Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-30 / 124. szám

4

NEPÜJSAG

I

1962. május 30., szerda

Újítás

A hatvani I. sz. Postahivatalban ízlésesen elkészített kis faliszekrény hívta magára figyelmemet. A szekrényke rekeszeiben pénzesutalványok, csomagszállítók, távirati űrlapok és egyéb nyomtatványok találhatók, alattuk kis kazetta, ahová az ellenértéket kell bedobni. — önkiszolgáló szekrényke ez, s amint hallottam, bevált, nem mutatkozott hiány az első napokban. Több dolgozó nyilvánított véleményt a szekrényke előtt, mindenkinek tetszett az újítás, s véleményem szerint is időszerű és hasznos lehet. — De ugyanakkor nem hallgatták el a dolgozók azt sem, hogy az asztalon levő tintatartóból olykor kiszárad a tinta, s nem pótolják időben, vagy hogy a toliakkal nem lehet imi, s a tollszárakba új tollhegyet kellene időnként helyezni. — Ügy gondoljuk, ezen nem lesz nehéz segíteni, s ha másként nem megy, az asztalra is kis perselyt kell helyezni, s bizonyos vagyok benne, hogy fillérenként összeadjuk a tinta és a tollhegy árát!

(r)

— A HAJTÓMŰGYÁRBAN a fogaskerék furatkö- saörülésénél univerzális befogókészüléket alkalmaznak. Ezt a módszert a gyár dolgozói újításként terjesztették be az országos központba, hogy más üzemek is alkalmazhassák.

— TEGNAP egész napos továbbképzésen vettek részt a járási és városi művelődésügyi osztályok vezetői, a felügyelő let gyakorló járási és városi tanács vb elnökhelyettesei, valamint a járási és városi párt- bizottságok ágit., prop. osztályának vezetői.

— NAGY KOPÁSNAK voltak kitéve a Gyöngyösoroszi Ércelőkészítőben a forgólapátok. A második negyedév folyamán e kopások csökkentésére gumírozott forgólapátokat használnak majd.

— AZ ÖNKÉNTES tűzoltócsapatok járási versenyeit Mát- raballán és Nagyrédén rendezi meg a Tűzrendédzeti Parancsnokság. Az egész napos, látványossággal és szórakozással egybekötött versenyeket a községekből sokan megtekintik.

— A GYÖNGYÖSOROSZI ÉRCBÁNYÁBAN a fejtésben az anyagszállítás könnyebb és gyorsabb megoldása érdekében, villamos szkrépert kívánnak beszerelni.

— JÜNIUS 7-én összeül a népművelési tanácsadó kultúrotthon klub szakbizottsága Ostoroson, és megtárgyalják a kiemelt művelődési otthonok működését. A napirend előadója Szilvási Lajos lesz, a tanácsadó főelőadója.

— AZ EGRI LAKATOS- ÁRUGYÁRBAN a múlt évhez képest emelkedett a vállalati átlagteljesítmény százaléka. Míg a múlt év utolsó negyedében a vállalati átlagteljesítmény 100,7 százalék volt, az idén az első negyedévben ez a szám már 101,2-re nőtt.

— A MOST záródó népművelési évben a művelődési otthonok 15 ezer forintot kaptak a gyermekfoglalkoztatások lebonyolítására. Ezt az összegei csak néhány helyen használták fel valóban erre, sok művelődési otthon nem találta meg a kellő formát ahhoz, hogy ezeket a foglalkoztatásokat megszervezze. A művelődési otthonigazgatók a nyári tanfolyamon erre a tanácstalanságra is kapnak majd útmutatót.

— AZ 1962. ÉVI Budapesti Ipari Vásáron készítményeiért aranyéremmel kitüntetett Parádsasvári Üveggyárban már üzemszerűen folyik a magyar napszemüveg anyagának termelése, amelynek kísérletei sikerrel végződtek. Júniusban 1 tonna napszemüveg-anyagot gyártanak le a szemüvegkeretgyár megrendelésére.

— MÁJUS 31-én az egri járás általános iskoláinak igazgatói Felsőtárkányban igazgatói munkaközösségi ülést tartanak, amelyen az elmúlt iskolai év értékelése lesz a napirend.

e

Értékes műsorral vett részt az idei könyvnapi ünnepségekben a Kelemen László Irodalmi Színpad

AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT

egri programjában hétfőn került sor a Kelemen László Irodalmi Színpad estjére a Gárdonyi Géza Színházban.

Az est műsorát Horváth Jenő, a Gárdonyi Géza Színház rendezője állította össze mai magyar és haladó, modem külföldi szerzők műveiből. Az íróvendégek közül megjelent az esten és közreműködött Kónya Lajos Kossuth-díjas és Sza- konyi Károly.

A műsor a modem, a mai mondanivaló, az újszerű, a hitelesen és izgalmasan mai tartalomról akart — ha vázlatosan is, bizonyításszerűen csak — képet rajzolni. Horváth Jenő összekötőszövegének témájául a modernség szolgált és az Írószövetségben is hónapok óta húzódó elmélyült vita, amely az embereket, a mai írókat és olvasókat egyaránt foglalkoztatja.

— Mi hát a modem? — vetette fel újból és újból a kérdést Horváth Jenő. Ilyenformán válaszolta meg:

— Modem annyi, mint új, korszerű, már benne foglaltatik, hogy modem az az irodalom, amely a kor eszméit fejezi ki, megfogalmazza az újat, vagy felfedezi az új, még rejtett áramlatokat. Így modem a szocialista realizmus, egyszerűen azért, mert a legfrissebb, a leghaladóbb eszmét fejezi ki, vagy kívánja kifejezni.

A sorra következő versekkel, azok tartalmával Horváth Jenő bizonyítani kívánta itt-ott sommásan kimondott és elemzést érdemlő álláspontját. Csoportosította az írószövetségi vitában elhangzott véleményeket és kiemelte a vitapartnerek jellemző gondolatait, amelyek maguk is magyarázták, milyen nagy az író felelőssége korával szemben, ha szólnia kell és szólnia adatik. Még egy gondolatát lejegyzőnk, azt, amit az írói bátorságról mondott:

— Írói bátorságnak azt tartom: állást foglalni a világ harcában, szemben a megszokással, butasággal, bűnnel, a gyáva belenyugvással, a betegesen felpuffadt személyi tekintélyekkel. Az írói bátorság: harc a magunk kényelme ellen, megelégedettsége, rutinja ellen.

A MŰSORBAN a verseket mondó színészek bizonyítottak. Paláncz Ferenc Benjámin Lászlónak Az űrhajós című versével, Szilágyi István egy Jevtusenko-verssel (Minket zsúfolt villamos döcögtet), Kanalas László egy Guillen-írás- sal (Megérkezés), Varga Tibor Benjáminnak egy sodró erejű vallomásával (Vérző zászlók alatt), Magda Gabi, Zakariás Klára, Lenkey Edit, Kanalas László és Szilágyi István áfri- kai néger versekkel, Fonyó István Váci Mihálynak (Még nem elég!) és Garai Gábornak (IX. szimfónia) mai életérzéseket lehelő és nagy hatást kiváltó írásaival, Stcfanik Irén egy Csoóri-verssel (Motyogok), Büros Gyöngyi Garai Gábornak A jövő irgalmáért című, Csapó János pedig Kónya Lajosnak Emberség problémája című versével.

A filozofikus hangvételű versek mind a mai század lelki- ismereti és érzelmi megmozdulásairól tanúskodnak, valóban modemek, mégha itt-ott inkább a nyugtalanság hatott is ránk belőlük elsődlegesen. Szakonyi Károly mai témájú novelláját Lenkey Edit olvasta fel, majd az irodalmi színpad műsorának befejező számát, a mai magyar irodalom egyik remekét, Illyés Gyulának Bartók című versét Horváth Jenő mondotta el. A színész-rendező ebben a versben érzi foglalatát a maiságnak, a modernségnek, mert Illyés Bartók zenéjét és a művész hivatását egyben, a mindenen túl és felül igazságot kereső és megvalósítani igyekvő művészi Ielkiismeret munkájában és alkotásában látja.

Az irodalmi est második részében Kónya Lajos Kossuth- díjas költő adott elő néhány verset legújabb terméséből. És mert a gondolat nagyon a modernség, maiság vitájába, a lelkiismeret égető problémájába vág, idézzük a befejezésként elhangzott A hitvalló című versének egy részletét:

Kik a hit súlyos tömbjeit kirakják

zsebeikből, azokat föltarajló habok dédelgetik s valóban könnyebb nekik — de van-e örömük?

Eszmék nem csalják

zátonyokra őket, s bár van okuk nevetni

rajtam olykor, nem irigylem e folyton

kétkedőket, mert éjük-nappaluk kifolyt bor,

kihunyt parázs,

kopár föld,

árva f>arlag,

De engem új s új csillag, szűz remény hajt, s Kolumbusza vagyok

magamnak. Lehet, hogy könnyebb

őnekik,

mert elkerülik az út tálán tájak,

a csapdák és a nyársak

veszélyeit,

de nincs és soha nem lesz igazuk,

mert levetik

az egyetlen köntöst, amit

emberre szabtak az emberarcú istenek s vakok és süketek maradnak mindörökkön-örökre,

ámen.

KONYA LAJOST a színházat megtöltő fiatalság és versbarátok melegen ünnepelték, majd a fiatal írónemzedék Egerben vendégeskedő tagja, Szakonyi Károly olvasta fel egyik novelláját

Farkas András

^ Mozik

EGRI VÖRÖS CSILLAG Római történetek EGRI BRÖDY

Afrikai képeskönyv EGRI KERTMOZI

Nevessünk *

GYÖNGYÖSI PUSKIN Súlyos döntés HATVANI KOSSUTH

A lelkiismeret lázadása (114 HEVES

Üjra egyedül PÉTERVASARA

Egy asszony, meg a lánya

FÜZESABONY

Balti égbolt (EL rész)

Egerben este 19,30 órakor: Cirkuszhercegnő (Szelvénybérlet)

Y.OOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOOOOOOOOŰOOOOOOOOOOOOOCXXJOOOOOOOOOCXXXXXDCOOOCX. 0O0OCXXJUOO0O0OQCXXXXXX3O0O0OOOOI

HARMATH ENDRE:

Mitől szabadította meg Kubát a forradalom ?

Miközben az Egyesült Államok lázasan szövi a diplomáciai, gazdasági és politikai hálót a forradalmi Kuba éllen, az amerikai „nagy sajtó” óriási kampányba kezdett, hogy megmagyarázza a Fehér Ház

és a State Department bizonyítványát.

A tekervényes frázisok dzsungelében talán ez volt a leggyakoribb szó: hálátlanság.

Mármint Kubáé, Amerikával szemben, amely „a sziget- országot megszabadította a spanyol zsarnokságtól, magas áron megvette fő termékét, a cukrot és megnyitotta előtte a fejlődés országútját”.

Mi az igazság e mesterséges ködfüggöny mögött? Erre a kérdésre szeretnénk részletes választ adni olvasóinknak. Csak a múlt ismeretében érthetjük meg, az érzelmek micsoda áradása kavarog a legnépszerűbb Kubai jelszó mögött:

Cuba — si, Yankees — no! Kuba — igen, jenkik — nem.

L A Reid’s Botel vendége

A Portugáliához tartozó Madeira szigetén van egy rendkívül előkelő és természetesen méregdrága szálloda, a Hotel Reid’s. A nemzetközi felső tízezernek ebben a közkedvelt paradicsomában is drágának számít a valamennyi közül legnagyobb luxussal berendezett lakosztály. Bére a kíséretnek bérelt szobákkal és persze penzióval együtt — havi 8800 dollár.

Ennek az appartmannak az ura feltűnően barna bőrű, alacsony emberke, kíséretében két komorna, számos cselédlány, lakáj és inas, több gépkocsivezető és vagy egy tucat katonatiszt van. Pontosabban: volt katonatiszt. Az egyik a kubai hadsereg egykori vezérkari főnöke, a másik a katona- politikai osztály volt századosa. Ez a két férfiú kepezi as

alacsony emberke legközvetlenebb környezetét. Legalábbis az óriási termetű személyi testőrükön kívül.

Ki ez a dúsgazdag idegen, aki ennyi embert tart — és tart el — maga körül, aki a világ egyik legdrágább lakosztályát béreli, és aki nem vesz részt, a madeirái előkelőség társadalmi életében? Ki ez az egy méter hatvan centi magas, pókhasú férfiú, aki a világnak ezen a távoli pontján nem jelenik meg egy nyilvános strandon — mert nem mer megjelenni?

A neve: Fulgencio Batista. Kuba rettegett diktátora volt.

Mit csinál naphosszat a Reid’s Hotel legjobban jövedelmező vendége? Órák hosz- szat ül a rádió adó- és vevőkészüléke előtt, cikkeket vág ki újságokból, leveleket ír és kap, s ezt az egész anyagot szorgalmasan gyűjti, rendszerezi, ha- halrnas archívuma van már. A hozzá érkező leveleket szinte kivétel nélkül az Egyesült Államokból adták fel és az általa írt levelek szinte (kivétel nélkül az Egyesült Államokba irányulnak, spanyol, de nemritkán angol nevű címzettekhez. Ami pedig az archívumot illeti, nos, abban elsősorban nevek ezrei sorakoznak.

A joviális külsejű emberke, keskeny, vértelen ajkát össze- szorítva, (kéjjel lapozgatja ezt a névsort, és ha egy mesebeli tündér megkérdezné, mi az egyetlen kívánsága, Fulgencio Batista alighanem így válaszolna: visszavenni a hatalmat Kubában, és lassú, kínos halállal kivégezni a névsoron szereplőket.

Szóvivője — mert; ilyen is van — időnként kijelenti az érdeklődő újságíróknak, hogy

1962. MÁJUS 30., SZERDA: JANKA

235 évvel ezelőtt, 1727. május 30-án halt meg X. PETER cár. Uralkodásának két tő célja volt: az európai műveltség meghonosítása, külpolitikai szempontból pedig a Balti- és Fekete-tengerhez kijárat biztosítása Oroszország számára. Céljai elérésére úgyszólván teljesen átszervezte az orosz birodalmat: naptár- reformot, a keleti egyház hatalmának megtörését, új főváros alapítását (1705-ben Pétervár), új államigazgatási beosztást, az állandó hadsereg és hajóhad megszervezését hajtotta végre. Erőteljes reformjai a jobbágyságra nagy terhet róttak (Bulavln- íelkelés, 1707—1708, Asztraháni felkelés, 1705—1716). Regényes életrajzát Tolsztoj dolgozta fel, Uortzing Cár és ács címmel operát Irt róla.

130 évvel ezelőtt, 1832-ben e napon halt meg EVARISTE GALOIS francia matematikus. Az algebra és a geometria terén, a képletekkel és a szerkesztéssel való megoldások feltételeit . fektette le és ezzel a modern algebra megalapítója lett. Párbajban esett el, legmélyebb matematikai gondolatait, halála előestéjén, tudományos végrendeleteként írta meg.

75 évvel ezelőtt, 1887-ben e napon született ALEKSZANDR ARHIPENKO, New Yorkban élő orosz festő, a kubizmus megalapítója.

70 évvel ezelőtt, 1892-ben e napon halt meg lebstOck MARIA, a szabadságharc legendás hőse, akit a kápolnai csatában tanúsított hősiességéért főhadnagynak neveztek ki.

FILM:

Fekete Orfeusz

Á film Orfeusz és Eurydike legendájának modem változata. Csodálatos képekben elevenedik meg a riói karnevál, s a két halhatatlan szerelmes története. A filmet az 1959. évi cannes-i fesztiválon az Arany Pálma-díjjal jutalmazták.

A filmben egyetlen hivatásos színész sem játszik. Mar- pessa Dawn, Eurydike alakítója, párizsi táncosnő volt, alá később, a film sikere után színésznő lett.

Berno Mello-ben találta meg a rendező Orfeusz alakítóját. Mello az egyik riói labdarúgócsapat csatára.

A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház, május 31-től június 6-ig mutatja be.

xxxxx>x»000cxxxx»000ccxxx)0000000003000000pcj00000c5000000000c»0cxx>cx)00cxsao000a000cx

SZÍNES FRANCIA—OLASZ FILM

Fulgencio Batista jelenleg nem folytat politikai tevékenységet és a kubai események iránt csak mint egyszerű hazafi érdeklődik. ..

Az egyszerű hazafi kezéhez több mint húszezer kubai vére tapad. Az az ismételt nyilatkozat», hogy a lakosztály ura nem folytat politikai tevékenységet, a legarcátlanabb hazugság. A most 60 éves diktátor egésa napi tevékenysége és minden gondolata ugyanis arra irányul, hogyan lehetne az „Antillák Gyöngyén”, a földkerekség egyik legfestőibb szigetién megállítani és visszafordítani a történelem kerekét. Vagy még egyszerűbben: hogyan lehetne visszajutni.

A FŐNŐK MEGMONDTA

Szóvivője egyik nyilatkozatából kiderül, hogy Batista politikai tevékenységének

egyik megnyilvánulását valahogy úgy nevezhetnénk, aktív duzzogás. A szóvivő ugyanis azt mondotta egy nagy londoni lap riporterének:

— A főnök határozottan dühös az Egyesült Államokra. Ő már 1957-ben közölte az amerikai biztonsági szervekkel (!), hogy Fidel Castro mozgalma Washington szempontjából is komoly veszélyt jelent. Fi- gyelmeztertését nem vették elég komolyan, hát most tessék.

Már ebből is kitűnik, hogy Fulgencio Batistának meglehetősen intenzív kapcsolatai voltak az amerikai biztonsági szervekkel és általában, az amerikai kormányszervekkel. Ez a kapcsolat pályafutása során némi előnyöket jelentett mindkét fél Számára. Washington számára azt, hogy szörös- töl-böröstől kapott egy országod* Batista számára pedig

azt, hogy szomorú száműzetésének egét nem felhőzik anyagi gondok. Vagyona, nyugati becslések szerint mintegy 380 millió dollár. Legyünk precízebbek: ez vagyonának az a része, amit meg tudott menteni.

Mindenesetre ebből is el lehet éldegélni, sőt királyi „slep- pet” lehet tartani Madeirán, valamint tiszteséges módön fel lehet nevelni* a két házasságból származó kilenc gyermeket. Csak két példát említünk: a gyerekek közül az egyik amerikai egyetemen tanul, a másik a svájci főiskolán. Minderre futja a vagyonból, Fulgencio Batista a világ egyik leggazdagabb embere, tehát életmódján nem volna mit csodálkoznunk.. .

... Ha nem olvastuk volna a Daily Express című angol lapban ezt a mondatot: „A volt kubai diktátor anélkül folytatja fantasztikusan fényűző életét, hogy vagyonához kellene nyúlnia”.

Egyes verziók szerint a megállapítás titka az, hogy a zsarnok felvette az Egyesült Államokban kötött életbiztosításának teljes összegét, legalábbis szóvivője ezt állítja. Amiből annyi* mindenesetre igaz lehet, hogy az ex-tábornok amerikai pénzforrásai mindmáig nem dugultak el teljesen.

Hogyan indult el Fulgencio Batista? Hogyan testesítette meg hosszú esztendőkön át Kuba belsorsát és hogyani kötött ki végül is Madeirán? A válaszhoz elengedhetetlenül szükséges egy vizsgálódó pillantást vetünk Kuba történetére.

(Következik:

Indián a máglyánk