Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-22 / 94. szám

2 NÉPÜJSAG 1062. április 22., vasárnap Együtt a világ ifjúságával Bárhol is van hazája. Bármely ég néz le rája, Küzdő korunknak új nemzedéke Mind itt halad velünk... E nlékezeles dátum 1945. október 29., a világ va­lamennyi békeszerető fiatalja számára. Ezen a napon nyílt meg a londoni Albert Hall sok művészi produkciót megért fa­lai között 63 ország több mint 30 millió fiatalja képviselőjé­nek részvételével a világ ifjú­ságának konferenciája. Ezek­ben a napokban az Albert Hallban nem Liszt, Mozart, Bartók dallamai csendültek fel, ám a dallamok, amelyek felcsendültek, azóta bejárták a világot, azóta eljutottak öt vi­lágrész valamennyi országába. A melódia, amely oly sokszor visszhangzott a londoni hang­verseny falairól, amely a világ minden nyelvén ugyanazt' a nagy gondolatot jelenti, amely minden anya, minden fiatal szívét megdobogtatja, nincs kottába szedve, mégis többet jelent mindennél, mert íze, hangja, jelentése szívből faka­dó dallam, emlékezik arra a nagy napra, amikor elhangzott az eskü, amikor a küldöttek a világ csaknem minden nyelvén kimondták a döntést saját sor­suk felett ezzel az esküvel: „Esküszünk, hogy emlékeze­tünkben tartjuk ezt az 1945 no­vemberében kikovácsolt egy­séget nemcsak ma, nemcsak ezen a héten, nemcsak ebben az évben, hanem örökké, amíg fel nem építettük azt a világot, amelyről álmodoztunk, ame­lyért küzdöttünk. Esküszünk, hogy az egész vi­lágon megteremtjük a külön­böző fajú, színű, nemzetiségű és felekezetű fiatalok egységét, eltüntetjük a földről a fasiz­mus minden maradványát, megteremtjük a világ népei­nek őszinte és nemzetközi ba­rátságát, fenntartjuk az igaz­ságos és tartós békét, felszá­moljuk a nyomort, az ínséget és a kényszerű henyélést. ’ijöttünk, hogy hitet te- ’ gyünk az egész ifjúság egysége mellett, hogy megem­lékezzünk a harcban elesett társainkról,% és megesküdjünk, hogy az ifjúság ügyes keze, al­kotó elméje és lelkesedése so­ha sem esik többé áldozatul egy háborúnak! Előre a jövőnkért!" 1945. november 10-én, ezen az emlékezetes napon bontott zászlót a DÍVSZ, amely fenn­állására büszkén tekinthet vissza. A békéért, a világ ifjú­ságának egységéért folytatott harc, a gyarmatosítás elleni küzdelem fémjelzi a DÍVSZ tevékenységét a többi mellett. Ezért gyűlnek össze időnként a különböző országok fővárosai­ban a fiatalok küldöttei, hogy E1' újra meg újra hitet tegyenek az 1945 novemberében elhang­zott eskü igazsága mellett. Prága, fcudapest, Berlin, Bu­karest, Varsó, Moszkva, Bécs után ebben az évben nyolcad­szor tanácskozik egymással a világ haladó ifjúsága Helsinki­ben. A világifjúsági találkozók reprezentatív megnyilvánu­lásai az ifjúság békevágyának, gyarmatosítás elleni harcának. Ezek a találkozók erőt adnak a világ haladó fiataljainak a további harchoz. Az 1945-ben kialakított egység az elmúlt 17 év alatt erősödött. A londoni alakuló ülésen 63 ország kép­viselői vettek részt, s ez a bé­csi ifjúsági találkozóig több mint kétszeresére nőtt. A világ Ifjúságának béke­harca mellett a mai napon a gyarmatok ifjúságának felsza­badításáért folytatott tevé­kenységéről kell emlékezni. Minden esztendőben április 24-én. különböző gyűléseken, összejöveteleken emlékeznek meg a gyarmati fiatalok éle­téről, függetlenségi mozgal­mukról. A gyarmati rendszer, amely­nek szétesése a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kez­dődött, majd a második világ­háború időszakában lépett második szakaszába, az utóbbi években lényegében megtör­tént. A gyarmati rendszer ma már nem rendszer. Egy-két he­lyen az imperialisták különbö­ző mesterkedései folytán még találhatók utolsó maradvá­nyai, de a tények azt mutatják, hogy nem sokáig. A gyarmati népek követ- ** kezetes harca a Szov- jétunió és a szocialista tábor léte, harca a gyarmatok felszá­molásáért, de nem utolsó­sorban a világ ifjúságának szolidaritása, segítése volt az, ami erkölcsi erőt adott a gyar­mati népek küzdelméhez. A mi népünk ehhez az er­kölcsi erőhöz, ehhez a támoga­tóhoz tartozik, hiszen mindent megteszünk azért, hogy mind­annyian, mi, Heves megye fia­taljai is, ott álljunk, ahol eb­ben a harcban ránk szükség van. Ezért találkozunk a gyar­mati népek fiataljaival min­denkor, amikor erre alkalom adódik. Meg akarjuk ismerni életüket, szokásaikat, harcukat a felszabadulásért, ezért me­gyénk ifjúsága is évről évre, április és május hónapban, szolidaritási napokon, ifjúsági találkozókon mutatja meg bé­kevágyát, testvéri együttérzé­sét a gyarmatok ifjúságával. TófoUétébon Az ifjúsági találkozók szám­vetések, amelyeken ifjúságunk felmutatja, mit tett a szocializ­musért, a békéért, a gyarmati népek felszabadulásáért. Ápri­lis 24-ével ez évben is megkez­dődnek megyeszerte az ifjúsá­gi megmozdulások, amelyek­nek különös szint és jelentősé­get ad az, hogy ismét világif­júsági találkozóra készülünk. A napokban indul el újtára a VIT staféta. Ez a staféta nem a fiatalok emlékszalagjait vi­szi Helsinkibe, hanem azokat a felajánlásokat, eredménye­ket, amelyeket ifjú kommunis­táink a KISZ-en kívüliekkel karöltve vállaltak, illetve elér­tek. Eredményeket dokumen­tál ez a staféta, melyeket fia­taljaink elértek a munkában, a tanulásban, kultúrában és a sportban. Eredmények, ame­lyek építőkövei a nagy szocia­lista tábor hatalmas eredmé­nyeinek, amelynek láttán a volt gyarmatok népei bátran léphetnek a szocializmus biztos útjára. Utunk helyességének meg­mutatása azért is fontos, mert a volt gyarmatok zöme csak politikailag nyerte el függet­lenségét, a gazdasági függet­lenség kivívása még hátra van. A kommunizmust építő Szov­jetunió és a szocialista tábor országai e tekintetben is telje­sítik internacionalista kötele­zettségeiket, minden segítséget megadnak a felszabadult né­peknek. Eredményeink miatt nincs ■Lí szégyenkezni valónk a világ ifjúsága előtt. A staféta ott lesz a mi eredményeinkkel is, s ez azt fogja tükrözni, hogy ifjúságunk egyetért a politikai irányvonallal, megyénk ifjú­sága is hittel vallja ezt. De azt is mutatja, hogy nemcsak a küldötteink lesznek ott a Nagy Találkozón, hanem mi va­lamennyien, akik itthon a gépek mellett, a földeken, az iskolák­ban és hivatalokban dolgozunk, mi mindannyian ott hallatjuk szavunkat a világ fórumán. A ml küldötteink csak képvisel­nek bennünket, ám mi ott va­gyunk az eredményeinkkel, ott vagyunk a szívünkkel, mert mindaz, ami ott történik; az a mi ügyünk, a mi kívánságunkra, a mi beleegyezésünkkel törté­nik. Ott leszünk Helsinkiben, és ott maradunk azok szívé­ben, akik megismétlik az es­küt szóban, mi pedig a tet­teinkkel fémjelezzük, hogy — egyetértünk! Németh Tibor a KISZ MB. ágit prop. titkára Jouhaiíd-t, az OAS egyik fő­kolomposát ismét halálra ítél­ték. Ha egy kisstílű bűnözőt, egy Jelentéktelen, kiskaliberű gonosztevőt halálra ítélnek, általában nem szól róla többé a krónika, mert vagy végre­hajtják az ítéletet, vagy „ke­gyelemből” életfogytiglanra változtatják, s az illető akkor sem kerül többé összetűzésbe a törvénnyel. Persze születnek halálos ítéletek a bűnös távol- létében in contumaciam is, ilyenkor esetleg még többet hallunk róla, főleg akkor, ha politikai bűnözőről van szó. Jouhaud extábornok neve nem most szerepel először a francia katonai bíróság tár­gyalási aktáin. Tíz hónappal ezelőtt halálra is ítélték az i961 áprilisi puccsban való rész­vétele miatt. De a tábornokot láthatóan nem zavarta az íté­let, azóta is háborítatlanul vé­gezte fasiszta terrorfőnöki te­endőit. A tárgyalásra se vo­nult feltűzött szuronyú kato­nák közölt a bíróság épületé­be, s nem ült a vádlottak pad­ján. In contumaciam hozták az ítéletet, aminek kihirdetése után meg buzgóbban intézte az Or an vidéki OAS ügyeit. A francia törvények szerint az in contumaciam elítélt bű­nös ügyét kézrekerüése után ismét le kell tárgyalni. Jouha­ud perében ismét halálos íté­let szüléiéit, s kegyelmi kér­vényéről a jövő héten dönte­nek. Az eviani fegyverszünet óta ..rájár a rúd” az' OAS-ra, a francia hatóságok még ha ez nincs is a hivatalnokok és a katonatisztek ínyére, kényte­lenek fellépni a terrorszerve­zet ellen. Ez juttatta törvény elé ismét Jouhaud-t alvezéré- vel együtt, sőt már kézre ke­rült Sálán is, az OAS legfőbb irányitója. Salannak sem ez lesz az el­ső összetűzése a törvénnyel, amikor bíróság elé állítják. Ö is dicsekedett már egy halálos ítélettel (kihirdetve: in contu­maciam ...). Végső soron ö fe­lelős az ultrák garázdálkodá­sáért, az algériai utcákon min­dennapos jelenségnek számító arab vadászatokért. Az ítélet, ha azt a törvények szellemé­ben hozzák, csak egyféle lehet. Az a kérdés csupán, hogy a bí­róság megfogalmazza-e, ki­mondja- azt, amit a megbéké­lésre vágyó francia és algé­riai nép kíván. Az a kérdés, hogy a bíróság hajlandó-e le­fejezni az OAS-t, hajlandó-e halálos ítéletet hozni akkor is, mikor a bűnös őrizet alatt áll, s a bírósági döntést végre le­het hajtani, annak nemcsak erkölcsi értéke van. —• Mert eddig csak az volt. A csupán erkölcsi értékű ítéletek pádig nem fékezik meg az OAS-t, hiszen in contumaci­am — erkölcsileg az OAS ve­zetők nagy része már „meg­halt”, másrésze pedig 15—20 évi börtönbüntetését tölti,, — szabadon. (krajczár) ítélet Barák és bűntársai ügyében PRÁGA (MTI): A Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság felső katonai bírósága április 17—20-ig tárgyalta Rudolf Ba­rák, volt belügyminiszter és bűntársai, Vlastimil Jenys, Ji- ri Ondracek és Jiri Soucek, a belügyminisztérium volt mun­katársainak bűnügyét. A katonai főügyész vádat emelt Rudolf Barák ellen, aki különösen az 1960—61-es évek­ben, visszaélt belügyminiszteri funkciójával, külföldi valutá­kat hosszú időn keresztül el­tulajdonított és ezeken különféle közszükségleti cikkeket vásárolt kapita­lista országokban, az így jog­talanul szerzett dolgokat ma­gáncélokra használta fel. Az ország biztonságát .szolgáló és a belügyminisztérium részére adott összegekből folyamato­san nagyobb mennyiségű cseh­szlovák pénzt tulajdonított el. A jogtalanul szerzett külföldi valutát és csehszlovák pénzt családja, valamint más szemé­lyek közreműködésével külön­féle helyeken rejtette el. A biztonsági szervek az eldugott pénzt, és értékeket megtalál­ták és lefoglalták. Rudolf Ba­rák bűncselekményeivel alá­ásta és gátolta a belügyminisz­térium rendes munkáját és komolyan veszélyeztette az ál­lam és a népgazdaság bizton­ságát. A katonai ügyész Barák bűn­társai ellen azt a vádat emelte, Athéüban feszüli a helyzet ATHÉN (TASZSZ): Athén­ban feszült a helyzet, sajtóje­lentések szerint pénteken reg­gel egész Attikában harci ‘ké­szenlétbe helyezték a légierők, a haditengerészet és a hadse­reg egységeit, valamint Athén, Pireusz, és a környező területek rendőrségét és csendőrségét. Athén központját nagy rend­őri erők zárták körül. A rendkívüli intézkedésekre az adott okot, hogy a burzsoá Centrum Unió Párt a hatósá­gok tilalma ellenére, tiltakozó gyűlést hirdetett a kormány politikája ellen. „Háromnál több ember nem csoportosul­hat” — ezt a parancsot adta — MIKOR BEFEJEZŐDÖTT a termelőszövetkezet szerve­zése és együtt volt a falu 450 embere, azt gondoltam: végre túl vagyunk a nehezén. Ki is tettük a táblát, a jól végzett munka tudatával, hogy „Bo- dony termelőszövetkezeti köz­ség” — így emlékezik a néhány év előtti napokra Kovács And­rás, a falu párttitkára. S ta­lán ő volt az egyedüli ebben az időben, akikben ilyen érzé­sek kavarogtak? Nem! Akkop valóban úgy látszott, hogy az átszervezés lesz a legnehezebb, ezért tehát senki nem sajnálta erejét, idejét, türelmét, hogy meggyőzzön sok száz egyéni gazdát a belépési nyilatkozat aláírására. S akkor, napok, he­tek alatt sikert hozott az igye­kezet, a felviágosító szó ereje. De azóta még nagyobb követel­mények elé állította az élet a falu kommunistáit, akik meg­alkotván a szocialista gazdál­kodás formáit, újból munkához láttak, hogy azt szocialista tar­talommal töltsék meg, hogy átformálják az emberek gon­dolkodását. S ez bizonyult a nehezebb munkának. A néhány éve még egyénileg gazdálkodó paraszt- emberekből, a fakanál mellé parentált asszonyokból, szocia­lista módon gondolkodó, felvi­lágosult, marxista eszmék sze­rint élő embereket, — ha úgy tetszik: kommunistákat ne­velni. Bcdönyban is hozzáláttak e szép, tie cs*nnr.t sem könnyű feladat m~"oldásának. — Ügy (•■! tol-. legelőször is a pártszervezet iránti bizalom Q munka neheze: az ember átformálása megalapozásán kell kezdeni — tér vissza újból gondolatban a közelmúlt eseményeire Kovács András. MERT ITT A PARTOT egy­két korábbi helytelen országos intézkedés alapján ítélték meg jó néhányan az egykori gaz­dák, középparasztok közül, úgy is mondhatnánk: tartottak tő­le. „No, ha nem ismeritek a pártot, gyertek, ismerjétek meg!” — mondották a bodonyi kommunisták — és szóltak a szorgalmasabb, felvilágosul­tabb gazdáknak: szívesen lát­ják őket a taggyűléseken, a párt által szervezett összejö­veteleken. És eljöttek. Saját szemükkel, fülükkel győződtek meg arról: a párt- szervezet mennyire szívén vi­seli a falu, az emberek sorsát, miként igyekeznek a párt tag­jai, hogy jobb, gondtalanabb élete legyen a szövetkezeti pa­rasztnak, és minél előbb ki­emelkedhessen a falu a maradi nézetek posványából. Kezdetben bátortalanok vol­tak, de amint látták, hogy a pártszervezet az ő problémá­jukkal foglalkozik, mind bát­rabban elmondták javaslatai­kat, véleményeiket. S azóta? Vehetjük akár Farkas Már­tont. a tsz elnökhelyettesét, vagy a pártonkívüli aktívahá- iózat 2i emberét, mindannyian aktív részvevői ma már a kom­munisták tanácskozásainak. így kerültek mind közelebb a párthoz Fejes József egy­kori középparaszt, és Farkas cs. János, akit nemrég kiváló szövetkezeti tag kitüntetéssel jutalmaztak a közös gazdaság­ban végzett becsületes munká­jáért, és akiket azóta már hi­vatalosan is a párt tagjai közé soroltak. VELÜK FELTÉTLENÜL erősödött a pórtézervezet, de aki azt hiszi, hogy a falu kom­munistái egyöntetű helyeslés­sel fogadták rendkívüli felvé­telükét, — az téved. Mert jóné- hányan így méltatlankodtak: „Hová vezet ez, ha csak úgy felvesznek a pártba valakit? Mikor mi annyit harcoltunk érte!” — Nem volt velük könnyű megértetni, hogy a pártszerve­zet — amely zömében idős em­berekből áll —, ha mereven el­zárkózik a szövetkezeti gazdák felvételétől, csak gyengülhet és nem tudja megfelelően segíte­ni a termelőszövetkezet politi­kai és gazdasági megszilárdítá­sát Nem beszélve arról a tart­hatatlan nézetektől, amelyek­kel az egykori középparasztok felvételét gátolták. Nehezen értették meg, hogy nem első­sorban azt kell nézni, ki mi­lyen családfáról pottyant kö­zénk, hanem azt, hogy miként él. miként dolgozik. Most mór valamivel gyorsabban hala­dunk előre — mondja a párt­titkár. — Most már egyre töb­ben a párt tartalékát, erősödé­sének zálogát látják a termelő­szövetkezet félezemyi tagjá­ban. De... És megint egy de. Az embe­rek nem változnak máról hol­napra. Le kell küzdeni a ma­gántulajdon, a vallás emelte korlátokat, idő kell ehhez, tü­relem, sok-sok érv, míg ők is eljutnak a marxista világnéze­tig, a párttagságig. EBBŐL IS LATHATŐ, nem elegendő az, hogy a kommu­nisták megértik a termelőszö­vetkezeti gazdák felvételének fontosságát, előnyét, a munka neheze még ezután követke­zik — marxista világnézetű emberekké kell előbb nevelni őket. A falu kommunistái jó- akaratúan segítik őket ebben. Felkeltik a szövetkezeti gaz­dákban a politikai érdeklődést, igyekeznek rávenni őket a rendszeres újságolvasásra, (leg­utóbb is húsz termelőszövetke­zeti gazda rendelte meg a párt lapját) egy-egy pártnapon már be sem fémek a moziterembe, és a pártoktatáson már többen tanultak a pártonkívüliek kö­zül, mint ahány kommunista járt az előadásokra. A politi­kai érdeklődés növekedését mutatja az is, hogy mind na­gyobb érdeklődéssel vesznek részt a pártnapokon, különbö­ző tanfolyamokon, s ami a leg­biztatóbb, az asszonyok is kez­denek bekapcsolódni a falu politikai életébe. Az asszo­nyokban is érik a gondolat, hogy kérjék felvételüket a ki a rendőrség. Bejelentették, hogy „erőszaíkikal” nyomják el a gyűlés megtartására irányuló kísérleteket. Az ország ellenzéki erői fel­hívással fordultak Athén la­kosságához: jelenjenek meg a gyűlésen, mutassák meg, hogy támogatják a demokrácia ügyét. Athénben késő délután a sokezer főnyi tömeg, amely a kormány ellen tüntetett, össze­csapott a kivezényelt roham­rendőrséggel. Az összecsapásról érkezett első jelentések sze­rint legalább 15 személy sebe­sült meg és a rendőrség 200 tüntetőt őrizetbe vett. (MTI) pártba, s ez évben ketten vagy hárman közülük már mindén valószínűség szerint megkap­ják tagjelölt könyvüket. Érik a gondolat a férfiakban is, akik megszerették a közösben a politikai tevékenységet, úgy érzik, már megfelelnek a párt­tagság követelményeinek. A fiatalítás egyébként bíz­tatóan halad a bodonyi párt- szervezetben. Farkas mb. Jó­zsef és Farkas Pál leszerelt katonák felvételét jóvá hagyta a pártszervezet. Nemrég dön­töttek Kovács Pál és Fejes Ist­ván tagjelölt felvételéről, s most is van egy kiszista tag­jelöltjük. ILYEN BIZTATÓ erősödés becsületére válik egy 22 ember­ből álló pártszervezetnek. De mégsem elégedettek vele a bo­donyi kommunisták. Azt sze­retnék, és dolgoznak, vitáznak szívvel — türelemmel, hogy a falu lakosságának zömét kite­vő szorgalmas, becsületes szö­vetkezeti gazdákkal erősítsék szervezetüket, hogy jobban se­gíthessék a közös gazdaság po­litikai, gazdasági megerősödé­sét, s nagyobb léptekkel ha­ladhassanak előre az emberek tudatának formálásában is. Nemes, szép törekvés ez. Kommunistákhoz méltó, s ha nehéznek is ígérkezik, és hosz- szú évek fáradságos, türelmes munkáját igényli, — mégis meg akarják valósítani a bo- donyiak. Kovács Endre ho-gy tevékenységükkel hozzá­járultak a fővádlóit bűncselek­ményeinek elkövetéséhez, lep­lezték bűnös tevékenységét és maguk is eltulajdonítottak kü­lönféle pénzösszegeket és ér­téktárgyakat. A tárgyaláson minden két­séget kizáróan bebizonyosodott Rudolf Barák és társainak bű­nössége, amelyet a vádlottak • bizonyítékok súlya alatt ma­guk is beismertek. A bíróság a tárgyalás befe­jezése után ítéletet hirdetett és valamennyi vádlottat bűnös­nek mondta ki a terhűkre rótt bűncselekményekben. Ezért Rüdolf Barákot 15 évi, Vlasti­mil Jenyst 10 éyi, Jiry Ondra- ceket 3 évi és Jiri Souceket 3 évi, próbaidőre felfüggesztett 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A bíróság ezenkívül el­rendelte az első három vádlott teljes vagyonának elkobzását. (MTI) Heves földrengés Dominikában — Emelkedett a perui földrengés halálos áldozatainak száma SANTO DOMINGO (MTI): A Reuter-iroda híre szerint szombat reggel két heves föld­lökés reszketlette meg Santo Domingót, a Dominikai Köz­társaság fővárosát. Részletekről még nem érkezett jelentés. Az AP szerint a földrengés köz­pontja a fővárostól 146 mér­földre. Dominika középső vidé­kén volt. Ugyancsak az AP közli, hogy pénteken dflben Haiti északi partvidékén földrengést észleltek, amely házakat ron­gált meg. Az Espresso című limai lap jelentése szerint, a Peruban szerdán történt földrengés ha­lálos áldozatainak száma ki­lencre emelkedett. Az anvagi kár több százezer dollár. (MTI) Elutazott Pekingiből a szovjet kereskedelmi küldöttség PEKING (TASZSZ): A gaz­dasági tárgyalások sikeres be­fejezése után szombaton el­utazott Pekingből a Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszter vezette kereskedelmi és gazdasági küldöttség. (MTI) d Miivel!désügyi Minisztérium költeménye A Művelődésügyi Miniszté­rium közli, hogy a május 1-i ünneppel kapcsolatban az is­kolák tanítási rendje a követ­kezőképpen alakul: Április 28., szombat: rendes tanítás a szombati órarend szerint. Április 29., vasárnap: rendes tanítás a hétfői órarend sze­rint. Április 30., hétfő' tanítási szünet. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom