetek élén áll­nak, legfőbb apostolai a hi­degháborúnak. zár Felmegyek Karlovy Vary-ba Bódog uram, mi­után kezében egy Jupiter-lámpával alaposan kiinga- dozta magát: be­lépjen-e vagy sem, s úgy döntött, nem lép be, — felment a miniszterhez. A minisztertől jövet, letette kezéből a Jupiter-lámpát, amely vámköteles áru, a homlokára csapott, s felkiál­tott: „Ha már vol­tam a miniszter­nél, felmegyek Karlovy Vary-ba is.” És felment! Egy Bódognak, aki járt már a miniszter­nél, és papírt is kapott, hogy őt nem lehet kötelez­ni, miszerint lép­jen be a termelő- szövetkezetbe, egy­általán nem okoz­hat problémát, hogy felmenjen Karlovy Vary-ba is, hogy ott egy másik papírt kap­jon: nem lehet senkit kötelezni, hogy ennél jobb filmvígjátékot gyártson kerek ez ingadozó világon. Bódogot bedugták egy pléskatulyába és ráírták: „Űj magyar filmvíg- játék. Versenyre nevezve!” És Bódog Kar­lovy Vary-ban is felment a. minisz­terhez. Mert Bó­dog olyan, hogy miután egyszer, Magyarországon felmehetett a mi­niszterhez, most már mindörökkön, forgalmazási örök­ké, mindig fel­megy majd a mi­niszterhez, ahol csak feljuthat a világon, mint új magyar filmvígjá­ték. Mert Bódog ízig-véria magyar filmvígjátéki figu­ra, sokat beszél ő is, a film is, s mu­száj beszélnie, mert különben senki sem értené meg, hogy miért ez az új magyar filmvígjáték, amely legfilmebb és legvígjátékibb játék, s miért olyan játék, amely- lyel a magyar film­víg játékgyártók és a nem filmvígjá- tékgyártók fel­mentek Karlovy Vary-ba. Először a miniszterhez, az­tán Karlovy Vary- ba. És ismét új és újra kitűnő vígjá­ték lett ebből a felmenetelből, mert bár ugyan papírt nem kapott Bódog uram, hogy neki nem kell be­lépnie a filmvíg­játékok minőségi alkotó szövetkeze­tébe, de ebben pa­pír nélkül sem le­hetett kétség. Mondjunk még egy olyan filmet, amely felment Karlovy Vary-ba és papír nélkül is igazoltatott, hol a helye? De nem is a pa­pír a döntő! Sok­kal inkább az, hogy ismét és új­fent sikerült iga­zolnunk, hogy él és van magyar filmgyártás, ma­gyar filmvígjáték, magyar beszéd, magyar kópia, ma­gyar miniszter és csehszlovák Kar­lovy Vary, ahová egyformán fel le­het menni ... A feneség csak az, hogy a filmbéli miniszter adott pa­pírt Bódognak, és nekünk most azt kell remélni, hogy a valóbéli zsűri nem ad papírt Bó­dognak ... Mert, ha adna, nem ten­nénk ki sem Bó­dog uram, sem a filmküldő hozzá­értők jupiterlám- pás ablakába ... (egri) Vasárnapi jegyzetek Este a bérházban A bérház, melyről itt szó esik, naphosszat csendben, öre­gesen támaszkodik vöröstéglás falaira. Am estefelé, mintha megfiatalodna. Vaksi lépcsőháza még őrzi az éjszaka húsét, ám az öreg ház, mint valami elnyűhetetlen dáma, kacérrá, elevenné válik. Tetőkontyába televíziós antennákat tűzött, amelyeket oly büszkén visel, mint valami diadémot. Ilyenkor esténként kegyes mosollyal nézeget udvar-ölébe, a körbefutó felső folysókra, amelyet ellepnek az emberek. Az . öreg házban ilyenkor felzsong az élet. Jó hallgatni sokféle zaját. A folyosón apró koppanások óvakodnak végig. Egy-egy szerszám csörren. A szomszéd barkácsol. Készül a horgászfel­szerelés. A bambuszbot feszülő íve jó fogást sejtet. Lent a földszinten kivirágzik a jókedv. A házmesteréknél csehszlo­vák vendégek dicsérik az egri vörös bort. Nóta is döngicsél, csak úgy halk-szolídan. Az ajtónál el is akad. az ereje, mert a gyermekhad lármája mintha visszaparancsolná a. szobába a tétovázó ritmusokat. így aztán a második emeleti beszélgető asszonytársaságig csak a gyerekek szilaj lármája hatol fel. — ...Amerikából jöttem ... mesterségem címere ... há ... é ... é ... é ... Velük játszik a fél ház, töpreng a feleleten. Aztán diadal­mas szoprán csendíti fel a választ. —, Házat építeni! A szűk udvartérben, amit a házbeliek nagyvonalúan ud­varnak neveznek, mint óriási turmix-keverőben, hangfoszlá­nyok keringenek. —... A töltött borjúszegy úgy jó ... — A káposztát? ... párolni szoktam ... Majd odaadom a receptet .. . — Ruhával?... Ki győzné ezeket? S a bábeli hangzavarban két fecske kényelmesen himbál­ja magát az udvar feletti megboldogult antennán. A ricsaj nem zavarja nyugodt sziesztájukat. öslakók itt. Időnként odasandítanak a fészek felé, ahonnan három sár.ga csőrű fióka nyújtogatja csupasz fejét. Aztán ők is csatlakoznak az általá­nos zsivajhoz, s valamiféle altatódalba kezdenek. Az egész ház olyan, mint valami megtestesít'í béke-csend­élet. Már csak az I. emeleti Kerekes-fiúk gala"'' ' 'inyoznak, s ezzel a ház-élőképpel meg lehetne nyerni 'yik béke­kiállítást. Nem esik itt szó sem a békéről, mégis ezt szimbolizálja itt minden. A gyermekzsivaj is, a horgászfelszerelés is, a cseh­szlovák—magyar barátságra összekoccanó poharak, a heti ét­renden vitatkozó asszonyok, a fészket vigyázó fecskepár, minden, minden. És mégis, néhány pillanat múlva dráma játszódik le eb­ben a békés légkörben. A fecskepár hirtelen szétrebben. Egy kemény frakkos idegen gunár tör a gondosan kerrekített fészekre. Valami otthontalan, merész szárnyas, el akarja rabolni a nagy gond­dal épített fészket, s az alig kikelt fiókákat. A fecskepárnak csőrén akad az áltatódál. Dühödt igyekezettel vetik magukat a támadóra. Űzik, verik el a fészektől. Hull a toll... tépetten cikáznak. Csőrük, amellyel nemré’g fészküket építették, s amellyel, élelmet, vizet hordtnk az apró utódoknak, most éles fegyverré vált. Hihetetlen bátorság, elszántság költözött a fecs­kepárba. Küzdenek, míg tépetten el nem kotródik a támadó fészkük közeléből. Nézzük a rövid, véres párbajt, s csodálkozunk azon. hogy ez a két csendes madár milyen elszántan tud küzdeni, ha fészkéről, fiókáiról van szó. Valahogy érthetőbbé vált szá­munkra az a folyamat, amely az emberekben is végbemegy — bármilyen békés természetűek is — mikor támadás éri csa­ládjukat, házukat, hazájukat, mikor a csendes természetűek is csatasorba állnak, hogy békét és biztonságot szerezzenek maguk és hazájukbeliek számára. Ez a rövid jelenet szimbolizálta azt is, miként válik óriá­si erővé a békés természetűek összefogása, s miként képes megfutamodásra késztetni a családi fészek teldúlására kész orvtámadót. Kovács Endre en, nyáron, a gyümölcs-, és zöldségszezon idején sem lesz­nek híjával ezen pavilonok a közkedvelt és naponta fogyasz­tott friss áruk nagy választé­kának. t * j A tanács intézkedése foly­ik tán, a város főutcája, a Szé- • chenyi utca a szorgos sortata­rozás nyomán, valósággal újjá- ‘ született, hiszen az épületek L helyreállításával kapcsolatban az egyes boltok portálja is át­építésre került. Sajnos, a Szé- ’ chenyi utcai Tej ivó (Keravill mellett) viharvert, festéktől erősen levedlett és többszörö­sen berepedt üveg cég- és hir- r detőtáblája nagyon lerontja az : utcaképet. És ami a súlyosbító t tény, már régóta így állnak a . nagy üvegtáblák és semmi . szándékát nem fedezik fel a i város polgárai az Élelmiszer- ; kiskereskedelmi Vállalat egri . kirendeltségének, amely sze- , rint nem is olyan túlságosan . jelentős költséggel helyre kí- i vánná állítani e táblákat, il- ; letve a portált. Sugár István Kedvező fizetési feltételek mellett vásárolhat szabad Rendelkezésű CSALÁDI HÁZAT Szerződéskötéskor csak a vételár 10 százaléka fizetendő, a többire 25 éves részletfizetési kedvezmény. 5 ÉVES ADÓMENTESSÉG! Felvilágosítás az OTP illetékes fiókjainál! vállalatoknak, sőt az azoka irányító tanácsi szakigazgatás osztályoknak mindent el kel követniük, hogy a neonszerel! vállalart mielőbb helyrehozz; a rossz neonfeliratokat. Hí így marad a nyáron i® a hely zet, mit fog ahhoz szólni a vá rosunkat meglátogató töbt százezer idegen? De mit szól hatnak az egriek is? ★ • ' Igen jól beváltak és nag1 közkedveltségnek örvendenél a közelmúltban felállítot. MÉK-pavilonok, a strand mel lett és a Lenin út alsó felé­ben. A környék háziasszonya itt zavartalanül beszerezheti! zöldség- és gyümölcs'szükiségle tűket és így sok fölöslege1 gyaloglástól, fáradságtól sza­badulnak meg. Csak dicsém lehet a MÉK-nek ezt a helye; kezdeményezését. Remélhető dás érte: igen-igen nehezen és csak hosszú-hosszú várakozás után kapták meg a rendelt éte­leiket. Nem a felszolgálókban volt a hiba, de nem is az üz­letvezetőben — hanem a vál­lalat központjának helytelen intézkedésében, mely szerint például csupán kettő személy foglalatoskodott az ételek tá­lalásával a frissensültek elké­szítésével és a szennyes edé­nyek mosogatásával. A hely­zet tarthatatlanságára mi sem volt jellemzőbb, minthogy nem adott a vállalat csapost a strandvendéglőbe, úgyhogy az üzletvezetőnő végezte ezt a munkát. Nem valami jól kezdődik az idén sem a vendéglátó strand­idénye. ★ A városnak szinte jelképévé vált, a század legelején felál­lított Dobó-szobor. A sízobor állapota erősen megromlott, hiszen felállítása óita nem res­taurálták és sajnos, a II. vi­lágháború során is több akna- szilánk érte a bronzba) öntött alakokat. A városi tanács most 50 ezer forintot biztosított a szobor teljes restaurálására. A munkát a Képzőművészeti Alap Ipari és Kivitelező Vál­lalatának szakemberei fogják elvégezni. Az újjászületett szobor egyik dísze lesz városunknak. ★ A neonbetegség ismét tovább terjedt a városban. Most már nem egyes betűk, hanem egész feliratok tömege marad estén­ként méla sötéten. Az egyes v Eger egyik legértékesebb ^természeti kincse: igen magas Srádiumemanáció tartalmú me- >leg termálvize. Ez az értékes ^gyógyvíz évszázadok óta ki- shasználatlanul folyik el az jEger-patakba. Igen helyesen íj árt el tehát a városi tanács, Janiikor az idei költségvetésé­iben megfelelő nagyságú ösz- ) szeget biztosított egy gyógyte- Jrápiás kórházi részleg tervei »elkészítésére. A tervezés már ^megindult. Eszerint, a jelenle- ígi gőzfürdő épületétől délre ^létesülne a hidroterápiás kór- sházi részleg, ahol a legkorsze­rűbb berendezés áll majd a i reuma tológus szakorvos ren­delkezésére. A jelenlegi tisz- »tasági fürdő úgynevezett tü- )körfürdője is, amelynek vize ia legmagasabb rá-diumemaná- »ció-tartalommal bír, be lesz »kapcsolva a létesítendő új í kórházi részlegbe. ^ Részletes és pontos orvosi »vizsgálatok során nyer majd ^tisztázást, hogy mely betegsé­gek ellen, milyen formában és ?mértékben hatásos a régen »messze földön híres „egri mé­rleg víz”. J ★ ? Ha már az egri fürdőnél tar- ltunk, nem hagyhatjuk említés í nélkül azt az árnyékot, amely- Jnek az egri strandfürdő ven- »dégei voltak kitéve az elmúlt »vasárnap (június 17). Végre, í beköszöntött a nyáriasnak ?mondható meleg idő és bizony »3—4 ezer ember látogatta meg ja strandot. Akik azonban dél­iben megéheztek és ebédelni : ?akartak, azokat szomorú csaló- : Cqfi fttJlíli-UjiiÉ|SÍ3|S nyugodt bárki, mikor arról értesül, hogy Hitler jogutód-' jai atombombát gyártanak,\ hogy Krupp megintcsakt fegyvereket kovácsol. J Emlékezni, harcolni kell.* Erre a kétezer emberre is,j akiknek sírja ismeretlen, < akiknek nincsen sírjuk sehol. J Emlékezni nehéz — a hábo-\ rú, a fasizmus megszenve-* dettjeinek, tudom. Emlékezni« — fájdalmas. De felejteni —4 lehetetlen. Ébren kell tarta ni lelkiismeretünket, hogy a'- felmérhetetlen borzalmakat<j ne hozzák ismét nyakunkra. 4 Nagy a népek békeakarata, ^ hatalmas erő az emberek-* ben a békevágy. És semmi’ más, csakis a békeharc áll-t, hatja útját a fasiszta múlt-* hoz való visszatérésnek. Em-< berek, legyetek éberek! —4 figyelmeztetett Julius Fucik^ valamennyiünket élete utol-* só órájában. Igen, ébereknek} kell lennünk, mert a fasisz-\ ták, az imperialisták halál-\ kalmárai, akár Mengele és* Ilse Koch tette az ártatlan\ asszonyokkal, fiatal lányok-8 kai, fiúcskákkal — most ai békeakaratot szeretnék steri-t lizálni. Nem sikerülhet nekik.\ És senkinek. Mert az embe-\ fék élni szeretnek, élni akar-* nak, dolgozni és szeretni.< Dédelgetni a szépet, elhesse-Ó getni a rútat. Egy olyan vi-5 lágot teremteni, ahol min-* denki boldog ember lesz,« amelyben mindenki úgy ci-4 peli a maga boldogságát,\ mint eddig a maga kereszt-* jét cipelte. j Mi, akik a kétezer mártír-i halált halt egri emberreí emlékezünk, mi, akik túlél-t tűk az eltorzult esztendőkJ szenvedéseit, a legszörnyűbb ^ kort, nem felejtünk. Nem fe-* lejtjük sem a jókat! Sem a\ rosszakat!!! 4 (pataky) «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom