Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-27 / 97. szám

1902. április 27., péntek NÉPÚJSÁG 3 Fiatal, szocialista mezőgazdaságunk fölénye már az első esztendőben megmutatkozott KÜLÖNLEGES ÓRA (Folyt, az 1. oldalról.) s. gazdaságainkban a jövőben is bátran, merészen alkalmazni kell. Az eredmények mellett szó­lott a hiányosságokról. Hiá­nyosság többek között az, : javítanunk kell c minős< mert mint tréfásan megje­gyezte: két és fél litert adó te­henekkel nem lehet kommu­nizmust építeni. Hiányosság­ként szólott arról is, hogy egyes közös gazdaságok tervei nem elég megalapozottak. Azokat nem a tagsággal közö­sen dolgozták ki, hanem csak néhány ember agyalta ki, ép­pen ezért, realitásuk kétség­bevonható. A megye feladatairól szólva elmondotta, hogy ez évben el akarjuk érni, hogy egyetlen közös gazdaságunk se osszon 20 forint alatt, és hogy a jelen­leg gyenge termelőszövetkeze­tek év végére megerősödje­nek, megszilárduljanak. Me­A VI A referátumot vita követte. A vitában elsőnek Szabó Im­re, a Gyöngyösi Járási Pártbi­zottság titkára szólalt fel. Egyetértett a beszámolóval, majd elmondotta, hogy a gyön­gyösi járásban a tsz-ek mun­kaegység átlaga 42 forint volt, az egy tagra eső jövedelem pedig elérte a 11 300 forintot. A közös gazdaságokban ered­ményesen szilárdul meg a jó •kollektíva, a vezetés. Mint mondotta, el akarják érni, hogy május elsejére a kukori­ca is a földbe kerüljön, május ló-ig pedig 500 hold szőlőtele­pítéssel végeznek. Több fi­gyelmet kért az illetékes szer­vektől az oltványelőállítás iránt, és hangsúlyozta, annak ellenére, hogy Heves megye adja az ország oltványtermelé- *sének a kétharmadát, ezen be- . lül a gyöngyösi járás ennek 91 .százalékát, a SZÖLFA, de a [ többi illetékes szerv sem for­dít véleménye szerint elég fi­gyelmet erre a munkára, az itt folyó tevékenységre. Juhász Ferenc elvtárs, a makiári páttitkár, a községben folyó munkáról tájékoztatta a megyei pártizottság ülését. El­ismeréssel szólt az anyagi ösz­tönzés módszereiről, majd a munkaverseny fontosságáról beszélt. Sramkó László, a Hevesi Já­rási Pártizottság titkára nagy érdeklődést keltő felszólalásá­ban részletesen szólott a járás mezőgazdasági eredményeiről. Kijelentette: az idén is min­dent megteszünk azért, hogy tovább erősödjenek termelő- szövetkezeteink, hogy minél több árut adjunk a népgazda­ságnak. Elmondotta, hogy az idén 55 vagon árubaromfit ad a járás át a felvásárló szervek­nek a 27 vagon tervezettel Felhívás a mei Megyénk dolgozói is nagy lelkesedéssel fogadták a KB határozatát, hogy ez év őszén összeül az MSZMP VIII. kong­resszusa. Ez a lelkesedés meg­nyilvánul abban is, hogy figye­lemreméltó kezdeményezések történtek a munka frontján. Egyes személyek, munkabrigá­dok, munkacsapatok, szocialis­ta brigádok, de egész üzemré­szek. vállalták azt, hogy a kongresszust, a szocializmus további sikeres építésének ér­dekében fokozottabb munkasi­kerekkel köszöntik. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Heves megyei Bizott­ságának kibővített ülése foglal­kozott megyénk dolgozóinak ez irányú helyes kezdeményezé­sével és a következőket hatá­rozta: 1. Felhívja a párttagság, a pártszervezetek és pártbizott­ságok, valamint a szakszerve­zetek és KISZ-szervezetek fi­gyelmét. hogy megyénk dolgo­zóinak az MSZMP VIII. kong­resszusára tett munkavállalá­sait k- "f ' fel. támogassák a dolgozék k-zdeményezéseinek kiszélesítését. hogy lassú még mindig az elő­rehaladás a termésátlagok maximumának elérésében. Nem kielégítő az állatállo­mány sűrűsége, alacsonyak a hozamok. Ebből következik, hogy íz állatállomány égén, gyénkben is éppen úgy, mint az egész országban, a fő fela­dat most a közös gazdaságok további megszilárdítása, a ter­méshozamok növelése, a ter­mékbőség megteremtése. A mezőgazdaságban folyó kon­gresszusi munkaversennyel kapcsolatban elmondotta, hogy azzal a pártszervezetek, illetve a tanácsok is többet törődje­nek. Értékeljék a versenyt, di­csérjék meg azokat, akik szor­galmas munkával szép eredmé­nyeket mutatnak fel. Végeze­tül felhívta a figyelmet 'a so­ron következő mezőgazdasági munkák végzésére, a növény- ápolásra, amely az elkövetke­zendő hetek döntő feladata lesz. ita szemben. A 17 ezer sertés he­lyett 18 és fél ezret adnak majd át, ebből 3500-at a ház­táji gazdaságok. Részletesen szólott az anyagi ösztönzés le­hetőségeiről, az egységes pa­raszti osztály kialakításiról. Bírálta a Vízügyi Főigazgató­ságot, amely különböző huza­vonákkal akadályozza meg, hogy a Tárná mentén arány­lag olcsó öntözési rendszert alakítsanak ki a termelőszö­vetkezetek. Teljesíthetetlen feltételeket szabnak a Vízügyi Főigazgatóság szakemberei, és egy szemernyit sem segítik elő az öntözési tervek megva­lósulását. A következő felszólaló Misi Sándor, a KISZ megyei bizott­ságának titkára volt, aki a ter­melőszövetkezetekben élő és dolgozó fiatalok életéről be­szélt. Elmondotta, hogy nap­jainkban 3800 fiatal tsz-tag dolgozik a szövetkezetekben, de több azoknak a száma, akik mint besegítő tagként munkál­kodnak. Elismerően szólott az ifjúsági munkacsapatokról, és kifejezésre juttatta, hogy a 85 ifjúsági munkacsapatban dol­gozó 2000 fiatal ma már számottevő erőt jelent a termelőszövetke­zetekben, hiba azonban, hogy a fiatalok többsége nem ismeri az anyagi ösztönzés különböző módjait, noha az igen nagy fontosággal bírna a fiatalok, de a tsz szempontjából is. A me­gyében 130 fiatal agronómus vállalta a tsz-ifjúsági munka­csapatok patronálását — mon­dotta Misi elvtárs. Ezek a szak­emberek öt szakmai előadást tartanak ma a fiataloknak, és fejlesztik szakmai tudásukat. Hiányosságként említette meg, hogy több termelőszövetkezet­ben nincsenek még a KISZ- szervezet soraiban a fiatalok. gye dolgozóihoz 2. Felkéri az állami és tömeg­szervezeteket, valamint tömeg- mozgalmakat, hogy adjanak meg minden segítséget a kong­resszusi verseny bürokráciától mentes szervezéséhez, fordítsa­nak nagy gondot a vállalások teljesítésére, az elért eredmé­nyek rendszeres értékelésére és nyilvánosságára. 3. A megyei pártbizottság el­határozta, hogy a kongresz- szusi versenyben legjobb ered­ményt elért ipari, mezőgazda- sági, kereskedelmi vállalatok­nak kongresszusi zászlót és ok­levelet adományoz. Az MSZMP Heves megyei . Bizottsága reméli, hogy a me- [ gye ipari munkássága, műszaki értelmisége, a termelőszövet­kezeti, állami gazdasági és gépállomási dolgozók minél [ nagyobb számban bekapcsolód­nak e nemes vetélkedésbe, s a , termelésben elért jobb munká- , jukkái elősegítik a szocializ- . mus további építését, az egész . dolgozó nép jólétének növe- , lését. : AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA Különleges óramüvet készített Oleg Gvozgyev, volgográdi órásmester. Az óra számlapja plexi-ijvegből készült. A számok mellett betűk állnak, amelyek az óramutató forgásának irányában Uljanov Lenin nevét adják. Az órának nincs központi hajtóműve, minden mutató egyéni meghajtással, önállóan működik. A számlap felső részén a világ el­ső szputnyikja látható. A számlap alsó részén több kisebb számlap mutatja külföldi fővá­rosok és szovjet városok zónaidejét, A naptár a hét napjait mutatja. A számlap közepén barométer van elhelyezve. (MTI Külföldi Képszolgálat) A lakosság igényei szerint Több mint 40 millió forint Eger város költségvetése Érthető az az emberi törek­vés, hogy mindenki igyekszik anyagi jólétben, kulturált, egészséges környezetben élni. Ennek a törekvésnek apró je­lei azok a bejelentések, kérel­mek, levelek, amelyek sürge­tik, hogy több járdát építse­nek, portalanítsák az utakat, több pénzt költsenek a nap­közi otthonokra, az iskolákra, a sportra, a városok, községek szépítésére. Ezeknek az igényeknek ki­elégítését azonban az anyagi javaktól kell függővé tenni, attól, hogy a lakosság mennyi­ben járul hozzá ezeknek az igényeknek kielégítéséhez, hogy az üzemekben, a földe­ken milyen termelékenység­gel dolgoznak az emberek, s mennyi anyagi alapot biztosí­tanak ezeknek az igényeknek teljesítéséhez. Eger város idei költségveté­sének kialakítását is ezek a tények tették függővé, ennek figyelembevételével döntöt­tek, amikor jóváhagyták a vá­ros több mint 40 millió forin­tos költségvetését Ez a növekvő gazdasági alap tette lehetővé a tavalyi kedve­zőtlen mezőgazdasági termés ellenére is, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 25,5 száza­lékkal több pénz jut a város fejlesztésére, szépítésére, s a vártnál nagyobb arányban tudja a városi tanács kielégí­teni a lakosság igényeit. Azt mondjuk: a vártnál na­gyobb mértékben, mert az utak, hidak rendben tartására, a járdák javítására a terve­zett 2 millió 80 ezer forint he­lyett 3 millió 480 ezer forintot költhetnek az idén. A parkok felújítására, a város tisztán­(t4*éHifkkm AUTO ES L AK AS. önmagá­ban — sajnos, hogy ezt kell mondanom: — „szokványos” históriák. A Szerszám- és Készülék- gyár gyöngyösi lakótelepe mindinkább tekintélyesebb lesz: szüntelenül építkeznek. Még csak fiatal csemeték nyújtogatják véznácska, ujj­nyi vastag törzsüket a melen­gető nap felé, de a lapos tete­jű tömbök kéményei már ví­gan füstölögnek és gyermekek játszanak a házgk előtt. A lakásgazdálkodás nem igen népszerű az üzem vezetői számára. Kevés a lakás, sok az igénylő. S bizony rettenete­sen nehéz elosztani 48 lakást 260 kérelmező között úgy, hogy mindenkinek ínyére le­gyen. Sok család lakik olyan körülmények között, hogy a felnőtteknek és a gyerekeknek egy helyiségben kell aludniok. Sokan laknak régi, ósdi, sötét és nedves szobákban, ahol tönkre mennek a bútorok, pe­nészednek a ruhák. Sokan vannak, akik vidékről, a kör­nyező falvakból járnak az üzembe, állandóan utaznak, buszon rázódnak s nincs ide­jük a társadalmi munkára, művelődésre. Ezeknek az em­bereknek mind, mind lakás kell. S kapnak is a sürgősség a fontosság határain belül. A lakást kérők között sok­féle-forma akad, olyan is, aki szemrebbenés nélkül mások­tól, a legjobban rászorulók elől orozza el az egy szoba, két szoba komfortot. — Egy dolgozónk szüntelen a nyakamra járt — mondja Fehér János elvtárs, az üzem párttitkára — elárasztott pa­naszaival. Olyanokat mondott, szinte sírva, hogy a felesége elválik tőle, ha nem kap ren­desebb lakást, meghogy nem sokáig bírja már idegekkel a sok vesződést, súrlódást, s ha nem segítünk, öngyilkos lesz. Segítettünk. Ám mit tesz is­ten: később kiderült, hogy volt az illetőnek jó lakása, de mert kapott az államtól jobbat, azt a másikat szépen eladta. Más... — Egy fiatal technikus ugyancsak lakásért fordult hozzánk. Róla előbb megtud­tuk, hogy volt ugyan saját há­za falun, de azon túladott és a pénzen autót vett. Hát az ilyen emberektől sokkal előbb­re valók azok a munkásaink, akiknek ténylegesen szükséges a lakás, akik valóban megér­demlik az egy szoba, komfor­tot. Megjegyzésünk: a szerény­ség az igényekben sem ártal­mas! A BAJKEVERŐ. Az alkohol­ról van szó, amelyet tudvale­vőleg nem vetnek meg mai napig bányászaink, mondván: „le kell öblíteni a szénport”, „nehéz munka, sokat izzad az ember, nedvességet veszít a szervezet, s azt valamiképpen pótolni kell.” így vélekednek az sz-i bányászok is. Az sz-i bányaüzem nem bír nagy jelentőséggel megyénk bányászatában, néhány százan dolgoznak csak itt. Mégis az emberekkel százszorta nehe­zebb bánni, mint az ezres, ez­ren felüli létszámú üzemek­nél. Laza a munkafegyelem. Korábban előfordult, hogy a kisvonaton műszakba menet, vagy jövet pálinkát árultak. Fizetéskor pénzért, fizetések előtt és utána „kontóra”. Elő­fordult, hogy a szeszt kula­csokban is becsempészték a bányába. Az alkoholfogyasz­tás következtében több íz£>en verekedések is kirobbantak a vonaton. S hiába kaptak egye­sek írásbeli figyelmeztetést, megrovást és érezték e bünte­tések anyagi hátrányát, sokan nem vonták le a kellő tanul­ságokat. A legutóbbi leszállás előtti ellenőrzéskor 30 bányász közül hatot (írd és olvasd: 6-ot) találtak italosán!) Az üzemi pártszervezet tag­gyűlésein állandó napirendi pontként szerepel az alkohol. Egyáltalán nem ritka eset ma­napság sem, hogy az aknászok hazaküldenek embereket, mert siktába jövet megisznak egy­két finjlzsa bort, egy-két félde­cit. A föld alatt dolgozó bá­nyászt munkahelyén sok ve­szély fenyegeti, ha nem éber, nem óvatos a leghamarabb éri súlyos baleset. S erre példa már itt is akad. Ideje lenne okulni belőle, amíg nem késő. Pataky Dezső tartására pedig majdnem két* millió forinttal nagyobb ösz- szeg áll a városi tanács ren­delkezésére, mint az az év ele­jén várható volt. Ezenkívül növekedett a szociális ottho­nok költségeire fordítható összeg, az általános iskolák, óvodák állandó napközi ottho­nok költségvetése. A vízgaz­dálkodás címen is 350 ezer fo­rintról 1 millió 830 ezer fo­rintra növekedett az anyagi alap, amelyet az új lakótelep, a patakmeder munkálataira, s egyéb vízgazdálkodást javító célokra fordíthatnak. Mindezek a számok azt bi­zonyítják, hogy a városi ta­nács az anyagi lehetőségekhez képest azokra a célokra for­dítja a költségvetés nagyobb összegeit, amelynek megoldá­sa legsürgetőbb, s amelyek legjobban szolgálják a város szociális, egészségügyi, kultu­rális igényét. De miből teremti elő a vá­rosi tanács azt a 40 millió fo­rintnál is magasabb összeget, amely ezeknek a feladatoknak megoldásához szükséges? Adókból talán? Vagy a lakos­ság egyéb terheinek növelésé­ből? Korántsem! A legjelen­tősebb összeg az állami hozzá­járulásból adódik, amely 24 millió 611 ezer forintot tesz ki. Igen jelentős összeggel, csaknem 7 millió forinttal já­rulnak hozzá a tanácsi válla­latok a költségvetés bevételei­hez, és csak elenyésző része kerül be adókból, mindössze 3 és fél millió forint. Ezek a bevételi források megfelelően bizonyítják, hogy bár a városi tanács, mint a korábbi években — az idén is számít a lakosság anyagi tá­mogatására, hozzájárulására, de a költségek nagy részét ál­lami és vállalati hozzájárulás­ból biztosítja. Számít a lakos­ság támogatására, mert bár 40 millió forint nagy összeg, de a lakosság igényei is állandó­an növekednek, s amint ezt a tanács határozata is kimondja: úgy igyekeznek ezt kielégítem, hogy a meglevő összeggel gondosan takarékoskodnak és felhasználják a lakosság által felajánlott társadalmi munká­kat is, amellyel újabb parkok­kal, utakkal, s más, fontos, és a lakosságot szolgáló létesít­ményekkel gazdagodhatunk. A 40 millió forint tehát az utolsó fillérig a város lakossá­gának kulturális, szociális, egészségügyi igényeinek ki­elégítését szolgálja, de lehető­ség van arra, hogy ezt a je­lentős összeget tovább növel­je a város lakossága, a külön­böző nagyértékű, közhasznú társadalmi munkákkal, hogy szebb, rendezettebb legyen a megye székhelyt. Kovács Endre A kibővített pártbizottsági ülés utolsó felszólalója Komó­csin Zoltán elvtárs, az MSZMF Politikai Bizottságának póttag­ja, a Népszabadság főszerkesz­tője volt. Komócsin elvtárs mindenekelőtt tolmácsolta a Központi Bizottság és személy szerint Kádár János elvtárs köszönetét a megyei pártbizott­ságnak, a megyében dolgozó kommunistáknak és pártonkí- vüliek tízezreinek a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­ben kifejtett munkásságukért Elmondotta, hogy a Központ. Bizottság, de személy szerin: Kádár elvtárs is, igen nagyrá értékeli azt a munkát, amelyek a megye dolgozói kifejtettek az elmúlt három esztendőben és örömmel látják a mezőgaz­daságunk jelenlegi fejlődését is. Felszólalása további részéber Komócsin elvtárs részletesen szólott, az anyagi érdekeltség elvének alkalmazásáról. Ki­hangsúlyozta, hogy az anyagi érdekeltség alkalmazása segí­ti, lendíti, buzdítja a termelést, tehát hasznos és kívánatos. Az egységes paraszti osztály kiala­kításáról szólva kihangsúlyoz­ta, hogy termelőszövetkeze­teinkben minden tagot végzett munkája alapján kell megítél­ni, és nem szabad senkivel sem éreztetni, hogy hány hold föld­je volt a magángazdaságok idején. Egységes szövetkezeti pa­rasztságot, erős, gazdaságilag fejlett termelőszövetkezeteket csak úgy lehet létrehozni, ha közös gazdaságok minden tag­ja egyenlő rangú és jogú, és kinek-kinek a végzett munkája alapján jár a bírálat, vagy a dicséret — fejezte be nagy tét- I széssel fogadott beszámolóját Komócsin elvtárs. Az elhangzott hozzászólások­ra Putnoki László elvtárs vá­laszolt, majd ugyancsak Put­noki elvtárs rövid nemzetközi tájékoztatót tartott a pártbi­zottsági ülés részvevőinek. Végezetül Bíró József elv­társ ismertette a megyei párt- bizottság felhívását a megye dolgozóihoz, amelyet a tanács­kozás egyhangúlag elfogadott. A megyei pártbizottság ki­bővített ülése Bíró elvtárs zár­szavával ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom