Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-03 / 78. szám
4 NÉPÚJSÁG 1962. április 3., kedd Kiváló állatgondozó Csikós János, a tarnamérai Béke Termelőszövetkezet legjobb állatgondozója. Tíz tehenet gondoz, és fejésátlaga 16 liter fölött van.' Az elmúlt évben 652 munkaegységet teljesített és szép jövedelemhez jutott, mert 1961-ben 36 forint 60 fiúért ért náluk egy munkaegység. (Foto: Kiss Béla.) — A HATVANI Járási Tanács mellett működő gyermek- és ijúsági bizottság szombaton megbeszélést tartott. A bizottság megtárgyalta a veszélyeztetett családi körülmények között élő gyermekek helyzetét, valamint a községi albizottságok munkáját. Az értekezleten Balázs Pál, a járási tanács vb, elnökhelyettese tartott beszámolót az ifjúságvédelmi problémákról. (r.) « A TŰZOLTÓTESTÜLET munkája, az egészségügy, a termelőszövetkezet és a tanácsi állandó bizottságok tevékenysége szerepelt az egri járás községeinek múlt heti tanácsülésein. A balatoni tanács 30- án tárgyalta az önkéntes tűzoltótestület munkáját, az andor- naktályaiak az egészségügy kérdéseit vitatták meg. Ostoroson a termelőszövetkezet szerepelt napirenden, Nagytályán pedig a tanácsi állandó bizottságok. munkáját elemezték. — EGER VAROS négy termelőszövetkezete szombat estig 909 holdon végezte el a szőlők metszését. Ezenkívül elvetettek négy hold borsót » és 10 hold mákot. A tavaszi árpa vetéséhez tegnap kezdtek hozzá a .közös gazdaságok. Április 7-én és 8-án Három megye középiskolás irodalmi színpadjainak fesztiválja Egerben öles plakátok hirdetik, hogy április 7-én és 8-án érdekes kulturális események színhelye lesz Eger. Ezen a két napon tartják a három megye 33 középiskolájának legjobb szavaiéi és irodalmi színpadai körzeti fesztiváljukat. A fesztivált a Heves megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a KISZ Heves megyei Bizottsága rendezi. Felkerestük Dienes Tibort, a megyei tanács művelődési osztályának művészeti főelőadóját, aki a szervezési munkákat irányítja, hogy ismertesse a programot, a műsort. — A fesztivál az országos kulturális seregszemle keretében történik — mondotta. — Városunkon kívül még három helyen rendeznek úgynevezett területi bemutatót, Keszthelyen. Kecskeméten és Sárospatakon. Ezekben a városokban találkoznak az országrészek legjobb középiskolás kul- túrmunkásai. — A megyéből mely iskolák csoportjai vesznek részt? — A Heves megyei nyolc irodalmi színpadból kettő középiskolás, s mindkettő szerepel is a seregszemlén. Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium irodalmi színpada „Eger az irodalomban” című műsorával lép fel, amelyben Tinódy, Balassi, Vörösmarty, Petőfi, Zalár versei és Dankó-dalok szerepelnek. A gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium irodalmi színpada pedig a „Hazám, hazám” című összeállítással lép feL — A többi irodalmi színpadok milyen műsorral jönnek? — A monori József Attila Gimnázium irodalmi színpada a szavalatokat teljes egészében József Attila versei közül válogatta, s emellett Sztravinszkij és Bartók műveivel lép fel. A salgótarjáni Madách Imre Általános Gimnázium „Anyák a békéért” címmel állított össze műsort, amelyben FILM; A lelkiismeret lázadása szerepel Bronevszkij Szavalókórusa (Elemek) Várnai Zseni, József Attila, Brecht és Jiri Marek művel. A balassagyarmatiak műsora a „Nógrádi szőttes”, Mikszáth Kálmán, Brecht, Szabó Lőrinc és Vihar Béla munkáiból állította ösz- sze a műsort — a zeneszámok mellett. A nógrádiak bizonyára nagy érdeklődésre számot tartó jelenete lesz majd a „Soha többé” című pantomim. A béke és barátság gonddalának jegyében Arghezi, Hikmet, Bartók és Csepeli Szabó Béla műveiből adnak elő a nagykőrösiek. — És a szavalok? — A három megye területén 33 középiskola van, s az iskolák legjobb szavaiéi jönnek a fesztiválra. — Miért éppen Egerben rendezik a három megye fesztiválját? — Egernek hagyományai vannak már a kulturális szemlék rendezése tekintetében, jók a feltételek is, van színháza, kultúrotthona, ahol megtarthatjuk a bemutató előadásokat, el tudjuk helyezni a szemle körülbelül kétszáz] ötven részvevőjét. Az NDK filmgyártásának és televíziójának közös alkotása A lelkiismeret lázadása. Rudolf Petershagen volt ezredes emlékiratai magyar nyelven is megjelentek. A filmváltozat nagyjában hű maradt a könyvhöz. Filmszínházaink három részben pergetik e hatalmas alkotást, amely izgalmakban bővelkedik. A filmet az egri Vörös Csillag április 2—18-ig tűzte műsorára, a gyöngyösi Szabadság Filmszínház pedig 9-től 24-ig vetíti. — Kikből áll majd a zsűri? — A zsűri nagyrészt helyi szakemberekből áll, de munkájában részt vesznek országos szaktekintélyek is. így várjuk Lázár Magdát (Népművelési Intézet munkatársa), Bende Miklóst (színházi rendező) és Molnár Gál Pétert (színikritikust). — A seregszemlének lesz országos döntője is? — Igen, s akik a területi bemutatókon legjobban szerepelnek, azok fellépnek az országos bemutatón is — mondotta befejezésül Dienes Tibor. (K) EGRI VÖRÖS CSILLAG A lelkiismeret lázadása (I. rész) EGRI BRODY Méreg GYÖNGYÖSI PUSKIN A kilencedik kör PÉTERVASARA Az őserdő urai (széles) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Julius Caesar HATVANI VÖRÖS CSILLAG Egy tiszta szerelem története HATVANI KOSSUTH Tisztes úriház HEVES Folytassa; nővér (széles) FÜZESABONY Adua és társnői __ 1962. ÁPRILIS 3., KEDD; j^A^ **** 65 évvel ezelőtt. 1897. április 3-án halt meg JOHANNES BRAHMS aKt német zeneszerző, korának a tö- .i jj'.'jfi i~~ ' vVVI# megekre hatni kívánó programi-é’e--. ■wiér zene irányzatával szemben az at>- m szolút zene, az akadémikus elzárvSjEjfeStíái fii1 kózottság híve. Művészetének igazi t f .jhmMf ' értéke a hangulatokat megkapóan kifejező dalaiban van. Bécsi tar- MiWjKUyM'l1 ^.jKÍfe-f. tózkodása alatt szoros kapcsolatai / yijűffié, fejlődtek a magyar zenével (Magyár táncok). Néhány híres müvét fajjÉSflPiipáfr idézzük: Requiem, Tragikus nyi280 éve, 1682-ben e napon halt JOHANNES BRAHMS meg BARTOLOME MURILLO spanyol festő. Fiatalkori képeinek tárgyát a városi nép életéből vette (Kockázó gyermekek, Dinnyeevők). E naturalisztikus ábrázolásmódhoz később is hű maradt; így vallásos tárgyú műveit is népies hangulat szövi át, s kellemes színekkel ábrázolt bájos alakjai a megszépített valóságot adják. E polgárias, kedélyes szemléletnek egyik legjellegzetesebb alkotását a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzik (Menekülés Egyiptomba). 100 évvel ezelőtt, 1862-ben e napon halt meg JAMES ROSS angol ellentengernagy, kiváló sarkkutató. 1829—1833. közti útja során megállapította az északi mágneses sark helyét; valamint felfedezte annak állandó vándorlását. 1839—43-ban a Deli-sarkra vezetett expedíciója során felfedezte a Ross-tengert, az Erbus és a Terror vulkánokat, a Déli Viktória-földet. Az Antarktiszt három oldalról közelítette meg és ezzel bebizonyította annak önálló kontinens jellegét. LILIOMFI Szigligeti Ede vígjátéka az egri diákszínjátszok műsorán Drámairodalmunk klasszikusa, Szigligeti Ede örökifjú, kedves, gúnyos vígjátékát a magyar közönség szívébe zárta: s ha színház, mozi, vagy valamelyik színjátszó csoport műsorára veszd, még ma is szívesen nézzük meg, és kacagunk történetén. Egerben vasárnap este a Gárdonyi Géza Gimnázium színjátszó csoportja adta elő Mészöly Dezső átírásában — az intézet dísztermében — nagy sikerrel. Nagy Andomé tanárnő tanította be a darabot. Pontos, minden egyes epizódra kiterjedő figyelmes munkája, s a diákok átélt, néha színészi teljesítményt elérő játéka hozta meg a sikert. A címszerepet Bíró Zoltán (IV/a) alakította, s mélyen átélt, sokrétű játéka méltán érdemelte ki a közönség tapsait. Partnere, Kormos Malvin (III/c.), a női főszereplőt, Mariskát alakította. Finom, természetes mozgása, kedves hangja, bájos játéka egy jövendő színészt sejtet. Antal Máriát (IV/c.) Camilla szerepében láthattuk. A szerelmes vénkisasszonyt kor- és jellemhű játékával, pontos, minden epizód[•jiiiiiiiii.aiiiiiiiiliiiMiiiliiiiilnMjiiiiiiiiiiMiiiiHiiiiiiiilniiiiiiliiiiiiniiiiiiiiiiiiiiianliiliiaiiliilininiilKliiliiliiliiliiliiliiliillilMiniiiliiiiiiirUMirlioiiimiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiici i>isiiiii>i.mii. laiianaiiaiiaiiaiiauaiiiiiaiiaiia ra azonnal reagáló mozdulataival, mknkájával tette nevetségessé, hasonlóképpen a Szilvái professzort alakító Darabos Zsolthoz (Ill/a.) Külön kell megemlítenünk Oláh Andrást (II/a.), akit Kányái fogadós szerepében láthattunk. Hűséggel és könnyedséggel játszotta az idős fogadós szerepét. Az est másik fénypontja Pólyák Ferenc (II/a), (Szelleműi) volt. A tréfás és mindenre kész barát szerepét igazi tehetségre valló módon oldotta meg. Kobolák Anna (II/c.) (Erzsiké) alakítása is méltán aratott sikert partnerével, a Gyuri pincért játszó Kerekes Györggyel (II/a.) Az idős Csont István (IV/a.) és az ifjú Hóltzer Béla (IV/a.) Swartz komikus kacagtató figurája sokszor megnevettette a közönséget. Meg kell még említenünk jó játékáért Jaksi Irént (II/c.) Jankovits Magdát (II/c.) és Ná- dassy Ildikót (II/c.) Az ötletes díszletekkel, korhű kosztümökkel, s jó szereplőkkel bemutatott darab történetét az intézet 14 tagú szimfonikus zenekara finoman festette aló. Zenei rendező: Farkas Ist20. Este, takarodókor Gütig hiába kereste Krebset. Még valamikor délután szakadtak él egymástól, azóta nem volt nyoma. Hivatták — közölte közömbös hangsúllyal a Kapó. De miért hivatták? Gütignek először az ötlött eszébe, hátha Leo is tud hegedülni? De nem, mondta volna... Álmatlanul hánykolódott a priccsen, ezután hirtelen lezuhant a sötétbe. Reggel, amikor felriadt, a gépmester már ott ült a deszkán. Gütig hunyorgott egyet szemével, szüksége, volt néhány másodpercre, hogy Krebs ottlétében felfogja előző esti távolmaradását. Könnyezni kezdett, úgy borult esetlenül, suta mozdulatokkal Leo nyakába. Még így is ágaskodnia kellett, hogy elérje. — Pythia vagy Gütig — mondta enyhe szeretetteljes iátbavágásokkal kísérve Xrebs. — Mi az? — A híres görög jósnő. Tu- íod, az ókori mondavilág albumát mindig a mi nyomiánk készítette. Ennek a Pyt- íiának egy temploma is volt. — Kit érdekel most ez az izé? Veled mi történt? Igazán hivattak? Leo Krebs bólintott. — Wützdorf? — tolult a kérdés a törpe szájára. — Ö is ott volt. Néhányan az SS-tisztek közül, meg egy... meg egy százados. Még sohasem láttam. Valami nagykutya lehet, mert a mi őrnagyunk úgy hajbókolt előtte, mintha tábornok lenne. — És? — Most már én is azt mondom, valami történik. — Mi történt? — Azt mondták, hogy Leo Krebs, gépmester. — Hagyd már a játékot. Mit mondtak volna: I. Ferenc József császár? — Nem, Gütig, ehhez te fiatal vagy. — Három évvel vagyok idősebb nálad. — Itt vagy fiatal. Én hét esztendő óta az A—18694-es vagyok. Lehetett béke és vérbe borulhatott a világ, tél vagy nyár, Dachau vagy Sachsenhausen, megmaradtam ennek a számnak. És most, hét esztendő után először Krebsnek neveztek. A Leót is hozzá rakták. Kérdezték, gépmester voltam-e? Mondom, igen. Erre a nyomdászatról csevegtek velem, velem, az A—18694-essel. — Lehet, hogy elvisznek? — Ne félj. — Félek. — Kérdezték, ki van még szakmabeli? Mondtam, hogy te is nálunk dolgoztál egy darabig. Gütig ránézett annyi érzést kifejező szempárjával a gépmesterre, s a meghatottságtól mukkanni sem tudott. — De ha valami rosszba rángattalak bele, ne szidj — tette hozzá Krebs — tudod, hogy ezeknél sohasem tudni. Emlékei között bányászga- tott, azután folytatta: — Dachauban néhány fogoly kék keresztet kapott a ruhájára. Fél éven át kergették egymást a találgatásak. Kombináltunk. Jó-e a kék kereszt, vagy nem. Azt mondták, hogy ezekért jönnék majd a svédek. Nem jöttek. Tudtuk, mit jelent a fekete négyszög, a zöld kör, a sárga csillag. De a kék kereszt? . . : — Megtudtátok? — Meg. Az kapott kék keresztet, akinek a szájában aranyfog volt. Hogy ne kelljen a kivégzés után minden halott szájában vájkálni. A birodalmi vezetés mindig nagy súlyt helyezett a higiéniára. — Hivattak, vagy nem hivattak? Olyan volt a tábor, mint a bolydult mellkas. Emberekért jöttek, emberemet elvittek, s ami a legcsodálatosabb volt: az embereket visszahozták. De miért? Neveket említettek a számok előtt, foglalkozást a földtúró vakondok előtt, az agyak változást sejtettek, csak éppen nem tudták, mi lesz az. Jó-e, ha valakit hivatnak, vagy nem? Leo Krebs után hivatták a Feyermann testvéreket. A varsói nemzeti bank büszkeségei voltak, két fivér, és mind a kettő a deviza-szakmában. Tapintásról ismerték meg, fogósáról a hamis pénzt. Finomraj- zolású ujjaik megkeményedtek a kötörésben, úgy néztek kezeikre, mintha idegen ujjak és tenyér tűnnének fél előttük. Most egy SS-százados a pénzről beszélget velük. Beszélget, nem ordít. Hivatták Gerardot, a francia grafikust is. Ott volt a sorban Sziljanov, az orosz pénzhamisító. Ismert figurája volt a berlini alvilágnak. Eleinte, még a huszas évek elején fehérorosz nagyhercegnek adta ki magát, gondosan fésülte szürkés szakádét, novgoro- di birtokairól beszélt, szeretett muzsikjairól, közeli visz- szatéréséről. Es kölcsönöket vett fel. Azután leáldozott a nagyherceg-üzlet, pénzt nem adtaik, maga gyártott. Készített Urát és máikét, frankot, és pesetát, egyszer a dollárral is megpró-' bálkozott, csak a megfelelő papír hiányzott hozzá. Kétszer járta meg a moabiti-börtönt, még a porkolábok is szerették fanyar humoráért. Harmadszorra — háború volt — a táborba küldték. Gyakran sóhajtotta, ha még egyszer kijutna az életbe, hagyná a pénzt, ólelmiszerjc- gyeket hamisítana. (Folytatjuk.) van. Kátai Gábor Korszerű cipőbolt nyílt Hatvanban A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat hatvani 46. sz. cipőboltját — a nagyszabású átalakítási munkálatok után — szombaton adták át a vásárlóközönség részére. A cipőbolt képe ugyancsak megváltozott, a régi, kis kirakatok helyett most betekintő ablakokon keresztül szemlélhetik a város dolgozói a szebbnél szebb kivitelezésű, fazonú és jo minőségű lábravalókat. Lőrincz Ferenc üzletvezető örömmel újságolja: a Hatvani Építő és Javító Ktsz határidő előtt egy hónappal fejezte be a’ kőművesmunkálatokat, s a vállalat brigádja is idő előtt végzett a belső berendezés felszerelésével, s ami a legfontosabb: az üzlet átalakításában részt vevő dolgozók kifogástalan munkát végeztek. — Az üzletben önkiválasztó rendszert vezettünk be — folytatta Lőrincz Ferenc. A vevőtér 25 négyzetméterrel bővült, korszerű világítást és berendezést kaptunk, (r) niusoras Sírokon este 19 órakor: Egy pohár víz Vainosgyörkön este 19 órakor: Gyertyaícnykcringó
