Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-14 / 87. szám

1963. április 14., szombat NEPÜJ8AG Három könyvről — heten A múlt évi könyvhéten meg­jelent Darvas József kötetben olvastam egy kis írást, mely­ben az író, az elmúlt idők egyik könyvnapja alkalmából azon kesereg, hogy hiába min­den írói erőfeszítés: nincs új közönsége a magyar betűnek. A kis cikk első megjelenése óta mindössze két évtized telt el s írójának s mindannyiunk­nak boldogító gyönyörűséget jelentenek az olvasókkal teli könyvtárak, a könyves üzletek pultjai előtt egyre tömöttebb sorokban sokasodó könyvvá­sárlók. Mind többen és töb­ben kaptak rá az olvasás ízé­re és lettek rendszeres olva­sókká, rendszeres könyvvásár­lókká. Nézzünk hát körül Egerben, hogy a „könyvek lelke” — Móricz Zsigmond szavaival él­ve —, miként tárulkozik di­ákok és üzleti eladók, munká­sok, gyógyszerészek és könyv­tárosok előtt. Minden különö­sebb válogatás nélkül kérdez­tünk meg néhány egri embert, hogy nevezze meg három leg­kedvesebb olvasmányát, köny­vét. íme, a legkedvesebbek azok, amelyekhez többször visszatérnek, melyeket legszí­vesebben kezükügyében tarta­nak ... A főiskolai hallgató Az öreg líceum épületében zsong a fiúk, lányok vidám hada két óra között. Tóth Ág­nes II. évfolyamos hallgatónő hosszan gondolkodva adja meg a választ. — Első helyen Mikszáth Kálmán novellás kötetét emlí­tem. Igen szeretem Székely Júlia „Halhatatlan kedves” című regényét. De nem hiány­zik kedvenceim közül külföl­di író sem, talán Bertold Brecht „Arturo Ui” műve ke­rült legközelebb hozzám. Az eladó A Széchenyi »utcai Öra-ék- ízer üzletben, egy kis szünet­ben, két vevő között Kállay Albertné vall három kedvenc könyvéről. — Kétségtelenül elsőnek Móricz Zsigmond „Űri muri”- ját említem, de közvetlenül utána „Az aranyember”-t Jó­kai Mórtól. Igen kedves köny­vem, egy mai író keze alól került ki, Sós György: „Pety- tyes kalandjai” a címe. A gyógyszerósznő A Széchenyi utcai 18/18 számú öreg patikában Jakucs Sándorné fiatal gyógyszei ész­nővel hoz össze a sors. Hosz- szan mérlegel sok-sok ehilé- kében felbukkanó könyv kö­zött, míg végre nyilatkozik. — Ady Endre verses köteté­ből rendszeresen olvasok köl­teményeket. Nekem Ady a kedvenc költőm! Mivel szere­tem'a zenét, Gál György Sán­dor: „Verdi élete” komoly irodalmi értékű életrajzregé­nye igen a szívemhez nőtt. Talán furcsa, de nagyon szere­tem az útleírásokat. Dénes István: „Így láttam Afrikát” című munkája legkedvesebb három könyvem között szere­pel. A könyvtáros A Kossuth Lajos utcai me­gyei könyvtárban hatványo­zott kíváncsisággal tettem fel, a három kedvenc könyvre vo­natkozó kérdésemet, dr. Eber- gényi Tibornak, a könyvtár ve­zetőjének. — Remarque „Nyugaton a helyzet változatlan” regénye mély realizmussal illusztrálja a háború minden embertelen­ségét, kegyetlenségét. Bár so­kan olvasnák el ezt a remek könyvet! A külföldi regény- irodalomból továbbá Alekszej Tolsztoj „Golgota” című mun­káját szeretem legjobban. Harmadiknak Madách Imre leveleit említem meg, melyben a gondolkodó és önmagával vívódó ember hű rajza tárul elénk Szontágh Pálhoz, Erdé­lyi Jánoshoz intézett levelei­ben. Mondhatom, hogy igen gyakran nyúlok e kevesek ál­tal olvasott könyvhöz. A diáklány A Szilágy: Erzsébet Leány­gimnázium igazgatói irodája előtt álldogál, várakozva ta­nárnőjükre két kisleány. 111/d- sek. Kócányi Zsuzsi úgy látszik inkább a költők felé hajlik. — Szabó Lőrinc és Ady Endre verseit rendszeresen olvasom. Adytól „Párizsban járt az ősz” című verse a legkedvesebb. Az írók közül Max Firsch „És a holtak újra énekelnek” című drámáját szeretem nagyon. Az új hangú, modern irodalmat látom benne. Az ostorosi Kakuk Rózától is érdekes választ kaptam. Legkedvesebb könyvé: Victor Hugo „Nyomorultak” című re­génye. Ezután a cseh iroda­lomból Otcenasek: „Rómeó halála és a sötétség” című ér­dekes témájú munkáját emlí­tette, de szereti a verseket is, — Tóth Árpádot. A sok szép költeményből „Az árnyból szőtt lélek” áll szívéhez leg­közelebb. A munkás Eger felé utazva Füzes­abonyból, akadtam össze Bóta Jánossal, aki éppen egy könyvbe mélyedt. Közelebb hajolva tudtam csak elolvasni a címét: Lampedusa olasz író regénye volt: a „Párduc”. — Már harmadszor olvasom el e könyvet — mondja. — Na és a többi? ^— Van egy kis József Attila kötetem, „Döntsd a tőkét!” Sokat lapozgatom. Egyes ver­seket már kívülről is tudom. Harmadiknak egy Jókai Mór kötetet „A kőszívű ember fiai”-t tartom legkedvesebb ol­vasnivalónak. ★ Így ölt testet Móricz Zs:g- mond megálmodta „könyv lel­ke”. Így vált a nemes iroda­lom, dolgozóink szellemi táp­lálékává. Így hordozza szí- vükben-lelkükben ezeknek a könyveknek élményét. Sugár István Szovjet folyóirat az Egri Pedagógiai Főiskoláról közül a budapesti egyetem és az Egri Pedagógiai Főiskola orosz tanszékének munkatár­saival volt alkalma közelebb­ről megismerkedni. Cikkében megemlíti, hogy a budapesti egyetem orosz tanszékét Sipos István vezeti, ó-szlávból pedig a híres szlávista, Krlezsa Ist­ván akadémikus oktatja a hall­gatókat. A pesti egyetemen sok Szovjetunióban végzett fiatal tanár működik. Ezek- után az Egri Pedagógiai Főis­kola ismertetésére tér át, s az orosz tanszékről a következő­ket írja. „Az Egri Pedagógiai Főisko­la orosz tanszékének Bihari József professzor, az országo­san ismert ruszista a vezetője. Az utóbbi években az orosz és magyar nyelv Összetevő tanul­mányozásának a problémáival foglalkozott. Ennek szentelte következő tanulmányait. Az orosz nyelv eszközei a magyar müveltető igék kifejezésére, és az orosz—magyar összevető szótár. Ez utóbbi tematikus sorrendben az orosz és magyar nyelv hangzásra és jelentés­re nézve közös, valamint az úgynevezett nemzetközi szava­kat tartalmazza... Az orosz tanszék képzett, az orosz nyel­vet jól bíró szakemberekből áll: Kocsis Károly és Pallagi Béláné adjunktusok, Légrády Gyula lektor, Zbiskó Ernő né tanársegéd. Az Egri Pedagógiai Főiskolán végzett orosz szakos tanárok gyakorlati munkájuk­ban ügyesen használják fel ott szerzett nyelvi ismereteiket." Barhudarov professzor cik­ke végén meleg szavakkal em­lékezik meg a szép magyar vá­rosokról, a magyar népről, melynek fiai között sok lelkes, őszinte barátra talált. Lr al ti odók, ha őszinték... Dél-amerikai kőrútjának egyik állomásán, Paraguay- ban, uralkodót megillető pompával fogadták Fülöp herceget, az angol királynő férjét. A tiszteletére rende­zett fogadáson Alfredo Stro- essner, Paraguay „örökös” elnöke, előzékeny udvarias­sággal sietett magas vendége elé, hogy elmormolja a proto­koll által szentesített üdvöz­lő szavakat. Fülöp herceg vá­lasza következett. De ekkor... Ki tudja, mi játszódott le a herceg lelkében, akit aligha­nem halálosan kifárasztottak már dél-amerikai útjának vi­szontagságai. Brit-Guyana-i látogatása jutott talán eszé­be, ahol neki sem sikerült le­csendesítenie ft viharos füg­getlenségi követelést. Vagy Venezuelára gondolt, ahol őt is meghajigálták a nyilván már minden angolszász dip­lomatának kijáró nyers pa­radicsommal. Argentínába is a legrosszabbkor érkezett, a választások keltette vihar kellős közepébe, s ki tudja, talán még a jó öreg londoni utca is felrémlett előtte, ahol mostanában mind gyakorib­bak az atomfegyver elleni tüntetések. Tény azonban, hogy Fülöp herceg tűnődve szorongatta a paraguayi dik­tátor kezét és így szólt: — Üdítő változatosság, végre, olyan országban tar­tózkodni, ahol nem a nép kormányoz... Az új motorkerékpár.. ...tulajdonosa, Kovács Emil, az egri városi tanács egyik dol­gozója. Boldogan szemléli az új Pannóniát, hiszen itt a tavasz. (Foto: Kiss Béla) Hevesi vadnyúl Franciaországban Hogyan kell túzokot lőni Munkában a Füzesabonyi Állami Gazdaság vadászai Bubus és a vicinális Esteledik, A kistá- lyai dombok felett ki- gyűl az első csillag; s hunyorogva szemléli a Füzesabony felől döcögő vicinálist. A mozdony nagyképűen eregeti a füstöt, s ha nem néznek oda, el­eiszunyókál, s fel­riadva nagyokat ránt a szerelvényen, ami­től az utasokra rájön a csuklás. Bubus is felcsuklik, s hogy nagyobb nyo- matékot adjon nem tetszésének, hangos bögésbe kezd. — Na, Bubus, csak nem sírsz? — kérde­zi az anyja, s Bubus nem felel rá, hogy á, én nem sírok, hanem rejtvényt fejtek. — Hallgass, nem szé­gyened magad, ilyen nagy fiú ,..! — Bubus néni tudja elmagya­rázni, hogy ő még icsak másfél éves, s iehelyett egy bravúros crescendoval feltor. násszá magát a felső c-ig. Onnan aztán nem tágít, míg a szemben ülő férfi dobhártyáján ujjnyi repedések nem tá­madnak a hátborzon­gató visítástól. ő azonban nem nyeli le keresztbe a gyereket, hanem mosolyogva közelebb hajol: — Na, baba, csak nem sírsz? — A baba azonban bőgve pofon­vágja mozgékony kis kezével az üres kér­dést feladó férfit. — Tessék csak ide­adni, majd én megvi­gasztalom. — A ma­ma boldogan nyújtja át a két kézből és két hangszalagból álló csemetéjét, aki az új helyzettől egff pilla­natra meghökken, de aztán teljes erő­vel megint rázen­dít a picsogásra, t a fülke utasai gyö­nyörködve hallgatják. — Ham, ham babá­nak ..,! Itt kezét be­kapja bácsi! Nosza! Cöcöcö... Ham. Bubus bőg. Az egyik sarokból váratlanul felhangzik: — Hölölöpölölöő! Cuci muci, kicsi ba­bája! — s már négy­kézláb elő is mászik egy 40 év körüli férfi, szájában tartva nyak­kendője csücskét. A váratlan látványtól Bubus felröhög, de aztán azért is tovább bőg. A négykézlábos férfi két bukfenc után feladja a küzdelmet, s helyet ad egy félig használt kiflit kínáló öreg néninek. Bubus bőg. Ezután jönnek a többiek, ki mekeg ne­ki, ki a vízesést utá­nozza, az egyik öreg­ember bagoly-huho­gással próbálkozik, mások nyávognak. A ról, mert a laikus ember sze­mében a vadász foglalkozás csak annyit jelent, hogy egész éven át lövi, irtja a vadat. A gyakorlatban ez nem igy van. A vadász foglalkozása is épp­olyan tervszerű és irányított termelőmunka, mint bármi más az életben. Természetes, hiszen hogyan is számíthat­nánk évről évre egyre több lőtt vadra, ha nem védenék, nem tenyésztenék őket a va­dászok? A beszélgetés során azt is megtudtuk tőlük, hogy ezek­ben a hetekben ért, illetve ér véget a nagy téli vadászidény. Lezárult már a foglyászat, a vadnyúlbefogás, az őzhálózás. — Szeretnénk ezekről bőveb­ben is hallani, hogyan, és mi­kor végezték ezeket a munká­kat? — A foglyászat ősszel kez­dődött és egészen januárig tartott. Lelőttünk és elszállí­tottunk a MAVAD hűtőházai­ba mintegy 1600 foglyot. Háló­val kétezer darabot fogtunk meg, s ezeket élőállapotban szállítottuk el külföldi orszá­gokba, vérfelfrissítés céljából. Egész télen át tartott a nyúl- vadászat — mondja egy másik vadász — és hatalmas, 1500 méteres nyúlhálókkal fogtuk az élővadat. Ezeket Franciaor­szágba és Olaszországba küld­egyik aktiv vigasztalói ^"n^jól riterüHek^a lábánál fogva forgató, araD°. igen }01 sikerültek a „ j0,,Í_Aí.„?korvadaszatamk, amelyeken Llát 9 höbbek között hét külföldi ven- Bubus bőg, de ere J dégvadász is itt volt, két napon cendo | keresztül. A teli vadászatok Amikor Andomak-\ eredménye több mint 1200 lőtt tálya-felsőt már rég4nyul volt- elhagyta a vonat, ésl A Tisza árterében őzek tar- feltünedeztek EgerX tózkodnak, s ezeket is hálóval első házai, — még\ fogják be, ha élve akarják to- mindig tartott a re-svább szállítani. Nemrégiben ménytelen küzdelem. S közel 40 őzet fogtak be és szál- Beért lassan a vo-S lították el vérfrissítés végett a nat Egerbe. A szem->lábadi állami gazdaságnak. A ben ülő férfi leszedted derék vadászoktól megtudtuk a kötelet a nyakából, > azt is, hogy igen nagy óvatos- amire! éppen fel? ságot és körültekintést igényel akarta magát akaszta-i a túzok vadászata. A túzok ni. Bubus abbahagyta?igen ravasz vad, messzire el- a bőgést, s ahány ál-? kerüli az embert, s nem lehet dozata volt az út so-l£e110. hatótávolságból, csővégre rán, amint előtte le-i T^zt úgy lőjük ki - mond- hajtott fejjel vonultak| ják, hogy lovaskocsival kőze­tt peron felé — mind-> lítjük meg, attól nem fél. sgyiken harsányat, na-? Amikor kellő közelségbe ... , férünk, akkor óvatosan le kell oyot kaca0Ott- Joi e | kúszni a mozgó kocsiról, és szórakozott az una!-<t;sak úgy tudjuk megközelíte- mas úton. > ni. így sikerült nemrég kilőni *— kátai — Shat túzokkakast A vadászok téli munkájához tartozott még az etetés is. Kü­lönösen a nagy hóesés és nagy hideg idején kellett mindennap rendszeresen etetni. Ilyenkor be kellett járni a határt, és a nyulaknak bokrokra helyezték el a lucernát. A foglyok és fá­cánok etetőhelyére ocsut szór­tak ki, az őzek etetőházikóiba pedig makkot, gesztenyét és szénát helyeztek el. Most is akad sok tennivaló­juk a poroszlói vadászoknak. Nemrégiben érkezett meg 1000 fácán Mezőhegyesről. Ezeket már szétengedték a határban» s most féltő gonddal vigyáz­nak majd a szaporulatukra. Ezt nevezik ők vadvédelem­nek, Ilyen vadvédelmi munka többek közt a fészekmentés. Ha a lucernásban kaszálás közben fogoly- vagy fácán­fészkeket találnak, akkor a to­jásokat összeszedik, benn a gazdaságban kikeltetik, né­hány napig kotlós tyúk gond­jaira bízzák, majd a megerő-. södött kicsinyeket széjjel en­gedik a határban. A vadvéde­lemhez tartozik még a dúvad- irtás, a rókák, szarkák, szürke varjúk irtása, amelyek, külö­nösen ilyenkor, sok kárt tesz­nek a kisnyulak között. Ebben a hónapban túzok­vadászatra kerül sor és néhány őz selejtezésére, Az őzek ki­lövésére nyugatnémet, svájci és olasz vadászok érkeznek a gazdaságba, akik a gazdaság vadászai által megjelölt példá­nyokat ejtik majd zsákmányul. Igen szép, de korántsem könnyű mesterség a vadászok foglalkozása. Igen sokat kell tanulni Godó Ferencnek, Be- senyei Ferencnek és Csikós Bélának, a három vadász ipari tanulónak, mire igazi vadász válik belőlük. Ismerni kell az egyes vadfajták életmódját, költési, illetve ellési idejét, élettanát, a vadvédelem és vadgazdálkodás sokrétű tenni­valóit. A rövid pihenőidő lejárt. Szíves köszönetét mondunk Orosz Miklósnak, Tiszler Jó­zsefnek és társaiknak, akik új­ra vállukra akasztják puskái­kat, s elindulnak az esőáztatta határ felé. Szorgalmasan jár­ják tovább a mezőt, erdőt, hi­szen ez a hivatásuk, s szorgal­muk, igyekezetük nyomán a gazdaság az idén is sikerrel teljesíti majd vadgazdálkodást terveit. Császár Istvám A Művelődésügyi Miniszté­rium meghívására, szovjet pe­dagógus delegáció járt az el­múlt év júniusában hazánk­ban, hogy továbbképző orosz nyelvtanfolyamokat tartsanak orosz szakos tanárainknak Szovjet részről Sz. Barhadarov akadémikus vezette a tanfolya­mokat. A szovjet akadémikus a Moszkvában megjelenő Russz- kij jazik nacionalj skole című folyóiratban cikket írt magyar- országi látogatásáról. Brahudarov professzor cik­kében elismeréssel nyilatkozik az orosz szakos tanárok filozó­fiai műveltségéről, nyelvi is­meretéről, bár megjegyzi, hogy az orosz nyelv aktív ismerete sok oroszt tanító tanárunknál még nem kielégítő. Mégis, ha figyelembe vesszük, hogy 1945- ig az orosz nyelv tanításának nálunk nem voltak hagyomá­nyai, az eredmények biztatók, amihez kétségtelenül hozzájá­rul az is, hogy a magyar peda­gógusok jó tanítási módszerek­re tettek szert, főleg a német, francia, angol nyelvek tanítá­sával kapcsolatban. Érdekes a professzornak az a megállapítása, hogy a tan­folyamon nemcsak eredménye­ket produkáltak, hanem meg­mutatták a szovjet módszerta­ni tudományos irodalom gyen­ge oldalait is. Véleménye sze­rint a szovjet kollégák eddig még nem adtak külföldi kar­társaiknak kellő segítséget, nem könnyítették meg eléggé az orosz szakos tanárok nehéz munkáját, mert még mindig nem áll rendelkezésre a leg­gyakoribb orosz szavak értel­mező szótára, a szinonimák, a frazeológiai kifejezések szótá­ra, stb. A felsőoktatási intézmények Tavaszi szél suhan át a zöl­dülő fagallyak között. A park közepén büszkén emelkedik és messzire tekinget széjjel a kétútközi határban a kastély gőgös tornya'. Valamikor a föl­desúr lakhelye, ma a Füzes­abonyi Állami Gazdaság IV. sz. üzemegységének központ­ja ez a szép épület. Itt a kas­télyban foglalnak helyet a gaz­daság irodái, s itt van a gazda­ság vadászainak pihenőhelye is. Egymás után érkeznek ide a gazdaság vadászai, akik a hosz- szú cserkészés, határjárás után megpihennek rövid időre, amíg Galambos Ferenc főva­dász a szükséges útbaigazítá­sokat megadja számukra. Is­merkedjünk hát meg velük e rövid pihenő alkalmával, s mindenekelőtt azt kérdezzük meg Orosz Miklóstól, milyen szerepet töltenek be a gazda­ság életében a vadászok? A válaszból mindenekelőtt azt tudjuk meg, hogy a gazda­ság 11 főből álló vadászbri­gádja mintegy 68 ezer hold te­rület vadgazdálkodását irá­nyítja. Azért beszélünk irá­nyításról és vadgazdálkodás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom