Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-25 / 120. szám

2

NEFÜJ8AU

19S2. május 25., péntek

A Franco-féle „katolikus neoszocializmus”

( Helyzetkép a nyomorgó Spanyolországról )

Senor Herrero Tejedor, a falangista párt egyik vezetője, Franco helyettese, nemrégiben heves szemrehányásokkal illette az Amerikai Egyesült Államokat kubai politikájának kudarcáért, mondván, hogy a kubai forradalom győzelme veszélyes helyzetet teremtett Dél-Amerikában, lázba hozta az itt élő népeket. Nyilatkozatában Amerikát, s általában a „nyugati ateista materializmust” egy sorba állította a „szovjet materializmussal”. Aztán mindjárt fel is szólította a dél-amerikai kontinens spanyolul beszélő népeit, hogy ne kövessék se az egyiket, se a másikat, hanem válasszák az ő Franco-féle „katolikus neoszocializmus”- ukat.

Huszonhárom éve, hogy leverték a spanyol nép hősi harcát és uralomra jutott a fasizmus. Érdemes egy kicsit közelebbről is megnézni, mit adott azóta a népnek, milyen is hát valójában az a rendszer, amelyet Francóék cinikusan „katolikus neoszocializmus” néven ajánlgatnak másoknak.

Egy kiló krumpliért négy és fél órai munka

A fasiszta diktatúra első tette a köztársaság vívmányainak megsemmisítése volt. A kiosztott földeket, az államosított gyárakat visszaadták volt tulajdonosaiknak, az országot börtönökkel rakták tele. Akkor, a fegyveres szabadságharc éveiben, vérzett Spanyolország, most nyomorog.

Elegendő csak néhány napot Madridban, vagy az ország bármelyik más városában tölteni, s az ember tiszta képet alkothat magának a spanyol munkások, bányászok helyzetéről. A külvárosokban nyomorúságos, düledező, szemétdombokkal körülvett viskók állnak, nincsenek iskolák, kórházak és gyógyszertárak, nincs telefon és nem látni televíziós antennákat. A csatornázatlan, piszkos utcákon munkanélküliek ezrei ődönge- nek, vagy „ülnek órák hosszat a földön, a kutyák és a tyúkok között. Nem kérnek alamizsnát senkitől, de könyörgő szemmel néznek azokra, akiken ing és nyakkendő van. Ezek az emberek nagyrészt az ország mezőgazdasági vidékeiről vándoroltak ide munkáért, mert ott, ha lehet, még nagyobb a nyomor és az éhínség, mint a városokban” — írja egyik cikkében a Mondo című római lap.

ENSZ-adatok szerint a spanyol munkások reálbére alig egyharmada a közepesen fejlett országok dolgozóiénak. Míg 1936-ban félórát, tavaly már két és felet kellett dol- gözniok egy kiló kenyérért. Egy kiló burgonyát 1936-ban egy órai munkabérért vásárolhattak, most pedig már négy és félórai bér kell hozzá.

Társadalombiztosítás és nyugdíjellátás egyáltalán

nincs, vagy csak szimbolikusan létezik. A gyárakban a munka még mindig ugyanolyan embertelenül nehéz és kimerítő, mint huszonöt évvel ezelőtt, hiszen berendezésük nagyobb része még a polgár- háborút megelőző időkből eszármazik.

Évszázados

elmaradottság

A parasztság helyzete, mint már említettük, még a munkásosztályénál is siralmasabb. Az összes gazdaság hetvenhét százalékát kitevő, öt hektárnál

„őrködik” a film, a televízió és a színháziak „tisztasága” felett is.

Franco : nem, — i zabadság : igen !

Ilyen körülmények között természetesen csak az erőszak- szervezetekre, a féktelen diktatúrára alapozhatja uralmát a Franco-rendszer. A felfegyver- zet't fasiszta alakulatokkal, a rendőrséggel és a csendőrséggel együtt nyolcszázezer ember áll fegyverben. 1949-tŐl 1960- ig 374 millió dollár katonai segélyt kapott a Caudillo az Egyesült Államoktól, amelynek hat szárazföldi és két tengerészeti támaszpontja van spanyol területen.

A börtönökben százával pusztulnak el a már régen elítélt politikai foglyok, de számuk mégsem csökken, mert a cellák újból megteltek a legkülönbözőbb Franco-ellenes irányzatok képviselőivel: munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel és a velük tartó kisiparosokkal.

Ez a véres és kegyetlen diktatúra sem tudja azonban megtörni a nép hősi harcát, amelyet az illegális kommunista párt szervez és vezet. S ez a harc egyre jobban és egyre átfogóbban az egész rendszer elleni harc jellegét veszi fel. Tavalyelőtt és tavaly már több száz kisebb-nagyobb sztrájkot, tüntetést és egyéb megmozdulást számláltak ösz- sze, amelyek az ország legkülönbözőbb területein zajlottak le. És most ismét visszhangzik a jelszó spanyol földön1: Franco: nem! — szabadság: igen! A bérkövetelő asturiai bányászok kezdték és a sztrájkok, a diák- és paraszttüntetések, a kihirdetett rendkívüli állapot, a letartóztatások ellenére egyre nagyobb méreteket öltenek, a fasiszta diktatúra elleni hatalmas hullámként söpörve végig az egész országon.

Mindez azt bizonyítja, hogy a spanyol munkások, parasztok és értelmiségiek egyre inkább felismerik: ha meg akarnak szabadulni a gazdasági és szellemi nyomorból, meg kell semmisíteniük a fasiszta diktatúrát. S a kommunista párt vezetésével kialakulóban van a népi-nemzeti egységfront, amely képes is lasz a diktatúra •megsemmisítésére.

Kővári József

kevesebbel rendelkező paraszti bérlők és földtulajdonosok a földterület 28,2 százalékán tengődnek, míg az ötven hektáron felüli nagybirtokosoké a föld 52,8 százaléka, köztük a kétezer legnagyobb latifundiu mé 15 százaléka. A négymillió földnélküli mezőgazdasági munkás többsége évenként csak két-három hónapot dolgozik, egyébként munka nél kül van.

A legfeltűnőbb szám azonban, amely hűen illusztrálja a spanyol mezőgazdaság helyzetét: a húszmillió hektár megművelésre alkalmas, de fél- szántatlan terület, amely az összes szántóterület negyven százaléka. Hatalmas, elhagyatott, csaknem teljesen lakatlan sávok ezek, ahonnan a lakosság az éhínség elől a városba menekült, bár ott is csak a munkanélküliek számát szaporítja. Az utolsó tíz esztendőben ilyen módon több mint félmillió paraszt hagyta ott faluját, ahol ugyanolyan körülmények között élnek az emberek, mint egy évszázaddal ezelőtt. Nincs villanyvilágítás, nincsenek utak és a mezőgazdaság termelése jelenleg is körülbelül az 1929. évi szinten mozog. Ez a mezőgazdaság éppen úgy, mint az ipar, alá van rendelve a Franco-rezsimet támogató és végeredményben uralmon tartó amerikai imperializmus érdekeinek.

Klerikális sötétség

Így néz ki tehát — röviden és tömören — az a bizonyos „meoszocializmus”. Ami pedig a „katolikus”-t illeti, Franco- éknak ebben az egészen újfajta elnevezésű rendszerében, nos, arról is néhány mondatot. A gazdasági nyomor mellé a szellemi nyomorúságot, a nép sötétségben tartását, az egyház segíti biztosítani. Az egyház, amely hű szövetségese a földesuraknak és a városi burzsoáziának, hiszen maga is földbirtokos, mégpedig a legnagyobb, s „mellékesen” bankokkal, ipar- és közlekedési vállalatokkal is rendelkezik.

Spanyolországban — ahol aj katolikus vallás az államval-; lás — az egyház kezén van az- iskolák hatvan százaléka, de; a többi- negyven százalék felett; is felügyeletet gyakorol. Az; oktatás felületes, gépies és; ijesztően alacsony színvonalú.; A tankötelesek harminc százalékának azonban még ez; sem jut, mert nem járhatnak iskolába. 1939. óta 11 600 iskolát zártak be, s ezrével bocsátották el a pedagógusokat. Nem csoda hát, ha a lakosság-: nak csaknem húsz százaléka; analfabéta.

A lányok közül különösen kevesen tanulnak tovább. • „Spanyolországban a nő szá-; mára lényegében a templom; és különösen a gyóntatószék; az igazi iskola — írja ugyan-; csak a Mondo riportere. — Itt; tanulja meg, akár csak századokkal ezelőtt, hogy engedel-; meskedjék atyjának, férjének; és az egyháznak”. A szerelem; és a válás tiltott dolog, s ül-; dözésében a rendőrség nem; kisebb szerepet játszik, mint; az egyház. Ha meglátják, hogy; egy nő esókolózik, beviszik rendőrségre, ahol őrmesterek; oktatják ki arra, hogyan őriz-;

tisztaságát. Cenzúra

GAGARIN Oszakába repült

TOKIO (TASZSZ): A Japán —Szovjet Baráti Társaság meghívására Japánban tartózkodó Jurij Gagarin csütörtökön Oszakába, az ország egyik legnagyobb közigazgatási és ipari gócpontjába utazott. A szovjet űrhajós kíséretében van N. T. Fedorenko, a Szovjetunió tokiói nagykövete.

(MTI)

Baf Tan Kréta körül . • .

MOSZKVA (TASZSZ): A Krasznaja Zvezda csütörtöki számában foglalkozik a görög kormánynak azzal a bejelentésével, hogy Kréta szigetén kiépítik a NATO egyik „kiképző rakétatámaszpontját.'’ Kondratyev, a cikk írója rámutat, hogy a krétai rakétatámaszpontot csak a látszat kedvéért minősítették „kiképző” támaszpontnak. Ez a trükk

Lázadoznak Boun Oum-ék katonái

XIENG KHOVANG:

A Boun Oum-Nosavan csoport — jelenti a Laosz Hangja rádió — a koalíciós kormány megalakításáról újra meginduló tárgyalások előestéjén változatlanul támadásokat készítenek elő Laosz már felszabadított területei ellen. így például katonaságot és tüzérséget vonultattak fel a napokban Mu- ong Cau-nál, szemmel láthatóan a Tha Thorn ellen indítandó támadáshoz. A lázadók csapatai támadást intéztek a Ban Pho-ban állomásozó hazafias erők ellen, de vereséget szenvedtek. A jelentések szerint a lázadók dél-vietnami banditáKennedy sajtóértekezlete

Amikor Móricz Zsigmondot Heves vármegye nemzetellenesnek és hazaárulónak bélyegezte

ze meg

Az egri hajialóltáz építésének megkezdéséről tárgyalt a négy termelőszövetkezet vezetősége

Tegnap délelőtt Egerben, a Városi tanács kistanácstermében a megyeszékhely négy termelőszövetkezete és a városi tanács vezetői, a Heves megyei Tsz-Beruházási Iroda tervezői tanácsokzásra ültek ösz- *ze. Megbeszélésük tárgya a

vezettségűeknek, hogy én rajongva és lázongva váltam el tőlük egy feledhetetlen vonatjelenettel, mert százan kísértek ki, s bocsátottak el virággal és szeretettel elhalmozva. Mikor hazajöttem, elhatároztam, hogy az itthoni ifjúsággal összeköttetést keresek. Nem volt könnyű... De maga az ifjúság jött hozzám, s arra kért, tartsak előadást nekik prágai tapasztalataimról... A kifejlődött vitában, amelybe nem szóltam bele, azt állapíttattam meg, hogy a magyar ifjúság lelke kaotikus állapotban van. Nincs programja és nincsenek vezérei... Az volt az érzésem, hogy ez az ifjúság nagyon meg van ijesztve. állást csak az kap, aiki a Né- gyessy Lászlók igazságát vallja ... nem mer más igazságokat látni, keresni, vállalni. Ellenben itt van az élet. Az élet a maga rettenetes problémájával. Itt van a szörnyű hasadás az intelligencia és a nép között. Egy tizenötezer lakosú városban azt mondottam a társaságnak, melyben ott volt a polgármester, s számos tagja a város vezető rétegének, hogy szeretnék egy parasztházba bemenni. Csodálkozva, idegenül néztek rám. Kiderült, hogy senkinek a társaságában nem volt olyan paraszt ismerőse, ahová elvihetett volna. Kiderült, hogy olyan idegenül él az intelligencia abban a városban a néppel szemben, mintha az indiai gyarmatokon élnének.”

Ez eléggé nyílt beszéd volt. Az uralkodó rendszer megindította koncentrált támadás során, mint Móricz leánya írja: „Számon kérték tőle, hogy miért nem beszél Ady erotívan élet, az nem élet. Ok már látják, hogy a Magyarországon kívüli élet okosabb és emberségesebb élet. S ha a magyar meg akar állni ebben a rája kényszerített életben, okosabbnak és emberségesebbnek kell lennie, mint a régi... Magyarok ezek, magyarabbak, mint itthon, szegény, sötétségben és fel nem világositottságban tartott gyermekeink. Izzóbb magyarság tombol ott a babilóniai fogság érzései mellett, mint itthon, ahol ma is még régi, sűrű levegőjű, mesterséges sötétségben vannak az ifjak ...”

A válasz ezekre a leplezetlenül őszinte szavakra nem váratott sokáig magára. Négyessy László, az uralkodó politikaitársadalmi rendszer csalhatatlan esztéta-irodalmára „Szellemi életünk torzképe” című cikkében indította meg a rohamot Móricz Zsigmond ellen: „... Beállt a Nyugat, a Benes úr félhivatalosának? Vagy önkéntes jóindulatból tesz szívességet a cseh propagandának? Móricz csak a cseh propagandának hízeleg ... Szegény magyar író, magyar szerkesztő .. . aki nem ismeri a felelősségérzetet. Ez az egyetlen mentsége.”

MÓRICZ e gyalázkodó, mocskolódó szavakra, heves ellentámadásba lendül: ....... Ezek

a diákok, akik egy súlyos és azt hinnők, elviselhetetlen nyomás alatt élnek, s fejlődnek, oly pompás magyaroknak bizonyultak, oly okosaknak, diplomatáknak és céltudatos szertenetesen elmaradott, vad falusi élethez? Csak az az út, hogy legalább azokhoz kell szólni, akik a falu vezetői, tanítók, papok, jegyzők?... Itt körlevél nem segít, itt csak a személyes agitációban van valami lehetőség. Felolvasó körutat kell szervezni ...”

És így született meg a híres Móricz-féle csehszlovákiai előadói körút, melynek első állomásai 1930 elején Kassa és Eperjes voltak. Oly fergeteges eredménnyel járt utazása, hogy maga is így írt róla: „ ... nagyon szépen sikerült. Zsúfolt ház, rogyásdg tele, s olyan lelkesedés, amilyet ritkán láttam.” 1930. végén Pozsonyba, majd onnan, meghívás révén Prágába látogat. Móricz életének hű krónikása, lánya, Virág így emlékezik meg az eseményekről: „Megcsapta ezek között a fiatal férfiak és nők között a jövő szele. Ujjongod örömében, megfiatalodott közöttük, munkalendületük elragadta, életprogramjuk felizgatta optimizmussal töltötte el.”

MÁRCIUS elején azután megjelent cikke a szlovénszkói és prágai magyar fiatalok életéről. Ebben a hallatlanul érdekfeszítő cikkében így ír: „... A fiataloknak szükségszerűen új magyarságot kell kitermel- niök magukból. Egy szociálisabb és kulturáltabb magyarságot. ök már semmit sem tudnak az extra Hungáriám jelszavából. ök már nem mondják, hogy Magyarországon kívül nincsen élet, s ha

AZ 1930—31-ES esztendők Magyarországát gazdasági, társadalmi és politikai fekélyek éktelenítefték, de jaj volt azoknak, akik feltárták országvilág szeme előtt, írásban és szóban, a maguk rideg nyerseségükben a meztelen tényeket.

Móricz Zsigmond e sorban az élen állott és szemnyitoga- tó írásainak reflektorfényével ráirányította a társadalom figyelmét egy-egy aktuális „kényes”, de éppen ezért fontos és országos jelentőségű kérdésre.

Az ország határait túllépő tiszazugi arzónes méregkeverő asszonyok szolnoki főtárgyalásáról szóló riportjában így írt Móricz a „Nyugat” hasábjain:

„...Emberek, ide nézzetek! ide kerül a magyar falu, ha leveszi róla kezét az állam, a társadalom... Életre kell vezetni ezt a népet. Munkát, sze- retetet, szocialista erőt kell belőle kicsiholni. Hogy minden energiája cselekvő erő legyen, hogy lelkisége aktív legyen, hogy emberi értékei nagyszerű, igazi életté váljanak. Rettenetes az a szellemi nyomor, amelyről a szolnoki tárgyalás lerántja a gyásztakarót: ha ez nem korbácsolja fel a magyar öntudatot, akkor Magyarországra is rámondhatja egyik sors a másiknak: Mit kínlódsz vele..

Leánya így ír a tárgyalásnak Móricz Zsigmondra, édesapjára gyakorolt hatásáról: „Ez a tragikus élmény még csak jobban felizgatta: kultúrát kell adni a tömegeknek, de ő hogy férjen hozzá ehhez a rettermelőszövetkezetek közös:

hajtatóházának felépítése volt.; A termelőszövetkezeti vezetők; megállapodtak, hogy rövidesen; szerződést kötnek a Beruházd-; si Irodával, hogy az építkezési; munkák mihamarabb elkez-; dődhessenek. ;

aligha vezethet félre valakit is, mivel a krétai támaszponti ról bármely pillanatban lehet majd atomrakétákat útnak indítani. A támaszpontot főképp az Egyesült Államok és Nyu- gat-Németország fogja használni. A NATO athéni tanácsülésének végeztével Strauss bonni hadügyminiszter és Heusinger tábornok ellátogatott Krétára. „Világos, hogy egyáltalán nem a történelmi műemlékek keltették fel érdeklődésüket e sziget iránt.”

A cikk írója emlékeztet arra, hogy a szovjet kormány már a múlt év december 23-án aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Görögországban külföldi atomfegyvereket tárolnak. A görög kormány akkor kijelentette, hogy az ország területét soha nem fogják felhasználni a Szovjetunió elleni agresszió előkészítésére, hogy görög területen nincsenek külföldi atomfegyverek, továbbá, hogy a görög kormány kész jó kapcsolatot teremteni a Szovjetunióval.

„De hogyan lehet összeegyez, tetni az ilyesféle kijelentéseket azzal, hogy görög területen rakétatámaszpontot építenek?

(MTI)

kát bíznak meg „tisztogató műveletekkel”. Ilyen „tisztogató művelet” során a vietnami martalócok Keng Kok térségében bántalmazták és kifosztották a lakosságot.

Ugyanakkor mind gyakrabban fordul elő, hogy a lázadókat zsoldosaik cserben hagyják. Sala Phou Khou-nál kedden a lázadók egyik ejtőernyős egysége teljes fegyverzetben, tisztjeivel együtt a hazafias erők csapataihoz csatlakozott. Később Phong Nhang, Long Bök és Xieng Da helyőrsége, egy-egy század, fellázadt tisztjei éllen, foglyul ejtette őket és szintén a hazafias erőkhöz csatlakozott. (MTI)

nem volt hajlandó az amerikai csapatok visszavonásának feltételéül elfogadni. Az azne* rikai haderők visszavonása csak akkor lehetséges, ha a helyzet már „megszilárdult” — mondotta.

Kennedy elnök „mély aggodalmát” fejezte ki amiatt, hogy a nyugat-iriáni kérdésben támadt holland—indonéz viszály nagyarányú fegyveres konfliktusba torkollik. Az Egyesült Államok megkísérelte a nyugat-iriáni kérdés olyan megoldásának kidolgozását, amely szükségtelenné teszi a katonai akciót — jelentette ki. — „Próbálkozásunk nem volt sikeres’’ — fűzte hozzá.

Kennedy kifejezte reményét, hogy az amerikai javaslatokat mind Hollandia, mind Indonézia fontolóra veszi.

Röviden foglalkozott az elnök az űrkutatással is, „kedvező jelként” értékelte a meteorológiai vizsgálatok egybehangolását célzó közös szovjet —amerikai tervet. Hangot adott reményének, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió más területeken is meg tudja teremteni a közös együttműködést. (MTI)

egységes nyugati álláspontot kialakítani. A bonni jegyzék tanulmányozása után az Egyesült Államok kormánya válaszol majd a nyugatnémet kormánynak. Egy másik újságíró rámutatott arra, hogy Kennedy a közelmúltban tett nyilatkozataiban ellenezte, hogy Franciaország önálló „nukleáris ütőerőt” hozzon lÁre. Kennedy múltkori megjegyzései De Gaulle francia elnöknek és Adenauer nyugatnémet kancellárnak szóltak, mert e két politikus nem ért egyet az Egyesült Államok nyugat-berlini politikájával. Kérte, hogy az elnök fejtse ki bővebben véleményét.

Kennedy mindössze annyit válaszolt, hogy az érdekelt felek ismerik egymás nézeteit és ezért a szóban forgó kérdésekről nem óhajt újabb közlést tenni.

Megkérdezték az elnöktől, meddig maradnak Thaiföldén az oda küldött amerikai csapatok. Az elnök így válaszolt: ... Ott vannak katonáink és majd az eseményektől függően bíráljuk el, hogy meddig maradjanak ott... A laoszi koalíciós kormány megalakulását

WASHINGTON (MTI): Kennedy amerikai elnök szerdán Washingtonban sajtóértekezletet tartott, ezen foglalkozott a : német és a nyugat-berlini kér- i désben folytatott szovjet—ame- : rikai tárgyalásokkal, a Közös Piaccal kapcsolatos amerikai , állásponttal, a laoszi helyzet- : tel, az amerikai csapatok Thai- < földre küldésével és más fon- < tosabb kérdésekkel.

Kennedy elnök bejelentette, i hogy a német és a nyugat-ber- . lini kérdésről tovább folyta- ! tódnak a szovjet—amerikai pu- : hatolózó tárgyalások. Ezzel i összefüggésben megjegyezte, ; hogy sikerült „megszüntetni” i az amerikai és a nyugatnémet i kormányt elválasztó nézeteltéréseket.

Egy újságíró megkérdezte az elnöktől, vajon a szovjet— < amerikai tárgyalások a nyu- : gatnémet kormány teljes jóváhagyásával folytatódnak-e. Az elnök kitérő válaszában annyit : közölt, hogy az Egyesült Álla- , mok még csak most tanulmányozza a nyugat-berlini összekötő útvonalak ellenőrzésére vonatkozó bonni javaslatokat, ezért nem nyilváníthat véle- : ményt arról, hogy sikerült-e