Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-09 / 106. szám

1SHJ2. május 9., szerda NÉPÚJSÁG 'jé 'f? 3 Négy főiskolás rajzkiállítása az Egri Pedagógiai Főiskola dísztermében Néha az óvatosság sem árt Néhány hét alatt kiheveri a fagy okozta kárt a boldogi Béke Tsz — Tudja, mi óvatos emberek vagyunk, nem, mintha mások nem lennének azok, — mondja Lukács Dezső, a boldogi Béke Tsz elnöke. — Naponta figyel­jük a rádió meteorológiai köz­leményeit, de még azon túl, tartjuk a kapcsolatot az idő­járást előrejelzőkkel is. így aztán a fagyveszély és maga a fagy nem jelentett különösebb meglepetést. — Néhány nappal előbb, amikor nekünk már jelezték táviratban a hideg légtömegek szétáradásának lehetőségét, ki­mentem a kertészetbe, Sándor Jánoshoz. — Elnök élvtárs, a paprika­palánták kirakását már meg­kezdtük, holnap pedig hozzá­fogunk az uborka és tök kira­kásához is, — így fogadott, én meg azt mondtam: — Éppen azért jöttem, hogy néhány napig ne kezdjetek semmihez. így az óvatos előrelátás és elővigyázatosság nem is okozott különlegesen nagy kárt a termelőszövetke­zetben. A paprikapalánták mindössze két holdnyi terület­re kerültek ki a fagyos napok megérkezéséig, a kukoricának is többé-kevésbé csak a he­gyét vitte el a hideg, a két tábla káposzta pedig olyan Szerencsésen megúszta, hogy mindössze egyik sarka szen­vedett kárt. — Erre az esztendőre az a tervünk, hogy 310 holdon ne­velünk paprikát — folytatja az elnök. — Képzelje csak el, hogyha ennek a területnek akár csak a felét beültettük volna már palántákkal, még a fagyos időszak megérkezése előtt, mi lett volna velünk? Akkor nagy kiesésről beszél­hetnénk, anyagiak és munka tekintetében is, mert tavaly kevesebb paprikánk volt, és még így is 11 ezer munkanap­ra volt szükségünk azok ki­rakásához. — A tagok közül sokan mondták ugyan, hogy rakjuk ki hamarabb a paprika palán­tákat, mert így hamarabb lesz termés. hamarabb jön a jövedelem. De nagyon sokszor meggondol­tuk már „fiatal korában” is ezt a javaslatot, mert a föld meglehetősen száraz volt, rö­gös talajjal pedig a paprika­palántákat nem lehet betakar­ni, hogy ezzel megvédjük a hidegtől. A két hold tönkre­ment palántát könnyen tudjuk pótolni, van tartalékunk, úgy, hogy e tekintetben nem lesz különösebb gondunk. Nagyobb gondot okoz azonban a 780 hold kukorica sorsa. Igaz ugyan, hogy azt láttuk, a he­gyét csípte meg a fagy, de azt még nem tudni, hogy kiheve­ri-e ezt minden területen a növény. Ha nem, akkor eze­ket a kukoricákat újra kell vetni. — Nekünk azonkívül, hogy túlságosan sok kárt nem szenvedtek növényeink, még Az ünnepi könyvhét könyvei A május utolsó hetében ren­dezendő könyvhét alkalmából újabb könyveket adnak ki a különböző könyvkiadó válla­latok, egyrészt új sorozatot, másrészt eddig még meg nem jelent könyveket vásárolhat­nak a könyv barátok. A többi között megjelenik: Illyés Gyu­la Ebéd a kastélyban, Molnár Géza Város a felhők alatt, Sar- kadi Imre A szökevények cí­mű regénye. Az elbeszélések között megtaláljuk Veres Pé­ter férfiak között és a Fiatal írók antológiája kötettel a köl­tők közül Fodor József, Si­mon István, Hidas Antal, Jan- kovich Ferenc, Pákolit István köteteivel. Az új kiadványok között találkozhatunk Tabi László új szatíra kötetével, a Szigorúan bizalmas című mű­vel. Nekünk, egrieknek külön örömünkre szolgál, hogy a Szépirodalmi Könyvkiadó megkezdi Gárdonyi Géza ösz- szegyűjtött művednek kiadását. Az ünnepi könyvhétre az összegyűjtött művek I. kötete jelenik meg. Az említett köny­vek mellett gazdagon képvisel­teti magát a külföldi szépiro­dalom, a tudományos és isme­retterjesztő irodalom, de ke­vésnek találjuk a nagyon igé­nyeit gyermek- és ifjúsági iro­dalmat. az a szerencsénk, hogy van munkaerőnk. így, ha a papri­kapalántázásnál, vagy kukori­cavetésnél kétszeres munkát is kell végezni, nem okoz kü­lönösebb gondot, mert ezekkel párhuzamosan megy a borsó, a cukorrépa egyelés, a kukorica és a burgonya első kapálás-?, a lucerna kaszálása, és gyűj­tése is. Ami tetemesebb kár, az köz­vetlenül érte termelőszövetke­zetünk tagjait. Huszonöt hold­nyi szőlőnk ugyanis 80 száza­lékban lefagyott, s ez azért okoz közvetlen kárt a tsz-gaz- dáknak, mert a szőlő nálunk mind háztájiban van kiosztva. Ezen most már nem tudunk se­gíteni, de annyi bizonyos, hogy a nehéz napok ellenére is, az egész közösségnek mindössze néhány hétre lesz szüksége ah­hoz, hogy helyrehozza a fagy okozta károkat. W. L. ... Nagy-Britannia lassan megbarátkozik azzal a gon­dolattal, hogy Kenya nem sokáig marad a „korona gyöngyei” között. De mielőtt London elszánná magát a döntő lépésre, hogy t. i. fel­számolja a gyarmati státuszt, engedve a hazafias erők kö­vetelésének: biztosítani akar­ja saját érdekeinek sérthetet­lenségét. Erről a szándékról árulkodik Reginaid Maudling brit gyarmatügyi miniszter Kenya számára készített al­kotmánytervezete, amely megvédi a törzsi kiváltságo­kat, földeket, jogokat, „amennyiben a központi kor­mányzat vezetése lelkiisme­retlen kezekbe kerülne.” Kongóban nincs érvény­ben ilyen alkotmány, de az angolszász politika hasonló konstitúció szellemében dol­gozik. Ragyogó kilátás a tegnapi gyarmattartóknak! zár Kenyér vásár és in^yencirkuss Az ember értelmes lény, hamar rájön bizonyos tör­vényszerűségekre s aszerint cselekszik. Az egri Csemege- boltban például nem áll sor­ba blokkért, ha gyümölcsöt, vagy csokoládét akar vásá­rolni, hisz tud'a, hogy a pult­nál lehet fizetni. S ha csak kenyeret akar venni — is­merve a kenyérárakat, a pénztárnál kér blokkot. Ezzel a tudattal álltak a türelmesek sorába a vásárlók a minap este, és elnéző mo­sollyal nézték, hogy a „be­avatottak'’ m'ként susmutol- nak az eladókkal, vagy „csúsztatnak” a pénztár má­sik oldalán s najy nehez:n blokkot „harcolnak ki” — kenyérre. Nem értették, mert a ke­nyerek ott sorakoztak a pol­cokon. Ügy vélték, jut ke­nyér, nincs ok az izgalomra. S hogy tévedtek. Mert a hosszú sorbaállás végén a pénztárosnő közölte, hogy csak az eladó által adott blokkra lehet fizetni, s akinek ilyen nincs, vagy sor- baáll újból, előbb a kenyér­pult előtt, vagy békén távoz­hat — de kenyér nélkül. Lett erre nagy ribillió, mint megbolydult méhkas, úgy zsongott az üzlet. Reklamá­lás, veszekedés, valóságos ingyencirkusz. „Miért ez a háromszori sorbaállás? Miért nem a régi, bevá t módszer alapján árusítanak?” — mél­tatlankodtak a vevők. A kér­dés jogos volt, mert máskor is fogyott már el a kenyér, s akkor pcfonegyszerűen ol­dották meg a problémát: a kenyérárusító szólt a pénz­tárosnak: a kenyér elfogyott» ne adjon ki több blokkot. Nem lehetne ezt újból megtenni, hogy megszűnjék a háromszoros sorbaállás? Ügy hisszük, más kár nem származna ebből, mint hogy megszűnne az ingyencirkusz a kenyér vásárlásánál. K. E. Mezőgazdasági kísérleti szakkör alakult Poroszlón IGEN ÉRTÉKES, és országos viszonylatban is ritkaságnak számító kezdeményezés gya­korlati megvalósításához lá­tott hozzá a poroszlói művelő­dési otthon vezetősége. Elkép­zelésük az volt, hogy olyan szakkört hozzanak létre, amely élőeleven kapcsolatban van az élettel, s a termelőmunkával és az általános iskolai tanulók bevonásával létrehozták az úgynevezett mezőgazdasági kísérleti szakkört. A szakkör gazdája a községi művelődési otthon, vezetője Vágó József pedagógus. Har­minc tagot számlál ez a szak­kör a 13—14 éves tanulóifjú­ság köréből. Megalakulásuk óta több növénytermesztési problémát megtárgyaltak már elméletben, de hamarosan tu­datára ébredtek annak, hogy az elméleti foglalkozások mit- sem érnek gyakorlat nélkül. Ekkor kapták meg a helybeli Rákóczi Tsz részéről a jelen­tős segítséget, mivel a szövet­kezet vezetősége a tsz földte­rületéből két holdat a szak­kör rendelkezésére bocsátott. Nem hiányzik mos't már a szakember segítsége sem, mert Balázs András községi agronó- rmus patronálja, gondjaiba vette a kis társaság szakmai irányítását, és a kísérleti par­cella kezelését. A legfontosabb segítséget azonban a Füzes­abonyi Állami Gazdaság Kom- polti Kísérleti Intézetétől kap­ták. A kutatóintézet vezető szakemberei — Krisztián Jó­zsef és Bocsa Iván tudomá­nyos kutatók — személyesen is kinn jártak a kísérleti par­cellák bevetésénél és egész nyáron át az ő szakmai irányí­tásuk mellett folynak a mun­kálatok. Többször is ellátogat­nak majd erre a földterületre a kutatók, figyelemmel kísé­rik az eredményeket, és ott a helyszínen tartanak tudomá­nyos előadásokat a szakkör tagjainak. A SZAKKOR CÉLJA az hogy az iskolás gyerekek már most megismerjék és megsze­ressék a mezőgazdasági mun­kákat, hogy világosan lássák a tudomány és az agrotech­nika, az emberi beavatkozás szerepét a termelőmunkában. Nemcsak itt szereznek értékes tapasztalatokat a szakköri ta­gok, hanem esetenként elláto­gatnak Kompoltra, a mezőgaz­dasági tudomány fellegvárába, és az ottani kísérletek megte­kintésével is bővítik ismere­teiket. Érdekes széjjelnézni a szak­kör kísérleti parcelláján, amely az árterülettől nem messze a vasút melletti dűlő­ben foglal helyet. Az egyik ér­dekesség a fajtakísérlet, azon­nal szembetűnik a látogatók­nak. A kisebb darabokra osz­tott, felparcellázott területeken hatféle árpafajtát vetettek el egymás mellett, s ebből a kí­sérletből figyelik meg, melyik fajta árpa alkalmas leginkább az itteni talaj és időjárás adottságaihoz. A másik érdekesség, a mű­trágyakísérlet. Itt tízfélekép­pen szórták le a pétisó, kálisó és foszforkeverék tartalmú műtrágyával a különböző kí­sérleti parcellákat, s majd a növények fejlődése és termés- eredménye világosan megrmn tatja, melyik trágyázási mód­szer, milyen műtrágya keve­rékarány a legmegfelelőbb. Ugyancsak fajtakísérletet vé­geznek a kukoricával, amely* bői többféle vetőmagot vetnek el. Fajtakísérletet végeznek a lucerna és takarmányfélékkel. A kukorica termesztését vegyszeres gyomirtással végzik a szakkör vezető szakemberei, s ebből meglátják majd a szakköri tagok, hogyan lehet és hogyan kell alkalmazni a fejlett agrotechnikai eljáráso­kat. A kukorica termőtalaját a jól ismert simazin és hungarin nevű gyomirtó vegyszerekkel permetezik le, s így az egész nyár folyamán elkerülik a te­rület gyomosodását. A kísér­leti parcella eddig még ba nem vetett részén pedig fűféléket vetnek, hogy a szakkör tagjai ezek termesztésével is megis­merkedjenek. TERMÉSZETESEN a kísér­leti földterület megmunkálá­sában részt) vesznek a szakkör tagjai, s ugyanakkkor a hely­beli termelőszövetkezetek is jelentős segítséget adtak az árpa vetéseknél, és majd a ké­sőbbi gépi munkákban is se­gítelek. A tudományos kutatók irányításával, a közös társa­dalmi segítség és összefogás révén így tud majd egyre szebb és szebb eredményeket felmutatni a kísérleti szakkör, amely munkájával nagyban hozzájárul a felnövekvő nem­zedék munkára neveléséhez. Cs. I. útvonal ez. Csak egy példát: az újabb, sűrű mintájú gumik, nemi mondok sokat, 100 kilo­méter után tele vannak ka­viccsal. Aztán jön a defekt... — a késés, zsörtölődnek az utasok, és igazuk van ... A garázsmesterhez épp most érkezett egy jelentés, Szekré­nyes István autóbusza Feldeb- rőn elakadt. Nem tud bejönni; menteni kell. A művezető elő- szerzi gyorsan a szükséges szerszámokat, s már indulnak is a szerelők. — Látja — fordul felém Ve­réb János — a belső javítások mellett, a mentés is a mi fel­adatunk ... Megnézem a többi műhelyt is. Kicsik, fzűkek a forgalom­hoz képest. Felszerelésük ugyan korszerű, de például az elektromos szerelőműhelyben csak három munkás fér el, és itt is ugyanaz a helyzet: té- len-nyáron nagyobbrészt az udvaron kell dolgozniuk ... EZEN A KIS HELYEN na­gyon nehéz jó munkát végezni. A telep dolgozóinak becsüle­tére válik, hogy megtalálják a módját az egyre növekvő for­galom lebonyolításának. A munkakörülmények nem megfelelőek, kicsi a telep, ége^ tő szükség van egy nagyobb; korszerűbb telep létesítésére... A beruházó, tervező és ki­vitelező még vitázik a Kere-: csendi úton építendő telep ter­vein. De Smid József balesete is figyelmeztet: kevesebb vi­tát és gyorsabb előrehalad* dást! kerekű kocsi zörög a beton­padlón egy szerelő hegesztő­palackot tol rajta ... — Délelőtt látta volna a te­lepet — igyekszik túlkiabálni a zajt Veréb János. — A já­ratok akkor érkeznek be szem­lére, és szinte mozogni sem leheti tőlük. Kisebb-nagyobb hibák ugyan, és egy-kettőre végzünk velük. Persze, ez az „egykettőre” kijelentés itt csak szakmai rö­vidítés, mert valójában ala­pos és lelkiismeretes munkát jelent. A délután kiinduló já­ratok nem lehetnek hibásak. Nagy a felelősség: 40—50 em­ber biztonsága, és a - becsü­let... AZ EGYIK autóbusz felöl Molnár Béla gépkocsivezető közeledik. — Mi történt a kocsijával? — Generálozzák ..csak”. Lengőzték az elejét, szabályoz­ták a fogyasztását, ellenőriz­ték az indítómotort... Előre­láthatólag holnap elkészül. — Melyik vonalon já? — Én, kérem Sarud—Füzes­abony—Heves—Pély felé ko- csikázom... De egyúttal azt is megkérdezhetné, hogy milyen útvonalon? Hát erre felelek is mindjárt, hiszen emiatt járok olyan gyakran javíttatni... Rossz, a lehető legrosszabb — valljuk be — mostoha kö­rülmények között. A NAPOKBAN ellátogattam ide a telepre. Az udvaron két autóbusz, és egy hatalmas te­herautó javítása folyt. — A könnyebb szerelést itt az udvaron végezzük, és amint láthatta, az utcán — mondja Veréb János garázsmester. — Tudja, ez még tavasszal meg nyáron csak elmegy valahogy, de télen? ... A nagy műhelybe hat kocsinál több nem fér be, s azok is nagyobb részt gene­ráljavításon vannak. Persze a komolyabb belső hibákat is itt javítjuk. A műhely előtt áll az Eger— Berva helyijárat kék kocsija, mellette Nagy Ferenc gépko­csivezető. — Van valami baj a kocsi­val? — Az még csak ezután derül ki — feleli. — Most jöttem be nemrég. Elképzelheti, néha annyi az utasom, hogy a ko­csi hátulja majdnem teljesen „leül”. Megrohanják a buszt, rendet aligha tudunk tartani, sí ilyen körülmények között a kocsinak igazán lehet valami baja... A szerelőműhelyben két autóbusz áll. Bent kopácso- lás, sivítió köszörűhang, va& SMID JÓZSEF gépkocsive­zető a kocsiját javította az eg­ri 4-es számú AKÖV-telep előtti utcán. A kocsi alatt feküdt, úgy dolgozott. Egyszerre azonban megbillent a bak és a kocsi teljes súlyával rázuhant Smid Józsefre. Sokáig nyomta a kór­házi ágyat és kocsira ülhet-e valaha, munkaképes lesz-e? S mindez miért történt? Azért, miért a telep az egy­re növekvő forgalomhoz ké­pest kisebb, s a javításokat, a szereléseket a szerelő műhely­ben nem lehet elvégezni, így a munkások az udvaron és kint az utcán dolgoznak. A szerelőműhely hat férő­helyes, négy autóbusz, és két tehergépkocsi javítását lehet itt egyszerre végezni. Amikor a telep létesült méreteiben, felszerelésében megfelelt az akkori körülményeknek. Ab­ban az időben javításra átla­gosan négy-öt kocsi jött be na­ponta. Azóta megnövekedett a forgalom, a városok és a fal­vak között újabb és újabb já­ratok indultak, s ezek számos apróbb hibáit itt „orvosolják”, a 4-es számú telepen. Akik az állomás felé járnak, biztosan látják nap mint nap, amint az utcán álldogáló bu­szokat javítgatják- Hiába, a megnövekedett (maximálisan 20—25 kocsi) forgalom mellett a telep szerelőműhelye, de még az udvara is kiesinek bizo­nyul ... Mégis, a telep dolgo­zói szinte fennakadás nélkül tudják munkájukat végezni a Jó munkát — szűk helyen?! Súlyos baleset után as egri 4-es számú AKÖV telepén című lapjai modorosságról, út­keresésről vallanak: gesztusok ezek a lapok, amelyeken az élmény egy része csavarodik formába, s nem lesznek azáltal sem hitelessé, ha a munka alatt a lelki tartalomra felira­tos utalást találunk. Kompo­zíció című kepén sötét házak vitathatóan rafinált szom­szédságban és fényjátékkal igyekszik a hatásra: ezek a for­mák és ezek a színek nem ad­nak élményt a látogatónak. Velényi Rudolfnál elsősor­ban Önarcképét említjük. Eb­nen többet elmondott magáról és munkáiról, mint a többivel együttvéve. Nála a színek nem egyenértékű kifejezési rangot képviselnek a vonalakkal: mindent feltűnően geometriai­lag szerkeszt, s ezt a szerkesz­tést annyira hangsúlyozza, hogy közben a képmondaniva­lója a fekete vonalak, fonalak hínárja alá merül. Az utca tér­ré bővül, Kikötőben, Fák alatt, Háztetők című alkotásai iga­zolják állításainkat. Valami új mégis van mind a négyben. Egyelőre az is lehet, hogy a szertelenség áradása csap meg bennünket, vagy a kinlódóan újatkeresésé, de egy bizonyos: őszintén, — ha néhol félszegen is — vallottak ma­gukról. A ma még keresett hangon azonban már vibrál va­lami a jövő ígéretéből. Es ez így van jól! Farkas András dig valami sajátos ritmus után kutat. Nem véletlen, hogy Dal című műve tele van zeneiség­gel. Képzelete füllesztő tájak­ra sodorja néha (Tánc, Vágy Mámor című pantomimszerű mozdulatokról számotadó munkája orgiaszerű érzést kelt az emberben), de az az érzésünk, hogy minden arc­ban, minden formában (Ülő lány, Külvárosi táj, Gettó I. és Gettó V., Fiú, Lány a galamb­bal) inkább illusztrálja saját lelkiállapotát, semmint azt ma­radéktalanul megvallaná. Piroska Csaba az arcokban keresi a lényeget, az emberi lélek kifejezését és azt a mon­danivalót, amit biztosan fogal­maz. Őszinteségre tör, kere­setlen vonalakkal közelíti meg az arc igazságát, de nem min­dig ad helyes hangsúlyt az ar­cokban rejlő egyéniségeknek. Ha portréit egymás mellé ten­nénk, valami szürke általános­ságot, vagy inkább színtelen- séget kapnánk: ez arra int, hogy a 'bőr felületéről a lélek mélyebb részei felé kell elin­dulni. Anyám, Anyák, Nemze­dékek, Férfiak, Nők, Kettesek, stb., mind erre intenek. Ka­maszkoron túl című alkotása ritmusos, őszinte, és hatástho- zó munka. Székelyhídi Attila tanulmá­nyai (Főiskolások, Strandon, Pályamunkások) jó jellemzési készségről tanúskodnak. Eső után, Ház fával, Egyedül, Ház Nyilvánvaló, hogy a főisko­lai napok színes és művészi beharangozása képpen hatá­rozta el az Egri Pedagógiai Főiskola rajztanszéke és KISZ- szervezete ezt a kiállítást: négy tehetséges főiskolás raj­zait, munkáit sorakoztatta fel a paravánon, tanulságául an­nak a munkának és haladás­nak, amit a főiskola rajztan­székén négyen felmutattak. Ezt a tárlatot nem szabad a kiérett egyéniségek mércéjé­vel megközelíteni. Nem hibát­lan alkotások sorjáznák itt, hanem gesztusok, szándékok, elgondolások, nagyravállalko- zó lendület, küszködés a for­mával és még félig megfogal­mazott, talán itt-ott még vé­gig sem gondolt tartalommal. A tárlat mégis friss, tavasai, kedélyes légkört teremt. Talán nem témájával, mert őszi bo­rongást is láthatunk és borús hangulatú szónokiasságot is. Ezekből a tanulmányokból, fé- ligkész portrékból azonban hit ^sugárzik és akarat. Még hiány­zik a következetesség, de ab­ban egyik sem téveszt a négy kiállító közül, hogy művészetet akarnak, és hisznek is abban, amit művelnek. Vegyük őket sorra: Elsőnek Csájti Attilát említ­jük, s mintha ő is lenne a legerősebb egyéniség négyük között. Kompozícióiban idege­sen vibrál a mondanivaló, és annak megfogalmazása, min-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom