Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-08 / 105. szám

1962. május 8., kedd

NÉPO JSÄG

5

L»*’

A törvényesség helyzete a járási és községi tanácsi szerveknél

A TANACSSZERVEK munkáját az elmúlt évben a törvényesség megszilárdulása jellemezte. A járási, illetve a városi tanácsoknál különösen a vb tevékenysége javult jelentősen. Fokozódott a tagok vitakészsége a vb-üléseken, e javulást elősegítette, hogy a vb tagjai a beszámolót előre megbeszélték a választóikkal, azok észrevételeit is ismertették a javaslatok előterjesztésénél. Igen jelentős, hogy a járási tanácsok vb-titkárságai rendszeresen felülvizsgálták a községi tanácsok vb-ei által hozott és beküldött határozatokat és azokat, amelyele tör- vénysértőek voltak, hatályon kívül helyezték.

A járási tanácsok vb-inek ellenőrző, irányító tevékenységében két irányban jelentkezett fejlődés. Egyrészt igyekeztek felszámolni a községi tanács ülésein mutatkozó eljárási jogszabálysértéseket, rendszeresen ellenőrizték a beszámolók elkészültét, másrészt folyamatosan ellenőrizték a községi tanácsok igazgatási tevékenységét is, nem elégedtek meg a hiányosságok megállapításával, illetve az azok kiküszöbölését célzó intézekdések megtételével, hanem ezek végrehajtását utóvizsgálat során is ellenőrizték. Hiányosság azonban, hogy még mindig nem követelik meg haladéktalanul az állami fegyelem betartását.

VIZSGÁLATAINK során még ma is találkozunk olyan esetekkel, amikor a községi tanács a felettes tanácsi szerv utasításainak nem tett eleget, vagy az utasításokat nem hajtotta végre időben, illetve nem, vagy csak késedelmesen tett eleget jelentéstételi kötelezettségének. Bár a felettes tanácsi szerv e mulasztásokat észlelte, mégsem vonta felelősségre következetesen a mulasztóka*.

Javulás mutatkozott a községi tanácsok vb-inek munkájában is, különösen az ülések alaki előírásainak megtartásánál. Még mindig nem kielégítő azonban a beszámolók színvonala, s ez befolyásolja az egységes és hasznos vita kialakulását.

További hiányosság a községi bizonyítványok kiállításánál mutatkozik. A hatósági bizonyítványokat kiállító tanácsi dolgozók ugyanis nem minden esetben győződnek meg az igazolni kívántak valódiságáról, hanem minden további nélkül elfogadják az ügyfél előadását. Esetenként jogszabálysértések

mutatkoztak a lakásgazdálkodás terén is.

Az érvényben levő rendelkezések a tsz-ek állami felügyeletével, illetőleg irányításával kapcsolatban igen jelentős feladatokat rónak a járási tanácsok vb-ire és mezőgazdasági osztályaira. Az elmúlt évben általában befejeződött a tsz-ek gazdasági megerősítése. Abban, hogy megyénkben a termelőszövetkezetek többsége az elmúlt gazdasági évben igen jól gazdálkodott, országos viszonylatban is a legjobban fizetett, igen jelentős része van a tanácsi szervek rendszeres, állandó segítségének és felügyeletének.

Meg kell mondani, hogy a termelőszövetkezeteknél a gazdálkodás, tervteljesítés, a bizonylati és pénzügyi fegyelem betartását a mezőgazdasági osztályok dolgozói rendszeresen ellenőrizték, és ha hiányosságokat. vagy mulasztást, illetve jogszabálysértést tapasztaltaik, azok megszüntetéséről -is gondoskodtak.

A termelőszövetkezetek állami irányításában azonban egyéb feladatok ellátása is beletartozik. Gondolok itt az alapszabályok betartásának, a fegyelmi és kártérítési eljárás, az ellenőrző bizottság tevékenységének ellenőrzésére, annak elemzésére, hogy egy-egy tsz-ben hogyan biztosítják a tagok jogait, illetve azok hogyan tesznek eleget kötelezettségeiknek, vagy arra, hogy a közgyűlések alaki jogszabályai betartást nyemek-e.

A TANÁCSI SZERVEK ez irányú tevékenységében hiányosságok mutatkoznak. Az a tapasztalatunk, hogy a mező- gazdasági osztályok dolgozói csak a gazdálkodó tevékenységet vizsgálják rendszeresen. Elmarad azonban az alapszabály betartásának vizsgálata, illetve a tsz jogalkalmazás ellenőrzése, pedig erre nagy szükség lenne, mivel a tsz- einknél számos hiányosság mutatkozik a jogalkalmazás terén.

Általános az a gyakorlat, hogy a tsz-ek közgyűlései, vagy vezetőségi ülései az alapszabállyal ellentétes rendelkezéseket hoznak anélkül, hogy az alapszabáyt) megfelelően módosítanák. Bár az elmúlt évben igen jelentős számú fegyelmi határozat született a tsz-ekben és ezek nagy része törvényesnek mondható, mégis gyakran előforduló hiányosság, hogy a háztáji föld mértékét vezetőségi határozattal

csökkentik. A munkaegységlevonásokat nem fegyelmi határozattal, hanem alakszerűt'- len átirattal, vagy egyszerű szóbeli rendelkezéssel intézik el.

Igen nehézkes a kártérítés jogérvényesítése is. E szabályban nehezen ismerik ki magukat a ysz-vezetők, ezért gyakran jogszabálysértő mértékben kötelezik kártérítésre tagjaikat. Például teljes kártérítést alkalmaznak olyankor, amikor csak korlátolt kárfelelősség áll fenn.

Az elmúlt évben javulás mutatkozott a termelőszövetkezeti vagyon védelmének biztosításában is. A tsz-ek igyekeztek sajátosságaiknak megfelelően megtalálni azt a formát, amellyel a közös vagyon védelme a legmegfelelőbben biztosítható. Még mindig hiányos ságok mutatkoznak azonban a raktárkezelésben. Nincs dokumentálva a raktári anyagok bevételezése, kiadása és esetenként a pontos raktári készlet sem állapítható meg.

Nem kielégítően működnek az ellenőrző bizottságok, az EB tagajai nem ismerik feladataikat, nincsenek tudatában munkájuk fontosságának, nem ismerik a megfelelő vizsgálati módszereket, nem készítenek vizsgálati tervet, így vizsgálataikat ötletszerűen és rend- szertelenül végzik, az észleltek feljegyzését elmulasztják és néha elmarad a szükséges intézkedés megtétele is. A közgyűlések nem számoltatják be mindig munkájukról az EB elnökét, stb.

HIÁNYOSSÁG mutatkozik a balesetvédelmi, illetve munkavédelmi rendelkezések végrehajtása terén is. Igaz, ez a munka a tsz-eknél nagyon újszerű, ilyen tapasztalataik még nincsenek, éppen ezért szükséges, hogy a szakszervezetek munkavédelmi felügyelőin kívül a mezőgazdasági osztály dolgozói is rendszeresen vizsgálják a munkavédelmi rendelkezések betartását.

Láthatjuk tehát, hogy hol szükséges a tanácsi irányítás és ellenőrzés növelése. Ebben az évben már kevesebb időt és munkát kell fordítani a már megerősödött tsz-ek gazdasági tevékenységére és az így felszabadult munkaerőket a járási tanácsok vb-inek a termelőszövetkezeti jogalkalmazás vizsgálatára, értékelésére kell átirányítaniuk.

Dr. Gyulavári Endre, csoportvezető ügyész

Felhívás!

A pásztói községi népfrontbizottság elhatározta a község monográfiájának feldolgozását, megírását. E munkához megfelelő forrásmunkákra van szükség.

Ezért Heves megye valamennyi lakójához azzal a felhívással fordulunk, hogy a község történetére vonatkozó régiségek (könyvek, leírások, levelek, fényképek, térképek, zászlók, szerződések, régi tárgyak és eszközök, s'.b.) felkutatásával, rendelkezésre bocsátásával legyenek segítségünkre.

Kérjük Heves megye lakóit, hogy a régiségeket küldjék meg a járási tanács vb. művelődésügyi osztálya Pásztó címére, vagy azok hollétéről szíveskedjenek tájékoztatást nyújtani.

A Hazafias Népfront járási bizottsága A Pásztó! Járási Tanács VB művelődésügyi osztálya

Hatvan város anyakönyvéből

születtek: Tóth Tibor, Meleg János Gábor, Szűcs László, Szekeres Jánó3, Bodor Margit, Dra- bos Attila István, Kis Erika.

Házasságot kötöttek: Heréül István—Hollán Erzsébet, Oravecz László—Fehér Mária Ilona, Püspöki Károly—Garamszegi Erzsébet.

„PARKŐRÖK“

Angyal Kati és Stadler Eleonóra, az egri l-es iskola kis parkőrei, a Dobó téren teljesített „szolgálatuk” közben.

(Foto: Kiss Béla.)

Szombaton rendezték meg Bélapátfalván az egri járás községi és üzemi önkéntes tűzoltóinak versenyét

Eddig minden évben hagyományosan megrendezték a járásokban az üzemi és községi önkéntes tűzoltók versenyét, a megyei, az ország részi és az országos versenyeket pedig minden második évben.

Vasárnap az egri járás önkéntes tűzoltói Bélapátfalván, az építők sporttelepén tartották meg versenyüket, amelyen mintegy 59 csapat (férfi, női, fiú és leány) vett részt.

Reggel fél hétkor kezdődött a verseny. Nagy János, a járási tanács vb-elnökhelyettese üdvözlő szavai után először az elméleti felkészültségükről adtak számot az „önkéntesek”.

Ezután került sor a gyakorlati versenyekre, amelyeknek a feladatai: kocsifecskendő szerelése, mozdonyfecskendő szerelése, 400 p/l-es és 800 p/l-es kismotorfecskendő szerelése voltak.

A bizottság értékelése alapján a következő csapatok értek el helyezést, és részesültek pénzjutalomban:

A férfiak kocsifecskendő szerelésében első lett Ostoros. A csapat 1200 forint pénzjutalomban részesült. Tarnaszent- mária a második helyezést (900 forint), Nagytálya a harmadik helyezést (600 forint) és Egerszólát negyedik helyezést (400 forint) érte el. A npi csapatok közül Andomaktálya, a leánycsapatok közül Egerszólát, a fiúcsapatok közül pedig Ostoros és Makiár értek el helyezést. A mozdonyfecskendő szerelésében Verpelét, Dem- jén és Nagyvisnyó férficsapata, a 400 p/l-es kismotorfecskendő szerelésében a mó- nosbéli szénosztályozó (férfi), Eger, XIII. kerület (férfi), Verpelét (férfi), Novaj (fiú), Egri Lakatosárugyár (férfi), Szilvásvárad (leány) és az egri 4. számú AKÖV (fiú) csapatai között osztották ki a pénzjutalmakat, a helyezéseknek

megfelelően.

A 800 p/l-es ki&motorfecskendő szerelésében első lett az Egri Finomszerelvénygyáar, második a Hajtóműgyár férfi- csapata, az üzemek, a községek közül a bélapátfalviak lettek az elsők.

A verseny befejeztével az Egri Járási Tanács ötvennégy önkéntes tűzoltót részesített még pénzjutalomban az 1961— 62-es évben végzett megelőző tűzrendészeti munkájukért.

Ezután a versenyen részt vett csapatok tagjait a Bélapátfalvi Községi Tanács vendégelte meg.

Járási szinten tehát jó eredménnyel vizsgáztak az önkéntes üzemi és községi tűzoltók. Reméljük, hogy a június 17-én Poroszión megrendezésre kerülő megyei versenyen is szép eredménnyel szerepelnek majd. K. G.

GERO JANOS:

ÓCSKAVAS

Cütős Jenő, a nyirzsadányi Kos- ^ suth szövetkezet főgépésze, az utóbbi napokban olyan jókedvű volt, hogy madarat lehetett volna vele fogalmi. A gépszínben fütyürészett kora reggeltől késő estig. Fülbántőan fals dallamokat produkált fáradhatatlanul és minden rendszer nélkül vágott át a slágerekről a népdalokra, majd a giccsesi cigánynótákról az operarészletekre. Közben új szerzeményét, egy harmincöt lóerős kiszu- perált Hoffer-traktort akart1 munkaképes állapotba hozni.

Az öreg Hoffer pár nappal ezelőtt került a termelőszövetkezet birtokába a következőképpen:

Sütős Magyartelken járt a gépállomáson és amíg az igazgatóra kellett várnia, megszemlélte a kiselejtezett traktorokat1. Vagy tíz darab kormos volt kiállítva az udvar végibe, rozzantabb gépek. A modem U—28-as traktorok árnyékában olyan ósdinak tűntek ezek a gépek, mintha nagyapáink korából maradtak volna itt. Sütős szeme mégis megakadt az egyik öreg jószágon. Igaz, hogy kívülről öszvérnek látszott, mert az egyik első kerék vasból, a másik tömör gumiból volt1, és helyenként rozsda is ette már, de egyébként használhatónak tűnt.

így azután senkitől engedélyt nem kérve, azonnal nekilátott az ócska gép felülvizsgálásának. A műhelyből kulcsokat szerzett és egy óra alatt annyira szétszerelte a Hoffert, hogy a ..szívébe” nézhetett.

Miután pedig meggyőződött feltevése helyességéről, hozzálátott a traktor összerakásához és döntött is sorsáról.

Ttt bukkant rá, még munka A közben a gépállomás igazgatója.

— Hát te, mi a csodát keresel itt? —■ Kedves igazgató elvtársam, én éppen téged vártalak, de igen soká

kerültél elő. Várakozás közben rá- bukkantan erre a vén Hofferre, amit ti ki akartok selejtezni. Amit én mellesleg isten és ember ellen való bűnnek tartok, mert ez nálunk éppen elhajtaná a darálót.

Az igazgató nem akart hinni a fülének. Homlokát összeráncolta, hivatalos hangot erőlteti magára:

— Butaságot beszélsz! Ezzel nekünk el kell számolni. Különben is, hogyan kerülsz ide szerszámokkal, kulcsokkal?

— Ott az „IZS”-em, azzal jöttem — mutatott Sütős az iroda előtt letámasztott motorkerékpárra —, a szerszámokat meg a műhelyetekből kértem.

— Betörsz ide. mint valami rablóvezér! Azt hiszed, innen csak úgy ki lehet vinni egy traktort? Én meg menjek a börtönbe, mi? Ezt jól kitaláltad. Egyszerűen megáll az eszem. Ügy viselkedsz, mint egy gyermek, aki még nem hallott az állami, meg vállalati fegyelemről.

Sütős hagyta az igazgatót, hadd beszélje ki magát. Gyermekkora óta ismerte, együtt katonáskodtak, és azóta is sokat dolgoztak közösen. A termelőszövetkezetek szervezése idején együtt járták a tanyákat, ök hozták létre tulajdonképpen a nyír- zsadányi Kossuthot is. Azóta a gépállomás már sokszor kisegítette a szövetkezetét a bajból. És hiába kezdte az igazgató azzal, hogy „most nem tehetünk semmit”, végül mindig teljesítette Sütős kívánságát,

— Ócskavas gyanánt adjátok le a traktorokat, kedves Akácz elvtársam, ha nem csalódom — stóláit meg végül.

— Igen ... roppant pontos az értesülésed.

— Helyben vagyunk! Nekünk meg van egy harmincéves géproncsunk. Apám még az uradalom idejében javította utoljára. A történelem előtti időkben traktor lehetett. Azt máris hálás szívvel felajánlom a gépállomásnak, és beszállítatom, amikorra parancsolod.

— Tisztára megőrültél!

— Szerintem roppant okos vagyok, különben nem jött' volna ez a zseniális ötletem.

Cütős befejezte a szerelést. Fel- kapkodta a szerszámokat, és várta, hogy az igazgató elinduljon.

— Most nová akarsz menni? — för- medt rá Akácz.

— Visszaviszem a kulcsokat, azután megkeressük a főkönyvelőtöket. Ha ő azt mondja, hogy lehet ilyen üzletet kötni, akkor Ferikém, te legyél nyugodt. Mert, ha egy számkukac valamire rámondja az áment, abba már nem köthet bele a világ legszőrözőbb revizora sem.

Akácz Ferenc ezzel le is lett fegyverezve. Láthatólag kedvetlenül vágott az irodának.

Sütős pedig fürge léptekkel beszaladt a műhelybe, leadta a szerszámokat. Egy pillanatot se töltött feleslegesen, sietett az irodába, hogy az igazgatónak ne legyen ideje kioktatni a főkönyvelőt.

A titkárnő elhűlve nézte, hogyan robog minden bejelentés nélkül a nyirzsadányi főgépész az igazgató szobájába.

Két perc múlva ott volt a főkönyvelő is. Sütős nem engedte szóhoz jutni Akáczot. Elhadarta, mit eszelt

ki, és nekiszegezte a kérdést a „számkukacnak”.

— Kilóra adják le, vagy nem?

— Ócskavas gyanánt, súly szerint.

— Maga az én emberem! — rázta meg Sütős a könyvelő kezét.

Akácz csak hápogott:

— Nem lesz ebből baj?

A könyvelő a vállát vonogatta:

— Traktor... traktor... csak a súlya legyen meg.

— A fene vigyen el az ötleteiddel együtt, nem bánom! — adta meg magát az igazgató. — De el ne mondd, senkinek, mert holnap minden téesz gépésze a nyakamon lesz.

— Ugyan, hát így ismersz?! — ön- érzeteskedett Sütős, és gyorsan elbúcsúzott, még mielőtt adott szavukat visszavonhatták volna ...

(VI ég aznap végre is hajtotta a traktorcserét. Személyesen vezette a pótkocsit vontató Beloruszt, amelyen ott díszelgett az új szerzemény. És hazafelé menet, ahány környékbeli téesz-elnökkel, vagy traktorossal találkozott, mindegyiknek elújságolta, hogy a gépállomás leadja a körmösöket, tehát siessenek alkatrészekért, mert akad még használható holmi. Precíz ember lévén, azt is a lelkűkre kötötte: vigyék a törött, meg kopott darabokat, hogy a kellő ócskavas-súly meglegyen.

Attól kezdve pedig, hogy lepakolták a traktor, mint valami megszállott, nem mozdult a gép mellől. Izekre szedte a vén masinát, azután dugattyút gyűrűzött, fogaskerekeket hegesztett. Közben fals hangon fü- työrészett, de olyan fülbántőan, hogy Vékony Béláik kutyája időnként felvonított és nyugtalanul szaladgálni kezdett a ház körül.

A nagy buzgalomban még az ebédről is megfeledkezett. Ezért a felesége három óra tájban, amikor már nem győzte várni, utána ment, a gépszínbe.

— Hányszor melegítsem az ételt? — támadt az urára. — Se látsz, se hallasz ettől a nyavalyás traktortól, hogy a tűz égetné meg.

Sütős mosolygott, mintha valami kedvességet hallana.

A felesége meg folytatta:

— Időre megfőzöm az étéit, te meg felém se nézel. Nem tudom, hol lakhattál jól? Mondjad, hajítsam ki az ételt, ha nem kell!

— Az étel miatt ne fájjon a fejed. Mindjárt elpusztítom... De nézd meg előbb, hogyan alakul ez a traktor.

— Ez az ócskavas?

Sütős elkomorodott.

— Tudod te, hogy mennyit ér ez az ócskavas? Holnapután már a darálót hajtja. Négy nappal ezelőtt még kétezer forintért odaadhatták volna, most meg már a hússzorosát éri.

— Ki fizeti azt meg neked?

A z ember meghökkent.

** — Miket beszélsz? ..Ócskavas, meg ki fizeti meg”! A tsz-nek csinálom... én vagyok a főgépész...

— Bánja a fene, csak egyél is közben — mondta az asszony csendesebben és elindult.

— Ócskavas — dörmögte Sütős a* orra alatt. — Ócskavas, de új lesz a kezem alatt, és azért is egy óra hosszat püfögtetem az ablakod alatt — határozott dühösen, majd aí asszony után sietett és kedveskedő belekarolt.