Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-10 / 107. szám

2 NEfOJSAG 1962. május 10., csütörtök A szovjet honvédelmi miniszter napiparancsa a győzelem napja alkalmából fl „hozzászólás“ és - a beleszólás joga A NATO athéni tanácskozásáról Tüntetés Lisszabonban LISSZABON. Kedden Lisz- szabonban és Porto kikötővá­rosában röpcédulákat terjesz­tettek, amelyek a fasizmus és az angolai háború elleni tilta­kozásul tüntetésre szólították fel a lakosságot. A Salazar- diktatúra mindenáron meg akarta akadályozni a május elsejei heves tüntetések meg­ismétlődését és mind Lissza­bonban, mind Portóban riadó- osztagokat irányított a belvá­rosokba, főleg azokra az útvo­nalakra, ahol május elsején a munkásság tüntető felvonulá­sa lezajlott. A Reuter közlése szerint Lisszabonban a rend­őri terror ellenére, kormány- ellenes tüntetésre került sor, amelyet a rendőrség csak nagy üggycl-bajjal tudott szét­oszlatni. Hír szerint a rendőr­ség fegyverét is használta. (MTI) zésével a jelen feladatainak sikeres elvégzésére, helyt­állásra szeretnénk mozgósíta­ni. — A tudományos bizottsá­gok a tudományos munka idő­szerű kérdéseit vitatják meg: megismerjük egymás eredmé­nyeit és kiszélesítjük a test­vér-főiskolák közötti eredmé­nyes és tervszerű kapcsolato­kat. A tudományos ülésszakon nemcsak a főiskola és a gya­korló iskola tanárai vesznek részt, hanem a hallgatók is, akik e fórumon tájékozódást szereznek a felsőoktatási re­form időszerű kérdéseiről, je­lenlegi állásáról és távlatai­ról. — A spartakiádon a főiskolai hallgatók összemérik erőiket a pécsi, szegedi főiskolák és a Budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola hallga­tóival — nemes vetélkedés­ben. — Rendeznek-e vendég­főiskolák főiskolai napokat és azokon részt vesz-e az egri főiskola? — A szegedi főiskolának az általános iskolai tanárképzés­sel foglalkozó ankétja május első napjaiban zajlott le. Ezen részt vett az egri főiskola igazgatója, a reformbizottság elnöke, dr. Udvarhelyi Károly és a világnézeti nevelési bi­zottság elnöke, dr. Szőkodi József. A pécsi főiskola re- formankétja még ebben a hó­napban lezajlik, amelyen az egri főiskola igazgatója és né­hány tanára ugyancsak részt vesz — fejezte be nyilatkoza­tát dr. Szántó Imre, az Egri Pedagógiai Főiskola igazgató­ja. Eger város pedagógus tár­sadalma és közönsége egy­aránt meleg érdeklődéssel te­kint a főiskolai napok elé. Nemcsak a tudományos ered­ményekre figyel fel, hanem a spartakiád küzdelmeire és számít arra az élményre, amit a főiskola dísztermében ren­dezendő vasárnap est ígér. (f. a.) K—a—■ loszkvai televízióban szovjet hadsereg hősi harcai­ról és arról a segítségről, ame­lyet a szovjet nép állandóan nyújt Csehszlovákiának. Vége­zetül üdvözölte a szovjet né­pet és kijelentette, hogy Cseh­szlovákia népe mindig együtt fog harcolni a Szovjetunió né­peivel a világbékéért és a há­borús veszély elhárításáért. (MTI) vetlen kapcsolatot létesítsünk a termelő munkával. A nyelvészeti tanszék jelen­tős és korszerű kísérleteket folytatott teljesen újszerű fő­iskolai előadási módszerek létrejötte érdekében. Az orosz tanszék az idegen nyelvi okta­tás új módszereit vezette be, különösen a nyelvtan és az élőbeszéd oktatása területén. — Mi várható a tudomá­nyos bizottságok vitájáb­— A három főiskola tudomá­nyos bizottságának tapasztalat­csere-értekezletén szeretnénk felmérni, milyen irányú tudo­mányos kutatómunka folyik a társfőiskolákon, hogyan lehet­ne egyes tudományos kérdése­ket vállvetett erőfeszítéssel megoldani. Szeretnénk a társ­főiskolákéval munkatervünkét összehangolni és esetleg közös publikációs lehetőségeket te­remteni. Egyre inkább megér­tek annak feltételei, hogy a főiskolai évkönyv mellett — a szegedi és pécsi főiskolák ha­sonló kezdeményezése után — az egri főiskola is adjon ki a gyakorló általános iskolai kar­társakkal karöltve módszerta­ni, didaktikai és nevelési kér­désekkel foglalkozó tájékozta­tót. — Mit jelentenek a főisko­lai napok a tanárok és a hall­gatók számára? — A tudományos ülésszak azt méri fel, milyen eredmé­nyeket értünk el eddig, mi­lyen megoldandó feladatok állanak előttünk. Mindezt a három főiskola együttes ta­pasztalatainak tükrében fog­juk látni. — A szaktárgyi referátu­mok a hallgatóság elé tárják, hogy a főiskola tanárai mi­lyen eredményeket értek el a tudományos kutató munkában. — Az Eger vár 410. évfor­dulója alkalmából rendezett megemlékezés nyitányát je­lenti majd Eger város ez évi hasonló ünnepségeinek. Az egri hősök emlékének felidé­—e— Novofny beszéde a n MOSZKVA (TASZSZ): Csehszlovákia felszabadulá­sának 17. évfordulója alkal­mából a moszkvai televízió közvetítette Antonin Novotny- nak, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnökének, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első tit­kárának beszédét. Novotny megemlékezett a Az Egri Pedagógiai Főiskola épületének évszázados, tömör falai ezen a héten, péntektől vasárnapig vendégeket fogad­nak: Pécs, Szeged testvérinté­zetei és a Budapesti Gyógype­dagógiai Főiskola tanárai és hallgatói jönnek el, hogy a fő­iskolai napok keretében lezajló események tükrében lássák azt az oktatási szellemet, ame­lyet az egri főiskola sugároz magából. A háromnapos prog­ramot pénteken zsúfolt elő­adássorozat nyitja meg: a tu­dományos ülésszakon tízegy­néhány előadás és korreferá­tum hangzik el. Minden elő­adás közvetlenül, vagy köz­vetve, mélyebb elemzéssel, vagy távolabbi kapcsolattal be­szél az oktatási reformról, az abban rejlő gyakorlati felada­tokról. A főiskolai napok alkalmá­ból felkerestük dr. Szántó Imrét, az Egri Pedagógiai Fő­iskola igazgatóját, aki kérdé­seinkre az alábbiakban vála­szolt: — Az oktatási reform me­lyik kérdésével foglalkozik elsősorban a tudományos ülésszak? — A főiskolai oktatás világ­nézeti, tartalmi és módszerta­ni kérdéseivel egyaránt foglal­kozik. A három kérdés nem különálló, hanem egymással dialektikusán összefüggő, egy­séges problémakör, amely a célokat és ezek megvalósítá­sát is egységesen határozza meg. — Külön hangsúlyt kap a ta­nítási anyag korszerűsítésének a kérdése, az elmélet és a gya­korlat egysége a tanárképzés­ben, továbbá a gyakorlati élet­re, a termelő munka szolgála­tára nevelés kérdése. — Milyen kezdeményezé­sekkel, elgondolásokkal és gyakorlati megoldásokkal já­rul hozzá az Egri Pedagógiai Főiskola az oktatási reform ügyének elöbbreviteléhez? — Az egri főiskola a hivata­losan előírt program végrehaj­tásán felül kidolgozta a tan­anyag korszerűsítésének alap- elveit, általánosan és egyes esetekben részletes lebontás­ban. Az egri főiskola kezdemé­nyezte néhány új tanügyi kon­cepció megvalósítását, amilyen például a fizikai kémia beve­zetése az elavult általános ké­mia helyett, továbbá az általá­nos és regionális gazdaság- földrajzi gyakorlatok temati­kájának és programjának olyan irányú kidolgozása, hogy köz­A főiskolai napokról nyilatkozik dr. Szántó Imre, az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatója életképességét. A világ dolgo­zói mindörökre megőrzik em­lékükben a szovjet emberek halhatatlan hőstetteit, ame­lyekkel megvédelmezték hazá­juk szabadságát és független­ségét, megmentették az em­beriséget a fasiszta leigázás veszélyétől. A jelenlegi nem­zetközi helyzetben a világ né­pei éberen figyelik az agresz- szarok fondorlatait és tevéke­nyen fellépnek a Nyugat-Né- metországban feltámasztott fa­sizmus és militarizmus ellen. Malinovszkij marsall üdvözli a szovjet fegyveres erőket és a Nagy Honvédő Háború minden részvevőjét a hitleri Németor­szág fölött aratott győzelem 17. évfordulója alkalmából, hang­súlyozza: a szovjet katonák szent kötelessége, hogy állhata­tosan teljesítsék a XXU párt- kongresszuson a szovjet fegy­veres erők elé tűzött nagy és megtisztelő feladatokat. (MTI) txáa a francia etek miatt ghanai kormány mélysége* nyugtalanságának adott kife­jezést és rámutatott, hogy ez­zel a cselekedetével Francia- ország igazi gyarmati hatalom módjára viselkedett. A ghanai kormány különösen súlyosnak ítéli meg a szaharai francia atomkísérletet az evianí egyezmény fényében, amely­ben Franciaország garantálta a Szaharát is magában foglaló Algéria függetlenségét. (MTI) Mában az amerikai sárlelek ellen toria állambeli béketanács tit­kára és sok más közéleti sze­mélyiség, a szakszervezetek, ifjúsági és nőszervezetek szá­mos képviselője. A küldöttek ellátogattak a parlamentbe, felkeresték az Egyesült Álla­mok, Anglia, Franciaország, a Szovjetunió és a genfi leszere­lési értekezleten részt vevő semleges államok nagykövet­ségeit. A parlamentben határozatot nyújtottak át, amelyben köve­telik, hogy az Egyesült Álla­mok szüntesse be atomfegyver­kísérleteit. A határozat felszó­lít minden atomfegyverrel ren­delkező hatalmat, hogy írjon alá egyszer s mindenkorra szó­ló szerződést a kísérletek meg­szüntetéséről. Sydneyben kedden, a déli óráktól kezdve — tiltakozásul az amerikai légköri atomfegy­verkísérletek ellen — tömeg­méretű ülősztrájk kezdődött az amerikai konzulátus épülete előtt. (MTI) MOSZKVA (TASZSZ): Mali­novszkij marsall, szovjet hon­védelmi miniszter a győzelem napja alkalmából napiparan- csot adott ki, amelyben hang­súlyozza, hogy a Nagy Honvé­dő Háború a legnehezebb és legkeményebb megpróbáltatás volt a Szovjetunió számára. „Minden vonatkozásban pró­bára tette a szocialista társa­dalmi és államrend erejét és vában a győzelem ak előestjén ponti Bizottság köré tömörül­ve készek megsemmisíteni bármely agresszort, amely meg merné támadni a Szovjet­uniót, vagy a testvéri szocia­lista országokat. Az ünnepségen megjelentek közül többen visszaemlékez­tek a háborús évekre. Az est moszkvai művészek és a kievi katonai körzet ének- és táncegyüttesének műsorával fejeződött be. (MTI) Ghanai tiltahe atomkíséri ACCRA (MTI): A ghanai kormány kedden erőteljes hangú tiltakozó jegyzéket in­tézett Franciaországhoz a Szaharában végrehajtott leg­utóbbi atomkísérlet miatt. A iyxetjelentés litikust. A rendőrség rendkívüli helyzet bevezetésével fenye­getőzik. (MTI) Békéménél flusztrá atomfegyverki CANBERRA (TASZSZ): Ked­den Canberrába érkeztek a Sydneyből és Melboumeből in­dult békeharcos küldöttségek. A békemenet tagjai a Kará­csony-szigeten felújított ame­rikai légköri atomfegyverkísér­letek elleni tiltakozásukat akarták ily módon kifejezésre juttatni. Közöttük volt Wil­liam Morrow Nemzetközi Le- nin-békedíjas, Hartley, a Vic­Clay visszaérkezett New Yorkba NEW YORK (MTI): Lucius D. Clay nyugalmazott tábor­nok, Kennedy elnök nyugat- berlini volt személyes megbí­zottja, kedden este Európából visszaérkezett New Yorkba és rögtönzött sajtóértekezletet tar­tott. Kijelentette, hogy eluta­zása előtt kétórás megbeszélést folytatott Adenauer nyugatné­met kancellárral, amelyről je­lentést tesz Kennedy elnöknek. Az amerikai—nyugatnémet né­zeteltéréseket elmélyítő Ade- nauer-nyilatkozatról Clay azt mondotta, hogy a nézeteltérés nem elvi jellegű. (MTI) Ünnepi estMoszk évfordulóján MOSZKVA (TASZSZ): Május 8-án, a hitlerista fa­siszták felett aratott győzelem ; 17. évfordulójának előestéjén, Moszkvában a szovjet hadse­reg Frunzéről elnevezett köz­ponti házában ünnepi estet tartottak. Az esten katonák, valamint a fővárosi üzemek és intézmények képviselői vettek részt. A vendégek közt négy­százan a Szovjetunió Hőse ki­tüntetést viselték. Az estet Szavickij repülő- marsall, a Szovjetunió kétsze­res Hőse nyitotta meg. Beszé­dében rámutatott, hogy a fronton aratott győzelmek és a hátországban elért sikerek a kommunista párt hatalmas szervező tevékenységének vol­tak köszönhetők. A hadsereg és a flotta harcosai ma a szov­jet nép békés munkáját őr­zik, a párt és a Lenini Köz­Zansibári he LONDON (TASZSZ): Zanzibár angol protektorátu­son rendkívül kiéleződött a helyzet azután, hogy London­ban eredménytelenül félbesza­kadtak az alkotmányról foly­tatott tárgyalások. Az angol gyarmati hatósá­gok a nemzeti felszabadító mozgalom felszámolása érde­kében egy sor megtorló intéz­kedést foganatosítottak a zanzibári hazafias erők ellen. Zanzibár város közigazgatási központját — Reuter jelentés szerint — elárasztották a rend­őrség és a gyarmati katona­ság járőrei. A hatóságok le­tartóztatták a nacionalista párt főtitkárát és tíz más po­A bonni kormány így tehál „fél győzelmet” ünnepel és Strauss hadügyminiszter nem is csinál titkot abból, hogy foly­tatni kívánja a harcot az atom­fegyverek teljes megszerzéséig, Aligha kétséges azonban, hogy Strauss vérgőzös álmainak be­teljesülése nemcsak a washing­toni és bonni stratégák egymás közötti alkudozásától függ. A nemzetközi események alaku­lását mind határozottabban befolyásolják a béke és a szo­cializmus erői. Ezek a legyőz­hetetlen és napról napra nö­vekvő erők követelik, hogy az USA kormánya folytasson nyílt, tisztességes tárgyaláso­kat, szüntesse meg a nemzet­közi légkör mérgezését, mutas­son végre hajlandóságot a meg­érett kérdések békés tárgyalá­sok útján való rendezésére. Nem halogatható a végtelen­ségig a nyugat-berlini abnor­mális helyzet megoldása és a német békeszerződés aláírása. A békeszerződés olyan feltéte­leket teremthetne, amelyek ré­vén a Német Szövetségi Köz­társaság nem fenyegethetné többé Európa békéjét. S ami mindennél fontosabb: haladást kell elérni a „kérdések kérdé­sének”, a leszerelésnek oly rég­óta vitatott ügyében. Ehhez te­remthetne jó kiinduló pontot a NATO és a varsói szerződés közötti megnemtámadási egyezmény. Ronné a „hozzászólás” jo­u ga, — de a végső bele­szólás jogát a népek megtart­ják maguknak! — ázs — hadjáratba kezdett, s ennek eredményeként azt várta, hogy a NATO ténylegesen önálló atomhatalommá válik, vagyis — képletesen szólva — a magas NATO-tisztségeket betöltő né­met tábornokok is megkapják az atombombaraktárak kul­csát. Az amerikai kormány, amelyet Rusk külügyminiszter és Mcnamara hadügyminiszter képviselt, nem mert a német követelésre feltétlen igent mondani, de nem akarta egy nyílt „nem”-mel sem kedvét szegni a leghűségesebb európai csatlósának. így azután a tit­kos tárgyalásokon lefolyt esz­mecsere eredményeként ködös megfogalmazású határozatok születtek. A záróülésen elfo­gadott közös nyilatkozat hang­súlyozza, hogy a jövőben a NATO-tagállamok „teljes sze­repet” kapnak a nukleáris po­litika kialakításában. Ezt a kommentátorok zöme úgy ér­tékelte, hogy Adenauerék „hoz­zászólási” jogot kaptak a nuk­leáris fegyverek felhasználásá­nál, de ez nem jelent tényle­ges „beleszólási” jogot. Ennek veszélyességét sem szabad azonban lebecsülni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Mcnamara hadügyminiszter a konferencia bezárása előtt be­jelentette: az USA öt, Polaris- rakétával felszerelt atom-ten- geralattjárót bocsát a NATO rendelkezésére. alapvető kérdést, amely meg­tárgyalásra került, röviden így lehetne összefoglalni: „ön­álló atomhatalom legyen-e a NATO — avagy sem”. Mint ismeretes, az Észak-at- lati Szervezet tagállamai kö­zül az USÁ-nak, Angliának és Franciaországnak vannak atomfegyverei, de a NATO- nak, mint integrált haderőnek nincsenek. Az agresszív nyu­gatnémet imperializmus, amely hovatovább a legerő­sebb szárazföldi hadsereggel rendelkezik Nyugat-Európá- ban, régóta szeretné a kezét saját atomfegyverekre ráten­ni, vagy legalábbis „beleszó­lási” jogot nyerni az amerikai atomfegyverek esetleges fel- használásánál. Az USA kor­mánya azonban óvakodik en­nek a követelésnek eleget ten­ni, mivel fel tudja mérni, hogy egy ilyen lépésnek beláthatat­lan következményei lennének. Egyrészt ugyanis a világ köz­véleménye mérhetetlen felhá­borodással reagálna a német militaristáknak tömegpusztító fegyverekkel való ellátására, másrészt a Szovjetunió kény­telen lenne megfelelő ellenin­tézkedéseket megtenni. A mostani NATO-ülésszak előkészítéseképpen a Német Szövetségi Köztársaság új propaganda- és zsarolási A z ősi görög fővárosban, Athénban, ilyenkor má­jus elején már teljes pompá­jában virít a csodás délszaki tavasz. De azok a komor úri­emberek — az Atlanti Tömb külügy- és hadügyminiszterei —, akik az elmúlt hét pénte­kén háromnapos tanácskozás­ra gyűltek össze itt, aligha vettek tudomást a virágzó fákról, a tavaszi szél könnyed lengedezéséről. Sőt, mindent elkövettek annak érdekében, hogy a leghidegebb „hideghá­ború” légkörét telepítsék a vá­rosra és terjesszék szerte a vi­lágon. A NATO miniszteri taná­csának mostani ülésszakára tulajdonképpen olyan időpont­ban került sor, amikor a béke- szerető erők egyre határozot­tabb fellépése folytán bizo­nyos fokig enyhü.b a nemzet­közi feszültség. A Szovjetunió javaslatára összeült a leszere­lést! konferencia, amelynek el kellene fogadnia az általános és teljes leszerelés tervét. S bár közeli eredményre a nyu­gati hatalmak átlátszó manő­verei, kétszínű magatartása miatt nem lehet számítani, ma­gának a konferenciának a léte is bizalommal tölti el, új harc­ra serkenti az élethez, a jövő­höz ragaszkodó emberiséget. Mindinkább terjed a világban az a felismerés is, hogy helyes és jogos a szocialista országok követelése a második világhá­ború maradványainak a felszá­molására, a német kérdés, s különösen a nyugatberlini kérdés megoldására. Ez a fel­ismerés kényszerítette az USA kormányköreit a tárgyalóasz­talhoz, s éppen ezért követi hallatlanul nagy érdeklődés a Washingtonban Rusk amerikai külügyminiszter és Dobrinyin szovjet nagykövet között meg­indult — hírek szerint nem rossz kezdetű — szovjet— amerikai megbeszéléseket. A hidegháború konok baj- nokai, az új háború kardcsörtető előkészítői termé­szetesen rögtön nekiláttak a kialakulni akaró normálisabb nemzetközi légkör megmérge- zésének. Mégpedig a szó leg­eredetibb értelmében. Ken­nedy elnök — az atomfegyver­kísérletek betiltásáról szóló tárgyalásokkal egyidejűleg — elrendelte a légköri nukleáris robbantások újrakezdését, s mostanáig öt alkalommal je­lent meg a kísérteties, gomba alakú atomfelhő a Karácsony­szigetek felett. Az atomfenye- getődzés jegyében került sor az athéni NATO-értekezletre is. Bár a nyugati kommentáto­rok egy része aféle „rutinér­tekezletnek”, rendszeres „idő­szaki tárgyalásnak” próbálta beállítani ezt a tanácskozást, maga a napirend, s az ott el­hangzott beszédek fontosabb, s egyben veszélyesebb dolog­ra engednek következtetni. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom