Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-02 / 127. szám

19P2. június 2., szombat NEPCJSAO 5 Tudósítónk jelenti: 11 Magyar Tudományos Akadémia ülésszakáról Újíts és vári, fii tudja meddig... Csütörtökön a Magyar Tu­dományos Akadémia Társadal­mi—Történeti Tudományok Osztálya és Közgazdaságtudo­mányi Intézete tudományos ülésszakot tartott. Délelőtt - tíz órakor az akadémia díszter­mének minden ülőhelyét elfog­lalták a tudósok, közgazdá­szok, a minisztériumok és egyéb intézmények meghívott szakemberei. Erdei Ferenc, az akadémia főtitkára ismertette az akadé­mia elnökségének határozatát, hogy az egyes tudományok képviselői megvitatják a XXII. kongresszus tanulságait és kutatják a hazai hasznosítás lehetőségeit. Bejelentette, hogy e tanácskozások sorát a köz­gazdaságtudomány művelői­nek ülésszaka nyitja meg. Friss István akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Közgazdaságtudo­mányi Intézet igazgatója be­vezető előadást tartott Az SZKP XXII. kongresszusa és a magyar közgazdaságtudomány címmel. — A XXII. kongresszus nagy jelentőségű elméleti meg­állapításokkal gazdagította a marxista—leninista elméletet és megalkotta a kommuniz­mus építésének programját. A magyar nép ma a szocialista társadalmat építi és ez az út törvényszerű szükségességgel a kommunizmus felé vezet. De nekünk, magunknak kell megkeresni a módszereket, hogy sajátos adottságaink és feltételeink között miként va­lósíthatjuk meg azokat a nagy­szerű célkitűzéseket, amelye­ket a Szovjetunió 1980-ra tű­zött maga elé. A KGST és ezen belül különösen a Szov­jetunió segítsége szinte fel­mérhetetlen, de a baráti álla­mok kutatásainak eredményei, a legkorszerűbb teljes doku­mentáció sem elegendő, mert Nyugatnémet diákok camping-körútja a Szovjetunióban Egy Wuperthal-i iskola veze­tősége 19—25 év közötti fiata­lok részére augusztus 7-4,01 28-ig camping-körutazásit ter­vez a Szovjetunióba. A fiatalo­kat autóbuszon és repülőgépe­ken viszik körül az országban, és mindenütt sátorban fognak lakni, A körutazást megelő­zően tanfolyamét tartanak, amelyen az utazás részvevőit megismertetik a Szovjetunió földrajzával, történelmével, irodalmával, néprajzával, stb. a technikai berendezéseket nem adhatják át. Ezért a ter­melés anyagi-technikai bázi­sát,. a termelés személyi felté­teleit magunknak kell megte­remteni, és új, egységes társa­dalmat kell felépíteni. A nagy­szerű feladatok megvalósítá­sához népünk várja a tudo­mányok segítségét, köztük a közgazdászok haladó szellemű, bátor állásfoglalását. Az elmé­let és a gyakorlat alkotó egy­ségének megteremtésével, jobb szervezéssel, a vezetés mód - szereinek állandó javításával, lerövidíthető a kommunizmus­ba való átmenet időszaka. Az igazi tudomány mindig igényelte a szabad vélemény­alakítást, az eleven, alkotó vi­tát. A tudomány előtt nem le­hetnék tilalomfák, nincs olyan terület, ahol a korábbi tételeket ne lehetne és ne kellene meg­vizsgálni, mert a körülmények változnak és ezért nem lehet­nek megkövesedett elméletek. Egyik tudományág sem köve­telheti, hogy többet higgyenek neki, mint amennyit bizonyíta­ni tud. A tűdósok csak azt hir­dessék, amit igaznak tartanak, de azt valóban hirdessék is. A tudomány szabadságát csak az ŰJ MÓDSZEREK, új utak keresése. Ez most velejárója korunknak, amikor minden területen méríöldes léptekkel haladunk előre a jövő vilá­gának építésében. Nap mint nap újak születnek az iparban, a mezőgazdaságban, az iroda­lomban és nem utolsósorban a pedagógiában is. A mi pe­dagógusainknak új embert keli nevelniök, újfajta eljárások­kal, módszerekkel, amihez a receptet senki siem írja fel, nekik maguknak kell megta- lálnioik a legmegfelelőbbet. A miniszter utasítása meré­szen ki is mondja: pedagógu­saink legjobbjai kísérletezze­nek merészen és bátran, ke­ressék az eleven, friss mód­szereket s tegyék félre a ré­giből mindazt, ami már hasz­nálhatatlan. E gondolat jegyében ülésez­tek tegnapelőtt az egri járás igazgatói is a felsőtárkányi iskolában. Miért most és miért éppen egy falusi iskolában? Egy bemutató tanítás miatt. Fejes Erzsébet, az iskola egyik második esztendeje ta­nító biológa—földrajz szakos tanárnője állt a dobogóra osz­tálya és egy járás igazgatói elé, hogy bemutasson egy órát. a társadalom biztosíthatja, amelynek érdeke a kendőzet­len igazság felderítése. Az im­perialista—kapitalista világ érdekeivel ellentétes az igaz­ság felderítése. A társadalom fejlődéstörvények kiíürkészése, a fejlődés irányának megálla­pítása és az elméleti kutatá­sok gyakorlati hasznosítása a haladó társadalom érdeke, ezért lesz győztes a szocialista tudomány. Az új társadalom építését, a nép anvagi és szel­lemi fejlődését egy tudomány sem szolgálhatja olyan közvet­lenül és eredményesen, mint a szocialista tudomány. A nagy­szerű célkitűzések, a szocializ­mus teljes felépítése, majd a kommunista társadalom fel­építésére, latba kell vetnünk minden erőnket, akaratunkat és tudásunkat. Friss elvtárs nagy tapssal fogadott előadását korreferá­tumok és hozzászólások követ­ték. Többek között Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság elnöke az ipari és a műszaki fejlesztésről, Lukács László, a Közgazdasági Intézet munkatársa a gazdaságossági szemléletről szólott. F. L. Egy esztendőn át végzett kí­sérleteket új módszerekkel. Tanév elején kezdte az „út- törést” és folytatta mind a mai napig kitartó szorgalommal, hallatlan lakiismeretitel és hit­tel, a munkát sok vajúdás, lelkiismerétfurdalás. meg­annyi véleménykülönbség eile- n.i0i'0 is. — Jó LESZ-E? Tudnák-e majd többet a gyerekek? Ad-e elég alkalmat az új módszer az egyéni feleltetésekre? Ezek és még egy jó néhány kérdés volt, amire választ kért volna tanév közben a fiatal tanárnő. De kitől? Senki sem tudta, senki sem próbálta, ő kísérle­tezett először a járásban és talán a megyében is ily hosz- szasan, teljesen átdolgozott tanmenet alapján, így a vá­laszt is csak magától várhatta. És most, moat a bemutató napján a sok kérdésre meg­születnek a válaszok. A gyer­mekek biológiai tudása magas fokú volt, elismeréssel nyilat­koztak felőle az igazgatók. A tanítás után a fiatal ta­nárnő a kérdések özönébe ke­rült. Igazgatók és miniszteri látogató, az Országos Pedagó­gus Szakszervezet dolgozója, a járási pártbizottság osztály- vezetője éppúgy kiváncsiak voltak, mint a tsz-elnök, vagy a községi párttitkár, akik szin­tén részt vettek a tanításon. De vajon hibátlan, tökéle- tes-e ez a módszer? A válasz, gondolom, egyértelmű lehet. Nemi. Nem tökéletes, még csak nem is hibátlan, de feltétlenül hasznos, eredményes, tovább fejleszthető. A bátorság pedig, amellyel Fejes Erzsébet mun­kához látott és az a szeretet, amellyel igazgatója és a ne­... hogy az Egyesült Álla­mok tőkései nem akarnak le­maradni semmiféle új üzlet­ről, új lehetőségről, azért a State Department sutba dob­va hagyományos négergyűlö­letét, képviselőit elküldi a fiatal afrikai országokba, sőt egyikük, Menen Williams, már Algériát is „felfedezte”. Éppen Algériában tett egy ér­dekes kijelentést ez a szap- pangyáros-diplomata. Mint mondotta: Az USA már Evian előtt is baráti kapcsolatokat tartott fenn az ideiglenes kor­mánnyal. Bizonyára ezek a „baráti kapcsolatok” késztették az amerikai katonai és politikai vezetőket arra, hogy támo­gassák az algériai — ultra- puccsokat! (— zár) A világ legkisebb rádiója A tokiói Standard Radio Corp. bejelentette, hogy olyan piciny, hét tranzisztoros rá­diókat állít elő, amelyeket nyakláncra, vagy karperecre fűzve, esetleg melltűként lehet használni. velőtestület őt körülvették, se­gítették egész éven át, feltétle­nül dicséretre méltó. VALAMIT azonban hadd írjunk még ennek az értekez­letnek, ennek a tanításnak (amelyet megbeszélés követett) a margójára, méghozzá fel­kiáltójellel. Legyen ez a bemutató-tam­ás, új módszerkeresés, példa, buzdítás a többieknek is! Ne féljenek igazgatóink, — egyik­másik szakfelügyelőnk se — az újtól, a kezdeményezéstől. Ne féltsék iskoláikat, mint itt-ott már hallani lehetett az „anarchiától”, amelyet az új módszerek keresése előidézne. Ne féljenek, mert nem lehet ebből semmiféle pedagógiai anarchia. Keressenek, kutassanak csak bátran pedagógusaink az új módszerek között, szívják az alkotás friss levegőjét, mert ekkor lesznek tulajdonképpen igazán pedagógussá. Az ilyen pedagógia már egy kicsit al­kotás, talán — ha szabad így mondani; művészet számba is megy már — nem pedig „fa­vágás”, évtizedről évtizedre visszatérő sablon, amellyel egyesek véleménye szerint de­rék embereket nevelhettek a pedagógusok a kapitalizmus és most a szocializmus számá­ra is. ÜJ KORBAN élünk, új em­bereket kell nevelnünk, új­fajta módszerekkel. Hogyan? Csakis ezen az alkotó, újakat termő úton, amelyen a felső­tárkányi fiatal tanárnő elin­dult, s amelyet érdeklődéssel figyelt a járástól a miniszté­riumig minden jelenlevő. Szalay István Az emberekben megnöve­kedett az alkotó-kedv, érzik, hogy érdemes dolgozni, töb­bet adni, mert az eredmények megbecsülést hoznak szá­mukra. A dolgozókban jelent, kezö alkotó kezdeményezést azonban nem mindenütt hasz­nosítják okosan, nem minde­nütt vannak azon, hogy az alkotó kezdeményezésekben meglevő energiákat felszínre hozzák, kibontakoztassák. Sok hiányosság tapasztal­ható még mindig az újítások­nál. Nemcsak ott mutatkoz­nak a bajok, hogy az újító­mozgalmat a munkaverseny­től elvonatkoztatva, külön­állóan kezelik; hiba az is, hogy az újítások elbírálása rendkívül nehézkes, hosszú időbe tartó... A gyöngyösi Váltó- és Ki­térőgyártó ÜV-nél például 41 újítás van restanciában, hát­ralékban, pedig ezeket az újí­tásokat nagyobbrészt még ta­valy nyújtották be a dolgo­zók. Hasonló helyzet tapasz­talható a Gyöngyösoroszi Ércbányánál, ahol ebben az évben 17 újítást adtak be, s ebből mindössze csak 3-at ve­zettek be; 7 újítást pedig még nem is értékeltek. De nem mutatnak nagy igyekezetei az újításokkal kapcsolatban a salgótarjáni PFT Főnökségnél sem, ahol 31 újításból csak 5-öt fogadtak el, s 14 újítás­ról még mindig nem dön­töttek. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának legutóbbi elnökségi ülésén foglalkoztak ezzel a problémával. Ered­ményként könyvelték el azt a tényt, hogy általában vala­A MÁV Kitérőgyártó ÜV versenyfelelősének, Pető Sán­dornak naplóját olvasgatva, sok értékes felajánlást találha­tunk az MSZMP VIII. kong­resszusa tiszteletére. Termé­szetesen a versenyből nem hi­ányozhatnak a fiatalok sem, akik elsők között tették meg felajánlásaikat. A Gagarin szocialista munkabrigád elha­tározta, hogy a selejtet 2,5 százalékkal csökkenti, s a bri­gád tagjai közül Kovács Jó­zsef és Kövér István vállal­ták, hogy az általuk gyártott új készüléket selejtmentesen, jó minőségben készítik el. Az „űrhaj é6 brigád” úgy döntött, hogy ez évi tervét hat nappal korábban befejezi, negyedévi tervét pedig másfél nappal, s az így megtakarított időt a legfontosabb gyártmá­nyok elkészítésére fordítja. A Béke-brigád is hasonló vállalást tett, ők négy nappal korábban szeretnék jelenteni, hogy éves tervüket sikerrel teljesítették. A vállalások nemcsak a ter­vek teljesítésével kapcsolato­sak, a verseny részvevői elha­tározták, komoly gondot fordí­tanak szakmai és politikai képzettségük növelésére, s erre ösztönzik munkatársaikat is. Ennek elősegítésére bizottságot alakítottak, amelynek feladatá­vá tették a dolgozók rendsze­mennyi vállalat elkészítette az 1962. évi újítási feladat­tervét, s hogy egyes vállala­toknál a műszaki brigádok, a szocialista brigádok vállalást tesznek az újítási feladatter­vekben rögzített egy-egy probléma megoldására. Meg­béklyózza azonban az újitó­mozgalom szélesebb körű ki­bontakoztatását az a nehéz­kesség, az a lassú, bürokrati­kus módszer, amellyel az újí­tásokat kezelik. A műszakiak nem adnak kellő időben szak­véleményezést, s nem végzik el kellő időben az előkalku­lált gazdasági számításokat, s így hosszú hónapokat pi­hennek az újítások a dosz- sziékban, de hónapokat kell várni arra is. hogy az elfo­gadott újításokra szerződést kössenek az újítóval. A sok­sok várakozást végül is meg­unják a dolgozók, mert ugyan kinek van kedve ilyen bősz- szántó körülmények között újításokon törni a fejét, kinek van türelme kivárni azt az időt, amíg igent vagy nemet mondanak fáradozására?! Nem ártana egy kis frisse­ség az újításokkal való fog­lalkozásban. Nem ártana, hi­szen nemcsak üzemi, de nép- gazdasági érdekről is szó van itt! Semmiképpen sem mellé­kes hát, hogy mennyire vára­koztatják meg az újítókat be­nyújtott munkájuk elbírálá­sánál. Mert a kár nemcsak bosszúságokban, az újítók kedve szegésében érezhető, de forintokban is mérhető. S ebben az esetben, bizony, nem tíz meg húsz forintokról beszélhetünk... (pataky) rés tájékoztatásának megszer­vezését. A KISZ-vezetőség elhatá­rozta, hogy a MÁV Északi Járműjavítónak készülő fon­tos gyártmány felett, mivel annak elkészítése nagyon sür­gős — védnökséget vállal. Így biztosítja, hogy fontos be­rendezés határidőre elkészül­jön. A gyár fiataljai komoly vál­lalásaikat a pártszervezettel és a vállalatvezetőséggel ösz- szefogva akarják megvalósí­tani. Herczeg Lajos Tizenegy óra a jégszekrényben Könnyen végzetessé válható „élményben” volt része a .Nin nevű jugoszláv gőzös szaká­csának. Éppen az óriás méretű jégszekrényben tevékenykedett, húst akart a konyhába kivinni, amikor a hajó a Perzsa-öböl közelében hirtelen viharba ke­rült, s a jégkamra súlyos aj­taja a hajó mozgásától becsa­pódott. A hajó személyzete 11 órán keresztül hasztalanul ke­reste a szakácsot, amikor a keresők egyike hirtelen öt­let alapján kinyitotta a jég­kamra ajtaját. A szakács lélek­jelenlétének köszönhette meg­menekülését: fogsága alatt szünet nélkül rakosgatta, emel­gette a jégkamrában tárolt lá­dákat, csomagokat, hogy meg ne fagyjon. Eleget tesznek a vállalásnak ... Egy hónappal ezelőtt az egri Dobó István Általános Gim­názium Rudas László KISZ-szervezete, valamint a Heves me­gyei TST elnöksége szocialista szerződésre lépett, amely szerint a gimnazisták a népkerti stadion felújítási munkála­tainál 500 tanuló részvételével 1500 társadalmi munkaórát ajánlottak fel. A felajánlott munka értéke 12 ezer forint. A tanulók eleget tesznek vállalt kötelezettségeiknek, s mint fel­vételünk is bizonyítja, nap mint nap szorgalmasan mun­kálkodnak a vállalás teljesítéséért. (Kiss Béla felvétele) .— Miért tartott hat napig a világ teremté­se, Uram? Hiszen, te mindezt egy nap alatt is megcsináltad volna... — kérdeztem az Úris­tentől minap, egy ba­rátságos eszmecsere keretében. Az isten megvakarta álla he­gyét a szakálla alatt, aztán a visszaemléke­zéstől elfelhösödött a homloka, hogy félre kellett tolni nyolc bá­rányfelhőt. — Tudod, fiam, az úgy volt — kezdte visz- szaemlékezéseit —, hogy néhány tervező­vel kora reggel leül­tünk a tárgyaló felhő köré, azzal a szent meg­győződéssel, hogy a már elkészült tervek alapján, lényegében né­hány utasítás, néhány utolsó simítás, és dél­előtt hozzákezdve a munkához, még a mennyei idő vége előtt végzek is. Nem így tör­tént. Alig kezdtem el a terveket nézni, amikor jött az angyali titkár­nőm, hogy Mihály ark­angyal akar csak egy szót mondani és az na­gyon sürgős... Ha egy szó és az is nagyon sür­gős, jöjjön, mondtam... Mihály arkangyal arra kért, engedjem el fél­órára, mert szárnyaiból kihullt néhány toll és beláthatom, hogy egy arkaangyal nem nézhet úgy ki, mint egy fosz­tott hátú liba... Az ér­vek meggyőztek, s csak később jutott eszembe, mit tudja 6, milyen a fosztott szár­nyú liba, amikor én azt a madarat még meg sem teremtettem... Újból a tárgyaló fel­hő fölé hajoltam, ami­kor az angyali titkár­nőm ismét benyitott, hogy csak egy pillanat­ra zavar, de itt van Gábor arkangyal, és csak egy szót akar mon­dani, de az rendkívül fontos ... Ha egy szó, és az is rendkívül fon­tos, jöjjön, mondtam, és jött is... Közölte velem, hogy a világ megteremtése során ne feledkezzem meg a Föld megteremtéséről sem, mert ott kitűnő dolgokat csinálnak majd az emberek, s na­gyem sokáig ezért en­gem fognak, dicsérni. Hlzelgett a dolog, meg kell mondanom, hogy engem dicsérnek majd, s mindez csak rajtam múlik, bele­egyeztem hát a tervbe, s meghallgattam Gábor arkangyalt, szerinte milyen kitűnő dolgo­kat fognak csinálni az én dicsőségemre azon a Földön ... Azután újra jött az angyali titkárnőm és aztán már nem is jött, csak azok jöttek, akik mindössze egyetlen pillanatra, de nagyon fontos is halaszthatat­lan ügyben akartak ve­lem beszélni. S én hit­tem nekik és az egy pillanatnak, mert ab­ban az időben én még nagyon egy naív Úris­ten voltam. Jött Luci­fer és János, jött Ke­lemen és Ödön, jött a harsonások karnagya és a népi arkangyalcso­port előszálldosója és jöttek, és jöttek, min­denki csak egyetlen pillanatra ... Hát így tudtam én csak hat nap alatt megteremteni a világot — mentegető­zött az Űristen... — Hát, azért hat nap is szép teljesítmény — udvariaskodtám... — Szép .., szép — ingatta a fejét —, de ha elgondolom, hogy az ember egy nap alatt el is tudja pusztítani, nem is olyan nagy do­log... (égni Egy igazgatói értekezlet margójára A Vili. kongresszus tiszteletére Miért tartott hat napig

Next

/
Oldalképek
Tartalom