Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-10 / 58. szám

4 NEPÜJSAG 1962. március 10., szombat Vasárnap indul uj regenye Izgalmas történet a fasizmus kulisszatitkaiból lllllllllllllülilllllNllllllllllir Ki hitte volna ? Nemrégiben gépkocsivezetői gyűlést hívtak össze a markazi Mátravölgye Tsz-ben. Első hal­lásra azt hittük, valami téve­dés van a dologban, de aztán kiderült, tényleg ilyen összejö­vetelről van szó, mert a tsz- ben immár egy kis brigádra való gépkocsivezető és kocsi­kísérő van. S ha hozzávesszük, hogy ez a termelőszövetkezet mindössze egyéves és ilyen rö­vid idő alatt jutott el a gépe­sítés eme fokára, csak elisme­réssel szólhatunk a szövetkezet tagságáról, vezetőiről. (K. E.) — MA TARTJA 1961. évi mérlegzáró közgyűlését az Egri Cipész és a Peíőíibányai Vegyes Ktsz. A kisipari ter­melőszövetkezetek részlegei­nek dolgozói pár órára lete­szik a szerszámot és közösen vitatják meg az elmúlt év ta­pasztalatait és megjelölik az idei feladatokat.-A HAZAFIAS NÉPFRONT Egri Járási Bizottsága ma tár­gyal a könyvbarát-mozgalom tapasztalatairól. A könyvbarát- mozgalom járási eredményeiről Szalai István általános iskolai szakfelügyelő tart tájékoztató előadást. — SÍROK és a Mátravidé- ki Fémművek között nagyon megrongálódott útszakaszt kijavítják és korszerű aszfal­tos utat építenek. Az út épí­tésének befejezése szeptem­berre várható. — MA délután 16 órakor, az egri TIT Klubban a „Nap földi hatásai” címmel érdekesnek Ígérkező előadást tart dr. De­zső Loránd, a Debreceni Nap­fizikai Intézet igazgatója. A regény, s következésképp a film derék-részében a leve­gő sűrűsödik, a konfliktusok megrázzák egyes hősöket. Itt van ez a jó szándékú, de szer­telen Nagulnov. Pártfegyelmit kap, behivatják az ellenőrző bizottság elé. Ott papírról ol­vassák rá hibáit és vétkeit, amikkel a pártnak és a közös­ségnek ártott, de hallásra is, tartalomra is nyilvánvaló, hogy amit a fegyelmi tárgyalás so­rán a papírról olvasnak, annak csak forma szerint van köze Nagulnov emberi magatartá­sához: nagyon sematikusan, nagyon lélektelenül, de úgy dönt a bizottság, hogy Nagul- novnak nincs többé helye a pártban. Nagulnov szenvedé­lyesen megmondja a vélemé­nyét az őt leckéztető és elma­rasztaló bizottságnak, a tagsági könyvét nem adja oda ismételt felszólításra sem. elviharzik. Hazafelé a lélek kínja ledönti lováról, átöleli a földet és mint a végső leszámolások em­berénél szokás, előtte is lepe­regnek a lelkiismeret Ismert eseményei: mit kell tennie, ho­gyan fognak a Gremjácsij- Log-i emberek, párttagok, kol­hozparasztok és főképp ellensé­gei, a kulákok akkor véleked­ni, ha arról értesülnek, hogy ő, Nagulnov, a büszke harcos gyáván főbelőtte magát a párt­tagság elvesztése miatt. A döntés baljós pillanata eltű­nik, hazamegy és — mint an- nakelőtte — továbbra is részt vesz a közös munkában, a fa­lu vezetőinek sorában marad. LÁTTUK - hallottuk Aiszkhülosz: ORESZTEIA (Trilógia) fi. Áldozatvivők Az elmúlt csütörtökön hang­zott el a Kossuth-adón Aiszk­hülosz Öreszteia című trilógiá­jának második része, az Áldo­zatvivők. Klütaimnésztra, a férjgyilkos asszony úgy hatá­roz, hogy Agamemnont mégis végtisztességben részesíti. A házában megtartott, de cseléd­sorban élő Agamemnon-sarj, a fiatal-lány Elektra vezeti a trójai nők csapatát Agamem­non sírjához, hogy az áldoza­tot bemutassák. Éppen a feszült pillanatban érkezik atyja sírjához Oresz- tész Püladésszel. Oresztész a phokiszi király udvarában ké­szült apja gyilkosával, a saját édesanyjával a leszámolásra. A trójai nők kara, maga Elektra its érzi a tragédia meg­újulását, de a sorsot, és az igazságszolgáltatást, amit a bosszú terveit ki, megállítani már nem lehet. Elektra izgul bátyjáért és aggódik amiatt, ha netán bosszú-terve nem sikerülne. Klütaimnésztra és Aigiszt- hosz is megvallja magát e tra­gikus perben és ki-ki a ma­ga módján igazolja és indo­kolja korábbi tettét és azt a zsarnokságot, amit a férjgyil­kos asszony Argoszra hozott. Az egész királyi ház szá­nandó és bonyolult, isteni átoktól sújtott sorsát talán a legmagaBztosabb szavakkal a dajka ecseteli, aki a véres ke­zű családtagokon kívül és fe­lül áll emberi mivoltában és sorsában is. Oresztész megöli anyját, ap­ja gyilkosát, megöli Aigiszt- hoszt, anyja ágyastársát, mert életét a bosszú fűtötte, a kar vijjog, de a végzettel szemben orvosságot nem tud ajánlati. Devecseri Gábor tömör ösz- szefoglalója vezette be az elő­adást. Huzella Elek zenéje most jobban simult a tragédia mondataihoz, jobban is segí­tette a hatás emelkedését. Bitskey Tibor Orasztésze a sí­ri jelenetnél kiváló. Fennség- gél és teljes meggyőződéssel készül a kitervelt bosszút vég­rehajtani, a kettős gyilkosság után harsogó kifakadása már nem fokozza a tragédia szo­rongó érzését, mintha az elkö­vetett bűn tudata megrendí­tette volna. Az aiszkhüloezi szándék a szövegben nem ezt a hangvételt írja elő. Sütő Irén Elektrája a meg­alázott királylányt hangsú­lyozza. Megrendítő az a foj­tott büszkeség és reménykedés, ahogyan a jósolt és biztosan bekövetkező gyilkosság betel­jesülésére vár. ö nem tehet semmit még, mert a tragédiát más kezének kell osztania, de megalázottságában is örül a bosszúállás bűnének. Klütaimnésztrát Tőkés An­nától halljuk. Töretlen szép­séggel mondja a gőgös és fenn­héjázó, mégiis asszonyian bi­zonytalan szövegét. Aigiszthoz érveit Szakáts Miklós sora­koztatja fel és jajgat, ami­kor levágja őt Oresztész. Felejthetetlen perceket sze­rez a dajka monológjával Makai Margit. A karvezető Sándor Iza. Ö is, a kar is messze mögötte marad az Agamemnonban hallott és Zách János által vezetett kar­nál. Túlharsogja az érzelme­ket és a drámai feszültséget kevesebb hangerővel bizto­sabban szolgálták volna. Püla- dészt Sándor Géza alakította. A szolga szavait Bagó László mondotta el. Dr. Cserés Miklós rendezésé­ben csak a kar megszólaltatá­sát, illetve túlzott hangerőt ki­fogásoljuk. A tragédia nyitott könyvként hatott a hallgató­ra és annak minden szépségét éreztük. (f. a.) 1962. MÁRCIUS 10., SZOMBAT; ILDIKÓ 90 évvel ezelőtt, 1872. március 10-én lialt meg GIUSEPPE MÁZ* ZINI olasz polgári demokrata for­radalmár, az olasz nemzeti egység (az ún. risorgimento) 'egyik jelen­tős vezetője, Garibaldi harcostársa. Eszméi érdekében több felkelést szervezett Olaszországban, nevéhez több forradalmi egyesület megala­kítása fűződik. 190 évvel ezelőtt, 1772-ben szüle­tett FRIEDRICH SCHLEGEL német művészettörténész és nyelvész. Je­lentős szellemtörténeti művével (Az indiaiak nyelvéről és tudomá­nyáról) — az indoeurópai nyelvek rokonságát fedezte fel. 175 éve, 1787-ben e napon született USZTIM KARMALJUK, a XIX. század első felében Ukrajnában fellángolt jobbágyfelszaba­dító mozgalom (1813. felkelés) vezére. , 60 éve, 1902-ben e napon halt meg MIHAIL PEVCOV orosz felfedező. 1876—79-es utazása után Dzsungária és Mongólia föld­rajzi leírását szerkesztette meg, 1889—90-es expedíciója során a Kunlun hegyláncot kutatta át, felfedezte annak összefüggését a Pamir hegyrendszerével. Tőle származik a földrajzi szélesség meghatározásának módszere, két csillag helyzetéből. 40 évvel ezelőtt, 1922-ben e napon kezdődött. meg, 12 ezer vas­munkás, több mint egy hónapig tartó béremelési sztrájkja. Önkéntes ifjúsági építőtábor nyílik a nyáron Nagygomboson GIUSEPPE MAZZINI Nemrégen született meg a KISZ Központi Bizottságának határozata az 1962. évi önkén­tes ifjúsági építőtáborokról. Eszerint ebben az évben negy­venkét helyen állítják fel eze­ket, immáron ötödik alkalom­mal, s mintegy 27 350 fiú és lány táboroztatását tervezik kéthetes turnusokban a nyár folyamán. Megyénkből az Egri Pedagó­giai Főiskola fiúhallgatói a zalkodi építőtáborba mennek, s a Bodrogköz további víztele­nítésénél segédkeznek. Az egri, gyöngyösi* hatvani, káli gim­nazista fiúk Somogy megyében Kaposfőn, a Latinka Sándor nevét viselő táborban a Kapos folyó négy kilométer hosszú' ságú szakaszának szabályozá­sánál tevékenykednek. A kö­zépiskolás lányoknak a Pilis- hegyi Állami Gazdaságban és a Nagykőrösi Állami Gazda­ságban lesz helyük júliusban és augusztusban. Munkájuk: növényápolás, gyümölcs- és zöldségszedés lesz. Az Egri Pedagógiai Főiskola Dodi és az írónő Az egri Gárdonyi Géza Színház bemutatásában került színre Egerben és a megye sóik községében a csehszlovákiai írónő, B. Dávid Teréz Dodi című színműve. A darab monda­nivalója olyan, hogy föltétien látnia kellene minden mai szülőnek, s reméljük, a színház nem veszi le műsoráról, s a nő tanács, szervezéssel, hozzájárul ahhoz, hogy az iskolák SZMK- tagjai megtekintsék. (Foto: Kiss Béla) leányhallgatói nem „mennek ki” a megyéből, a KISZ Köz­ponti Bizottságának határozata értelmében ugyanis 1962-ben megalakul Heves megye első országos jellegű önkéntes ifjú­sági építőtábora, a Hatvani Ál­lami Gazdaság nagygombosi üzemegységében, s Hárnán Ka­tó nevét írják majd ifjú lakói bejárata fölé. A tábor felállítása, s a tábo­rozás előkészítése, nagy gon­dot, alapos felkészülést igé­nyel. Július 1-től augusztus 25-íg itt ugyanis négyszer for­dul meg százhatvanöt egyete­mista, főiskolás, vagy más, fel­sőfokú oktatási intézményben tanuló leány, akiknek nemcsak megfelelő életkörülményeiről, szállásáról, tisztálkodási lehe­tőségeiről, hanem szórakozásá­ról, neveléséről, sportolásáról is kell gondoskodni. Éppen ezért, kedden délután a Heves megyei KlSZ-bizott- ság létrehozott egy, ifjúsági szövetség mellett működő tár borozást előkészítő bizottságot Az önkéntes ifjúsági építő­táborral kapcsolatos terveket Kocsis Sándor, a középiskolai ügyek előadója ismertette. A gondos munka reményét az előkészítő bizottság első, megalakuló ülése táplálja. Sajnos, azonban, már ezúttal is két — a tábor felépítése, s a táboroztatás lebonyolítása szempontjából fontos szerv — meghívottja távolmaradt. A megyei műszaki és egészség­ügyi osztály nem küldte e! képviselőit, pedig az egyikre a táborhely pontos kijelölésének és megtervezésének feladata, a másikra az egészségügyi te­vékenység — például a tábor orvosának kinevezése — há­rul. Reméljük, hogy e két szerv is megérti, mit jelent megyénk számára, az országos ifjúsági építőtábor létesítése, s a jövő­ben majd segíti előkészítését, felépítését, s életét, mert ha nem, ez azt is jelentheti: nem törődnek az ifjúság nevelésé­vel kapcsolatos törekvéseink- : kel. W. L. niu8»ra •* Egerben este. 7 órakor: Dodi (Ady-bérlet) Nagyvisnyón este 7 órakor; Párizsi vendég általában, hanem megnevezi azokat, akiknek méltán van joguk a szégyenkezéshez. Luska, Nagulnov elkergetett és kikapós felesége Davidov után jár. Kell neki a falu el­ső emberei közül egy, hogy ed­digi életmódját folytassa. Da­vidov, a falura küldött gyári­munkás rokontalanul és a ve­szélyes Időben eléggé magá­nyosan él a kis kozák faluban, tehát nem akad nehéz dolga a megkörnyékezésben Luskának. A fiatalasszony szép is, ravasz is, és módszereiben sem válo­gatós. Davidov szeretője lesz, de zsarnoka is kíván lenni, Davidov joggal tart a falu szá­jától. Kimegy a rosszul telje­sítő második brigádhoz. S, hogy a munka megjavuljon, megfo­gadja, hogy egy nap alatt túl­teljesíti az egyhektáros válla­lását. Az erős akaratú ember a befelé fülig szerelmes Varju_ hával kidőlésig szánt, mert kö­vetendő példát akar mutatni. 0, aki addig csak hírből is­merte az eke szarvát, most megfogta a falu, a kolhoz, az emberek átformálása miatt. Az epizódok tarka sokasá­ga kíséri a főhősük sorsát, for- gandó szerencséjét és küzdel­mét. Csuka, az öreg kozák, aki­nek jóízű mondásait és ezer- arcúságát sem az olvasó, sem a film nézője nerii feledheti, be akar lépni a pártba. Mint ő mondja, aktív is, meg funk­ciót is akar viselni. Nagulnov röviden és tömören ad választ az öregnek és a „nem” olyan, ahogyan az Nagulnovtól ki­telik. Polovcev, a fehérgárdista a faluban van megint, ólálkodik, rejtekhelyén üzeneteket kap és fegyvereket, és csak a pilla­natra les, hogy az adott lehe­tőségeket kihasználva, a helyi szovjet és a kolhoz megdönté­sére indulhasson. A film második részében az új életbe lépett kozák falu mozgalmas napjait, veszedel­mes éjszakáit éljük át. Davi­dov néha halálsejtelmeikkel viaskodik, s nem alaptalanul. Nyeszterenko, a kerületi párt- bizottság titkára hibáival együtt is szereti Davidovot és amikor búcsúzik tőle, egy pisz­tolyt ad át neki. Farkas András Amikor a felbojdult kulákok feltörik a falu raktárát és vi­szik szanaszét a búzát, hogy a rajszkiak el ne vihessék, egy­maga áll a tömeg ellen és a biztos halált is vállalja, hiszen csak hét golyó feküdt piszto­lyában. Érzi a ritka szororigat- tatást, de gondolkodás nélkül szembeszáll ellenségeivel. Davidov, a kolhozelnök sor­sa ezekben az Időkben még mozgalmasabb, még bonyolul­tabb. A szervezés és a munka kezdeti nehézségein túlvannak már Gremjácsij Logban, de az ellenség aknamunkája nyo­mán, de meg azért is, mert az emberekben belül nem egyfor­mán és .nem egyforma hőfo­kon mentek végbe a változá­sok, kitör a vihar a kis kozák­faluban. A kerületi bizottság utasítására oda kell adniok a vetőmagfelesleget a szomszéd falunak. A felizgatott asszo­nyok és kulákok Davidovra törnek, adja elő a raktár kul­csát és hadd vigyék haza a ga­bonát. Davidov időt akar nyer­ni, a kis Usakov gyerekkel a szántóföldekre menti a kulcsot és azt mondja a felizgatott tö­megnek, hogy a kulcs mások­nál van. Kelepcébe szorul és már-már kritikus a helyzete, amikor a kolhoz-tagok a föl­dekről lovaikon hazavágtatnak és tisztázzák a vitát. Davidov a támadás után bosszúállás nélkül és józan fej. jel megérteti a falu népével, hogy a falunak senki nem akar rosszat, s nem a néphez szól ŰJ BARÁZDÁT SZÁBfT ÁZ EKE íí. rész >-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom