Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-11 / 108. szám

VTLÄCj PR0IJETÄRJA1. EGYESÜI JETEK! Ügyes gimnazisták kozott AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 108. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1962. május 11., péntek Állattenyésztők Számuk évről évre gya­rapszik termelőszövetkeze­teinkben. Mind többen és többen vannak — férfiak és nők egyaránt —, akik az ál­lattenyésztésben dolgoznak, borjakat nevelnek, sertése­ket, szarvasmarhákat hiz­lalnak, akik nemcsak köte- Iességszerűen, de szívesen, szeretettel is végzik e mun­kát. A mi megyénkben, már az egyéni gazdálkodás ide­jén is voltak kiváló állat- tenyésztő községek, voltak olyan gazdák, akik évente több tízezer forintot kaptak hízott marhájukért, s nem egy közülük országos kiállí­táson is díjat nyert. Ki ne ismerné a Tarna-menti, a makiári, a füzesabonyi ál­lattenyésztőket, akik hírne­vüket már régen megsze­rezték? Most, a nagyüzemi gaz­dálkodás viszonyai között bővülnek, szaporodnak a le­hetőségek és mind több és több szakember irányításá­val folytathatják termelő­szövetkezeti gazdáink az ál­lattenyésztést. Ma is isme­rünk már nem egy, nem két olyan állattenyésztőt, bri­gádvezetőt, munkacsapat­vezetőt, sertés-vagy barom­figondozót, akinek munká­jára büszke az egész tagság, s akiknek keze nyomán olyan állatok nevelődnek, amelyeket bárki nyugodtan megnézhet, amelyek nem hoznak szégyent szocialista nagyüzemeinkre. Az idei tavasz, amikor elemi csapás érte a szőlőket, különösen figyelmeztet ar­ra, hogy a termelőszövetke­zetek minél sokoldalúbb gazdálkodást folytassanak, egyre több gondjuk legyen az állattenyésztésre, amely­ből komoly jövedelem szár­mazik. Az élet bizonyítja, hogy a nagyüzemi gazdasá­gok éppen sokoldalúságuk­nál fogva képesek kihever­ni az elemi csapásokat is, és ha egy-egy üzemágban, vagy területen nem sikerül a terveket teljesíteni, akkor kisegíti azt a másik, nem borul fel az egész elképze­lés, a terv. A kárt szenvedett szőlős vidékek termelőszövetkeze­tei most különböző módon iparkodnak pótolni a ki­esést. E feladatok megoldá­sában jelentős szerep vár az állattenyésztőkre, akik­nek továbbra is mindent el kell követniük azért, hogy 1 minél szebb, értékesebb jó­szág kerüljön ki kezük alól. I A több sertés hizlalása, a szarvasmarhák értékesítése, ; vagy éppen a megkétszere- ’ zett baromfitenyésztés — il­letve az ezekből származó i többletjövedelem — képes i pótolni a mutatkozó káro­kat, és év végére egyenesbe hozhatja a termelöszövetke- í zetek pénzgazdálkodását is. f Dicsérettel szólunk ma az ülattenyésztőkről, azokról a szövetkezeti gazdákról, akik nemcsak szívesen, szeretet­tel, de egyre több szak­tudással is foglalkoznak a közös jószágállománnyal, és biztosítják azt, hogy az ál­lattenyésztésből jelentős jö­vedelmet kapjon a termelő- szövetkezet, az egész tagság. Munkájukat figyelemmel kísérik megyénk dolgozói. líétsxáx tsztag dolgozik ax egri Rákóczi Tsx-ben Az egri Rákóczi Termelőszö­vetkezetben az időjárás okozta nehézségek ellenére is, jó ütemben végzik a szövetkezeti tagok a soron következő mező- gazdasági munkákat. A múlt évben bevált módszer — a ka­pás növények családokra való kiosztása — alapján végzik eb­ben az évben is a feladatokat. A vetési és metszési munkákat befejezve, most a szőlő első kapálását végzik, de jó ütem­ben halad 25 hold új szőlő te­lepítése is. Az időjárás viszontagsága egységessé tette az egri Rákó­czi Tsz tagjait. Ma szinte mindegyikük a közösben dolgo­zik, de május elseje óta állan­dóan 200 fölött van a mezőn szorgoskodók száma, az ápri­lisi 100 személlyel szemben. Mivél ebben a szövetkezet­ben is jelentős kárt tett a jég és a fagy, a szövetkezeti tagok úgy döntötték, hogy a szőlő­ben köztes növényeket is ül­tetnek. Ezenkívül növelik a kertészetet, valamint az állat- állományukat is, hogy a kár értékét év végéig jelentősen csökkenteni tudják. ÚTTÖRŐÉLET Dr. I’só Andor: HOGYAN LEHET PÓTOLNI A fagykarokat? ★ A FALU ÜGYÉBEN DÖNTENEK ★ Dr. Rőczey Ödön: NÉHÁNY GONDOLAT A FIATALKORÚAK BŰNÖZÉSÉRŐL ★ A FÜZESABONYI IRODALMI SZÍNPAD MUNKÁJÁRÓL ★ EGÉSZ HETI RADIC­ES TELE VIZI ÓMÜSOR ★ HÍREK — SPORT Ünnepélyesen nyitják meg ma a főiskolai napokat Gazdag program várja a főiskolai napok részvevőit mind a tudományos, mind a kulturális, mind a sport vona­lán. A program a következő: Május 11-én tudományos ülésszak, délelőtt 9—11-ig, amelyen bevezető előadást tart dr. Udvarhelyi Károly tanszékvezető főiskolai tanár, a reformbizottság elnöke, majd dr. Bakos József tan­székvezető főiskolai tanár elő­adása után korreferátumot tart Lovász Tibor, a Budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatóhelyettese és dr. Gordosné dr. Szabó Anna adjunktus, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgató- helyettese. Délelőtt 11-től 1-ig megem­lékezést tartanak Eger vár védelmének 410 éves évfordu­lójáról dr. Szántó Imre főis­kolai igazgató, a történelem- tudományok kandidátusa Eger vár védelme 1552-ben, dr. Ba­kos József tanszékvezető főis­kolai tanár Az egri név, és Nagy Sándor főiskolai lektor Az egri várvédelem Gárdonyi és Tinódy művében címmel. Délután 3-tól 6-ig szaktárgyi referátumokat tartanak dr. Berencz János tanszékvezető docens, dr. Somos Lajos főis­kolai docens, Bély Miklós tan­székvezető főiskolai tanár, dr. Zétényi Endre főiskolai do­cens, Suba János főiskolai ad­Befejeződö tt a fagy- és jégkárok felmérése a megyében Az elmúlt napokban több brigád gondos és alapos mun­kával felmérte azokat a káro­kat, amelyeket az elmúlt hetek mostoha időjárása okozott ter­mel őszö vetkezetei nkben. A károkról az illetékes fel­sőbb szervek személyesen is meggyőződték és jelenleg tár­gyalások folynak olyan irány­ban, hogy a kárt szenvedett közös gazdaságok támogatás ban részesüljenek. Az illetéke­sek ígéretet tettek: mindent megtesznek maguk is annak érdekében, hogy — a lehetősé­gek szerint — a károsult szö­vetkezetek mielőbb kiheverjék az eleim csapást junktus, dr. Szőkefalvi Nagy Zoltán főiskolai docens, Szűcs László tanszékvezető adjunk­tus, kohómérnök, Besenyei János főiskolai adjunktus, dr. Edelényi Béla főiskolai ad­junktus, dr. Pócs Tamás főis­kolai adjunktus és Istók Bar­nabás tanszékvezető adjunk­tus, agrármérnök. Este nyolckor dr. Bende Sándor, az Egri Pedagógiai Főiskola tudományos bizott­ságának elnöke mond beveze­tőt a főiskolák tudományos bizottságainak tapasztalat- cseréje kezdetén. Május 12-én, 13-án az egri, pécsi, szegedi pedagógiai főis­kolák és a Budapesti Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főis­kola hallgatóinak spartakiád- jára kerül sor. Május 13-án, vasárnap este 7 órakor a főiskola dísztermé­ben záróünnepség lesz, amelynek műsorát az Egri Fő­iskola hallgatói adják. Mint már hírül adtuk, a hatvani Bajza József Gimnázium értékes, tartalmas, kivi­telezésében szép kiállítást rendezett az elmúlt napokban. A 11 szakágban tevékenykedő gya­korlati foglalkozású osztályok és a szakkörök munkáit, eredményeit mutatták be, s minden látogató érthető tetszéssel távozott, hogy elmondja, mit látott a művelődési ház három he­lyiségében. Evva Zsolt, aki maga már országos pályázaton is díjat nyert felvételeivel, — hú segítőtársaival, a fotoszakkör tagjaival, ezt a kiállítást is megörökíti most filmszalagon az „utókor” számára. Békenagygyűlés Apeon r " . Május 15-én az apä Haza­fias Népfrontbizottság rendezé­sében békenaggyűlést tartanak a községben, amelyen Szakosíts Árpád országgyűlési képviselő, a Béke-Világtanács Irodájának tagja tart beszámolót a nem­zetközi helyzetről és a béke- mozgalom sajátos feladatairól. MA ESTE í A Gárdonyi Géza Színház bemutatja Kálmán Imre Cir­kuszhercegnő című háromfel- vonásoe nagyoperettjét, Koza- róczy József rendezésében, Bajthai Gabriella és Csizma­dia László vendégművészek felléptével. A kézimunka-szakkör leányai kitettek magukért, szép munkájuk esztétikailag is emelte a kiállítás fényét. (Foto: Kiss Bélái Harmincezer forintot takarítanak meg, 10 nappal hamarább fejezik be évi tervüket! Petőfi bányai levél a kongresszusi munkaversenyről Új színnel és tartalommal gazdagodott a szocialista mun­kaverseny. Széles körű, tömeg­méretű mozgalom van kibon­takozóban megyénk üzemei­ben, bányáknál és vállalatok­nál. Dolgozóink az eddigiek­nél is nagyobb munkasikersk- kel készülnek pártunk VIII. kongresszusának köszöntésére, az eddigieknél is jelentősebb eredmények eléréséért harcol­nak. Kovács Imre levelezőnk a következőkben számolt be a petöfibányai gépüzem munká­sainak új kezdeményezéséről: TERMELÉSI TANÁCSKOZÁSON döntöttek, tettek felajánláso­kat a petöfibányai gépüzem dolgozói a VIII. pártkongresz- szus tiszteletére. Az első ne­gyedévi tervek teljesítésével nem kell szégyenkezniük: a tervezett 2 millió 45 ezer fo­rinttal szemben 2 millió 485 ezer forintra teljesítették ter­melési tervüket. Voltak ne­hézségek, a termelést gátló ki­sebb-nagyobb hiányosságok az elmúlt) három hónap során, de a szocialista brigádok jó mun­kája, a műszaki vezetők kö­zötti jó kapcsolat átsegítette az üzemet az akadályokon. Négy esetben történt például baleset, amely miatt 86 mű­szak esett ki a termelésből. A második negyedévben megnövekedett feladatokat kell teljesíteni. A tervezett 2 millió 45 ezer forint helyett 4 millió 625 ezer forint értékű terméket kell előállítania az üzem dolgozóinak, különböző trösztök részére is nagyobb megrendeléseknek kell eleget tenniök. Ács János csoportvezető szo­cialista címért versenyző bri­gádja a VIII. pártkongresz- szus tiszteletére 5000 forint ér­tékű megtakarítást vállalt. Klement Jánosék arra tettek ígéretet, hogy a nagyobb mun­kákat határidőre elkészítik, a balesetek előfordulására vi­gyáznak, s 15 ezer forint érté­kű anyagot takarítanak meg. Vállalták, hogy fokozottabban képezik magukat ideológiai és szakmai téren, s csatlakoznak az ötperces mozgalomhoz, nem késnek munkahelyükön egy­szer sem. Kovács Sándor a szivattyús és gépjavító szocialista brigád tagjai nevében tett felajánlást: a pártkongresszus tiszteletére 10 nappal a határidő előtt be­fejezik évi tervüket, s 30 ezer forint értékű anyagot takarí­tanak meg. Ez a brigád is vál­lalta, hogy munkahelyükön műszakkezdés előtt 5 perccel megjelennek. Vállalták a gép­üzem dolgozói még, hogy mind­nyájan nagyobb gondot fordí­tanak a munkavédelemre is. Hagyományai vannak már a gépüzemben a hasznos és he­lyes kezdeményezéseknek. S a hagyományokat nem engedik homályba merülni. Hogy ez menyire igaz, bizonyítja a dol­gozók lelkesedése is, amely komoly feltétele annak, hogy valóra is váltják ígéreteiket. Kovács Imre Fontos népgazdasági ér­dek az ócskavas gyűjtése. Úttörőink nagy szorgalom­mal végzik is e munkát, és nem egy olyan úttörőcsa­patról tudunk, amely a nyári táborozásához szük­séges költségek jelentős ré­szét a vasgyűjtésből szerzi meg. Az úttörők munkája tehát e téren dicséretre méltó, kevésbé dicséretes azonban az, hogy a MÉH Vállalat több községből, igy Eger- baktáról sem szállítja el már hosszú idő óta a gyere­kek által összegyűjtött vasat. — Nincs szükség a mi va­sunkra? — kérdezik a paj­tások az említett községben, amikor a tanító bácsi udva­rán még mindig ott látják az általuk nagy gonddal be­gyűjtött, de a MÉH által el nem szállított vasat. (r-&

Next

/
Oldalképek
Tartalom