Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-23 / 145. szám

1962. június 23.. szombat neppjpág 5 Dicsérendő eredmények és javítandó hibák a Hajtóműgyárban A Budapesti Hajtóműgyár epri telepe megyénk új létesít­ményei kőié tartozik, Olyan, mint a hirtelen nővésnek indult gyermek; alig viseli, máris kinövi új ruháját. A nemrég épült műhelyek mellé gyors tempóban újabbakat építenek, Már áll az új csar­nok, $ a kibővített korszerű gyártelepen az építők szorgos- kodnak, Zsúfolt műhelyekben esztergályosok, gyalusok és la­katosok dolgoznak, de egyre több szó esik arról, hogy mi­kor költöznek a nagy csarnok­ba, milyen gépek érkeznek, kinek mi lesz a feladata jövő­re. A telepvezető szobájának ** iáiét lepedő nagyságú tervrajzok borítják. Az új gyártmányok tervei ezek, vas- kos iretcscrnag tartozik hoz- sájuk. A terveket, rajzokat a budapesti központban készítet, ték, és ott született meg az 1962. évi műszaki fejlesztési terv is. A kísérletek és számit tárok alapján 16 ezer norma' óra megtakarítást írtak elő. Az egri telep műszaki dolgo­zói tanulmányozzák a terve­ket, gondos számításokat vé­geztek, megkérdezték a mun­kások véleményét, s aztán s Peaten javasolt 16 ezer norma­óra megtakarítással szemben 35 ezer normaóra megtakarj, tárt irányoztak elő. Nem jó dolog, hogy a gyárt­mányok nagyobb része évről évre változik. Az átállás ed­dig többnyire sikerült, de nem minden munkás tud egyfor­mán jól megbirkózni a nehéz­ségekkel, s ilyenkor szaporo­dik fel a selejt. A megállapí­tott, felderített selejt tavaly 602 ezer forintot tett ki, most az első negyedévben tovább Kuporodott. De « gyárban mindenki tudja,, hogy a lám ellenőrzésnél könnyen átcsúsz­hat a selejt. Vajon csak az it­teni MEO tehet arról, hogy nem egészén megfelelő az el­lenőrzés? Persze, a munká­soknál és az ellenőrzőknél i* volt egy bizonyos mértékű el­bizakodottság, mert a megren­delő hosszabb ideig nem rek­lamált. Az i* furcsa, sőt tűrhetet­len, hogy Három éve gyárta­nak Egerben fogaskerekeket, de a központ nem gondosko­dott a szükséges mérőberende­zésekről. Ha az elbizakodott­Riport hömlőröl ság és a könnyelműség he­lyett a felelősség és a fegye­lem jobban érvényesülne, ak­kor kevesebbet kellene vzó- gyenkozni a aelejt- miatt, ke­vesebb lenne a kár, és több lenne a nyereségrészesedés. A gyár fiataljainak műszaki tanácsa közvetlen kapcsolatot teremtett a nyersanyagot szál­lító vállalatok fiataljainak műszaki tanácsával, különösen az öntvényeket és kovácsolt anyagokat szállító Vörös Csil­lag Gyár fiataljaival. Ered­ményes volt és sok segítséget jelentett a két gyár közvetlen kapcsolata. A Hajtóműgyárban tok a fiatal szakmunkás, akik. nek nincs meg a kellő gya­korlata. Akik gyengéknek bi­zonyultak és a megengedett- nél több selejtet gyártottak, vapv huzamosan 190 százalék alatt teljesítettek, azok mellé nagy gyakorlattal rendelkező, jó szakembereket osztottak be és a patronáló mozgalom' a legtöbb esetben meghozta a várt eredményt. A z elmúlt évben U2 újí­tást adtak be a dolgo­zók, ebből 59-et el is fogadtak. A megtakarítás is lényeges: 202 ezer forintot számoltak ki. De lehet-« forinttal mérni és kimutatások szűk rovatába erőltetni azoknak az újítások­nak a jelentőségét, amelyek biztonságosabbá, balesetmen­tessé tették a munkát, vagy elfő láncszemei voltak egy későbbi, még nagyobb jelen­tőségű kezdeményezésnek? Ez év első negyedévében 47 újí­tást adtak be és ebből 25-öt elfogadtak, tehát nőtt .a kez­deményezés, gyarapodtak az eredmények. A gazdaságveze­tés és a szakszervezeti bizott­ság újítási felelősének gyors, körültekintő munkája követ­keztében lényegesen javult az újítómozgalom, ösztönözni, se­gíteni kell az újítók kezde­ményezését, állapította meg a pártszervezet jelentése. Kinek a hibája, hogy időn­ként szerszámihiány lép fel, hogy nines húzótüske, s emi­IV att lemaradás mutatkozik az U—28-as traktorok t'-besség- váitójáflak gyártásénál? Ki a felelős a tervszerűtlenségekért, a kapkodásokért, a hóvégi haj­ráért? Bárki, bánnikor tegye fel ezt a kérdést a gyárban, biztosan vita keveredik belő­le. De mennyivel nagyobb az egyetértés, ha valaki a köz­pontot kezdi hibáztatni vagy éppen szidni. Bizonyára egyik másik „felülről” küldött In­tézkedésül nem lehet teljes mértékben egyetérteni, de ve­szélyes, sőt káros, ha a köz­pont és á telep vezetői nem bíznak egymásban, ha mind- úntalan felhánytorgatják a ré­gi hibákat, ha sérelmeket, vagy inkább csak vélt mél­tánytalanságokat eltúloznak, j emcsak szóbeszéddel, vagy igényekkel és hiú ábrándokkal készülnek a na­gyobb feladatokra. A 30 fős műszaki létszámból jelenleg hárman tanulnak a mérnöki képesítés megszerzéséért, agy elektromérnök ösztöndíjává van a vállalatnak és 18 dolgo­zó technikumban tanul, a munkásokat pedig több gép kezelésére oktatják, különbö­ző tanfolyamokon növelik a szakmai ismereteiket. Bizonyára folytatni lehetne még az erények és a hibák felsorolását, De helyette von­junk inkább mérleget. Rövid pár év alatt sokat fejlődött a Budapesti Hajtómügydr egri telepe. A régi Autóipari For­gácsolót átszervezték, a forgá­csoló munkára, ezen belül is kombájn sebességváltók gyár­tásira specializálták az embe­reket. Traktor, kombájn és Utóbbi időben dömperek iránt egyre növekszik az igény. Ezért bővítik, helyesebben új gyárat építenek Egerben. Reá­lisnak látszik a terv, hogy rö­videsen évi 3000 sebességváltót gyártsanak itt. Lelkes fiatalok- bál álló törzsgárdát neveltek ki, akik céltudatosan és bizta­tó eredményekkel készülnek az új feladatokra. F. L. Elefánt, mint talált tárgy A calcuttai ta­lált tárgyak hiva­talában két ele­fánt, egy autóbusz és egy acélcsövek­kel megrakott te­herautó vár fele­dékeny gazdájára. A szórakozott tulajdonosok már hosszabb ideje hagyták el « fenti „apróságokat?, Kilencezer hold gazdái REGGEL HÉT ÓRA] j£y perccel. Boros László, a kom­lói Május 1. Termelőszövetke­zet íőagronómusa, az iroda ka- pújában áll, s zsebóráját né­zegeti. — A kocsit várom, — mond­ja. — Ilyenkor szokott jönni, hogy körüljárjuk a határt. A legjobb, amit tenni lehet, vele tartani. Már csak azért Is, mert eddig csupán hallo­másból ismertem ezt a hat kö­zös gazdaság egyesüléséből lét­rejött, kilencezer holdas ter­melőszövetkezetet, meg legfel­jebb a térképről. Földjein azonban nem jártam, s azokat látni sokszor többet jelent, mint öt óra hosszat beszélgetni az irodában. Elindulunk. Néhány percig g köves úton zörög velünk a homokfutó, aztán a szántók közé érünk. Néhány méter Után meg is kell állnunk. Az egyik tábla szélén * némán áll a vízszivattyú, meg kell tudni, miért nem működik. — A hengerbe szippantotta a motor a vizet, — kiáltja fe­lénk bosszankodva a gépkezelő. A főagronómus érdeklődik, hány órára lehet számítani az Indulásra. — Nem tudom — hangzik a válasz, olyan hangsúllyal, hogy abból kiérződik: a kérdezett­nek esik legjobban nehezére a munka helyett ez a tétlenség, a szerelőre várakozás. Tovább megyünk. A kerté­szetben a burgonyánál is áll a ínotor, de kezelője már vigasz­talóbbat mond: nemsokára in­dul. — Ma a burgonyát kell ön­tözni, Vona bácsi, Úgy igye­kezzenek, — mondja a főagro­nómus, s bizakodó a válasz: — Meglesz, Boros elvtárs. NEM SOKKAL TÁVOLABB Ferenci' Dezső brígádvezető nem győzi osztogatni a zsáko­kat az alkalmi zöldborsó-szedőik­nek. Több mint félszázan van­nak. Legtöbbjük már ott haj­ladozik a számtalan hüvelyt rejtegető bokrok között, vidá­man, s szinte megállás nélkül csevegve. — Tegnap estére leszedték a százharmadik mázsa borsót is, — tájékoztat egy lélegzet­vételnyi pihenő idején a bri­gádvezető. — Ma pedig meg­lesz a százharmincadik mázsa is, ha nem jön valami közbe. Tovább' szalad a kocsi. Jobb kéz felől elmarad a Haladás­brigád, amelynek tagjai egy negyven-holdas cukorrépatáb­lán a mélykapálást végzik. Két nap és azt mondhatják erre a munkára is: befejeztük. Messziről feltűnnek egy ta­nya körvonalai. —- Ez lesz a központi sertés­telep — mondja a főagronó­mus mellettem. — Most még nincs teljesen kialakulva, de már látszanak elképzeléseink körvonalai. Valóban, nem kell sokat ta­lálgatni, mit is akarnak itt a kömlői tsz-tagok. A fiaztató. hizlalda mellett most épül két háromszáz férőhelyes süldő­EGV ILYEN HATÁRJÁRÁS ... hogy a kongói dráma még mindig tart, bár a felvo­násokat már a nemzetközi közvélemény sokkal mérsé­keltebb érdeklődése mellett játsszák, mint egy évvel ez­előtt, Jelenleg a nemzeti egy­ség híveinek csendes politikai likvidálása folyik; háttérbe szorítják Lumumba híveit, Gizenga követőit. A parla­mentben ügyeskedő, taktikái- gató fogásokkal elhallgattat­ják az ellenzéket (amely pa­píron a kormányzás részese ugyan, a megállapodások ér­telmében). Ugyanakkor a kongói egy­ség esküdt ellenségeit csak tessék-lássék kedvéért állít­ják bíróság elé. Kalondzsi, kaszai királya például „poli­tikai ellenfeleinek megkín- zása” miatt került a vádlot­tak padjára, miután az egyik parlamenti képviselő saját testén mutatta meg: milyen helyrehozhatatlan sérelmeket szenvedett el a Kalondzsi- pribékektől. (- zár) ß ízlés, vagy lustaság ? Az egri. Dobó téri szökőku­tak (feltételezzük, hogy sz tényleg szökőkút) bizonyára nagyon „érdekesen” képzelte el megalkotója, Illetve terve­zője. Gondolta magában, hogy ebbe a régi városba azért csak Illene egy „modern” tér, ugyancsak „modern” szökő- kilttal. Ami a teret illeti, erő­sen vitatható, hogy szép-e, vagy nem. A többség az utób­bi mellett dönt. A szépség jelző esetleg akkor alkalmaz­ható, ba azt mondjuk; szép nagy.., A fehér sávok érdekesek, de úgy még érdekesebbek lennének (és szebbek), ha az aszfaltozással egy szintben lennének. Aznap, amikor el­készült, még így is volt. Az­óta megváltozott. A műkő megtartotta eredeti helyzetét, az aszfalt viszont lejjebb süllyedt. így egyes helyeken összegyűlik az esővíz (nemso­kára Itt már csónakázni is lehet). Na, és a szökőkút?!,,. Néha működik, néha nem. Ha működik, úgy nyolc méternyi körzetben veszélyes az ott- tartózkodás azoknak, akik nem kívánnak zuhanyt ni, mert mindenhova „szö­kik” a víz, csak oda nem, ahova kéne. Mi, egriek, em­lékszünk egy olyan időre is, amikor a szökőkút ügyes kis csapja „forogva" szórta a vi­zet. Ügy látszik, azóta elrom­lott. Maradványai még fel­lelhetők egy bizonytalan csu­tak formájában. Az ember azt gondolja: „mi értelme van ennek? Miért nem csi­nálják meg rendesen!" Ugyanez a helyzet Eger másik nagyforgalmú részén is, az Egészségház utcában. Ott is van egy szökőkút, amelynek közepéből szomo­rúan mered ki —• bocsánat a kifejezésért — egy ízléstelen, gusztustalan, ronda csap. Né­ha működik, néha nem... A várost látogató idegenek­nek az említett néhány .Ap­róság” nem nyújt valami mély esztétikai élményt. Jog­gal mondhatják ők is, de ml is: hit nem tudjuk befejezni azt, amit már egyszer meg­kezd tünk? ... (kátéi) m > m Erre nincs paragrafus ... szállás. Még egy kell később hozzájuk, s alapjában véve el is készült a telep, ahol a je­lenlegi 190 kocánál és 1500 hí­zónak valónál is többet tud­nak nevelni, gondozni az év minden szakában. , Végignézünk mindent, s in­nen is továbbmegyünk. Meg­nézzük a 29 000 csirke egy részének „szállását”, végig­hallgatjuk a panaszokat: a BARNEVAL. képviselője csu­pán azért, mert némi tollhibá- juk van, egy nappal ezelőtt nem vett át 1400 darab átlago­san egykilós súlyú csirkét. Másutt megnézzük a megyé­ben egyetlen Plymouth csirke törzsállományt, az új ötezer férőhelyes csibenevelőhdz építé­sét,, a hatalmas, szinte végelát­hatatlan kukorica-, búza-, ár­patáblákat, a dohánypalánták szépen fejlődő sorát, hol itt, hol ott előbukkanó újabb cu­korrépatermő területeket.- — Nagyon gazdag ez a ter­melőszövetkezet — szalad ki a számon önkéntelenül, de egyál­talán nem meggondolatlanul a megjegyzés, amint majdnem harminc kilométeres kocsiká­zás után ismét a község felé tartunk. után csak jót lehet mondani a kömlői termelőszövetkezeti ta­gokról, kilencezer hold hazdál- ról. Vannak gondjaik. Minden növényüket a lehető legtöbb­ször, leglelkiismeretesebben akarják megművelni, de ehhez minden emberre szükség len­„Erre nincs paragrafus” — mondja a gyöpgyössolymosi tanácstitkár, s nem tudja, mi­tévő legyen, hogy kellene el­intézni a perpatvart. Egy ud­varban lakik két család — egy tsz-mun ka csapatvezető négy fiaival — és három nő, egy öregasszony, két lányával. Ha­tóság költöztette be Nagyék házába kilenc évvel ezelőtt a hetven év körüli Mák nénit s lányait, hógy fedél legyen a fejük felett. Bizonyára, ideiglenes meg­oldásnak szánta a tanács ak­kor ezt a szükséglakást: de az ideiglenesség még most is tart,.. Pedig nem valószínű, hogy megfeledkeztek volna erről az ügyről, mert Időköz­ben ügy lett belőle. Ügy, amelynek jegyzőkönyvekben, járási, megyei, sőt országos szerveknek írt beadványok­ban is nyoma van. Nagy Vendel ugyanis le akarja bontani a rossz álla­potban levő házat, építkezni szeretne. A ház utcai frontján mér dolgoznak a kőművesek, másik része, a düledező, több­ször leégett, korhadó geren­dákkal „életben tartott” süp­pedő rom, még mindig érin­tetlen, mert lakók vannak bent: Mákék. ne naponta, mert másként nem megy. Aztán előfordul a mos­tani ■ BARNEVÁL-esethez ha­sonló máskor is, amin bosz- szankodni lehet. A vezetők meg azon mérgelődnek, hogy sokszor elvesznek a papírmun­kában. Most is, amint keérke- zünk az irodába, Boros László főagronómust már szinte öle­lésre tárt karokkal várják: — De jó, hogy megjöttél, a kertészeteket segítő műszaki bi­zottság nevében szeretnénk ve­led beszélni — mondják a vendégek. Aztán megkezdődik a vita. — Növeljétek a kertészet te­rületét .. — Nincs már rá lehetősé­günk. Ez a százharminc hold elég lesz a jövőben is. Nekünk máskülönben is az a célunk, hogy gabona- és takarmány- félék termesztésével foglalkoz­zunk főként,.. — De könnyebben kaptok gépeket, ha a bizottság javas­latait figyelembe veszitek. — Hiába, erőnkön felül nem áldozhatunk még így sem a kertészet javára ... S jó fél óra kell, amíg meg­egyezés születik: — Ti tudjátok, hogy mit bírtok el — befejező mondat­tal. De nincs lélegzetvételnyi szü­net sem, mert most a járástól érkeznék látogatók a kéréssel: — Adjatok jelentést a takar­mány tömegtermeléséről, a várható kiesésről, az elosztás­ról — mondja az újabb ven­dég és még ki tudja, mi min­dent sorol fel hirtelenében, amire választ kell kapni. .Ez az „érintetlenség” nem szó szerint igaz, mert a soly- mosiak tanúsága szerint Nagyék is . megtesznek ■ min­dent, hogy a ház még inkább lakhatatlanná váljék, • nem riadnak vissza egy kis szándé­kos rongálástól sem. — A tu­lajdonos és a lakók közti rossz viszony történetét tanú- vallomások, rendőrségi be­jegyzések őrzik, meg a szom­szédok emlékezete. Gyakran áthallatszik a szomszédba is a veszekedések zaja: mérgezett légkör uralkodik az udvarban. Reménytelen vállakózás lenne a két fél között igazsá­got tenni. Nincs értelme an­nak, hogy keressék: Ki a hi­báé, s a vétkest vonják fele­lősségre. Nagyék . szeretnének lakni a házukban, s minél előbb rendbe akarják hozni az épületet. Mákék lakást akarnak — amihez mindenki­nek joga van. Mindenkinek igaza van a maga módján, s ez a két igazság — pontosab­ban: kétféle érdek — szem­ben áll egymással. — Nem az alkalmi vitákban kell igazsá­got tenni — a viták okát kell kiküszöbölni. — Nincs erre paragrafus — mondja a titkár, s valóban, a törvény arra nem ad módot, Papírmunka. Hasznos-e, vagy; sem, azon lehetne vitatkozni. Apró-cseprő ügyek egész so-' ra egészíti ki a mindennapos! munkát. Körben a másik épü-< letben, a volt székházban már] érlelődik a jövő is. Fiatal ag-' ronómus vezeti a brigádveze­tők napi megbeszélését. Nagy-, vonalúan és mégis részletesen \ határozzák meg itt a tsz veze-c tő emberei, mit kell tenni hol­nap, hogy ismét eggyel előbbre, léphessenek. KILENCEZER HOLDAS gazdaságot irányítani, tevé­kenységét helyes mederben te-, relgetni, nem könnyű, különo-j sen, amikor nemcsak arról, van szó, hogy folytassuk úgy] holnap is, mint ahogy ma vé-' geztük. Itt ma jobban akarnak« tenni mindent, mint tegnap. A] mában élnek, de a holnapnak« dolgoznak. A földeken, persze,; ez jelen pillanatban nem lát­szik, csak a vetés zöldell, de a! határban elszórt tanyák mind­egyikén megfigyelhető. — Itt lesz a sertéstenyész­tés, itt a kiserdő mellett remek’ helyet találtunk a baromfine-J velő számára, itt a szarvasmar- < háknak építjük ki lassan az' „összkomfortot”, — idéződik, fel emlékezetemben a főagro-’ nómus lelkes magyarázata, s< ha hozzáadom mindjárt a no-] vénytermesztést, a sok termés-' re reményt adó hatalmas tábla-« kát, amelyeket végignéztünk,' csak annyit tudok mondani:; jó gazdái most is termelőszö-' vetkezetüknek a kömlői ernbe-« rek, de minden arra mutat,; hogy még jobbak akarnak len-« ni... Weidinger László hogy itt valami salamoni íté­lettel megszüntessék a vi­szályt, Arra sem biztosít lehe­tőséget a törvény, hogy — mint annak idején — tanácsi rendelkezésre — egy másik lakásba költöztessék Mákékat. De a tanácsnak csak azt kell elintéznie, amire van pa­ragrafus? — Hiszen a tör­vénykezés, az igazgatás az életnek egy , sajátos vetüiete, s egy bizonyos probléma jóval hamarább jelentkezik a való­ságban a „társadalmi gyakor­latban”, mint a koodifikécióa munkában. Az ilyen bajokra pedig orvoslást kell találni, még mielőtt a törvény „labo­ratóriumában” előállítanák • gyógyírt. A paragrafus kétségkívül fontos segítője a munkának, S biztonságot, önbizalmat köl­csönöz az ügyek intézőinek. De nem menti fel őket az ön­álló cselekvés erkölcsi köte­lezettsége alól. Itt pedig önálló helyi meg­oldásra van szükség. Ha a ta­nács egyedül nem tudja meg­oldani a problémát, forduljon segítségért a termelőszövetke­zethez, a falu népéhez, hiszen mindenkinek érdeke, hogy nyugodtabb, zökkenőmente- sebb legyen az élet, s helyre- álljanak a szocialista társas együttélés normái. A mostani lakás — nem la­kás az már: rom —. ugyani* csak ideiglenes, keresni kelle­ne egy véglegeset. Van üres ház, üres lakás a faluban: se­gíteni kell Mákéknak, hogy bérbe vehessék. Ha a házon javítanivaló lenne, abban is segíthetne valamit a község. Még egy kifogás: Mákékat nem látná szívesen senki a lakásában. — Nem hiszem, hogy ez az ellenszenv, vagy „ellenállás” olyan tartós, olyan erős, hogy kilenc év óta ne lehetett volna már leküz­deni. Persze, nem paragrafussal, mert az — erre sincs. Krajczár Imre Lyuk a Holdban Az Egyesült Államokban „robot-fúrógépet” szerkesztet­tek, azzal a céllal, hogy egy pilóta nélküli űrhajó eljuttas­sa a Holdra. A három méter magas gép súlya a Földön 135 kiló, a Holdon azonban mindössze 22,5 kiló, miivel ott a nehézke­dés hatszorta kisebb. A gépet a napenergia hajtja meg, ezért nincs szüksége földi üzemanyagra: feladata az len­ne, hogy lyukat fúrjon a Hold felszínébe és feltárja a felszín alatt fekvő kőzeteket, amelye­ket a gépbe beépített elektro­nikus agy segítségével anali­zálni lehetne. Az így nyert adatokat a Hold felszínének összetételéről, reménységéről, hőfokáról, stb. rádión keres»* tül sugároznák Földünkre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom