Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-15 / 88. szám
2 ÍTEPC JS A O 1962. április 15., vasárnap Befejezte munkáfá! a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) a szocialista brigádmozgalom további fejlődése számára. Csak tőlünk függ. hogy ezeket a körülményeket és lehetőségeket az eddiginél jobban használjuk fél a mozgalom előbbrevitelére. Milyen feladatok vannak előttünk. Idei tervünk az ipari termelés 8 százalékos, a me- zögazdasáffi termelés csaknem 10 százalékos emelkedését írja elő. Az ötéves terv feladatai ismeretesek és nem csekélyek. Tehát nagy feladatok állanak előttünk', s ezek megoldása hozza magával az életszínvonal emelését is, de csak komoly munka árán! Vannak a mi életünknek átmeneti nehézségei. Mindenki tudja, hogy milyen nehézségek vannak a piacon- is, az -árakkal, nehézségek vannak a burgonyával, a hagymával. Ezek a nehézségek döntően az őszi szárazság, meg a mostani megkésett tavasz következményei. Nekünk azonban valahogy úgy kellene már az életünket elrendezni, hogy szűnjenek meg ezek a bajok, hiszen nem jó, ha az egyik évben ezzel van baj, a másik évben azzal, a harmadik évben meg amazzal. És azonkívül mindig meg is kell magyarázni, honnan származik a baj. Egyszer az idő nem jó, másszor az elosztás, harmadszor pedig az ördög tudja, hogy micsoda. De a legjobb magyarázat sem ér any- nyit, mint két kiló jó krumpli, vagy hagyma, méghozzá megfelelő áron. Ne haragudjanak a szójátékért, bár nem egészen az: mi az örvendetes ezeknél a bajoknál? Az, hogy az emberek ezeket nem úgy tartják számon, mint valami örökös átkot, ami addig fogja őket kísérni, amíg élnek. Jelenlegi bajaink, nehézségeink, amelyeket persze nem szabad semmibe vennünk, olyanok, amelyekről minden ember tudja, hogy az átmenet nehézségei, amelyeket le fogunk küzdeni. Népünk megszabadult ezektől az időszaki bajoktól, azután a nem pillanatnyi, hanem nagyobb, a hosszabb időre szóló nehézségektől és a lakásgondoktól is. És végül az egész társadalom tovább lép előre, a szoc'alista társadalom alapjainak lerakása, a szocializmus felépülte után a kommunista társadalom építése elé. Befejeződött a kora tavasziak vetése a hatvani járásban Feladataink külpolitikai téren Vannak feladataink külpolitikai téren is. Harcolunk a háborús maradványok megszüntetéséért, Nyugal-Berlin kérdésének rendezéséért, a német békeszerződésért. Azután harcolunk a múlt olyan maradványainak megszüntetéséért, mint a gyarmati rendszer. Küzdünk közbeeső megodá- sokért is. Ismeretes, hogy a szocialista országok, közöttük a Magyar Népköztársaság, külpolitikájában a végcél az általános és teljes leszerelés, az, hogy az emberiséget örökre meg lehessen szabadítani a háború fenyegetésétől. Ezt szem előtt tarva, támogatunk minden értelmes közbülső megoldást is. Tehát, ha atomfegyvermentes zóna felállításáról, vagy az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről van szó, akkor a szocialista világ ezt helyesli és támogatja. Természetesen, a nyugati hatalmak vezetői, meg az azokat az országokat igazán irányító monopoltőkés körök nem egészen ugyanazt akarják, amit a békeszeretö emberiség. Itt van például a vita az atomfegyver- kísérletek felfüggesztéséről. A helyzet az, hogy szeptemberben az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya kijelentette, hogy azokkal az eszközökkel, amelyek az egyes országok birtokában vannak, ellenőrizni lehet az atomfegyver-kísérleteket és javasolták, hogy kössenek egyezményt az atomfegyver-kísérletek meg-., szüntetésére. Ezt ők javasolták szeptemberben. Most, hogy a Szovjetunió ugyanezt javasolja, nem fogadják el. Miért? Mert nekik megvannak a , maguk tervei a további kísérletezésekre és van egy rögeszméjük, hogy utol akarják érni, meg akarják előzni a Szovjetuniót. <3k most nemzetközi ellenőrzést akarnak. Miért is akarnak ilyen ellenőrzést. Először is azért, mert úgy gondolják, hogy az a titok értékesebb, amit ők megláthatnának. Ha az Egyesült Államok saját titkát tartaná értéke :ebbnek, akkor nem nagyon törné magát a nem- ze.közi ellenőrzésért. Másodszor, aki ilyen kérdésben nemzetközi ellenőrzést akar, annak titkos szándéka az, hogy támadjon, s ehhez jól kell ismernie az ellenfél célpontjait. Ezt a javaslatot tehát nem lehet elfogadni, hiszen a népek békéje és biztonsága a többi között azon nyugszik, hogy a Szovjetunió és a szocialista világ kellő erővel is rendelkezzék ahhoz, hogy érvényesítse békepolitikáját, és elrettentse és visszatartsa az imperialistákat egy új világháború kirobbantásától. Mik a teendőink? Erősítenünk kell rendszerünket, ébereknek kell lennünk, honvédségünket is kellő szinten kell tartanunk, dé növelnünk kell termelésünket is. Erősítenünk kell belső egységünket és internacionalista egységünket is, mert amíg a mi népünk egységes, ha a mi népünk a szocialista országok népeivel vállvetve, szoros szövetségben, ,cgy frontban tömörül, nincs a világon olyan erő, amely népünk szocialista vívmányait és céljait fenyegetni tudná, vagy meg tudná semmisíteni. Ez a mi fő feladatunk, és ne haragudjanak, hogy most így kapcsolom össze a dolgot: aki a szocialista brigádmozgalmat tovább akarja fejleszteni, tovább akarja erősíteni, annak számon kell tartania a tennivalók között népünk belső egységének további erősítését is, és a mi nagy nemzetközi egységünk további erősítését is. A szocialista brigádmozgalomnak tehát e feladatok megoldását kell segítenie. Ehhez mindenekelőtt a mozgalom egészséges, fő vonásainak megerősítése, valamint a mozgalom további kiszélesítésére van szükség. hi kell szélesíteni e mozgalmat a mezőgazdaságban is A legkézenfekvőbb ez a gépállomásokon és az állami gazdaságokban, de a szövetkezeti parasztság is bekapcsolódhat, természetesen, formájában eltérő módon. Azt is a szocialista brigádmozgalom feladatának tartom, hogy erősítse tovább egész népünkben a munka becsületét. Érdekes helyzet van ma nálunk. A dolgozók nagyon nagy többsége rendesen, lelkiismeretesen dolgozik, de vannak emberek, és számban nem is olyan kevesen, akik nem végzik el a maguk munkáját. Nem akaróit egy szakmát sem megsérteni, de majdnem minden szakmában lehet látni felületesen elvégzett munkát. Az embernek kedve volna megkérdezni, hogy maga ezt fizetésért csinálta, vagy társadalmi munkában, mert ha társadalmi munkában csinálta volna, akkor is becsületesebben meg kellett volna csináltad a. Ez kevés ember bűne. Es ez a kevés szégyeníti meg a munkásembert, a dolgozó embert. Nem, szabadna ilyennek lenni. Ha valaki munkásembernek, dolgozó embernek tartja magát, akkor az legyen is olyan, amilyennek a munkásembernek, a dolgozó embernek lennie kell. Vannak a mozgalomnak konkrét kérdései is. így mindenekelőtt a termelékenységet kell emelni. Vagy olyasmi, amiről kevés szó esett: a minőségi munka követelménye. Abban a szocialista brigádban látom én az igazi jövőt, ahol a munkás ráteszi jegyét a termékre, és az mehet a fogyasztóhoz, a külföldi • vevőhöz, akár baráti országba, akár kapitalista piacra adjuk el, az szavatolt minőségű áru. Sok helyen átvette a szocialista brigád gondozásába a gépeket. Láttam ilyesmit néhány helyen és megmondom, példásan voltak karbantartva, nem rosszabbul, mint ahogyan a hivatásos karbantartók azt teszik. összes célunkat csak akkor érjük el, ha az emberekben bízunk. Az IKARUS-gyár hűtőüzemének szerszámraktárába minden munkás maga megy be, felügyelő nélkül, és a szerszámot visszateszi a helyére. Soha a szerszámok úgy nem voltak rendben, mint abban a műhelyben, ahol a munkások maguk veszik ki, dolgoznak vele, rendbehozzák és helyére teszik. Magától adódik, hogy a munka sok területén ilyen irányba kell fejlődni. Sok szó esett a tanácskozáson a szocialista embernevelésről. Ha az érdekeltek nem haragudnának meg, mondanék erről egy-két apróságot. Csepelen láttam egy brigádnaplóban egy képet. A brigád tagjai voltak rajta, lengyelországi utazásukon. Érdekes — mondtam — hát hol vannak a feleségek? Azok otthon voltak. A férjek tehát elmentek Lenr gyelországba kirándulni. Ez önmagában nem rossz dolog, de talán még jobb lett volna, ha a szórakozáshoz úgy is kevésbé hozzájutó feleségeket is magukkal viszik. Találkoztam a szünetben egy kislánnyal is — bocsánatot kérek tőle, hogy kibeszélem —, aki KISZ-brigádban van. Egy "mackót szorongatott a kezében. Kérdezem, hogy micsoda ez. Azt mondja: kabala-mackó. — Miért kell ez? — Azért, mert ma 13-a is van, péntek is van. (Derültség). Persze, a kabala magában véve semmit sem segít, de hát még vannak, akik magukkal -hordják. Ez persze, nem annyira fontos, de ha a szocialista emberről beszélünk, ezt is látnunk kell, mert mindez együtt mutatja, hogy a munkának e téren is micsoda lehetőségei és feladatai vannak! (Elénk derültség és taps). Mindebből az látszik, hogy mennyi figyelemre, tapintatra, emberi türelemre és meggyőző szóra van szükség, s hogy mindezeknek milyen nagyszerű kerete a szocialista brigád! Foglalkozni szeretnék még egy kéréssel. A szocialista brigádmozgalom a szocialista verseny egyetlen korábbi formáját sem helyezi hatályon kívül. Továbbra is szükség van egyéni versenyre, brigádversenyre, a szakma kiváló dolgozója cím, a szakma ifjú mestere cím elnyeréséért folytatott vetélkedésre is, mindez hasznos, jó dolog, s mindezt erősíteni kell. S ugyanígy a szocialista verseny új hajtása, a szocialista munka műhelye, üzeme címekért induló vetélkedés ugyancsak nem helyezi hatályon kívül a szocialista brigádok mozgalmát. A szocialista brigádmozgalom akkor lesz egészséges, ha százezrek versenyzésére épül. Ugyanígy a nagy egység, a szocialista gyár sem épülhet másra, mint az abban a gyárban ! dolgozók döntő többségére, azokra, akik szocialista AZ IDEI TAVASZ nehéz helyzet elé állította közös gazdaságainkat. A hideg, kései fagyok, majd a szeszélyes, csapadékos időjárás késleltette a tavasziak vetését és lényegesen megrövidítette azt az időt, mely a tavaszi munkák elvégzésére rendelkezésünkre állott. Az elmúlt napokban szövetkezeteinknek minden percet ki kellett használniuk, hogy biztosítani tudják a munkák maradéktalan végrehajtását és megalapozzák a tavaszi vetésű növények termelését. Most a kora tavasziak vetésének befejezésével elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink jól oldották meg a feladatukat. A tavaszi munkák időben történő végrehajtását több tényező együttes hatása segítette elő. A járási párt-végrehajtó bizottság a tél folyamán megvizsgálta a Horti Gépállomás | helyzetét és megfelelő határozatokat hozott az ott folyó munka megjavítására. A gépállomás e határozatok alapján készült fel a tavaszi munkákra. A felkészülés megfelelő volt. Bizonyítja ezt, hogy a tavasz folyamán jelentősebb géphibásodás nem fordult elő. De hasonló módon készültek fel a termelőszövetkezetek is, akik a gépi munkaeszközökön kívül csatasorba állították a fogatos vetőgépe- I két,- boronákat, hengereket is. ! Nagymértékben megkönnyi- | tette a tavaszi munkák végrehajtását, hogy az ősz folyamán a homokos területek kivételével elvégeztük a mélyszántási munkákat, amely területek tavaszi kiművelése, vetés alá történő előkészítése, a rendelkezésre álló eszközökkel lényegesen könnyebb volt, mint az elmúlt években a tavasszal szántott területeknél. Tavaszi vetéseink nagy része jól elmunkált, őszi szántásba került.. Ez biztató ígéret a terméseredményeket illetőén. A termelőszövetkezeti tagok munkához való , hozzáállása igen jó. Termelőszövetkezeteink tagjai jól kihasználták a rendelkezésre álló munkaidőt, több helyen váltott fogatokkal, két műszakban végezték a munkát. EZ A JÓ MUNKAKEDV elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt évben helyesen alkalmaztuk az anyagi érdekeltség elvét, az anyagi ösztönzés különböző formáit. Olyan ösztönző módszereket alkalmaztunk, melyek egyaránt megfelelnek a közösség, s az egyén érdekeinek. Az elmúlt év tapasztalatait figyelembe véve, e módszereket termelőszövetkezeteink ez évben is széles körben vezették be. Már a tél folyamán mindenhol tisztázták a jövedelem- elosztás formáit és ezzel egyidejűleg minden talpalatnyi területet családokra osztottak fel. A termelőszövetkezet tagjai szerződéses kötelezettséget vállaltak a területek megművelésére. Az anyagi ösztönzés módszereinek alkalmazása, valamint a családokra történő területfelosztás biztosítéka annak, hogy kapásterületeink időben, az agrotechnikai követelményeknek megfelelően lesznek megművelve. Az anyagi érdekeltség ösztönző hatása mutatkozott meg a kora tavaszi munkáknál is. A munkák beindulása előtt párttaggyűléseken, közgyűléseken, brigád- és munkacsa- pat-érttekezleteken beszéltük meg a feladatokat. A tavasz folyamán is a kommunisták és a pártonkívüli aktivisták voltak azok, akik élenjártak a munkában. Az első nagy feladat az őszi kalászosok, tavaszi növényápolási munkáinak a végrehajtása volt. Termelőszövetkezeteink 10326 kát. holdon végezték el a fejtrágyázást. Különösen jól haladt ez a munka a lőrinci Petőfi és a boldogi Béke termelőszövetkezetekben. Az őszi kalászosok többségükben megfelelően teleltek át és kedvező időjárás esetén a terméseredmények sem fognak elmaradni. Különösen szépek a nagy- hozamú szovjet búzafajták. ’ Jól előkészített talajba 2845 holdon vetettük el a tavaszi árpát. A csányi Petőfi1, és Üj Elet, valamint a boldogi Béke Tsz jár az élen ebben a munkában. Termelőszövetkezeteink közel 900 holdon fejezték be a brigádok mozgalmában vesznek részt. Ezt a további lépést azonban nem szabad elhirtelenked- ni. Nagyon helyes az az álláspont, hogy a szocialista üzem, műhely címért folyó verseny feltételeinek kidolgozásával valameddig még várni keli. Ha majd tízezer és tízezer ember gondolkodik ezen, ki fogja alakítani a helyes ismertető jeleket, s azután jöhetnek azok, akik összefoglalják a tapasztalatokat és általánosítanak. Ez persze, nem azt jelenti, hogy a mozgalom dolgozóit teljesen magukra lehet hagyni. A politikai, a társadalmi és gazdasági vezetésnek most már az a feladata, hogy a brigádmozgalmat ne valami külön tehernek nézzék, hanem a feladatok megoldását segítő erőnek tekintsék. Ha ezt megértik, ha számukra a szocialista brigádmozgalom nem felesleges teher, hanem olyan erő, amire építenek, akkor a rájuk bízott összes kérdéseket is jobban meg tudják oldani. Elvtársak, azt hiszem, hogy borsó vetését. Ezt a munkát lényegesen korábban el tudtuk volna végezni, azonban a ter- més nagy részét konzervipari célokra használjuk fel, így az érési idő elhúzása érdekében szakaszos vetést alkalmaztunk. A hatvani Lenin, az ecsédi Aranykalász és Vörös Csillag, valamint a nagykökényesi Rákóczi Tsz végezte el gyorsan és jó minőségben ezt a munkát. A BETERVEZETT 180 hold mák vetése korán befejezést nyert. A nagykökényesi Rákóczi Tsz 15 holdas tábláján a jövő héten már a sarabolási munkákat kell elvégezni. Közel 1000 holdon került földbe a lucerna és vöröshere. Szövetkezeteink nem követték azt a gyakorlatot, hogy a munka megkönnyítése érdekében az aprómagvakat együtt vessék a tavaszi árpával. Ez is bizonyítja azt, hogy közös gazdaságaink elvetették a minden áron történő munkavégzés gyakorlatát, a kapkodást és most már nagyobb gondot fordítanak az agrotechnikai előírások betartására, a munkák jó minőségben történő elvégzésére. A pillangós takarmányok vetésében a hatvani Lenin és a boldogi Béke Tsz jár az élen, ahol ezeket a munkákat már teljesen befejezték. A kora tavasziak vetésével Cgy időben megkezdődött és folyik a cukorrépa, a burgonya és kukorica vetése is. 9 tervezett terület több mint 50 százalékán földbe került a cukorrépa és jó ütemben főijük a kukorica vetése is. A burgonya ültetését gátolja, hogy több helyen, így pl. Heréden, a szerződtető vállalat nem biztosította időbén a vetőgumókat. . A szőlő- és zöldségtermesztésben is jól halad a munka. A metszési munkák befejezését április 20-ra tei-vezik szövetkezeteink. A 3000 hold zöld- séglerületre szükséges palánta biztosítva van. annak ellenére. . hogy a hideg időjárás eléggé hátráltatta a palántanevelést. Járásunk területén a tavaszi munkák végrehajtása azt bizonyítja, hogy jó politikai, szervező munkával, kedvezőtlen, szeszélyes időjárás esetén is időben meg lehet oldani a feladatokat. A tavaszi munkák végrehajtása mutatja azt a fejlődést, amelyeken közös gazdaságaink az elmúlt két évben átmentek. MOST A LEGFONTOSABB feladat a zöldségterületekre jó minőségű palánta biztosítása, a még hátralevő vetési munkák, elsősorban a cukorrépa- és kukoricavetés befejezése és felkészülés a növénj’- ápolási munkák végrehajtására. Habéra László, a Hatvani Járási Pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője ez az értekezlet feltétlenül előbbre fogja vinni az egész mozgalmait Lendületet fog adni annak. Itt nemcsak a brigádvezetők és a brigádok küldöttei erősödtek, de úgy gondolom, hogy a 270 ember,' aki itt a párt, a szak- szervezetek, a kormány és különböző más, ebben az ügyben illetékes szerveik részéről jelen van, nem kevésbé erősödött erőiek az értekezletnek a tapasztalataitól és hatásától. Először is azért, mert egy kicsit jobban megismerkedtek e mozgalom tapasztalataival. Másrészt pedig azért, mert az embereknek — hogy így mondjam —, a szocialista meggyőződése is erősödött ennek az értekezletnek a hatása alatt. Sokat mond számomra erről a felszólalásra jelentkezések nagy száma is. Azt jelenti ez, hogy az itt összegyűlt embereknek van mondanivalójuk, szívügyük valami, amit előre akarnak mozdítani, kérdezni, kövtelni akarnak valamit. Ez a tanácskozás az önök számvetése és ezután következik egy nagyobb számvetés, amit majd a párt végez el a párt kongresszusán. Most nekünk is újra át kell gondolnunk munkánkat, és meg kell néznünk, melyik része jó, melyik része szorul javításra. Ajándék, az óhaj és a remény is az, hogy a párt kongresszusa két feladatot fog megoldani: egyrészt még jobban megerősíti politikánk irányvonalát, másrészt megjavítja annak gyakorlati végrehajtását. De ha már a pártkongresszus szóba került és alkalmam nyílott önökhöz szólni, önöknél? is, és önökön keresztül a nagyszámú, hazafias érzésű magyar dolgozóknak, szeretném megköszönni szocialista kiállásukat, azt, hogy munkafelajánlásokat tettek a pártkongresszus tiszteletére. Ezért köszönetét mondunk önöknek, és a Központi Bizottság nevében kijelenthetem, hogy a párt a szó nemes értelmében igyekszik majd ezt a bizalmat és megtiszteltetést becsülettel megszolgálni. (Nagy taps.) Szeretném, ha ennek az értekezletnek minden részvevője azzal az érzéssel mehetne innen haza, hogy helyes úton jár, hogy ő egy hatalmas, nagy és legyőzhetetlen erőnek részese. Kádár János elvtárs beszédét á tanácskozás részvevői hosszantartó, lelkes tapssal fogadták. (MTI) 60000 rántani való csirke húsvétra Heves megye termelőszövetkezetei évről évre nagyobb mennyiségű baromfit értékesítenek közfogyasztásra. Az elelmúlt évben is csaknem kétszeresére teljesítették éves tervüket. Ebben az évben a közösben és a háztáji gazdasagokban együttesen egymillió naposcsibe felnevelésére költöttek szerződést, amelyből eddig 260 000 csibét ki is helyeztek a közös gazdaságokba. A megye közös gazdaságai a húsvéti ünnepekre a korai rán- tanivaló csirkéből az idén 60 ezret adnak közfogyasztásra. A komlói Május 1. Tsz-ben például 20 000 csibét gondoznak, amelyből tízezer már meghaladta a hathetet, és most kerül piacra. Ugyancsak nagy meny- nyiségben értékesít majd rántani való csirkét a füzesabonyi Petőfi, a tiszanánai Lenin Tsz és a boldogi Béke Termelőszövetkezet. A vámosgyörki Kossuth Tsz az elmúLt napokban már négyezer rántani vaié csirkét értékesített.
