Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-07 / 81. szám

1962. április 7., szombat NEPC .IS AG Az ifjúság pályaválasztási és elhelyezkedési problémáiról és az április 15~én nyíló MTH-hi állításról Beszélgetés Kameniczky Antal MTH-intézeti igazgatóval Kulturális seregszemle Gyöngyössolymoson Május hó végén, illetve iú- ni ■? hó elején 27 szakmából, nem kevesebb, mint kettószáz- negyven ipari tanuló tesz szakmunkásvizsgát. Az inté­zet a szakmunkásvizsgára ké­szült tárgyaltból, az idén is — mint minden esztendőben —, „vizsgamunka”-Kiállílást ren­dez, amely már e hó 15-én megnyílik. A Népújság olvasóit érdek­lő, néhány kérdéssel fordultunk a kiállításra készülődés alkal­mából Kameniczky Antalhoz, az MTH intézet igazgatójához. — Mi tette szükségessé a kiállítás ilyen korai megren­dezését? — Az előző évekhez viszo­nyítva, azért tartottuk szüksé­gesnek a kiállítás megnyitásá­nak időpontját előbbre hozni, mivel az idén országosain is korábban, már májusban meg­rendezik a kiállítást. Időt sze­retnénk és kívánunk ezzel ad­ni a zsűrinek, hogy módjában legyen azoknak a tárgyaknak kiválogatására, melyek az egri ipairitanuló-intézetet az orszá­gos kiállításon majd képvise­lik. Heves megyei viszonylatban négyszer vagyunk képviselve az országos kiállításokon és már háromszor kaptunk sze­mélyes dicséretet Kádár János elvtárstól, a magas igénnyel elkészített és kiállított tárgya­kért. Ez a dicséret kötelez ben­nünket most is. Minden igye­kezetünk az, hogy ez alkalom­mal is a lehető legjobbak közé kerülhessünk; — A város közönsége nagy érdeklődéssel kíséri az MTH- intézet rendezte kiállításokat. Mi teszi ilyen jelentőssé a kiállítást? — A kiállításoknak több szempontból is van jelentősé­gük. Elsősorban azért, mert a város közönsége tájékozódást nyerhet a fiatalok előmenete­léről, a szakemberek viszont le tudják mérni a hiányossá­gokat és a tapasztalatokat hasznosítják. Jelentős a kiállí­tás azért is, mivel az iskolá­ban most végzős és pályavá­lasztás előtt álló fiataloknak megkönnyíti a pályaválasztás problémáját; — Van olyan tapasztalat, amely összefüggésre utal a kiállítás és a végzős fiatalok pályaválasztásában? — Éppen a kiállításon nyert tapasztalatok bizonyítják, hogy megyénkben, ahol .tudvalévőén nincs pályaválasztási tanács­adás, éppen a kiállítások töl­tik be ezt a feladatot. A kiál­lításon inspekciót tartó taná­rok tájékoztatják a szülőket és a gyermekeket a pályaválasztás­sal kapcsolatos kérdésekről. A kiállítás maga nagyszerű pers­pektívát is nyújt az elhelyez­kedést keresőknek a lehetősé­gekről. Ezzel kapcsolatban meg­jegyzendő, hogy például az idén — és ezt a szülők meg­nyugtatására közölhetjük —, nem csökken az építő- és vas­ipari szakmákban a fiatalok elhelyezkedési lehetősége. Sőt, bizonyos mérvű emelkedés is tapasztalható itt. Ellenben a szövetkezeti, valamint a helyi­ipari és kisipari vonalon az elhelyezkedés tekintetében né­mi csökkenés mutatkozik. Lé­nyegében azonban az elmúlt évihez viszonyítva, létszám­ban ugyanannyi tanulót tu­dunk elhelyezni. Intézkedés történt a leányta­nulók elhelyezésének biztosítá­sára is. A helyiipari szakmá­kon túl a fodrász, szabó, üveg­csiszoló, fényképész, fogtech­nikus, stb. szakmákon Kívül a vasiparban műszerész, eszter­gályos, marós, stb. szakmák­ban lányoknak is biztosítanak helyet. Kétségtelen, hogy az érett­ségizettek elhelyezkedésének a tájékoztatás tekintetében van- naK hiányosságai. De aggoda­lomra nincs ok, mert állami vállalatainknál: idomszerész, szerszámkészítő, elektroműsze­rész, autóvillamossági szerelő és üzemi villanyszerelő — hogy csak néhány foglalkozást említsünk —, szakmákban ez ideig mintegy 41 érettségizett­nek tudunk a városban helyet biztosítani; a Finomszerelvény- gyárban, a Lakatosáru gyárban, a 4. sz. AKÖV-nél, a Budapesti Hajtóműgyárban és más vállal latoknál. Az előző évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy téves el­képzelés alapján az érett fiata­lok, mint orvosi műszerész és általános műszerész elhelyezé­süket elsősorban a Finom- mechanikai Vállalatnál kíván­ták biztosítani. Ennyi jelent­kező igényt azonban ez a vál­lalat kielégíteni nem tud, mi­vel a megyének ennyi szak munkásra nincs szüksége. A fentebb említett és felsorolt vállalatoknál azonban a szak­oktatók örömmel várják a je- lentkezőKet és minden ilyen irányú felvilágosítást megad­nak az érdeklődőknek. A nyolc általánost végzettek felvételét június 10-ével, az érettségizettek felvételi ideiét augusztus 15-ével zárjuk. Ké­sőbbi jelentkezéseket az inté­zet nem fogad el. — Milyen vállalatok vég­zős tanulói vesznek részt a kiállításon? Az egri Finomszerelvénygyár, a LaJcatosárugyár, a Budapesti Hajtóműgyár, a Mátravidéki Fémművek, a 4. sz. AKÖV, Az Bszakmagyarországi Áramszol­gáltató Vállalat, a könnyűipar­ból a Faipari Vállalat, a Női Szabó Ktsz, a Finommechani­ka, a Tanácsi Építőipari Válla­lat, a Tanácsi Vegyesipari Vál­lalat és még jó néhány ismert vállalatunk. A nagyszabásúnak ígérkező kiállítást városszerte nagy ér­deklődés előzi meg, ami az elő­ző évek nagy sikerű MTH-ki- állítások sikereivel magyaráz­ható. Okos Miklós Elfogyasztott kiállítás Kedden délelőtt tíz órakor különös tálakat helyeztek el az Egri Bistro e célra berende­zett egyik sarkában. Minden tálon torta, különböző cuk­rászkészítmény, az üvegek mö­gött csalogató, étvágygerjesztő hideg tálak. — egyszóval: mi szem-szájnak ingere, azt itt he­lyezték el az ügyes egri cukrá­szok és szakácsok. Óriási tö­meg tolongott a kiállítási tár­gyak körül, s a pénztár is nagy forgalmat bonyolított le rövid- idő alatt. Végre egy kiállitás, ahol hozzá lehet nyúlni a ki- állitott tárgyakhoz! Mire közelebb férkőzhettünk az asztalhoz, néhány tálat már üresen vittek ki. Szabó János, az Egri Vendéglátóipari Válla­lat igazgatóhelyettese szemé­lyesen „ellenőrizte” a minősé­get, s figyelte, milyen sorrend­ben fogynak az édességek. Nem volt hiba, a közönség hamaro- rosan bebizonyította, mi az, amit hiányol a cukrászdákból, mi az, ami kell. — Ezek a készítmények azért különlegesek, mert úgy állítot­tuk össze a kívánalmakat, hogy abban csak gyümölcsöt feldol­gozó készítmények szerepel­hetnek. Amit itt kiállított a 11 egri cukrász, az mind gyümöl­csös sütemény és torta. Hogy mi vitte el a pálmát? Máris megállapítható — a gyümölcs- kosár, a napsugár-torta, az orosz krémtorta és a csokoládé­bombák azonnal elfogytak — mondja Szabó János, (á) Ocooeeouooooooooooooűoeoooooooooooooooűoooocooooooooee >noooooooooooooooooooooooooooooooooooocooooooooccooooooooooooooooooo^ A Gyöngyössolymoson meg­tartott Hámán Kató kulturá­lis seregszemle járási bemuta­tóját négy körzeti bemutató előzte meg, amelyen 68 mű­vészeti csoport szerepelt 147 műsorszámmal és a részvevők száma elérte az 1200-at. A se­regszemlén valamennyi köz­ség szerepelt: fiatalok és fel­nőttek egyaránt számot adtak tudásukról, felkészültségükről. Az úttörőegyüttesek 19 mű­sorszámot mutattak be a járá­si seregszemlén, 12 községből gyűltek össze mintegy 350-en. A felnőttek 25 műsorszámmal szerepeltek, 13 községből 450 személy lépett fel a bemuta­tón. A vetélkedés egész nap tar­tott. A legfiatalabbak közül az abasári táncegyüttes, a vá- mosgyörki úttörő-énekkar és zenekar, a gyöngyössolymosi színjátszók, a gyöngyöspatai tánccsoport, a nagyrédei báb­együttes és a márkázd fúvós zenekar jutott tovább. Feltét­lenül külön kell szólnunk a vámosgyörki ének- és zene­karról, valamint a nagyrédei bábegyüttesről, akik kiemel­kedően jó eredményt értek el. A markazi fúvószenekar mű­ködését a tsz és a községi ta­nács összefogása tette lehető­vé, hiszen a zenekari felszere­lésre 23 ezer forintot biztosí­tottak az úttörőknek. A felnőttek bemutatói nem­csak látványosak voltak, ha­nem tartalmasak is. A leg­jobb teljesítményt D. Gulyás Agnes, Roth Zsuzsa, Bergman Eta és Kocsis Mária nyújtotta a versmondásban, de kiemel­kedett a Gyöngyösoroszi Érc­bánya fúvószenekara, a gyön- gyöstarjáni tánc- és a ludasi színjátszó együttes. A hidasiak a Szeres belém című zenés vígjátékot mutat­ták be a seregszemle után, amelyet végignézett a darab egyik szerzője, Abai István is. Különösen tetszett Nagy Ist­ván alakítása. Elismerést érdemelnek nagy­szerű teljesítményükért a gyöngyössolymosi és a kará- csondi együttesek, valamint a Viszneki Földművesszövetke­zet tánccsoportja. A bemutatóról összefoglaló­an azt állapíthatjuk meg, hogy nemcsak a részvevő felnőtt művészeti csoportok száma emelkedett az előző évihez képest, hanem a művészeti színvonal is elismerésre mél­tó. A jól sikerült és tartalmas járási seregszemlét mintegy két és félezer érdeklődő nézte végig, s ez a szám is azt iga« zolja, hogy az öntevékeny mű­vészeti együttesek, az úttörők és a felnőttek egyaránt igé­nyes előadást mutattak. Baromfitenyésztő asszonyok Gödöllőn EGRI, A MÉK örvendetes hírrel Szolgál a város lakosságának. Eger két fontos pontján, a strand előtti Petőfi téren és a Lenin út alsó végében, ízléses, korszerű perlit pavilonokat ál­lít fel, amelyekben majd gyü­mölcsöt és zöldségféléiket áru­sítanak. A város lakossága igényeinek kielégítésén túl­menően, főleg a 6trand előtti­nek nagy idegenforgalmi je­lentősége is van. A két pavilon felállítása folyik, most már csak a vállalat áruforgalmi osztályán a sor, hogy áruval is kellően ellássa az új árusító­helyeket. ★ Sokan teszik, joggal, panasz tárgyává, hogy szerte a város­ban, a hosszabb-rövidebb idő óta feltört járdákat nem hoz­ták rendbe és bizony, így nem­csak bokaficamító akadályok keletkeztek, hanem köztiszta­sági szempontból is hátrányo­sak. Például a Jókai utcában levő borbélyüzlet mellett van egy ilyen mesterséges akadály, amelyet még azáltal is nehe­zebbé tettek, hogy a felszedett aszí el lapokat is otthagyták a helyszínen. A napokban láttam ; '«lesni ott egy 65—70 éves idős Bénit. Még szerencse, hogy nem történt a nagy ijedtségen kívül nagyobb baja. Vajon mi­ért nem lehet, ha már szüksé­ges a járda felbontása — a ja­vítás elvégzése után az aszfal­tot ismét pótolni?... És mi lesz az Alkotmány utcában felszedett aszfalttal és törme­lékkel? ★ Gárdonyi Géza egykori kert­je már igen hosszú idő óta tel­jesen kihasználatlan és vall­juk meg, teljesen elhagyatot­tan várta sorsa jobbra fordu­lását. Hosszú-hosszú viták és meddő várakozások után a vá­rosi tanács vb ipari-műszaki Osztálya tisztázta az értékes te­rület jövőjét. Mivel a jelentős nagyságú kertre a múzeumnak nincs szüksége, értékes javas­lat nyomán, a büikki flórát be­mutató botanikus-kert létesül a Gárdonyi-kúria mögött. A Pedagógiai Főiskola növényta­ni tanszéke elkészítteti Buda­pesten a botanikus kert terveit és annak megvalósításához még ebben az esztendőben hozzá is kezdenek. ★ Sajnálatosan, ismét tovább terjed a neonbetegség Egerben! A „Morbus Neoni” terjedésé­ről. pusztításairól már beszá­moltunk, de úgy latszik, hogy az illetékesekhez nem jutottak el soraink... Nem kívánjuk most ismét további listával tölteni e sorokat, csupán egy épületen levő két neonfelirat szövegét idézzük elrettentő például. A Dobó tér 2. számú házban levő bisztró felirata „EGRI BIS”-szá, a háztartási bolté pedig „HÁZTARTÁ I BOLT”-tá korcsosodott. Budapesten a főútvonalakon levő neonfeliratok kijavítása kötelező és azon cég ellen, amely hosszabb ideig ezt nem végezteti el, szabálysértési el­járást indít a tanács. Talán csak nem erre várnak az egri neontulajdonosok is? ★ A Pedagógiai Főiskola előtt állandóan sok utas ácsorog, az autóbuszjáratokat várván. Ez bizony az esős, szeles, erős napsütéses időben nem túlsá­gosan kellemes. Ezen segít most a városi tanács, amikor ott egy modern kiképzésű üvegfalú várócsarnokot létesít a park szélén. A terveket He- vesy Sándor, városi főmérnök készíti el. A várócsarnokot üdülőhelyi vonatkozású hite­lekből építtetik fel. A váró­csarnok déli végében művészi kivitelű népművészeti aján­déktárgyak és árucikkek áru­kerecsendí, ká­___________polnai, verpeléti, eg erbaktai, meg még ki tudja milyen községbeli termelőszö­vetkezeti baromfitenyésztő asszonyok, — igaz, Egerbaktá- ról egy kisállatokkal foglalko­zó férfi is volt —, néhány nap­pal ezelőtt összebeszéltek, s autóbuszra ültek. — Három hónapig tanultuk a nagyüzemi baromfitenyész­tés minden csínját-bínját, vizs­ga előtt nézzünk meg hát egy igazi, korszerű baromfite­nyésztő telepet — vélekedtek, s elindultak Gödöllőre,-, a Kis­állattenyésztési Kutató Inté­zetbe. Velük tartott .az Egri Járá­si Tanács mezőgazdasági osz­tályáról Horváth Ferenc, a já­rási nőtanácstól Jezoviczky Vincéné, s a tanfolyam tanára, Sárosi István megyei kisállat­tenyésztési előadó. Odafelé csendesen beszélge­tett mindenki a szomszédjá­val. A téma akörül forgott: mekkora segítséget jelent majd ez a látogatás a vizsgá­ra készülésben, de főként a to­vábbi munkában, mert ez a legfontosabb. Néhányan az in­tézet munkájának korszerűsé­gétől vártak sok hasznosat. Az egyetlen férfi baromfitenyész­tő, az egerbaktai Pichler Ede például szinte kiselőadásban fejtegette szomszédainak: — Én, mielőtt a tsz megala­kult volna a községben, már foglalkoztam baromfiakkal. Számos felszerelésem is volt hozzá, ezeket most a közösben használjuk. Nem volt rossz egyik készülékem sem, mégis most Gödöllőn elsősorban a nevelés technikai részére va­sítására alkalmas pavilont alakítanak ki. ★ Szóvá kell tennünk azt a bosszantó hírt, amely szerint a Mártírok terén, az épülő párt­házzal szemben, a patika mel­letti üres telek foghíjának be­építését érthetetlen okból „le­lőtték”, így az továbbra is, az egyre tökéletesebben kiépülő tér szégyene marad. Vannak vállalatok, amelyeknek iroda­házra van szükségük — segít­senek tehát az illetékesek, hogy e foghíj beépítésével a város központjában, megfelelő építési lehetőséghez jussanak. Értesülésünk szerint az Építés­ügyi Minisztérium területi fő­építésze is helyesli a foghíj beépítését, irodaház formájá­ban. ★ A városi tanács vb ipari­műszaki osztálya megkezdte a tárgyalásokat a város északi területén létesítendő sportpá­lya terveinek elkészítésére. Mint halljuk, Dávid Károly tervező mérnök — aki a buda­pesti népstadiont is tervezte — készíti az egri sport új köz­pontjának terveit is. Többszö­rös helyszíni tárgyalás után már folynak i6 a tervezési munkák, a városi tanács pedig már a szükséges kisajátítási eljárásokat is lefolytatta, hogy minél előbb megindulhasson a nagy munka. Sugár István gyök kíváncsi. Arra, hogy mi­lyen berendezések segítik ott a baromfiakkal foglalkozó em­berek munkáját, s teszik biz­tonságosabbá a gyors, egész­séges fejlődést. a csirkék ta­MÁSOK karmányozásá- ról szerettek volna minél töb­bet megtudni, s senki sem csa­lódott. A nagy beszélgetésben szin­te észrevétlenül megérkezett az autóbusz Gödöllőre, néhány percnyi várakozás után „ide­genvezető” indította útnak a csoportot, s ettől kezdve se vé­ge, se hossza nem volt a lát­nivalók, no meg természetesen a kérdések sorának. Az első út egy nevelőépü­letbe vezetett. Néhány hetes csirkék csipegettek, játszadoz­tak Itt. — Korszerű építmény — ál­lapították meg. a látogatók, s volt aki felsóhajtott, de jó lenne elvinni egy-két önete­tőt, vagy különösen elektro­mos árammal 'működő mű­anyát. Pichler Ede azonban csak ennyit mondott csende­sen: — Ilyen önetető készüléket magunk is tudnánk csinálni, s nem is lehet drága az előál­lítása. A megjegyzésre többen felfi­gyeltek, s attól kezdve a cso­port egy része mindent úgy nézett: mit tudnának a maguk erejéből elkészíteni, hogy a csirkenevelés minél olcsóbb, egyszerűbb legyen a jövőben. Nehéz lenne felsorolni, ml lett az eredmény. Mindenki megjegyzett magának valami érdekességet, s már gondolko­dott is: hogyan segíthetné ez otthon a munkát. Volt, akinek, a törzsbaromf'ak tojófészke tetszett meg, másoknak a nagy tojóház felépítése, berendezé­se, ismét másoknak a keltető­házban folyó munka rendkí­vüli gondossága, pontossága. nagyon so­MINDEZEK kát jelentet­tek az egri járás baromfite­nyésztő aszonyainak. De ter­mészetesen a legtöbb haszon mégis abból származott a lá­togatás során, hogy nemcsak tankönyvből, hanem „szemé­lyesen” is megismerkedtek egy sor baromfifajtával, megtud­ták, miért jó az egyik félét, s miért jó a másikat tenyészte­ni a nagyüzemi gazdaságok­ban. A tervezettnél később indult haza Gödöllőről a csoport, — mert ha már egyszer itt jár­tak, még kellett tekinteni • ritkaszép nutria-állományt is —, s az úton hazafelé, termé­szetesen ismét csak a baromfi­akról volt szó. Azt azonban a friss élmények hatása alatt ne* hezen tudta volna összegezni még valaki, mit is jelentett ez a gödöllői kirándulás. Csak Veréb Agostonné, eger­baktai baromfitenyésztő tsz- tag mondta ki félig tréfásan az alapvető igazságot, amikor a fiatalasszonyok a beszélge­tésben elfáradva énekelni kezdtek: — Hagyjátok már a Kedves édesanyámat... Énekeljétek azt, hogy „Reszket a hold”.., Ez való a modern embernek, azt mondják. Mi meg a ba­romfitenyésztésben ezután iga­zán korszerűek akarunk lenni.. Nem igaz... ? W. L. A falás, mint a coronaria trombózis elkerülésének legjobb módja A British Medical Journal angol orvosi szaklap cikket kö­zöl arról, hogy a koszorúérel­záródás, vagyis a coronaria trombózis elkerülésének leg­jobb módja — a rendszeres fu­tás. A cikk elmondja, hogy Cla­rence Demar marathoni futó- bajnokon halála után bonco­lást végeztek és kiderült, hogy a futóbajnok koszorúerei kér- háromszor akkora átmérőjüek voltak, mint más embernél. A cikk szerint ez arra mutat, hogy az ereknek a korral be­álló csökkent rugalmasságát az állandó futás következtében létrejött kiszélesedés tökélete­sen ellensúlyozta. FOLTNAK MAR A TAVASZI KELTETÉSEK s» Fiú vagy lány? (Fülöp György rajzié)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom