Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-08 / 105. szám
2 SEPCJSAO 1962. május 8., kedd Tanácskoztak a megye sportvezetői A német jövő felé Röviden beszámoltunk a megyei TST szombati nagy- aktiva-értekezletéről, amelyen Pusztai László, TST-el- nök számolt be az elmúlt évben végzett munkáról, és vázolta a megvalósításra váró feladatokat. Az alábbiakban kivonatosan közöljük az előadói beszédet. ★ Az elmúlt évben a célul kitűzött feladatok nagy részét sikerrel megoldottuk. Szervezeti életünk megszilárdult, sport- mozgalmunk demokratizmusa tovább erősödött, szélesedett, aktívabbá váltak sportmozgalmunk különböző irányító szervei, amelyekkel a megyei TST- nek jó kapcsolatai alakultak ki. örvendetesen megnőtt a megyei és a járási tanácsok tevékenysége a sport fellendítésében. A JTST-élnökök ma már komoly szakmai gyakorlattal rendelkeznek, s: ismerik azokat a módszereket, amelyekkel sportmozgalmunkat előbbre lehet vinni. És ebben a munkájukban nincsenek magukra hagyatva, jó segítőtársuk a helyi 'anács, a KISZ-szervezet, valamint a falusi és a termelőszövetkezeti sportkör. Különösen jó munkát végzett a szervezés és a fejlesztés területén az egri, és a hatvani JTST elnöke. A megyei TST elnöksége az elmúlt évben különös gondot tordított a megyei sportszövetségek megerősítésére. A megyében működő 22 sportszövetség szervezeti élete szemmel láthatóan javult, többen közülük már önálló gazdái, irányítói és szervezői sportáguknak. Ilyenek az úszó, asztalitenisz, -,akk, birkózás, lovas, sí, teke, és természetjáró szövetség. Per- ize, van néhány olyan szövetlég is, amelynek munkájában többirányú hiányosság tapasz- alható. Főleg a kerékpár, torna és sportlövő szövetség munkája maradt alatta a vártnak. A tomaszövetség például nem tudja átfogni a megye egész tomasportjának irányítását, tevékenysége nem tudja áttörni i szűk iskolai kereteket. A kerékpáros szövetség nehéz helyzetben van, mert a versenyke- -ékpárok beszerzési és fenn- artási költségei magas összegekre rúgnak, ezért a sportkö- •ök nem szívesen működtetnek kerékpáros szakosztályokat. Nem szabad azonban elfeledni, hogy a kerékpáros szövetségnek közhasználatú gépekkel /aló versenyek szervezése is elsőrendű feladata, nem beszélve a különböző, szervezett tornában történő kerékpártúrákról, amelyek városokban és falvakban egyaránt előbbre vihetik, népszerűsíthetik ezt a szép sportágat. Az ökölvívó szövetség munkájából hiányzik a kollektív vezetés, és segítségre szorul a két újonnan megalakított szövetség: az öttusa és a jégsport szövetség is. Szervezeti élet Megyénkben az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően — a fejlődés üteme felfelé ívelő. Amíg 1960-ban 134 sportkör, 597 szakosztályában 10 503 volt a foglalkoztatottak száma, addig 1961-ben 145 sportkör, 654 szakosztályában már a 13 067-ct is elérte a foglalkoztatottak száma! • A 145 sportkörből 64 termelőszövetkezeti, 46 szakszervezeti, 15 községi, 10 középiskolás, 5 Honvéd, 3 Spartacus és két egyéb. 1962. végére a fent említett 15 községi sportkör is átalakul termelőszövetkezeti sportkörré. . A megyei TST elnöksége az elmúlt évben 12 ízben ülésezett. Az üléseken hozott határozatokat maradéktalanul végrehajtották. Egy ilyen fontos határozat volt többek között az amely a sportoló ifjúság neveléséről és a sportmozgalom tömegesítéséről szólt. örvendetes, hogv egvre több sportvezető és edző tekinti feladatának az ifjúság szocialista szellemű nevelését és ennek a nevelőmunkának eredményeként komoly fejlődés tapasztalható a sportoló tömegek szemléletének jelentős változásában. A tömegsport kiszélesítéséért 1961-ben közös munkatervet dolgozott ki a megyei TST, az SZMT és a MISB. A falusi spartakiád téli és nyári versenyein több mint 10 ezer fiatal vett részt, s különösen örvendetes, hogy amíg 1960- ban mindössze 840 női versenyző indult el a küzdelemben, addig 1961-ben már 238! volt a versenyen rész vevő nők száma. Spartákáád-versenyzőink az országos döntőkön jól megáll- ták a helyüket, sőt, a vártnál eredményesebben szerepeltek. Első helyen végzett például a gyöngyösi női sakk-csapat, a lőrinci női tekecsapat és Sebestyénné, aki a női egyéni tekebajnokságban hódította el a pálmát. Üj színfoltja volt a sport- mozgalom tömegesítésének az újonc-bajnoságok megszervezése. Labdarúgásban például több mint 60 csapat 800 fiatalja vetélkedett egymással, s ez országos viszonylatban is jelentős eredmény! A Kilián testnevelési mozgalomról Egy éve múlt, hogy útjára indult sportéletünk új mozgalma, a Kilián testnevelési mozgalom, amely sok ezer fiatal előtt nyitotta meg a sportoláshoz vezető utat. Százával akadtak nevelők és sportért lelke- sedők, akiknél a hívó és kérő szó visszhangra talált, akik lelkesen léptek sorompóba a jó és nemes ügy sikeréért. Akadtak azonban, — s akadnak ma is szép számmal — közömbösek, meg nem értők is, akik egy kis kétkedésért és kishitűségért nem mennek a szomszédba... A kezdeti nehézségek leküzdése után 1961 év végén a Kilián mozgalomban részt vevők száma elérte a 15 523-at, ami önmagában véve jelentős szám, és ezt az eredményt csak Budapest, valamint Borsod. Szabolcs, Szolnok, Fejér és Pest megye haladja túl — elgondolkodtató azonban, hogy a 15 523 részvevőből 8650 az általános iskolai tanuló, 3250 a középiskolai és iparitanuló- intézeti tanuló, s mindössze 3383 fő marad az üzemeknek, termelőszövetkezeteknek és egyéb más sportköröknek! Nincs tehát ok az elbizakodottságra, és van bőven tennivaló. Ügy látszik, az idén még nagyobb lélegzetet vesz ez a mozgalom, legalábbis arra enged következtetni az a tény, hogy jelenleg a Kilián mozgalomban részt vevők száma közel jár a 20 ezerhez. A jövőben jobban kell támaszkodni az ifjúsági és a tömegszerveze- tekré! Minőségi sport A megye minőségi sportjának fellendítéséért 1961-ben tovább nőtt a megyei és a járási bajnokságok száma. Az egri járásban hat sportág 63 csapata, a füzesabonyi járásban öt sportág 57csapatla, a gyöngyösi járásban négy sportág 40 csapata, a hevesi járásban négy sportág 32 csapata, a hatvani járásban hat sportág 70 csapata, és a pétervásári járásban öt sportág 64 csapata versengett egymással. Több sportágban országos viszonylatban is kiemelkedő eredmények születtek. Az egri úszók közül például Katona József, Frank Mária, Erdélyi Éva és Mártonffy Tamás öt alkalommal szerepelt külföldön, és két ízben a Budapesten megrendezett nemzetközi versenyeken. A magyar bajnokság során Katona és Frank Mária három—három első helyezést ért el, s Erdélyi Éva ebben az évben küzdötte fel magát az élvonalba. Mártonffy két ifjúsági bajnokság megnyerésével bizonyította be tehetségét. A jó eredmények elérésében oroszlán- rész jut edzőjüknek, Válent Gyulának, aki nagy szakértelemmel irányította és irányítja az edzéseket. Ugyancsak büszkék lehetünk vízilabdázóink teljesítményére is, hiszen az első csapat az OB-Í. 6. helyét szerezte meg, míg az ifjúsági két csapat az ötödik, illetve a harmadik helyen végzett. A magyar válogatottnak is tagja volt Ringelhann György, Pócsik Dénes, Bodnár András, Denk János és Bolya László. A labdarúgó ifjúsági válogatott Tatáról ezüstéremmel tért haza, atlétáinak 61 megyei csúcsot adtak át a múltnak és Kiss Antal személyében ismét rendelkezünk válogatott versenyzővel. A Honvéd Zalka SE kitűnő ökölvívói az I. osztályú csapat- bajnokságban vettek részt, sajnos bent maradniok nem sikerült, s ez néhány súlyos bírói tévedésnek volt köszönhető. A Gyöngyösi MEDOSZ lovasszakosztálya az Aachenben megrendezett nemzetközi lovasbajnokságon három első, és tizenhárom 2. — 6. helyezést szerzett. Az Egri Spartacusnak sikerült kiharcolni a bentma- radást. Kimagasló egyéni eredményt ért el a gyöngyösi Fehér Miklós, aki két nemzetközi versenyen második és negyedik helyezéssel örvendeztette meg megyénk természetbarát társadalmát, és a fiatal egri Örsi András, aki tagja lett az országos válogatottnak. A sportkörök nemzetközi kapcsolata az elmúlt évben is kielégítő volt. Egerben szerepelt például az osztrák úszó és vízilabdázó liga-válogatott, a Tbiliszi Dinamó úszói, vízilabdázói és egy csehszlovák úszó- és vízilabdázó csapat. Augusztusban pedig 17 sportolónk vett részt a hagyományos kassai úszóversenyen. Lovasaink Németországban versenyeztek, s Egerben látták vendégül Guinea labdarúgó-válogatottját. Az iskolai testnevelés területén is fejlődés volt tapasztalható. Csupán az Egri Pedagógiai Főiskola sporttevékenysége nem tud még mindig megfelelően beilleszkedni a megye sportéletébe, s ott olyan pozíciót elfoglalni, amelyet joggal elvárnánk tőle. Ezzel szemben jelentős pozitívum az, hogy a főiskola gyakorló-edzői és versenybírói kiképzésben részesíti hallgatóit. Külön kell szólnunk az Egri Dobó István Sportiskola működéséről, amelynek négy szakosztályában nagyszerű nevelőmunka folyik. A gazdasági helyzet Sportlétesítményeink helyzete nem kielégítő. A sport- mozgalom különösen tömegesség tekintetében gyorsan fejlődik, éppen ezért égetően szükséges, hogy megfelelő pályák álljanak a sportoló tömegek rendelkezésére. A megyei TST elnöksége határozatot hozott, hogy legkésőbb 1962 végéig a megye valamennyi közigazgatási helyisége rendelkezzék a legszükségesebb sportlétesítményekkel, s e határozat végrehajtására nagyméretű pályaépítési-akció indult A megyei TST 1961-ben kétmillió 900 ezer forintot fordított sportcélokra. Ebből rendezvényi és egyéb vonatkozású bevétel 510 ezer forint — a többi állami támogatás. Ezenkívül megyénkben még számos pénzügyi forrás szolgálja a sport érdekeit, mint az MHS, a BM és HM sportkörök központi alapjából, a KISZ- bizottságtól, az SZMT-tői és a termelőszövetkezetektől kapott támogatások. ★ A beszámoló végezetül foglalkozott a társadalmi munka jelentőségével, a sportkörök munkájával, az alapfokú versenyek rendezésével, a munkahelyi testnevelés problémáival, a még mindig betöltetlen gyöngyösi járási TST elnöki funkcióval és a sportéletünkben még itt-ott fellelhető sportszerűtlenségekkel. Utoljára az elvégzendő feladatokról esett szó, amelyet röviden így foglalhatnánk össze: a sportmozgalom szervezetét még egységesebbé kell tenni, tovább kell növelni a sportkörök, a szakosztályok és az azokban foglalkoztatott sportolók számát — párhuzamosan a sportlétesítmények számának növelésével. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a tömegsport és az iskolai sport kiszélesítésére, ugyanakkor szem előtt kell tartani a minőség továbbjaví- tását, a sportolók szocialista erkölcsi nevelését, a sportvezetőképzést és a pénzügyi fegyelem, a helyes gazdálkodás megteremtését. Európa életében tizenhét esztendeje jelentős fordulat következett be. Az emberiség a második világháború végső napjait élte át, Németország földjén a harcok már lényegében megszűntek. A hitlerista rendszer sorsa megpecsételődött, a német nép romok világában és bizonytalanságban várta holnapját, A négy megszállási zóna már kialakult, és cppen ezért tekinthetjük 1945. május 8-át a mai Német Demokratikus Köztársaság fel- szabadulása napjának. Világos volt ugyanis már az akkori körülmények között is, hogy a szovjet megszállási övezethez tartozó területek a társadalmi fejlődés új szakaszába lépnek, mert a potsdami szerződés következetes megvalósításával itt kihúzzák a talajt a reakciós uralkodó osztályok talpa alól, a junker-militarista réteg hatalmának itt végképpen befellegzett. Ezek a történelmi változások indították el útján a pusztító háború végén Németország keleti felét, ezek érlelték meg, hogy itt négy esztendővel később, 1949-ben megszülethetett az új típusú német állam, a nép történelmének első demokratikus, békeszerető és szocialista állama. Ma, amikor az NDK lakossága felszabadulásának tizenhetedik évfordulóját ünnepli, az emberiség abban a biztos tudatban tekinthet erre a német államra, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul itt húzódik Európa biztonságának határa. Az NDK létrejöttének és létezésének éppen az a nagy nemzetközi jelentősége, hogy megszüntette a támadó háborúk kiújulásá- nak veszedelmét, legalábbis innen, a demokratikus Németországból nem fenyegeti többé revans és agresszió Európát. A demokratikus Németország Nemzeti Frontja a közelmúltban dolgozta ki történelmi dokumentumát, „Az NDK történelmi feladata és Németország jövője” című programot, amely valóságos békeokmánynak tekinthető a jelenlegi nemzetközi helyzetben. A program a történelmi tények elemzésén keresztül alapvető következtetésekre jut, meghatározza az utat, amelyen egész Németországnak haladnia kell, ha be akar illeszkedni a béke Európájába. A dokumentum határozottan fejti ki, hogy a német nép első szocialista állama legyőzte az imperialista múltat és a jövő, a béke és a szocializmus világa felé fordult, — soha többé nem fogják a múlt erői egész Németországot kezükbe kaparintani. Ugyanakkor az okmány számol napjaink valóságának tényei- vel, azzal, hogy fennáli a másik, a militarista Németország is, a nyugalom veszélyeztetője. Igaz, hogy a kettészakítottág, az ellentétes társadalmi út csaknem áthághatatlan akadályokat állít az egység megteremtése elé, miután hosszabb történelmi szakaszra számolni kell a két német állam fennállásával. Mégis már most megvannak a lehetőségek az együttműködésre, a két német állam békés együttélésére. Az NDK nemzeti és demokratikus erői a* együttműködés legjobb formáját a német konföderációban látják. Ennek keretében fejleszthetik a jelenlegi két német állam normális gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatait és ami a leglényegesebb, megvalósíthatják a teljes leszerelést. Ha Nyugat- Németország megszűnnék a NATO tagja lenni, az NDK is kilépne a varsói védelmi szerződésből és már ez a tény önmagában is jó alapot teremtene a közeledés, majd a későbbi egység lerakásához. Addig azonban ez az egység még lehetőségnek sem tekinthető, amíg a Német Szövetségi Köztársaságban konszernek, nagybankok és militaristák gyakorolják a hatalmat. Az NDK nemzeti dokumentumának kidolgozása a felszabadulási ünnepre harci programot adott a német béke-állam polgárainak. Amilyen mértékben ez a program valósággá válik, úgy szilárdul meg Európa biztonsága és kerül közelebb az egész német probléma — beleértve a nyugat-berlini helyzet rendezését is — az ésszerű és igazságos, a mindenki érdekeit tekintetbe vevő megoldáshoz. VÁRKONYI TIBOR Walter Ulbricht interjúja a Pravdának és as Izvesztyijának a felszabadulás évfordulója alkalmából BERLIN (MTI): Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságágának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke interjút adott P. A. Szatyukovnak és A. J. Adzsubejnek, a Pravda, illetve az Izvesztyija főszerkesztőjének Németország fel- szabadulásának évfordulója alkalmából. „A Szovjetuniónak, a dicső szovjet népnek és a szövetségesek csapatainak, amelyek a hitleri fasizmus ellen harcoltak, hálásak vagyunk azért, hogy harcukkal és győzelmükkel megteremtették a döntő feltételt a német nép új, békés útja számára” — mondotta Ulbricht bevezetésképpen, majd ájltaVmos áttekintést adott arról, hogy a második világháború vége óta milyen különböző módja volt a fejlődésnek Németország két részében és ennek kapcsán ál- lástfoglalt a Németországra vonatkozó időszerű kérdésekben. Az 1945-ben megkötött potsdami egyezmény azt a feladatot adta a német népnek, „gondoskodjék arról, hogy sohase fenyegethesse ismét német földről kiindulva háború Európát és a világot”. Németország keleti részében megteremtették az első német békeállamot és végleg megszüntették a német fegyverkezési monopóliumot, militaristák és nagybirtokosok uralmát. „Németország nyugati részében eddig, sajnos nem tudtak felülkerekedni az antifasiszta demokratikus erők. „A bonni kormány politikájának az volt és most is az a célja, hogy a NATO-ba való belépéssel megszerezze a vezető pozíciókat Nyugat-Euró- pában és a szövetségeseket belevonja a német revansista agresszív kalandjaiba”. Ezzel szemben a Német Demokratikus Köztársaságnak múlt év augusztus 13-án hozott biztonsági intézkedései a kijózanodás légkörét eredményezték az atlanti hatalmaknál is. Walter Ulbricht ismételten síkraszállt a békés együttélésért és azért, hogy a két német állam egy konföderáció keretében közeledjék egymáshoz és építse ki az utat a jövőbeni újraegyesítéshez. „Ezen az úton az első lépés a béke- szerződés megkötése és Nyugat-Berlin átalakítása demili- tarizált, szabad várossá”. Az államtanács elnöke megerősítette, hogy az NDK pozitív magatartást tanúsít a középes észak-európai atomfegyvermentes övezet, valamint a korlátozott fegyverzetű övezet megteremtéséved kapcsolatban, amelyekhez a két német államnak is tartoznia kellene. A nyugat-berlini problémával az Idevonatkozó kérdések alapján Walter Ulbricht részletesen foglalkozott. A többi között kifejtette, hogy a nyugat-berlini hatóságok vagy elutasították, vagy megkerülték az NDK sokféle javaslatait, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a lehetőség szerint enyhítsék az 1961. augusztus 13-án hozott intézkedéseknek Nyugat-Berlin békés polgárait érintő kihatásait. A nyugat-berlini kérdés békés rendezéséhez és az európai békéhez való hozzájárulásnak minősítette Ulbricht az NDK- nak azt a javaslatát, hogy állítsanak fel nemzetközi szervezetet a Nyugat-Berlinből és Nyu- gat-Berlinbe az NDK területén át vezető utak vitás kérdéseinek eldöntésére. „Előzékenységünk feltétele természetesen az, hogy megfelelően módosítsák Nyugat-Berlin státuszát, más szóval, hogy számolják fel Nyugat-Berlinben a megszállási rendszert, a háborús tűzfészkeket és zavaró központokat, hogy Nyugat-Berlin békés, demiütarizádt és semleges, szabad város legyen”. Hangsúlyozottan ellenezte azonban Ulbricht azt a nyugati körökben hangoztatott követelést, hogy nemzetközi ellenőrzés alá helyezzék a Nyugat- Berlinbe vezető utakat. Az NDK az imperialista hatalmaknak sem gyarmata, sem protektorátusa, sem pedig gazdátlan terület. Természetesen, nem is kerülhet szóba, hogy bármilyen nemzetközi szervet feljogosítsanak az NDK szuverenitásának megsértésére. Adminisztratív tevékenység gyakorlása az NDK területén a Nyugat-Berlinbe vezető közlekedés rendezésekor elengedhetetlen a szuverenitás elismerése. Ulbricht ennek kapcsán utalt az ENSZ székhelyének nemzetközi jogi helyzetéről. Az Egyesült Államok kötelezte magát, hogy utazási lehetőségeket biztosít a területén fekvő ENSZ-székhelyhez, függetlenül attól, hogy milyenek az Egyesült Államok kapcsolatai a látogatók hazájával. Az ENSZ székhely' területenkívülisége ellenére az Egyesült Államoknak joga van, hogy ellenőrizze az ENSZ központi intézményeihez irányuló utazásokat. E példa alapján nyilvánvaló, hogy az NDK-nak Nyugat-Berlinre vonatkozó ja- vaslatai megfelelnek a nemzetközi jog határozmányainak és szokásainak. Bizonyos, hogy eljön majd a feszültség enyhülésének ideje és nemcsak tárgyalások lesznek lehetségesek a két német állam kormánya között, hanem a nyílt, békés verseny is a két német állam között. Jó jelnek minősítette, hogy Nyu- gat-Németországban egyetlen polgári pártban — beleértve a Német Szociáldemokrata Pártat — sem egységes a tagok állásfoglalása. Walter Ulbridht a Szovjetunió népeinek ugyanúgy, mint a német népnek, további nagy sikereket kívánt, ahhoz a közös harchoz, amelyet a béke biztosításáért, az NDK-ban a szocializmus győzelméért, a Szovjetunióban a kommunizmus győzelméért folytatnak. Azok a további intézkedések, amelyekben a két kormány, az NDK, a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági közössége kiépítésének érdekében megállapodott, még jobban előmozdítja majd a baráti együttműködést, a növekvő bizalmat, a kölcsönös megértést és tesvériséget. (MTI) © 9 ffírass® O0-O-99O&0999O Értesítjük kedves vendégeinket, hogy május 8-tól a Park Szálló GRILLJE hétköznapokon 21 órától éjjel 2 óráig, szombaton 22 órától éjjel 3 óráig tart nyitva. A Fagylaltkert hétköznap 16 órától 22 óráig, vasárnap 10 órától 22 óráig üzemel. Mindennap zene, tánc! PARK SZÁLLÓ
