Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-30 / 100. szám

2 népújság 1962. április 30., hétfő Felavatták Besenyőtelken dr• Berze Nagy János mellszobrát ÜNNEPI DÍSZBE öltözött Besenyőtelken a helybeli dr. Berze Nagy Jánosról elneve­zett általános iskola épülete. Várva mindazokat, akik most ide, az iskola névadójának szo­boravató ünnepségeire eljöttek. Közel egy éve annak, hogy ünnepélyes keretek között ad­ták át rendeltetésének az új iskolaépületet, amikor is a község szülöttje, dr. Berze Nagy János, a világszerte híres népmesegyűjtő és néprajzku­tató lett az iskola névadója. A község és az iskola veze­tői úgy látták jónak, hogy az iskola előkertjében állítják fel dr. Berze Nagy János mell­szobrát. Most a szobrot fehér lepel borította, s körül állták az iskola tanulói, az egyenru­hába öltözött, piros nyakken- dős úttörők. Eljöttek a község lakosságának képviselői, dr. Berze Nagy János rokonai, s megjelent az ünnepségen dr. Berze Nagy János fia, aki je­lenleg Pécsett él és dolgozik. Vidáman csendülnek fel az űttörőénekkar ajkáról a patto­gó ritmusok, majd utána Be- rényi József, az iskola igazga­tója üdvözli az itt megjelent dr. Berze Nagy Jánost, a me­gyei és járási tanácsok küldöt­teit, az országos és környékbeli tudományos intézmények meg­jelent képviselőit. A szobor­avató ünnepség ünnepi szóno­ka Dienes Tibor elvtárs, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tályának munkatársa volt, aki beszédében méltatta dr. Berze Nagy János munkásságát. DR. BERZE NAGY JÁNOS külön foglalkozott Heves me­gye népművészetével, népraj­zával. Felismerte azt, hogy né­pünk alkotó ereje, művészete és a művészetet formáló gaz­dag képzelete milyen nagy ér­ték a mi számunkra. Hagyo­mány, melyet őrizni, ápolni, védeni és nem utolsósorban megismerni kell, mert ez szer­ves része a mai szocialista kultúránknak is. Dr. Berze Nagy János ismerte és szerette a népet, amelyből származott, és a nép művészetéből merí­tette jelentős és a világ tudo­mányos életének nagy érdeklő­dését felkeltő munkásságának témáját. Tanár volt és tanító, — sok-sok tanító oktatója lett. Szívesen magyarázott egész életében a hagyományok érté­kéről, kultúrpolitikusnak és szántóvetőnek egyaránt. A tu­dásért kutatott egész életében meg édesatyja mellszobrát. Az ünnepi beszédek elhang­zása után az általános iskola igazgatósága, a jelenlevő gyön­gyösi gimnázium igazgatósá­ga és dr. Berze Nagy János fia helyezte él koszorúját a szobor talapzatán. Dísztávira­tok tömege is érkezett a szo­boravató ünnepségre. A ma élő, híres tudósok, néprajzi kutatók küldték el megemlé­kező soraikat dr. Berze Nagy János emlékének, és a jelen­levő fiának. Színvonalas kultúrműsor kö­vette az ünnepi szónoklatot, amelynek keretében az általá­nos iskola tanulói szavalatokat adták elő dr. Berze Nagy Já­nos verseiből. Az ünnepség befejező ak­kordjaként a község vezető szervei díszebéden látták ven­dégül a meghívottakat, ahol közvetlen eszmecserét folytat­tak dr. Berze Nagy Jánossal, édesapja emlékeiről, tudomá­nyos munkásságáról. Végső ér­tékelésként megállapíthatjuk, hogy Besenyőtelek község la­kossága a község nagy fiához méltóan, maradandó és örök­értékű emléket állított dr. Ber­ze Nagy János számára. Az iskola előterében emelkedő szobor hosszú időkig hirdetni fogja a kiváló magyar tudós, mese- és néprajzgyűjtő megbe­csülését. Császár István A Miniszter tanács és a SZOT vándorzászlaját ez évben az egri vasúti csomópont nyerte el Meghitt ünnep as> egri SZMT-kultúrotthon nagytermében Mint már közöltük, kiváló munkájáért az egri vasúti csomópont elnyerte a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Megyénk már másodízben tartja meg a zászlót: tavaly a hatvani cso­mópont birtokában volt. Most az egrieké lett. Kicsi állomás az egri, és eh­hez képest igen nagy forgal­mat kell lebonyolítania. Növe­kedett a személy- és tehervo­natok száma, ezzel szemben a vágányhálózat nem bővült. A növekvő forgalom újabb és újabb feladatok elé állította az állomás vezetőit és dolgozóit. A vezetők szaktudása, a dol­gozók odaadó munkája azon­ban megoldotta a problémá­kat. Az önköltségcsökkentés, a személy- és tehervonatok me­netrend szerinti indítása, bal­esetmentes szolgálat, a kultu­rált utazás fokozott elősegíté­se és a jó munkafegyelem mi­att kapta meg a vándorzászlót az egri csomópont. A zászló átadása szép, ben­sőséges ünnep keretében zaj­lott le. Az egri SZMT kultúr­otthon nagytermében szomba­ton délután közel kétszáz vas­úti dolgozó — családtagokkal együtt — foglalt helyet a meg­terített asztalok mellett, ün­nepi egyenruhában. Négy órakor nagy taps kísé­retében, a színpadon felállí­tott elnöki asztalhoz vonultak musf~ Etoben az ünnep elnökségének tagjai: joggal lehetnek büszkék a Harmati Sándor, a Kereske- vasút dolgozói. Nyugodtan delmi és Postaügyi Miniszté- mondhatjuk: a mostoha kö- rium vasúti főosztályának ve- rülmények között dolgozó egri zérigazgató-helyettese, Végh vasutasok 1961. évi tervtelje- Lajos, a Vasutas Szakszerve- sítése 13,3 százalékkal nőtt az zet országos elnöke, dr. Pász- 1960. év második félévi telje­tor Pál, a miskolci központ sítményéhez viszonyítva. Bár igazgatója, Putnoki László, az az 1962-es év első negyedéve MSZMP Heves megyei Bizott- nem érte el a kívánt ered­ságának első titkára, dr. Lend- vai Vilmos, a megyei tanács vb-elnöke, Kácsor Jánosné, az Egri Városi Pártbizottság tit­kára, Simon Mihály állomás­főnök, Magyar János fűtőház- főnök, Szuromi István, a Vas­utas Szakszervezet Heves me- zászlót gyei titkára, valamint az egri egyben csomópont tömegszerveinek vezetői. A teremben felcsendült a Himnusz, majd Szuromi Ist­ván üdvözölte a vendégeket, és néhány szóval bevezette az ünnepséget „A szocializmus építése egyre nagyobb felada­tok elé állítja népünket, és ezáltal az egri vasúti csomó­pont dolgozóit is — mondotta. — Azt hogy munkánk nem volt hiábavaló, bizonyítja a mai ünnep is”. Végh Lajos ünnepi beszédé­ben rámutatott, hogy a szocia­lizmust építő emberek meg­találták az élet értelmét s a munka harcával, a békés épí­téssel, az ésszerű termeléssel igyekszenek elérni a legszebb emberi célt a kommuniz­Megjelent a Világosság áprilisi száma a munkában, ebben a harcban tevékenyen, ered­ményesen vett és vesz részt az egri vasúti csomópont is. Má­jus 1-én, a munka ünnepén, ményt (nagyobbrészt objek­tív okok miatt), van rá re­mény, hogy év végére eredmé­nyes tervteljesítésről számol­hat be a csomópont. Az ünnepi beszéd után Har­mati Sándor adta át a vándor- a csomópontnak, s átnyújtotta Simon Mihály állomásfőnöknek, Káli Ottó állomásfőnök-helyettes- nek és Magyar János fütőház- főnöknek a kiváló dolgozó ki­tüntetést és pénzjutalmat. Ezután Putnoki László elv­társ köszöntötte a kitünteteti állomás dolgozóit. Az ünnepély végén Lakatos László KTG-tiszt, Szepesi András raktári munkás, Smiló László kalauz, Juhász István oktató, Szabó Imre kocsiren­dező, I. Antal János vonatve­zető, Varga Kálmán moz­donyvezető, Keiner József fű­tő és Zombori Béla lakatos részesültek a kiváló dolgozó ki­tüntetésben és pénzjutalom­ban. Rajtuk kívül még hetven dolgozó kapott pénzjutalmat. Szuromi István zárószavai után az Internacionálé hang­jaival ért véget az ünnepség, A dolgozók az ünnep után, a ké» ső éjszakába nyúló szórako­zást rendeztek a nagy nap tiszteletére. ban elsekélyesednek, s mate­rialista világnézet elleni harc­ra felhasználható fegyverkész­letük fogyóban van. A Világosság áprilisi száma a vallásos világnézet elleni harchoz ismét hasznos segít­séget nyújt. Nincs tér arra, hogy a folyóirat minden ta­nulmányát, cikkét ismertes­sem. így csupán a legfonto­sabbra hívom fel a Népújság olvasóinak figyelmét A küszöbön álló II. vatikáni egyetemes zsinat előtt nem fe­lesleges dolog tanulmányozni Giuseppe Chiarente cikkét, amelyet a Világosság szer­kesztősége i a „Nouvi Argó- menti” című olasz folyóirat 1962. 1. számából vett át je­len tőségénél fogva. A cikk jó­részt az álkatolikus egyház legújabbkori történetében •un......... . .......................................................................................................................................................................................................................amin........... Ha valamilyen kisdiák elég­telent kap földrajzból, mert men tudja, hol vannak a Ka­rácsony-szigetek, ilyesmi bi­zonyára sokszor megtörtént De hogy egy amerikai elnök kapjon elégtelent világpoliti­kából a Karácsony-szigetek miatt, az tudtunkkal az első eset. S az elégtelent nem egy tanító adta és írta a noteszébe, hanem százmilliók harsogják tüntetéseken és táviratokban, felvonulásokon és gyűléseken, Londonban és Tokióban, Washingtonban és Delhiben. Asszonyok vonulnak fel gyer­mekeikkel az amerikai ENSZ- küldöttség székháza előtt, hogy hangot adjanak mérhetetlen felháborodásuknak. Az ameri­kai atomkísérletek elleni fel­háborodás olyan nagy, hogy csak a világpolitika „szamár­padján” ülő politikusok: Adenauer, Franco és Csang Kaj-sek merték nyíltan helye­selni a kísérleteket. Egy pillantás az elmúlt hét világpolitikai eseményeire, rá­világít a karácsony-szigeti bűncselekmény súlyosbító körülményeire. A hét elején ülésezett a Szovjet­unió március 18-án választott Legfelsőbb Tanácsának ülés­szaka. Az ülésszak megválasz­totta a Legfelsőbb Tanács el­nökségét és az új szovjet kor­mányt. Az ülésszak meghall­gatta Gromiko beszámolóját a genfi értekezletről. Gromiko rámutatott: — a leszerelés el­lenzői védekezésre szorulnak. Megállapította: az amerikai Angolszász kihívás az emberiség ellen Egy hét a külpolitikában riai merényleteiket A hírek szerint újraszervezik a vezető­séget, és Biadult, volt francia miniszterelnök vette át az OAS politikai vezetését. Mind­ez azokat az ellentmondásokat jellemzi, amelyek Franciaor­szágban és Algériában bizony­talanná teszik a helyzetet. A Pompidou-kormány nem bé­két és rendet akar teremteni, hanem a szaharai kőolaj za­vartalan kibányászását akarja biztosítani. Nem az OAS fa­siszta garázdálkodása ellen lép fel, hanem csupán a monopó­liumok üzleteit zavaró tevé­kenység ellen, ebből adódik az a tragikomikus helyzet, hogy az OAS vezérek úgy élnek a párizsi Santé-börtönben, mint villáikban éltek. És De Gaulle habozik Jouhaud halálos ítéle­tének jóváhagyásával. De Gaulle jobban fél a valóban demokrata francia dolgozók­tól, mint a valóban fasiszta Jouhaudtól és társaitól. A haladó erőktől való féle­lem nyomja rá a bélyegét a latin-amerikai országokban végbemenő eseményekre is. Az amerikai imperialisták Ar­gentínában is, Guetamalában is a nyűt katonai diktatúra eszközeihez folyamodtak, il­letve ezek igénybevételére ösz­tönözték híveiket. Guido ar­gentin elnök az alkotmányos­ságnak még a látszatát is fel­adta. A közeljövő megmutat­ja majd, hogy ebben a nagy latin-amerikai országban sem lehet már az amerikaiak el­avult módszereivel kormá­nyozni. Komor Imre Markazi lakos nyerte a 16 játékhét egyik négyes találatát Karnak István markazi la- kos a 16. játékhéten, ötévi szorgalmas lottózás után, négytalálatos szelvényével 154 834 forintot nyert A meg­érdemelt összeget május 5-én a markazi moziban, a híradó vetítése után fizeti ki az OTP. S hogy a markaziak is része­süljenek a jóból, erre az alka­lomra a kiváló angol vígjáté­kot — Ember a holdon — ve­títi a moziüzemi vállalat. Jól sikerült irodalmi est Füzesabonyban A füzesabonyi járási könyv­tár irodalmi színpada szomba­ton este a járási művelődési ház nagytermében „Ifjú szi­vekben élek ...” címmel Ady- estet rendezett. Az irodalmi est nagyszerűen sikerült Kü­lönösen dicséret illeti a járá­si művelődési ház munkatár­sait akik szellemes technikai megoldásukkal és dekorálásuk­kal segítették elő az irodalmi est sikerét. Sajnos, az érdeklő­dők száma igen gyér volt, de a jelen levő lelkes hangulatú közönség többször is vastaps­sal jutalmazott egy-egy igen jói sikerült szavalatot... (szigetváry) a nép között, a néppel. Mun­káinak értéke a magyar műve­lődés ma is élő és ható nagy alakjává avatta őt A mi életünkben, szocializ­must építő jelenünkben rend­kívüli jelentőséggel bírnák né­pi hagyományaink, amelynek tudományos vizsgálatában el­ért eredményeit Berze Nagy Jánosnak is igen nagyra érté­keljük. Ez a mai szoboravató ünnepség is bizonyítja, hogy népünk a belőle sarjadó tehet­séget, alkotását és munkássá­gát mennyire megbecsüli, és példaként állítja Berze Nagy János munkásságát, népszere- tetét, tudományos alkotókész­ségét minden magyar pedagó­gus és fiatal elé — fejezte be ünnepi beszédét Dienes elv­társ, majd átvágta a szobrot beborító lepel tartószalagját, s a friss tavaszi szél hirtelen le­libbente tte a leplet a mellszo­borról. Megható és ünnepélyes pillanatok voltak ezek, a rész­vevők tapsa felzúgott, és utána dr. Berze Nagy János fia emel­kedett szólásra. ARRÓL BESZELT, hogy ez a szobor a népek közötti bé­kének és megértésnek a jelké­pe is egyben, mivel a népme­se az egyik fontos nemzetközi, kulturális kapocs a világ népei kí'-'Ht, amely a népeket össze­tartja. Végül köszönetét mon­dott Ambrózy Sándor szobrász- művésznek, aki élethűen és ki­váló művészi érzékkel alkotta Az ateista és antiklerikális propagandamunkánk 1960 vé­gén hasznos segítséget kapott a hónapról hónapra megjelenő Világosság című materialista világnézeti folyóirat megjele­nésével Azóta a folyóiratot egyre többen és többen olvas­sák, s szélesedik az érdeklődés iránta. Azt is megállapíthat­juk, hogy a folyóirat nemcsak a haladó gondolkodású embe­rekre volt és van hatással, ha­nem a reakciós, idealista vi­lágnézetet valló egyházi sze­mélyekre is. Itt elsősorban a folyóirat irodalmi visszhangját emelném ki az egyházi sajtó­ban. Különösen a katolikus „Vigilia” többször polemizált már a Világosság-gaL E polé­miák igen jól mutatják, hogy az egyházak, a vallások a tár­sadalmi fejlődéssel egyre job­oiy jelentős „Rerum Novarum’* és a XXIII. János pápa által kiadott „Mater et Magistra” című enci’klikákat elemzi. Üj színt jelent a lapban Poór József „A protestáns teológia tegnap és ma” című cikke. Ugyanis a folyóirat ed­dig a protestáns teológiával nem foglalkozott Székely Sándor a Lourdesi csoda társadalmi szereplőiről ír. Pais István a húsvéti ün­nep eredetéhez fűz megjegy­zéseket A folyóirat „Fórum” rovatában megkezdte a „Vi­lágnézeti nevelés és történe­lem oktatás” című vita legjobb hozzászólásainak közlését. A folyóirat e havi számát is több kisebb vallási kérdéssel foglalkozó cikk, vers, ismerte­tés teszi a nagyobb írásokon kívül még változatosabbá. Szecskó Károly 25 budapesti és vidéki gép- és gyorsíró szakiskola értekezletet tartott Egerben tus és Soltész Mária, a minisz­térium szakfelügyelője. Az ankét bevezetőjéül dr, Csernik József, az Egri Gép- és Gyorsíró Szakiskola igazga­tója tartott bemutató órát ma­gyar nyelv- és helyesírásból. Ezt követően az ankét részve­vői komoly és értékes gyakor­lati eredménnyel záruló vitá­ban foglalkoztak a helyesírás tantervi anyagának, tanköny­vének és módszereinek fontos kérdésével. A jól sikerült egynapos ér­tekezletet a vendégék városnév zéssel zárták. A Dunán inneni országrész 25 gép- és gyorsíró szakiskolá­jából — összesen 66 van az országban — érkeztek az el­múlt napokban küldöttek Egerbe: a Művelődésügyi Mi­nisztérium és az Egri Gép- és Gyorsíró Szakiskola rendezé­sében zajlott le itt a magyar nyelv és helyesírási ankét. Az iskolák igazgatóin és ma­gyar szakos tanárain kívül részt vettek az ankéton a mi­nisztérium részéről Holló Ist­ván, a közgazdasági és szakkö­zépiskolai osztály főelőadója, Graf Rezső, a Tankönyvkiadó Vállalat főelőadója, Merényi Oszkár tudományos kandidá­Nagy figyelmet szentel a vi­lágsajtó ezen a héten a francia és algériai eseményeknek. A franciaországi, úgyszólván teljes vasúti sztrájk rávilágít a francia dolgozók tömörülésé­re a monopóliumok és azokat képviselő kormánnyal szem­ben. Ez a kormány Pompidou- val, a Rotschild Bankház volt vezérigazgatójával az élen, e héten mutatkozott be a fran­cia nemzetgyűlésben. Jellem­ző, hogy a kormány, amelynek a mai francia alkotmány értel­mében nincs is szüksége bi­zalmi szavazatra, mégis bizal­mat kért a nemzetgyűléstől, és csak a szavazatok felét kapta meg. Franciaországban még De Gaulle négyéves uralma után is nehéz lelkesedést pro­vokálni a bankok nyílt ural­mához. A letartóztatott OAS- fővezér, Sálán, nem fukarko­dik a szenzációval. A vizsgá­lóbírótól Debré, volt minisz­terelnök, sőt, De Gaulle kihall­gatását követeli, nyilván cin­kossággal vádolva őket. Ugyan­akkor De Gaulle nem siet jó­váhagyatni Jouhaud, a kétszer is halálra ítélt OAS hadvezér ítéletét. Pompidou felfüggesz­tette a fogságban levő algériai hazafiak szabadon bocsátását, amelyet pedig az eviani egyez­mény kötelezően előír. Az OAS banditái folytatják algé­tetése a nyugati hatalmakhoz: „Ha a népek akarata ellenére 1 mégis végeznek atomfegyver- kísérleteket, akkor a Szovjet­unió arra kényszerül, hogy vá­laszul a nyugati hatalmak el­járására, kipróbálja újfajta atomfegyvereit..Az ameri­kai fegyverkezési hajszát jel- i lemzi egyébként, hogy az j Egyesült Államok küldötte ] Genfben a háborús propagan­da eltiltásáról szóló egyezmény létrehozását is akadályozza. A német problémát érintő szovjet—amerikai tárgyalások hasznos voltáról nemcsak a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának ülésszakán esett szó, hanem abban az e héten nyil­vánosságra hozott nagy jelen­tőségű interjúban is, amelyet Hruscsov miniszterelnök adott Gartner Powler amerikai lap­kiadónak. Hruscsov nagy nyo­matékkai hangsúlyozta: a né­met kérdés megoldása meg­könnyítené a leszerelésben va­ló megegyezést Ismételten aláhúzta a szovjet miniszterel­nök, hogy az út a kommuniz­mus győzelméhez nem a há­borún át vezet. A kommuniz­mushoz minden nép meg fog­ja találni az utat, a marxiz­mus—lendnizmus alapján, de nem holmi szabvány, vagy sab­lon alkalmazásával. nukleáris robbantás-sorozat a Csendes-óceán térségében csak­nem általános elítélésre talált. Gromiko továbbá megállapí­totta, hogy a leszerelési kér­désben a semleges országokat képviselő küldöttek az atom­fegyverek betiltása mellett foglaltak állást és egyetérte­nek azzal, hogy a kísérletek beszüntetését a nemzeti észle­lés eszközeivel ellenőrizni le­het. Ez azt jelenti, hogy a gen­fi 18-as bizottság nyolc sem­leges és öt szocialista orszá­got képviselő tagja egy nagyon használható platformot talált éppen abban a kérdésben, amelyben az Egyesült Államok és Anglia elsősorban a legme­revebben elzárkóztak a megál­lapodás elől és a tényeket semmibe véve, arra az állás­pontra helyezkednek, hogy nem lehet megegyezni, mert a Szovjetunió ellenzi a területén folytatandó nemzetközi ellen­őrzést, értsd: kémkedést. Gromiko figyelmeztetett: „Indokolatlan dolog lenne úgy vélekedni, hogy a genfi ellen­őrzési bizottság közel jár a tényleges leszerelési intézke­dések kidolgozásához”. Ám az a körülmény, hogy a 18 tagú bizottság 13 tagja reális lehe­tőséget lát a megegyezésre az atomfegyver-kísérletek kérdé­sében, egyértelműen a kará­csony-szigeti bűncselekmény ellen szólt. Nagyón is helyén­való tehát Gromiko figyelmez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom