Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-27 / 122. szám

962, május 27,, rssjmi; NÉPÚJSÁG 4 Csciíz egyjt&tote... Csak egy percre lepődtem meg, amikor olvastam az újsá­gokban a hírt, hogy a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetke­zet 30 tagja különrepülögéppel Moszkvába utazott, jutalom­képpen. Mikorra e sorok megjelennek, ennek az útnak részvevői már visszaérkeztek otthonukba, s egy újabb 30-as létszámú csoport indult útnak, hogy megismételje az előzőek úti­programját. Egy másik 80 főből álló csoport, ugyancsak ebből a ter­melőszövetkezetből pedig autóbusszal Lengyelországba indul tapasztalatot szerezni és cserélni még e hó végén. Álljunk meg egy kis időre ezeknek az utazásoknak a tényénél. Van ezekben valami különleges, valami meg­lepő? — kérdezhetjük. Ma még azt mondhatjuk, hogy — igen, mert m a még nem mindennapi dolog, hogy a falu parasztjai — akik ugyan most már a messzire elnyúló földeknek, a szőlős domb­oldalaknak is gazdái — egyszerre csak az utasszállító repülőgép ablakából nézzenek az alattuk elfutó tájra s a ké­nyelmes ülésből szemléljék a lent ringó búzatáblákat, a leve­let bontott erdőket, a folyók ezüstösen csillogó szalagját, a gyártelepek, erőmüvek roppant épülettömbjeit, s a szálló felhőket, amelyek a gép emelkedése folytán egyre inkább alá­juk kerülnek. Ma még az újság ír, a rádió közöl hírt egy-egy ilyen eseményről, de ezek a hírek azt mutatják, hogy a haladás, a fejlődés útja előre vezet, s a nem is nagyon távoli jövő meghozza azt az időt, amikor az ilyen utazások nem lesznek szokatlanok és ritkák, hanem természetesek és magától érte- tödőek mindenki számára. Persze, meg kell mondani azt is, hogy a közös gazdálkodás sikerei tették lehetővé, hogy a szö­vetkezeti gazdák külföldi kiránduláson, tanulmányúton vehetnek részt. Az első csoport részvevői már az utazás és a látottak nagy élményéről beszélnek az otthoniaknak, s szavuk nyo­mán egy idegen, de bizonyos tekintetben mégis ismerős világ élete tárul fel a hallgatók képzeletében. Hat napot Moszkvában tölteni nem kis dolog. Látni az egykori cárok ősi Kremljét, s a Lomonoszov egyetem lenyű­göző épületét, a gyönyörű Vörös teret, a széles sugárutakat, a hatalmas lakónegyedeket, s a Metró pazar állomásait. Járni az ipari és mezőgazdasági kiállításon, s megtekinteni a város sok-sok nevezetességét. Egy életre szóló élmény, amit a látogatók összegyűjte­nek ott-tartózkodásuk alatt. S mindez nem álom, — hanem valóság. Orsós László tsz-tag bizonyára nem gondolt arra néhány évpel ezelőtt, hogy feleségével és lányával együtt Moszkva aszfaltján fog sétálni, s egy-egy útkereszteződésnél nézi a hatalmas forgal­mat társaival együtt. A nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet világjáró gaz­dái hazaérve, hasznosítják a látottakat, hogy gazdálkodásuk még eredményesebb, életük még tartalmasabb legyen. CSILLAG LÁSZLÓ TAVASZI RANDEVÜ ElehtronHiiiH készülék a hamiskártyások szolgálatában Tömören jobb lenne... Widnall képviselő az ame­rikai kongresszusban hevesen támadta a kormányt, az ért­hetetlen, hoszú lére eresztett rendeletek miatt: „A Mí- atyánk 56 szóból áll, a Tízpa­rancsolat 297-ből, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 300 szóból, de a kormány új ár- rendelete a szénről — 26 911 szóból áll.” Az e^ri SZMT*kultúrotthon rajzszakkörének kiállítása A néhány éve dolgozó rajz­szakkör kiállítását a megnyitás óta nagyon sokan látogatták. Bár a szakkör célja elsősorban nem a művészképzés, hanem az általános műveltség kiter­jesztése a képzőművészetre, az esztétikai érzék növelése, még­is egy-egy kiállított rajzot, festményt látva a szemlélő, önkéntelenül arra gondol: szép, ügyes, komoly tehetségre val­ló munka... A kiállítás rendezése jelké­pezi a szakkör foglalkozásai­nak tematikáját. A képek so­rát síkidomok, mozdulattanul­mányok, fejrajzok, csendéle­tek nyitják meg. Ezután kö­vetkeznek a komolyabb alko­tások. Többjük még bizonyta­lankodó a kompozíció megvá­lasztásában, vagy a színek összeállításában, de van közöt­tük olyan alkotás is, amelyiket bátran művészinek nevezhe­tünk. Csont István különösen moz­dulattanulmányaival tűnt ki. Bátor, határozott vonalakkal rögzítette papírra a testmozgá­sok legjellemzőbb formáit. Kü­lönösen1 sikerültek az Ülő nő, a Támaszkodó. Akvarelljeire jel­lemző a jó érzékkel megválasz­tott színösszeállítás. Ezek közül legjobban a Fúrótorony sike­rült. Mind a megrajzolás, mind az eosetkezielés fiatalos lendü­letről, s amellett mély átélt- ségről tanúskodik. Kutnyák Géza alkotásai is tehetséget mutatnak. Kompo­zíciójának helyes megválasz­tásában, s figyelmes, meggon­dolt felépítésében már egy ki­bontakozó egyéniséget látha­tunk. A Fák című alkotása len­dületes, lelkes munkáról be­szél. Kísérletezeik olajfestmé­nyekkel is, és elmondhatjuk, hogy nem sikertelenül. A Várrészlet puha színeivel szép alkotásinak indult, de a fényhatások egyoldalúsága csökkentette értékét. A Házak című olajfestménye már job­ban sikerült. Szabó Margit már régi tagja a szakkörnek. Fejlődése szem­betűnő, összehasonlítva az ed­digi kiállításokon bemutatott alkotásaival. Akvarelljei, külö­nösen az Átjáró szép kompo­zíciójával, finom, egyszerű szí­neivel tűnik ki a többi közül. Barta András pasztellképe, a Hegyvidék, szépen adta visz- sza a táj hangulatát. Barta Sándor olajfestménye, az ön­arckép, még kísérletezgető al­kotás. Az Ülő férfi című rajza sikerültebb. Ludányi Mária képei vii®fe hatatlan tehetségről beszélnék. Legszebben megoldott a Csendélet (pasztell), lélekkel teli alkotás. Nagy Szabolcs Ta­nulmánya kiforrott egyéniség­re vall. Tóth István Lány portréján nem adott elég lehe­tőséget a karakter kibontako­zásának, hasonlóképpen Csányi József Portré í/.-jéhez. Kármán Éva képe a Hintát finom, plasztikus megoldásá­val, szép, egyszerű színeivel szintén a sikerültebb ké­pekhez tartozik. Hetest Ferenc Külváros című akvarellje sike­rét erősen befolyásolják a túl­ságosan világa: színek, ame­lyek így egyhangúvá teszik a képet. Molnár Lajos Udvar­részlete gyerekes, bizonytalan­kodó megoldású mind a meg­rajzolásban, mind színeiben. Bérezi Márton két szoborral szerepel a kiállításon, a Mun­kással, és a Fejjel. A Munkás nem sikerült olyan jól, megol­dásában sok az aránytalanság. A Fej már biztosabb, határo­zottabb alkotás, a karaktert ezen jobban jellemezte. Mindent összevetve: sikerüli ez a kiállítás. Kátai Gábor A gengszterek a legmoder­nebb eszközökkel dolgoznak, s az utóbbi időkben már az elektronika legújabb vívmá­nyait kisajátítják. A hamisjátékos és cinkosa a karizmokra erősített elekt­ronikus készülék segítségévei érintkezik egymással. Az :z- mok megfeszítése, illetve meg- lazítása révén, morsejelekhez hasonló elektromos impulzu­sok bocsáthatók ki, s a játé­kos e módszer segítségével tudatja cinkosával az áldoza­tul kiszemelt játékos kártyái­nak állását. Az is gyanús, ha kártyázás közben az egyik játékos a szo­bában, villany mellett sem hajlandó letenni a napszem­üvegét. A vonakodó játékos ez esetben szinte bizonyosan speciális szűrővel ellátott nap­szemüveget visel, amelynek segítségével a kártyák hátlap­járól a szabad szemmel nem érzékelhető jelek tisztán leol­vashatók. CHILE ' 60 ■ ..........V..........„.«■ .. BU DAPEST: VIT, 1949 :.. ki hinné, hogy már jóval elmúlt a tízéves jubileum ... Olyan, mintha ma lett volna, emikor elindultak a különvo­natok Budapest felé, s külföldi fiatalok ezrei utaztak keresztül az ország nagy vasúti csomó­pontjain, ahol a lelkes magyar fiatalok várták, kísérték, kö­szöntötték őket! Nagy Sándor, aki SZÍT me­gyei titkár volt akkor, ma a Pedagógiai Főiskola személy­zeti ügyeit intézi. Egy kicsit borongósan emlékezik vissza, hiszen olyan nagy eseménynek volt tanúja, mint a 250 fős VlT-vonat parancsnoka, amit még egyszer nem lehet egy életben átélni. — Ez ugyan már a második VIT volt, de világosan emlék­szem, hogy ez hozta a magyar fiatalokhoz legközelebb a ta­lálkozó alapgondolatát. Mi, ma­gyar paraszt- és munkásfiata­lok, akkor először találkoztunk külföldi fiatalokkal, ekkor érintett meg bennünket a nagy összetartozás érzése. Nagy tö­megben vettek részt a külön­böző ifjúsági szervezetek ezen a seregszemlén. Csak Heves megyéből két különvonat in­dult, amelyek a küldötteket szállították a fővárosba. Nem is különvonat volt ez, hanem valóságos virágvonat! — Már csak a szívemben ér­iem azt a hatalmas, szinte le­küzdhetetlen meghatottságot, amit ott, a nagy forgatagban, magamba szívtam. A rengő tapsorkánok, az a mérhetetlen, fáradságot nem ismerő szere­tet, amelyik egymáshoz fűzte az akkor összegyűlt fiatalokat, ez számomra a legszebb, soha el nem múló élmény. Hogy mennyit mentünk mi akkor! Éjjel-nappal az utcákat róttuk. A Duna-parton, a Városliget­ben született meg a sokáig olyan kedvelt zakatolás. Egyik karikából a másikba kering­tünk, forogtunk, szinte megál­lás nélkül az utcákon voltunk. Semmit nem akartunk elmu­lasztani ! — Egy-egy külföldi körül hatalmas gyűrűt vontak a fia­talok, s hallgatták a beszélge­tést, érdeklődtek a népek har­cairól, s a még túl közeli há­ború pusztításairól. Soha nem felejtem el találkozásunkat a szovjet komszomolistákkal. Akkor már olvastuk sokan az Ifjú gárda, Az acélt megedzik című könyveket, s végre sze­rettük volna látni azokat, akik részben szereplői, de mindany- nyian testvérei voltak az ott megismert hősöknek. Hadd mondjak el még egy nagyon kedves és maradandó élményemet. A VIT két hete után sok külföldi hetekig, hó­napokig hazánkban maradt még és látogatták az ország városait, falvait. Hozzánk is elígérkezett egy indiai küldött­ség. Rózsaszentmárton lelkes népe hívta meg őket. Mi be is ültünk velük Egerben az autó­ba, de valahogy olyan lassan haladtunk, hogy a kitűzött idő­re nem érkeztünk meg. Rózsá­ban a falu apraja-nagyja vi­rágdísszel, rengeteg ajándékkal várta a küldötteket. Csak nem jönnek, csak nem jönnek. Per­sze — veti közbe —, ezt már csak utólag mesélték az elvtár­sak! Na, aztán amikor Ecséd alá értünk, akkor ért bennün­ket a meglepetés! A község megmozdult, s ne. győzték várni a vendégeket, ezért — élükön a rezesbandá­val — elindultak elénk. Egé­szen Ecséd alá értek, amikor feltűnt a küldöttség. Aztán gyalog visszakísérték a faluba a kedves indiai vendégeket. Hogy aztán milyen volt a fo­gadtatás? El se lehet mesélni. Azt át kellett élni! Nagyon so­kat tudnék mesélni még ezek­ből a forró hangulatú, szép emlékekből, mert mind felejt­hetetlen volt! ... Péntektől kezdve a Világifjúsági Talál­kozó lázában ég megyénk minden dolgozója. Városainkban, falvainkban — nem törődve a szemerkélő esővel — felnőttek és fiatalok közös erővel, egymással versenyezve, virág­díszbe és pompás dekorációba öltöztetik pár­tunk helyiségeit, a tömegszervezeti épülete­ket, a közhivatalokat és zászlókkal díszítik a magánlakásokat is. Szombattól soha nem látott pompában iündöklik Füzesabonytól Hatvanig minden vasútállomásunk is, hogy megyénk szereteté- vel tegye emlékezetessé az érkező Komszo- mol-ifjak részére dolgozóink háláját felszaba­dítóink iránt. Füzesabonyban több ezer főnyi tömeg fogadja a hős Komszomol-küldöttségé- nek érkezését. Száll a dal, az egercsehi bá­nyász-zenekar az ifjúság indulóit játssza és a kétperces várakozás alatt virágtengerrel árasztják el a harcban és munkában hős szovjet fiatalokat. Éljen a Világifjúsági Találkozó!” •* „Éljen a Szovjetunió, a világbéke őre!”­Hirdetik a hatalmas feliratok a hatvani állomáson... Este örömtűz gyűl minden helységünkben és a tábortűzi műsorokon látjuk, hogy me­gyénk ifjúsága együtt halad pártunkkal, az egész dolgozó magyar néppel, tömegszerve­zeti színjátszók, énekkarok és tánccsoportok mutatják be a haladó művészet gazdag és vidám műsorát. Vasárnap pedig minden egyes helyen magasba szökken a béke-zászló, felhangzik a DlVSZ-induló, lelkes tömegek küldik el üdvözletüket és együttérzésüket a Világifjúsági Találkozóra. (A Heves megyei Népújság 1949. aug. 20-i számából). Lelkes fiatalok felvonulása a Budapesti VIT megnyiíójM VÍZSZINTES: 1. Az itt játszó csoportban Uruguay, a Szovjetunió, Jugoszlá­via és Kolumbia méri össze ere­jét a továbbjutásért. 5. Chile egyik fő kiviteli cikke. 13. Görög betű. 14. A magyar munkásosztály pártja az egyesülés után. 16. Chile fővárosa, itt a rendező ország, az NSZK, Olaszország és Svájc har­col a csoportelsőségért. 17. Vonat­kozó névmás. 18. Kor. 19. Ráad. 20. UA. 21. Németül: midőn, mi­kor. 22. Rag. 23. Női név. 25. RD. 26. Grófi cím Angliában. 27. Ká­poszta-fajta. 28. A cirkusz po­rondja. 31. Mezopotámiai város volt. 34. A nátrium vegyjele. 35. Szemmel tart. 36. A Sajó mellék­folyója. 38. Pusztít. 40. Női név. 41. Kézmozdulatot tesz. 43. Azo­nos mássalhangzók. 45. Latinul: művészet. 47. Női név. 48. A116- motor-fajta. 49. Tolna megyei nagyközség. 52. Eszméletre kél. 53. Tengeri halíajta. 54. Alma... 55. A második világháború híres szovjet vadászgépe. 57. Ez a „hal” mégis béka. 59. Laza erkölcsű nő­személy. 60. Vonatkozó névmás. 61. Római számmal: 151. 62. Morse- hang. 63. AME. 64. Az SZTK előd­je. 65. Epületmaradvány. 66. A bá­zisok vizes oldata. 67. Ezen a na­pon. 68. Ford: angolul, a vászon­betétes autógumi. 70. A gólyafélék családjába tartozó afrikai madár. 72. Chile lakóinak legtöbbje. 73. Nagyvárad román neve. FÜGGŐLEGES: 1. Chilében élő indián törzs. 2. Európai főváros. 3. Római szám­mal: 900. 4. Női név. 6. Az arzén vegyjele. l. ... magica, a filmve­títés őse. 8. Dalolja. 9. Azonos mássalhangzók. 10. Rézl, de ho­gyan! 11. A csecsemő teszi. 12. Keverve: Ismét. 15. Egymást kö­vető betűk az ábécében. 21. Az NDK hírügynöksége. 22. Női sze­repkör. 24. ... carte (étlap sze­rint). 25. Chile fő kiviteli cikke. 26. Németül: vége. 29. A kiskun- halasi járás egyik községe. 30. Kereskedelmi kifejezés. 32. Ebben a chilei városban Spanyolország, Mexikó, Brazília és Csehszlovákia méri össze erejét a továbbjutá­sért. 33. Ékezettel: felfog. 37. Fo­lyó a Szovjetunióban. 39. Irta va- la. 41. Erre a helyre. 42. Spanyo­lul: folyó. 43. Argentína, Magyar- ország, Anglia és Bulgária küzd ebben a városban a negyeddöntő­be jutásért. 44. Kopár sivatag Chile északi részén. 45. XVII. szá­zadi magyar költő. 46. Azonos mássalhangzó. 47. így Is becézik Ilonát. 48. Magyar hírügynökség. 50. Egyesek szerint az utcán he­ver. 51. Aktát. 52. Csigafajta. 56. Latinul: barátaim. 58. Latin össze­tételekben: kettős. 61. Tó Olasz­országban. 62. Angolul: cső. 64. Országos-rövidítés. 66. A barcsi járás egyik községe. 68. Kötőszó. 69. AC. 77. A rádium vegyjele. Beküldendő május 31-ig, nyílt levelezőlapon: vízszintes: 1., 5., 16., 72.; függőleges: 1., 25., 32., 43. és 44. szám. A meg­fejtők kozott értékes könyveket sorsolunk ki. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: babkávé, kávé­fa, koffein, volt (számelírás miatt, kétszikű), Brazília, Abesz- színia. A nyerteseknek: Gyóni Klára, Gyöngyös, Kovács Tamás, Recsk, Vály Magdolna, Atkár, a könyvjutalmakat pos­tán küldjük el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom