Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-22 / 117. szám

4 NÉPÜJSAG 1962. május 22.. kedd A kis muzsikus Az úttörözenekari fesztivál reg­gelén, úgy 8 óra tájban, egy nagy­bőgőt láttam támaszkodni az egri Dobó tér egyik padjához. Mögötte apró Ötödikes, éppen a táskájából kotorászta elő a rántott csirkét és falatozni kezdett. — Ház te? — A többiek elmentek a várba, de én mit kezdjek ezzel a nagybő­gővel? Itt maradtam és vigyázok rá. ~ S a többi hangszer? — Mindenki vitte magával, mert valami termet nem nyitottak ki. — Honnan vagytok? — Tarnaméráról. De nem baj! Majd ha hozzánk jönnek, mi ki­nyitjuk a legszebb szobát nekik! Ez is kritika! (á) — A KÖZÜTI ÜZEMI Vál­lalat az idén — a megyei ta­nács megrendelése alapján — Andomakályán, Nagytályán, Ostoroson, Egerszóláton és Nova jón épít hidat a mező- gazdasági közlekedés javítá­sára. Novaj és Makiár köz­ség területén új makadámút építésére kerül sor. — JÓL SIKERÜLT klubestet rendezett az ipari tanulók ré­szére az egri Hajtóműgyár KISZ-szervezete, ahol részt vet­tek a gyár vezetői is, és köz­ben tájékozódtak afelől, hogy a tanulóknak van-e olyan prob­lémájuk, ami közös megoldást kíván. — AUTÓJAVÍTÓ-TELEP létesítését tervezik Hatvan­ban, a területi és átmenő személygépjármű forgalom számára. A hatvani szerviz­telep 1965-ben kezdi meg működését. — MÁRIS NAGY érdeklődés előzi meg a június 3-án, Hat­vanban megrendezendő járási ifjúsági fesztivált. Mintegy S ezer KISZ- és úttörő-fiatal szín­pompás felvonulását nézhetik végig a hatvaniak. Ekkor ren­dezik meg a Hámán Kató kul­turális szemle járási és váro­si bemutatóit is. Kedves szín­foltnak ígérkezik az úttörő kar­nevál és tábortűz. — ÖSSZEKÖTIK A BÜKKI üdülőhelyeket a Heves me­gyei üdülőhelyekkel. A 22. sz. Kér ecsend—Miskolc fő- közlekedési úton a hiányzó — 28 és 30 km szelvények kö­zötti — két kilométernyi szakaszra is hat méter széles aszfaltos útburkolatot építe­nek. — JÚNIUS 3-án első ízben rendezi meg Eger város az ál­talános iskolai gyakorlati fog­lalkozások eredményeit bemu­tató kiállítást a Pedagógiai Fő­iskola dísztermében „Az iskola- reform útján” címmel, amely bemutatja, hogy hogyan vált a politechnika kapoccsá az élet és az iskola között Kulturált muzsikálás, ízléses mértéktartás jellemezte a IS. megyei úttörő zenei fesztivál csoportjait VASÁRNAP délelőtt zsúfo­lásig megtelt aiz Egrii Állami Zeneiskola Bartók-terme. Fél tízkor kedves vendégek — Cser Gusztáv zeneszerző, a Népművelési Intézet munka­társa, Lóránd Elek, a Népmű­velési Intézet munkatársa és Till Ottó, az Üttörő Köz­pont munkatársa — jelenlé­tében Auer Gyula főiskolai ta­nár megnyitotta a II. megyei úttörő zenei fesztivált, amely a maga ütemében első kezde­ményezés az országban. Egy­más után lépett fel a 13 úttörő­zenekar, s már a tavalyihoz viszonyí tva az elsők után meg­állapította a zsűri — az I. fesztivál azonos zsűrije —, hogy négy lépést tettek előre ezek a zenekarok. Köszönet illeti a kezdemé­nyezőket, a Heves megyei ze­nei bizottságot, külön Rezessy László tanszékvezető tanárt, akik fáradságot nem kímélve készítik a partitúrákat a zene­karok számára, Írisz az új ösz- szetételű úttörőzenekaroknak sem hagyománya,! sem irodal­ma nincs. A zenekarok értékeléséről, az alapos megfontolás után, a következőket mondhatjuk el. Először jelent meg a feszti­válon a verpeléti úttörőzene­kar Vasas Tibor vezetésével. Tiszta játék, együttmuzsikál ás jellemzőjük, néhány szakmai javítással jó eredményekre ké­pes az együttes. MÁRKÁZ úgy an csali először jelentkezett Csiba István veze­tésével, mégpedig örömmel üd­vözölte a zsűri és közönség a megye első fúvósegyüttesét. (Meg keli jegyezni, hogy a termelőszövetkezet 32 ezer fo­rinttal gondoskodott arról, hogy úttörői kitűnő hangsze­reket kapjanak.) A gyöngyösi IV-es iskola Murcsányi László vezetésével szép fejlődést mutat. Fontos, hogy a következőkben több gondot fordítsanak a szólamok tisztaságára. A hevesi munkaközösség ze­nekara Tompa Béla vezetésé­vel nem mutatta azt az ered­ményt, amit a szakszerű okta­tás után joggal elvár a hall­gató. A hamis hangzásra kell ügyelni munkájukban. Ugyan­csak Tompa Béla vezette a tarnamérai úttörőzenekart, amelyik Beethoven örömódá­ját adta elő. Pedagógiai szem- pontiból helyes, de a zenekar képzettségét vitatható, hogy előadásműnek megfelel-e?! A pusztiafogacsi harmoniká- sok előző évi szereplésükhöz méltó sikert arattak Nagyfejed Ede vezetésével. Erdőtelek lépett) legnagyob­bat az előző évhez képest.. Az akkor ötven tagú zenekar most hatvanra emelkedett, összeté­telében valóban úttörőzenekar, s a tavalyi tévelygés után jó úton halad a tömeges zenélés megvalósításában'. Oláh Jenő vezetésével kulturált, szép mu­zsikát mutattak be. VÁMOSGYÖRKÖN Virág János foglalkozik a zenekarral. Szereplésük nem volt különö­sebb meglepetés, mert tavaly is a legjobbak között) végeztek, de újra megállapítást nyert a fegyelmezett, lélekből fakadó, tiszta muzikalitás. Mikófalva először lépett együttesével színpadra, s a hi­bák ellenére is jó úton halad­nak ahhoz, hogy a következő esztendőben számot adjanak fejlődésükről Pusztai Balázs vezetésével. A felsőtárkányi zenekarban sok a jó játék készségű gye­rek. Dinamikai hatásokban sok helyen kitűnően dolgozott a zenekar Dózsz Ferenc vezeté­sével. Hasznos és jó a kezde­ményezés: az énekkar szere­peltetése zenekarral. EGRI VÖRÖS CSILLAG Vadállatok a fedélzeten EGRI BRODY Krisztina és a szerelem EGRI KERTMOZI Pesti háztetők GYÖNGYÖSI PUSKIN Három testőr GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az inguri partján HATVANI VÖRÖS CSILLAG trjra reggel van HATVANI KOSSUTH A lelkiismeret lázadása (I. rész) HEVES Puskák és galambok petervasára Hüvelyk Matyi FÜZESABONY Délibáb minden mennyiségben műsora Egerben du. is,30 órakor: Cirkuszhercegnő (Petöfi-bérlet) Egerben este 19,30 órakor: Cirkuszhercegnő (Szelvénybérlet) Füzesabony zenekarának nagy előnye, hogy itt bukkant ki legszebben a vonós tónus, amely csaík sok gonddal és ko­moly munkával érhető eL Ügyes zongoristájuk és Botond István karnagy szép ered­ményt mutatott a fesztiválon. A Csányi Általános Iskola zenekara Mezei József vezeté­sével tavaly elsőként hagyta el a fesztivált. Az idén sem cáfolták meg rátermettségüket, jó zenekari összeállításban, rendkívül tisztán játszottak. Elmélyült munka és helyes irány jellemzi törekvésüket. Az egri I. iskola klasszikus műsorválasztásával tűnt ki. Van még javítani való, hiszen rendszeresen muzsikáló gyer­mekek vannak Nagy Miklós keze alatt, tehát ki kell hozni belőlük mindent, amire tehet­ségük és tanulásuk módot ad. A FESZTIVÁL a jövő esz­tendő tervei szerint országos tapasztalatcserévé bővül, amelynek lehetőségeiről a me­gyei tanács és a Népművelési Intézet gondoskodik. Cs. Ádám Éva 1962. MÁJUS 22., KEDD: J Ü11A 155 .évvel ezelőtt, 1807. május 22-én született BROCK.Y KA­ROLY festőművész, a századvég egyik legtehetségesebb magyar művésze. Londonban éit és az angol előkelő társaság felkapott , , portréiestöje volt. Néhány kiemel­" ■**■'»»* uedő alkotását Idézzük: A nyugvó Psyche, Amor és Psyche, Arany­bulla. 130 évvel ezelőtt, 1832-ben e na­pon született SZARVAS GABOR nyelvész, munkássága jelentős a nyelvújítás idegenszerű fordulatai­nak kijavitása szempontjából (Ma­gyartalanságok — 1867), ő alapí­totta a Magyar nyelvőr című fo­lyóiratot és szerkesztette a Nyelv­történeti szótárt. Érdekes találmányok és felfedezések: Szent Ilona szigetét az Atlanti- óceánon, Afrika és Dél-Amerika között, 460 évvél ezelőtt, 1502. má­jus 22-én fedezte fel J. DE NOZA portugál tengerész. Brocky Károly: AranybuUa (részlet) 40 évvel ezelőtt, 1922-ben e na­pon halt meg ERNEST SOLVAY belga kémikus, a szódagyártás nagyüzemi eljárásának felfedező­je (1863). A Solvay-eljárás lényege az, hogy a konyhasó oldatát ammóniával, majd' széndioxiddal telitik. így nátriumhidrokar- bonát keletkezik, amely szűrés és hevítés után nátriumkarbo­náttá, azaz szódává alakul át. Cserbenhagyott utasok Vasárnap a jó idő sok ki­rándulót csal ki az Eger kör­nyéki kirándulóhelyekre, így több autóbusiznyi utas ment Síkfőkútra is. Az egész napon át kiszállított négy kocsira va­ló kirándulót mindössze egyet­len kocsin volt szándékában a MÁVAUT-nak hazaszállítania, mivel a második és egyben utolsónak, délután fél hatkor induló kocsiját lekötötte a színházba induló noszvaji nya­ralók számára. Ez a kocsi már Noszvajról üdülőkkel megtelve érkezett Síkfőkútra, ahed fél- százmyi főt számláló utas, ap­ró gyerekek és szülök, vára­koztak a hazaszállításra. A ka­lauz még a gyerekeket sem volt hajlandó a kocsira venni, csupán azt ígérte, hogy jön még egy járat. Az esetet azonnal közöltük az idegenforgalmi szolgálatnál, ahol megtudtuk; a kalauz je­lentette, hogy kocsit kell kül­deni Síkfőre, a forgalmista azonban) csak úgy volt hajlan­dó autóbuszt küldeni, ha talál kisegítő kalauzt és a „felsőbb szervek” ehhez engedélyüket adják. Érdeklődésiünkre a hétfői na­pon a forgalmi szolgálat kö­zölte, hogy amikor kalauzt tudtak keríteni — ami nyilván órák múlva történt —, egy pótkocsis autóbuszt küldöttek Síkfőkútra. de ez . a kocsi már egyetlen utast sem talált ott. Nyilvánvaló, hogy a több órai várakozás után az utasok gya­logosan, vagy az ott tartózko­dó katonai kocsik segítségével jutottak Egerbe. A forgalmista elmondotta azt is, máskor te­lefonbejelentésre nem külde­nek kocsit, mivel az üresen tért vissza. A felelősség megállapítása az illetékesek dolga. A mi vé­leményünk az, hogy az üdülő vezetősége mulasztást követett el, mert nem gondoskodott különjáratú kocsiról a színház­ba indulók számára. A MÁV- AUT-ot viszont azért terheli felelősség, mert a menetrend- szerű járaton nem biztosította a reggel kivitt utasak vissza­szállítását. S szerény vélemé­nyünk szerint az Eger—Sík- főkút közötti autóbuszforgal­mat nem rontani, hanem javí­tani kellene. O. M. Úttörőotthon-avatás Kerecsenden Vasárnap délután szokatlan ünnpeségre gyülekeztek a szü­lők és a piros nyakkendős út­törők egy sizépen parkírozott központi ház előtt. Üttörőott- hon-avatás volt az a nágy je­lentőségű esemény,, ami meg­mozgatta a falut. A kas műsort az úttörők énekkara nyitotta meg, majd Bujdosó Lajos vb-titkár be­szédében megdicsérte azokat a nevelőket, szülőket és paj­tásokat. akik társadalmi mun­kával létrehozták az otthont. Különösen lei emelte Kecsmár István tsz-tagot, aki háza egyik szárnyát térítés nélkül áten­gedte az úttörőotthon részére. A beszéd után Varga Sándor úttörő megköszönte a számuk­ra készített kedvesi hajlékot. Megnyitás után a szülők is megtekintették az otthont, a pajtások „birtokba vették” az új létesítményt 'Jjfif,///o i í on a Népújságban és (71JUHJJtAAÁÍIL a Népszabadságban aHBBKM——aaBMaHBBKBSttBBKWBBWBMBMi ö. saCöSTS# Hámán Kató kulturális szemle Füzesabonyban HOSSZÜ előkészület és gon­dos művészeti munka után került sor Füzesabonyban a Járási Művelődési Ház nagy­termében az elmúlt vasárna­pon az idei Hámán Kató kul­turális szemle járási döntőjé­nek megrendezésére. Már a reggeli órákban megérkeztek a színjátszó- és tánccsoportok a környező községekből, díszes táncruhákba öltözött fiatal fiúk és lányok rótták Füzes­abony főutcáját. Tizenegy óra után néhány perccel gördült fel először a függöny, miután Zsámba La­jos, a járási pártbizottság osz­tályvezetője ünnepélyes sza­vakkal megnyitotta a nagy ve­télkedőt. A szemle műsorában először a prózai részek — szín­darabok és szavalatok — be­mutatására került sor. Kelle­metlen meglepetésként hatott az aldebrői színjátszó együttes távolmaradása, és így csak há­rom bemutatóra került sor. Először a besenyőtelki mű­velődési otthon színjátszói mu­tatták be részletet Tabi Lász­ló Balatoni csetepaté című víg­játékából. A jó díszletekért és színpadi technikai berendezé­sért dicséret illeti a darab ren­dezőjét, de meg kell monda­nunk, hogy művészeti teljesít­mény tekintetében bizony alul maradtak. A szereplők nem tudták teljes átéléssel, valóban játszani a darabot, s a jó ala­kításokkal adósok maradtak. Sokkal nagyobb sikert és jobb alakítást láttunk az eger- farmosiaktól, akik Varga Imre Szombat este című zenés, tán­cos, egyfelvonásosát vitték színre, sok derűvel, bájosan és jó begyakorlással. A bemuta­tott előadáson érződik Drávicz- ki Imre rendező kezenyoma, a sok-sok próba és főleg az, hogy a szereplők szíwél-lélek- kel, minden tudásukat belead­va játszottak. Hasonló sikerrel vitték szín­re a káli gimnázium tanulói a témájában és mondanivalójá­ban az előzőtől eltérő Max Frisch Es a holtak újra énekel­nek című művének három rész­letét. Témaválasztási tekinteté­ben is igen szerencsésnek mondható a darab, mivel a fa­sizmus rémtetteinek képét vil­lantja fel a nézők előtt. A sze­replők jó része mély átéléssel játszotta végig a bemutatót. Sikerük Lokodi Magdolna ta­nárnő jó rendezői elgondolá­sait dicséri. NEHEZ DOLGA volt a bírá­ló bizottságnak, amikor az el­hangzott szavalatok díjazását kellett megállapítania. A járás legjobb szavalóinak teljesít­ményei felett kellett ítélkeznie és a sok jó közül nehéz volt kiválasztani a legjobbakat. Megállapítást nyert, hogy a legjobb szavalatot Székest Ist­ván egerfarmosi szavaló adta elő, aki Arany János A walesi bárdok című versének bemu­tatásával aratott sikert. Nem sokkal maradt mögötte Gaál Sándor káli és Sönperger Már­ton aldebrői szavaló sem. Mindketten jó felkészültséggel léptek színpadra, s különösen Gaál Sándornak sikerült igen József Attila A Dunánál című versének hangulatát, gazdag érzelmi és társadalmi monda­nivalóját. Hasonlóképpen di­cséretet érdemel bemutatott szavalatáért Pintér Edit, a káli gimnázium harmadik osztályos tanulója is. A zenés, táncos bemutatók során a közönség lelkes tapsá­nak kíséretében kezdte meg műsorát a járás egyik büszke­sége, az egerfarmosi női cite- raegyüttes. Tagjai népviseletbe öltözve pengették hangszerei­ket, énékeltek. Mindenki úgy érezte, hogy az ö bemutató­jukban jut kifejezésre legin­kább a nép táncos, dalos jó­kedve, igazi alkotóművészete. Természetes, hogy a jövőben fokozott erkölcsi és anyagi tá­mogatást, szakképzett művé­szeti vezetőt érdemel ez az együttes és reméljük, hogy hí­rük a megye határain túlra is eljut. A legnagyobb sikert a tánc- bemutatók aratták, amelynek keretében nyolc együttes mu­tatta be tudásának legjava t. Szihalomról a helyi földműves- szövetkezet tánccsoportja jött el és mutatta be a Bagi leány- táncot, majd a kisterenyei leánytáncot. Bemutatójukat megfelelően értékelte a zsűri- bizottság. Ennél valamivel si­keresebb volt az egerfarmosiak Erdélyi legényes tánca, de be­mutatójuk értékét nagyban rontotta, hogy a táncnak csak a neve volt Erdélyi legénye®. kely motívumok, és sok vegyes, többfelöl összeválogatott rész­letek csillantak elő táncukban. Teljesítményüket a zsűri jóra értékelte. A seregszemle táncműsorá­ban három különböző együttes mutatta be a három ugrós tán­cot, és a bemutató külön érde­kessége, hogy mindhárom együttes egyaránt kiváló telje­sítményt nyújtott ezzel a tánc­cal. Sikereik mindenekelőtt an­nak tudhatok be, hogy a bese­nyőtelki, a poroszlói és a me­ző tárkányi tánccsoportok ve­zetői részt vesznek a tovább­képzésekben, jó táncaltatókká váltak és csoportjukkal szép teljesítményt sikerült felmutat­niuk. Különösen dicséret illeti Koltai Ilona besenyőtelki és Tóth Klára poroszlói táncokta- tókat, csoportjaik sikeres be­mutatójáért. NAGY FABA vágták fejszé­jüket, de igen jól oldották meg feladataikat a káli gimnázium és a káli honvédség közös táncegyüttesének tagjai a Kál­lai kettős bemutatásával. Ne­mes Józsefné táncoktató veze­tésével sikerrel birkóztak meg a számukra igen nehéz és mű­vészi igényességet követelő tánc motívumaival, és méltán arattak nagy közönségsikert. A Füzesabonyi Járási Műve­lődési Ház táncosad három tán­cot mutattak be, sikeresen. Hosszas készülődés után színre vitték . Bogár Imre ze­nés táncjátékát, a Verbunk és csárdást, valamint a Vizsäasi táncot. Bemutatójukat a jó fel- készültség és alapos gyakorlás jellemezte, a bíráló bizottság azonban úgy találta, hogy nem tiszta tánc koreográfiákat dol­goztak fel a maguk teljességé­ben, hanem több idegen motí­vummal, egyéni elgondolással keverték műsorukat, és ezzel rontották annak művészi érté­két. Dicséretet érdemel végül a káli gimnázium leány tánccso- portja, akik a bagi és ajkai leánytáncat mutatták be, derű­sen, nagy közönségsikerrel. P seregszemle záró számaként az egerfarmosiak férfi dteraegyüt- tese lépett színpadra és a női együttes műsorához hasonlóan, nagy sikert arattak. Az értékelés kapcsán el­mondhatjuk, hogy sikeres volt az idei kulturális szemle járá­si döntője, amely hű képet adott a füzesabonyi járás mű­vészeti csoportjainak munkájá­ról, s a járás kulturális életé­ről, Különösen a tánccsopor- tók munkájában mutatkozik meg évről évre a fejlődés, a színvonal emelkedése. Az is kitűnt, hogy a szereplő művé­szeti csoportok jól hasznosí­tották, a körzeti bemutatók ta­pasztalatait, igyekeztek kikü­szöbölni a hibáikat, jól hasz­nálták fel a rendelkezésükre álló időt a gyakorlásra, felké­szülésre és eredeti jelmezek­ben, táncruhákban léptek a színpadra. Az eredmények fényében azonban azt is láitni kell, hogy sajnos nem minden községből képviseltette magát valamilyen művészeti csoport, és a jövőre nézve az itt nem szereplő köz­ségek művelődési otthonai is levonhatják a maguk számára a megfelelő tanulságokat. Az is szomorú fényt vet a járás kulturális életére, hogy a káli és a füzesabonyi férfikórusok szervezési és egyéb nehézségek következtében nem tudtak megjelenni egy ilyen fontos be­mutatón, ahol a járás kulturá­lis életének élgárdája szere­pelt. Külön dicséretet érdeméi az egerfarmosi művelődési otthon vezetősége és a községi műx'ó- szeti csoportok tagsága, azért, hogy csaknem minden művé­szeti ágban igen jó teljesít­ményt nyújtottak. A sereg­szemlén részt vevő községek közül Egerfarmos volt a leg­kisebb, de ennek ellenére ők nyújtották a legtöbbet, amiért a zsűri az értékelés során kü­lön dicséretét fejezte ki és kü­lön serleggel jutalmazta a mű­velődési otthont. MINDENT egybevetve meg­állapítható, hogy az idei Há­mán Kató kulturális szemle a füzesabonyi járás területén eb­ben az évben is elérte célját, hozzájárult a művészeti mun­ka színvonalának emeléséhez, a lakosság neveléséhez, szóra­koztatásához. Műsorpolitikájá­val jól szolgálta a szereplők, a részvevők művészi igényeinek fejlesztését, mindannyi ok ön­képzését, és híven kifejezte a népek közötti béke és barátság gondolatát. szépen és jó érzékkel kifejezni t-Hianyoztak belöSe az igazi azé Császár István

Next

/
Oldalképek
Tartalom