Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-28 / 98. szám

4 NÉPÚJSÁG 1962. április 28., szombat ŐSBEMUTATÓ az egri Gárdonyi Géza Színházban Abody Béla: f^OÍSIOZáS Miltényi professzor: A gyarmati ifjúság napja alkalmából iraki vendégeket fogadott a hatvani fiatalság PALFFY GYÖRGY Bálint: PAhÁNCZ FERENC János: * VARGA TIBOR Edit: CSÜTÖRTÖKÖN délben megérkezett a gyarmati ifjú­ság napja alkalmából rende­zett hatvani ünnepségre Hari Mihran operatőr és Vail Said újságíró, a hazánkban tanuló két iraki fiatal. A KISZ végrehajtó bizott­sága nevében Sebestyén János járási titkár üdvözölte, s kala­uzolta a vendégeket. Megtekin­tették a várost, a gimnázium politechnikai kiállítását, majd ; a fiúkollégiumban beszélgettek a vezetőkkel, s egyet mást el­mondtak magukról is. Hari Mihran 21 hónapja ta- I nul a Filmművészeti Főisko- ' Ián, bár mint ötéves gyakor- > lattal rendelkező operatőr jött ’ már hozzánk. Sokat hallott ha- | zájában a magyar filmgyár- | tásról, szeretett volna megis­merkedni a magyar művészek­kel, rendezőkkel és operatő- ; rökkel, s ezért csaknem két • évvel ezelőtt megérkezett ha­zánkba. Most már előrehala- ; dott a magyar nyelvben, s a ; munkában. Segédoperatőrje ; volt a jól ismert három ma- ; gyár filmnek: a Próbaútnak, I a Nem ér a nevem-nek és a ! Megszállottaknak. Szereti a : munkáját és nagyon szívesen ! dolgozik a Hunnia Filmgyár­ban. Barátja és honfitársa ' egyelőre magyarul tanul, mindössze négy hónapja él ha­zánkban. ÉRDEKLŐDÉSSEL hallgat- ; ták a kollégium tanárai és ; diákjai a két fiatal magyaror- ; szági tapasztalatait, majd a ; szíves fogadtatás után a KISZ : járási bizottságán baráti be- : szélgetés során hazájukról, a : nép életéről és felszabadító : harcáról adtak rövid tájékoz- : tatót. , Este hat órakor a MÁV kul- ; túrotthont zsúfolásig megtöl­tötték a hatvani fiatalok. Az elnökségben helyet foglalt Zeke Sándor elvtárs, az MSZMP Hatvani Járási Bi­zottságának helyettes titkára, Sebestyén János járási KISZ- titkár, az ünnepség szónoka, Gácsér Istvánná, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára, Né­meth Tibor és Rózsa László, a KISZ megyei végrehajtó bi­zottságának tagjai, dr. Bartos Imre, a Hazafias Népfront el­nöke és a fiatalok képviselői. A DlVSZ-induló hangjai után Sebestyén János beszélt a gyarmati fiatalok életéről, a szabadságért vívott harcukról, s kifejtette, hogy miért ragasz­kodnak olyan görcsösen az imperialisták a gyarmati rend­szer fenntartásához. De elmon­dotta azt is, hogyan esik kút­ba egyik tervük a másik után, hogyan vallanak kudarcot az egyre erősödő szabadságmoz­galmak fellángolása miatt. Majd a gyaramati rendszer felszabadító mozgalmának tör­ténetét vázolta, s példákkal érzékeltette, hogy a gyarmati fiatalok nem ijednek meg a saját árnyékuktól, s szembe- szállnak a zsarnokokkal. Be­fejezésül az iraki hajnalról, az ezeregyéjszakái álmából ébre­dő iraki nép küzdelméről szólt, s kérte, iraki vendégeink ad­ják át a magyar fiatalok üd­vözletét otthonukban honfi­társaiknak. Ezután Vail Said újságíró Hari Mihran tolmácsolásában szólt a nagygyűlés részvevői­hez. — MA AZ EGÉSZ világ if­júsága egységesen ünnepli, a gyarmati elnyomás alatt élő népekkel együtt azt a követke­zetes harcot, amely eredmé­nyesen irányul a gyarmatosí­tás minden kísérlete és fenn­: EGRI VÖRÖS CSILLAG Házasságból elégséges ; EGRI BRODY öt nap — öt éjjel : GYÖNGYÖSI PUSKIN Mindenki ártatlan? ; GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hamis alibi I HATVANI VÖRÖS CSILLAG 80 nap alatt a föld körül . HATVANI KOSSUTH Az inguri partján . FÜZESABONY Bambi • HEVES Májusi fagy PÉTERVASARA Megöltek egy lány* műsora Egerben este 7 órakor: NYOMOZÁS (Madách-bérlet) Gyöngyösön este 6 órakor: Dód! tartása ellen. Mi, iraki fiata­lok is szörnyű helyzetben vol­tunk a törökök gyarmatosítá­sa alatt, s aztán a gyarmatosítás formáját az angolok vették át, amely negyven évig tartott. És ez alatt a negyven év alatt az iraki nép következetesen har­colt a szabadságáért, amelyben nagyon sok fiatal vesztette éle­tét, így írta be hős nevét az egyszerű iraki nép történetébe, amelynek nemzeti napja 1958. óta június 14-e, az iraki for­radalom győzelmének napja. Ezen a napon a dolgozó nép­ből alakult népi hadsereg el­foglalta az angol királyság ál­tal létrehozott intézményeket és kikiáltotta a köztársaságot. Ez a forradalom megremegtet­te az angol királyság koroná­ját. A mi ifjúságunk a gyar­matosítás évei alatt titokban is és szabadon is dolgozott. Az utcákon tömegtüntetéseket rendezett, a gyárakban és az iskolákban pedig tiltakozó tüntetéseket tartott a gyarma­tosítók ellen. Soha nem félt a puskagolyóktól, sem a börtö­nöktől, sem a száműzetéstől, sem a kínzásoktól... A XX. században láttunk tüntetése­ket, forradalmakat a gyarmati országokban és mi ezekkel a népekkel haladunk előre, mert a középút gondolata számunk­ra nehezen képzelhető el. Ne­künk két választásunk van: vagy a béketáborral haladunk együtt, vagy visszasüllyedünk a gyarmatosítás uralma alá. Népünk, amely eredményeket ért el ezen az úton, lépésről lépésre közeledik a boldogabb holnap felé. A LELKES, forró hangulatú nagygyűlés ezzel véget ért, de a hatvani fiatalok a csendes estében még sokáig beszélget­tek a maguk dolgairól iraki barátainkkal. A közösen elköl­tött vacsora után az esti gyors­sal visszautaztak Hatvan város kedves vendégei Budapestre, a kollégiumba, mert dolgoz­nak, tanulnak, hogy amit lehet elsajátítsanak szakmájukban magyar barátaiktól, tanítómes­tereiktől. Cs. Ádám Éva 1962. ÁPRILIS 28., SZOMBAT: VALERIA AZ AZERBAJDZSÄNI SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSA­SÁG súlyos forradalmi harcok, majd a török és az angol meg­szállók kiűzése után, 1920. április 28-án alakult meg a Kaszpi- tenger melletti Baku székhellyel. 110 évvel ezelőtt, 1852 áprilisában halt meg VASZ1LIJ ZSU- KOVSZKIJ orosz költő, ő vezette be az orosz irodalomba a ro­mantikus ballada műfaját (Szvjetlána, 1808). Jelentős munkája az “urópai irodalom hires alkotásainak oroszra fordítása (Goethe, Schiller balladái, Uhland, Chamisso, Homérosz, Vergiliusz mu- V6Í). 60 éve, 1902-ben született HALLDOR LAXNESS izlandi író, o. modern izlandi próza úttörője. Műveit marxista világnézet hatja át. Fő művében (Független emberek) hazája parasztjainak és ha­lászainak küzdelmes életét rajzolta meg. Néhány, magyarra is lefordított műve: Salka Valka: a halászok munkásmozgalmi szer­vezkedését vázolja, az Izland harangja és a Gerla történeti tár­gyát dolgoz fel. 1955-ben Nóbel-díjjal tüntették ki. Érdekes találmányok és felfedezések: 110 éve, 1852-ben született FRIEDRICH LÖFFLER n é m et bakteriológus, a diftéria, valamint több állati járványt (száj- es körömfájás, sertésorbánc) előidéző bacillus felfedezője. Neveze­tesek a vízfertőtlenítési eljárása és immunizációs kísérletei az állatbetegségek ellen. 95 évvel ezelőtt, 1867 áprilisában született JOHANNES FI- BINGER dán orvos, akinek először sikerült egereken kísérleti úton a • rákbetegséget előidézni. Ezzel megteremtette a kísér­leti rákkutatás alapjait. 1926-ban Nóbel-díjjal tüntették ki. A JUT ALÓ A dolog úgy kez­dődött, hogy Paco- lai 23 fillér jutal­mat kapott egész évtizedben végzett odaadó és jó bér­könyvelési mun­kájáért, míg Kaje- vác egy fillért sem kapott immáron nyolchónapos ál­dozatkész semmit­tevéséért. S úgy folytatódott, hogy Kajevác léleksza­kadva elrohant egy kanál vízért, amelyet Pacőlai megfojtására kí­vánt felhasználni, se kanalat, se vi­zet, se Pacolait nem kímélve. Ka­nalat, majd vizet találva, léleksza­kadva tovább ro­hant a személyze­tishez, mert mit lehet tudni, hátha tud ez a Pacolai úszni egy kanál vízben is és a sze­mélyi ügyek meg­fáradt referensé­nek kifejtette vé­leményét a 23 fil­lér boldog és meg­becsült tulajdono­sáról. Túlzás volna azt állítani, hogy Ka­jevác véleménye Pacolairól mellőz­te volna légyen az igazság magjait, minthogy az is túl­zás lenne Kajevá- cot olyasmivel gyanúsítgatni, mintha az effajta magvak öntözésé­re egy kanál vizet is felhasznált vol­na. Elmondotta, hogy Kajevác rendszeresen tájé­koztatja Plútómé­ban élő nagynén­iét a hazai bérel­számolás gyártási titkairól, amiért, cserébe plutóniai ceruzákat kap, gumivéggel, de a gumiban fényké­pezőgép van és az­zal a bérjegyzéket is le szokta fény­képezni. Azt is ki­fejtette, hogy Pa­colai egv részeges fráter, de skót is, és ezért, reformá­tus lévén, képes ötször is elmenni a templomba, nem annyira a kenyér, mint inkább a bor miatt. Csal, hazug és klerikális, aki a 23 fillérből min­den bizonnyal hár­mat Szent Antal­nak ajánl fel, mert mit lehet tudni, hátha a reformá­tusoknak nincs igazuk ezekkel a szentekkel. Ebből látszik, hogy op­portunista is. Miután lelkét ilyen szépen kiön­tötte, hogy * szennyvíz elöntöt­te a személyzetis szobáját, kezében a kanál vízzel to­vább rohant, hogy végrehajtsa az íté­letet Pacölain. A folyosón Burbu- lyával találkozott, aki kajánkodva újságolta, milyen ostoba ez a Paco­lai, már áldomást akart fizetni • naiv a 23 fillérre, amikor megtudta, hogy nem is 6 kapja a pénzt, ha­nem ... — Hanem ? *** kezdett ideges len­ni Kajevác... —i Hanem, te mondta undorral Burbulya és elro­hant a személyze­tis irányába. (egri) ■■tianaii»iaiiiiia»aiiaiiiiiaiia<i«:ii>;i;ii',taii*»aitiiti»«ifanii>aiiitiaiiiiimiiiiaii>it«iraiiBimiiiiiiiati«iiniB<iauumnnm>aitaniiiiiiit<iiiiiiaiiiii«iiiii<i» imuauiiMiianinimKTTBiiiiiaiiiiiinaiiiiiiMiiiaMiiis iin«iiaiii<i..iai.iii(iiai»iiat>aiianiiiaMsiiinam iniiiiiiiinniiiiiiiiiiiiitiiaiia kovács maria Tarczal Pál: SZOBOSZLAI SÁNDOR Misinai: F. NAGY IMRE — Ügy adják a fontot — mormogta magában az F 18* as svédországi ügynök — mint ha ők gyártanák... És eltalálta az igazságot... VII. A TÖRPEÁLLAM BÖRTÖNEBEN Nos, norvég, eddig azt mon­dogattam, hogy tíz pfennin- get sem adnék az életünkért. Most módosítom: már egyet sem. Krebs, a hannoveri gépmes­ter kísérteties „árleszállítása” a 19-es barakkban beállott, hirtelen és félelmetesen gya­nús csendet követte. 1943 de­cember végén, amikor a sachsenhauseni szerencsétle­nek arról beszéltek, hogy va­lahol „a vi­lágban” most karácsonyfákat vásárolnak és gyerekek ké­szülnek boldog meglepetések­re, Kruger ki­adta az utasí­tást Wegner főhadnagynak. — Azonnal eállítani a munkát. — Jól értet­tem, őrnagy úr? ... Leállí­tani? — Megismétlem, főhadnagy: teljes leállás’, a szerelők hol­nap reggel itt lesznek, a gépe­ket szétszedjük. Magyarázatot nem adhatok, a központ uta­sítása ez, ennyit tudok, ma­gam sem ismerem az intézke­dés hátterét. (Folytatjuk.) ? 40. $ Ez a mondat Hitler „tetsz- >halotti” viselkedésének is vé- 5get vetett, és magyarázatot kö­zvetett Kaltenbrunner beszá- >molt a Cicero-okmányokról, >gondosan elhallgatva azokat a >részeket, amelyek túlságosan >rózsás színben állították be a ^szövetségesek helyzetét Rib­> bentrop zavartan védekezett és Sárrá hivatkozott: nem bízhat- Snak a nagykövet inasában, Skönnyen lehet hogy az angol ?kémszolgálat szándékosan ira­mokkal „eteti” Berlint A való­sságban Ribbentrop meg volt ^győződve az iratok eredetiségé­iről. Ha azonban ilyen irányban sjár él, óhatatlanul Papén sze- smélyét erősíti, ez viszont nem Startozott céljai közé. Inkább Smegkockáztatta tehát a homá- Slyos magyarázkodást A vitá­snak Hitler vetett véget únot- Stan, oda nem figyelve. Utasí­tást adott, hogy újra közvetle- Snül Kaltenbrunnerhez fussa- snak be a jelentéseik, Ribben- Stropot kapcsolják ki. > — Rajtam akar túl tenni ez a ifelfuvalkodott pezsgőügynök — imondotta a Mészáros poharaz- igatás közben Schellenbergnek. SEbben tökéletesen egyetértet- ítek, egyiküknek sem volt külö­nösebb véleménye a külügymi­niszterről. — A fontokat különben is mi szállítjuk — vigyorgott Schel­lenberg. — Most először örülök — bó­lintott rá Kaltenbrunner —, hogy mégis belementünk ebbe a sok fejtörést okozó bankje- gyesdi be. Szerezzen Ribben­trop százezer fontokat. ... És Moyzisch jóleső érzés­sel vette kezébe azt a még bi­zalmasabb utasítást, amely közvetlenül Kaltenbrunnertől érkezett és felszólította az at­tasét, hogy a „haza megmenté­se érdekében” az anyagot sen­kinek, még Papennek se mu­tassa meg. Örömmel nyugtázta okosságát és előrelátását. Szor­galmas méhecskeként gyűjtöt­te a mikrofilmeket, küldte Ber­linbe az okmánymásolatokat és most már olyan célzást is megkockáztatott, hogy Götzöt haza kellene hívni. A Canaris ügynök-artistái közül többen lebuktak, egy önként jelentke­zett a máltai hatóságoknál, rossz napok jártak rá. Moy­zisch hallott azokról az ellen­tétekről is, amelyek Kalten- brunnerék és Canaris admirá­lis között fennálltak. Igaz, a hírforrások nem voltak egé­szen megbízhatóak, de hát nem zörög a haraszt... Moy­zisch pedig Kaltanbrunnerre tett. Egy napon Moyzisch ügynö­ke, egy szerény, barna lányka, hiába várta Cicerót. (Moyzisch az első találkozások után rég megszüntette már a közvetlen érintkezést. Különben is meg­bocsáthatatlan könnyelműség­nek tartotta, hogy annak ide­jén az inas a német nagykö­vetség épületét kereste fel.) Ci­cero többet nem jelentkezett, nyoma veszett Rejtélye máig sem oldódott meg. Valószínű, hogy a brit titkosszolgálat is felfedezte: Ankarából értékes információk szivárogtak ki, s a nyomozás az inashoz is el­vezetett. Hogy Cicerót futár­gépen vitték-e Londonba, vagy baleset érte-e valahol, egy ankarai egy isztambuli siká­torban — ezt csak az Intelli­gence Service irattára tudná megválaszolni. Mikar már bebizonyosodott Cicero kiesése, Kaltenbrunner beszámolt róla Schellenberg­nek is. Nem túlságosan saj­nálta: — Sok hasznunk nem volt belőle. Jelentéseinek nagy ré­szét még mindig páncélszek­rényem őrzi. Hiába, az az igaz­ság, amit a Führer szívesen hall. Schellen-berg pontosan tud­ta, hogy ez így van. Ebben az időben gondosan megszűrték már a szigorúan titkos jelen­téseket is, csak azt engedték tovább, ami nem volt túlságo­san kedvezőtlen a Harmadik Birodalom számára. ... És a Cicero-ügy még máig sem zárult be. Törökor­szágban, Görögországban, de másutt is, mindenütt a vilá­gon fel-féltűnnek azok a ha­mis bankjegyek, amelyeket Ankarában Cicero-fontoknak neveznek. Ha rábukkannak valamelyikre, pecsét kerül rá. „Felsification” (hamisítvány), de ez nem mentesíti a pénzbe- váltókat attól a gyanútól, hogy a következő példány sem eredeti. És a Cicero-fon- tak eljutottak Svédországba, Spanyolországba, Portugáliá­ba, Svájcba is, mert a háború utolsó évében, amikor min­denki azt várta volna, hogy a nácik valutakészlete kifogy, egyszerre bővében lettek a fontnak. 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom