Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-10 / 83. szám

1962. április 10., kedd NÉPÚJSÁG » Ami örömet ad a munkában > Mint eleven gyűrű, szi- < lárd összekötő kapocs fog- í ja át a rendkívül széles ak- ? tívahálózat a gyöngyösi 5 pártszervezeteket és a vá- > ros lakosságát egy-egy fon- i tos feladat megoldásánál, I mint például a mezőgazda- s ság átszervezése, a félezer- f nél több pártonkívüli segi- I tett a felvilágosító mun 5 kában, több ezren vettek I részt közülük a sástói < camping építésében, rend- f szeres munkát végeznek a I KISZ-ben, a nőtanácsnál, a ? Hazafias Népfront kiilönbö- f ző munkájában segítenek a i társadalom különböző prob- ) lámáinak megoldásában. \ S ezek az emberek nem [ címért, rangért, jogtalan l anyagi előnyökért áldozzák > fel szabad idejüket, a tár- I sadalmi tevékenységre az $ önzetlenség, a segíteniaka- f rás, az emberség, az őszinte | közösségi érzés, a hasznos > munka feletti öröm, s ha- ? I sonló más nemes elv vezér- l li őket. ' De szóljanak erről szemé- [ lyesen ... | Gyenes Imre szerszámköszörűs Délutánra a pirkadó föld illatával cserélte fel a meg­szokott gyári „aromát”. A ház melletti kis kertben serényke­dett, mellette fiatal felesége és mozdulataikat követve ott repesett a család szemefénye is, a már most is birkózó ter­metű kisfiú. Nos, ebből a valóban idilli környezetből „szakad ki” gyakorta Gyenes Imre, a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat fiatal köszörű­se, hogy eleget tegyen önként vállalt társadalmi tevékenysé­gének; szervezze és vezesse a gyári ifik politikai körét, hogy ellássa KISZ funkcióját, vagy éppen a Sástón vegyen részt közhasznú társadalmi munká­ban. Felesége mosolyogva mente­getőzik, mikor arról érdeklő­dünk: „szemére veti-e férjé­nek, hogy fizetség nélküli munkát vállalt?” — Én is KISZ-tag vagyok... Imre meg tizenkét éve dolgo­zik az ifjúsági mozgalomban. Megértem, hogy nem ülhet örökké itthon. — Mégis mi készteti arra, hogy pártonkívüli létére fel­áldozza szabadidejét? — ér­deklődünk tovább. — Furcsa ezt megmagyaráz­ni... inkább érzi az ember, az ifjúságvédelmi ügyek aka­doztak a gyors intézkedés, a társadalmi összefogás hiányá­ban. — Pedig ez társadalmi ügy — mondja mintegy magyará­zatként arra, hogy miért kap­csolódott be elsőnek az ifjú­ságvédelmi munkába. A tár­sadalmát akarta, ráébreszteni; nem várhat sokáig az ifjúság- védelmi hálózat megszervezé­se. S rövid idő alatt maga mellé állította a pedagóguso­kat, a társadalmi szerveket, hogy együttes erővel tereljék helyes útra a hibát követő fi­atalok ügyét. — öt körzetre osztottuk a várost... Most már minden iskolánál vannak megbízottak. Sikerült az üzemeknél, terme­lőszövetkezeteknél is szót ér­teni az ifjúság védelmének ügyében. De még sok minden hiányzik. Kellene például a bizottságba egy pszichológiá­val foglalkozó orvos. Nagyobb megértés a szülők és egyes vállalatok részéről. Legalább olyan, mint a váltógyárban ta­pasztalható, ahol segítik, ne­velik a korábban rossz útra tért fiatalokat. Pápai Gyula szívesen, nagy lelkesedéssel beszél e nagy munkáról, amely jóformán minden szabadidejét lefoglal­ja. S ezzel már válaszolt is arra a kérdésre, mi ad örö­met, kitartást e sok áldozatot követelő munkához. Szavak­ban így foglalja ezt össze: — Nekem dús fizetség azért a fáradozásért, amit az ifjúsá­gért áldozok, ha látom az őr­járatok, razziák során, hogy az utcán, szórakozóhelyeken nincs baj védenceimmel. Mikor lá­tom, hogy mind több ember érzi becsületbeli kötelességé­nek az ifjúság nevelését, ha magam mellett látom a kiszis- tákat, diákokat, amint velem együtt segítenek, eltévelyedett társaik jó útra vezetésében. Ez az én munkám öröme, ezért nem sajnálom a fáradsá­got, s végzem szívesen ezt a munkát hátralevő éveimben is. Tuza Sándorné, a Hazafias Népfront Tsz nőtanácsának vezetője Nem csodálom, hogy a Gyön­gyösi Hazafias Népfront Tsz asszonyai és lányai kedvelik Tuza Sándornét. Jókedélyű, szorgalmas, segítőkész és olyan ambícióval vetette magát a társadalmi életbe, a termelő- szövetkezet megalakulása óta, hogy egyből megnyerte a szö­vetkezeti asszonyok bizalmát. Korábban távolesett tőle mindenféle társadalmi tevé­kenység, de mióta a szövetke­zetbe lépett, rövid idő alatt a köz érdekében munkálkodó asszony, sőt, vezető lett belőle. Az asszonyok kérték, vállalja el a nőtanács vezetését. Aztán jöttek az újább elfoglaltságok. Tévékenykédni a tsz vezetősé­gében, „verekedni” az asszo­nyok jogaiért, szervezni a nő­ket a közös munkára, napközi ügyeket intézni, dönteni a szo­ciális bizottságban, betegláto­gatásra menni, segélyek ügyé­ben intézkedni, s emellett munkacsapatot vezetni a szőlő­ben, s „mellékesen” 215 mun­kaegységet ledolgozni. Más asszony rendszerint rek­lamál a második műszak miatt is. Nos, Tuzáné akár harmadik műszakot is besorolhatna, mert a napi munka után jönnek a különböző elfoglaltságok, veze­tőségi ülések, s csak ezután kerülhet sor a családra, az ott­hon szépítésére. Hogy bírja? így válaszol erre: — Amit szívesen csinál az ember, azt bírja is. Asszony­társaim bíztak bennem, ki kell állni értük. Látná, hogyan örülnek a beteg szövetkezetiek, ha látogatók érkeznek a tsz ajándékaival, vagy amikor se­gítünk a bajba jutottakon, vagy most, hogy mosógépet kapnak az sszonyok, meg klub- helyiséget rendezünk be. Es ami a legnagyobb öröm: most már az asszonyok sürgetnek bennünket a munkáért, pedig tavaly még unszolni kellett őket. S mindezt egy év alatt értük el. Akkor én se gondol­tam még, hogy így bele lehet merülni ezekbe az „ingyen munkákba”. S azt se gondol­tam volna, hogy ezen a tava­szon én is beadom felvételi kérelmemet a pártszervezetbe. Í lgy vélekednek munká­jukról, s így nevelődnek a Í tömegszervezetekben kom­munistává azok, akik be­csületbeli kötelességüknek érezték megosztani társaik örömét, gondját, akik min­den ellenszolgáltatás nélkül készek többet tenni a társa­dalomért, mint amennyit el­várnak tőlük. Ezért érzik a kommunis­ták és az egész társadalom megbecsülését, s ezért lát­juk örömmel, hogy mind­egyre szaporodik számuk, s napról napra érezzük mun- I kéjük hasznát, eredményes- j ségét. Kovács Endre Az elmúlt évbén a megye termelőszövetkezeteiben az idő­sebb tsz-tagok mellett becsüle­tesen helytálltak a munkában a fiatalok is. KlSZ-brigádok- ban, munkacsapatokban tömö­rülve végezték napi tenniva­lóikat, s nagyon sok gazdaság­ban kivívták maguknak az idő ­sebbek elismerését. Természe­tesen nemcsak a KlSZ-brigá- dok, munkacsapatok tagjai vé­geztek jó munkát, hanem azok a fiatalok is, akik nem ilyen szervezésben dolgoztak, hanem — szüleik mellett a földeken, állattenyésztésben, szállításban, stb. — olyan beosztásban, ahol nem volt lehetőség létszámuk­nál fogva arra, hogy ifjúsági csoportokban dolgozhassanak. Most három olyan fiatalt mu­tatunk be, akik szüleik mellett dolgoztak az elmúlt évben, és jó munkájukkal kivívták nem­csak társaik, hanem az egész közösség elismerését is. Bánfai Erzsébet A tamamérai Béke Termelő­szövetkezet tagja. Tizenhét éves és KISZ-tag. Az elmúlt gazdasági évben a növényter­mesztési munkacsapatban dol­gozott és 247 munkaegységet teljesített. Szülei is tsz-tagok, így az elmúlt nyáron hárman dolgoztak tisztességesen a kö­zös gazdaság földjein. Egy munkaegységre 36 forint 60 fillért fizettek az idei zár­számadáskor, s a családnak most már arra is futja erejé­ből, hogy ebben az évben fel­építsenek egy házat. Termé­szetesen jut ebből a pénzből Erzsiké slafírungjára is, hiszen „eladó” sorba nőtt, csinos is, meg szorgalmas is, és sok fiú megfordul utána a faluban. Gyetvai József O a tarnazsadányi Egyetér­tés Termelőszövetkezet tagja. Tizennyolc éves és KISZ-tag. Általános iskolai tanulmányai­nak befejezése után került a termelőszövetkezetbe. Édesap­jával dolgozott együtt, de édesapja az elmúlt esztendő­ben meghalt. A fiatal Gyetvai édesapja helyére lépett és az 1961-es esztendőben, mint fo- gatos, 536 munkaegységet tel­jesített. Szeret az állatokkal bánni: a ló a mindene. Példamutatóan gondozza a rábízott állatokat, s mindig kész „fuvarba” men­ni. Alapjában véve tréfás ked­vű fiatal, szeret szórakozni. Tervbe vette, hogy ebben az évben hatszáz munkaegységet teljesít. Zelen Istvánná Az elmúlt hetekben ment férjhez. Tizennyolc éves, és az elmúlt évben besegítőként dol­gozott a tarnazsadányi Egyéb értés Termelőszövetkezet nö­vénytermesztési brigádjában. Édesanyjának segített a mun­kaegység teljesítésében, mert édesanyja az elmúlt év köze­pén beteg lett, s ekkor ő járt el rendszeresen a munkába, hogy a betegség miatt ne szen­vedjen kárt a rájuk bízott te­rület. 191 munkaegységet tel­jesített, és büszkék rá a szö­vetkezetiek, mert megígérte* hogy ebben az évben is rend­szeresen részt vesz majd a kö­zös munkában, és számíthat rá a termelőszövetkezet vezetősé­ge és tagsága is. Fazekas István Felvételi vizsgák az Állami Balett Intézetben Az Állami Balett Intézet szakmailag sokoldalúan kép­zett, hivatásos táncművészeket nevel. Az állam megad min­den támogatást ahhoz, hogy az intézet növendékei állami költségen a legalaposabb kép­zést nyerjenek kilenc éven ke­resztül. Az intézet keretén be­lül működik egy általános is­kola és egy középiskola is. Felvételre jelentkezhetnek 9—14 éves korú fiú- és 9—11 éves korú lánygyerekek, akik a tánchoz kedvet éreznek, el­végezték az általános iskola el­ső három osztályát. A felvételi vizsgára a jelent­kezések május 1-től 15-ig lesz­nek. A vidéki gyermekek fel­vételi vizsgái csak az iskola év befejezése utánra vannak be­ütemezve, amelynek pontos időpontjáról kiértesítjük azo­kat, akik levélben jelentkez­nek a fenti időpontban. Cím: Állami Balett Intézet, Budapest, VI. Népköztársaság útja 25. hogy tenni kell valamit... Látná az öcsém leveleit, mi­ként bánik velük ott az a tár­sadalom. (Az öcsém nyugatra disszidált, s most hazatérésre gyűjti a pénzét.) Itt nekünk egészen más. Én például tv-re gyűjtök. A fizetés is meglehe­tős ... És nagyon jó érzés, mi­kor egy-egy jó ötlettel érde­kesebbé tehetem a politikai kör foglalkozásait. (Állítólag az övék a legjobbak közé tar­tozik a gyárban, most is két fiatalt terjesztettek fel juta­lomra az ő csoportjából.) Hát ezért végzem szívesen ezt a munkát, s ha lassan kinövök is a fiatal korból, úgy gondo­lom lesz munka számomra „öreg koromban” is. Pápai Gyula pedagógus Élénk társadalmi életet élő, tevékeny pedagógus Pápai Gyula, a gyöngyösi ötös szá­mú általános iskola nevelője. Két éve került ide, s mint nagycsaládos ember, szívén vi­seli s nagy gyakorlattal végzi a fiatalok nevelését. Ezért nem tudta tétlenül nézni, hogy — ÁPRILIS 4-E előestéjén ünnepre gyűltek az egri járás asszonyai, vöröskeresztes aktí­vái az andornaktályai öregek hajlékában. A községek asz- szony-küldöttsége szebbnél- szebb függönyök, térítők soka­ságát hozta az évek óta patro­nált idős lakóknak. Az andor­naktályai nőtanács megvendé­gelte az öregeket és a mintegy 200 főre tehető vendégeket. Megjelent az ünnepségen ár. Nagy János, az Egri Járási Ta­nács titkára, valamint a párt, a tanács és a tömegszervezetek községi vezetői. X»00cxxi00000cxx30ci000000000000000000000000c000000000000000JOOCOCXXXJOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXt DOOCVOOCOOOOOQt x^cooooooooooooooooooooooo xxooooooüoooooooooooooooooocxxxx>3ocoocxx ocxxxxxxxxx5ooooooocx)ooooocxx3oo» üzemi krónika Igazi tőrödén Az Egercsehi Bányaüzem az Ózd környéki bányák legna­gyobb és leggépesítettebb üze­me. Híres jó minőségű szené­ről, híres arról, hogy végleges alkalmazás előtt sok jelentős új gép és berendezés kísérleteit itt folytatják le. Jelentékeny eseménynek számít a bánya történetében az a tény is, hogy országosan harmadiknak, me­gyénkben elsőnek alakították meg Egercsehiben a szocialista brigádokat. Itt ringott hát a bölcső. Itt jelentkezett me­gyénkben elsőnek korunk so­katmondó jelensége. A brigá­dok, amelyek körül kezdetben sok „bába” serénykedett, meg­izmosodtak, felerősödtek. Nagy hinó Pál szocialista brigádjá­nak híre már túljutott a me­gye határain is. S a többi bri­gád is jól szerepel a terme­lésben, tanulnak az emberek, egyik-másikban példás közös­ségi szellem alakult ki. Mind­ezt tudtam és tudom, hiszen gyakran ellátogatok hozzájuk, ismerem az embereket. Am legutóbb nem a szokásos ri- portút során érkeztem, hogy az elmúlt hetek eseményeiről, változásairól kérdezősködjem. Másért mentem. A „legidősebb” brigád egyik tagja üzent: jöjjek, mert baj van, nem törődnek a szocialis­ta brigádokkal, elhanyagoljak őket Nem törődnek a szocialista brigádokkal?! Az üzemnél egy mérnöknek más feladata sincs, mint a szocialista brigádokkal foglalkozni, munkájukat ered­ményeiket fejlődésüket nyo­mon követni. Ha valami nehéz, ség, műszaki probléma akad, nincs az a vezető, aki ne segí­tene rögtön. Antal János bá­nyamester mondja: annak ide­jén, amikor Nagy h. Pálék úszóhomokot „kaptak” a 12-es ereszkében, a műszakok jó ré­szét a csapat munkahelyén töltötte, maga is, az aknászok is. Magyarázták, mutatták, az embereknek, hogyan .mehet­nek” biztosabban előre, hogyan birkózhatnak meg legkönnyeb­ben a szokatlan nehézségekkel. S ezt a tényt tanúsítják a bri­gád tagjai mind. A 12-es ereszkei bányamező 3-as szalagereszkéjében dolgo­zó Bartha-féle szocialista bri­gád tagjai azt mondják: az anyagellátás jó, nincs fennaka­dás a szállításban, kapnak ele­gendő üreset, s ők más törő­dést nem is várnak. A dajkál- gató időszaknak már vége, tudják, mit vállaltak, s tudják, mit valósítottak meg már azok­ból és mennyi van még hátra. Ugyanilyen véleményt hallot­tam a bánya legnehezebb munkahelyén dolgozó, három vitlával szállító Pásztor-brigád tagjaitól is. Igazi törődés. Mit is jelent ez? Hogy egyforma hittel, len­dülettel, ellankadás nélkül se­gítsenek ott, ahol kell. Hogy a vezetők mindenkor felelősnek érezzék magukat a brígádtagok szocialista emberformálásáért is. Ez Egercsehiben így is van. Egy dologban azonban igazat kell adni a panaszt üzenönek: talán fél esztendeje, talán több is annál, hogy nem hívták egy­be megbeszélésre, tanácskozás­ra a szocialista brigádok tag­jait. Ez nagyfokú mulasztás az üzem vezetői részéről, de eb­ben nem kevésbé mentesül a mulasztás alól a szakszervezet sem! Időnként szükséges, hogy beszélgessenek a brigádok tag­jaival saját és az üzem, a ter­melés problémáiról. Tartani kell a kapcsolatot velük, élő, eleven kapcsolatot, hogy meg­őrizzék a brigádmozgalmat a versenyszellem ellaposodásától, hogy megőrizzék a brigádmoz- galmat a formalizmustól. ★ Tabu X. vállalatnál nem lehet a kávéfőzőt használni, az a szek­rénybe zárva pihen. Miért? Az igazgatónak az az álláspontja, hogy a hivatal munkahely és nem presszó. Az igazgató sza­vaiban van némi igazság — a feketefőzést legtöbbször túlzás­ba vitték a beosztottak, s az a munka rováséra ment. Az igazgató szavainak igazsága azonban nem teljes. Nem tel­jes, mert a munkavégzést el­sősorban nem a feketefőzés hátráltatta, hanem az a szer­vezetlenség, az a bürokratiz­mus, amellyel a vállalat küsz­ködik. Tudvalevő, hogy a ká­véban fellelhető koffein ser­kentő hatással van az agymű­ködésre, a vérkeringésre —, s ez a szellemi munkát végzők­nél igen fontos. Mindig egy­forma munkát végeznek, s a változatlan mechanizmus fá­rasztja, tompítja az agyat — különösen akkor, ha — mint most is — mérlegkészítések idején tizenkét, tizennégy órát is kénytelenek dolgozni az ad­minisztrátorok, könyvelők. S ilyenkor bizony remek kikap­csolódás, felfrissülés egy csé­sze fekete. Egy hivatal életé­ben napjában akad annyi idő, amennyi egy fekete főzéséhez elegendő. A kávéfőzés teljes eltiltása tehát — helytelen. ★ 4 hangulat Az Egri Lakatosárugyár igazgatója, Németh Tibor, a felszabadulási ünnepségen be­jelentette: idén a legkevesebb nyereségrészesedésre számít­hatnak, mindössze 2,2 napot fizetnek ki a dolgozóknak. Ki örül az ilyesminek? A várt­nál kevesebb pénz nem srófol­ja feljebb senki hangulatát. Miért ilyen kevés a nye­reségrészesedés a Lakatosá- rugyárban? Tavaly talán nem dolgozott olyan jól az üzemi kollektíva? Értek el eredményeket. És nem is akármilyen eredmé­nyeket. Ha a teljes termelést tekintjük — a valóságos té­nyeket — a tervteljesítés szá­zaléka igen magas 107,9. Ténylegesen azonban mégsem ennyi! Jóval kevesebb: 104,2 százalék. Tervteljesítésük ér­tékelésekor ugyanis nem vet­ték figyelembe az üzemben legyártott prototípusokat — ez rontotta le annyira telje­sítményüket. S bár a termelési tervek 104,2 százalékos túltelje­sítése is szépnek mondható« az önköltségcsökkentés már nem áll arányban ezzel. A munkások és vezetők tud­ják, a tavalyi eredményeken már nem változtathatnak. Tudják azt is. hogy a munka zöme még előttük van, s az elkövetkező hónapokban dől el igazán, örülhetnek-e jövő ilyenkor a nyereségrészesedés fizetésekor. A munkások lát­ják, hogy érdemes dolgozni« anyagi és erkölcsi megbecsü­lésük nem marad el. Most is 110—120 munkást tüntettek ki és jutalmaztak meg, több mint 40 ezer forintot osztot­tak szét azok között, akik lel* kiismerettel, becsülettel helyt* álltak a munkapadoknál. Ju­talmazták azokat, akik szép teljesítményt nyújtottak, akik selejt nélkül termeltek, akik percet sem késtek a munkából és igazolatlanul nem hiányoz­tak. És jutalmazták az ered­ményes újítókat is. A hangulat, bár egy kicsit megtépázta a kevesebb nyere­ségrészesedés híre — őszinte és jó a gyárban. A munkakedv, a lendület, s a versenyszellem sem csorbult Megvan tehát minden remény arra, hogy a jó vezetés mellett a tervsze­rűséget, s az egyéb más előírá­sokat, programokat betartva, az önköltségi, termelékenysé­gi és minőség' mutatókat ja­vítva — jövőre nem lesz baj a nyereséggel! Pataky Dezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom