Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-21 / 143. szám

1082. június ti., csütörtök NÉPCJS4G Parasztfiatalek a KiSZ-szervezetben Az a hatalmas változás, amely napjainkban a falvak­ban végbemegy, iíjeJttól é* idő­sebbektől egyaránt megfeszí­tett munkát, komoly körülte kíntést igényel. Mégis azt kell mondanunk, hogy a nagy át­alakulásban, a korszerű, szo­cialista mezőgazdaság megszü­letésében, élen járó szerepet kell kapnia annak a fiatalság­nak, amely nemcsak részese, de örököse is lesz apáik, s ma­guk munkájának. Két évvel ezelőtt politikai bizottsági határozat foglalko­zott a falusi ifjúság helyzeté­vel. Azóta a legtöbb helyen döntő jelentőségű változás ment végbe és parasztfiatal­jaink mind nagyobb és na­gyobb mértékben kapcsolódnak be az új falu kialakításába. Ha állításainkat tényekkel akarjuk alátámasztani, ügy bátran vehetjük a hatvani já­rás mezőgazdasági jellegű KISZ-szervezeteinek szerveze­ti munkáját alapul, amely többé-lcevésbé általános és jel­lemző képet mutat megyei vo­natkozásokban is. Az első és legfontosabb tény, amit meg kell állapítanunk, hogy a Hatvani járás területén működő 15 termelőszövetkezet közül csupán egynek nincs KISZ-alapszervezete, ott is csak azért, mert nagyon kevés azoknak a fiataloknak a száma, akik a termelőmunkából rend­szeresen kiveszik részüket. A hatvani járásban összesen 21 mezőgazdasági jellegű KISZ-alapszervezet működik, 1247 fős létszámmal. Ez évben 400 új tagot vettek fel. Ez a szám önmagában véve sokat mutat, de ha meggondoljuk, hogy ez a magas szám az út­törőszervezetekből a KISZ-be átlépett fiatalokból adódik, ak­kor már elgondolkodtatóbb a helyzet. Itt mindjárt végezhe­tünk egy szembeállítást, hi­szen a járás területén 38 ifjú­sági munkacsapat dolgozik, amelynek 555 tagja van. Az if­júsági munkacsapatokban dol­gozó és a KISZ korosztályhoz tartozó fiatalok mintegy 30— 40 százaléka tagja csak a K1SZ- nek. A feladat itt mindjárt magától adódik, hiszen minde­nekelőtt azt kellene elérni — felvilágosító munkával — hogy az ifjúsági munkacsapat tagjai lépjenek be a kommunista if­júsági szervezetbe. Az új tagok szervezése tekintetében tehát a jövőben még igen komoly fel­adat áll KISZ-szervezeteink előtt és ezt egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni. Eredményként! * könyvelhető él ugyanakkor az, hogy a szó­ban forgó járásban a meglevő KISZ-szervezetekben többnyi­re rendszeres KISZ-élet folyik, megtartják a vezetőségi ülé­seket, a tagok többsége végez valamilyen KISZ-munkát. Túl a szervezeti kérdéseken, beszélnünk kell arról is, ho­gyan' dolgoznak és milyen munkát végeznek kiszeseink termelőszövetkezeteinkben1, a közös gazdaságokban? A hat­vani járásban ebben a tekin­tetben az a helyzet, hogy je­lenleg a mezőgazdasági mun­kaversenyek különböző formá­iban 13 termelőszövetkezeti ifjúsági munkacsapat és 25 ál­lami gazdasági ifjúsági mun­kacsapat vesz részt ITT A SZÜNIDŐ! (Szűr Szabó József rajza) Az általuk ' megművelt terület közel két és fél ezer holdat tesz ki. Példákkal iga­zolhatjuk, hogy ezek a mun-| kacsapatok vállalt területei­ken az idei tavaszon időben és jó minőségű munkát végez­tek. Vonatkozik ez a szőlő- munkákra éppúgy, mint a kertészeti és szántóföldi mun­kákra. A hatvani járásban — de más járásokban is — több olyan mezőgazdasági üzem van, ahol a fiatalok nemcsak a vállalt terület megművelé­sében vették ki részüket, ha­nem másutt is végeztek mun­kát. Így például segédkeztek a lucemagyűjtésben, valamint a kalászosok kora tavaszi mű­trágyázásában. Számottevő azoknak a fiata­loknak a száma Is a hatvani járásban, akik különböző egyéni versenyekben vettek részt. Így például a gép állo­mási ifjú traktorosok verse­nyében 19-em, az ifjú kombái- nosok versenyében 14-en, az állami gazdaságok ifjú trakto­rosok versenyében1 17-en vesz­nek részt, összességében néz­ve az egyéni versenyzők szá­ma mintegy 70-re tehető. Itt kell szólni arról is, hogy azokban az állami gazdasa­gokban, termelőszövetkezetek­ben, ahol komolyan veszik a fiatalok versenyét, rendszere­sen értékelik a munkát, jó a versenyszellem, szívesen dol­goznak a fiatalok, örömet, lel­kesedést ad nekik a verseny. Ha a fiatalok problémáiról beszélünk, feltétlenül szólni kell a mezőgazdasági szak­munkásképzésről is. Itt ismét csak a hatvani járást hozhat­juk példaként, ahol vélemé­nyünk ezerint még mindig kevés a mezőgazdasági szak­munkások száma. Mintegy negyvenen vesznek részt a szakmunkásképzésben és meg kell mondani azt is, hogy nem mindenütt foglakoznak kellő megértéssel, szeretettel ezek­kel a fiatalokkal. Mindent összegezve állít­hatjuk, hogy a hatvani járás­ban, de aíz egész megyében is Javult az utóbbi hónapokban a mezőgazdasági jellegű KISZ- szervezetek munkája. Sokat kell azonban még tenni azért, hogy ezek a KISZ- szervezetek taglétszámban tovább gyarapodjanak és hogy a fiatalok valóban a termelő­szövetkezeti élet rugójává, hajtómotorjává váljanak. Eb­ben a munkában segíteni kell nemcsak a pártszervezetek­nek, de a községi tanácsoknak i& Szalay István Végre, melegen süt a nap a rózsászentmártoni dombok kö­zött, s ha szellő kerekedik, ár­pa- és búzakalászok bólogat­nak, halk suhogással fordít­ják fejüket a kukoricatáblák felé. A várható termés alaku­lása és a bánya ügye érdekli leginkább a község lakóit. A változás, az új azonnal szem­betűnő, akár a széles, nagy parcellákat, akár a gépesített bányát nézzük. Egy hónapja, hogy Rózsá­ban megindult a pajzsfejtés. Rendben, üzemszerűen ter­melnek a modem berende­zéssel, bár meg kell még szok­ni, sok fortélyát el kell lesni, de beválik itt is, mondogat­ják a bányászok. A rózsái IX-es aknát nem érintette a tröszt termeléskor­látozása, napi 100 vagon sze­net kell adnia. — A mennyiséggel'nem lesz különösebb gondunk, bár az első negyedévi lemaradást be kell hoznunk, összegyűlt egy kis adósságunk, mert sok üzemórát, erőt és figyelmet elvett a pajzsfejtés bevezeté­se. De ma már az anyagnor­mák, az energiahányad betar­tása és a termelékenység nö­velése az elsőrendű feladat. Erre kell irányítani a bányá­szok figyelmét, magyarázza Szomszéd László üzemvezető, , Pontos adatokat a tervosz­tályom kapunk. Sokatmondóak s figyel meztetőek ezek a szá­nok. Az első öt hónap bá­nyafa-felhasználási terv: t 6239 köbméter. Túllépték 339 köb­méterrel. Ez 207 ezer forintos többletköltséget jelent. És mi­lyen nagy kincs nálunk a fa! Igazán csak azok tudják, akik a szakmában dolgoznak, vagy építkezni akarnak. Érzésem nem csalt, ahol baj van a bá­nyafával, nem alakulhat ked­vezően a széldeszka felhaszná­lása sem. Az adatok kendő­zetlenül mutatják az igazsá­got. öt hónap alatt 8148 folyó­méter széldeszkával használ­tak többet, mint amennyit a terv e. .gedélyezett. Újabb 30 ezer forintos költségtöbblet. A villamos energia? Itt sem jobb a helyzet, 75 ezer kilovatt túlfogyasztás, 48 ezer forintos többletköltség. Hamis lenne a kép, ha nem szólnánk az eredményekről. A létszámtervet tartják, sőt 5 fő megtakarításuk van eddig. Májusban 1680 kilogramm volt a műszakonként egy főre eső termelési feladat és 1719 kilo­grammot értek el, az emberek nagy igyekezettel és szorgal­masan dolgoznak, soha nem tanultak annyian, mint az utóbbi évben. De az anyagfel­használás, a tetemes többlet- költségek? Vezetőkkel, vagy bányászokkal beszélgettünk, újra és újra visszatértünk er­re a gondra. Valamelyest megnyugtató, hogy a vezetők és munkások, bányászok és iparosok most már fokozott figyelemmel ... hogy Amerikában nem nagyon bíznak már a SEATO- ban, és sok amerikai polgár nem érti, miért nem lép nyíl­tan porondra az Egyesült Ál­lamok, miért bújik. „SEATQ- bőrbe". Miért hivatkozott a szövetségre akkor, mikor partra szállt Thaiföldön, s miért tartja szükségesnek, hogy „szövetségesi kötelezett­ségekről" papoljon, amikor katonákat küld Laoszba. Hi­szen, ha az Egyesült Államok — mint írják és mondják Amerikában — nagyszerű cé­lokért harcol, akkor bátran vállalhatja az erkölcsi koc. kázatot egyedül is­_ _______ (—zár) Ha sznos tapasztalatcsere­látogatás Az elmúlt napokban tapasz­talatcsere-látogatást rendeztek Füzesabonyban a helybeli Pe­tőfi, valamint a kerecsenéi Aranykalász Termelőszövetke­zetben. A tapasztalatcsere-láto­gatás alkalmával a megye bur­gonyatermelő tsz-szakemberei megtekintették a füzesabonyi tsz burgonyáját, a kerecsenéi közös gazdaságban pedig a sze­lektálást bemutatót nézték végig. A tapasztalatcsere után egy­öntetű volt a vélemény: sokat tanultak a látottakból, sok ta­pasztalatra tettek szert. JCallígldáky alhíMk h „£udádltLQj%k” Az Egri Pedagógiai Fő­iskola évek óta kollégiumi gondokkal küzd: nem tud minden „igényjogosult" hall­gatót elhelyezni. Ebben a tan­évben Is közel ötszázan ta­nultak a főiskolán, s közülük csak háromszázhúsz talált otthonra a három kollégium fala] között. A következő tanévben még súlyosabb lesz a helyzet: hi­szen az Idén nem kerül ki senki a főiskoláról; a jelenle­gi harmadévesek nem kapják meg az oklevelet, az ő tanul­mányi idejük már négy év. Ugyanakkor felemelték az egyes évfolyamok „keretszá­mait", s százhetven új elsős Is helyet kér már ősszel: nem-' csak az oktatótermekben, de a kollégiumokban is. Az új leánykollégium — amivel majd kétszeresére nö­vekszik a kollégiumok kapa­citása — megoldja a problé­mát — két év múlva. 1064-ben nyílik meg majd a vár mel­lett, s hatvannégy szeptem­berében fogadja az első la­kókat. Es addig? Hol laknak addig a főiskolások? Most is sokan fizetik a mé­regdrága albérletet, de ha nem akarják félbehagyni ta­nulmányaikat, — kénytele­nek vele. Most is sokan élnek harmad—negyedmagukkal, szűkös, alig bebútorozott, ri­deg szobában: fejenként havi két—háromszázért. Vannak, akik „családtagként" laknak a házigazdánál: ebből annyi a „családiasság”, hogy még külön szobájuk sincs, csak egy ágyat kapnak a pén­zükért. Két éven belül pedig nem JeSz új kollégium. Milliókba kerül az építkezés: hamarabb nincs lehetőség a hatalmas beruházásokra. De felmerül a kérdés: nem lehetne-e addig valami ideiglenes megoldást találni? Nem Jehetne-e. ha nem is ideális, de a pillanat­nyi szükségleteket úgy, ahogy fedező, helyiséget berendezni kollégiumnak? Érdemes len­ne foglalkozni ezzel, hiszen a kollégiumi elhelyezéstől nagy mértékben függ az or­szág pedagógusellátásának megjavítása. A kormányzat hiába bizto­sított több férőhelyet a főis­kolán, hiába vesznek fel több hallgatót: kollégium, vagy legalább Is szükség-kollégium nélkül nem lehet kihasználni a lehetőségeket. Félő, hogy az elsőévesek közül sokan már a tanév ele­jén lemorzsolódnak, mielőtt még megkezdhették volna az érdemi munkát. Ha addig nem történik „csoda”, nem lesz valamiféle pót-kollé­gium. Krajczár A pdrthons:res»*u* ti»*teleiére s Uj technológiával üzemel a műszárító, a tervezett selejtszázalék alatt termel a Mátraderecskei Téglagyár Néhány hónapja „Új gyár — sok selejttel" címen írtunk a Mátraderecskei Téglagyár ter­melésének műszaki-technoló­giai problémáiról, nehézségei­ről, arról a küzdelemről, ame­lyet a gyár vezetői vívtak a tervek teljesítéséért, termé­keik minőségének megjavításá­ért. A mintegy 70 milliós beru­házással épült üzem kemény erőpróbák elé állította a mun­kásokat, gazdasági és műszaki vezetőket. Kaptak egy korsze­rű, új gyárat, de nem kaptak kész technológiát; ‘ munka közben kellett kikísérletezniök a megfelelő gyártási eljárást, a korszerű berendezések gazdaságos üzemeltetésének módszereit. Mindezt a felada­tot — ma már bízvást elmond­hatjuk — sikerrel oldotta meg a gyár kollektívája. Kiss r. József gyárvezetővel beszélgettünk a téglagyár mos­tani helyzetéről. — A kísérletezések most mar befejeződtek — mondotta Kiss elvtárs. — A műszáritó meg­bízható technológiával üzemel, e most már rendes kerékvágás­ban haladva, a tervezett selejt­százalék alatt termelhetünk. Két hete fejeződtek be a kí­sérletek a műszárítóval. Saját tapasztalatok alapján — a ter­vezővel együttműködve — ki­dolgozták az új eljárást. Mi a lényege ennek az eljárásnak? A száraz levegőt a legszára­zabb cserépre engedik, s aztán jut el a kevésbé száraz csere­pekre, s a végén a kamrából a Figyelmeztető adatok, dicsérendő kezdeményezések és jogos igények Rózsaszentmártonban ügyelnek az anyagtakarékos­ságra. Lényeges javulást jelent, hogy a pajzsfejtés üzemszerű bevezetésével fokozatosan leáll a fásíejtés. A korszerű techni­ka alkalmazása a rózsái bá­nyászokat a legnagyobb bajból segíti ki. Ezért nein szabad semmiféle késedelemnek és a legkisebb zökkenőnek sem elő­fordulnia az új módszer alkal­mazásában. De ezen felül is akad teendő. A kongresszusi munkafelajánlások magvát az anyagtakarékosságra való tö­rekvés jelenti. Szászi András vájár csapata vállalta, hogy a feszkéket és ékeket vissza­rabolt fából készítik. Papp Jó­zsef brigádja háromezer sza­laggörgő kijavítását vállalta, s öt hónap alatt 2109-et teljesí­tettek. Balogh József szocialis­ta brigádjának Is az a célja, hogy minél több anyagot taka­ríthassanak meg. Tácián István és Gubis János villanyszerelők brigádja sokat tehet azért, hogy kevesebb üresjárat legyen a gé­peknél, jobban takarékoskod­janak a villanyárammal, főleg a csúcsfogyasztás időszakára, jobban szervezzék meg a gé­pek leterhelését. Kiváló szakembereket nevelt már a rózsái bánya. Egy csa­ládból négyet is. A négy Ju­hász testvérről van szó. Juhász Miklós lőmester, András front­fejtésen dolgozik, vájár. Ju­hász Máté brigádvezető laka­tos és Juhász József is a laka­tos brigádban dolgozik. A négy Juhász-testvér közül ketten. Máté, a lakatosok brigádvezetője és Juhász József, a fiatalabb testvér: brigád tag. Az új munkahelyek beszerelését határidőre, rendben be­fejezték. Munkakörükön kívül, az időt jól beosztva, brigád­juk 82 kaparó teknőt és 270 folyóméter kaparó alvázat kija­vított. Vállalásuk teljesítésével 3750 forintos megtakarítást értek el. Bizonyára már előbb kellett volna szólni a műszakiak se­gítségéről. Új fejtési mód be­vezetése, a szállítás jobb meg­szervezése, a munkaidőkiesések csökkentése, termelékenység növelése, korszerű technológia bevezetése, az anyagtakarékos­ság következetes betartása, mind, mind műszaki feladat. És ha a feladatokhoz mérjük, azt kell mondanunk, a műsza­kiak eddigi segítsége kevés volt. Nem mondhatjuk elegen­dőnek a műszakiak segítségét, mert az új technika, a korsze­rű gépek és a modem fejtési módszerek alkalmazása na­gyobb felkészültséget, erősebb tempót diktál az aknászoknak, a körletvezetőknek, techniku­soknak és csoportvezetőknek. Hallottunk a rózsái műszaki dolgozók háromtémás kong­resszusi munkafelajánlásáról. Az új kezdeményezés minden­képpen dicsérendő. De a mű­szaki középkádereknek és a felsőbb vezetőknek is rendsze­res tanulással, szaktudásuk, politikai ismereteik állandó gyarapításával kell felkészül­niük az új feladatokra. Különö­sen a párt tagjainak, a kommu­nistáknak kell élen járni, munkások és bányászok első­sorban tőlük várják a több se­gítséget. Dr. Fazekas László nedves cserepeknél távozik. A fokozatosan történő szárítás­sal elérték, hogy a cserepek nem görbülnek meg, nem vál­nak használhatatlanokká, se­lejtesekké. Milyen eredményeket hozott eddig az új eljárás alkalma­zása? — A két hét szárítási' ered­ményei magasan jobbak, mint a kísérletek idején bármikor. Korábban a selejt átlagosan 15—20 százalék volt, de elő­fordult, hogy a 70 százalékot is meghaladta. Most a selejtünk csak öt százalékos, jóval ala­csonyabb a megengedettnél. Mindezek az eredmények már a kongresszusi munkaver­seny, a gyárban kibontakozott lelkes mozgalom sikerét gaz- ^ dagítják. Más téren is jelent­keznek már az eredmények. A ■verstéglagyártás napi 46 ezer ’arab — ezerrel több, mint a -rvezett. A nyerstéglagyár- < ásban dolgozók vállalták azt is, hogy a selejtet egy százalék- I ’ml csökkentik, s ugyanakkor a bázishoz mérten — a múlt év hasonló időszakához képest — az állásidőt is csökkentik, S százalékkal, ehhez arányúvá növekszik a termelékenység. A nyerstéglagyártésban Pa- nyik Sándor művezető 32 tagú ifjúsági brigádja kezdeményez­nie a kongresszusi munkaver­senyt, s igaz, hogy a második műszak rájuk citált, az ő eredményeik legalább annyira j becsülendők. A 32 tagú brigád jelentős vállalást tett a prés­ház környékének rendezésére is. A fiatalok munkaidő után több mint 120 órát töltöttek társadalmi munkában, s elta­karították a törmelékhalmokat) a szemetet a présház körül. A Mátraderecskei Téglagyár termelése most már zökkenők nélkül halad. Nem kell 6zé- gyenkezniök a magas selejt­százalékok, a rossz minőségű termékek miatt.' Beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Eddig csak a téglagyártók kö­zött bontakozhatott ki a kong­resszusi verseny, a cserépgyár­tók szocialista vetélkedésének megindulását akadályozta a műszárító körüli bonyodalom; ezek a bonyodalmak immár megszűntek, az új gyártási el­járás megbízható. Sok kerülhet tehát az ő vállalásaik, felaján­lásaik megtételére is. A Mát­raderecskei Téglagyár munká­sai tettekkel készülnek pár­tunk VIII. kongresszusínak kő* szöntésére. (p. d.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom