Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-08 / 105. szám

2 SEPCJSAO 1962. május 8., kedd Tanácskoztak a megye sportvezetői A német jövő felé Röviden beszámoltunk a megyei TST szombati nagy- aktiva-értekezletéről, ame­lyen Pusztai László, TST-el- nök számolt be az elmúlt év­ben végzett munkáról, és vá­zolta a megvalósításra váró feladatokat. Az alábbiakban kivonato­san közöljük az előadói be­szédet. ★ Az elmúlt évben a célul ki­tűzött feladatok nagy részét sikerrel megoldottuk. Szerveze­ti életünk megszilárdult, sport- mozgalmunk demokratizmusa tovább erősödött, szélesedett, aktívabbá váltak sportmozgal­munk különböző irányító szer­vei, amelyekkel a megyei TST- nek jó kapcsolatai alakultak ki. örvendetesen megnőtt a megyei és a járási tanácsok tevékenysége a sport fellendí­tésében. A JTST-élnökök ma már ko­moly szakmai gyakorlattal ren­delkeznek, s: ismerik azokat a módszereket, amelyekkel sport­mozgalmunkat előbbre lehet vinni. És ebben a munkájuk­ban nincsenek magukra ha­gyatva, jó segítőtársuk a helyi 'anács, a KISZ-szervezet, va­lamint a falusi és a termelő­szövetkezeti sportkör. Különösen jó munkát végzett a szervezés és a fejlesztés terü­letén az egri, és a hatvani JTST elnöke. A megyei TST elnöksége az elmúlt évben különös gondot tordított a megyei sportszövet­ségek megerősítésére. A me­gyében működő 22 sportszövet­ség szervezeti élete szemmel láthatóan javult, többen közü­lük már önálló gazdái, irányí­tói és szervezői sportáguknak. Ilyenek az úszó, asztalitenisz, -,akk, birkózás, lovas, sí, teke, és természetjáró szövetség. Per- ize, van néhány olyan szövet­lég is, amelynek munkájában többirányú hiányosság tapasz- alható. Főleg a kerékpár, tor­na és sportlövő szövetség mun­kája maradt alatta a vártnak. A tomaszövetség például nem tudja átfogni a megye egész tomasportjának irányítását, te­vékenysége nem tudja áttörni i szűk iskolai kereteket. A ke­rékpáros szövetség nehéz hely­zetben van, mert a versenyke- -ékpárok beszerzési és fenn- artási költségei magas össze­gekre rúgnak, ezért a sportkö- •ök nem szívesen működtetnek kerékpáros szakosztályokat. Nem szabad azonban elfeled­ni, hogy a kerékpáros szövet­ségnek közhasználatú gépekkel /aló versenyek szervezése is elsőrendű feladata, nem beszél­ve a különböző, szervezett tor­nában történő kerékpártúrák­ról, amelyek városokban és fal­vakban egyaránt előbbre vihe­tik, népszerűsíthetik ezt a szép sportágat. Az ökölvívó szövet­ség munkájából hiányzik a kol­lektív vezetés, és segítségre szorul a két újonnan megala­kított szövetség: az öttusa és a jégsport szövetség is. Szervezeti élet Megyénkben az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően — a fejlődés üteme felfelé ívelő. Amíg 1960-ban 134 sportkör, 597 szakosztályában 10 503 volt a foglalkoztatottak száma, ad­dig 1961-ben 145 sportkör, 654 szakosztályában már a 13 067-ct is elérte a foglalkoztatottak száma! • A 145 sportkörből 64 terme­lőszövetkezeti, 46 szakszerveze­ti, 15 községi, 10 középiskolás, 5 Honvéd, 3 Spartacus és két egyéb. 1962. végére a fent em­lített 15 községi sportkör is át­alakul termelőszövetkezeti sportkörré. . A megyei TST elnöksége az elmúlt évben 12 ízben ülése­zett. Az üléseken hozott hatá­rozatokat maradéktalanul vég­rehajtották. Egy ilyen fontos határozat volt többek között az amely a sportoló ifjúság ne­veléséről és a sportmozgalom tömegesítéséről szólt. örvendetes, hogv egvre több sportvezető és edző tekinti fel­adatának az ifjúság szocialis­ta szellemű nevelését és ennek a nevelőmunkának eredménye­ként komoly fejlődés tapasztal­ható a sportoló tömegek szem­léletének jelentős változásá­ban. A tömegsport kiszélesítésé­ért 1961-ben közös munkater­vet dolgozott ki a megyei TST, az SZMT és a MISB. A fa­lusi spartakiád téli és nyári versenyein több mint 10 ezer fiatal vett részt, s különösen örvendetes, hogy amíg 1960- ban mindössze 840 női ver­senyző indult el a küzdelem­ben, addig 1961-ben már 238! volt a versenyen rész vevő nők száma. Spartákáád-versenyzőink az országos döntőkön jól megáll- ták a helyüket, sőt, a vártnál eredményesebben szerepeltek. Első helyen végzett például a gyöngyösi női sakk-csapat, a lőrinci női tekecsapat és Sebes­tyénné, aki a női egyéni teke­bajnokságban hódította el a pálmát. Üj színfoltja volt a sport- mozgalom tömegesítésének az újonc-bajnoságok megszervezé­se. Labdarúgásban például több mint 60 csapat 800 fiatalja ve­télkedett egymással, s ez or­szágos viszonylatban is jelentős eredmény! A Kilián testnevelési mozgalomról Egy éve múlt, hogy útjára indult sportéletünk új mozgal­ma, a Kilián testnevelési moz­galom, amely sok ezer fiatal előtt nyitotta meg a sportolás­hoz vezető utat. Százával akad­tak nevelők és sportért lelke- sedők, akiknél a hívó és kérő szó visszhangra talált, akik lel­kesen léptek sorompóba a jó és nemes ügy sikeréért. Akad­tak azonban, — s akadnak ma is szép számmal — közömbösek, meg nem értők is, akik egy kis kétkedésért és kishitűségért nem mennek a szomszédba... A kezdeti nehézségek le­küzdése után 1961 év végén a Kilián mozgalomban részt ve­vők száma elérte a 15 523-at, ami önmagában véve jelentős szám, és ezt az eredményt csak Budapest, valamint Bor­sod. Szabolcs, Szolnok, Fejér és Pest megye haladja túl — elgondolkodtató azonban, hogy a 15 523 részvevőből 8650 az általános iskolai tanuló, 3250 a középiskolai és iparitanuló- intézeti tanuló, s mindössze 3383 fő marad az üzemeknek, termelőszövetkezeteknek és egyéb más sportköröknek! Nincs tehát ok az elbizako­dottságra, és van bőven tenni­való. Ügy látszik, az idén még nagyobb lélegzetet vesz ez a mozgalom, legalábbis arra en­ged következtetni az a tény, hogy jelenleg a Kilián mozga­lomban részt vevők száma kö­zel jár a 20 ezerhez. A jövő­ben jobban kell támaszkodni az ifjúsági és a tömegszerveze- tekré! Minőségi sport A megye minőségi sportjá­nak fellendítéséért 1961-ben to­vább nőtt a megyei és a járá­si bajnokságok száma. Az egri járásban hat sportág 63 csapa­ta, a füzesabonyi járásban öt sportág 57csapatla, a gyöngyösi járásban négy sportág 40 csa­pata, a hevesi járásban négy sportág 32 csapata, a hatvani járásban hat sportág 70 csapa­ta, és a pétervásári járásban öt sportág 64 csapata versengett egymással. Több sportágban országos vi­szonylatban is kiemelkedő eredmények születtek. Az egri úszók közül például Katona József, Frank Mária, Erdélyi Éva és Mártonffy Tamás öt al­kalommal szerepelt külföldön, és két ízben a Budapesten megrendezett nemzetközi ver­senyeken. A magyar bajnokság során Katona és Frank Mária három—három első helyezést ért el, s Erdélyi Éva ebben az évben küzdötte fel magát az élvonalba. Mártonffy két ifjúsági baj­nokság megnyerésével bizonyí­totta be tehetségét. A jó ered­mények elérésében oroszlán- rész jut edzőjüknek, Válent Gyulának, aki nagy szakérte­lemmel irányította és irányít­ja az edzéseket. Ugyancsak büszkék lehetünk vízilabdázó­ink teljesítményére is, hiszen az első csapat az OB-Í. 6. he­lyét szerezte meg, míg az ifjú­sági két csapat az ötödik, il­letve a harmadik helyen vég­zett. A magyar válogatottnak is tagja volt Ringelhann György, Pócsik Dénes, Bodnár András, Denk János és Bolya László. A labdarúgó ifjúsági válogatott Tatáról ezüstérem­mel tért haza, atlétáinak 61 me­gyei csúcsot adtak át a múltnak és Kiss Antal személyében is­mét rendelkezünk válogatott versenyzővel. A Honvéd Zalka SE kitűnő ökölvívói az I. osztályú csapat- bajnokságban vettek részt, saj­nos bent maradniok nem sike­rült, s ez néhány súlyos bírói tévedésnek volt köszönhető. A Gyöngyösi MEDOSZ lovasszak­osztálya az Aachenben meg­rendezett nemzetközi lovasbaj­nokságon három első, és ti­zenhárom 2. — 6. helyezést szerzett. Az Egri Spartacusnak sikerült kiharcolni a bentma- radást. Kimagasló egyéni ered­ményt ért el a gyöngyösi Fe­hér Miklós, aki két nemzetközi versenyen második és negye­dik helyezéssel örvendeztette meg megyénk természetbarát társadalmát, és a fiatal egri Örsi András, aki tagja lett az országos válogatottnak. A sportkörök nemzetközi kapcsolata az elmúlt évben is kielégítő volt. Egerben szere­pelt például az osztrák úszó és vízilabdázó liga-válogatott, a Tbiliszi Dinamó úszói, vízilab­dázói és egy csehszlovák úszó- és vízilabdázó csapat. Augusz­tusban pedig 17 sportolónk vett részt a hagyományos kassai úszóversenyen. Lovasaink Né­metországban versenyeztek, s Egerben látták vendégül Guinea labdarúgó-válogatottját. Az iskolai testnevelés terü­letén is fejlődés volt tapasz­talható. Csupán az Egri Peda­gógiai Főiskola sporttevé­kenysége nem tud még mindig megfelelően beilleszkedni a megye sportéletébe, s ott olyan pozíciót elfoglalni, ame­lyet joggal elvárnánk tőle. Ez­zel szemben jelentős pozití­vum az, hogy a főiskola gya­korló-edzői és versenybírói ki­képzésben részesíti hallgatóit. Külön kell szólnunk az Egri Dobó István Sportiskola mű­ködéséről, amelynek négy szakosztályában nagyszerű nevelőmunka folyik. A gazdasági helyzet Sportlétesítményeink hely­zete nem kielégítő. A sport- mozgalom különösen tömeges­ség tekintetében gyorsan fej­lődik, éppen ezért égetően szükséges, hogy megfelelő pá­lyák álljanak a sportoló tö­megek rendelkezésére. A me­gyei TST elnöksége határoza­tot hozott, hogy legkésőbb 1962 végéig a megye vala­mennyi közigazgatási helyisé­ge rendelkezzék a legszüksé­gesebb sportlétesítményekkel, s e határozat végrehajtására nagyméretű pályaépítési-akció indult A megyei TST 1961-ben két­millió 900 ezer forintot fordí­tott sportcélokra. Ebből ren­dezvényi és egyéb vonatkozá­sú bevétel 510 ezer forint — a többi állami támogatás. Ezen­kívül megyénkben még szá­mos pénzügyi forrás szolgálja a sport érdekeit, mint az MHS, a BM és HM sportkörök központi alapjából, a KISZ- bizottságtól, az SZMT-tői és a termelőszövetkezetektől ka­pott támogatások. ★ A beszámoló végezetül fog­lalkozott a társadalmi munka jelentőségével, a sportkörök munkájával, az alapfokú ver­senyek rendezésével, a munka­helyi testnevelés problémái­val, a még mindig betöltetlen gyöngyösi járási TST elnöki funkcióval és a sportéletünk­ben még itt-ott fellelhető sportszerűtlenségekkel. Utoljára az elvégzendő fel­adatokról esett szó, amelyet röviden így foglalhatnánk össze: a sportmozgalom szer­vezetét még egységesebbé kell tenni, tovább kell növelni a sportkörök, a szakosztályok és az azokban foglalkoztatott sportolók számát — párhuza­mosan a sportlétesítmények számának növelésével. To­vábbra is nagy gondot kell fordítani a tömegsport és az is­kolai sport kiszélesítésére, ugyanakkor szem előtt kell tartani a minőség továbbjaví- tását, a sportolók szocialista erkölcsi nevelését, a sportveze­tőképzést és a pénzügyi fe­gyelem, a helyes gazdálkodás megteremtését. Európa életében tizenhét esztendeje jelen­tős fordulat következett be. Az emberiség a második világháború végső napjait élte át, Németország földjén a harcok már lényegé­ben megszűntek. A hitlerista rendszer sorsa megpecsételődött, a német nép romok vilá­gában és bizonytalanságban várta holnapját, A négy megszállási zóna már kialakult, és cppen ezért tekinthetjük 1945. május 8-át a mai Német Demokratikus Köztársaság fel- szabadulása napjának. Világos volt ugyanis már az akkori körülmények között is, hogy a szovjet megszállási övezethez tartozó terü­letek a társadalmi fejlődés új szakaszába lép­nek, mert a potsdami szerződés következetes megvalósításával itt kihúzzák a talajt a re­akciós uralkodó osztályok talpa alól, a jun­ker-militarista réteg hatalmának itt vég­képpen befellegzett. Ezek a történelmi változások indították el útján a pusztító háború végén Németország keleti felét, ezek érlelték meg, hogy itt négy esztendővel később, 1949-ben megszülethetett az új típusú német állam, a nép történelmé­nek első demokratikus, békeszerető és szo­cialista állama. Ma, amikor az NDK lakos­sága felszabadulásának tizenhetedik évfordu­lóját ünnepli, az emberiség abban a biztos tudatban tekinthet erre a német államra, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul itt húzódik Európa biztonságának határa. Az NDK létrejöttének és létezésének ép­pen az a nagy nemzetközi jelentősége, hogy megszüntette a támadó háborúk kiújulásá- nak veszedelmét, legalábbis innen, a demok­ratikus Németországból nem fenyegeti többé revans és agresszió Európát. A demokratikus Németország Nemzeti Frontja a közelmúlt­ban dolgozta ki történelmi dokumentumát, „Az NDK történelmi feladata és Németország jövője” című programot, amely valóságos békeokmánynak tekinthető a jelenlegi nem­zetközi helyzetben. A program a történelmi tények elemzésén keresztül alapvető követ­keztetésekre jut, meghatározza az utat, ame­lyen egész Németországnak haladnia kell, ha be akar illeszkedni a béke Európájába. A dokumentum határozottan fejti ki, hogy a német nép első szocialista állama legyőzte az imperialista múltat és a jövő, a béke és a szocializmus világa felé fordult, — soha töb­bé nem fogják a múlt erői egész Németorszá­got kezükbe kaparintani. Ugyanakkor az ok­mány számol napjaink valóságának tényei- vel, azzal, hogy fennáli a másik, a militarista Németország is, a nyugalom veszélyeztetője. Igaz, hogy a kettészakítottág, az ellentétes társadalmi út csaknem áthághatatlan akadá­lyokat állít az egység megteremtése elé, mi­után hosszabb történelmi szakaszra számolni kell a két német állam fennállásával. Mégis már most megvannak a lehetőségek az együttműködésre, a két német állam békés együttélésére. Az NDK nemzeti és demokratikus erői a* együttműködés legjobb formáját a német konföderációban látják. Ennek keretében fejleszthetik a jelenlegi két német állam nor­mális gazdasági, kulturális és politikai kap­csolatait és ami a leglényegesebb, megvaló­síthatják a teljes leszerelést. Ha Nyugat- Németország megszűnnék a NATO tagja lenni, az NDK is kilépne a varsói védelmi szerződésből és már ez a tény önmagában is jó alapot teremtene a közeledés, majd a ké­sőbbi egység lerakásához. Addig azonban ez az egység még lehetőségnek sem tekinthető, amíg a Német Szövetségi Köztársaságban konszernek, nagybankok és militaristák gya­korolják a hatalmat. Az NDK nemzeti dokumentumának kidol­gozása a felszabadulási ünnepre harci prog­ramot adott a német béke-állam polgárainak. Amilyen mértékben ez a program valósággá válik, úgy szilárdul meg Európa biztonsága és kerül közelebb az egész német probléma — beleértve a nyugat-berlini helyzet rende­zését is — az ésszerű és igazságos, a min­denki érdekeit tekintetbe vevő megoldáshoz. VÁRKONYI TIBOR Walter Ulbricht interjúja a Pravdának és as Izvesztyijának a felszabadulás évfordulója alkalmából BERLIN (MTI): Walter Ulb­richt, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­gának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság ál­lamtanácsának elnöke interjút adott P. A. Szatyukovnak és A. J. Adzsubejnek, a Pravda, illetve az Izvesztyija főszer­kesztőjének Németország fel- szabadulásának évfordulója al­kalmából. „A Szovjetuniónak, a dicső szovjet népnek és a szövetségesek csapatainak, amelyek a hitleri fasizmus el­len harcoltak, hálásak va­gyunk azért, hogy harcukkal és győzelmükkel megteremtették a döntő feltételt a német nép új, békés útja számára” — mondotta Ulbricht bevezetés­képpen, majd ájltaVmos átte­kintést adott arról, hogy a má­sodik világháború vége óta milyen különböző módja volt a fejlődésnek Németország két részében és ennek kapcsán ál- lástfoglalt a Németországra vo­natkozó időszerű kérdésekben. Az 1945-ben megkötött pots­dami egyezmény azt a felada­tot adta a német népnek, „gondoskodjék arról, hogy so­hase fenyegethesse ismét né­met földről kiindulva háború Európát és a világot”. Német­ország keleti részében megte­remtették az első német béke­államot és végleg megszüntet­ték a német fegyverkezési mo­nopóliumot, militaristák és nagybirtokosok uralmát. „Né­metország nyugati részében ed­dig, sajnos nem tudtak felül­kerekedni az antifasiszta de­mokratikus erők. „A bonni kormány politiká­jának az volt és most is az a célja, hogy a NATO-ba való belépéssel megszerezze a ve­zető pozíciókat Nyugat-Euró- pában és a szövetségeseket be­levonja a német revansista agresszív kalandjaiba”. Ezzel szemben a Német Demokrati­kus Köztársaságnak múlt év augusztus 13-án hozott bizton­sági intézkedései a kijózano­dás légkörét eredményezték az atlanti hatalmaknál is. Walter Ulbricht ismételten síkraszállt a békés együttélé­sért és azért, hogy a két né­met állam egy konföderáció keretében közeledjék egymás­hoz és építse ki az utat a jövő­beni újraegyesítéshez. „Ezen az úton az első lépés a béke- szerződés megkötése és Nyu­gat-Berlin átalakítása demili- tarizált, szabad várossá”. Az államtanács elnöke megerősí­tette, hogy az NDK pozitív magatartást tanúsít a közép­es észak-európai atomfegyver­mentes övezet, valamint a kor­látozott fegyverzetű övezet megteremtéséved kapcsolat­ban, amelyekhez a két német államnak is tartoznia kellene. A nyugat-berlini problémá­val az Idevonatkozó kérdések alapján Walter Ulbricht rész­letesen foglalkozott. A többi között kifejtette, hogy a nyu­gat-berlini hatóságok vagy elutasították, vagy megkerül­ték az NDK sokféle javaslata­it, amelyeknek az volt a cél­juk, hogy a lehetőség szerint enyhítsék az 1961. augusztus 13-án hozott intézkedéseknek Nyugat-Berlin békés polgárait érintő kihatásait. A nyugat-berlini kérdés bé­kés rendezéséhez és az európai békéhez való hozzájárulásnak minősítette Ulbricht az NDK- nak azt a javaslatát, hogy állít­sanak fel nemzetközi szerveze­tet a Nyugat-Berlinből és Nyu- gat-Berlinbe az NDK területén át vezető utak vitás kérdései­nek eldöntésére. „Előzékenysé­günk feltétele természetesen az, hogy megfelelően módosít­sák Nyugat-Berlin státuszát, más szóval, hogy számolják fel Nyugat-Berlinben a megszál­lási rendszert, a háborús tűz­fészkeket és zavaró központo­kat, hogy Nyugat-Berlin bé­kés, demiütarizádt és semleges, szabad város legyen”. Hangsúlyozottan ellenezte azonban Ulbricht azt a nyuga­ti körökben hangoztatott köve­telést, hogy nemzetközi ellen­őrzés alá helyezzék a Nyugat- Berlinbe vezető utakat. Az NDK az imperialista hatal­maknak sem gyarmata, sem protektorátusa, sem pedig gaz­dátlan terület. Természetesen, nem is kerülhet szóba, hogy bármilyen nemzetközi szervet feljogosítsanak az NDK szuve­renitásának megsértésére. Ad­minisztratív tevékenység gya­korlása az NDK területén a Nyugat-Berlinbe vezető közle­kedés rendezésekor elengedhe­tetlen a szuverenitás elismeré­se. Ulbricht ennek kapcsán utalt az ENSZ székhelyének nemzetközi jogi helyzetéről. Az Egyesült Államok kötelezte magát, hogy utazási lehetősé­geket biztosít a területén fek­vő ENSZ-székhelyhez, függetle­nül attól, hogy milyenek az Egyesült Államok kapcsolatai a látogatók hazájával. Az ENSZ székhely' területenkívü­lisége ellenére az Egyesült Ál­lamoknak joga van, hogy el­lenőrizze az ENSZ központi in­tézményeihez irányuló utazá­sokat. E példa alapján nyil­vánvaló, hogy az NDK-nak Nyugat-Berlinre vonatkozó ja- vaslatai megfelelnek a nem­zetközi jog határozmányainak és szokásainak. Bizonyos, hogy eljön majd a feszültség enyhülésének ide­je és nemcsak tárgyalások lesznek lehetségesek a két né­met állam kormánya között, hanem a nyílt, békés verseny is a két német állam között. Jó jelnek minősítette, hogy Nyu- gat-Németországban egyetlen polgári pártban — beleértve a Német Szociáldemokrata Pár­tat — sem egységes a tagok ál­lásfoglalása. Walter Ulbridht a Szovjet­unió népeinek ugyanúgy, mint a német népnek, további nagy sikereket kívánt, ahhoz a kö­zös harchoz, amelyet a béke biztosításáért, az NDK-ban a szocializmus győzelméért, a Szovjetunióban a kommuniz­mus győzelméért folytatnak. Azok a további intézkedések, amelyekben a két kormány, az NDK, a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági közössége kiépítésének érde­kében megállapodott, még job­ban előmozdítja majd a baráti együttműködést, a növekvő bizalmat, a kölcsönös megér­tést és tesvériséget. (MTI) © 9 ffírass® O0-O-99O&0999O Értesítjük kedves vendé­geinket, hogy május 8-tól a Park Szálló GRILLJE hétköznapokon 21 órától éjjel 2 óráig, szombaton 22 órától éjjel 3 óráig tart nyitva. A Fagylaltkert hétköznap 16 órától 22 óráig, vasárnap 10 órától 22 óráig üzemel. Mindennap zene, tánc! PARK SZÁLLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom