Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

4 NEPÜJSAG 1962., április 1., vasárnap i 41191 Példamutató munkás rtí Válás% egy interpellációra Rendezik a kultúrházak és a mozik vitáját Fáczán József rózsaszentmár- toni szalagszereid lakatos, szo­cialista brigádtag, többszörös újító, munkavédelmi felelős, a pártbizottság tagja. Példát mu­tat, bíznak benne az emberek. Az idén a szakszervezeti veze­tőségbe is megválasztották és ott az újítási ügyeket bízták rá. Szabad idejében és vasár­nap a sportolók között találjuk. Fáczán József a futball lelkes pártfogója. (Kiss B. rajza) — MÁRCIUS 29-én nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott Ecséden Juhász Lajos, a Hazafias Népfront hatvani járási bizottságának titkára — a községi népfrontbizott­ságok feladatairól. — ÁPRILIS 5-ÉN tartják a hatvani városi és a járás peda­gógusai a tanév negyedik to­vábbképző foglalkozását, amelynek keretében a rajzsza­kos nevelők megtekintik a bu­dapesti képzőművészeti kiállí­tást. (r) — HARMINCHÉT tsz-pa- raszt és vasúti munkás vizs­gázott sikeresen márc. 28-án Horton, a dolgozók iskolájá­ban. Valamennyien befejez­ték a VIII. osztályt. — A BÉLAPÁTFALVI Ce­ment- és Mészmű KlSZ-fiatal- jai csütörtökön ünnepélyes taggyűlést tartottak, ahol érté­kelték Az ifjúság a szocializ- musért-mozgalom helyzetét, és kiosztották a követelményt tel. jesítőknek az első fokozatú jel­vényeket. — A HATVANI járási Pe­dagógus Szakszervezet meg­jutalmazta a kiváló munkát végző dolgozókat. A jutalmak között van teljesen ingyenes beutaló hazai üdülőhelyekre és több külföldi utazás az NDK-ba és Csehszlovákiába. L apunk hasábjain már több alkalommal foglalkoz­tunk a községi művelődési házak és a mozik vitájával, írtunk a gyöngyösi járás né ■ hány községéről, foglalkoz­tunk többek között a porosz­lói és a horti művelődési ház, illetve mozi problémá­jával. Mint ahogy már hírül adtuk olvasóinknak, az or­szággyűlés februári üléssza­kán dr. Ábrányi István, He­ves megye országgyűlési képviselője interpellációjá­ban sürgette a vitás kérdé­sek megoldását. Ilku Pál mű • velődésügyi miniszter beteg­sége miatt az alábbi levélben válaszolt az interpellációra. Kedves Ábrányi Elvtársi Az országgyűlés februári ülésszakán a művelődési ott­honok és mozik együttműkö­dése tárgyában benyújtott in­terpellációjára az alábbiakban válaszolok. Interpellációjában felvetett kérdésekkel egyetér­tek. A művelődési otthonok és a mozik közötti együttműkö­dés szabályozása indokolt. A művelődési otthonokat nem­csak Heves megyében, hanem az egész országban évek óta olyan irányban igyekszünk fejleszteni, hogy valóban a község kulturális központjai legyenek és ehhez a könyvtár, előadóterem, klubhelyiség mel­lett hozzátartozik a rendszeres filmvetítés is. A Művelődésügyi Minisztéri­um és a megyei tanácsok álta­lában az utóbbi években olyan művelődési otthonok építését engedélyezték, amelyekben he­lyet kap a mozi is. Jelenleg a művelődési otthonok 60 száza­lékában működik mozi. A he­lyi szervek olyan intézkedései vei, amelyek megtiltják, hogy a kevésbé kihasznált nagyter­mekben a hét meghatározott napjain mozielőadást tartsa ■ nak, nem értek egyet. A gya­korlat megváltoztatására a pénzügyminiszterrel történt megállapodás után intézkedni fogok. (A pénzügyminiszterrel azért szükséges a megállapo­dás, mert a tervezett intézke­dés következtében a filmvetí­tésekkel járó bevétel csökken­ni fog és ennek költségvetési kihatása van.) Természetesen a miniszté­rium fenti álláspontja nem je­lenti az új mozik építésének elvetését, a mozikat nem ki­zárólag a kultúrotthonokra kívánjuk építeni. A nagyobb községekben, amilyenek példá­ul Heves megyében az ötezer lakosú Poroszló és Hort, ahol évente 250—300 előadásra van szükség, végleges megoldás­ként önálló, lej tősí tett és szé­lesvászon elhelyezésére alkal­mas moziterem létesítése el­engedhetetlen. Az interpellációjában felve­tett kérdések megoldására kö­vetkező intézkedéseket tesz- szük. 1. Utasítjuk a megyei mozi- üzemi vállalatokat, hogy a mo­Kibővített ülést tartott a hevesi járási TIT elnöksége A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Hevesi Járási Elnöksége kibővített ülést tar­tott, amelyen az SZKP XXII. kongresszusának elvi, politikai kérdéseit vitatták meg. Az ülésen Mátyás Ferenc, a TIT hevesi járási osztályának elnöke beszélt a TIT eddigi munká­járól, majd Grúz János járá­si titkár a TIT előtt álló el­sődleges feladatról, a tsz-aka- démiák szervezéséről beszélt. Az előadást élénk vita kö­vette, amely bizonyította, hogy a hevesi járási TIT-szervezet sokrétű munkát végzett a téli idényben. EGRI VÖRÖS CSILLAG 1- én: Felmegyek a miniszterhez 2- án: A lelkiismeret lázadása (I. rész) EGRI BRÖDY 1—2-án: Nincs előadás EGRI BÉKE 1—2-án: Szerelem és a másodpilóta GYÖNGYÖSI PUSKIN 1- én: őserdő urai 2- án: Kilencedik kör GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 1- én: Szilveszteri puncs 2- án: Julius Caesar Egerben délután fél 4 és este 8 ó: BAL A SAVOYBAN Zaránkon este 7 órakor: Egy pohár viz .....................................■iiiiiijiiiip-'«iiiiiitiiii«i|iii«iiiiiiiiiiiiiia4i(iiiiiiiiaiiiii(liiiiiii«iiiMiiiiiiffiiii,iimii>liiil>iilniHiiiiT,SMiMiHiiiiiii>ia HA TVANI VÖRÖS CSILLAG 1- én: A repülő 9-kor indul 2- án: Nincs előadás HATVANI KOSSUTH 1- én: Az énekesnő hazatér 2- án: Nincs előadás HEVES 1- én: Az Ígéret földié 2- án: Folytassa, nővér FÜZESABONY 1- én: Egy katona, meg egy fél 2- án: Adua és társnői PÉTERVASÁRA 1- én: Milliók keringő)« 2- án: Nincs előadás zik fejlesztését szolgáló keret­ből járuljanak hozzá a műve­lődési otthonokban működő mozik berendezéséhez és fel­szereléséhez. Az erre vonatko­zó intézkedést a Művelődés- ügyi Minisztérium Filmfőigaz­gatósága egy hónapon belül kiadja. 2. A távlati fejlesztési tervei; készítésénél megvizsgáljuk a helyi igényeket, adottságokat és a Művelődésügyi Miniszté­rium rendelkezésére álló ösz- szegeket mozi és művelődési otthon létesítésére, összehan­goltan használjuk fel. Ezt az elvet a következő évek terve­zési munkálatainál már érvé­nyesítjük. 3. A moziüzemi vállalattal közösen használt művelődési otthonok terembérleti díjának, a közös felújításnak és egyéb gazdasági, szervezeti kérdések­nek rendezésére — ha a többi érdekelt főhatóságok is egyet- értaknek —, 1962. második fe­lében miniszteri utasításban intézkedem. Olyan bérleti rendszert kívánunk bevezetni, amely a művelődési otthonok érdekeltségét is biztosítja. 4. Addig is, amíg az ügy or­szágosan rendezésre kerül, in­terpellációja alapján intézke­dem, hogy a megnevezett Gyöngyössolymoson, Gyöngyös­halászon, Nagyrédén és Po­roszlón a megyei művelődés- ügyi osztály által megállapított feltételek mellett a művelődési otthonokban mozielőadásokat tartsanak. Az erre vohatkozó — megyei művelődésügyi osztály vezető­jének küldött intézkedés máso­latát válaszomhoz mellékelem. Kérem válaszom szíves tu­domásulvételét. Ilku Pál A művelődésügyi minisz­ter válasza, s a hozott intéz­kedések után, most már a megyei tanácson a sor, hogy rendezze a kultúrházak és a mozíiizemi vállalat között fennálló vitát, hogy a több millió forintos költséggel fel­épített kultúrházak nagyter­mei a legjobban legyenek ki­használva. műsora JOSEPH HAYDN 1962. ÁPRILIS 1., VASÁRNAP: HUGO 230 évvel ezelőtt, 1732 áprilisában született JOSEPH HAYDN osztrák zeneszerző, kinek élete és maradan­dó munkássága korának a feuda­lizmusból a polgárság korszakába való átalakulást tükrözi. Több mint 30 évet Magyarországon töl­tött, művei jelentős részét Itt al­kotta. Szimfóniáiban — melyekben sok magyaros motívum kapott helyet — bontakozott ki először klasszikus és úttörő hangszerelés­stílusa. Ö írta az osztrák himnuszt. Művei közül megemlítjük két ha­talmas oratóriumát, a Teremtés (1798) és az Évszakok (1801) címűt. 710 éve, 1252-ben e napon halt meg HANO CARPINI olasz Azsia-kutató, az első nyugat-európai, akt beutazta Közép-A^iat és hírt adott a Mongol Birodalomról a Liber tartarorum című könyvében az 1245—47-es utazása leírásában. 155 éve, 1807-ben e napon halt meg RÉVAI MIKLÓS költő és nyelvész. Nemzetközi viszonylatban is ó foglalkozott eloszor a nyelvtudományban az ún. történeti módszer alkalmazásával és a magyar nyelv első tudományos rendszerezesét adta. Mint költő, az időmértékes verselés egyik úttörője volt, a deákos iskolához tartozott, elégiákat és ódákat írt (A lélek halhatatlansaga). 10 éve, 1952-ben e napon halt meg MOLNÁR FERENC író, a századeleji polgári irodalom világviszonylatban legismertebb rna- gyar színpadi szerzője. A külvárosi szegények eletet bemutató novellákkal kezdte (Széntolvajok). Első világsikerét Az ördög és a pesti városliget jellegzetes alakjait színrehozó Liliom c. darabok­kal aratta. Világsikert aratott ifj úsági regénye, a Pál utcai fiuk. Né­hány, ma is műsoron levő színdarabját idézzük: A hattyú, Olim­pia, Játék a kastélyban. Legutóbb az Arruviumi erdő titka, A gőzoszlop és a Színház című novellás, illetve színmű-kötetei je­lentek meg. 10 éve, 1952. április l-én jelent meg a KUMUNYISZT című folyóirat első száma a Szovjetunióban. Április — Lám, hogy szalad az idő! ... Tegnap még márciust ír­tunk, ma már Téged köszön­tünk, Te bolondos. — Latin ta­náromtól megkérdeztem vala­mikor, miért ez a neved? — Azt mondta: az „aperire" (meg­nyitni) szóból származol, s Ovidius szerint a tavasz nyit meg mindent! — De vajon el­hozod-e nekünk valóban ezt a kedves évszakot? — Nézegetem a naptárt. Hivatalosan már megérkezett, s az emberek azt mondják: „...valami van, de ez még nem az igazi!...” — Üt­ött rügyeznek már a fák és a bokrok, vidám, kacagó gyerme­kek gyűjtik a barkát, s néhol kizöldült a fű is. Egyre több madárka dalol a levegőben, s a türelmetlen járókelők már tavaszi kabátban járnak. — Április... milyen bolon­dos, bohókás hónap vagy, és különösen ezen a napon, ami­kor épp hogy beköszöntesz. Sohase felejtem el, hányszor rászedtek elsején! — Azt mond­ták: „Április bolondja" s jól ki­kacagtak ... Az „áprilisba küldés” nem­csak nálunk divatozik, világ­szerte elterjedt népszokás. A «iiiiiiiiiiiiiiiiiiuiuiit« um min m inni francia első napodon azt mond­ja: „poision d’avril", az angol: „Aprilfool", az olasz „Caland- rino”-nak hívja, s a német „Aprilsnarr”-nak. — És, hogy ez a tréfás népszokás honnan ered, nem tudjuk bizonyosan. Egyesek szerint az április hó­nap csalfa, változó, szeszélyes volta adja magyarázatát, má­sok úgy vélekednek, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, amikor is április kezdetén bo- hó, vidám tavaszi ünnepsége­ket rendeztek. De van olyan vélemény is, hogy IX. Károly egyik rendeletéből maradt az utókor számára. — Végeredményben mindegy. Ilyenkor mindent szabad és mindent meg kell bocsátani. Jó lesz vigyázni! . Április ... negyedik tagja an­nak a furcsa tizenkettes váltó­nak, ami évről évre végigrohan az életünkben. Egymást vált­ják. Az egyik gyorsabbnak bi­zonyul, a másik lassabban sza­lad, de szalad mind, s velük együtt mi is. De ma mégse le­gyünk pesszimisták ...ne gon­doljunk a tovatűnő időre, hi­szen olyan szép és egyre szebb az élet! Még hűvösek az éjsza­19. Vándorcirkusza volt, apró lo­vacskák húzták a dülöngélő kocsikat, és egy ketrecben két girhes oroszlán, az éhségtől, nem a vadságtól ordított. Az attrakció azonban maga volt: ,.Gütig, Németország legkisebb embere!” Keresztneve? Amikor született, azt hitték, hogy úgy fog felcseperedni, mint annyi más millió, Franznak keresz­telték. Ahogyan megállt a nö­vésben, amint szervezete nem akart ágaskodni a többiekkel, csontjai nem polcolták egy­másra a mész-emeleteket, tör­pének csúfolták és a csúfság­ból foglalkozás lett. Gütiggé vált, a bohóccá, akinek kereszt­neve elsüllyedt — valahol az emlékezet előtti időkben. Jött a háború. A férfiakat behív­ták. A levegő királyát agyon­lőtték fenn a norvég Északon, Narviknál, az ikáriai játékok bemutatói a nyugati front lö­vészárkaiban feküdtek, a lovak erősebbje utánpótlást szállított, a kimustráltakat „népélelme- fcési célokra” vették igénybe. Oroszlánból az állatkertek- Réfc - is - fölöslegük volt, kegye­lemlövés végzett velük. A ref­lektorfényben flitteresen tün­döklő szőke asszonyok muní­ciógyárakba kaptak behívót és megcsalták a fronton levőket Gütiget is behívták, először a Wehrmachthoz. Harsogott a nevetés a kaszárnyákban, ő volt az egyetlen, akit örökre alkalmatlannak nyilvánítottak. A második behívó a gyárból ér­kezett, de nem érte fel a mun­kapadot. Segédmunkásnak gyenge volt, az irodában pro­tekciósok ültek, utcára tették. Nem volt állása, közveszélyes munkakerülőként, csavargó­ként és miegymásként vitték a bíróságra. Le sem tárgyalták ügyét, küldték a táborba. Ta­lán az mentette meg az életét, hogy Wützdorf őrnagy, a láger­parancsnok annyira szerette a hegedűjátékot és Gütig valaha zeneparodista is volt. Egyszer a fogságban is játszhatott, va­lahogyan odakeveredett egy hegedű és amikor a táborba küldték, a fogházparancsnok, aki azelőtt helyettese volt Wützdorf nak és ismerte ezt a gyengéjét, elküldte ajándékba. Ajándékba, ahogyan a rabszol­gákat kínálták fel. Egy éve sem múlt, hogy belökték a tábor kapuján. Ezért jött egyedül, nem transzporttal.;. A hegedű mentette meg a fogyatékosak, testi hibások azonnali pusztulásától. Néha- néha megjelent egy SS-őrmes- ter, nyakon ragadta a kis em­berkét és Wützdorf elé citálta. Játszania kellett. Lágyan, fino­man, — ez volt Wützdorf ked­vére. Az őrnagy ilyenkor be- húnyta szemeit, zümmögte a dallamot, azután kezeivel ő is hegedült, utánozta a bohóc mozdulatait, úgy a levegőben. Nagyon szerette a hegedűjáté­kot. Hegedülni sohasem tudott; Mesterhegedűje volt, egy má­sik tisztelője adta, zsákmá­nyolta egy nem megfelelő szár­mazású zenetudós lakásán, A zenetudóst lelőtték. Amikor legfájdalmasabban zengett a húr, az őrnagy fel­állt, végigmérte a szobát szi­kár lépteivel, azután ..: azután pofonütötte Gütiget. Az először meghökkent, később már vár­ta, szeretett minél előbb túl­esni rajta. „Takarodj!” — kiál­totta ekkor Wützdorf és Gütig szedte az irháját. Egyszer, egyetlen egyszer mert csak visszapillantani. Az őrnagy a hegedűre borult és zokogott. A hegedű mentette meg Gütiget, mert amíg ezek a hívások az őrnagyhoz szólították, nem vit­ték a kivégzőhelyre. Mostaná­ban ritkábbak lettek a hívá­sok. Lehet, hogy Wützdorfnak nőtt meg a munkája ... A hegedű csak a kivégzőosz­tagtól mentette meg. Nem elég, ha valaki nem hal meg, élnie is keik Az élet: Leo Krebs ba­rátsága volt. Amikor először kinevették a táborban — sze­rencsétlen emberek nevettek a még szerencsétlenebben —, odahúzódott a gépmester-óriás mellé. Az rátette kezét jelleg­zetes mozdulatával a vállára, ujjai még le is maradtak róla és ezzel védelmébe vette Güti­get. A vérszerződés megkötte­tett. Attól kezdve senki sem nevetett rajta, nem bántották. Az ételelosztásnál is csak egy­szer próbálták megrövidíteni, s amikor Krebs kérte helyette a répalevest, egy gondolatnyival talán több is csurrant a kopott edénybe. — Wützdorf jön — súgta Gütig, és még egyszer hozzá­nyomta:— valami történni fog. Az őrnagy elhaladt mellet­tük, együgyű dallamot dúdolt, a taktust lovaglópálcájával verte bőrcsizmáján. Ügy nézett rajtuk keresztül, mint a le­vegőn. De tudták, hogy aki egyszer elmulasztja a köszö­nést, jaj annak. Egy lengyel fiút ezért korbácsol­tak meg az Ap- pel-platz előtt. „Csürhe!” — üvöltötte Wütz­dorf és a meg­szólítottak egy­általán , meg- tisztelésnek ve­hették, hogy be­szélnek velük. — „Nem köszö­nünk?! Mahol­nap azt fogjátok követelni hogy én vegyem le előttetek a sü­vegem!” Wützdorf elhaladt mellettük és ők fellélegeztek. Különösen Gütig. Az életben — csak így beszéltek arról, ami valaha tör­tént, s ami talán még most is történik odakint — az az érde­kes, ha valami különös adódik, megtörik a hétköznapok szür­kesége. A táborban az volt a legnagyobb öröm, ha elmúlt egy újabb nap minden külön­leges ismertetőjegy nélkül. (Folytatjuk) kák, s délben sem forrósodik át a levegő, de lassan mégis lombosodnak majd a bokrok és kitárul a tarka sziromsokaság. Ez nem április bolondja!... (rőczey) 4 világ legnagyobb faliszőnyege A Coventryban felépült új székesegyház számára készí" tette Graham Sutherland fes­tőművész a „világ legnagyobb faliszőnyegének” tervét. A sző­nyeget a híres franciaországi szőnyegszövő műhelyekben ké­szítették el és a napokban szállították Angliába. A szőnyeg mérete 22,5x12 méter, súlya több mint ezer kiló, szövése három évig tar­tott és mintegy 14 500 fontba került. A költségeket társadalmi gyűjtéssel teremtették elő. Az összegyűlt 20 ezer fontból a franciaországi szővőmunkások angliai utazását is fedezik. Ugyanis, mivel a szövőgyári munkások a hatalmas mű el­készítése közben a szőnyegnek mindig csak egy-egy kis da­rabját láthatták, a megrende­lők úgy határoztak, hogy az alapból fedezik ezeknek a munkásoknak az angliai útját, s így a székesegyhában meg­csodálhatják elkészült alkotá­sukat. ; \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom